Alkalomszerű kommentálás és elemzés a terrorizmus, háborúk és biztonságpolitika témakörében. A posztok nagy része már a https://www.facebook.com/wagnerpeterofficial/ megy, mert oda egyszerűbb képeket, videokat és híreket megosztani.
hétfő, január 30, 2012
Lokális sikerek Baghlanban? Tömeges átállás
szombat, július 24, 2010
Elemzés Baghlanról
Fabrizio Foschini Campaign Trail 2010 (2): Baghlan - Divided we Stand c írása a választások előkészületének jegyében született az AAN részéről. Az AAN az egyik legjobb kutatóintézet szerű képződmány csupa olyan kutatóval, újságíróval, akik az elmúlt éveket, évtizedeket (!) Afganisztánban töltötték. Ezért annyira megbízhatóak mint ha egy nyugati intézetből írnának, és néha annyira jól informáltak, mintha helyiek lennének.
Foschini főbb megállapításai:
- A szerző végigveszi (majdnem) a legfontosabb politikai erőcentrumokat és hálózati kapcsolataikat (ha jól értem Péter ezt ábrázolta azzal a sok vonallal a blogon)
- A volt andarabi tádzsik hadurak továbbra is kezükben tartják a helyi politikát gazdaságot. ezt eddig is tudtuk, de ilyen jó példákat kevesen tudtak. Kabir Andarabai (aki jelenleg Logárban rendőrfőnök), rokonait indítja a helyi és országos politikában, ami a szerző szerint nem jellemző
- Új infok az hizbisek kapcsolódásáról a helyi és országos politikához
- Néhány családi kapocs a helyi erőpolitikusok rokoni kapcsolatairól (nem tudom ezzel tisztában vannak-e a magyar katonák, szerintem ne figyelnek rá eléggé)
csütörtök, május 06, 2010
Jelentés Afganisztánról
Az USA Irak kapcsán már elkezdte ott is, információk tömkelegével dobva meg a kutatókat és az érdeklődőket
Az anyag két részből áll, egyrészt az amerikai/ISAF erők, a biztonság, a különböző amerikai és nemzetközi programok, kábítószer stb. helyzetéről (tényleg szinte mindenről) másrészt az USA által az afgán biztonsági erők számára nyújtott támogatás helyzetéről.
Erről a második részről (a 150 oldalas doku utolsó 60-70 oldala) nem fogok írni, majd talán máskor vagy egy önálló tanulmányban.
Mit mond az első rész. Szemezgetek az általam fontosnak tartott dolgok között. A tisztlátás végett kezdjük a létszámmal:
2010. március 31-i dátum szerint kb. 87,000 amerikai és kb 46.500 nemzetközi erő volt jelen Afganisztánban. Mindkét csoportból még további erők beérkezése várható (még a magyar extra 200 fő sincs mind ott). Ez jelenleg akkor 133.500 fő, és még lesz benn szerintem egy plusz tízes. Ha jól emlékszem ez már több, amivel az oroszok voltak bent.
Az új erők egy része egyértelműen kiképzésre, OMLT-kre fog menni, már az első Obama növelés is (17000+4000) főleg erről szól, a magyar felajánlásban is volt + 1 OMLT és egy Légi OMLT (ez utóbbi már kiment)
.
Jelenleg 180 OMLT-re van szükség az ANA-hoz, ebből jelenleg 76 amerikai és 64 nemzetközi van jelen. További 23 kerül felajánlásra így még további 17 hiányzik (az északi, nyugati és központi szektorból, azaz csupa nem amerikai szektorból). Talán erre reflektál az az április végi hír, hogy az USA további 800 kiképzőt küld még ez kb kitesz 17 OMLT-t
A rendőrségi OMLT-k, azaz POMLT-k esetében az amerikaiak 475 egységgel számolnak, ennyire lenne szükség. Ebből 279 amerikai és 28 nemzetközi van telepítve, 60 nemzetközi ajánlottak fel. (a nemzetközi alatt mindenhol azt értem, hogy nem-amerikai). Volt Magyarországon is elképzelés egy POMLT felállítására, de IRM politikai szintjén ezt túl veszélyesnek ítélték ha jól tudom.
Nemzeti megkötések (national caveat) tekintetében 22 ország megkötés nélkül küldi a csapatait Afganisztánba. A 43 résztvevő országból szerintem ez jó eredmény, sokkal jobb, mint egy két három évvel ezelőtt volt. A magyarok megkötéssel küldik ki a csapatokat. Ami nyilvános ebből az az, hogy nem vehetnek részt kábszer elleni műveletekben és nem hagyhatják el az északi régiót. Mostanság egyébként erre nem is lenne már nagyon lehetőségük.
A jelentés foglalkozik a felkelők erősségeivel és gyengeségeivel. A teljesség igénye nélkül (de jellemző, hogy mivel kezdődik)
Erősségek:
- Információs műveletekben, psyopsban gyorsak, hatékonyak, minőségi munkát végeznek és verik a ISAF-et.
- földajzilag és minőségileg is fejlődés képesek
- Lakosság megfélemlítésében profik
- Több és bonyolultabb IED
- Insurgents’ tactics, techniques, and procedures for conducting complex attacks are
- increasing in sophistication and strategic effect.
Gyengék:
- állanmdó szakadások a vezetőségen belül
- csak a pastun lakosságra támaszkodhatnak
Ez a térkép abból a szempontból furcsa, hogy Baghlánt teljes mértékben a táliboknak adja, miközben a Hizb-i Iszalmi is jelentős erőkkel rendelkezik, vagy legalábbis rendelkezett, amíg a tálibok el nem zavarták őket. egyébként a térképen el van csúszva Baghlán Dzsadid helye, ha jól látom Tala wa Barfakot jelölték tálbi fényeknek Baghlánban. Kicsit ciki
Mit csinálnak a beérkező friss erők az elkövetkező hónapokban? Azt már láttuk, hogy a marjai hadművelet Helamndban a bemelegítés volt. Most fog kezdődni a kandahári offenzíva, ami a legdurvább lesz. Itt nem egy fauból, hanem egy több százezres városvól van szó, amely ráadásul egyben a tálibk "szülővárosa", amit már teljesen körbe kerítettek. (Még egy pár hét csúszásra számítani lehet, mert nem lehet az ANA gyenge vezetői kapacitása miatt, afgán vezetésre bízni a dolgokat. A látszat viszont már fontos.)
Szóval ez a térkép mutatja, hogy mi jár az ISAF parancsnokainak a fejében. Dél-Afganisztán a fő cél, Kelet-Afganisztán az előkészítés állapotában van (ha jól értem a shaping effort-ot), míg észak, Baghlán és Kunduz az Economy of Force állapotában van (ezt megmagyarázná valaki?) Talán valami oylanról van szó, hogy sok akcióval és lövöldözéssel az ellenség kimerítése folyna?
Lássuk mit ír a tanulmány Észak-Afganisztánról. 2009-2010 telén shape-clear műveletek voltak. Combined operations with SOF (ISAF SOF and Combined Joint Special Operations Task Force-Afghanistan) were carried out in Charar Darreh in order to shape the battlefield for follow-on operations. Operations also focused on maintaining access to key terrain in Charar Darreh and holding the permanent presence of Combined Team North.
Aztán jön nekünk a lényeg: A Combined Team North (gondolom akkor ez a neve, különböző északra telepített amerikai erőknek) shaping műveleteket hajtott végre Baghlán Dzsadidban (értelmes fordítást várok erre a shaping-re. Mit értek el ezzel:
-Bejuttok az ellenállók területére és ott állandó jelenlétet alakítottak ki
- Megzavarták az ellenállók vezetés-irányítási rendszerét
- Javították az együttműködést az afgán biztonsági erőkkel
- Improved situational awareness on broad scale (intelligence, civil-military cooperation,
terrain);
- Created initial step for access to the people.
Na ennek nyomát látni az elmúlt kép hónapban azáltal, hogy sokkal több hír jelenik meg áldozatokról harcokról Baghlánban. Persze ez nem magától történik. Nem tudom feltűnt-e, de a jelentésben eddig nem esett szó, hogy a PRT-k mit csinálnak. Tényleg nem ezt. A "piszkos munka" Északon a 10th Mountain Division (hegyi hadosztály?) vár, akik már intezíven érkeznek Baghlánba és Kundubzba. 5000 fő. Csak az érzékeltetés kedvéért, eddig volt 240 magyar és 850 német katona a két PRT-ben, plusz egy egy afgán zászlóalj OMLT-vel.
Itt megosztok egy történetet. Most írtam egy tanulmányt Helikoterek Afganisztánban címmel. A Seregszemlében fog megjelenni. Kutakodás közben látom, hogy északon mostanáig hat német és három norvég helikopter látott el szállítási MEDEVAC feladatokat. Összesen.
A leadás előtti éjszakán találtam egy cikket, hoyg az amerikaiak állítólag 57 vagy 70 helikoptert hoznak magukkal a műveletekre. Irreálisan agasnak tűnt a szám (a német Spiegel hozta le), az katona ismerősök nem nagyon hitték, még azok sem, akiknek rálátásuk van a fejleményekre. Írtam az újságírónak, hogy tuti? Mondta az 57 biztos. És most olvasom már a hivatalos anyagok között is. Néha ennyire jó a sajtó.
Szóval az amerikaik enm kispályáznak, nagyon durva nyárnak nézünk elébe, a PRT azt hiszem most jobbára csak szemlélője lesz az eseményeknek. Az OMLT viszont annál inkább a sűrűjében lesz. Reméljük minden probléma nélkül.
Az USA a
hétfő, április 05, 2010
Új kormányzó és merénylet PEK-ben
Nem értem miért ez a nagy váltogatás, vannak tartományok, ahol a kormányzók éveket is eltöltenek.
Korábbi kormányzók megbuktak, mert a helyi politikai erők megfurták, mert alkalmatlanok voltak és leváltották őket. De Barakzai szinte minden forrás szerint határozott, jó adminisztrátori képességekkel rendelkező ember volt, akinek tapasztalata is volt és kapcsolatrendszere is Kabulban. Egyszer beszélgettem valakivel Kabulban, aki annak a szervezeteknek (IDLG) az egyik vezetője, aki a kinevezésekről dönt. Mikor rákérdeztem erre a gyakori cserélgetésre, azt mondta, ez teljesen bevett, normális, mégpedig azért a korrupció elkerülése, a túlzott helyi beágyazódás megakadályozására. Bevettem, nem jutott eszembe, hogy akkor máshol miért mehet így.
