A rutin szerepe a mogadishui kudarcban (aka Sólyom végveszélyben)

 Annak idején először a könyvet olvastam az amerikaiak mogadishui akciójáról, aztán jött a film, a Sólyom végveszélyben, amitől mindenki okos és szakértő lett, hogy hogyan lehettek ilyen bénák és amatőrök az amerikaiak, amikor a "vak is látta"... "mindenki tudja", hogy nem szabad ilyen olyan hibákat elkövetni. 

Most olvasgatom M. Durant-nak az egyik könyvét (ő az a pilóta, aki a filmben is szerepel, akinek a helijét kilőtték, társai meghaltak, két Delta-s arc odament megvédeni, ők is meghaltak, őt meg majdnem meglincselték, de a videoja, amint ájultan rángatják Mogadishu utcáin, legalább bejárta a világsajtót), amely a Night Stalkers címet viseli és nem meglepő módon arról a helikopter egységről szól (160th Special Operations Aviation Regiment, becenevükön a Night Stalkers) amelyik talán a kezdetek óta repteti a különleges műveleti egységeket. 

És mit látok ebben a könyvben a mogadishui akcióról, amit még nem láttam máshol? Ami még a wikipedia szócikkben sincs benne? És ami magyarázatot ad az elkövetett hibák sorozatára a mogadishui csata alatt?  A megszokás. A megszokás hatalma. A Gothic Serpent nem annak az egy kudarcot vallott kiemelésnek az elnevezése volt, hanem Task Force Ranger művelet sorozatának. Mire elértek október 3ához, már két hónapja ott voltak, nyolc sikeres bevetésen voltak túl, ahol kb ugyanazt csinálták mindig. Éjszaka mentek, kiemeltek (vagy likvidáltak), hazatértek. Hiba nélkül, tűzharc nélkül, rálövés nélkül. Ez magabiztosságot adott nekik, rutinná változtatott pár dolgot a tervezés és felkészülés során. Durant leírja, hogy voltak intő jelek, csak nem vették őket észre (ők, a pilóták). Egészen konkrétan az, hogy a szomáliai milíciák kiismerték lassan az eljárásukat és már leszedtek egy vagy két helikoptert RPG-vel (egyet egy héttel korábban, a Gothic Serpent hetedik bevetésén). 

Amikor október 3-án parancsot kaptak az akcióra, csak az volt szokatlan, hogy a kiemelés részben járművekkel fog történni, nem csak helikopterekkel, ami kicsit szokatlan volt és veszélyesnek hangzott. A korábbi sikerek és a kialakult rutin miatt az operátorok sem úgy készültek a bevetésre, hogy akár több napra való málhával és lőszerrel menjenek, hanem csak a legszükségesebb felszerelést vették magukhoz, arra a készülve, hogy ez az akció is olyan gyors és "könnyű" lesz, mint a megelőző hét. A rutin miatt az indulás pillanatában nem is okozott fejtörést, hogy  a korábbi akcióktól eltérően ez a művelet nem éjjel fog történni (lásd éjjel látok hiánya, vagy pótelemek, akkummulátorok hiánya), hanem késő délután, de mindenki úgy volt vele, hogy hamar visszaérünk.

Új (két hetes) részletek Bagdadi haláláról

Ez a cikk az eddig legjobb összefoglalás Abu Bakr al-Bagdadi utolsó napjairól és egy pár érdekes gondolat az utódról, az új kalifáról. A cikk szerzője Ch. Reuters az egyik legjobb újságíró a témában és kivételesen német, nem amerikai vagy brit. Az iszlám világban sok helyen megfordult, mikor a NATO még szereplő volt Afganisztánban, Kunduzból és Mazarból küldött fantasztikus tudósításokat. A mostani cikk számos szemtanút megszólaltad, Reutersnek elhinném, hogy odament, vagy volt valakije akit oda tudott küldeni. Bár az egyszeri olvasót kevéssé hozza lázba, a cikk legnagyobb újdonsága az volt, hogy Bagdadi vendéglátója pontosan ki is volt, mert az első hiradások tévesen azonították, mint a Hurras al Din nevű, egyébként ISIS ellenes szervezet egyik vezetőjét. Reutersnek sikerült elég jól rekreálni, hogy miként lett a ház Bagdadi egyik utolsó menedéke, hogyan küldte előre emberét B. azzal, hogy ezen a jelentéktelen faluban vegyen egy kis földet, építsen rá házat, és kezdje el hogy kereskedő életét élni. Bár első olvasatban szuper gyanús volt, hogy közel a török határ (+a Hurrat al Din szervezet és török proxi – de ez téves szál lett), de inkább úgy kell ezt megközelíteni, hogy egy olyan faluról van szó, amelyet az elmúlt nyolc évben nem ért légitámadás (épp a határ közelsége miatt) és ahol az eredeti lakossági már régi felduzzadt a sok menekült miatt, így nem volt feltűnő, ha még érkezett oda néhány férfi. Innen nézve logikus volt a dolog. A másik érdekesség, hogy nem csak itt lakott Bagdadi, sőt a házba csak pénteken érkezett meg, azaz, az amcsiknak nem sok idejük volt a tervezgetésre (ha csak ki nem dolgoztak már korábban terveket minden lehetséges célpont lerohanására). Reuters is megerősíti kicsit több részlettel, hogy már május óta figyelték, figyelhették Bagdadit. A kurd YPG információi szerint először az iraki Anbar tartományban bujdokolt a terrorvezér, ezt hitte mindenki logikusnak, végül is ott van otthon, onnan származik. De aztán innen visszament Deir ez Zorba, majd onnan Idlibe. Emberét több tízezer dollárral küldte a török határmenti faluba, csak a telek került 25.000 dollárba. Most veszem csak észre, de Reuters szerint az Fehér Ház egy nappal előre „tudta”, hogy hol lesz másnap Bagdadi: On Thursday, Oct. 24, the White House was informed by intelligence officials that there was "a high probability" that Baghdadi would be visiting a certain compound in Idlib. On Friday, the various military options were presented to Trump. Trump még aznap jóváhagyta az akciót, majd elment golfozni, és amikor jelezték neki, hogy Bagdadi este tényleg felbukkant a megadott helyen, másnap visszarepült Washingtonba, hogy végignézze a rajtaütés.

