Mindig gondolkodik az ember, hogy hogyan adjon olyan címet egy olyan posztnak, amiben a cikkeknek alig van közös vonása. Talán az iskola most.
Először is valakik felgyújtottak egy iskolát Khost-wa Ferengbe. Erről a körzetről ritkán hallani bármi hírt, nem is mondanám egyből, hogy tálibok (ellenállók) voltak, lehet valami helyi ellentét áll a háttérben.
Igen, közben olvasom, hogy éjszakai leveleket is kitettek és hogy a rendőfőnök is anti-government elemekről beszél.
Felkerült a netre a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Magyar Baptista Szeretetszolgálat 2008-as közhasznúságú jelentése. Az ilyen jelentések kötelezőek, ha jól tudom a közhasznú szervezetek számára.
A MÖSZ jelentése igen részletes 109 oldal. Az idáig látott legrészletesebb bemutatását lehet olvasni a szervezet afganisztáni tevékenységének. Ami nekem hiányzik az projektkoordinációs iroda révén megszerzett információk kicsit szélesebb terjesztése itthon. Pl nekem. Kíváncsi lennék, hogy hány NGO van a tartományban? Milyen programokat csinálnak? Hogy működik a National Solidarity Program (ki az implementing partnerek), milyen helyi civil szervezetek vannak? Hány ülés, miről volt szó? Provincial Development Councilról alig lehet olvasni bárhol, kíváncsi lennék, hogy mit csinálnak, amikor a havi ülések között dolgoznak.
Az Baptistáktól csak a 2007-est látom a neten. A MÖSZ-höz képest nagyon rövid, szinte semmitmondó, kb egy mondat az egész Afganisztán. Egyetlen pozitív dolog benne, hogy az évben kapott pénzügyi támogatások össze vannak gyűjtve egy helyre. A MÖSZ-nél ezt nagyon elszórva látni)
Itt találtam egy hírt, ami nagyon ritka. Arról szól, hogy az afgán kormány vidékfejelsztési minisztériuma milyen projekteket hajtott végre. Several projects completed in Baghlan.
Ugye a hírek alapján azt gondolhatjuk, hogy mindent mi csinálunk Baghlanban ebből az 500 millió forintból, plusz HM CIMIC pénzekből, plusz külföldi pénzekből (görög, japán, EU). De egyrészt más NGO-k is tevékenykednek a tartományban és ebből a hírből kiderül, hogy a helyi minisztérium is aktív: The projects are included digging of four deep wells and a dozen more wells for clean drinking water, leveling of four kilometers of road and construction of eight bridges in Baghlan-i-Markazi district of the province.
Ahmad Niro, head of the Rural Rehabilitations and Development department of the province told Pajhwok Afghan News that 320 families would have access to clean drinking water while over 500 families would benefit from facilities of the newly constructed road.
He said the projects were completed at a total cost of 5.4 million afghanis provided by the Ministry of Rural Rehabilitations and Development (MRRD) under the National Solidarity Programme (NSP).
Ezért lenne szükség, hogy minél több információval rendelkezzünk az egyéb helyi fejlesztési tevékenységről, az NSP-ről. A MÖSZnek ebben sokkal aktívabbnak kellene lennie, mert még a Külügyben sem nagyon tudják, hogy milyen munka folyik rajtunk kívül a tartományban. Hajrá MÖSZ!
Nem pont ide tartozik, de nem tudom hányan gondolták volna, hogy Afganisztánban, sőt a tartományban filmet forgattak! A rendező forgatta az Osama című filmet, ami szakmai körökben elég jó visszajelzéseket kapott. A mostani film témája: centres on the story of two American soldiers, whose helicopter crashes in a mountainous area full of mines.
They become trapped in an unknown valley. The two struggle to find their way back home, finding a Russian tank in the middle of an opium field, which turns out to be the house of an Afghan family rather than their only means of escape. The film’s adventure begins here.
Szerintem el lehetne hozni Magyarországra a filmet, művészmozik egyike lehozná és a Küm/HM is vihetné minden rendezvényére.