Mert aki Barakzai helyére jött, Munshi Abdul Majid valami hasonlót ért el Badakshanban, ahol a wikipedia szerint három évig, 2007-2009 között volt kormányzó. Hasonlítnak egy pár dologban Barakzai-val. Ő is pastun származású, ő is baghlani és ő is Hizb-i Islami kapcsolatokkal rendelkezik. Ezek a kapcsolatok egy fokkal még szorosabbaknak, formálisabbnak tűnik, mint ami Barakzainak volt. Szoros kapcsolatban (barátságban) van azzal a Juma Khan Hamdarddal, aki már volt kormányzója Baghlannak még 2006 előtt és aki szintén Hizb-s Islamis. Egyes források a Hizb-i Islami vezetőségében látják, mármint a párt annak a részének a vezetőségében, amely 2001 után úgy döntött, hogy a politikai rendszer része lesz és elfogadja a játékszabályokat.
Ez "kormányzó pool" a Karzai adminisztráció egyik érdekessége. Vannak emberek, jellemzően azonos háttérrel, akiket forgatnak a különböző tartományi adminisztrációs posztok között. Hamdard Baghlanban, Jowzjanban, most Paktikában kormányzó, Majidnak ez a második kormányzói állása. Az erőegyensúly kedvééért, vagy nemtudom miért, de "itt" északon előszeretettel ültetnek Kabulból pastun, Hizbis vezetőket tádzsik többségű tartományok élére, ahol egyébként minden más a Dzsamiat ellenőrzése alatt van. Lehet, hogy pont ezért? Hogy valamiféler ellensúlyt képezzenek? Hogy valaki azért képviselje, vagy képviselni próbálja a helyi pastunokat?
Az új kormányzó mindjárt látható a HM egyik fényképén. Állítólag jó kapcsolatokkal rendelkezik az amerikaiakkal, és gondolom a németekkel is, mivel Badakshanban német PRT működik. És (éssel nem kezdünk mondatot) nem fog abba hibába esni, amelyikbe valamelyik elődje, hogy mindent a PRT-tól várt, azt hitte onnan jön az égi manna és a biztonság is.
Egyébiránt elraboltak egy japán újságírót Kunduzból Baghlan felé menet, illetve az egyik női tartományi képviselőt merénylet érte Pul-i Khumriban. Elég gáz.
hétfő, március 08, 2010
Belharcok Baghlan tartományban az ellenállók között
A szakértő arra is emlékeztetett, hogy a Hizb-i- Iszlami egy másik része legális parlamenti pártként működik, amely elutasítja az erőszakot. Wagner elmondta: a Hizb-i-Iszlami jobban be van ágyazódva a tartományba, régebben jelen van a területen, mint a tálibok, akiktől eltérnek hosszú távú céljaik is, hiszen a Hizb-i-Iszlami alapvetően helyi pozícióit akarja visszaszerezni a kormányerőktől. A harc elsősorban a befolyási zónák kiterjesztéséről szól (hiszen a területen adót is szednek a tálibok és Hekmatjarék is). Feltételezhető, hogy a Hizb-i-Iszlami ki akarja használni a pillanatnyi bizonytalanságot, amit a tálibok baghlani árnyékkormányzójának minapi letartóztatása okozhat. Ugyanakkor a hírügynökségek helyi forrásokra hivatkozva azt jelentették, hogy a tálibok támadtak a Hizb-i-Iszlamihoz tartozó falvakra. Wagner Péter az áldozatok magas számából arra következtet, hogy elhúzódó és még több áldozatot hozó összetűzésekkel kell számolni, mivel legalább 300–500 harcos állhat szemben egymással. Megkerestük a Honvédelmi Minisztériumot is, de lapzártánkig nem tudtak bővebb felvilágosítást adni.
Ok, a következtetéseket lehetne vitatni, fikázni, egyetérteni.
Mindabból amit összeolvastam az jön ki, hogy a támadás olyan helyen volt,
- ahol elvileg a Hizbisek voltak birtokon belül
- azaz igaz lehet, hogy a tálibok támadtak
- de miért most támadtak, amikor vezet nélkül maradtak?
- Lehet valami helyi tálib végre úgy érezte nem fogja vissza az árnyékormányzó és rendezheti a szomszéddal a számlát?
- a tét konkrétan a pénz, az adók beszedése, általánosságban a befolyás a hatalom növelése (jó ez nyilvánvaló
- Jazeera szerint, hogy a helyieket rá akarták kényszeríteni, hogy Omar mollanak fogadjanak hűséget (nem túl reális)
- sok halott, ami azt is jelenti, hogy még több fegyveres (ezt jól következtetem?)
- több a halott a Hizbisek oldalán. ennyivel bénábbak? Pedig saját területükön harcolnak. A Daily Kos szerint főleg a hizbis parancsnokok menekültek át a kormány oldalára.
- tavaly télen, novemberben vagy decemberben már volt egy nagyobb show of force előbb a tálibok aztán a Hizbisek részéről, de csak egy-két halott volt
- nem érzem a biztos összefüggést a kormányhoz menekült Hizbisek ügyében. A baghláni dzsadidi kormányzó Hizbis, a kormányzó volt régi Hizbis. És a tartományi képviselők között? A parlamenti képviselők között vannak Hizbisek?
- Mit csinál a PRT és az OMLT? Persze gondolom hallgatnak és figyelnek.
- Ha tényleg létezik a korábban híresült nagy észak-afganisztáni művelet, akkor az pont a legjobbkor fog jönnni.
- nem tudom mesélnek-e akik átállnak? És amit mesélnek, azt megtudják-e a PRT vagy az OMLT vezetői? Mindenesetre lesz miről kérdezni a helyieket, ha megint kint leszek.
- HM elvileg ki fog adni valamit. Egyetértek :)
Itt van néhány link, ami összeszedtem a híreket. Long War Journal, Liveleak, Al Jazeera, DailyKos
vasárnap, március 07, 2010
Rövid cikk a sebesült katonákról + kitüntetés
A Blikk cikkben szereplő fényképeken a százados jobb arcán vannak a sérülések (ez OK), és a bal kezén (a másik oldalon valamibe nagyon beverhette a kezét?). Az RPG tényleg nem vitte át a Humvee-t, de azért valami leválhatott a jármű belsejéből, hogy így megsebesítette a parancsokot.
A cikkből az is kiderül, hogy a magyar katonák valóban nem lőttek vissza az őket ért támadás során, remélem a miértre, legalább ők megtalálják a választ. Gondolom valamelyik előző kommentben erre utalhatot (nem lőnek vissza), hogy "rajtuk röhög" az északi parancsnokság.
Baghlanban eközben nagy harcok vannak a tálibok és a hizb-i iszlamisek között. A hírek szerint 30-60 halott van. Ha ez igaz, akkor több százan vesznek részt a harcokban mindkét oldalon. Újraosztják a pályát.
Közben látom, hogy kitüntették Lengyel Lászlót és Kovács Árpád Ferenc tizedest, talán ezen volt ott a Blikk is. Sebesülési Szolgálati Érdemjelet kaptak. Jó lett volna odaírni, hogy mit ért ez az érdemjel, már mint nem pénzben hanem rangban. Egy a magyar Victoria Cross? Hányan kaptak ilyet az elmúlt tíz évben. Beütöm gyorsan a keresőbe.
Szinte csak a mostani eset az amit említ, meg találtam egy 2008-ast is. A Magyar Honvédség Megsemmnisült forumon azt írják: A "Sebesülési Szolgálati Érdemjel"-et a katonai szolgálattal összefüggésben, ellenséges tevékenység következtében elszenvedett sérülésben megnyilvánuló áldozatkészség elismerésére alapították. Szerintem ennek a feltételnek való "megfelelés" mostanság is NAGYON RITKA!
Épp ezért gondoltam naívan, hogy ennek a ritka pillanatnak, amikor hosszú idő után újra kettő magyar katona megkapja, van akkora hírértéke, mint mondjuk annak, hogy ...
Így kell hordani: A „Sebesülési Szolgálati Érdemjel” a hadi- (gyakorló-) zubbony bal oldalán, közvetlenül az államjelző felett, az f) alpontban meghatározott módon, szalagsávon viselendő. Mi az szalagsáv?
Így néz ki: A Sebesülési Szolgálati Érdemjel: 38 mm átmérőjű, ezüstszínű érem, előlapján két keresztbe tett kardra helyezett, lombbal díszített címerrel. Az érem felső ívén „LAESO MILITI” szövegrész található, alsó íve pedig vörös zománccal szegélyezett. A hátlapba a sebesülés helyszínét (város, ország) és évét kell bevésni.
A szalag színe bíbor, szélein a háromszögek felváltva tartalmazzák a magyar nemzeti színeket. A szalag közepén a sérülések számának megfelelő számú, legfeljebb öt ezüst csík látható.
Ki kaphatja: 32/A. § A Sebesülési Szolgálati Érdemjel a hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos katonának, illetve a Honvédség tevékenységét segítő személynek a műveletekkel összefüggő, ellenséges tevékenység következtében elszenvedett, orvosi ellátást igénylő sebesülése miatt adományozható
És egy kuriozúm, a Nagy Magyar Kitüntéskönyv kapcsán is említésre érdemes lett, de legalább ott a rajta levő jelmondat rövidítése: A 257. oldalon a HM-kitüntetések felsorolásából kimaradt a Sebesülési Szolgálati Érdemjel alapítása. A 807. sorszámnál a Laeso Militi fordítása helyesen: A sebesült katonának.
csütörtök, március 04, 2010
Új művelet Kunduzban és Baghlanban
A Stern magazinban megjelent egy kis cikk: Operationen gegen Taliban auch in Nordafghanistan címmel. Inkább csak hírecske, van már vagy két hetes. De kiderül belőle, hogy a Marjah-i művelettel párhuzamosan terveket készítenek elő Észak-Afganisztánban, Kunduzra és Baghlanra.
Február 17-én a kunduzi kormányzó azt mondta a közeli jövőben lesz a hadművelet. Ránézek gyorsan a HM honlapjára, írnak-e valamit? Nem írnak semmit, bár ez a tűzszerész emlékfoci nagyon jófej gesztus.