Abu Bakr halála

Az amerikai erők likvidálták Abu Bakr al Bagdadit, úgy néz ki tényleg. Az elkövetkező napokban még ki fog szivárogni az eddig ismerteken kívül. Nekem idáig két részlet tetszett. Az egyik, hogy az oroszoknak szóltak, hogy indulnak valahova, de nem mondták pontosan miért. Az a terület, ahol Bagdadi rejtőzködött Idlib tartományban van, amely a helyi al-Káida ellenőrzése alatt van (akik rosszban voltak az IÁ-val sé Bagdadival), közel a török határhoz és - a lényeg - hogy itt az orosz légierő az "úr". Ezért kellett előre szólni nekik. A másik ez a mondat: US forces were in the compound for two hours and seized “highly sensitive material and information” on Isis, said Trump. Emlékszem még bin Láden halálakor nálam okosabb katonák arra hívták fel a figyelmem, hogy nem azt kell nézni, hány perc alatt nyírátk ki OBL-t, hanem hogy utána még hány órát töltöttek a helyszínen, begyűjtve minden adathordozót, nyomot, telefont stb. Nem tudjuk még mióta bújkált ott Baghdadi, állítólag legalább két hónapja, mert szeptemberbe fogták el az egyik futárját, akit jelenleg a fő nyonként kezel a sajtó. Szóval ott volt egy ideje, mobilt már több mint egy évtizede nem használt. Biztos nem volt úgy belakva az a lakás, mint az abottabadi, de úgy tűnik azért ott is "sepregettek" az amerikai katonák.

Regionális Különleges Műveleti Parancsnokság és Közép-európai Hadosztályparancsnokság Magyarországon

A csüt-pénteki NATO védelmi miniszteri tanácskozáson hivatalosan is bejelentésre került, hogy létrejön egy Regionális Különleges Műveleti Parancsnokság Szolnokon (horvát, szlovén, szlovák magyar) és egy és egy Közép-európai Hadosztályparancsnokság Székesfehérváron (magyar-horvát). Anélkül, hogy még pontosan érteném, hogy mit is csinál egy ilyen parancsnokság, vagy miért jó, jók ezek, azért csak az elnevezésük alapján valamiféle sikernek lehetnek tekinteni, főleg, hogy néhány másik országot is sikerült meggyőzni a szomszédból, hogy csináljuk közösen. Ha jól emlékszem, a Közép-európai Hadosztályparancsnokságban eredetileg szintén benne lettek volna a szlovákok és a szlovénok, de őket útközben elvesztettük valahol. A felállításról tavaly olvastam először, ahhoz képest, akkor egy év alatt megvalósult. Ha ez valóban a Multinational Divison Command-Centre lesz angolul, akkor a NATO azon hadosztály parancsnokságainak a sorába illeszkedik, amelyek a baltikumból húzodnak lefelé egészen Bulgáriáig, és gondolom a céljuk, hogy egy katonai értelemben vett "front" felsorakozott erőit majd egyszer irányítsák (irányítsák? Van az MNDC-N - észak- Lettországban, az idén jött létre. Az MNDC-NE -északkelet - Lengyelországban működik, Romániában pedig az MNDC SE -délkelet). Ebbe a struktúrába illeszkedik most a székesfehérvári MND-C. Ha mindenre jól emlékszem, amit meséltek. Innentől majd jöhet a tanulmányozás, hogy mit is csinál egy ilyen parancsnokság, mekkora, kikből áll, mi a feladata most é s mi a feladata egy háborús helyzetben. A Regionális Különleges Műveleti Parancsnokság kapcsán megjelent egy rövidhír is a NATO honlapján, aminek a lényege kb. ez: The R-SOCC is scheduled to reach initial operational capability in January 2021, and is expected to be fully operational by December 2024. The Command will enable each nation to use its own contributions separately, while benefitting from an integrated R-SOCC structure once activated for a deployment. At the signing ceremony, NATO Deputy Secretary General Mircea Geoana highlighted the importance of this initiative. “As Special Operational Forces constitute a highly versatile tool in modern conflict, this signing ceremony takes an important step towards strengthening Special Forces in the region and increasing cooperation and interoperability within the Alliance,” he said.

Átszervezések a török titkosszolgálatnál (MIT)

Nem tudom még valaki emlékszik-e a katonai puccsra Törökországban? Az utórezgései, az átszervezések még mindig tartanak. Egyik utolsóként a török titkosszolgálatot (MIT) is elérte a reform, és e hír alapján nem büntetést kapott (mert lemaradt a puccs előrejelzéséről).

