Tanulságos volt a délutáni Q&A session, amikor a magyarok, mi magyarok nem tettünk fel kérdéseket a magyar, kanadai és amerikai előadóknak. Nem tudom miért van ez, de a legtöbb konferencián, ott is ahol csak magyarok vannak (nincs nyelvi akadály) egyszerűen nem merünk kérdezni. Nem értem. Az amerikaik becsületére legyen mondva, ők viszont mindíg kérdeztek. Most is faggatták a KüM és EüM képviselőjét. Tényleg mintha érdekelné őket a magyar fejlesztési tapasztalat és elképzelések. Vicces ez, mert hát mi tapasztalattal szolgálhatnánk mi nekik? De akkor is érdekli őket. Ahhoz túl jók voltak a kérdések, hogy udvariasságból tegyék fel őket.
Alig pár nappal korábban volt Vilniusban PRT konferencia, több mint 100 résztvevő, 23 ország, négy nemzetközi szervezet vitatta meg a különböző PRT-kban szerzett tapasztalatokat. Programot nem találtam sehol, de magát a hírt is csak a litván külügy honlapja tartalmazta. Két napos volt a konferencia és jó lenne tudni, hogy kik és milyen tapasztalataikat mondták el. Magyarország is részt vett, a külügy, a hm és a miniszterelnöki hivatal. Ők biztosan.
A litvánok kanadai segítséggel szervezték a konferenciát. Itt van néhány info az afganisztáni litván jelenlétről és a konferenciáról. Ez pedig a litván külügyminiszter megnyitó beszéde. Ebben is van info. Megnéztem a kanadai külügy honlapját, érdekes módon nem volt erről semmi. De azért már belinkelem a kanadai PRT honlapját, lehetne alkotni itthon valami hasonlót.
És találtam néhány jó tanulmányt a különböző PRT-król. Először is Molnár György tollából, aki a külügy Biztonságpolitikai főosztályának (nem ez a pontos neve) előző vezetője volt, aki alatt terveződni kezdett és elindult a magyar PRT. Az ő főosztálya volt felelős a külügy részéről a PRT tervezéséért. Tudtommal ez az első angol nyelvű anyag a magyar PRT-ról és a szerző bennfenntességét tekintve igen pontos, adatgazdag és alapos. Hungary’s Whole-of-Government Approach to Crisis Management and Post-Conflict Stabilization. Természetszerűleg kicsit optimista a hangvétel. A cím is mutatja, a szövegben is elhangzik, hogy a lényeg a különböző minisztériumok nagy szinergiája, közös fellépése. Szerintem ez nem sikerült annyira és annyit szerintem el lehetett volna ismerni, hogy nem ment olyan flottul, hiszen Magyarország is tanulta/tanulja ezt az egészet. Nem volt még ilyenre példa, és senki sem születik zseninek.
A másik olvasásra érdemes tanulmány a A 3D Approach to Security and Development. Ez itthon elég új dolog még nyugaton is, tavaly már mantra szerűen ismételgette a NATO Afganisztánban, itthon mostanában sem nagyon hallok róla, írásművekről ne is beszéljünk. Jól összefoglalja a +d megközelítést, és ha jól értem végül is a három terület közötti szorosabb együttműködést, koordinációt hangsúlyozza nem csak a terepen, hanem otthon miniszteriális szinten is. Ez utóbbiról már egy párszor kifejtettem a véleményemet a hazai viszonyokat tekintve. Reménytelen.
Itt van az egész szám, mindegyik nagyon jónak tűnik:
QJ Summer 2007, Vol VI, No 2 (English) -A Comprehensive Approach to Modern Conflict: Afghanistan and Beyond
- QJ Summer 2007, Vol VI, No 2 (English) -A Comprehensive Approach to Modern Conflict: Afghanistan and Beyond
- A Comprehensive Approach to Modern Conflict: Afghanistan and Beyond
- A3D Approach to Security and Development
- Hungary´s Whole-of-Government Approach to Crisis Management and Post-Conflict Stabilization
- A Comprehensive Approach to Modern Conflict: Afghanistan and Beyond
- The Comprehensive Approach: NATO Responses from an Operational Standpoint - The Case of Afghanistan
A tartalmában a legjobb tanulmány mindegyik közül. Programming Development Funds to Support a Counterinsurgency: A Case Study of Nangarhar, Afghanistan in 2006. A nangarhari PRT egyik munkatársa, talán POLADja vagy USAID tisztviselője írta, hogy miként próbálták a fejlesztési tevékenységgel befolyásolni, vagy legalább hatással lenni a lakosság ISAF felé irányuló attitűdjére. Kiderül a cikkből, hogy milyen összetett munka volt eleve összeszedni a szükséges az infokat az egyes településekről, hogy milyen szempontok szerint kerültek kiválasztásra az egyes falvak, törzsek. Természetesen aki ellenséges volt, azzal nem lehetett mit kezdeni, de voltak helyek amelyek semlegesek voltak és voltak, amelyek elfogadták a kormányt és az ISAF jelenlétét. Ezzel a két kategóriával lehetett kezdeni valamit. Közli a PRT szerkezeti rajzát (figyelem HM kommunikációs osztály!!!):
Megmondom őszintén jó érzés volt látni a tanulmányban Magyarország nevét látni a PRT felsorolásakor. Ami az egyik legjobb rész a tanulmányban ez: Step 3: Determining the Geographic Focus through Tribal Analysis
After determining generally which communities created or allowed an insecure and unstable environment to develop, the CG had to narrow the targeted areas even more because USAID’s budget was only $1 million and every community in need would not be reached. At this point, the USAID Field Program Officer (FPO) asked the commander of the military component of the PRT, LTC Lynda Granfield, to provide the USAID office with a soldier to research the tribes and conduct a conflict analysis. A senior Non-Commissioned Officer (NCO), who had shown great interest in this subject, was assigned to the project.
Ez nekem annyira amerikai. Nem volt vita arról, hogy szabad-e adni katonát a USAIDnek, hogy akkor az hiányozni fog valahonnan, a katonát rádásul érdekelte dolog, tehermentesítette a USAIDest, kedvére kutathatott. Itthogy úgy sejtem ebből azonnal hatásköri vita kerekedett volna. Tele van a tanulmány ilyen életszerű jó példákkal.
És ha valakinek tetszett az írás, van inkább nincs kedve elolvasni, mert jobban szereti a képeket nézegetni, akkor innen letöltheti a szerző pp prezentációját. Alatta egy link, amely a szerző kongresszusi meghallgatására mutat ebben a témában.
Végül pedig egy tanulmány Hollandiából, még 2000-ből. Az első fele 50 oldal kevés újdonságot tartalmaz, az ország történelmével foglalkozik. A második 50 oldal a nemzetközi fejlesztéssel kezdődik, majd a holland-afgán kapcsolatokkal folytatódik. Nem mondom, hogy mindent értek az annex táblázataiból, úgy tűnik a fejlesztési pénzek nagy részét NGO-kon keresztül költötték korábban is. Illetve - és ez a lényeg nekem - egy csomó dosszié, külügyi anyagra történik hivatkozás. Ezt a transzparenciát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése