szombat, június 20, 2020

Dán szerepvállalás az iraki NATO műveletben

Dánia lakossága fele Magyarországnak, a a szárazföldi ereje (hadserege) kb ugyanakkora papíron, vagy a légiereje nagyobb, és van haditengerészete is. A védelmi költségvetése, 4 milliárd euro felett, nekünk 2 milliárd felett kb. Igaz nekik évtizedek óta, nekünk meg egy vagy két éve? És akkor még a két ország stratégiai kultúrájáról (mennyire szívesen mennek háborúba, műveletekbe? hol látják a helyüket a NATO és EU műveletekben? milyen szerepet látnak maguknak a nemzetközi rendszerben?) nem is beszéltem.

Csak azért írom, mert a dán parlament döntése alapján az ország fogja vinni az irak NATO kiképző missziót,ha jól értem másfél évig. 285 katona, plusz három szállítóhelikopter (azok egy évre). Egy ekkora ország részére ez egy hatalmas elismerés politikai és katonai értelemben a NATO-ban és a USA tól közvetlenül is. (emellett még ők is ott vannak Afganisztánban és balti NATO műveletben).

A dán katonák idáig az al-Asad bázison voltak, ahol az utóbbi két évbebn az egyik helyi szunnita milíciát képezték illetve az iraki hadsereg 8. dandrának a katonáit. Amíg aktív harcok folytak az Iszlám Állam, az egyik helyi milíciát "partnerálták" a szíriai-irakik határ menti harcokban (Qaim város környékén és valszeg Anbar tartományban). Ez utóbbi feladatot a dán különleges műveleti erők vitték (Jaeger Corps), előbbi reguláris dán alakulatok. Miért írom ezt? Magyarországnak jelenleg 200 katonája van Irakban (papíron), ennek csak egy kis része végez valódi kiképző tevékenységet

A jelenlegi misszió a célját nagyérszt elérte hónapok, ha nem évek óta megy a gondolkodás, hogy mi legyen a kurdisztáni kiképző misszióval. A amerikai misszió szóvivője szerint: Now, he said, “We have transitioned from training to mentoring and the next step of this will be with NATO Mission Iraq.” Azaz valami készül. Egyéb jelek is utalnak rá, hogy a jelenlegi struktúra át fog alakulni és az NATO missziója lesz a fő csapásirány. Lehet csak átsapkázás lesz, lehet a kiképzőhelyek is bezárnak is itt ott. Lehet, hogy nálunk is lesz bejelentés majd? Még egy pár év, és a Magyar Honvédség gyatyába lesz rázva. Kiváncsi leszek, hogy ki fog e lépni a hadsereg ezekből az biztonságos de alacsony presztízsű/kihívást jelentő kiképző és őrző-védő feladatokból és ellépünk-e valamilyen ambíciózusabb, önbizalom növelő és nemzetközi elismertséget jelentő feladatok felé.

https://www.al-monitor.com/pulse/originals/2020/06/iraq-terrorism-isis-nato.html?fbclid=IwAR2Cp1um587WmzedMCi8VuuVPM6_hwRYLjLiu9X4RaxrF1iZd6z2TarEZoA#ixzz6PjHeNRm4

kedd, június 09, 2020

An-26 os búcsuztatás, látogatás az UNFICYP misszióba a vezérkari főnökkel


2020. június 11-én kerül sor az An-26-os katonai szállítórepülőgép ünnepélyes búcsúztatására Kecskeméten. A típust kivonják a forgalomból, gondolom idővel majd pótolják a képességet. A típusról biztos számos cikk fog megjelenni, bemutatva részletekbe menően mind a típustörténetet, lőerőket, tonnákat, mind a szolgálatát a Magyar Légierőben. Ezekhez nem értek, de volt szerencsén párszor repülni a géppel, igazi civil szemmel. Ezeket foglalom lassacskán össze, függően attól, hogy mikor találom meg a képeimet.
Talán az első alkalom, amikor a géppel utaztam 2012-ben volt. Kutatóútra mentem Ciprusra, a Honvédség ciprusi ENSZ misszióban betöltött szerepét vizsgálni. A szakirodalom tanulmányozása mellett – ami szinte semmit nem mondott a napi rutinról, vagy az UNFICYP történetéről – fontos volt a helyszínen megnézni a magyar kontingenst. Életem egyik legjobb kutatóútja volt, mindenhova elvittek a katonák, mentem a járőrbe velük és annyit beszéltek, meséltek, magyaráztak 6-8 órán keresztül, hogy a végén már én kértem, hogy hagyják abba, mert nem tudom megjegyezni. Ritkán van ilyen 😊
Az útról írtam később egy tanulmányt és egy ismeretterjesztő cikket a Földgömb magazinba. A magyar szerepvállalás már véget ért (azaz csak törzstisztekkel vagyunk ott), azaz nincs más emléknek csak amit írtam. Meg, amit még egy két másik magyar katona írt, de azok nem ilyen részletesek, vagy nem nyilvánosak.
De visszatérve az AN-26-os. Kecskemétről indultunk, a gép Benkő Tibor vezérkari főnököt vitte csapatlátogatásra a Sínai félszigeten működő MFP misszióba és Ciprusra. A gép tankolt és kitett engem és még pár katonát Larnakán (vagy Pafoszon?), majd elment Egyiptomba. Visszafelé ismét megállt, a vezérkari főnök megszemlélte az ciprusi kontingenst, majd hazarepültünk. A gép ennek megfelelően VIP berendezéssel repült, ami csak annyit jelentett, hogy nem lócákon ültünk (vagy minek hívják) és hogy volt valami szendvics és üditő felszolgálva. Az An-26-os még ebben a kiszerelésben is hangos és spártai volt. Ez az út nem a repülőgép spottolingolásról szólt, nem is jutott eszembe nagyon a gépet fotózni, csak amikor már hazaértünk. 
(Természetesen nem mint magánember csatlakoztam a delegációhoz, hanem mint a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, írom ezt azoknak, akik nem tudják ki vagyok)


A légierő An-26-os flottája, összesen hat gép, amelyből az utóbbi években már csak egy vagy két gép repült

Ez Pitty készítette a távolodó gépünkről, útban haza.



Így nézett ki a VIP berendezés (bár én inkább idézőjelbe tenném), a hajtóművek zaja miatt nem túl kényelmes beszélgetni, VKF úr nagyrészt dolgozott, olvasott az út során.

kedd, május 26, 2020

Te kedves olvasó, az Atlanti óceán és az Indiai óceán érintkezésénél, jelentkezz

Egy évben párszor rákattintok a blog alján található térképre, ami vizualizálja a blogra érkező látogatók tartózkodási helyét. A múlt héten észrevettem egy pöttyöt valahol ahol, a két említett óceán érintekezésél. Először azt hittem a képernyőm piszkos (elég piszkos), de tényleg ott volt. Nem emlékeztem, hogy ott lenne sziget, de azért rákerestem a google maps-en és így sem találtam semmit.  Honnan jöhet akkor a pötty? Talán a hajóról, aminek van műholdas internetje és ott valaki pont az én blogomra kattintott? Egy magyar? Elég valószínűtlen. Na mindegy, azért ha te tengeri látogató véletlenül megint ide látogatsz, írj már egy emailt a waape@yahoo.com-ra, vagy írjm rám a Facebookon.

hétfő, május 25, 2020

Hazarák és tálibok Afganisztánban

The case of Mawlawi Mehdi and Balkhab District: Are the Taleban attracting Hazaras?

A múltkori kabuli szülészet ellene elkövetett terrortámadási kapcsán a kommentek között felmerült a hazarák és a tálibok kérdésének viszonya. Miről van szó. A hazarák egy etnikai és vallási kisebbség Afganisztánon belül (annyira nincsenek kevesen azért, 10-20 százalék, 4-5 millió fő), akiket a mainstream narratíva szerint a tálibok különösen elnyomnak, mert az iszlám 12es síita ágát követik. A tálbiok főként a pastu etnikumhoz tartoznak és szunniták. E narratíva szernt a tálibok egyébként mindenkit elnyomnak, aki nem pastu (hazarák, tádzsikok, üzbégek stb.) mert valójában a pastu etnikum dominanciáját akarják (újra) bevezetni. A hazarákat súlyos inzultusok, egyes vélemények szerint genocídium érte 1994 és 2001 között, a nemzetközi média sokat foglalkozott velük, hiszen ők a mindenféle kisebbségi lét mellett az afgán társadalmi hierarchia legalján vannak. Az elmúlt években Kabulban kiemelten őket érte a legtöbb támadás, gyakran a mecseteiket és vallási ünnepeiket. Bár, ezeket a támadásokat főként nem a tálibok, hanem az Iszlám Állam követi el. Az ő sorsuk is kérdéses az USA kivonulása után, mert ők is attól tartanak, hogy ha tálibok kivonulnak nekik annyi lesz. Van egy másik narratíva is, a jövőt és a tálibokat illetően, eszerint a fundamentalista szervezet sokat változott az elmúlt 20 évben, mérsékeltebbé vált (CSAK a korábbi önmagához képest, de demokratákat vizionáljunk) céljait tekintve. Az alábbi elemzés arról szól, hogy a tálibok kinevezték az első hazara járási árnyékkormányzójukat, illetve összeszed példákat a 2001 utáni és a 2001 előtti időkből is, amikor a tálibok és a hazara vezetők/közösségek együttműködtek, vagy legalább a kapcsolatuk szabályozott volt. A mostani eset is azt mutatja, hogy 1. a tálibok már nem olyanok mint régen vagy 2. a tálibok okos PR akciót csináltak. Szerintem az előbbi.

 Aki járt már Afganisztánban és egy került interakcióba a helyiekkel és elég törikönyvet olvasott, annak átjött, hogy az afgánok eszméletlenül pragmatikusak, mert annak kell lenniük és ez az együttélésben is megvan (más dolgok is vannak, ami árnyalják ezt, pl a bizalom zéró szintje egymás és a társadalom iránt, de ezt mi is ismerjük. Na ott még rosszabb a helyzet). Ez csak szerintem egy példa arra, hogy a tálibok változtak. Akkor is, ha végül nem sikerül az amerikai kivonulás és folytatódik a háború. A tálib vezetés már most is jelentős nem pastu területeket ural (tádzsik, üzbég, hazara stb), ahol meg kell oldania a kormányzást, ahol kormányoznia kell. Természetesen Északon ez nem megy egy olyan békésen mindig, mint ahogy Dél- és Kelet-Afganisztánban ahol pastu területek felett "uralkodnak  (És még egy fontos dolog befolyásolja a tálibok és a többi etnikai csoport helyi viszonyát. A szervezet nem egy hierarchikusan szervezett katonai/felkelő szervezet, amelynek a Pakisztánban a bujkáló vezetője ha mond valamit, azt az utolsó helyi parancsnok is követni fogja. Ez egyrészt megint csak idegen az afgán társadalomtól egészében, másrészt nagy mozgásteret ad a helyi vezetőknek. Simán lehet, hogy egy helyi tálib parancsnok erőszakot alkalmaz, egy másik tárgyalni fog. Éppen emiatt (is) kell egy nagy kérdőjelet tenni a tálib-amerikai megállapodás mögé. Lehet, hogy Katarban megegyeztek a vezetők a jövőről, de vajon a ilyen-olyan völgyekben 20-30 embert irányító helyi parancsnok követni fogja azt? Miben is függ ő a felső vezetésről? (az is helytől függ egyébként)? Miből áll a tálib vezetés legitimitása a helyi parancsnokok között? 
Afganisztánban (és más hasonló adottságú konfliktusokban) nagyrészt helyi szinten dől el sok minden, és a "helyi" szint pár falut, egy völgyet, egy törzset jelent csak. Nagyon tanulságos az elemzésben említett hazara tálib parancsnok életrajza, hogyan sodródik végül a tálibok oldalára. Mint szintén sokszor, egy ember, aki keresi a helyét a helyi erő rendszerben és máshol nem tartanak rá igényt csak a táliboknál. Lehetett volna rendőrfőnök vagy milícia parancsnok is, csak a hálózata mögött ezt nem tudta lehetővé tenni. 