 A cikk szerint két új részleggel bír az átalakult szolgálat. Az egyik a különleges műveleti igazgatóság, amelynek megszervezése arra utal, hogy az iraki és szíriai szerepvállalás jelentette feladatok hosszútávon is jelen lesznek a MIT életében. (Az egész olyan egyébként, mint amit az USA-nál is jól ismerünk. Vannak az amerikai fegyveres erők haderőnemeinek különleges erői, ezek megvannak a török hadseregben is. És van a CIA-nek egy saját Special Activities Division nevű részlege, amely a titkos félkatonai műveletekért felel. Amikor Afganisztánban elkezdődött a balhé 2001-ben, először a CIA ügynökei érkeztek vastag, dollárokkal teli kofferekkel és csak pár nappal, egy héttel később jöttek az első különleges műveleti katonák - és ők sem kofferekkel)

A török kül- és biztonságpolitika sohasem látott aktivizmusát éli, egyszerre két szomszédos országban kell jelen lennie ilyen komoly erőkkel, és ez nagyságrendileg nagyobb igénybevételt jelent mind a hadseregnek, mind a szolgálatoknak. Bár nem sok kétségünk lehet Erdogan államfő eddigi megnyilvánulásaiból a jövőt illetően, de az új igazgatósági megszületése is azt mutatja, az aktivizmus hosszútávú lesz.

A másik új igazgatóság a kormányzati koordináció javítása érdekében jött létre. Mondanám ez is teljesen nyilvánvaló a puccs után. Mint általában lenni szokott, rész információkkal több szervezet is rendelkezett, de a "big picture"-t senki sem látta. Természetes reakció ilyenkor a együttműködés javítása, az összekötő tisztek küldése a minisztériumokhoz, társzervekhez.

Nekem azonban egy harmadik dolog ütötte meg a szememet, ami a cikkből csak áttételesen jön át, és amely szerintem árulkodó egy szervezet vitalitásának tekintetében. Nem tudom, a többi vezetővel mi van, de mindkét új igazgatóság vezetője fiatal, 40-es éveiben járó vezető. És ahogy a cikk fotóját elnézem, Hakan Fidan, a MIT vezetője sem egy öreg ember. Lehet demokráciában természetes, hogy vezető pozíciókban egészséges a cserélődés és mindig a legjobb korosztály (tapasztalat, teherbírás és szellemi frissesség együtthatója) vezethet, de egy autoriter rendszerben, főleg a világ keleti részein ez nem magától értetődő.

A magyar különleges műveleti szerepvállalás Afganisztánban novembertől

Valamikor jó múltkor három részletben megemlékeztem arról, hogy mit is csinálnak a magyar különleges műveleti katonáink Afganisztánban. A lényeget úgy foglalhatná össze, hogy amerikai irányítás/ellátás mellett, Kelet-Afganisztánban, hasonlóan más kelet-európai országok egységeihez ,alapvetően az adott tartomány különleges rendőri erőit, a Provicial Response Company-ket (PRC) mentorálják. Egy 12 fős csoport  egy tartományi PRC.

Összesen, e 2012-es cikk szerint , 20 PRC működik, csak a miheztartás végett. A PRC képzése az ISAF-en keresztül történik. Az ISAF-nek van egy Különleges Műveleti Parancsnoksága, amiben csupa nem-amerikai ország vesz részt saját SOF erőivel, persze az amerikaiak is. A lényeg ebbe az esetben, hogy ez egy NATO művelet részeként folyik, elsősorban képzéssel/mentorálással foglalkozik, nem kill or capture jellegű feladatokkal. Elsősorban. Hogy másodsorban még mivel, arról csak pletykák vannak. Az idézet cikk szerint a 20 PRC képzésének (és így a 20 különleges műveleti csoport?) irányítója a Combined Special Operations Task Force 10. A cikkben is említik, hogy magyarok, románok, szlovákok is dolgoznak velük.  

Emellett az amerikaiaknak van saját különleges műveleti tevékenysége az OEF misszió keretében, az ellenség darálása főleg annak keretében folyik.

2012 végén a szerepvállalásunk növeléseként, az addigi egy csoportot (és a néhány fős törzselemet) a még egy csoport (és talán további törzselem) egészítette ki. Így le az addig Különleges Műveleti Csoportból (KMCS) Különleges Műveleti Kontingens  (KMK). A két csoport egyben azt is jelentette, hogy az újabb csoport egy másik tartományban kezdte meg működését, szintén valahol Kelet Afganisztánban.

Nem tudom pontosan mikor, de legkésőbb mire létrejött a KMK, a magyar különleges műveleti katonák elhagyták Wardakot és két másik tartományba mentek át. Hogy hova, az egyesek szerint hadititok, mások szerint nem. Én nyugodt vagyok, mert már elhangzott nyilvános eseményen is, de ennek ellenére nem írom le, hogy hol vannak a HM kérésére.. Egyébként más indirekt bizonyítékot is kínál a honvedelem.hu fotósorozata, ill. annak képaláírása: Sándor Tamás ezredes, a Magyar Honvédség Különleges Műveleti Kontingensének (MH KMK) parancsnoka figyel egy felszálló amerikai katonai helikoptert a Kelet-Afganisztánban lévő bázison, közel a pakisztáni határhoz, 2013. február 28-án.

Nekem speciel nem tetszett, hogy a sok képaláíráshoz semmitmondó szöveg került (gyakran ugyanaz), de mindegy, a lényeg, hogy ha valaki ránéz egy Afganisztán térképre a válasz világos lesz

Összefoglalva, most novemberig tehát lesz egy KMK, két 12 fős csoportunk Kelet-Afganisztánba, plusz egy törzselem (talán Kabulban?). Mi jön most, hogy végre a lényegre térjek?

Most jön a Különleges Műveleti Osztag, a harmadik verzió. Ebben lesz egy 12 fős csoport, és egy megerősített törzselem. A kormány.hu hozta a sajtóanyagot: a jelenleg két csoportból és egy törzsből álló Különleges Műveleti Kontingens helyett Különleges Műveleti Osztag áll fel, amelyben a Magyar Honvédségtől egy csoport és egy kibővített törzs fog ellátni feladatokat 2013 novembere és 2014 májusa között. Az osztagban a magyarokon kívül amerikai, észt és szlovén katonák szolgálnak majd magyar parancsnokság alatt.