Szóval nagy tavaszi takarítás jön. Talán még Mir Mohamed elfogásától kicsit meg vannak zavarodva a tálibok? Ki lehet használni.
Tovább folytatva a Népszabinak adott mondatok gondolatát, miszerint ott van a még a Hizb-i Iszlami is a tartományban és hogy ezek rivalizálnak néha egymással (ezt nem tudom beletették-e vagy sem), akkor Mir Mohamed elfogása kapcsán fel kell tegyük azt a kérdést, hogy ezt a szitut ki akarja-e használni a Hizb-i Iszalmi a asjtá hasznára és a tálibok kárára?
Az alapkérdés MM ereje. Ha korábban erős volt és volt befolyása az alatta levő tálib arcokra, akkor az elvesztése rövid távon problémát okoz. Van aki az utódját várja, van aki előre akar lépni és van aki stb.
A Hizb-i meg kihasználhtja a helyzetet, ahogy az ISAF és az ANA is kihasználhatná...
vasárnap, február 07, 2010
Megtámadták a magyar PRT-t
A szokásos körök ilyenkor a média szidása és a HM kommunikációs értékelése. Sokszor megettem már, úgyhogy rövidre fogom. A újságírók, szerkesztők nem tudják mi az mikor valaki életveszélyes sérüléseket szerez Magyarország képviseletében valahol messze. Megbecsülés? Persze én sem tudom, de vannak elképzeléseim. Az MTV híradóban nem volt vezető hír, valami belpolos sz@rról nyilatkozgattak. A ma reggeli 9-es Kossuth hírekben nem volt már említve se. Nem zárom ki, hogy megszólaltak szakértők csak én nem láttam/hallottam őket, de nyoma nincs a neten. Na jó már érdemtelenül sokat foglalkoztam ezekkel.
Honvédelmi Minisztérium. Hát ebben a krízis kommunikációban bevallom jók. Ezt rendesen csinálják, nincs sumákolás. Ezt biztosan eldönthették még az elején, mármint Szekeres miniszter és a tanácsadói, mert ez mindig korrekt. Értesítenek mindenkit, amennyire lehet azonnal tájékoztatnak, és következetesek az elmúlt 3-4 évre visszatekintve. Nekem persze mindig kevés volt, de nem szabad magamhoz mérni a média érdeklődését, hehe. Ahogy látom a bejátszásokból és a hm.gov.hu-ből még akár extra informatívak is voltak. Hosszú és tartalmas volt a HM kommüniké, volt térkép, megmondták a helyet (azt korábban úgy kellett kiszedni), szóval gratu.

Az ominózus térkép
Mi van az eseménnyel? A híreket mindenki olvasta, de aki nem az itt megteheti. Angol nyelvű források a tartományi rendőrparancsnokra hivatkozva még azt is hozzáteszik, hogy iskolát látogatott a liason team, és amikor visszafelé jöttek, akkor jött a meglepetés.
Ja, a honvédelem.hu íraj, hogy CIMIC projektet ellenőriztek.
Az MTI egyenhíre mellett az Index igyekezett valami extrát is hozzátenni. Sajnos a múlt felidézése során kifelejtették a tavalyi öngyilkos merénylőt, akiről pont kollégájuknak, Winkler Róbert számolt be a Totalcaron. Pl erről az eseményről állítólag nem számolt be a HM. Hogy miért? Nem tudjuk meg soha de talán azért mert nem volt sérült, mintha ez lenne a policy. Ahol sérül van, ott nagyon korrektek, ahol nincs sérült, hááááát... A Hírszerző több esetet szedett össze.
De mi van magával az eseménnyel? Először furcsa, hogy ebben a tádzsikok lakta járásban próbálkozik két Hizb-i Iszlamis arc. Az sem mgszokott, hogy a párt színeiben pakisztániak követik el az akciót. Ilyenekre van persze példa, de az inkább Tálibán, vagy Haqqani network szokott lenni inkább.
Az Andarab völgy állítólag a helyi tádzsik hadurak kezében van és csak egymás között szoktak csetepatézni, bár anekdota szintjén felrémlik bennem egy-egy történet, amikor adott mission team teljes állománya morcos milíciatagok között kellett várakozzon, amíg a parancsnok megtette tárgyalásait.
Az is igaz, hogy az a bizonyos Dad-e Khuda (több féle képpen írják a nevét), aki 2008-ban még aktív volt részben ezeken a területeken működött. Ahhoz képest, hogy tálibnak számított (bár az 70 százalék megélhetési típushoz, annak is a vezetői osztályához) sikerült Andarabban aktívnak maradnia sokáig (ezt a bekezdést, most magam megcáfolására írtam.
Szóval ebből a hírből akár minden igaz is lehet. Van valami hosszútávú következménye? Nem hiszem, nem jelenik meg az ellenállás az Andarabban völgyben és egyszeri és elszigetelt akciónak lehettünk tanúi.
Olyan szakmai finomságok piszkálják a csőrömet, minthogy tudtak-e róluk az indulás előtt. Mire gondolok? Mikor tavaly novemberben elmentem a katonákkal egy pár órás útra, indulás előtt rövid briefing van, amit a járőr parancsnoka tart. Civileknek szerintem ez a legrosszabb. Ott utazgatsz magad taxival civilben hetek óta és egyszer csak azt hallod, hogy a városban, amit csendes nyugodtnak hittél, három öngyilkos merénylő érkezett. Egy féllábú, kettő nő.
A katonák ilyen pszichés környezetben dolgoznak, és ezt civilnek nem könnyű megérteni (már ha egyáltalán hallanak róla, de nem is hallanak róla). És valóban a nagy zöld terepjáró a célpont, nem én a szakadt kabátommal.
Szóval kérdezem a katonákat, hogy volt már olyan, hogy bejöttek-e ezek a hírek. Pl, hogy egy féllábú benne volt a hírekben és tényleg robbantott. Vagy lekapcsolták rendőrök. Meggyőződésem ugyanis, hogy ezeknek a híreknek egy része kacsa. Vagy szándékos, vagy az informátor akar keresni, vagy a felderítő túl érzékeny. Ismerünk ilyen túlpörgéseket nálunk is: lefejezős drót, ami miatt átalakították a Merciket, vöröskereszt karszalag levétel az eü-sök kezéről, mert tálib "mesterlövészek" pont rájuk vadásznak. De ilyen volt Göncz Kinga életére küldött öngyilkos merénylő is.
Szóval kérdeztem a katonákat, de semmi határozottat nem tudtak válaszolni. Kérdeztem a felrobbantott magyarokat (lásd fent Winkler), ott azt mondták, volt valami a eligazításon, de nem úgy nézett ki.
Most kicsit elvittem a témát, a lényeg, hogy érdekes lenne, hogy benne volt a hírekben, hogy "két pakisztáni érkezett a tartományba". Ilyenek már voltak máskor is.
Az eset másik érdekes része, hogy a Hizb-i Iszlami hogy felszaporodott. Persze tudjuk, hogy ott vannak, meg aktívak, de ezt az akciót külön is vállalták.
Most ment le egy dokumentumfilm a egy brit csatornán, itt az első szakasz
Itt is végig sok szó esik a Hizb-i Iszalmiról, konkrét parancsnokok nyilatkoznak. Itt már valamit köhögtem róla, és itt vannak Marton Peti gondolatai is.
Ez annyira informatívnak tűnik, hogy majd ha megtudom nézni az egészet, írok róla külön.
Röviden csak annyit jegyeznék meg, hogy a tálibok belülről sem egységesek, ha van egy másik szervezet is, akkor ott megvan az együttműködés és a konfliktus lehetősége is. Ismerve Afganisztán elmúlt 30 évét, utóbbira is komoly esélyek vannak. Ha valami tehet a nemzetközi közösség, vagy az afgán politikai vezetés, az az hogy ezen a vonalon kezdenek el gondolkodni, az ellenfél megosztásán. Hírek eddig voltak ezekről, szóval nem lenne lehetetlen.
hétfő, február 01, 2010
Dokumentumfilm a talibokrol Kunduzban es Baghlanban
| Ok, ok, ujabb video film a kunduzi ellenallokrol (maris javitom magam, mert ugye nem csak talibokrol van, szo hanem Hizb i Iszlamirol, uzbegekrol stb). Nem tudtam megnezni a videot, mert nem olyan helyen vagyok, hogy erre lenne idom es savszelessegem (Sziriaban), de a a Guardian irt rola egy cikket TV team's glimpse behind enemy lines shows confident Taliban is ready to go on fighting cimmel. Amig el nem felejtem itt lehet megnezni a videot is. Talan angolul van? Ugy latom nem is lehet az egeszet megnezni, remelem valaki latja vagy felkerul majd youtube-ra. februar 5 en ismetlik. Most jut eszembe itt ul mellettemk egy utazotars, aki brit, mindjart meg is kerdeztem, hogy, tud e segiteni, ir haza valamelyik baratjanak. Kicsi a vilag. Ha veletlenul van valakinek Channel 4 csatornaja es latja a filmet, kuldhet egy hosszu kommentet. A forgatocsoport a helyi talibokkal dolgozott, akik mindenfele bator kijelentest tettek az erejukrol, a letszamukrol, a tamogatottsagukrol. Egy idezet a Guardian cikkbol The men are seen preparing roadside bombs capable of disabling armoured vehicles, planning an ambush and conducting courts and interrogations. Pashtun villagers make clear that they are happy to pay taxes to the fighters and regard them as more legitimate than the government in Kabul. Operating in Baghlan and Kunduz provinces, the fighters claim they can call on 4,000 men at the height of the fighting season. They all declare they will continue fighting until the Americans and "other infidels" are driven out. ... The scale of the growing insurgency is made clear by one of the leaders of the group, Commander Qalaqub, who explained that 30-35 groups were operating in the region, numbering as many as 150 fighters. Azon gondolkodom, hogy kellene irnom a producereknek, hogy adjak meg az adataimat az ellenalloknak, es akkor valamikor en is csinalnek veluk egy anyagot Baghlanban. Az milyen lenne! |
hétfő, december 14, 2009
Rendőrségi támadás Baghlanban
A támadás helyszíne északon Baghlán Dzsadid volt, annak is Baghlan Markazi része. Érdekes, hogy a Hizb-i Iszlami - Hekmatyar frakció vállalta magára a támadást. Általábán mindenért a tálibokat teszik felelőssé a tartományban, de a felkelők igazából két csoportból állnak: tálibokból és a hizbisekből, ám utóbbiak ritkán nevesítik magukat. Meg aztán a helyi vezetésben is sok olyan politikus van, akik egykor az ő szerveztükben működtek. Az egész Hizb-i Iszlami - Hekmatyar frakcióra jellemző, hogy meg vannak osztva. Egyik fele a parlamentben, a lokális szinteken, a másik meg az ellenzékben. Ezt most mindenesetre nyilatkozatban vállalták a hizbisek
Azon gondolkodtam, hogy milyen jó, hogy vannak hírek (bár ugye nem, jó hogy van hír, mert az azat jelenti, hogy történt valami), nyáron meg emlékszem volt, hogy annyira gyorsan, szinte napi szinten jöttek a hírek Baghlanból (főleg a választások előtt), hogy egy idő után már nem láttam értelmét felpakolgatni.
Jó. Mit tudunk még a mai támadásról. A baghláni kormányzó (két-három évtizeddel korábban maga is a Hizb-e Iszlami tagja) azt nyilatkozta: the policemen killed there were "on duty to provide security for the military convoys and local people in the main highway in Baghlan province". Barakzai said the police post that came under attack in Baghlan Markazi district had been set up recently to protect convoys supplying international troops.
Hoppá. Én is csak most látom az utolsó mondatot. Utánpótlást szállító konvojokat támadtak. Melyik irányba tartottak a teherutók, megtudná valaki mondani? Csak azért kérdem, mert ha észak felé, akkor ezek már lehet annak az utánpótlási vonalnak a része voltak, amelyet idén tabasztól kezdtek kialakítani NDN (Northern Distribution Network) néven. Baltikumból indul, Oroszorzságon át ér el a közép-ázsiai országokba vasúton, hogy Tádzsikisztánban vagy Üzbegisztánban aztán teherautóra rakják az árukat. AZ emiatt megnövekedett forgalom is potenciális veszélyforrásként volt számontartva a PRT számára a felkészítés során. És lám? Tényleg?
Egyébként, aki kíváncsi a magyar táborra még amikor a hollandok laktak benne, annak is egy kis videofilm egy brit tábornok látogatásáról. Érdemes nézni a hollandok járműveit.
kedd, augusztus 25, 2009
Baghlani választások - inkább kérdések
A tartományban 171 ezer fő regisztráltatta magát újonnan, ebből 98 ezer férfi, 63 ezer nő, 3200 fő nomád és 325 fő mozgásában korlátozott. Az afgán választási szabályzók szerint, csak az a személy vehet részt a szavazáson, aki rendelkezik érvényes szavazókártyával, ehhez a 2004-es elnökválasztáskor, valamint tavaly november 5-e óta lehet hozzájutni a regisztrációs irodákban. Pozitív eredmény, hogy a tartományban a regisztráción a nők aránya magas számot ért el. A szavazók összeírása még nem fejeződött be, kitolták a határidőt. Az előzetes tervektől eltérően nem tartották a szavazók összeírásánál a 4 ütemet, mely a tartományok éghajlata és biztonsági körülményeinek megfelelően 4 különböző időpontban zajlott volna.Valószínűleg a PRT-ban még rengeteg hasznos információ bújik meg, amelynek ők semmi értelmét nem látják, mi viszont... Pártok irodákat hoztak létre? Milyen pártok? Kiket képviselnek? Ki ellenzik a női súra tagokat? stb. Az Afgán Választási Bizottság szerint egyébként 15 tanácsi hely van (ebből négy női). Pl kíváncsi lennék ha valaki megmondaná kiket (és honnan) választottak újra és kiket nem.
A baglan tartományi sura választásra 197 fő jelezte részvételi szándékát, ebből 180 fő független (172 fő férfi és 8 nő), 17 fő politikai párt képviseletében. Sajnos kevés a női jelölt, ennek részben oka a biztonsági helyzet romlása, egyes ellenállók aktív propagandát fejtenek ki a női suratagok jelölése ellen.
A tartományban 257 választási körzeti irodát hoztak létre, amelyekhez – ahol lehetett – 5 alirodát csatoltak. Alapelv volt, hogy a szavazóknak ne kelljen nagy távolságra utazni szavazataik leadásához. Baglanban összesen 804 szavazóhelyiség fogadja majd a regisztrált szavazókat...
A szavazókörzetek biztonságának optimális kiszolgálására körzetenként 5 rendőr, azaz több mint 4000 fő rendfenntartóra lenne szükség. Ez a mennyiség sajnos nem áll rendelkezésre a rendőrhiány sújtotta tartományban...
A választásokra valamennyi jelentősebb párt aktívan készül, a tartományi székhely mellett választási irodákat állítanak fel a fontosabb, nagyobb lakossági létszámmal bíró járásokban is. a szavazók követik a pártplatformokat, nagyon nehéz megbecsülni, mely suratagok kerülnek végül is megválasztásra a rendelkezésre álló 14 tanácsi helyre...
Visszatérve az elnökválasztásra. Emlékezve a korábbi kampánytevékenységet és az egyes jelöltek programját, választási stratégiáját a következő szempontokat kell figyelembe venni egy jó latolgatáshoz:
- Baghlan sok nemzetiségű tartomány, azaz sok felé mehettek a szavazatok
- A tartománynak új kormányzója van (tudtommal Hizb-Iszlami tag volt azaz biztos nem tádzsik szimpatizáns), korlátozott tartományi befolyással (honnan jött?)
- A tartománynak új rendőrfőnöke van, júliusban érkezett. Neki is lehetett szerepe (nem feltétlenül) a választások során. Nem tudni, honnan jött, hova valósi, milyen hadúr, párt tagja szimpatizánsa? (most látom Kabir Andarabi a neve, akkor Andarab völgyi lenne?)
- Nem tudjuk, hogy a tartományi választási bizottság elnöke kicsoda, kihez tartozik.
- Nem tudunk semmit a tartományi súráról. Egyes helyeken ennek vezetője, néhány tagja az egész tartományra kiterjedő befolyással rendelkezik, nagyobbal mint maga a tartományi kormányzó. Nem tudom, hogy a PRT vagy POLAD (mostanában CIVPOL) ismeri-e az erővonalakat a súrán belül. A tanács vagy annak vezetője is nagy befolyással lehet, különösen a választási előkészületek során.
- Ott vannak a helyi power brókerek az üzbégek, a hazarák, az andarabiak, a baghlan-i dzsadidiak, burkaiak, nahriniak stb. között. Esetükben az a kérdés, hogy az országos szinten melyik jelölttel, vagy annak támogatóival tartanak.
Ez a remek tanulmány a második fejezetben azt fejtegeti, hogy a két főesélyes jelölt Hamed Karzai és Abdullah Abdullah a kampányoláson túl leginkább a hálózatok, politikai brókerek megnyerésével igyekezett szavazókat gyűjteni (ez kétoldalú fegyver, érdemes elolvasni a 7-9 oldalt).
Baghlan szempontjából a felső politikai elit szintjén a következőket láttuk.
- Az iszmaelita közösség vezetője Szajjed Manszúr Nadíri egyértelműen Karzai mögé állt. Hogy hogyan működik a fenti tanulmány a gyakorlatban, azt megmutatja ez a video. Karzai elnök Nadírihoz látogat Baglánban 2009 augusztusában.
A Nadíri család elmúlt 100 éve egyébként itt van említve (81-82. o.), hogy viszonyultak a tálib rezsi, a kommunizmus, a Daud-rezsim, a Zahir sah és a korábbi rezsimekhez.
- Karzainak sikerült valamennyire a tádzsik közösséget is megosztani azzal, hogy Mohamed Qaszim Fahim marsallt, Ahmed Sah Maszúd utódját alelnökének jelölte újraválasztása esetén. Kire szavaznak ezek után Baghlanban (vagy máshol a tádzsikok)? Amerre tereli őket a helyi veeztőjük? Fahim pandzsíri, akikkel régen a andarabiaknak rossz volt a viszonyuk? Egy két andarabi hadúr még mindig erre arra kalézol az afgán biztonsági szervezetekben? Ha érdekük a bent maradás, és ezt Fahimról remél(het)ik, akkor völgyet Karzai felé tolják. Lehet Andarabban senki sem akarja Fahimot vissza, de az egyes hadurak közötti ellentétek miatt Karzaira és Abdullahra is mennek majd szavazatok
De mi van az Abdullah szimpatizánsaival? A jelöltnek ugyanis sikerült maga mögé állítania Mohamed Attát, Balkh kormányzóját (érdekes ott nem váltogatják a kormányzókat évente), Észak-Afganisztán legerősebb emberét, Maszúd egykori regionális helyettesét.
Milyen befolyással rendelkezik Abdullah Baghlanban (látva a fentieket)? És Atta? Vannak-e itt olyan tádzsik, andarabi, PEK-i, nahrini stb hadurak, politikusok, akik neki(k) vannak lekötelezve?Akik inkább rá hallgatnak?
Itt játszana szerepet a tartományi tanács vezetője, a tartományi rendőrfőnök, a tartományi választűsi bizottság veeztője és talán a kormányzó, mert nekik helyi szinten óriási lehet a befolyásuk az esetleges csalások, manipulálások, szavazókör bezárások, választái bizottsági kinevezések stb. terén? Tudunk róluk bármit, kihez tartóznak hova húznak a fenti egyenletben? HM? MH? KüM?
- A pastu területeken két dolog történhetett. Vagy nem mentek el az emberek szavazni, mert ott is megfenyegették őket a helyi tálibok/ellenállók, vagy elmentek és a kisebbik rossz közül/az egyetlen ismert nevet választva Hamed Karzait választották.
- Az üzbégek esete megint jellemző. Karzai elnöknek több évébe telt mire kiszorította Dosztumot minden formális pozícióból. Tavaly az üzbég hadúr elverte az egyik üzbég parlamenti képviselőt, amiért elvileg el kellett volna ítélni a független és nem működő afgán igazságszolgáltatásnak, ám még mindezek előtt Dosztum önkéntes száműzetésbe vonult Törökországba. A választások előtt egy héttel hazatért, 10000 ember ünnepelte és természetesen már szó sem volt semmiféle bírósági eljárásról. Karzai megszerezte Dosztumot (és vele az üzbégeket is) szövetségeseinek. Valóban?