Végül még iskolákról szólva ígéretet kaptam arra, hogy lesz valami info arról, hogy kiválasztásra kerültek azok a baghlani fiatalok, akik majd Magyarországra jöhetnek tanulni.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: NSP. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: NSP. Összes bejegyzés megjelenítése
szerda, június 17, 2009
vasárnap, március 02, 2008
PRT és fejlesztési hírek
Néhány újabb tanulmány jelent meg a PRT koncepcióról. Most csak belinkelem őket aztán ha marad erőm majd el is olvasom őket.
Ez itt egy kb 60 oldalas tanulmány (Provincial Reconstruction Teams: Lessons and Recommendations) a függelékben esettanulmányok a kanadai, amerikai, német, brit, olasz és litván PRT-król. Meg kell jegyezzem ebben az iraki PRT-ban szerzett tapasztalatokat is feldolgozták.
Itt egy nyolc oldalas testimony, amely az USA képviselőház Honvédelmi Bizottsága előtt hangozott el és elsősorban stratégiai jellegű dolgokat boncolgat illetve a fegyveres erők egyre nagyobb szerepét az alapvetően civil fejlesztési feladatokban.
És ha már a fejlesztéseknél tartunk itt egy másik meghallgatás jegyzőkönyve a brit parlament nemzetközi fejlesztési bizottsága előtt (nálunk nincs ilyen, alapvetően a külügyi bizottságban történik ilyen meghallgatás nagyon ritka, bár azt inkább beszámolónak nevezném). Itt a téma Afganisztán, illetve, hogy a brti fejlesztési minisztérium (DFID), hogy működik, miként hajt végre fejlesztéseket, milyen területeken mit csinál. Sok bírálat érte, mert lássuk be Helmandban nem sok eredmény látszik az rengeted elköltött pénzből. A tanulmány 7x oldal és ez cak az első rész.
És ha már a fejlesztéseknél tartunk még egy tanulmány a National Solidarity Programról Gaps in Accountability címmel. Sok minden egyéb mellett kiderül, hogy az afgán büdzsé 72 százaléka még mindíg donoroktól érkezik, akik 2002 és 2006 között majd 20 milliárd dollárt ajánlottak fel és ebből 15öt utaltak át. Ja és hogy mi az NSP?
The National Solidarity Programme (NSP) was created by the Government of Afghanistan to develop the ability of Afghan communities to identify, plan, manage and monitor their own development projects. The program has laid foundation for a sustainable form of inclusive local governance, rural reconstruction, and poverty alleviation. NSP is the largest community development programme in the history of Afghanistan and is recognized as one of the main instruments for achieving the objectives of Afghanistan National Development Strategy (ANDS).
Ez itt egy kb 60 oldalas tanulmány (Provincial Reconstruction Teams: Lessons and Recommendations) a függelékben esettanulmányok a kanadai, amerikai, német, brit, olasz és litván PRT-król. Meg kell jegyezzem ebben az iraki PRT-ban szerzett tapasztalatokat is feldolgozták.
Itt egy nyolc oldalas testimony, amely az USA képviselőház Honvédelmi Bizottsága előtt hangozott el és elsősorban stratégiai jellegű dolgokat boncolgat illetve a fegyveres erők egyre nagyobb szerepét az alapvetően civil fejlesztési feladatokban.
És ha már a fejlesztéseknél tartunk itt egy másik meghallgatás jegyzőkönyve a brit parlament nemzetközi fejlesztési bizottsága előtt (nálunk nincs ilyen, alapvetően a külügyi bizottságban történik ilyen meghallgatás nagyon ritka, bár azt inkább beszámolónak nevezném). Itt a téma Afganisztán, illetve, hogy a brti fejlesztési minisztérium (DFID), hogy működik, miként hajt végre fejlesztéseket, milyen területeken mit csinál. Sok bírálat érte, mert lássuk be Helmandban nem sok eredmény látszik az rengeted elköltött pénzből. A tanulmány 7x oldal és ez cak az első rész.
És ha már a fejlesztéseknél tartunk még egy tanulmány a National Solidarity Programról Gaps in Accountability címmel. Sok minden egyéb mellett kiderül, hogy az afgán büdzsé 72 százaléka még mindíg donoroktól érkezik, akik 2002 és 2006 között majd 20 milliárd dollárt ajánlottak fel és ebből 15öt utaltak át. Ja és hogy mi az NSP?