A HM kiadott egy sajtóanyagot is, amit most nem találok a levelesládámban, mindjárt megüt a guta. Amíg elküldetem újra, addig fentebb van, amit a Honvédelmi és Rendészeti Bizottságban Hende miniszter a nyilvános részen elmondott a különleges műveleti erőkkel kapcsolatban. A zárt részén a képen és a korábbi képriportban is látható Sándor Tamás ezredes,a szolnoki Bercsényi Különleges Műveleti Zászlóalj parancsnoka tartott előadást (gondolom). Sándor volt az első KMK-nak a parancsnoka kint, és ez alatt az idő alatt (valamikor 2013 elejétől) kinevezték a TF10 törzsfőnök helyettesi beosztásába. Bevallom ez nem mond semmit nekem, de csak mert nem láttam még törzsfőnököt munka közben. Az kiderül, hogy a cikkből, hogy hét tartományért felelős a TF 10.

Tanulság? A legfelső cikk rosszul tudta. Vagy valamelyik másik? A TF 10 nem az összes PRC-ért, hanem csak hétért felel. Ennek persze van ami szinténellentmond: CSOTF-10 is a multinational task force with special operations advisors from Croatia, Estonia, Hungary, Romania, Slovakia and the United States. The task force is responsible for advising Afghan National Security Forces that are executing high risk law enforcement operations in Regional Command-East and Kabul in support of the Afghan Ministry of Interior.

Na most az RC-Eastben nem hét tartomány van utolsó emlékeim szerint, hanem vagy 14 plusz Kabul.

Szóval, akkor nem derül ki, hogy hány tartományért felel a TF-10. Így azt sem tudjuk, hogy pontosan minek lesz a vezetője a leendő magyar paracsnok és pontosan minek a részeként fognak az irányítása alatt szolgálni amerikai (!), észt és szlovák katonák. Ha a TF-10 alá 14 tartomány tartozik és románok is szolgálnak benne, viszont Sándor ezredes korábban valaminek volt a törzsfőnök helyettese, amiben csak hét tartomány volt, most meg olyan szervezet fogunk vezetni amiben nincsenek románok felsorolva, akkor csak annyi világos, hogy minden külföldi és hazai forrás pontatlanul fogalmazott és csak azok tudják pontosan mi a helyzet, akik kint voltak, meg akik itthonról vezetik őket Szolnokon, Székesfehérváron, és Budapesten.

Itt most befejezem, mert összezavarodott a poszt, a téma további kutatást igényel J

p.s. Szerintem komoly jelentősége van, hogy egy 12 fős csoporttal és egy törzselemmel mi fogunk vezetni valamit, amiben még legalább másik három nemzet (feltételezem, minimum másik három 12 csoport lesz), de ez valahogy nem jön át a sajtóanyagból.

Amerikai és magyar erők Afganisztánban 2014 után

Hamed Karzai Washingtonban van, Afganisztán jövője szempontjából kulcsfontosságú az USA szándékai 2014 után. Biztos nem véletlen, hogy a mostani látogatással egy időben téma, hogy meghatározzák a 2014 utáni amerikai erők létszámát. eddig vegyesen rebesgettek 6000 és 21000 főt, de sosem volt pontos a hír, hogy a számban netto különleges erők vagy a hozzájuk csatolt egyéb elemeket is beleértik-é.

A mostani hírek szerint 3 opciót tesznek le a katonák Obama asztalára, 6000, 10000 és 20000 fős amerikai kontingens. A minimumban csak SF erők és counter-terrrorism feladatok (alapvetepn al-Káida és tálib vezetők levadásázása, kill or capture, és afgán SF képzés) vannak, ahogy nő a létszám, úgy nő a kiképzési/mentorálási/tanácsadási feladatok spektruma is, amellyel az afgán biztonsági erőket lehet támogatni.

2015 után az ISAF megszűnik, helyette lesz az ITAAM kiképző misszió, benne szerintem nem sokkal kevesebb országgal mint most (50 vagy 52). A létszám még nem ismert, de elvileg ebben az évben döntenek róla és akkor mehet az erőgenerálás.
Az eddigi analógiák alapján az alábbi három állítást teszem, hogy lássuk, igazam lesz-e (mi másért):

1. Obama a 10000 fős kontingenst fogja választani +- egy két ezer fővel. (inkább plusz)
2. Az ITAAM misszió létszáma kb 15000 fő lesz, azaz kb. egyharmadát fogja adni a többi nemzet.
3. A magyar felajánlás a misszió 0.4-0.5 százalékát fogja kitenni. Ha 15000 lesz az ITAAM létszáma, akkor szerintem a 75 körüli szám találó lehet.

Utóbbi infohoz hozzátartozik, hogy a honvédség 2012-ben 50 fölötti létszámban gondolkodott, tehát ennyiben nekem is könnyebb volt találgatni.

Felderítő rendszer a khilagay-i bázis felett?

Frissítés: Ma megtudtam, hogy a léghajó ott van, csak éppen javították. Ahogy ott vannak az amerikai különelges erők is, mindjárt két A tema van a tartományban, bár arra nem emlékszem, hogy ott vannak-e Khilagayon. A kommentből kiderül, hoyg egyébként a léghajók nincsenek folyamatosan fent, lásd mint épp a karbantartás vagy az időjárás miatt.

A khilagay-i támadással kapcsolatban eszembe jutott még egy dolog. Amikor 2011-ben hazaindultunk Pul-i Khumriból, aznap vagy következő támadás ért egy logisztikai konvojt az  ANA kandak táborához közel. Az amerikai konvojt két vagy három Humvee MRAP biztosította. Az éjszakai támadás ( éjfél körül) annyiban szokásos volt, hogy nem állt másból mint néhány RPG eleresztéséből. Mindegyik lövés célt tévesztett, kivéve az utolsót amely pont a konvoj utolsó járművének, egy Humvee-nek a toronylövészét találta el. Itt van a hír, Pfc. Renee Sinkler hölgy volt Alaszkából.