- Karzai hasonló módon igyekezett eljárni a hazarák esetében is. A jelenelegi egyik alelnöke hazar apolitikus, Karim Khalili. De egy másik országosan ismert hazara politikus Mohamed Mohaqiq is vállalta a választások előtt, hogy a jelenlegi elnök oldalán kampányol. Nézem a wikipédiát és látom, hogy Mohaqiq abban a völgyben harcolt a tálibok ellen Szamangan tartományban, ahol egyszer véletlenül én is jártam.
Ismerve a magyar viszonyokat, attól tartok napok múlve is pont ennyi kérdőjel lesz bennem mint most. Mivel nem tudjuk, hogy a helyi belpolitikában eddig mit csinált pl a súra, nem tudjuk, hogy miben lesz az új súra. Mivel nem tudjuk, hogy a korányzó és rendőrfőnök kihez húzott idáig, nem tudjuk, hogy melyik államfő esetén mire számíthatnak. Ez így konklúziónak elég szar és semmitmondó. Azt valószínűsítem, hogy ha a két fő jelölt között a választási eredmény kapcsán vita lesz, és ez átterjed a helyi arcok között leszámolásra, akkor Baglán tartományban minden adottnak tűnik a politikai-biztonsági helyzet ismételt romlására (az ANA kandak parancsnokot számításba se vettem, pedig nem lesz mindegy hol és milyen erővel avatkozik be).
szerda, április 29, 2009
A bagláni kormányzó látogatása és burkai támadás
- 1960-ban született Baghlan tartomány Dahana-i Ghori járásában. Pastu származású, a hagyományos elit Baglánban a 20. száza óta
- A Kabuli Egyetem mérnöki szakát végezte
- Szovjet bevonulás után mudzsahed lett, Hekmatyar Hizb-i Iszlamijához (HiG) csatlakozott. Abban semmi furcsa nincs, hogy a legtöbb bagláni és egyébként észak-afganisztáni pastu mudzsahed a Hekmatyar frakciójához csatlakozott Hekmatyar maga is kunduzi származású (Imam Shahib ha jól emlékszem), egyébként ő is mérnöknek tanult a kabuli egyetemen (lehetett akár személyes ismerettség is, ha együtt szocializálódtak Kabulban. Baghlánban Basir Baghlani, Amir Gul (jelenlegi járási kormányzó Baghlan Jadid-ban), Juma Khan Hamdard korábbi tartományi kormányzó (2005-2006 tájékán, még a magyarok előtt, bár úgy látom a Wikipedia szerint 1992 után Dosztum Jumbish-i Milli pártjához és 2001 óta is velük van, bár már főleg Dosztum nélkül. Eszerint mégis disszidens HIG tag volt).
-Miután testvérét (szintén HIG és parancsnok is) a rivális mudzsahed ellenállás vezetője" meggyilkoltatta, átállt a Nadzsibullah-kormány oldalára, és állami tisztviselő lett Kabulban. Hát igen jó a megfogalmazás és teljesen jellemző Afganisztánra a napjainkig, hogy a rivalizálás így működik. Gondolom a rivális ebben az esetben a Rabbani/Masud Jamiat-i Islami lehetett. Az iszmaeliták és az üzbégek ebben az időben is már a kormányoldalon voltak.
- A poszt-kommunista időszakban már nem volt aktív, a tálib időszakot Pakisztánban vészelte át.
- 2001 után: Miniszter-helyettesi pozíciót töltött be a belügyi-, a bányászati-, majd a víz- és energiaügyi tárcánál, és személyes viszonyt ápol Karzai elnökkel.
- 2009 januárjában nevezték ki Baghlan tartomány kormányzójának, amiben családi háttere, társadalmi tekintélye és szervezőképessége komoly szerepet játszott. Igen erről már én is írtam.
Barakzai itteni programja elég sűrű volt, és igen-igen meg volt tisztelve, ha még a köztársasági elnök is fogadta. A ma megjelent, a Külügyi Intézet gyorselemzésben írtam http://www.hiia.hu/index.php?oldal=23&kep=2&gyors=12 gyakorlatilag ez volt az egyik lényege, hogy talán ez a tenyéren hordozás nem is olyan furcsa, ha figyelembe vesszük, hogy a külföld szemével nézve magyar kül- és biztonságpolitika leginkább Afganisztánban történik. Ott vagyunk Koszovóban is, de az ottani tevékenységünk sokkal kevesebb az önállóság és így a felelősség. Ott nincs külön fejlesztési tevékenységünk és nem költünk el ennyi pénzt önállóan. Jelen pillanatban a helytállás is sokkal fontosabb Baglánban mint Koszovóban.
Vissza a programhoz és a sajtótájékoztatóhoz. A Küm ígért nekem egy fotót is a két miniszterről és a kormányzóról. Talán holnap elküldik. A PRT KB sajtótájékoztatóján mindhárman nyilatkoztak, hogy miket, azt összefoglalja az MTI anyaga.
- Szekeres elmondta: 310 katona van kint jelenleg, és
- május-novemberig extra negyven katona megy a választásokra.
- Barazkzai elmondta, hogy a választási előkészületek rendben lezajlottak
- heti egyeztetés a PRT-vel
- afgánok várják, és szeretnének voksolni.
- Az MTI kérdésére a kormányzó megerősítette, hogy hétfőn - az északi tartományokban szokatlan módon - tálibok támadtak meg egy tartományi hivatali épületet a bagláni Borka településen. A támadásban a hivatal egyik munkatársa életét vesztette. Hozzátette: az eset ellenére nem számít arra, hogy a támadások gyakoribbá válnak
- Balázs Péter elmondta: a gazdasági válság és a költségvetési megszorítások "csekély mértékben" érintik az Afganisztánnak nyújtott magyar fejlesztési támogatást is Körülbelül öt százalékkal kell csökkentenünk ezt a keretet.
- A meglevő pénzt még hatékonyabban igyekszenek elkölteni.
- Az MTI úgy értesült: a fejlesztési támogatás mintegy 460 millió forintra csökken. Ugyanakkor - a korábbiakhoz hasonlóan - ez az összeg uniós forrásokkal is kiegészül, ráadásul egyebek mellett a görög és a japán állam is hozzájárul ennek a keretnek a növeléséhez
Még egy dolgot írtam fel, az OMLT a napokban kezdi meg letelepülését Baglán tartományba. A második OMLT (ami eredetileg az első volt, és délre ment volna) semmi hír és sem mertem megkérdezni Szekeres minisztert. Hiába az újságíróskodáshoz arc kell, én meg kutató vagyok. De majd legközelebb.
Ennyi történt hivatalosan a második PRT kormánybizottság ülésén, a többi dolog a zárt ajtók mögött marad.
A hétfői Burkában (Borkában) történt támadást még nem foglaltam össze. Tehát hétfő hajnalban táliboknak mondott csoport (létszám nincs) megtámadta a járási központot, ott is a járási kormányzó épületét. A két órás tűzpárbajban, kb hajnali egytől, meghalt egy rendőr, megsebesült egy rendőr és az első hírek szerint 7 rendőrt foglyul ejtettek.
A tartományi rendőrfőparancsnok erősítést küldött, hajtóvadászat indult (a cikk szerint) és végül kiszabadították társaikat. Kb ugyanezt mondta el Barakzai kormányzó is egyébként.
Megnéztem a kis táblázatomat, abban az állt, hogy magában a járásban mindenféle rendőrt összeszámolva kb 50-55 fő a létszám a kb 60000 emberre. A közrendőr ebből 44 fő ha jól emlékszem, ebből vette fel 9-
Egy ismerősöm kérdezte, hogy a magyarok hol voltak, ami nekem non-szensz, de részéről laikusként teljesen rendben van. Csodálom, hogy az MTI nem tette fel.
Én azt mondtam neki, hogy az első akadály, a távolság lehetett. Ha akart volna sem tudott volna a PRT beavatkozni, mert mire odaértek volna, már véget ért minden. állítólag 3-4 órányira van Burka Puli-Humritól.
A másik, hogy nem tudom ez benne van-e feladatai között a PRT-nak. Tudom elég hülyén nézne ki, ha nem segíthetné ki a rendőröket, de lehet van valami rendelkezés, hogy csak önvédelem és ISAF utasítás alapján mehetnek akcióba.
A harmadik, hogy lehet a nemzeti megkötések között van, hogy éjszaka nem lehet elhagyni a tábort (még az ISAF utasítására sem), ez teljesen reális lenne. Csak gondoljunk arra éjszaka nekivágnak a vidéknek éjjellátók, meg felderítés nélkül.
Négy, gyanítom, hogy nincs is olyan sok felszabadítható katona a fegyveres akcióra. A múltkor mondta valaki, hogy az átlag 220 katonából kb. 70% aki nem is hagyja el a tábort. (ami a más eseteket figyelembe véve teljesen reális). A mission teamek force protection egysége (juj de szép mondat), szakasza, milye? ugye véd valakit, nem offenzív. A másik a gyors-reagálású erő (QRF), akik egyébként is táborban vannak és arra várnak, hogy ha MT bajba kerül kimenjenek és megmentsék őket.
Summa summárum: nem lett volna mivel, nem értek volna oda, talán nem is tehették volna meg és azt hiszen nem is ez a feladata a PRT-nek.
Lezárásként, a tovább boncolgatni való része ennek az akciónak, hogy akkor ezek most tényleg tálibok voltak-e. Az igen mellett szól, a szervezet szóvivője elismerte és bejelentette az akciót. Ellene szól, hogy Baghlánban és általában északon nem ilyen jellegű a Tálibán, hanem főleg IED-kal és öngyilkos merénylőkkel operál.
- Ha tálibok most itt vannak, akkor hol voltak idáig?
- Most kezdődik valami?
- Vagy ez valami kifizetett akció volt, ahol néhány rossz arc pénzt kapott a T-től? Akció végrehajtva, Délen bevállalják, Északon nagy para. Mondjuk ez megmagyarázná, hogy a hét rendőr olyan gyorsan kiszabadult. Az is lehet, hogy ismerték egymást a támadók és a rendőrök.
hétfő, február 16, 2009
Tag Ab völgy és a problémák eredete
Amikor tavaly ősszel a frissen kiérkező francia erők egy csúnya támadásba belefutottak, akkor jött elő megint a téma. A les helye az Uzben völgy volt, amely a Tag Ab völgy felé visz. (A rajtaütésről itt van amit összeirogattam annak idején).