The National Solidarity Programme (NSP) was created by the Government of Afghanistan to develop the ability of Afghan communities to identify, plan, manage and monitor their own development projects. The program has laid foundation for a sustainable form of inclusive local governance, rural reconstruction, and poverty alleviation. NSP is the largest community development programme in the history of Afghanistan and is recognized as one of the main instruments for achieving the objectives of Afghanistan National Development Strategy (ANDS).
vasárnap, december 16, 2007
Dél-Afganisztán update + új csapatok
Van egy kis lemaradásom, jó néhány link összegyűlt a keresőmben. Nem is tudom honnan induljak.
A legfontosabb talán, hogy Hollandia bejelentette a uruzgáni misszió meghosszabítását 2010ig. Ennek kapcsán jelentős nyomásgyakorlás volt Noordvijkban, hogy más országok is szálljanak be a délen folyó háborúba. Sikerült, hollandok kitartanak, és most várunk Kanadára.
Akartam valamit írni Ausztráliáról és Új-Zélandról, mert előbbi Uruzgánban van jelen, utóbbi meg Bamijánban vezet egy PRT-t. Az ausztráloknak van egy profi weboldaluk általában a missziókról és benne az afganisztáni ügyekről részletesebben. Kérdések és értelmes válaszok, nemcsak katonai de politikai és fejlesztési kérdésekben is. Pont ilyen weboldal kellene itthonra is, a magyar PRT-hoz.
Új-Zéland meghosszabbította PRT-jét. Egy októberi cikkben vannak adatok a fejlesztésről és a pénzekről is. Sajnos ez valamiért letörlődött a netről (tudom hülyén hangzik), ezért csak a google saját tárolt verziójában adja vissza: Bamiyan pays the Afghan peace.
Kanadáról rengeted új anyagot láttam. Ez a egy tanulmány a fejlesztési elképzelésekről. Korábban említettem, hogy jelenleg menő dolgonak számít a 3D approach (védelem, diplomácia és fejlesztés angol kezdőbetűi) és a whole-of the-government approach (Marton Peti barátom azt mondta utóbbit néhányan már úgy tekintik mint az előbbi meghaladását. Egyszó mint száz az együttműködésről van szó és bevallom őszintén nem teljesen látom át még mitől különbözik az utóbbi az előbbitől (amit értek).
Beütjük a 3D approachot angolul, kijön a sok anyag. Együttműködés az amit minden Dél-
Afganisztánt megtapasztalt ország hirdet. Volt szerencsém kanadai és holland szakemberekkel beszélni, akik a legtöbbet arról beszéltek, hogy otthon mit kellett azon dolgozni a főosztályok és minisztériumok között, hogy kialakuljon az együttműködés és leépüljön a bizalmatlanság. A terepen ez gyorsan megtörténik, de otthon nem. Itt röviden már említettem ezeket az elméleteket néhány tanulmánnyal.
Szóval a kandahári CIDA fejlesztésekről a Senlis anyaga itt: ráolvasnak mindent szegény fejlesztési ügynökjségre, az meg vissza olvas.De ettől informatív. Csak megjegyzem, hogy a CIDA weboldalán van egy oldal, amely az National Solidarity Programokat általában és Kandahárra nézve mutatja be. Iszonyú sok infrastruktúra fejlesztés van benne és most olvastam, hogy a Világbank ismét dollár százmilliót biztosít infrastruktúra fejlesztésre.
Mit akarok ebből kihozni? Hát hogy az évi 500 milliónkat ne infrastruktúra fejlesztésre költsük, mert arra van pénz. Inkább tájékozódjunk, hogy hol vannak ilyenek a tartományban és pl. arra próbáljunk ráindítani képességfejlesztést.
Eszerint a térkép szerint Baghlan, Kunduz, Takhar és Badakshan tartományokban összesen majd 1500 projekt fejeződött be (as of Spetember 2007). Tudja ezt nálunk valaki, hogy ebből Baghlanban hol és mennyi? Persze nincs most azonnal rá szükségünk, de talán egy fontos info lehet valamikor? Vagy majd akkor keressük meg?
Van egy másik szuper anyag, amiben öt vagy hat oldalon nagyon szépen fel van építve a kanadai katonai szerepvállalás különböző elemei úgy is mint a battle group, a PRT, az OMLT stb., és egyéb az afgán közigazgatásba berakott, katonákból álló tanácsadó szervezetek.