Utólag elmesélte valaki, akinek rálátása volt a történtekre, hogy az elkövetőket a következő nap, vagy néhány nappal később levadászták az ottani amerikai erők. Egy környékbeli fiatalember volt 8-10 emberrel , amolyan tipikus HMCS (helyi menő csávó), akinek valami nagybátyja volt rendőr a tartományban és lefoglalt fegyverekből jutatott a fiatalembernek. Ez a kis csoport igazából a helyiek nyomorgatásából élt, de pénzért kapható volt bármire. Az akció annak volt köszönhető, hogy a helyi tálibok vagy valami Pakisztánból érkezett pénztáros) pénzt ajánlott nekik bármilyen akcióért, amiben meghal amerikai (vagy bármilyen ISAF gondolom) katona.

Hogy jón ide ez a történet? Úgy hogy az fegyveres megtalálását, azonosítását nagyban megkönnyítette, hogy ebben az időben Khilagay felett már ott lebegett az a léggömb, ami most már valószínűleg nem volt ott.

Ez a fotó nem sokkal a támadás előtt készült. Valahol középen ott sejlik a tábor, jobbra a kép sarkában pedig ott lebeg a tárgy, ami nem is annyira gömb alakú, hanem inkább léghajó.

A képen egyébként az is látszik, hogy milyen a tábor fekvése, miért könnyű lövöldözni rá rakétákkal. A közelben nagy üres tér, oldalt azonban hegyek környékezik, ahol elvileg ideálisan el lehet rejtőzni egy-egy rakéta kilövéséhez.

Amenniyre látom ezt a léghajót és rászerelt kütyüket az amerikaiak PTSD (Persistent Threat Detection System), vagy PTSS-nek (Persistent Ground Surveillance Systems ) hívják attól függően, hogy ki gyártja?

Az intereten vannak anyagok erről a rendszerről, nem is mennék bele az ismertetésükbe. Talán annyi érdekes, hogy amíg Khilagy-on elsősorban védelmi feladatokat látott el azzal, hogy szemmel tartotta a környéket, volt/van olyan alkalmazása is, amikor kifejezetten az ellenség megismerésére szolgál. Például, ha egy olyan FOB-ra telepítik, amely bent van az ellenség területének kellős közepén Kandahárban.

Itt van egy cikk arról, hogy hogyan fejlődik  a technológia, milyen eszközökkel lehet felszerelni, mekkora méretű darabok vannak a különböző igényekhez igazodva.

Visszakanyarodva még egy utolsó gondolathoz a Khilagay-on levő bázishoz. Itt a tábor (egyik?)védelmi rendszere  olyan formán működött, hogy a léghajón olyan kamerák voltak, amely rakétaindítás esetén azonnal rá fordultak a villanásra és bemérték. A táborban (vagy a léghajón) három dimenziós mikrofonok voltak kihelyezve, amelyek a kamerával összedolgozva képesek voltak koordinátákat létrehozni a kilövés valószínű helyéről. Végül bent a táborban automata aknavetők is készenlétben álltak, amelyek teljesen automatizáltan képesek voltak tüzelni a kapott koordinátákra.

Ez már kicsit olyan mint a Kongó című filmben a radaros  gépágyúk, de a történet eredeti forrása az amerikai különleges erők egyik ott táborozó katonája volt. Mert persze azt elfelejtettem hozzátenni, hogy ez a kütyü nem az afgánoké volt, nem a magyar-amerikai OMLT-é MAT-é, hanem a  tábor egyik szegletében zárkózott SF teamé volt, akik fő munkaidőben a helyi ellenállókból átállt milíciákat állítgatták fel és képezték ki. Nem voltak sokan, ha jól emlékszem, két Humveen elfértek.

Innentől kezdve már csak anniy marad, hogy feltegyük a kérdéseket? Hová tűnt a a léghajó a tábor felett?  Már nincsen ott az amerikai SF a táborban? ott van az SF és a léghajó is, de valamiért nem működik mostanában? Mert ha hónapok óta mennek a belövések a táborba, akkor talán nem az utóbbiról van szó.
 

Különleges műveleti csoport IIII. - fényképek Wardakból

Az alábbi képek a Különleges Műveleti Csoport tagjait ábrázolják valamikor 2009 vagy 2010 teléről. Olyan régen kaptam már a képeket, hogy tényleg nem emlékszem mikoriak. A fotósorozatnak van egy tanulsága, hogy milyen a rosszul kihasznált újságírás. Miért? Volt egyszer egy cikk a Magyar Honvédban, amiben nagy meglepetésemre fényképek voltam a KMCS-ről. A kiadvány azóta is megvan valahol, de ha manapság, amikor mindenki internetet használ, és valaki kíváncsi lenne képekre is, soha nem fogja megtalálni őket. A cikk jó, az utofelhasználás rossz.

Erre itt van ez a blog. Amikor megláttam azokat a képeket, nagyon pipa lettem, hogy én hiába kértem hozzáférést a témához, mindig mindenki jött a nagy óvatossággal és titokzatossággal. Szóval, így legalább volt érvem, hogy ha már más kapott, én is kérnék néhányat. Kaptam, annyit kértek, hogy írjam oda, majd amikor felteszem, hogy a képeket Zeus (Zeusz) készítette. Javítson valaki, ha már erre a képre is rosszul emlékszem.

Mit látunk a képeken? Nem tudom, csak találgatni tudok. Most már így utólag világos, hogy részben képzés közben látjuk a katonákat, amint a megénekelt tartományi PRC egységet képzik. A többi talán magáért beszél, de persze minden kommentnek örülök.