Itt egy rövid idézet az elemzésből, a végéről, annak akinek nincs kedve megnyitni.
Nevertheless, before Mehdi, there were a few local Hazara commanders who chose to collaborate with the Taleban, such as Sedaqat in Khedir district, Turan Amanullah in Kejran and Ettemadi in Gizab (all Daykundi province). But rather than formally joining the Taleban, they used to float back and forth between them and the government, basically constituting what has been called an “irresponsible” or “illegal armed group” combining political aims (mainly local control) and criminal activity while taking support from wherever it is offered, not unlike Mehdi before he formally joined the Taleban. (7) The BBC’s Dawood Azami also pointed to another type of incident of possible Taleban-Hazara collusion in 2010 in which a former Hazara member of the ANSF named Taleb Hossain (which sounds like a nom de guerre) had committed an insider attack on British soldiers in Helmand and then fled and joined the Taleban. This also seems to be a rare exception.

hétfő, május 18, 2020

Iszlám Állam a kabuli szülészet elleni támadás mögött?

A napokban volt egy rettenetes terrortámadás Kabulban, amikor az elkövetők egy szülészetet támadtak meg, kismamákat és csecsemőket ölve meg. Mivel az USA-tálib kivonulás miatt egy kicsit megint érdekes lett, ezért az akciót sokan annak bizonyítására vették, hogy lám a tálibokkal nem lehet megegyezni.

Nyilván innen nem tudom megmondani, hogy a tálibok megbízható tárgyalópartnerek-e, és a megállapodásnak így  épp elég kérdőjele van ahhoz, hogy csak olyanokat rójunk fel a táliboknak, ami az ő saruk. Ez ugyanis úgy tűnik nem az övék, hanem az Iszlám Állam helyi csoportjáé, az Islamic State-Khorasan-é (néha Islamic State-Khorasan Province, ISK-P nek is írják). A tálibok elítélték a mostani akciót.

Miért ez a brutális reakció akkor az Iszlám Államtól? Mert az elmúlt két hónapban az afgán titkosszolgálat először elkapta a szervezet vezetőjét, majd május elején az utódját is. Szóval egyfajta bosszú volt.

Az már korábban is jellemző volt, hogy a fővárosban elsősorban az ISK-P volt aktív és a célpontjai jellemzően eltértek a tálibokétól. Nem azt mondom, hogy a tálibok bárányok voltak, de a síita mecsetek, vagy a legutóbbi szikh templom elleni támadás ( ez volt az utolsó alkalom, hogy a hazai sajtó foglalkozott Afganisztánnal, miközben a támadás teljesen szimbolikus volt, mivel szikhek mindig is egy láthatatlanul kis kisebbség volt) az övék volt.

Egy éve írtam egy elemzést erről (úristen, már két éve volt), ami az akkori trendeket foglalta össze.

Az érdekes persze végül az, hogy az ISK-P aktivitása miként hat majd a tálibokra? Nem mindenki akar megállapodni az USA-val, őket beszippanhatja a terrorszervezet. Már eddig is voltak összecsapások a Talibán és az ISK-P között, és ez elvileg csak durvulni fog a következő hónapokban, években.




vasárnap, május 17, 2020

Mennyit utazik a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség?


A keresőszavakban még csak benne sem volt az a szó, hogy utazás, vagy repülés, vagy honvédség mégis ezt a soha nem látott, valszeg képviselői kérdésre adott miniszteri választ és kimutatást is kidobta a google. 2014 márciusa és decembere közötti, a HM, az MH és a háttérszervezetek által megtett utazásokat összesíti költségekkel együtt. 

A HM és az MH részéről ebben a szűkös háromnegyedévben is 488 utazás kerül felsorolásra. Ebből biztos, hogy sokszor többen utaztak egyszerre, de szerintem így már érthetőbbek a katonai szállítórepülőgépek beszerzése (is). 

Szerintem elképesztően hosszú lista annak, aki még nem dolgozott minisztériumban vagy nincs egy pici bepillantása sem a Honvédség működésébe. Világosan kiderül belőle, hogy a HM is, miként a többi minisztérium is, micsoda széles nemzetközi hálózat része, micsoda széles kapcsolatrendszert működtet. Az utazások legtöbbje a NATO és EU tagság miatt történik, rendszeres konzultációk, tanácskozások, egyeztetések munkacsoportoknak, bizottságoknak, vezetőknek. Ezekből az rövid, egyedi találkozók is fontos hozzájárulói Magyarország külpolitikájának, csak ritkán megragadhatóak. De ezeken a találkozókon, egyeztetéseken lesznek kidolgozva vagy a gyakorlatra átültetve azok a nagypolitikai döntések, amelyek egy NATO vagy EU csúcson, vagy egy kétoldalú védelmi miniszteri vagy miniszterelnöki találkozókon kerülnek eldöntésre/aláírásra.

Érdemes lenne feldolgozni valakinek, az egyes desztinációk gyakoriságát, mert érdekes empírikus alátámasztása vagy megcáfolása lenne Magyarország kül- vagy a Magyar Honvédség védelempolitikai orientációjának. Rákerestem gyorsan, Oroszország ötször (ebből kétszer valszeg hadisír témában) Belgium 114-szer szerepel a listán. Afganisztánra meglepően kevésszer, csak ötször szerepel a listán. így az is kiderül, hogy ez a lista nem tartalmazza a katonai váltásokat.
2014 az az év volt, amikor a HM költségvetés még jól meg volt húzva, azaz számos helyszínre, programra nem, vagy csak csökkentett létszámban mentek el a HM/MH-ból. Érdemes lenne megnézni egy 2011-es, vagy 2012-es kimutatást, amikor leginkább le volt gyatyásodva a honvédelmi költségvetés. Ma, talán már kétszeres vagy háromszoros védelmi költségvetés mellett ezeknek az utaknak a száma jóval több lehet, és nem azt mondom, hogy mindig, de sokszor hatékonyabb, gyorsabb megoldás saját géppel menni, mint kereskedelmivel. Nem olcsóbb, és ez nem is lehet az uralkodó szempont egy katonai szervezet szempontjából. De ez most messzire vezetne, úgyhogy befejezem.

A kép legutóbbi Balti Légtérrendészeti Misszió (nem ez a hivatalos neve) átadás/átvételére indulva készült. Egy ilyen program a hivatalos beszédekkel és minifogadással együtt nem tart tovább 3 óránál egy olyan katonai repülőtéren, ahova nem megy civil gép. A legközelebbi nemzetközi repülőtér 3 óra van asszem autóval (vagy kettő), de oda sem megy minden nap Budapestről járat (Frankfurti, vagy más átszállással biztosan). Persze, az is igaz, hogy listában felsorolt utak egy jelentős része, pl. épp a brüsszeli utak tervezhetőek és menetrendszerinti járatokkal is megoldhatóak. Ám ez is csak annyit támaszt alá, hogy ahol lehet, érdemes és kell a költséghatékony megoldásokat választani, de azt nem mindig lehet. (és akkor most a külügy/miniszter és a Miniszterelnöki Hivatal útjait bele sem vettem a gondolkodásba.
 


vasárnap, május 10, 2020

A HMS Fredericton Koppenhágában

Egyszer volt szerencsém részt venni Koppenhágában egy kanadai hadihajón adott fogadáson. Mi sem lehetett kedvesebb megnézni, és ha ár lehetett fotókat is csinálni. Az kaja is fantasztikus volt, de azt a rengeteg szürke acélt simogatni, az még jobb.
A HMS Fredericton a már feledésbe merült, de újjáértelmezetten tovább élő "hadihajó diplomácia" keretében látogatott Koppenhágába, a hajó a NATO egyik állandó haditengerészeti kötelékében vett rész, és ilyenkor látogatásokat tesz a baráti országokban. Ez a Halifax osztály elsősorban konvojkísérésre, és tengeralattjáró vadászata van optimalizálva. A hajóhoz tartozó Sikorsky CH-148 Cyclone sajnos nem volt a fedélzeten, a leszállóhely volt ugyanis berendezve a fogadás helyszínének. De azért elhúzott a fejünk felett.

Most hogy utánaolvastam a hajónak, látom, hogy ez volt az az egység, amely egy hete elvesztette a helikopterét és annak legénységét egy balesetben az égei tengeren. Akkor ez szomorú aktualitás.







kedd, május 05, 2020

Dániában a második világháború vége


A felszín sok mindenbe eltakarja Kelet- és Nyugat Európa megosztottságát. Most nem minősíteni akarom a dolgokat, hanem arra a látványos különbségre akarok reflektálni, ami a múlt, az emlékezet kultúra terén épp látványosan zajlik nyugaton és nem történik semmi keleten. A napokban ért véget a második világháború, ami ott az öröm és győzelem, itt meg 75 évvel később is csak azon megy a vita, hogy felszabadulás vagy megszállás, és ennek megfelelően április 4-t (ami állítólag nem is április negyedike volt) sem ünneplünk. Így semmit sem ünneplünk. Skandináviában, konkrétan Dániában tegnap ünnepelték a II. VH végét, 19.35 kor gyertyákat gyújtottak a dánok és kitették az ablakba. Erre a közösség tudatra kellene irigynek lennünk, nem az életszínvonalra.

Na de mi volt Dániában 1945-ben? Úgy ért véget a háború május negyedikén, hogy egy darab szövetséges katona nem volt ott. Miközben a dánok ünnepeltek, a koppenhágai kikötőben a Prinz Eugen és a Nürnberg cirkáló parancsnokai nem tudták megadni magukat a briteknek. 
Berlin elfoglalása után volt egy versenyfutás, hogy ki éri el előbb a német dán határt, voltak félelmek a szovjetek szándékait illetően. A leggyorsabbak a kanadai ejtőernyősök voltak, akik először érték el Wismar városát a határ közelében, a Balti tenger oldalán, ezzel gátat szabva a további szovjet előrenyomulásnak. Kis feszkózás után, végül a kanadaiak átadták a várost, mert Jaltában, korábban, a három nagyhatalom vezetője ezt a területet szovjet megszállási területeknek egyezte meg (zavaros magyarsággal).

Dániának egyik szeglete így is szovjet megszállásra került, még pedig Bornholm. Ez a sziget a Balti tenger közepén fekszik, szerencsés okok miatt kétszer is jártam ott. A szigetre (és Dániába) az utolsó hónapok keleti visszavonulása során német civilek százezrei menekültek, a sziget német parancsnoka minden áron a briteknek akarta megadni magát, nem a tengeren közeledő szovjeteknek.

Így Bornholm csak május 9-én tette le a fegyvert, amikor súlyos bombázások után a szovjetek partraszálltak, és rövid harc után nekik tették le a fegyvert a németek. Meglepetés volt e vagy sem, de egy év múlva kivonultak a szovjet katonák, Sztálin mindezt azzal a vélt vagy valós ígérettel a háta mögött tette, hogy a szigeten dán katonákon kívül fog állomásozni más ország katonája (mindenekelőtt amerikai). Ez még 1946, a NATO csak 1948-ban jött létre, de tényleg nem volt ott egyéb katonai bázis.

Nem tudom mekkora katonai erő volt ott a hidegháború alatt, de a 2000-es években, amikor először jártam ott, már csak egy századnyi (vagy zászlóaljnyi) huszár – azaz felderítő – katona állomásozott ott állandó jelleggel. A élet egyik nagy pillanata volt, és jó lenne iderakni a fotót, hogy sikerült is beléjük futnom egy váratlan kanyarban, sőt még csípő mozdulattal sikerült egy darab értékelhető fotót is készítenem az autójukról. Sajnos ez a kép most nincs velem, várnunk kell vele.
Emellett Bornholmon van egy nagy radarállomás is, lehallgató vagy felderítő, vagy 3D nem tudom, az egyik erődben ott magasodtak az antennáik. És van egy príma kis haditechnikai/hadtörténeti múzeumuk is, amit szintén lefényképeztem anno.

Visszatérve a II világháború végére, a dán kormány – hogy ne rontsa el a dánok örömmámorát – pár napig inkább hallgatott arról május 4-e után, hogy mi van Bornholmon (bombázás+szovjet partraszállás), amit a bornholmiak eléggé zokon vettek és számon tartanak azóta is.


hétfő, május 04, 2020

Norway's Long term Defence Plan 2020

Ez tipikusan egy olyan dokumentum, amit csak egyszer talál meg az ember, aztán elfelejti a létezését is. De ha írok róla egy blog posztot, talán jobb lesz az eredmény. 2020 április 17én prezentálta a norvég kormány az új hosszú távú terveket a fegyveres erők részéről. Preparing for the unknown, Norway bolsters its Armed Forces

A kormányzati dokumentum norvégul itt: Vilje til beredskap – evne til forsvarLangtidsplan for forsvarssektoren

Angolul egy összefoglaló itt: The defence of Norway Capability and readiness LONG TERM DEFENCE PLAN 2020

Sok extra forrást fognak a fegyveres erőkre költeni az elkövetkező 4-8 évben, ennek egy része haditechnikai modernizáció, képesség növelés lesz, de ami engem a legjobban érdekel, az megnövelt katonai jelentlé a sarkkörön túli területeken.

vasárnap, május 03, 2020

Védelmi kiadások trendje


OK, tavaly ugrott a legnagyobbat a világ országainak katonai kiadása (elnézést a megfogalmazásért), de akkor hogyan alakult korábban a "világ" átlagkiadása az elmúlt évtizedekben. Van egy (ha nem ugyanaz) SIPRI jelentés, amiben az alábbi ábra látható.

Ebből látszik, hogy a 1990-es években, a hidegháború végével van egy csökkenés, amit a szakirodalom peace dividend-nek is nevez (magyarul asszem béke osztalék). A magyarázat az volt, hogy a védelmi kiadásokon megspórolt forrásokat a társadalmi jólétre lehetett fordítani, és ezért is jó a demokrácia és a béke (vs.diktatúrák, hidegháború, rivalizálás).
Aztán 2000-től kezdődik egy lassú de tartós növekedés. Ez már az USA iraki és afganisztáni háborúja, az orosz gazdaság magaára találása/mgas olajárak/haderő modernizáció és a kezdő kínai haderőmodernizáció (biztos regionális szinteken más trendek vannak de ők a fő költők). Gyanítom, hogy mivel az USA még mindig az utánakövetkező féltucat (kb) országéval azonosan költ, ő volt felelős elsősorban a növekedésért.
Aztán jött Obama, aki nem csak a háborúkat próbálta lezárni, de a védelmi költésgvetés növekedésének is véget vetett. Még a haderő létszámát is csökkentette. Az elvonások egyik hosszútávú hatása volt amikor talán 2018-ban több amerikai hadihajó is összeütközött teherhajókkal a világ vizein (ciki történetek voltak, ha valaki emlékszik).
Az Iszlám Állam és a Oroszország ukrajnai beavatkozása aztán még Obama elnöksége alatt változásokat eredményezett a kiadásokban is, hiszen onnantól kezdve az amerikai katonai gondolkodásban megerősödött az a nézet (lásd stratégiai dokumentumok), hogy az USA-nak ismét készen kell állni egy azonos erejű hadsereggel való konvencionális háborúra. Tetszik vagy sem, az USA a megelőző 20 évben elvesztette ezt a képességét. Maradtak pl páncélos alakulatai, de nem lett modernizálva, nem gyakorlatoztak. A csöves és rakétás türzérségben is lemaradás mutatkozott.
Végül jött Trump, aki alatt rekordmértékben nőttek a védelmi kiadások az elmúlt 3 évben, de ha jól olvastam nem azért mert hülye és hatalommániás, hanem azért, hogy bepótolják a lemaradást, és 2020-ra vagy 2021 már csökkenni fog. De ez az időszak már egybeesett a kínai gazdaság és védelmi kiadások növekedésével, amelyre válaszul a szomszédos államok is fegyverkezni kezdtek (köztük nagy gazdaságok, mint Japán és Dél-Korea, de Tajvan, Vietnám, Fülöp-szigetek is), az iráni-szaúdi (főleg az utóbbi) fegyverkezési versennyel, és az indiai védelmi kiadások "elszaladásával" (részben a kínai kiadásokra válaszul). Kína és India a világ 2. és 3. legnagyobb költője.
Végül ott van Europa, ahol 2014-ben a tagok vállalták, hogy megcélozzák a 2 százalékos védelmi kiadást, ami a k-europai országoknál teszi látványossá a növekedést. De a SIPRI anyaga szerint Németországban 10 százalékot nőttek a védelmi kiadások, és mivel az a legnagyobb gazdaság...
Oroszország a SIPRI szerint a gazdasági szankciók ellenére tovább növelte védelmi kiadásait, nyilván részükről a megnövekedett europai kiadásokra és amerikai jelenlétre válaszul.(bocs Attila, hogy nem tudtam rövidebben válaszolni)

péntek, április 17, 2020

Patriot ütegek Harirban

Tévedtem, mint olyan sokszor.

Közel-keleti híreket olvasgatva láttam, hogy a Patriot ütegek nem is Erbilbe kerültek, hanem Harirba. Ez a város hetven km-re északra van Erbiltől, természetesen szintén kurd terület. Egyszer elautóztam mellette, akkor láttam, hogy egy repülőtér is van ott. Pár éve volt, 2014 után, és az interneten rákeresve nem jött ki semmi rá. Régen, amikor még sok amerikai katona volt itt, 2003 után, de a 90-es évek kvázi függetlensége alatt az USA használta bázisként.
A 90-es években konkrétan a CIA, más amerikai nem volt itt, de 2003 után az amerikai hadsereg, a különleges műveleti erők, -  és gondolom a CIA megint :)
Az invázió előtti és utáni pillanatokról van egy jó könyv, The CIA War in Kurdistan: The Untold Story of the Northern Front in the Iraq War címmel, friss, 2020-as. Ezt is egy olyan CIA-s írta, akinek a szövegből ítélve, tele lett a f@sza a saját főnökeivel. Amit el lehet olvasni a könyvből abből világosan átjön, hogy ez a CIA utánpótlás reptere volt 2003 előtt, majd az invázió idején ide dobták le a 173-as légideszant dandár katonáit, miküzben Kuvait felől jöttek a tankok.

Az amcsik hazamentek 2011-ben, de 2014-ben - az Iszlám Állam elleni háború miatt - visszajöttek. A kurd területeken Erbilbe elsőként mégiscsak az a "főváros". 2015-ben aztán elkezdték megint Harirt használni, az olvasom, hogy kiképzési céllal. Ekkortól indult be a helyi peshmerga erők nemzetközi kiképző programja, Magyarország is ekkortól vesz rész kint. 2018-ban szóba került, hogy bővítik a bázist.

Mégegyszer tévedtem. Most újraolvasva a januári híreket, amikor Irán rakétatámadást intézet két iraki bázis ellen, abban a hitben voltam az olvasott hírek lapaján, hogy Erbil volt az egyik célpont. Igaz az is benne volt a hírekben, hogy a rakéták útközben lezuhantak. .

Most kifejezetten Harirra keresve rá, látom, hogy az irániak eleve Harirt célozták az Al Asad bázis mellett. Ez nagyon ciki, mert nem vettem észre. Erbil támadása eleve értelmetlennek tűnt, mert az egy nemzetközi repülőtér, ami mellett a katonai táborok vannak. Ott eltalálni valami civil célpontot, ciki lett volna. Harirt támadni viszont Teherán szemszögéből racionális lett volna (az is volt).

A bázisról a google maps csak valami ősrégi, rossz felbontást ad ki. De satelite.pro térképe éles. Kb 2016-2017-re saccolom a fotót, mert Erbilben akkor még tartott az Iszlám Állam elleni légiháború viszont a nemzetközi tábor építményei már nem voltak olyan kezdetlegesek, a sátrak eltüntek.

Harir távolról, látszik, hogy egy egyszerű reptérről van szó, nincs gurulóút külön, hanem a pálya végén tud megfordulni gép, illetve tényleg főként raktárépületek és egy két hangár van csak a másik oldalon. Az is érdekes, ami hiányzik erről a fotóról. Nincs körülötte bázis - legalábbis ezen a régi fotón. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha van is peshmerga képzés, az nem itt van/volt, és hogy ez inkább egy logisztikai állomás, semmint egy katonai bázis. Nem véletlen, hogy az angolban többször Harir Campként emlgetik csak. Bashur airfield-ként is ad ki találatot a google, régebben (2003 és előtt) így is használták.

Azért érdekes, hogy mikori a kép, mert a nagyításban azt is látni, hogy a reptér éppen felújítás alatt volt ekkor, kétharmadától homok van a páylán és sok teherautó szorgoskodhat valamin.



szerda, április 01, 2020

Patriot ütegek a magyar katonák feje felett Irakban

A magyar katonák kaptak egy Patriot üteget. Ezt a címet adhatnám, ha egy cikket írnék egy bulvárlapba. De nem ez történt persze, hanem az amerikai hadsereg végre telepített egy-egy Patriot üteget arra a két helyszínre (direkt nem bázist írok, mert Erbil nem az), amelyet 2020 januárjában iráni ballisztikus rakétatámadás ért. Vicces (persze nem), hogy januárban még iráni-USA háború volt a téma, meg harmadik világháború, most meg már minden a koronavírusról szól. Gyorsan változnak a dolgok.

A cikk szerint még két üteg van úton Irakba (egyelőre Kuvaitban) és kíváncsian várom, hogy hova fognak kerülni. Az elmúlt hónapokban a nemzetközi koalíció - de főleg az amerikaiak -  elkezdte összevonni az erőit a kisebb bázisokról. Eddig négy bázis zárt be - vagy legalábbis az ottani nyugati jelenlét fejeződött be - és ezek közül a kirkuki K1-t, a Moszul  alatti Qayyarah Airfield West és mintha az északon, a szíriai határnál levő al Rabia melletti bázist is említették volna. A közös bennük, hogy mindegyik Irakban van, azaz nem az iraki  kurdok által uralt területeken. Az erbili kormány magától nem szeretne egyetlen nyugati katonát sem elveszíteni sem átvitt sem konkrét értelemben.

Sajtóhírekben többször felütötte a fejét az a hír, hogy van valami nyugati féle kivonulás is Irakból, amit én nyugati forrásokból nem látok. Amit látok az annyi, hogy az amcsik és talán a britek csökkentették a létszámukat Irakban, de állítólag ezt is az iraki kormány kérésére tették, hogy ők is elmondhassák otthon, hogy milyen keményen tárgyalnak az amerikaiakkal. Szerintem ha a koalíció, vagy a NATO misszió kivonul Irakból, úgy rendesen és végelegesen akkor az megfelelően és látványosna komminikálva lesz. Addig is marad mindenki, beleértve a magyar katonákat is, akik szerintem még nem nagyon láttak ilyen ütegeket.

Az erbili nemzetközi repülőtér - mint minden repülőtér - nagy kiterjedésű. Nem tudom hogyan kell telepíteni egy ilyen komplexumot az radarokkal és indítokkal (biztos ez is fent van a neten) ,de remélem, ha leközelebb arra járok, lehet majd látni valamit belőlük :)

hétfő, február 03, 2020

Csehország Maliban


Csehország csatlakozik a szintén Maliban működő Barkhane művelethez 60 katonával (Maliban egyszerre van egy ENSZ, egy EU és egy francia katonai művelet, + még részben egy regionális közös katonai művelet)

Mi ebben az érdekes? Egyrészt hogy Kelet-Europából a cseheken kívül mindenki passzív az afrikai missziók tekintetében főleg a legveszélyesebb Szahel térségben. A cseheknek van már egy 120 fő egységük Maliba az EUTM keretében, nekünk van asszem 20 fő jóváhagyva, de évekig csak 4-8 körül volt. Az EU-s misszió kiképző jellegű és az ország biztonságosabb déli részén. Az ENSZ misszió nagyon veszélyes mert az főleg az északi területeken mozog, és a MINUSMA az elvesztett katonák számát tekintve egyértelműen a legveszélyesebbnek számíl eddig kb. 200an haltak meg a 15.000 fő misszióból.

A csehek azzal léptek újat, hogy az EU misszió mellett szerepet vállaltak a franciák új kezdeményezésében, a Task Force Takouba . Én is most hallottam róla először, de a lényege, hogy a Barkhane művelet emberhiánnyal küzd (igen, a franciáknak nincs elég katonája) és ezért egy mentorálási jellegű missziót indítanak, amibe partnereket keresnek. Mint a 2000-es évekbeli afganisztáni OMLT missziók. A katonák alapból kiképeznek egy adott harcoló egységet, majd el is kísérik őket a műveletekbe, ami sokszor éles tűzharcot is jelent. Ez az egyik legveszélyesebb forma a konkrét háborúskodáson kívül, ráadásul Mali igazi sivatagi hadviselést jelent, ahol egyedül vagy a sivatagban, hosszú járőröket teszel, sivatagban alszol, rajtaütések vagy rajtadütések stb.
A csehek 60 fővel mennek, ez a cikk konkrétan különleges műveleti erőkkel írja le a TF Takouba-t. Azaz a csehektől nagy dolog, hogy ezt bevállalják, idáig rajtuk kívül csak észtekről szól a hír (részükről is nagy dolog).

Egy ilyen misszió ideális is lehetne a magyar különleges műveletieknek, jármű, felszerelés van, csehekkel közös logisztikát ki lehetne alakítani, most már lenne is mivel utánpótlást szállítani, de gondolom a franciák egy csomó mindent biztosítani fognak a résztvevő országoknak (az észt képességek és lehetőségek jóval szerényebbek). Csak ugye a politikai akarat hiányzik, hogy vállaljuk az ilyen misszióval járó kockázatokat. A magyar-francia kapcsolatok felvirágoznának, abban biztos vagyok, és ez az EU-s politikáinkban több helyen is visszaköszönne.

kedd, január 21, 2020

Defender Europe 2020


2020-ban az elmúlt évtizedek legnagyobb amerikai hadgyakorlata lesz Europában (lásd az ábrát). A Defender Europe 2020 néven futó gyakorlat sorozat már elkezdődött, lehet múlt héten azért láttam Berlinben a Strykeret pőrecskocsikon.
A gyakorlat részeként 20.000 amerikai katonát dobnak át Europába, és a többségüket vagy egészüket itt letárolt haditechnikára ültetik fel, majd onnan menetet hajtanak végre a Baltikumig, egy részük pedig Észtországban rakodik majd ki.
Hol vannak ezek az eszközök letárolva? Belgium, Németország és Hollandia. Már Ez a 20.000 kb. egy hadosztálynyi erőt fog jelenteni, egy-egy európai helyszínen egy-egy nehézdandárnyi felszerelés van letárolva. De emlékeim szerint Europában csak két nehézdandár cucca van itt (de lehet csak egy), szóval felszerelés is fog jönni.

A sajtóanyagokból ki derül, hogy elvileg lesz nagy ejtőernyős ugrás, ahol az 82. légideszant dandár egyik zászlóalja (vagy annak egy része) kerül majd bevetésre úgy, hogy az USA-ban felemelik őket, valahol Europában meg ledobják őket. A 82-esek biztosítják azt a képességet (Immediate Response Force), hogy mindig legyen készenlétben egy zászlóalj harccsoportjuk, amely 18 órán belül indítható. Őket küldték most Kuvaitba is az iráni eszkaláció idején (gyakorlatnak jó volt, szerintem már haza is mentek).
Ha jól látom, ezek a gyakorlatok elkerülik Közép-Europát, ide úgy tűnik nem csorognak idén jelentős amerikai erők.
Összegezve, ez egy nagy logisztikai gyakorlat, nem NATO, hanem amerikai gyakorlat. Nem Oroszország megtámadását gyakorolják, hanem a Baltikum megvédését. Ugyanarra a logikára és tapasztalatra van felfűzve a gyakorlat, amely a Pentagon kutatóintézetének, a RAND-nek a 2015-ös elemzése a lefolytatott hadijátékok és szimulációk alapján. Tallin és/vagy Riga alá 60 óra alatt odaérnek az orosz erők, a NATO nem képes megvédeni a tagországait.
Ha a védelmet és az elrettentést hitelesen akarjuk fenntartani, akkor a NATO akkori (2014) felépítésén, haderő szerkezetén, mozgósítási tervein módosítani kell. Ennek sok LEGO kocka eleme megtörtént azóta. A Defender-Europe 2020 is egy LEGO kocka, amivel azt modellezik, hogy amíg a négy országban telepítette Többnemzeti Zászlóalj Harccsoportok halogató harcokat vívnak, addig megindul a felmentő sereg az USA-ból és lesz X órája odaérni az invázió kezdetétől. De ne felejtsük, ez csak egy LEGO kocka a felkészülésben, a többit, korábban vagy a jövőben fogják gyakorolni.

szerda, január 08, 2020

Az Al Asad bázis Irakban

Kép


Ez pedig az al Asad légibázis. Ez az bázis Nyugat Irakban, amely mindentől távol van és ahol az amerikai és egy két koalíciós ország (ausztrál, holland, dán katonákra emlékszem, de nem ellenőriztem) képezik az iraki hadsereg egyes egységeit. Az iráni támadás fő célpontja ez volt, ide ment több rakéta. A bázis hatalmas, 23 km csak a külső határa. A 7 gépesített hadosztály bázisa is egyben. Azért volt érdekes 2014-ben az Iszlám Állam ostrom alá vette, bár inkább "ostrom" alá, mert nyilván nem lehet körbezárni katonai erővel főleg a IÁ katonai erejével. A kiképzés úgy folyt akkor, hogy akik megkapták a kiképzést, azok mehettek is egyből harcolni az Iszlám Állam ellen.
Itt még sajnos nem voltam, ez nem saját fotó az erbilivel ellentétben.
A kép forrása: https://twitter.com/roberttollast/status/1214830397739192320/photo/1


Az iráni rakétatámadás után készült egy friss műhold fotó a bázisról. Az első feltételezések szerint az irániak nem találtak el semmit, de ez a fotó inkább azt mutatta, hogy TALÁN szándékosan nem találtak el amerikai katonákat mert egy két létesítményt telibe találtak. Konkrétan a hangárokat, ahonnan a feltételezésük szerint a drónok indultak megfigyelni és kilőni Kaszem Szulejmanit. Szimbolikus.

Lehet, hogy véletlenül találták el a hangárokat csak? Persze lehet. Amiért mégis valószínűsítjük hogy azt találnak el amit akarnak, az az elmúlt két év eredményei. Irán 2018 óta három alkalommal bizonyította, hogy képes precíziós támadást intézni. Először az iraki kurdisztánban levő Koyaban találtak el egy épületet, ahol épp egy iráni ellenzéki kurd párt vezetése ülésezett. Telitalálat volt. Hónapokkal később az Iszlám Állam egyik bázisát találták telibe Szíriában. 2019-ben szaúdi olajlétesítményeket találtak el drónokkal és cirkálórakétákkal, de olyan pontosan , hogy csak néztünk.  Szóval lehet hogy most véletlen volt, de a korábbi jelek másra engednek következtetni. Forrás: példul innen: https://www.dialog.ua/war/198579_1578515614


Magáról a bázisról készültek korábbi fotók is, ezen a 1990-es évek állapotát látjuk. A bázist Tom Cooper visszaemlékezése szerint négy másikkal együtt jugoszláv cégek építették, ezek a H-2, Balad, al Qut, Tallil és az al Asad voltak.  MIndegyik legalább 24 megerősített bunkerrel, egy méternyi vasbeton "tetővel" a repülőgépeknek, mély alagútrendszerrel, vezetési pontokkal, tagolt taxi utakkal.

Az erbili repülőtér és a nemzetközi misszió

Mikor először raktam fel az erbili repülőtérről ezt a térképet, kaptam utána fejemre, hogy ez így veszélyes (kb. 2015-ben lehetett). A tegnapi iráni rakétatámadás után keresgélni kezdtem, de nem találátam a blogon, úgyhogy felrakom mégegyszer.
A reptér és a bázis már rég tovább bővült, Iszlám Állam már nincs, és ha az iráni titkosszolgálat az én térképemet használná egy következő támadáshoz, az régen rossz lenne. Ezért teszem fel nyugodt lelkismerettel a térképet megint.
Ha akar, Irán tud sebészi pontossággal kilőni rakéták. Ezt már bizonyította legalább kétszer. Ha mellé talált most, az nem volt véletlen (nagy valószínűséggel).

hétfő, január 06, 2020

Lengyel vezetés alatt a NATO NRF VJTF

Brutál ez a cím, sok mindent elmond a NATO-ról a rövidítéseivel. Szóval ne feledkezzünk meg kedvenc NATO-nkról sem 😊 2020 jan 1-től Lengyelország vezeti a Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Köteléket (nem viccelek, tényleg ez a magyar fordítás, de az angolt fogom használni= Very High Readiness Joint Task Force − VJTF), az a vidzsitief-t Miért érdekes ez? ez az ökle, NATO szlengben a „lándzsahegye” a NATO Készültségi erőnek (NRF), azaz annak a 40.000 fős erőnek, amit még leginkább nevezhetnénk „NATO hadseregnek”. Az NRF egy olyan szárazföldi, légi, tengeri és különleges műveleti erő (hadtest méret?), amely elvileg minden támogató erővel fel van szerelve, hogy ha menni kell, akkor menjen harcolni. A tagországok ezt azt amazt ajánlanak fel ebbe az erőbe, hogy az végén kiadja a 40.000 főt. Nem tudom mi mindent ajánlunk fel ebbe, de szinte biztosnak vélem, hogy a jelenlegi (közepes dandár) és a jövőbeni (nehéz dandár) felajánlás nem erre vonatkozik. Érdekes lenne összerakni, hogy mi mit ajánlunk bele, de az tény, hogy az NRF és benne a VJTF összetétele minden évben változik. Hosszú a felvezető azért, hogy érteni lehessen a csehek hírét. A lengyel vezetésű VJTF magját cseh, lengyel, spanyol és brit gépesített (és páncélos?) lövészdandárok fogják adni egy éven át, amelyek együtt egy dandár harcsoportot fognak alkotni. Mindennel megerősítve (légierő, SF, stb.) ez összesen kb. 5000 főt fog kitenni (hivatalos NATO források szerint 6000). Az egysége felét Lengyelország fogja adni, a többi megoszlik a már említett nemzetek között és azok között az országok között, akik ennél kisebb erőkkel vesznek részt a VJTF-ben (nem sorolom fel, de rengeted ex Varsói szövetség ország beleértve Magyarországot is.) Szóval ebben is benne vagyunk, úgy tudom egy kis CIMIC csoporttal, de talán mással is. Utána kell nézzek, de főként jelképes ebben a váltásban a szerepvállalásunk. Ha valaki össze akarja kötni a múlttal, akkor a tavalyi Trident Junction gyakorlat Nörvégiában ennek az NRF-nek és benne a VJTF-nek a validálása volt. Utána kell néznem megint dolgoknak. Csak a viszonyítás kedvéért, mivel vesznek részt a csehek: kb 1000 fő, 71. gépesített lövészzászlóalj megtoldva egy román századdal, még adnak tüzérséget, szállítóhelikoptereket, close air supportot. Csak azért írom, hogy hogyan nézhetne ki egy ilyen mutatvány magyar részről. A VJTF drága dolog. Egyrészt a készenlét előtt is fokozott gyakorlatozáson vannak a kijelölt egységek, az egy éves készenlét alatt is intezíven gyakorlatnak (nemzetközi gyakorlatok, ahova sok embert és technikát kell elvinni és napidíjat fizetni), plusz addig nem lehet őket más missziókba elküldeni. Ez különösen az emberhiánnyal szembesülő hadseregeket erőlteti meg (azaz szinte mindegyiket)

hétfő, december 16, 2019

Miért nem éri meg amerikai fegyvereket venni? Vita az F-16osok pakisztáni bevetéséről

Van az amerikai fegyvervásárlásoknak egy alig látható része, aminek a nem ismerete teljesen félreviszi a jól ismert vitákat, például, hogy miért Gripent vettünk és nem F-16-ost. A törökök miért Sz400-st vettek és nem amerikai Patriotot. A közbeszédben és a foteltábornokok szintjén a legtöbbször a paraméterek összeméregetésében kifullad a vizsgálódás: mennyi bomba, hány mach, milyen fordulékony stb.? Elemzői szinten már megjelenik, a nemzetgazdasági érdek, a külpolitikai orientáció szerepe a beszerzésnél vagy hogy miként illeszkedik a rendszer az ország stratégia kultúrájába. Egy kiszivárgott levél szerint az USA „megrovásban” részesítette a pakisztáni vezetést, mert az szerződésben foglaltakat megsértve alkalmazta saját F-16osait a februárban Indiával vívot minilégiáháborúban. Mi van? Hogy lehet ilyet? Idézem az eredeti levelet: "the U.S. government considers the relocation of aircraft to non-U.S. government authorized bases concerning and inconsistent with the F-16 Letter of Offer and Acceptance." Eszerint Pakisztán csak az F-16-os gépet és a hozzájuk tartozó levegő-levegő rakétákat csak két bázison (Mushaf and Shahbaz) tárolhatja és csak terrorizmus elleni feladatokra használhatja, más országok ellen nem, írja még a cikk. Gondolom önvédelemre is használhatja a gépeket és fegyvereiket, mert sok értelme különben nem lenne terroristák ellen az emlegettet AMRAAM rakétáknak. Hol van a bibi? Hogy februárban Pakisztán F-16osokat vetett be az indiai légierő ellen valószínűleg India légterében, legalábbis erre utal, hogy Új-Delhi bemutatott egy AMRAAM rakéta darabot. A cikkből az kiderül, hogy a pakisztáni F-16-osok nem csak erről a két bázisról üzemeltek. Mi fontos ez így ebben a formában? Én eddig csak anekdotákat hallottam arról, hogy az amerikai fegyvereladások kapcsán ilyen-olyan megkötések vannak a fegyver rendszer későbbi alkalmazása kapcsán. Például, hogy Görögország úgy vehetett Patriot ütegeket, hogy bizonyos Törökországhoz közel levő szigetekre nem telepíthette. Itt és most először látom „rendes” bizonyítékát az ilyen megkötésnek (ha valaki olvasott mást már, bátran küldje el). Ezeknek a megszorításoknak, tiltásoknak a létezése és egy-két konkrét példa mindjárt megmagyarázhatja, hogy egy két sokat vitatott, elhúzódó fegyvervásárlás végül miért esett kudarcba. Mindjárt érthető jobban, hogy Egyiptom miért üzemeltet az amerikai mellett orosz és francia repülőgépeket, és hogy esetleg a török-amerikai tárgyalásokban lehetett valami, ami miatt Ankara az istennek sem akarta megvenni a Patriot üteget. És a magyar Gripen beszerzésről ne is beszéljünk. NATO tagságunk kezdetén nem lettem volna meglepve, hogy a szerződésben lett volna valami olyan kikötés, amelyre az akkor kormány inkább azt mondta, jó akkor legyen a gyengébb (vagy „gyengébb”) képességű svéd vadászgép.

hétfő, december 09, 2019

Lövöldözés Pensacolában, a haditengerészeti kiképző bázison

Egyre inkább terrortámadásnak tűnik a hétvégi lövöldözés a haditengerészeti bázison. Nem volt még ilyen korábban szerintem, hogy katonai diák lövöldözzön. Officials Continue Investigating Gunman’s Motive in Navy Base Attack Két dolog jut eszembe erről a hírről. 1. A nyolc sebesültből kettő rendőr volt, akik az elhárítás céljából mentek a helyszínre. Egyszer volt szerencsém Houstonban FBI ügynökök előadását hallgatnom. Semmi titkos nem hangzott el, csak ismert esetekről beszéltek. Azt mesélték, hogy az első iskolai lövöldözés után, ahol sok gyerek halt meg, megvizsgálták, hogy mit csináltak rosszul, vagy mit kellene másképp csinálni. Felismerték, hogy azért is volt sok halott, mert a korábbi eljárásoknak megfelelően, ha bejelentés után kivonultak a seriffek, lezárták az iskolát és megvárták, amíg kiérkeznek az erre kiképzett beavatkozó egységek. Ez viszont lehetetlenül sok időt hagyott a gyilkosnak az öldöklésre. A megoldás? Ha hasonló történik, aki odaért, bemegy azzal amije van. Mivel a járőrök általában egyedül dolgoznak, nem párban, és nincsenek kiképezve (vagy nem feltétlenül) az ilyen állig felfegyverzett emberek kiiktatására, így nyilván korlátozottabbak a túlélési esélyeik, de a cél, hogy legalább megzavarják, eltérítsék az elkövetőt a további ártatlanok (gyerekek) megölésétől, azzal hogy célpontként magukra húzzák a támadót. 2. a szaúdi elkövető előző este mészárlós videokat nézett, és szemtanúk szerint megváltozott mikor febuárban visszatért a képzésre az USA-ba. Biztos vagyok benne, hogy eddig is volt a átvilágítása a külföldi hallgatóknak, csak nem ilyen gyorsan. Bár az is egyértelmú, hogy hiába is világították volna át a fiatalembert a jelentkezésekor, ha a téli szünet alatt radikalizálódott. Azt láttjuk számos nemzetközi példából, hogy ilyen gyorsan máskor is váltak szélsőségessé emberek és csatlakoztak az Iszlám Államhoz, vagy követtek el (próbáltak) otthon valamit. Ez annyit jelent, hogy az átvilágításnak gyakoribbnak kell lennie, vagy korlátozott megfigyelésre van szükség. Ez persze kontraproduktív is lehet, mert ki szereti ha ártatlanként megfigyelik, plusz az USA-ban erre szuper érzékenyek. A muszlimok elleni hisztéria idején volt olyan, hogy szaúdi rendőrdiákokat terroristának néztek, mert több kuktát is vettek egy hétvége alatt. Ezt is az FBI-os emberek mesélték. Megkezdődött a titkos adagyűjtés, aztán kiderül, csak nem lehet venni kuktát Szaúd-Arábiában.

hétfő, november 18, 2019

Iraki önkéntesek kiképzése Taszáron

Volt ez a stori, ami időről ideőre felbukkan, de egy ponton túl senki sem tud többet róla. Az 2003-as iraki háború előestélyén a Fehér Háznak volt egy olyan elképzelése (is), hogy iraki önkéntesek is majd részt vesznek Irak "felszabadításában". A taszári bázist és a magya politikai vezetést találták meg erre a célra, de zavaros, hogy hogyan kezdődött el, ha olyan hamar abbamaradt. Miért került ez szóba, mert most belefutottam FIF Hungary említéssel a témába. AZ amerikai szakirodalom, (RAND: The U.S. Army and the Battle for Baghdad), egyrészt említi, hogy 2003 februárjában: Feith briefs Bush on the FIF program, which had 5,000 nominees, of whom 625 were vetted and 1,809 partially vetted, and only 55 were in training in Hungary on February 1. és [on]2/1: U.S. military begins training FIF in Hungary. 240. oldal, mindkettő mögött további forrásmegjelölés. Aztán az egyik megadott forrásban (On Point II Transition to the New Campaign: The United States Army in Operation IRAQI FREEDOM May 2003–January 2005, 443. o.) további részletek vannak: Using US police forces as models, Kerik estimated that Iraq needed between 65,000 and 75,000 police officers. In early August 2004, the CPA estimated that only 30,000 mostly untrained, underequipped, and unmotivated officers had returned to duty. Kerik originally estimated it would take 6 years to train the police in Iraq. Bremer told him he had only 2 years, and to look for support from Hungary using the Taszar Air Base that NATO had used in support of operations in Bosnia during the 1990s. Bremer then allocated $120 million of seized Iraqi assets to fund a recruiting and training program that Kerik believed would require $750 million in the first year alone.77 On 31 August 2003 Bremer notified Kerik that the Hungarian option was dead; the Hungarian parliament had decided to delay the request for support until after the beginning of 2004.78 The country of Jordan, which had agreed to train some 2,000 officers of the NIA, was identified as the next nation that might provide assistance in the CPATT effort. CPA and CPATT hoped to implement a plan to train some 25,000 police in Jordan over the next 18 months. Érdekes lenne tudni, hogy mi történt 2003 febuárja után. Ha a parlament 2004-re csúsztatta a döntést, akkor milyen jogalapon kezdődtek el 2003-ban a kiképzések? Egyébként később magyar rendőrök részt vettek az iraki rendőrök jordániaa képzésében, igaz jelképes létszámmal. A volt, asszem new yorki rendőrfönök elképzelése sajnos totál gyermetegnek bizonyult, miért gondolta, hogy ami az USA-ban működik, az egy totalitárius diktatúrában is működik majd pikk pakk?

hétfő, november 11, 2019

Új (két hetes) részletek Bagdadi haláláról

Ez a cikk az eddig legjobb összefoglalás Abu Bakr al-Bagdadi utolsó napjairól és egy pár érdekes gondolat az utódról, az új kalifáról. A cikk szerzője Ch. Reuters az egyik legjobb újságíró a témában és kivételesen német, nem amerikai vagy brit. Az iszlám világban sok helyen megfordult, mikor a NATO még szereplő volt Afganisztánban, Kunduzból és Mazarból küldött fantasztikus tudósításokat. A mostani cikk számos szemtanút megszólaltad, Reutersnek elhinném, hogy odament, vagy volt valakije akit oda tudott küldeni. Bár az egyszeri olvasót kevéssé hozza lázba, a cikk legnagyobb újdonsága az volt, hogy Bagdadi vendéglátója pontosan ki is volt, mert az első hiradások tévesen azonították, mint a Hurras al Din nevű, egyébként ISIS ellenes szervezet egyik vezetőjét. Reutersnek sikerült elég jól rekreálni, hogy miként lett a ház Bagdadi egyik utolsó menedéke, hogyan küldte előre emberét B. azzal, hogy ezen a jelentéktelen faluban vegyen egy kis földet, építsen rá házat, és kezdje el hogy kereskedő életét élni. Bár első olvasatban szuper gyanús volt, hogy közel a török határ (+a Hurrat al Din szervezet és török proxi – de ez téves szál lett), de inkább úgy kell ezt megközelíteni, hogy egy olyan faluról van szó, amelyet az elmúlt nyolc évben nem ért légitámadás (épp a határ közelsége miatt) és ahol az eredeti lakossági már régi felduzzadt a sok menekült miatt, így nem volt feltűnő, ha még érkezett oda néhány férfi. Innen nézve logikus volt a dolog. A másik érdekesség, hogy nem csak itt lakott Bagdadi, sőt a házba csak pénteken érkezett meg, azaz, az amcsiknak nem sok idejük volt a tervezgetésre (ha csak ki nem dolgoztak már korábban terveket minden lehetséges célpont lerohanására). Reuters is megerősíti kicsit több részlettel, hogy már május óta figyelték, figyelhették Bagdadit. A kurd YPG információi szerint először az iraki Anbar tartományban bujdokolt a terrorvezér, ezt hitte mindenki logikusnak, végül is ott van otthon, onnan származik. De aztán innen visszament Deir ez Zorba, majd onnan Idlibe. Emberét több tízezer dollárral küldte a török határmenti faluba, csak a telek került 25.000 dollárba. Most veszem csak észre, de Reuters szerint az Fehér Ház egy nappal előre „tudta”, hogy hol lesz másnap Bagdadi: On Thursday, Oct. 24, the White House was informed by intelligence officials that there was "a high probability" that Baghdadi would be visiting a certain compound in Idlib. On Friday, the various military options were presented to Trump. Trump még aznap jóváhagyta az akciót, majd elment golfozni, és amikor jelezték neki, hogy Bagdadi este tényleg felbukkant a megadott helyen, másnap visszarepült Washingtonba, hogy végignézze a rajtaütés.

szerda, november 06, 2019

Free Burma Rangers, egy furcsa humanitárius NGO

A Free Burma Rangers egyik aktivistájának halála egy pár napja hír volt, nem tudom emlékszik-e még rá valaki. A csoport, amely magát humanitarian service movement-nek hívja, ami rendes tőlük, mert nem NGO-nak nevezik magukat. Ez az azonban kevés, mert a sajtó így is gyakran humanitárius szervezetnek hívja őket, amelynek különlegessége hogy a frontvonalban segítenek. Most is azért kerültek a hírekbe, mert hogyhogy, hogyhogynem egyszer csak felbukkantak Szíria kurdok lakta részén, hogy segítsenek a török invázió áldozatainak, kurdoknak, keresztényeknek. A hírt az adta, hogy az egyik kollégájuk halálos sebet kapott, az orvosi az életmentést és sajnálatos halálát pedig viderora vették és az bejárt a világot. Miért írom ez a posztot? Mert manapság akkor kavarodás van mindenben, elmosódnak a határok, például a humanitárius szervezetek esetében is. Mi a jellemzője ezeknek a szervezeteknek, hogy mindenkinek segítenek aki hozzájuk fordul, hogy semlegesek, hogy fegyvertelenek és hogy néhány írott és iratlan szabály keretezi tevékenységüket. A Free Burma Rangers – amelyet a mostani hírek alapján is – ide soroltak ellene valami rettentő furcsa képződmény, amire Moszul ostromakor figyeltem fel. Idézek egy cikkből: He ran out as his colleagues, armed with machine guns, gave covering fire. He scooped up the girl, her hair tied with pink ribbons into pigtails, stumbling as he ran back. He was gone and back in 12 seconds Igen, az FBR humanitárius munkatársai – néhányuk? mindenki, aki a harcmezőn van? – fegyvert visel és használja. Ilyen nincs, de mégis van. Bár tevékenységük emberéleteket mentett az ostrom során, szerintem olyan határokon léptek át, ami feszegeti a „humanitárius” szó határát. Bár valamelyik magyar oldalon is olvastam, hogy állítólag az Iszlám Állam tagjainak is segítséget nyújtottak, erre nem vennék mérget, amíg valami hiteles forrást nem olvasok. A szervezet vezetője egy megtért amerikai különleges műveleti arc, aki először Burmában szervezte meg a helyi elnyomot kisebbségek között a humanitárius tevékenységét. A szervezet önkénteseinek egy része képek alapján szintén fegyverforgató fiatal férfi, szerintem biztos nyilatkoztak már róla, hogy korábban katonák voltak. Idézek a weboldalukról: Working alongside indigenous pro-democracy groups, FBR trains, supplies and coordinates Ranger teams to help provide emergency medical care, shelter, food, clothing and human rights documentation. In addition to relief … The teams are to avoid contact with the Burma Army or other attacking forces and operate under the protection of the ethnic resistance armies. However, they cannot run away if the people they are helping cannot escape the attacks. Igen talán ezt kihagytam, egy humanitárius NGO csak rendezett jogi környezetben dolgozik, ott ahol erre engedélyt kapott. A FBR úgy tűnik Burmában nem így működött. A félkövérített mondat arra utal, hogy – esetleg, szerintem - ott is felvették a fegyvert ha kellett. Irakban, Moszulban az iraki hadsereg oldalán, a frontvonalban harcoltak, vagy bocsánat mentettek. Ki és miért engedte ezt meg nekik? Hogyan tudtak engedélyt szerezni? És vajon mennyire volt semleges a tevékenységük? Semennyire. Ha ISIS tagot találtak volna, azt bizony az irakiak ott helyben kivégezték volna, ahogy erről már egy párszor én is posztoltam riportok alapján.

vasárnap, október 27, 2019

Abu Bakr halála

Az amerikai erők likvidálták Abu Bakr al Bagdadit, úgy néz ki tényleg. Az elkövetkező napokban még ki fog szivárogni az eddig ismerteken kívül. Nekem idáig két részlet tetszett. Az egyik, hogy az oroszoknak szóltak, hogy indulnak valahova, de nem mondták pontosan miért. Az a terület, ahol Bagdadi rejtőzködött Idlib tartományban van, amely a helyi al-Káida ellenőrzése alatt van (akik rosszban voltak az IÁ-val sé Bagdadival), közel a török határhoz és - a lényeg - hogy itt az orosz légierő az "úr". Ezért kellett előre szólni nekik. A másik ez a mondat: US forces were in the compound for two hours and seized “highly sensitive material and information” on Isis, said Trump. Emlékszem még bin Láden halálakor nálam okosabb katonák arra hívták fel a figyelmem, hogy nem azt kell nézni, hány perc alatt nyírátk ki OBL-t, hanem hogy utána még hány órát töltöttek a helyszínen, begyűjtve minden adathordozót, nyomot, telefont stb. Nem tudjuk még mióta bújkált ott Baghdadi, állítólag legalább két hónapja, mert szeptemberbe fogták el az egyik futárját, akit jelenleg a fő nyonként kezel a sajtó. Szóval ott volt egy ideje, mobilt már több mint egy évtizede nem használt. Biztos nem volt úgy belakva az a lakás, mint az abottabadi, de úgy tűnik azért ott is "sepregettek" az amerikai katonák.

szombat, október 26, 2019

Regionális Különleges Műveleti Parancsnokság és Közép-európai Hadosztályparancsnokság Magyarországon

A csüt-pénteki NATO védelmi miniszteri tanácskozáson hivatalosan is bejelentésre került, hogy létrejön egy Regionális Különleges Műveleti Parancsnokság Szolnokon (horvát, szlovén, szlovák magyar) és egy és egy Közép-európai Hadosztályparancsnokság Székesfehérváron (magyar-horvát). Anélkül, hogy még pontosan érteném, hogy mit is csinál egy ilyen parancsnokság, vagy miért jó, jók ezek, azért csak az elnevezésük alapján valamiféle sikernek lehetnek tekinteni, főleg, hogy néhány másik országot is sikerült meggyőzni a szomszédból, hogy csináljuk közösen. Ha jól emlékszem, a Közép-európai Hadosztályparancsnokságban eredetileg szintén benne lettek volna a szlovákok és a szlovénok, de őket útközben elvesztettük valahol. A felállításról tavaly olvastam először, ahhoz képest, akkor egy év alatt megvalósult. Ha ez valóban a Multinational Divison Command-Centre lesz angolul, akkor a NATO azon hadosztály parancsnokságainak a sorába illeszkedik, amelyek a baltikumból húzodnak lefelé egészen Bulgáriáig, és gondolom a céljuk, hogy egy katonai értelemben vett "front" felsorakozott erőit majd egyszer irányítsák (irányítsák? Van az MNDC-N - észak- Lettországban, az idén jött létre. Az MNDC-NE -északkelet - Lengyelországban működik, Romániában pedig az MNDC SE -délkelet). Ebbe a struktúrába illeszkedik most a székesfehérvári MND-C. Ha mindenre jól emlékszem, amit meséltek. Innentől majd jöhet a tanulmányozás, hogy mit is csinál egy ilyen parancsnokság, mekkora, kikből áll, mi a feladata most é s mi a feladata egy háborús helyzetben. A Regionális Különleges Műveleti Parancsnokság kapcsán megjelent egy rövidhír is a NATO honlapján, aminek a lényege kb. ez: The R-SOCC is scheduled to reach initial operational capability in January 2021, and is expected to be fully operational by December 2024. The Command will enable each nation to use its own contributions separately, while benefitting from an integrated R-SOCC structure once activated for a deployment. At the signing ceremony, NATO Deputy Secretary General Mircea Geoana highlighted the importance of this initiative. “As Special Operational Forces constitute a highly versatile tool in modern conflict, this signing ceremony takes an important step towards strengthening Special Forces in the region and increasing cooperation and interoperability within the Alliance,” he said.

kedd, október 01, 2019

Gripen riasztás Šiauliai légibázison, Litvániában

(mindig először rádöbbenek, hogy mennyivel többet posztolok a Facebookon). Augusztus 13-án a HM sajtóútat szervezett Litvániába megnézni a magyar Gripenek a Balti Légtérrendészeti Misszió keretében. Irtam róla egy cikket a 24.hu-nak. Nagyon büszke vagyok rá, mert úgy érzem sikerült megértenem, hogy mi folyik ebben a misszióban, és hol vannak az állandó félreértések, amelyek aztán téves elvárásokat generálnak a a közvéleményben az oroszokkal (vagy a NATO-val) szemben, például hogy az orosz gépek sosem sértik meg a balti államok légterét. És bár ennek védelmében vannak ott a NATO tagállamok gépei, még sem ez teszi ki az idejük nagyrészét. Itt a cikk: Több mint negyvenszer riasztották a magyar Gripeneket a Baltikumban Sokat fotóztam, és ezt a videot is sikerült úgy megcsinálni, hogy letámasztottam a telefont a kiguruló szélét jelző egyik kis lámpához. Büszke voltam magamra, mert így még maradt két szabad kezem fotózni is.

kedd, július 16, 2019

Moszul legrégebbi templomja, a Mar Thoma,/Szent Tamás templom romjai

Ez itt Moszul legrégebbi temploma. Az a durva, hogy csak méterekre voltam tőle, de nem jutott eszembe elmenni oda. A templomot állítólag arra a házra építették, ahol Szt Tamás apostol megszállt annak idején, 19xx éve. Még akkor is hihetetlen, ha csak állítólag történt így. Itt őrizték 2014-ig az egyik állítólagos ujjpercét, mint relikviát, aztán elmenekítették a Mar Mattai monostorba, Kurdisztán felé. A templom csak a város visszafoglalásakor várt romhalmazzá, amikor lebombázták minden mással együtt. A St Tamás templom kb 500 méterre van az al-Núri mecsettől, amely Moszul szimbóluma volt, mielőtt az Iszlám Állam a nagymecsetet választotta volna a védekezése közponjául. Itt a belváros közepén tartottak ki az utolsó pillanatig a terroristák, hogy aztán a végső pusztulás előtt még felrobbantsák a nagymecsetet (ezért tejesen másképp romhalmaz az az épület, mint a többi. Moszulban egyébként vannak templomok, amelyek is ma állnak, az Iszlám Állam nem robbantotta fel őket szisztematikusan, csak leverték a keresztet és esetleg belül is pusztították a diszítést. De ehhez látnom kellene őket belülről is. Az alábbi video tehát a Szt Tamás tmplomról készült, a Mosul Eye weboldal tette közzé. Ezt volt az az oldal, és az azt működtető moszuli történész, aki az ISIS jelenléte alatt is folyamatosan posztolt a városból, halálos veszélynek téve ki magát. Jelenleg Nagy-Britanniában tanul, de olyat is olvastam, hogy önkéntes számüzetésben van, mert ellensége éppen most is lehet elég Irakban. (azt persze nem értem, hogy miért nem a saját videoimat és fényképeimet osztom meg, de majd ezt is orvoslom valahogy.

hétfő, július 15, 2019

Olasz védelempolitika és a haderő állapota

Van egy hosszabb elemzés olaszul,amelynek van egy zanzásított rövidebb verziója angolul. Érdekes számok vannak benne. Az egyik, hogy az olasz hadsereg átlag életkora (37,9 év) magas a brit (31) és a franciához képest (33). A másik, hogy személyi kiadásokra a költségvetés 70 százaléka megy el, 20 százalék a beszerzésekre és 10 százalék a működésre. Ez utóbbi nagyon alacsony, és persze a személyi kiadások nagyon magasak. Talán magasabbak még a MH-nál is. Tényleg, érdekes lenne tudni, mennyi nálunk az átlagéletkor, tippelni sem tudok, de talán annyira nem vagyunk előregedve mint az olaszok. A 2015-ös stratégia felülvizsgálat eredményeit így foglalja össze a cikk: One key reform element is a real centralisation of the armed forces’ activities at joint level, including national procurement programmes, to reduce duplication and inter-service rivalry for military spending. This goes hand in hand with a rationalisation of military bases and an ambitious programme to sell off or rent surplus real estate and equipment, with at least two-thirds of the proceeds accruing to the defence budget. Ezek elvileg azt szolgálnák, hogy több maradjon a működésre, amelyet persze az is segít, ha Olaszországban is közelítik a védelmi kiadásokat a 2 százalékhoz. De a legnagyobb kérdés mégiscsak az ambíció. Amennyiben kivehető a cikkből, (meg az egyéb élményekből), az olaszok szeretnék magukat a nagyobb európai haderők szintjén látni, és szerintem a britek és az franciák mögött ott vannak. Nem csak a hadiipar és a haditechnikai beszerzések terén (europában csak itt gyártanak F-35-öst, amiből rendszeresít is az olasz légierő), hanem a nemzetközi missziókban történő szerepvállalásokban is. Irakban a KTCC vezetése önmagában is valami, de annál sokkal több, talán 1000 olasz katona és csendőr vesz részt szerte Irakban. Libanonban és Koszovóban is jelentős erőkkel vannak jelen, pedig azok passzolhatok lennének. Malinak utána kellene néznem. Szóval a kérdés, amit feltesz a cikk, hogy ha Róma a jövőben is a top ligában szeretne játszani, ha a Brexit után továbbra is európai védelem meghatározó szereplője szeretne lenni, aki formálni is tudja a folyamatoka és döntéseket, akkor lépést kell tartania a franciákkal és a többi állammal.

péntek, július 05, 2019

Információ a cseh helikopter beszerzés specifikációiról

Mindig leírom, hogy érdemes követni, hogy mi történik Csehországban haderőmodernizáció címén, mert egy kb. azonos méretű ország, kicsit jobb gazdasági lehetőségekkel, azonos szövetségi rendszerrel és hasonló fenyegetettség percepcióval. Csehország a páncélozott harcjárművek a legnagyobb beszerzési program, de mindjárt utána jönnek a helikopterek. Ez nálunk már nagyrészt eldőlt, de azért érdemes látni, hogy lehetett volna másképp is, vagy akár, hogy a kiválasztás során milyen szempontokat vehettek figyelembe a politikai és gazdasági érdekek mellett. A cikk a helikopterflotta méretével indít: 52 helikopter. Brutális mennyiség, pedig gondolom ez a normális egy közepes ország közepes légierejétől. 17 Mi-35/24Ws and 4 Mi-171Sh's by the 221st Helicopter Squadron and 11 Mi-171Sh's by the 222nd Helicopter Squadron at the 22nd Helicopter Air Base in Náměšť nad Oslavou, and 3 Mi-8s, 5 Mi-17s and 10 W-3As by the 243rd Helicopter Squadron at the 24th Transport Air Base in Prague-Kbely. Plus two Mi-2s, which see their last year of service in Pardubice Flight Training Center. Nekem külön érdekes a Mi-17-es klasszifikációjának tisztázása, annak idején egyszer írtam a helikopterhelyzetről Afganisztánban és belebonyolódtam a különböző altípusok kaotikus világába. Itt az írják, hogy a Mi-17Sh (HIP-H) ugyanazokkal a támadó képességekkel rendelkezik mint a Mi-24-es (can carry the same range of weapons as the Mi-24), és ez a Mi-171 AMSTsh export verziója, ami viszont a Mi-17AMT légideszant (armed assault-transport) változat. El ne felejtsem. A számok hatalmasak. Ezekhez képest a 2010-es évek eleji egy darab magyar szállítóhelikopter jól mutatja, mennyire le voltunk gatyásodva. Most van 3 kiképző, 8 harci helikopter és 6-8 szállító(?). Ha jól számolom ez a harmada, és ha megjönnek az új beszerzések akkor lesz 36 új harci és szállító + a meglevő 3 kiképző. Akkor leszünk a csehek közelében egy modern flottával. Nincs szó a cikkben, hogy melyik típust akarják lecserélni, hanem a képességek oldaláról van megközelítve a beszerzés. A lehetséges típusok közül minden fel van sorolva, ami nálunk is előfordult (Airbus H145M, Sikorski UH-60 Black Hawk, Bell UH-1 „Huey“ és az AgustaWestland AW139M), 12 darab beszerzése van egyelőre tervezve. És itt a specifikációk, ami talán nem túl részletes, de egy kicsit rávilágít arra, hogy a fegyverzeten kívül, ami laikusként az egyetlen meghatározó szempont, milyen egyéb szempontokra figyelnek még beszerzéskor. Specifications: Two-engine multipurpose helicopter; Crew: 2 pilots, 2 operators (flight engineer/gunner); 25 to 30 years lifetime; 12 helicopters in total. Requirements concerning the performed roles: Provide fire support for the ground troops; Armed escort for moving troops, escort for transport helicopters; Support for Special Forces operations; Effectiveness against slow-speed and low-altitude air targets; Air search and rescue, combat rescue; CASEVAC; Air transport of personnel and material; Tactical airborne insertions; Cooperation with the Integrated Rescue System. General requirements: Capability of day and night operation; Transport capacity of at least 8 armed and equiped soldiers (ground troops); CASEVAC – at least 2 stretchers in the transport cabine; Total payload for the transport cabine at least 960 kg; Protection of fuel tanks against leakage and explosion caused by combat damage or accident; Wire Strike Protection System. Flight performance: Minimum range 550 km; Minimum cruise speed 260 km/h; Service ceiling at least 4,000 m. Armament: Guns: Cannon or Machine-Gun operated by the pilot and Machine-Gun operated by the gunners; Missiles and Rockets: Air-to-Ground guided missiles (AGMs), unguided rockets and laser-guided rockets; Active and passive protection system.