A Tag Ab völgyi ellenállókról még egy hosszabb írás és egy blog foglalkozott hosszabban. Utóbbi szerzője valami rendőri kiképző lehetett korábban és ott a völgyben dolgozott afgán és amerikai katonákkal, rendőrökkel. Most valami vendégházat visz Dzsalalabadban.
És miért vettem elő a témát megint? Mert már a második (itt az első) posztjánál tart a Registan blog egyik szerzője, aki valamiféle civil szerződésesként (vagy a cége egy kontraktor) végez valamiféle munkát az amerikai hadseregnek. Korábban otthonról (Amerikából) blogolt, most meg a terepről. És hagyják!
Munkája - ha jól érzékelem - Kapiszához is köti és ez a két rövid írása mindjárt egy kicsit jobban réthetővé teszi a tálibok, Hizbiek stb. megjelenését a völgyben?
In Kapisa province, you can define people in several ways: there are the hill people and the valley people. There are what I call the “three P’s of ethnicity”—the Parachi, Pashai, and the Pashtuns (along with many Tajiks in the north and west). There are the various subtribes of the Safi Pashtuns, the Tajik valleys, and competing groups of Pashai communities. But there are also people’s tanzim affiliation: during the 1980s, most of Kapisa was “owned” by either Jamiat-i Islami or Hezb-i Islami...
An oft-forgotten aspect of Jamiat is that it was surprisingly mutli-ethnic. In Kapisa, many members of Jamiat were, in fact, Pashtun. During much of the 1990s, Kapisa was fairly Taliban-free, and Pashtuns and Tajiks would band together to fight off the extremists trying to make their way up or along the Panjshir River. Details about this are sketchy, but from what I’ve been able to glean here, the Tajiks also loved attacking the Pashtun members of Jamiat, and not just the Pashtuns who were still part of HiG or who had joined the Taliban. The attacks, especially near the mouth of the Nijrab Valley, got so bad that by early 2001 the Pashtuns of Kapisa switched sides, and chose to join the Taliban to get some protection.
Then the towers fell, and months later Jamiat swept through the province. For the most part, it was settled fairly easily: for many years after the U.S. invasion, Kapisa was a beautiful backwater, and considered generally safe (at least one provincial official maintains the first suicide bomb didn’t explode there until 2006, though I am unable to confirm whether that it true or not). But as the years progressed, and political power and economic development was doled out to the well connected and denied to the poor, something strange happened. Almost all of the political positions in the province went to members of Jamiat. The prominent, even powerful members of Hizb-i Islami were mostly frozen out of provincial (and therefore national) politics. The contrast between members of Jamiat, who seem to “own” the provincial level politics, and members of HiG, who seem to “own” the insurgency within, is very stark: almost everyone who is aware of it discusses it.
The result is striking: a province that just three years ago was considered a safe multi-ethnic enclave is now wracked with violence driven by HiG and occasionally Taliban elements.
Ja, elég hihetőnek tűnik és teljesen jellemző Afganisztán más részein tapasztaltakra. A második poszt inkább azzal foglalkozik, hogy az elmúlt két-három évben miként igyekeztek az amerikaiak némi afgán segítséggel változást hozni, stb.
Most már úgy tűnik elkezdődött a problémák kezelése. A poszt kicsengése is az, hogy az első alkalmakkal szemben, a ISAF és az afgán biztonsági erők sokkal körültekintőbben, összefogottabban indulnak és ott is maradnak. Új FOB-k épültek és továbbiak felhúzása várható. Ebből és a többi írásból is átjön, hogy a helyi lakosság nem azért lett az ellenállók támogatója, mert valamitől egyszer csak szélsőségesek lettek volna, hanem azért mert a helyi közösség egyik része vesztese lett a 2001-es rendszerváltásnak, meggyengült egy másik, a hatalommal jobb kapcsolatot ápoló csoport rovására. S ennek megakadályozására, ellensúlyozására tett lépéseket a tálibok, Hizbisek és még ki tudja ki felé.
A hibákból tanulnak ők is.
péntek, június 13, 2008
Bibi Ayesha megadta magát
Nos Bibi Ayesha (Darisujan völgy, Nahrin járás, Baghlan tartomány), vagy Kaftár (a galamb) friss hírek szerint végül beadta a derekát és felszámolta milíciáját. A hírt olvasva persze több a kérdés mint a tény, de lássuk mi volt a hír:
Officials in Baghlan, where Kaftar carried out most of her rebel activities, said the rebel commander had handed herself in after negotiations with the government in the province.
Her militant group operated mainly in the north-east of the country, especially in the Nahrin district of Baghlan province, close to the provincial capital Pul-e-Khumri....
The 50-year-old is charged with a number of crimes, including the murder of a police officer and a former local commander, as well as numerous armed robberies.
Baghlan’s governor, Abdul Jabar Haqbin, said her surrender will have a positive impact on security in the area.
Haqbin said he was trying to bring in from the cold about 280 militiamen who fought under her. But Kaftar claims she only has five men under her control.
Head of the police in the north, General Mujtaba Patang, said he threatened to kill commander Kaftar if she failed to surrender.
Pajhwok news agency said Kaftar fled to the Nahrin mountains with hundreds of her fighters last year.
She is believed to have been a prominent commander in the Jamiat-e-Islami party during the Soviet invasion, and was Nahrin’s representative in the 2002 Loya Jirga.
Baghlan’s security chief, Abdul Rahman Said Khalil, called Kaftar a criminal and said police had evidences of her involvement in killings, lootings and other crimes in Nahrin.
Kíváncsi lennék, hogy mi lehetett abban az egyezményben, hadúr ritkán adja meg magát a semmiért, vagy a fenyegetésért cserébe. Aki kiváncsi a hadúr asszonyra, itt egy dari nyelvű hír róla, nyilatkozik, meg minden.
Nyilatkozik benne a rendőrfőnök és az új kormányzó is. A nemzetközi média 2001 óta visszatérően foglalkozott Bibi Ayeshaval. Ez itt a BBC cikke 2006 tavaszáról, ez meg egy meglepetés, mert egy magyar újságírónak is felkeltette a figyelmét, és kicsit megcsonkítva átültette magyarra az eredeti cikket.
A BBC cikkben Qari Alam, egy már leszerelt hadúr egyébként rátapint a problémára: "Once you give away your guns people don't care about you anymore," Szóval ismét csak az jut eszembe mi tette időszerűvé, hogy a nő leszereljen.
Most az jutott eszembe, hogy Haqbin, az új kormányzó is Nahrin járásból való. Lehet, hogy ez dobott valamit a dolgon?
A Times Online-vak van egy 2004-es cikke. Ebben még vannak plusz információk az asszonyról:
Her ascent to military command was made possible by violent tribal infighting and the power of her father Haji Dawlat. The eldest of ten children by the second of Dawlat’s seven wives, Kaftar was his favourite. She was carrying a gun by the age of 14, defending her home against rival families, and had killed her first man long before the Soviet invasion of 1979.
“I can’t remember how many I have killed since,” she says. “I remember getting my first Russian though. It was early in the occupation and he was a commando. He was close. A young man. I shot him. Later at the Battle of Kelagai we were killing so many we just threw their bodies in the river.”...
But after we leave her cousin Abdul Ghaffur, a former Mujahid whose legs were blown off by a mine on the last day of the war, speaks... “Two of Kaftar’s sons cut the throat of a 20-year-old man from another family there three weeks ago on her orders. There have been killings in this valley as long as anyone can remember, and there will be killings for a long time to come. And Kaftar’s family are always involved. Don’t mistake her. Tough, yes. But very cruel.”
Rákerestem közben erre a Battle of Kelagai-ra. A Szalang hágó bagláni oldalán fekszik, Doshi körzetben. Elvileg erről lehet szó. De mit találok közben, egy full könyvet a szovjet megszállás első három évéről a kevés afgán történészek egyikének tollából. M. Hassan Kakar: The Soviet Invasion and the Afghan Response, 1979-1982 című könyve fent van a neten full textben. Éljen!Találtam még egy érdekes blogot is. Azért tűnik jónak, mert valaki afgán blogol afganisztánból, helyi szemmel, helyi politikai híreket kommentál. Azt hozzá kell tegyem, hogy az illető elfogult, és biztos nem pastu, mert az afgán királyság alapítójáról (ugye egy Ahmed Sah Durrani pastu törzsfőnök, hadvezért stb. volt) a következő címmel írt posztot: If our father is a rapist and looter, how we be proud? De például, amit Farook Wardak-ról, Karzai jobb kezéről írt, megfelelő osztás-szorzás után érdekes és tartalmas forrásnak tekinthető. Egyébként Wardakról valami hasonlót állít ez cikk is.
csütörtök, május 01, 2008
Adatok és statisztikák az afgán biztonságról
A CNN egy amerikai külügyi dokura hivatkozik, amely a cikk szerint ENSZ adatokra hivatkozik. E szerint: The number of terror attacks in Afghanistan increased from 969 in 2006 to 1,127 last year, and the number of people killed, injured or kidnapped as the result of terrorism rose from 3,557 in 2006 to 4,673 in 2007, the report says.
Egy másik ENSZ jelentés szerint about 20 percent of districts — 78 districts of 376 in the country — remain off limits to its workers because of insecurity and the insurgency. Government officials are unable to go to 36 districts. - írja ez a cikk (egyébént remek a helyi erőviszonyokról és arról az új afgán kormányszervről a ezekkel a járási szintű önkormányzatokkal foglalkozik)
A NATO Bukaresti csúcsra készített kis anyag azt mondja: As the Taleban extremists suffered a series of tactical defeats, their ability to conduct sustained activity is limited geographically.
In 2007, 70% of security incidents were confined to 10% of Afghanistan’s districts. Those districts contain less than 6% of all Afghan population. Since 1 January 2008, 91% of insurgent activities have been reported in only 8% of the districts....
The 20 districts most affected by security incidents also correspond to well-known extremist areas where the militants are now continuously challenged by ISAF and the ANSF.
Itt ehhez vannak térképek, bár lehet én már belinkeltem ezt a dokut egyszer.
Végül itt van a Vigilant Strategic Services által készített kompiláció, amelyben nem csak a terrorista jellegű események, hanem a "szimpla" bűncselekmények is belekerültek, legalábbis én erre következtettem a olvasottakból. Itt megtalálhatóak az adatok több bontásban is.