Még egy dolog. Ezek a képek fotós szemmel is jó képek, egyiknek másiknak kifejezetten hangulata van.

Reményeim szerint ez volt a sorozat utolsó darabja, az első itt a KMCS létrehozásának körülményeiről és ISAF-beli elhelyezkedéséről, a második arról, hogy kikkel foglalkozik kint, harmadik rész pedig egy kiegészítés a KMCS ezidáig egyetlen ismertetett akciójáról 2010 őszéről.

Biztos elő fog még jönni a KMCS tevékenysége, mert nekik volt a legtöbb akciójuk és ezek még név nélkül is érdekesek, feldolgozandóak. Szlankó Bálint említ egy-két dolgot a könyvében velük kapcsolatban is. Azt nem tudom ő meséli-e vagy másoktól hallottam, hogy egyelőre a KMCS katonái tartják az MRAP-vel való távolugrás magyar rekordját. Miután ugyanis egyszer aknára hajtottak (vagy IED volt?), több szaltóval repültek 20-40-60 métert, attól függően, hogy ki mesélte. Ha ez annak idején nem lett volna elhallgatva (már persze ha megtörtént tényleg), hanem legalább az MH-n belül fel lett dolgozva és terjesztve lett volna a kimenő többi katona számára, talán az első perctől többen bekapcsolták volna magukat a saját MRAPjeikbe a PRT-ben és az OMLT-ben. Ez lenne a tapasztalatfeldolgozás, nem?

Ja, igen, mert a csattanó az volt a sztoriban, hogy mindenki túlélte, mert be voltak kötve. Ha igaz, a történet ... (fényképet tud valaki küldeni? :)

A MH Különleges Műveleti Csoport afganisztáni tevékenysége III.

Egy ilyen szép napsütötte szerdai napon mi más is lehetne a téma, mint még utoljára visszatérni a KMCS afganisztáni tevékenységéhez. Ez az írás ismét olyan valakitől született, akinek volt valamekkora rálátása arra az eseményre, amikor magyar katonák tavaly szeptemberben megmentették amerikai társaik életét, és amelyről már itt írtam. Emitt amott újdonságot is tartalmaz.

Az első rész itt, a másodikk rész itt van a KMCS-ről.

Igazából utólag nincs nagy jelentősége, hogy mi s hogyan történt azon a bizonyos napon, just to set the record straight:

Az MH KMCS erői az adott napon a nappali órákban afganisztáni Wardak tartomány északi részén műveletet hajtottak végre a szintén a 10. számú Többnemzeti Különleges Műveleti Harccsoport alárendeltségébe tartozó, az MH KMCS-vel együttműködő amerikai különleges műveleti csoporttal és az afgán tartományi rendőrségnek (erről már volt a második részben - wp) a magyar-amerikai kötelék által mentorált alegységével. A művelet célja az afgán rendőri erők támogatása volt egy – az afgán hatóságok és az ISAF által hosszabb ideje körözött – ellenálló őrizetbe vételében.

A célterületre megérkezve az afgán-magyar-amerikai kötelékből egy quadokkal mozgó amerikai alegység a területet szegélyező magaslatokra került kiküldésre annak érdekében, hogy az átvizsgálandó területet megfigyelés alatt tartsa, valamint az átvizsgálást végrehajtó alegységeket szükség esetén tűzzel biztosítsa. A keresett ellenálló feltételezett tartózkodási helyének eredménytelen átvizsgálását követően (nem volt ott) a kötelék megkezdte a szomszédos területek átvizsgálását.

A több órás átvizsgálást követően a főerők zöme – a harcparancsban meghatározott módon – végrehajtotta a célterületről való kivonást, és a kijelölt gyülekezési helyen várta a kötelék többi részének beérkezését, illetve felkészült a terület gépjárművekkel való elhagyására. A kivonást is biztosító, korábban magaslati pontokra kiküldött alegység a gyülekezési pontra való menet során – a terep egy növényzettel erősen fedett részén – az ellenség lesállásába futott. A kötelékre az ellenállók egy becslések szerint 15-20 fős csoportja közvetlen közelről gépkarabélyokból és géppuskákból vezetett tüzet, amelynek következtében az amerikai különleges műveleti csoport rangidős tiszthelyettese a helyszínen életét vesztette.

A harcérintkezés zajára az attól mintegy másfél kilométerre tartózkodó magyar kötelék egy része gyors feladattisztázást hajtott végre, majd a műveletben részt vevő afgán rendőri erők részeivel – az adott terepen a lehető leggyorsabb mozgást biztosító afgán Ford Ranger terepjárókkal – elindult a harcérintkezés irányába. A helyszínre érve a magyar és afgán katonák kézifegyverekkel lefogó tüzet lőttek az ellenség feltételezett állásaira, és a kötelék magyar parancsnoka – a megközelítési útvonalat arra alkalmasnak ítélve – a harcérintkezés helyére rendelte az MH KMCS MRAP járműveit annak érdekében, hogy azok nagyobb űrméretű és tűzerejű toronyfegyvereikkel hatásos tüzet vezethessenek az ellenségre. Az időközben beérkező, az amerikai különleges műveleti csoport harcászati légiirányítója által korábban kért vadászgép-pár irányított siklóbombákat dobott a feltételezett ellenséges tüzelőállásokra. A magyar-afgán-amerikai kötelék által lőtt tűz és a ledobott bombák hatására az ellenség nagyjából egy órás harcérintkezés után elszakadt (visszavonult).

Az MH KMCS kontingens erői ezt követően átvizsgálták a lesállás területét, és végrehajtották a csapás utáni felmérést, illetve kimentették a harcérintkezésben elesett amerika katona holttestét és quadját, valamint egészségügyi ellátásban részesítették a művelet során megsérült tolmácsot. Az egészségügyi kiürítő (MEDEVAC) helikopter részére megjelölték és biztosították a leszállóhelyet, majd a sérült tolmácsot és az elesett katona holttestét felrakták a gépre. Ezt követően a teljes afgán-magyar-amerikai kötelék visszatért bázisaira.

A műveletben részt vevő magyar katonák egyik legelemibb bajtársi kötelességüknek tettek eleget, amikor hezitálás nélkül a tűz alá került amerikai társaik segítségére siettek. Bátorságukat mutatja, hogy a lesállás helyére való lehető legrövidebb időn belül való eljutás érdekében az adott terepen leggyorsabban közlekedni tudó, viszont egyben a legkevesebb védelmet és tűzerőt nyújtó járművekkel indultak a lesállás helyszínére. Másrészt más belekerülni egy harcérintkezésbe úgy, hogy azt az ellenség váratlanul kezdeményezi (ránk lő), és nincs idő a tűzharc lehetséges kimenetelén gondolkodni, hiszen azonnal reagálni kell, és megint más egy már kialakult heves harcérintkezés felé indulni azzal a tudattal, hogy egy saját katona már elesett a tűzharcban.

Itt a blogon csak arról volt szó, hogy Repass tábornok tüntette ki a KMCS tagjait. Érdemes tudni, az akcióban jelen levő katonáinak zöme részére a honvédelmi miniszter a Kardokkal Ékesített Szolgálati Érdemjel bronz fokozatát adományozta, és az alakulatuk pedig zászlószalagot kapott az amerikai 1-10 Különleges Erők Zászlóalj parancsnokától.

A MH Különleges Műveleti Csoport afganisztáni tevékenysége II.

A magyar KMCS (róluk az első rész itt) fő partnere a wardaki Provincial Response Company (PRCs), azaz egy század erejű rendőri egység. Mondhatnám, hogy különleges is, mert a PRC rendelkeznek szinte egyedüliként olyan képességekkel, amelyekre az ISAF-nek nagy szüksége van.

Ezek a képességek pedig a különböző offenzív jellegű műveletek végrehajtása. A minap mondta egy rendőr ismerősöm, hogy a rendőrség alapvetően reaktív, reagál dolgokra (mondta ezt a katonákkal való összehasonlításban). Az afgán rendőrség többsége is ilyen, viszont az ISAF-nek olyan helyi erőkre van szüksége, akikre elfogásban, a kill or capture jellegű feladatokban lehet számítani. Az afgán hadsereg kommandó zászlóaljai (nagyhából minden hadtestben eg) és SF egységei ilyenek (ilyen is van már, az első szelekcióról itt), de gondolom ezek eléggé le vannak terhelve.

Ezért kellett valami, ami a rendőrség berkein belül, de az ANA SF alakulatokhoz hasonló képességgel rendelkezik, aki intel alapján ki tud menni, el tud fogni, be tud keríteni, stb. Provincial Response Company, nevével ellentétben nincs minden tartományban, de talán ez csak idő kérdése. 2011 végén az 19 tartományokban működtek, északon délen és keleten szinte mindenhol, északon a két legproblémásabb tartományban, Kunduzban , Baghlanban és a régióközpontban Balkhban működnek. (csak zárójelben, Baghlanba 2011-ben települtek és amerikai vagy német különleges erők mentorálják őket)

A PRC a teljes műveleti képességet a tervek szerint 2012 márciusára fogják elérni.

A wardaki PRT és vele a magyarok a Task Force 10, TF10 keretében működik, amely egy amerikai vezetésű harccsoport. Kabul tartományra és három szomszédos tartományra terjed ki, Wardak, Logar, Kapisa. Az amerikaiak mellett magyarok, románok és ha jól emlékszem szlovákok vannak benne. Itt említi Repass tábornok (aki a magyarokat is kitüntette), hogy a csehek most tértek vissza Nangarharból, a románok megduplázzák az erőiket, és a szlovákok kitelepülnek (2011 őszén). Egyébként az interjúban Repass egy csomó mindent elmond még az NATO európai SOF erők együttműködéséről amerikai szemszögből. Szóval ez az afgán dolog sajátos kelet-európai társaság, gondolom az elmúlt években őket is ugyanígy támogathatták mint minket.

A PRC-ket keresgélve láttam az 2011 egyik leglátványosabb kabuli tálib támadásának elhárítását is kabuli PRC hajtotta végre, akiket brit és új-zélandi SAS mentorál. Állítólag ebben az ISAF már alig játszott szerepet, részben azért mert a büszke afgán rendőröket és a belügyminiszterüket már idegesítette a gondoskodás.

Hogy a magyar katonák milyennek találják a saját PRC rendőreiket képességek, mentalitás, hozzáállás, felszereltség, fluktáció, kábítószerezés stb. tekintetében (ez biztos nem hadititok kategória), arról még senki sem kérdezte a katonákat, talán azért mert senkit sem érdekel rajtam kívül. Lehet jobb lenne ha én is elgondolkodnék, hogy fontos-e nekem ez az információ. Mert ha annyira nem fontos, akkor még ezt a bekezdést is fölösleges volt leírnom

A PRC-k szervezetileg a General Directorate of Police Special Unit (GDPSU) alá tartoznak, de gondolom ez már teljesen irreleváns. Gyorsan befejezem ezzel a videoval, mielőtt kitörlöm az egész posztot. A video a PRC képzéséről egy kis színes, ami érdekes, hogy milyen rendesen fel vannak szerelve az afgán rendőri viszonyokhoz képet.

A MH Különleges Műveleti Csoport afganisztáni tevékenysége I.

Az alábbi összefoglalóban a KMCS kezdeti műveleti környezetének néhány részlete található. A különleges műveleti erők egyik klasszikus feladata 2001 után (idegen országban fegyveres erő felállítása és kiképzése) elég ad hoc módon történt. Az afgán hadsereg létrehozása után, ennek kommandó zászlóaljainak (hadtestenként egy-egy ilyen zászlóalj van a tucatnyi lövész mellett) képzését az amerikai SOF erők nyúlták le. A nem amerikai, de NATO SPF erőknek valami hasonló jellegű kiképzési feladatot kellett találni, ezek lettek a rendőrségi Provincial Response Company-k (kb tartományi reagáló századok). Erről majd a következő részben. Az összefoglalót egy ismerősöm írta.

Az OEF mandátumú CFSOCC-A (Coalition Forces SpecialOps Component Command - Afghanistan) és elődjei már feltételezhetően jó korán (talán már 202-2003-tól) foglalkoztak az ANA Commando zászlóaljak felállításával és mentorálásával. Nem szabad elfelejteni, hogy ezek az erők kezdték el a hagyományos erők felállítását is, sőt, az egyes szakisolák és kiképző alakulatok mentorálását is ők végezték kezdetben.

Ez a SOF egyik alapfeladata,hogy az adott országban képes legyen hagyományos és különleges (pl. commando-ranger, vagy SOF) katonai vagy milícia-jellegű (!) erők felállítására, viszonylag rövid idő alatt. Tehát az amerikaiak és szövetségeseik akárhogy is nézzük, de min. 5 évelőnyben voltak, amikor az ISAF SOF belépett a rendszerbe. Bár hozzá kell tenni, hogy minden valamirevaló nemzet önszántából is telepített SOF erőket AFG-ba (lásd. BGR, FRA, DEU, ITA, stb.) jól felfogott érdekeik miatt (ha másért nem is, de a saját állampolgáraik védelmeérdekében, bár ez csak a sokadik lehet a sorban :-) ) Nem kell messzire menni, mi is voltunk olyan okosok, és a Bercsényit és a 25/88-at küldtük ki először, mint komolyabb alegységet (MH KGYSZD).

Mivel volt bizonyos fajta kényszer a NATO-n és a frissen megalakult NSCC-n (NATO SOF Coordination Centre), hogy rendszerbe, és egységes irányítás alá kell fogni a szanaszét települt és meglehetősen sokféle tevékenységet végző nemzeti SOF-okat, így alakult meg a SOCCE AFG-ban.

Az első elgondolás, mely egységes feladatrendszert képzelt el a NATO országok SOF erőinek, valamikor 2008. vége, 2009. közepe táján jelent meg, de csak 2009. nyarán konkretizálódott. Komoly feladat volt az is, hogy beazonosítsák a PRC-t, hogy mi is ez. Olyan speciális (jobb híján)rendőri erő kellett, amit katonai doktrína szerint képezhettek speciálisrendőri feladatra. Elvileg az ANCOP (Civil Order Police, egyfajta tömegkezelő erő - wp) is jó lett volna, de arra már voltak jelentkezők, sőt, már folyt a mentorálásuk (ez volt az USA fizette Dyncorp, kétséges hatékonysággal dolgoztak - wp).

Valami más kellett, és akkor esett a választás a PRC-re, mivel minden tartományban jelen van, beazonosítható az afgán rendszerben (állománytábla - Tashkil), és elvileg nem jelent problémát a SOF-oknak. Volt, aki a kezdeti hírekre is kezdte, csak kiderült, hogy kétfajta PRC létezik: Provincial Response és Provincial Reserve Coy. Mert ugye nem mindegy. Ezzel még birkóztak egy picit, és egy kis amerikai ellenszélben el is kezdték a dolgot, egységesen 2009. szeptembertől. Formálisan megegyeztek az akkori belügyminiszter helyettessel, és egy (pontosabban 12) Technikai Egyezménnyel a hónuk alatt már volt hivatalos munkakapcsolat is.

A magyar MH KMCS - a mellérendelt amerikai SOTU-val együtt - 2009. szeptember-2010. február között nagyban hozzá tudott járulni a PRC partnering alakulásához. Tette ezt azzal, hogy egy saját, jól felépített kiképzési tervet dolgozott ki az afgánoknak, és emellé (persze amerikai SOF-pénzből) felépítettek (sokszor a saját két szép kezükkel) egy mini kiképző bázist, ahol minden szükséges kiépzési feladatot gyakorolhattak. Ez később mintaként szolgált a többi SOTU részére, és amennyire tudom, az amerikaiintézményi kiképzésért felelős NTM-A is beszállt a kiképzőlétesítmények finanszírozásába országszerte. Ennek alapvető oka, hogy valójában a PRC partnering terén igazából szinte csak az amerikai-magyar-román SOTF10 érezte elkötelezettnek magát.

A főleg a brit és majdnem-brit (AUS, NZL) csoportok inkább a műveleti feladatokra koncentráltak. A magyar KMCS sikere ebből is fakadtakkoriban, és ehhez az alapfeladathoz való ragaszkodásban később több,elsősorban európai SOTU-k is csatlakoztak (DEU, SWE, ITA, NLD, NOR.)

A lényeg: Az ISAF SOF intézményes keretek között, egységesirányítással 2009. decemberétől hivatalosan is megkezdte (folytatta) egyes tartományokban a PRC erők kiképzését, és a közös műveletek végrehajtását.

Az alábbi videon a wardaki Provincial Response Company leendő tagjai láthatóak, akik litván különleges katonákkal gyakorolnak. A helyszín a kiképzési központ, nem tudom, ez azonos-e a fentebb említett kiképzési központtal, ami a magyar katonákis a saját kezükkel építettek