Itt már valaki pedzegeti, hogy Kanada talán mégsem fog 2009-ben kivonulni Kandahárból, amitl annyian tartottak, mert ha komoly lenne a szándék, akkor kellene legyenek tárgyalások arról, hogy kik jöjjenek be a helyükre. Magányvéleményem, hogy az USA képes lenne "beugrani" rövid határidővel is ha kell, de természetszerűleg nem ez a dolgok menete. Erre a logikára magam is utaltam, amikor a haza PRT hosszabítás kommunikációs masztolása folyt a HM részéről. Már annyi nyilatkozatot adtak ki a misszió szükségesséről ( a hosszabítás kérdésének megvizsgálása folyamatban van és ehhez hasonló kifejezések) , hogy HM-es ismerősök is azt hitték már be van jelentve, aztán végül erre csak szeptember 11-én került sor (ha jól emlékszem) egy konferencián.
Ok és mindezektől függetlenül két hír csapatkiegészítésekről. Jordánia úgy tűnik fog küldeni katonákat az ISAF misszióba. He (a miniszterelnök) referred to setting up “field hospitals and medical centres such as those erected in Ramallah (the West Bank) and Sierra Leone,” as well as providing “services to the injured and needy” in the war-torn Asian country. The hospital would be erected in “a non-combat zone, probably in Mazar-e-Sharif,” in northern Afghanistan, the prime minister said. “Our troops will also protect supply roads and work towards restoring order and security.”
Nem is tudom van e másik muszlim ország Afganisztánban. Törökök, de hát az nem tiszta eset.
Eszerint a hír szerint 90 katonát küldenek és szó sincs humanitárius misszióról. Szintén ebben a cikkben olvasni, hogy a lengyelek 8 helikoptert küldenek, méghozzá négy szállító és négy harci helikoptert. Tudom erről minden magyar katonának az jut eszébe, hogy igazán mi is küldhetnénk Hindeket Mazar-ba vagy Kunduzba és akkor azok vigyáznának a magyar katonákra. De egyébként küldhetnénk helikoptereket oda ahova a lengyelek is, ugyanazt a típust. Javítás megoldva, vagy csak ki kell egészíteni a lengyel kapacitást ill. ez lehet egy újabb NATO felajánlás. Végül is helikoptert ajánlani majdnem olyan értékes, mint katonát délre.
A legfontosabb talán, hogy Hollandia bejelentette a uruzgáni misszió meghosszabítását 2010ig. Ennek kapcsán jelentős nyomásgyakorlás volt Noordvijkban, hogy más országok is szálljanak be a délen folyó háborúba. Sikerült, hollandok kitartanak, és most várunk Kanadára.
Akartam valamit írni Ausztráliáról és Új-Zélandról, mert előbbi Uruzgánban van jelen, utóbbi meg Bamijánban vezet egy PRT-t. Az ausztráloknak van egy profi weboldaluk általában a missziókról és benne az afganisztáni ügyekről részletesebben. Kérdések és értelmes válaszok, nemcsak katonai de politikai és fejlesztési kérdésekben is. Pont ilyen weboldal kellene itthonra is, a magyar PRT-hoz.
Új-Zéland meghosszabbította PRT-jét. Egy októberi cikkben vannak adatok a fejlesztésről és a pénzekről is. Sajnos ez valamiért letörlődött a netről (tudom hülyén hangzik), ezért csak a google saját tárolt verziójában adja vissza: Bamiyan pays the Afghan peace.
Kanadáról rengeted új anyagot láttam. Ez a egy tanulmány a fejlesztési elképzelésekről. Korábban említettem, hogy jelenleg menő dolgonak számít a 3D approach (védelem, diplomácia és fejlesztés angol kezdőbetűi) és a whole-of the-government approach (Marton Peti barátom azt mondta utóbbit néhányan már úgy tekintik mint az előbbi meghaladását. Egyszó mint száz az együttműködésről van szó és bevallom őszintén nem teljesen látom át még mitől különbözik az utóbbi az előbbitől (amit értek).
Beütjük a 3D approachot angolul, kijön a sok anyag. Együttműködés az amit minden Dél-
Afganisztánt megtapasztalt ország hirdet. Volt szerencsém kanadai és holland szakemberekkel beszélni, akik a legtöbbet arról beszéltek, hogy otthon mit kellett azon dolgozni a főosztályok és minisztériumok között, hogy kialakuljon az együttműködés és leépüljön a bizalmatlanság. A terepen ez gyorsan megtörténik, de otthon nem. Itt röviden már említettem ezeket az elméleteket néhány tanulmánnyal.
Szóval a kandahári CIDA fejlesztésekről a Senlis anyaga itt: ráolvasnak mindent szegény fejlesztési ügynökjségre, az meg vissza olvas.De ettől informatív. Csak megjegyzem, hogy a CIDA weboldalán van egy oldal, amely az National Solidarity Programokat általában és Kandahárra nézve mutatja be. Iszonyú sok infrastruktúra fejlesztés van benne és most olvastam, hogy a Világbank ismét dollár százmilliót biztosít infrastruktúra fejlesztésre.
Mit akarok ebből kihozni? Hát hogy az évi 500 milliónkat ne infrastruktúra fejlesztésre költsük, mert arra van pénz. Inkább tájékozódjunk, hogy hol vannak ilyenek a tartományban és pl. arra próbáljunk ráindítani képességfejlesztést.
Eszerint a térkép szerint Baghlan, Kunduz, Takhar és Badakshan tartományokban összesen majd 1500 projekt fejeződött be (as of Spetember 2007). Tudja ezt nálunk valaki, hogy ebből Baghlanban hol és mennyi? Persze nincs most azonnal rá szükségünk, de talán egy fontos info lehet valamikor? Vagy majd akkor keressük meg?
Van egy másik szuper anyag, amiben öt vagy hat oldalon nagyon szépen fel van építve a kanadai katonai szerepvállalás különböző elemei úgy is mint a battle group, a PRT, az OMLT stb., és egyéb az afgán közigazgatásba berakott, katonákból álló tanácsadó szervezetek.
Itt már valaki pedzegeti, hogy Kanada talán mégsem fog 2009-ben kivonulni Kandahárból, amitl annyian tartottak, mert ha komoly lenne a szándék, akkor kellene legyenek tárgyalások arról, hogy kik jöjjenek be a helyükre. Magányvéleményem, hogy az USA képes lenne "beugrani" rövid határidővel is ha kell, de természetszerűleg nem ez a dolgok menete. Erre a logikára magam is utaltam, amikor a haza PRT hosszabítás kommunikációs masztolása folyt a HM részéről. Már annyi nyilatkozatot adtak ki a misszió szükségesséről ( a hosszabítás kérdésének megvizsgálása folyamatban van és ehhez hasonló kifejezések) , hogy HM-es ismerősök is azt hitték már be van jelentve, aztán végül erre csak szeptember 11-én került sor (ha jól emlékszem) egy konferencián.
Ok és mindezektől függetlenül két hír csapatkiegészítésekről. Jordánia úgy tűnik fog küldeni katonákat az ISAF misszióba. He (a miniszterelnök) referred to setting up “field hospitals and medical centres such as those erected in Ramallah (the West Bank) and Sierra Leone,” as well as providing “services to the injured and needy” in the war-torn Asian country. The hospital would be erected in “a non-combat zone, probably in Mazar-e-Sharif,” in northern Afghanistan, the prime minister said. “Our troops will also protect supply roads and work towards restoring order and security.”
Nem is tudom van e másik muszlim ország Afganisztánban. Törökök, de hát az nem tiszta eset.
Eszerint a hír szerint 90 katonát küldenek és szó sincs humanitárius misszióról. Szintén ebben a cikkben olvasni, hogy a lengyelek 8 helikoptert küldenek, méghozzá négy szállító és négy harci helikoptert. Tudom erről minden magyar katonának az jut eszébe, hogy igazán mi is küldhetnénk Hindeket Mazar-ba vagy Kunduzba és akkor azok vigyáznának a magyar katonákra. De egyébként küldhetnénk helikoptereket oda ahova a lengyelek is, ugyanazt a típust. Javítás megoldva, vagy csak ki kell egészíteni a lengyel kapacitást ill. ez lehet egy újabb NATO felajánlás. Végül is helikoptert ajánlani majdnem olyan értékes, mint katonát délre.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)