péntek, június 21, 2019

Terepkutatás hírszerzés helyett

Asaad Almohammad and Charlie Winter | DEMYSTIFYING THE ISLAMIC STATE’S PROPAGANDA MACHINE Combating Terrorism Center at West Point Nem az én világom, de hátha valakit lázba hoz annyira, hogy elolvassa. A szerzők hozzáfértek az elmúlt években az amerikai erők* által megszerzett vagy legfoglalt eredeti dokumentumokhoz, interjúztak egy csomó belső forrással és persze hozzátették, amit már a szakirodalom is összeszedett a témáról. Egész részletes táblázat van benne az Iszlám Állam média irányításáról. (* utóbb kiderítem, hogy valszeg nem, vagy nem csak az amerikai erők által legfoglalt dokukat használták, hanem az ún data collectorok által összegyűjtött forrásokat) Nekem a legérdekesebb ez a lábjegyzet volt: During the field work for this paper, all but two of the 13 individuals who were approached to participate in the study were based in Islamic State-held territories in Syria. The seven individuals who agreed to participate in this study knew and were trained by and worked with the first author in the past on a number of projects. Some of these projects included publications on the Islamic State. All seven individuals are based in Islamic States-held territories in Syria and are collecting information on Islamic State operations, leadership, and movement. None of the seven collectors agreed to list the names of their current employers in this publication. That said, all details describing the collectors and quotes used in this study were approved by them, including the information in this note. Tehát vannak/voltak ezek a data collectorok, akik valakiknek dolgoznak és akik azzal foglalkoztak Szíriában, az Iszlám Állam ÁLTAL URALT területen, hogy információkat gyűjtsenek a Iszlám Állam vezetéséről, működéséről, műveleteiről. Ezeket az emberek az egyik szerző trained by and worked with korábban más projektekben. És az a szép, hogy nem a CIA, vagy DIA valószínűleg, ahogy rávágná az ember, hanem olyan akár nyílt finanszírozásból folytatott kutatás, ahol ezeket meg lehet csinálni. Az elmúlt években született néhány lélegzetelállító publikáció az Iszlám Államról. Nem feltétlen azért mert olyan szuper volt a tartalmuk (nem olvastam mindet, nem tudom mi van bennük), hanem azért mert a szerzők részben elfogott IÁ tagokkal való beszélgetésekből, interjúkből szerezték az infokat. Ami azért elég ritka, bár az is igaz, hogy ha valaki ezt itthon prioritásnak találná, egy fél évi szervezés és pár iraki út után egy magyar kutató is megtudná csinálni már. Nem tudom, hogy a fent emlegetett, az egyik szerző és a data collectorok közös együttműködése az alábbi kiadványokban testesült-e meg, de ezek azok, ahol a jelzett szerző helyszíni adatok, források és terepkutatás írta meg, amit megírt: Asaad H. Almohammad and Anne Speckhard, “Is ISIS Moving its Capital from Raqqa to Mayadin in Deir ez-Zor?” ICSVE Brief Reports, April 3, 2017; Asaad Almohammad and Anne Speckhard, “ISIS Drones: Evolution, Leadership, Bases, Operations and Logistics,” ICSVE Research Reports, May 4, 2017; Asaad Almohammad, “ISIS Child Soldiers in Syria: The Structural and Predatory Recruitment, Enlistment, Pre-Training Indoctrination, Training and Deployment,” The International Centre for Counter-Terrorism – The Hague 8:14 (2018). T

szerda, június 19, 2019

Molnár Anna – Marsai Viktor – Wagner Péter: Nemzetközi biztonsági szervezetek (letölthető)

Egy vagy két év után megjelent végre egy új tankönyv, amelynek egyik szerkesztője és szerzője is voltam. A könyv letölthető, a "Nemzetközi biztonsági szervezetek" címet viseli, és ennek megfelelően esettanulmányok vannak benne a legtágabb értelemben. AZ ENSZ vagy az EU tipikusan sokarcú szervezet, éppen ilyen részük is van, míg a NATO esetében nincs vita a fő funkcióról. A Sanghaji Együttműködési Szervezetet nem olvastam, de kíváncsi vagyok, mert az gyakran hivatkozzák anti-NATO-ként, ami szerintem képzavar (vagy a NATO félreismerése). Hogy lehet egy olyan szervezet katonailag hatékony, amelynek 1. nincs ingegrált katonai parancsnoksága és struktúrája 2. ahol egymással konfliktusban álló országok is tagok (India-Pakisztán). A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete is egy érdekes tagság, ahol ugyanúgy a bizalom hiányzik mint az SCO-ban és amelyet egyszer gondolták bevetni, 2010-ben Kirgizsztánban (zavargások Os-ban), de akkor az oroszok megfutamodtak a feladattol és a várható politikai kihívásoktól Az én fejezetem nyilván nagyon érdekes :) Nagyon tanulságos volt utánanézni, a GCC-nek,amit szintén egy NATO szerű katonai szövetségnek aposztrofáltak, és amiről nekem az jött le, hogy tévedés ez is. Ha azt látjuk,hogy a világ legmodernebb haditechnikai eszköeivel felszerelt Öböl államok kavarnak együtt, hajlamosak (legalábbis én) vagyunk azt gondolni, hogy akkor ez biztos működik is. Ehhez képest a megelőző évtizedekben a politikai és gazdasági eredmények szubsztantívabbak voltak, csak nem látszottak. Ellenben a katonákra, hadseregekre, fenyegetésre mindenki odafigyel, ez jelentette a lufit a GCC esetében. Tekintve a mostani (2014 óta?) tartó szaúdi/emírségi-katari szembenállást, Omán különutasságának felerősödését, az GCC katonai jellegének hiányáról lehull a lepel - legalábbis nekem. Amire még nagyon kíváncsi leszek, az Szent-Iványi Balázs tanulmánya, mert ez viszonylag új jelenség a világban, és Balázs jó szakértője a témának. Kíváncsi vagyok miként rakta össze. Molnár Anna – Marsai Viktor – Wagner Péter: Nemzetközi biztonsági szervezetek Tartalom: Marsai Viktor – Molnár Anna – Szenes Zoltán Nemzetközi biztonsági szervezetek – bevezetés Molnár Dóra: Az Egyesült Nemzetek Szervezete – kollektív biztonság Lattmann Tamás: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa – kollektív biztonság Szenes Zoltán: NATO – kollektív védelem Molnár Anna: Az Európai Unió – a biztonsági közösségtől a kollektív védelemig terjedő folyamat Remek Éva: Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet – kooperatív biztonság Szenes Zoltán: A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete – kollektív védelem Marsai Viktor: A biztonság közös fejlődése az afrikai kontinensen Wagner Péter: Az Öböl Menti Együttműködési Tanács: egy sosem volt katonai szövetség Bartók András: Az ASEAN és az ASEAN Regionális Fórum Kiss Roland: A Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) Hegedűs Barbara: Amerikai Államok Szervezete – kollektív védelem Asqui Jorge Kristóf: Riói szerződés – kollektív védelem Szent-Iványi Balázs: Nemzetközi fejlesztési szervezetek és a fejlesztés „biztonságiasodása”

szerda, június 05, 2019

KFOR és a hawaii nemzeti gárdisták

Néha visszahallom, hogy az amerikaiak Koszovóba nem a premier erőiket (hogy finoman fogalmazzak) küldik a KFOR-ba, de sosem hallok konkrétumokat. Bár azt is meg kell jegyezzem, hogy talán egy ilyen egységnek a harcértéke még mindig paritásban van/lehet egy bármelyik európai ország hasonló, nem első-lépcsős alakulatával. Jelenlég még az amerikaiak adják a KFOR legnagyobb erejét, de két (keleti és nyugati) harccsoport közül is ők adják az egyiket, és e két harcoló erő mellett ugye még ott vannak a magyarok, amelyek - ha jól emlékszem - egy zászlóaljnyi erővel adják a KFOR parancsnok közvetlen alárendeltségében működő, szintén harcoló egységet. Igen megnéztem: Harcászati Tartalék Zászlóalj (KTRBN - KFOR Tactical Reserve Battalion). Megnézhetném, de lusta vagyok, hogy a jelenlegi létszámmal 4. vagy 5ik legnagyobb hozzájáruló nemzet vagyunk, és arra sem emlékszem, hogy már megemeltük a létszámot, vagy még csak tervezzük. De a végén valahol 500 körül fogunk járni, amivel szerintem a végén top 3-ban leszünk. USA, olasz, osztrák, magyar a sorrend februári adatok alapján (mégis megnéztem). Top 3-ban lenni már azt is jelenti, hogy akár KFOR paracsnokot is adhatunk és ahogy hallottam tervek is vannak rá. A vezetés főként olasz, amerikaiakról nem nagyon hallottam. Magyar parancsnok-helyettes már 2015 óta van, az első talán Korom tábornok volt, aki ma a már a Honvédség parancsnoka. 201nemtudomhányban még volt szerencsém meglátogatni az első vagy második váltást, amikor még csak egy századot adtunk a KFOR parancsnok harcászati tartalék zászlóaljából, portugál parancsnokság alatt, nagyon érdekes dolgokat meséltek, és még voltak is akciók Észak-Mitrovicában. Visszatérve az amerikaiakhoz és a cikkhez, amit meg akarok osztani, a lényeg, hogy itt most benne van, hogy melyik alakulat van éppen Koszovóban: Hawaii National Guard’s 25th Infantry Brigade Combat Team. Képzeljük el Hawairól Koszovóba? Az mekkora váltás már és kilenc hónapon át. És mind vagy majdnem mind civil hátterű katona, mint nemzeti gárdista. Érdekes, nem?