Részben ezekből az adatokból idéz az Afghanistan' s insurgency spreading north című cikk:
He reported 465 insurgent attacks in areas outside the restive southern regions during the first three months of 2008, a 35 percent increase compared with the same period last year. In the central region around Kabul there have been 80 insurgent attacks from January through March of this year, a 70 percent jump compared to the first three months of last year.
dsa
Számunkra persze azért bájos ez a cikk, mert erről sem a nemlétező magyar külpolitikai újságírás, sem a felelős magyar minisztériumok nem tájékoztatnak, nem figyelmeztetnek. Azt mondja A. Giustozzi, akinek 2007-ben jelent meg a könyve az újjászervezett Talibánról:
Insurgents' influence is spreading to the northern and western regions of the country as well, analysts say. In the northern province of Baghlan, insurgent group Hizb-i-Islami is growing in presence, says Antonio Giustozzi, a researcher at the London School of Economics and an expert on the Afghan insurgency...
The group has received a surge of funding in the last year, says Mr. Giustozzi, allowing it to spread from its eastern stronghold near the Pakistani border – where it has launched many attacks against Coalition forces – into northern areas. "They are regrouping and reactivating old networks that existed during the Russian war and the '90s," he says.
Biztos mindenki keményen dolgozik a magyar táborban azon, hogy ez nem a katonákon csattanjon (pedig ott fog), de nem értem miért kell ezt, a magyar egységeket, Mission Team-ket ért támadásokat, a Baglánban folyó belharcokat a helyi erők között titokban tartani. Tudom mi a felelet: nincs újságíró, akit érdekelne. Hát akkor a HM honlapja még mindíg rendelkezésre áll. (Vagy az enyém :). Mi lesz ha becsap a ménkő? Hazahívjuk a katonákat? Figyelmeztető, hogy ezt a felelőtlenséget mások is érzik külföldön. Itt egy interjú a Kül-Világ folyóiratból, ahol az interjú alany a következőket mondta: nem tudom megnyitni :(
vasárnap, október 07, 2007
Pakisztán a választások előtt
Bhuttoról: A volt miniszterelnök-asszony távollétében Makdum Amin Fahim, Bhutto pártja, a Pakisztáni Néppárt vezetője a másik ismertebb jelölt. Fahim először Bhutto apjának, Zulfikar Ali Bhuttonak volt a kormányában, amelynek katonai puccs vetett véget 1977-ben, majd Benazir kormányában is vállalt szerepet. Mindvégig lojális volt a Bhutto családhoz, ezért visszautasította a miniszterelnöki posztot, amit Musarraf ajánlott fel neki 2002-ben... Bhutto személyével kapcsolatban számos kétely fogalmazódott meg. A legfőbb maga a visszatérése: az utóbbi fél évben brit és amerikai nyomásra kidolgozott Musarraffal egy megállapodást, miszerint ha engedélyt kap a hazatérésre és indul a választáson, győzelme esetén meg kell osztania hatalmát Musarraffal. Bhutto visszatérésével kapcsolatban sem világos minden. Az ellene felhozott kilencven, korrupcióval kapcsolatos vádpontból nyolcat még mindig nem zártak le, de a legfrissebb hírek szerint ezeket hazatérésekor ejtik. Bhutto ezt a pakisztáni kormányzat választással kapcsolatos dezinformációjának nevezte pár nappal ezelőtti londoni nyilatkozatában.
Nyugati/amerikai nyomásra az az egyezség alakult ki/tárgyalnak róla, hogy: ha engedélyt kap a hazatérésre és indul a választáson, győzelme esetén együtt kell működnie az elnökkel a szélsőségesek ellen. Ahmed Rashid pakisztáni elemző szerint „a Nyugat kétségbeesésében szerelemmentes házasságba hozza össze Benazir Bhuttot és Pervez Musharrafot. A tábornok támadhatja a terroristákat, a hölgy pedig játszhatja a demokráciát.” A megjegyzés találó, Bhutto anti-militarista pártja rendkívül szkeptikus és cinikus egy ilyen, a párt eszméjével ütköző alkuval szemben, ami a szavazók elégedetlenségével és szavazatvesztéssel jár. Bhuttonak tehát nagyon szűk a mozgástere.
Dani egy kicsit optimista, mikor azt írja: a párt eszméje. Ez a párt mindíg is a Bhutto családról szólt, az apja valóban egy kicsit populista balos irányt nyomott, de lányáról ez már nem mondható el. Ha volt is a pártnak valódi eszméje, az legkésőbb Zulfikar Ali Bhutto halálával (kivégzésével) eltünt. A 90-es évek Bhutto miniszterelnöksége már csak a piszkos hatalomról és patronázs rendzser fenntartásáról szólt. (Nawaz Sharif sem volt jobb).
Nem is beszélve arról, mennyit kockáztat, ha visszatér Pakisztánba. Az ellene indított kilencven korrupciós eljárásból nyolc még mindig nem rendeződött, vagyis hazatértekor azonnal letartóztathatják. Musarrafnak két dolgot kell tennie, hogy létrejöjjön az alku: törvényt hozni arról, hogy elévültek a korrupciós vádak, és megváltoztatni az alkotmányt, hogy Bhutto harmadszor is miniszterelnök lehessen. Ez pedig túl sok ígéret ahhoz, hogy a rutinos politikus bedőljön Musarrafnak, akinek egyébként sincs túl sok hitele odahaza. Bhutto aduja a pártja, a Pakisztáni Néppárt, amely jelenleg a legnagyobb ellenzéki tömörülés Pakisztánban. Ezen, és a többi ellenzéki erőn keresztül tarthatja nyomás alatt az elnököt.
Szerintem egy helyen téved Dani. Az államfői posztért nem lehet két egymást követő terminus után harmadszorra is indulni (és azt betölteni). Az alkotmány szerint: Subject to the Constitution, a person holding office as President shall be eligible for re-election to that office, but no person shall hold that office for more than two consecutive terms.
Azaz ez nem Bhuttora vonatkozik, hanem az államfőre. Miniszterelnök annyiszor lehet szerintem az ember, ahányszor megválasztják.
Amit Dani még kihagyott, az az utódlás Musarraf után. A BBC-n is találtam egy cikket. Az hadsereg új főparancsnoka Ashfaq Pervez Kiani lesz, aki 2004 óta a legfontosabb paki titkosszolgálat az ISI vezetője. Az ISI felelős az 1970-es (!!!) évek közepétől mindenképpen az afgán iszlamisták kiképzéséért ellátásáért. Hekmatyar és Maszúd is náluk kezdte. Az 1980-as években ők voltak akik irányították az ellenállást (nem a CIA), és ők küldték a tálibokat is (részben, mert persze mentek azok maguktól is). Az ISI mostani szerepéről ugye megoszlanak a vélemények, néha az USA-t segiti, néha a tálibokat, néha az al-Kaidát. Persze nem feltétlenül a vezetés, hanem önállósulható egységei.
Szóval ISI igazgatónak lenni, kulcspozíció, bizalmi állás. Kiani a cikk szerint azzal érdemelte ki Musi bizalmát, hogy a 2003-as ellene irányult robbantásokban sikeresen nyomozott.
De összefoglalva: Pakisztánnak az a nagy tragédiája, hogy nincs egy hiteles politikus, akit megválaszthatna. Vannak elhasznált, korrumpálódott, már "bizonyított" politikusai (Sharif és Bhutto), akiknek óriási tábort kell majd eltartaniuk ha nyernének, és van egy tábornoka, aki nem igen akar lemondani a hatalomról és Pakisztán problémáit ő sem tudta (nem is nagyon akarta) megoldani, de még enyhíteni sem. És nem is terrorizmsuról van szó, hanem az életszínvonalról, a közigazgatás színvonaláról, a korrupcióról, a állami (szekuláris) oktatás mennyiségi és minőségi jellemzőiről, egy csomó olyan dologról, amelyek jobban fogják befolyásolni az ország jövőjét, és azt, hogy hány embernek jelent majd jövőt terroristának állni és felrobbantani magát.
csütörtök, június 21, 2007
Elmaradások
Hír az rengeteg van, most például egy óriási fekete lepke repked a szobában, majd bezárom valahogy a lámpabúrába. Aztán ott van a Petőfi rádió, ma szólt valaki, hogy teljesen átalakult a zenei kínálat. És tényleg, nagyon hallgatható, mindenféle zene van, és egyenlőre még nem ismétli önmagát. Fiatalos. Változatos.
És Afganisztán? Hétfőn jön Magyarországra M. E. Ishaqzai bagláni kormányzó, tárgyal a külügyminiszterrel. Kicsit fáj, hogy ezt nem a külügyből tudtam meg, hanem egy újságíró ismerősömtől. Na mindegy, ezen még dolgozom.
A tálibok szóvivője bejelentette, hogy taktikát váltanak és ezentúl Kabult célozzák öngyilkos merényletekkel. Transcript: BBC Taleban interview Ez jelentheti azt is, hogy befulladtak a dél-afganisztáni tálib elképzelések és a NATO mégis képes volt valamit hatékonyat alkotni a szervezet ellen, akik nem voltak képesek fenntartani az op. tempot. Az öngyilkos merényleteknek annyi hátránya van az elkövetők oldaláról (túl azon hogy meghallnak), hogy ha civil áldozatok vannak - már pedig általában vannak - akkor a lakosság nem feltétlenül támogatja a robbantókat. Ennek mondjuk Kabulban kevesebb jelentősége van, mint délen.
A Telegraph híre szerint a tálib/al-Kaida erők új frontot nyitottak Kelet-Afganisztánban, visszaszivárogtak a Tora Bora hegységbe. Taliban fighters back in caves of Tora Bora
They believe that one of the group's leaders could be Amin ul-Haq, a close associate of bin Laden. One western official also named Maulvi Anwar ul-Haq Mujahed as a commander of the group. He is the son of Younis Khalis, one of the most famous Islamist leaders in the Afghan jihad against the Soviets.
Younis Khalis a Hizb-i Islami másik frakcióját vezette (az egyiket a sokat emlegetett Hekmatyar) valahogy már 1979-től, egy igazi veterán volt a Pakisztánnal határos Nangarhar tartományból. Itt van Dzsalalabad (Jalalabad) nagyváros, a régió központja.
Khalis tavaly halt meg 87 éves korában. Ő volt az, aki 1996-ban befogadta a Szudánból elűzött bin Ladent. Nem véletlenül, ugyanis Laden ezen a környéken harcolt vagy segítette az arab-afgánokat a 80-as években, úgyhogy jól ismerhették egymást korábbról.
Így nézett ki az öreg 1989-ben! Már akkor sem volt fiatal. El kell mondjam a nangarhariak különleges nép, élnek ott pastuk (Khalis is az volt) meg mindenféle kis népcsoportok, de sok közülük gyönyörű vörös szakállú és/vagy hajú.De a Time azért ellazáskodta, a Telegraph szerint Abdul Qadir volt, aki behívta bin Ladent. Hozzá kell tegyem nincs sok különbség. Qadir Khalis pártjának tagja volt, szintén régi mudzsahed és Nangarhar kormányzója 92 és 96 között. Ő viszon tisztán tálib ellenes volt 96-tól Dubaiban és Németországban élt, 2001 ig. Utána Karzai három alelnöke közül az egyik lett, egy öngyilkos merénylő robbantotta fel 2002-ben. (mellék szál: Qadir tesója, Abdul Haq szintén régi mudzsahed, 1977-ben kezdte, tesójával együtt harcolt, 2001 októberében átment Pakisztánból lázítani törzsét a tálibok ellen, akik elfogták és kivégezték. Egy ritka értelmes ember volt, aki nemcsak harcolni hanem gondolkodni is tudott. Egy bámulatos nekrológ itt, családjuk gazdag földbirtokos volt Nangarhárban, több politikussal az elmúlt évszázadban, )
Khalist a tálibok megjelenése után a legtöbb hír a mozgalom hívének sorolja, de nekem inkább úgy tünt, egyszerűen elfogadták egymást, Khalis nem harcolt ellenük, de velük sem. Fia Amin ul-Haq volt az aki hónapokkal ezelőtt megtámadott egy tengerészgyalogos konvolyt Dzsalalabadban, amely válaszul szétlőtt mindent és mindenkit aki az útjába került. Ebből lett a nagy balhé aztán. Most, ő az aki visszaszivárgott a Tora Borába, ismerheti mint a tenyerét.
kedd, március 13, 2007
Hekmatyar
Ha ez megvalósul, akkor óriási fegyvertény, mert a tálibok után ő volt a legszervezettebb ellenzéki. Csatlakozása erősíteni a rendszert, annak legitimitációját és eggyel kevesebb ellensége lenne Karzainak és az ISAF-nak.
Hekmatyar volt Pakisztán kedvence a 80-as évektől, tőle várta Iszlamabád, hogy megnyeri nekik a háborút és utána paki barát kormányt hoz majd létre. A teljes nyugati és arab pénz és fegyver segély 50 (más források szerint 80) százaléka neki és a pártjának ment. Megjegyzem még másik hat párt működött pakisztáni felügyelet alatt.
Nem sikerült elfoglalnia Kabult 92-ben (Maszúd tette és a Dzsamiat-i Iszlami), a polgárháború során rommá rakétáztatta Kabult, ahonnan a lakosság nagy része elmenekült. 96 után a tálibok őt és hadurait is elűzték (vagy megvették) és Hekmatyar Iránba menekült. 2002-ben visszatért vagy inkább kiutasították Teheránból? A béketárgyalásokból kimaradt Amerika ellenessége miatt (meg mert nem vett részt a tálibok elűzésében) majd később sértődötten betársult az újjászerveződő Tálibánhoz.
Két apró anekdota: 86-ban talán meghívta Reagen elnök az USA-ba, mint afgán freedom fightert. A fogadáson nem fogadta el az elnök feléje nyújtott kezét. Gíííííí
90-ben fegyvereket és harcosokat ajánlott fel Szaddámnak, miközben az összes afgán mudzsahed vezető az USA-t támogatta. Mindezt úgy, hogy hatalmának egy részét Washingtonnak köszönhette (pénz és fegyvertámogatás Pakisztánon keresztül)
Egy megjegyzés: az USA nem őt támogatta személy szerint, hanem az afgán mudzsahedeket (ez a helyzet bin Ladennel is). Hogy milyen arányban lett elosztva a pénz és fegyver, Washingtonból nem szóltak bele vagy nem is érdeklete őket, vagy a pakik az orruknál fogva vezették őket.
Ekkortól lett üldözött ember. Közben egykori hadurai részben kitartottak mellette és csinálták a bajt az ISAF-nek és a kormánynak, vagy megtagadták és indulva a képviselő választásokon bejutottak a parlamentbe (annak ellenére hogy ezt tiltotta a választási törvény).
Hekmatyar karuti (kharouti) ghilzai pastun. A pastun törzsek nagyobbik része két nagy konföderációban él(t), Durrani és Ghilzai. Az ország korábbi királyai, államfői - Karzai is - a Durraniak. (És persze konföderációkon belül vannak még törzsel altörzsek, klánok stb.). Hekmatyar Kunduzból származik, azaz családja, törzse (ez a karuti) erőszakkal lett letelepítve ide dél-kelet-Afganisztánból a 20-as, 30-as évek körül. A lényeg az, hogy ahol ő bajt tud csinálni az észak- észak-kelet Afganisztán, ahol hasonó sorsú (betelepített, nem honos) pastunok élnek. Ehhet a területhez tartozik Kunduz (Imam Shaib városban született ha jól emlékszem) és Baghlan is, ahol a magyarok állomásoznak.
Hekmatyar nem egy átlagos hadúr. Pártja a legjobban szervezett struktúrált volt egy olyan országban, ahol semmit soha nem szerveztek meg alaposan (kis túlzással persze), amelyre teljesen jellemző a keleti országokra jellemző ráérősség, alulszervezettség. Több nyelven beszél, világot látott, olvasott ember. Ha csatlakozik a rendszerhez és utána nem órbál bajt csinálni belülről (azaz elfogadja a játékszabályokat), akkor az mindenki előnyére fog válni.
Itt egy 2006 szeptemberi kerek elemzés róla.
Múlt héten új katonai offenzíva indult délen, mintegy megelőzendő a a tálibok újabb kibontakozódását? Nato in major anti-Taleban drive A harc egy vizierőműért folyik, amelynek birtoklása esetén az afgán kormány egy sor a vízzel összefüggő fejlesztési projektet hajthat végre.
The rebels have been engaging British forces around the Kajaki dam - a strategically important hydro-electric plant that the military wants to secure so that it can be repaired and put to work.
A tálibok nagy hibája, hogy fix pontokat képtelenek megtartani hosszútávon. Ez egy gerilla hadsereg törzsi harcmodorban. Minden olyan harc esemény ellenük szól, ami sokáig (min hetekig) tart és defenzív jellegű.
szerda, augusztus 30, 2006
Baghlani kormányzók
A kormányzóról a következőket találni itt. Korábbi rövid életrajz Minister of Labor and Social Affairs: Sayed Ikramuddin MasoomiH.E. Sayed Ikramuddin Masoomi, son of Sayed Masoom, was born in 1953 in the Ashkmash District of Takhar Province. After graduation from the Teacher?s Training Faculty in Kunduz province, he earned a Bachelors degree in Science from Kabul University. He has worked as the Director of Enterprises for the Ministry of Finance, as Deputy Minister of Finance as well as Governor of Takhar and Badakhshan Provinces.
A 2004-es kampány során (amikor Karzai egyik alelnökével kampányolt) majdnem felrobbantották.
Az előző kormányzóról magyar katonák azt mondták, hogy az nép jobban utálta, mint a tálibokat, annyira korrupt és kegyetlen volt. E kormányzó előtt volt Dzsuma Kán Hamdard (Juma Khan Hamdard), akinek kinevezése az IWPR szerint nem kevés helyi ellenállásba ütközött.
A régi időkben Gulbuddin Hekmatyar Hizb-i Islami pártjának tagja volt. Az elég rosszat jelentett régen. Hekmatyar lövette szét Kabult a 90-es években. Gondolom a tálibok ellenzékbe kényszerítették, mert 2002-ben már Mazarban van szabadon és mint erős pozíciókkal rendelkező parancsnokot említik.
Hekmatyar közben szövetséget köt az al-Kaidával és a Talibánnal (azok bukása után, de ez egyik másik történet), az USA terroristának nyilvánítja, Karzai pedig parancsnokait próbálja kinevezésekkel leválasztani. Ez van Dzsuma Kán esetében is.
2004 februárjában még mindig nem kormányzó, hanem a 8ik hadtest parancsnoka Mazar-ban. Természetesen ilyen katonai egység nincs, csak névben. Nem teljesen világos mert Mohamed Atta is ennek a parancsnoka, ő most Balkh kormányzója (ahol Mazar is van, ő Maszúd parancsnoka volt a Dzsamiat-i Iszlamiban a polgárháború idején és így Hekmatyar legnagyobb ellensége. Maszúd tartotta Kabult míg H. bombázta)
Mikor 2004 augusztusában kinevezik baghlani kormányzónak, Attát meg balkhi kormányzónak a cél az, hogy elmozdítsák őket milíciáik éléről. Ez a 8ik hadtest onnan jön, hogy amikor a kommunista afgán vezetés megbukott ezek az ellenállók átvették az akkori alakulatokat, és megtartották az elnevezéseket. Miért? Önfényezésből gondolom.
Dzsuma Khán 2005 februárjában még mindig kormányzó, szóval azért kinevezték és nem bukott meg azonnal.
Eszerint a doku szerint viszont 2006 áprilisában már Jawzjan tartomány kormányzója. Van még egy jószolgálati ötlet is ebben az írásban. Az afgán parlament könyvtárának gyarapítása könyvekkel. USA és Belgium kezdte, valamit mi is biztos tudnánk adni.
2005 szeptember 5-én mozdították el, a helyére jött Mohammed Alem Rasih az alábbi hír szerint. Two northern Afghan governors replaced
Alig fél évvel később már a az új kormányzóval vannak problémák: Provincial council head wants Baghlan governor sacked, 2006 március 7.: The Baghlan provincial council Tuesday asked the governor to step down on the grounds of inefficiency and refusing to consult elected public representatives on key issues.
Itt is panaszkodnak rá meg a rendőrségére Residents complain of police excesses in Baghlan Végül tehát 2006. július 26-án mozdítják el. Meglepődve látom (persze örülök neki), hogy a HM CIMIC kézikönyve már elkészült Baghlanról. És milyen up-to-date! Benne van a 26-i dátum.
Mondjuk a munkát átnézve nem vagyok ilyen lelkes, de erre majd visszatérek.