Harcok Kunduzban

Kunduzban tovább folynak az akciók, még az MTI is lehozta a hírt.
Jelentős tálib erőt számoltak fel Afganisztán egyik északi tartományában, Kunduzban egy pénteken befejeződött hadműveletben az afgán és amerikai erők - jelentette be az afgán hadsereg.

Az ötnapos, közös hadműveletben 90 tálib lázadóval végeztek az afgán fegyveres erők és az amerikai különleges alakulatok. A halottak között nyolc külföldi, üzbég fegyveres is volt. Kilenc tálib megadta magát, 15-öt pedig elfogtak az összecsapásokban - mondta Murad Ali Murad tábonok, az északi afgán hadtest parancsnoka, aki a kormányhadsereg veszteségét egy halottban és egy sebesültben adta meg. Kunduzban az utóbbi hónapokban megélénkült a tálib fegyveres tevékenység.

Két érdekes a dolog van a hírben. A támadásban nem a német vettek vettek hanem amerikai eről. Tekintve, hogy a térségben ne állomásoznak amerikai erők tudtommal, ez valószínűleg nem ISAF művelet lehetett, mert azt mégis a németekre bízták volna talán.

Találtak egy csomó üzbéget. Ez eddig nem szerepelt a hírekben, az viszont igen néhány hónappal ezelőtt, hogy Pakisztánból külföldiek (csecsenek és üzbégek) érkeztek volna a térségbe. Na akkor tényleg. Bár hozzá teszem még nem találkoztam olyannal aki látott volna valóban csecsent, csak olyannal akinek mondta valaki, hogy ő látott csecsent.

Zárszóként egy mai beszélgetésből idéznék, amit itt folytattam valakivel Pul-i Humriban. Az események kb. 10 százaléka ha megjelenik a sajtóban. Ez mi minket Afganisztán érdeklődőket persze mélységesen elszomorít, mert ennyivel alultájékozottabbnak érezzük magunkat. Viszont néhány nap után bevallhatom, hogy egy pont után teljesen mindegy, hogy ismerjük-e, tudunk-e az összes akcióról, az összes részletről, mert a tendenciák, az összefüggések sokkal érdekesebbek. Teszem hozzá kétségeim vannak, hogy van e bárkinek is lehetősége, erőforrása a teljes kép átlátásához.

De azért jó lenne egyszer leérni a fenékre, hogy lássunk, halljunk mindent és utána felemelkedni egy kicsit szemléletben is.

És tényleg!

Nem lesz második forduló

Villámgyorsan követik egymást az események. Tegnap visszalép Abdullah, reggel Kabulba érkezik Ban Ki Moon, mindenki háttértárgyalásokat sejt, délután bejelentik, hogy nem lesz második forduló és bejelentik Karzai győzelmét.

A logika, hogy az alkotmány így sem ugy sem egyértelmű, és annyi pénzbe fáradságba, áldozatba kerülne a második forduló - amelynek az eredményét egyébként is ismerjük - hogy szinte semmi értelme nincs a megtartásnak.

Úgy tűnik az általános vélemény, hogy jó, hogy vége van a herce hurcának végre, mindenkinek tele volt a cipője ezzel az elhúzódó válaszátási probléma halmazzal. Az afgán vezetés és a nemzetközi közösség is inklább a tenni valókra koncentrálna.

Hajrá.

Megse lesz valasztas

Nem talalom a kerdojelet.

Az osszes valasztasi hercehurca utan most lehet meg se lesz valaszta. Abdullah Abdullah ot kovetelst tett es csak ezek eseteben hajlnado indulni a valasztasokon. Ezek kovetelesek mind azzal vannak osszefuggesben, hogy a masodik firduloban a szervezoknek minnel kevesebb lehetoseguk legyen a csalasra.

Karzai nem hajlando bele menni ebbe, ugyhogy egyelore Abdullah nem all kotelnek.

Nem is tudok mire gonodlni, hogy Karzai elindul es nem lesz ellenjeloltje. Mi lesz kerdojel

Nem tudom, hogy veletlen egybeeses-e, de az amerikai sajto most szellozteti meg, hogy Karzai tesoja Kandaharban milyen szoros kapcsolatban van a CIA-vel. ezt mindenki sejtette, az uj az, hogy a cikk ezt ugy allitja be minha Karzai a ceg fizetett ugynoket lenne. Ez igy nem igaz.

A eset arra azwert ramutat, hogy mikozben a usa es az isaf celja jelenleg a kabszer kereskedok elleni kuzdelem, a CIA celjai itt szembe mennek velul. Wali Karzai sok tekintetben kulcsszeereplo Kandaharban es nelkule sokkal gyengebb lenne az ISAF ott. Ez hat igy egy jelentos dilemma. A rovid tavu erdekek a tamogatasat mondjak, a hosszutavuak pedig, hogy valamit kell vele is kezdeni.

Magyar helikopterekés egyéb fejlesztések Afganisztánba

Olyan melegség fog el, amikor a nemzetközi hírek között végre egy magyar hír is feltűnik. A kínai hirügynökség írta: Hungary to send helicopters to Afghanistan

Ja, most látom a magyar sajtóban is megjelent tegnap előtt!

Szóval Magyarország a nemzetközi együttműködésben 2 Mi-17-es gépet ajánlott fel, az ehhez szükséges pilóta és kiszolgáló személyzettel (10 fő). Emellett növeljük a törzstiszti beosztásokat és kiképzésben résztvevők. Csupa fejlemény amiről lemaradtam.

És fél éven belül szolgálatba állhatnak a robotrepülőgépek, amelyek beszerzése körül szerintem legalább két éve megy a hercehurca. Azt hallottam korában, hogy már idén nyárra tervezték, de akkor ezek szerint még ebbe is közbejött valami.

A magyar cikk bővebb, kiderül, hogy jön 30 fő montenegrói kontingens. Ez gondolom akkor a horvát jelenlét végét is jelentheti, mert nem hiszem, hogy nagy haverságban lenne és két egykori ellenfél.

A helikopterekre rátérve, ha jól értem a hírt, a két gépet a Magyar Honvédség adja és a másik nyolc országgal együtt lesz modernizálva. A Légierő Blogger is írt róla, nálam sokkal szkeptikusabban. A projektbe még több kérdés is van. Mennyibe kerül az egész, mit fognak modernizálni rajta, a programba ki ad még helikoptert, ki hogyan vesz részt?

Itt látom, hogy cseh kezdeményezés és hogy a HIP Helicopter Task Force. Ebből a hírből meg úgy tűnik, hogy csak a csehek és magyarok adnak bele gépet.

A Népszabadságban leírtaknak egy szépséghibájuk van. A helikopteres bejelentés apropója a Parlament Külügyi Bizottságában történt meghallgatás volt. Szekeres Imre miniszter itt tett bejelentés. Hogy ott volt-e külügyminiszter azt nem tudom, de attól félek nem. Ez megint csak azt mutatja, hogy még honatyáink is mennyire félre lehetnek vezetve ennek a missziónak a jellegéről.

Szekeres 500 milliós fejlesztési keretről beszélt, ami már idén csak 459 millió. Görög és japán felajánlásokról is beszélt (utóbbi idén), ennek jó lenne utánajárni, mert a japánok egyik csak NGO-kat támogattak pénzzel, a a magyar PRT kormányzati részét (katonák, nem katonák, rendőrök) nem. Úgyhogy ha erről van szó, akkor ezt sem ide kellene sorolni.

MÖSZ közlemény Baghlanból

A magyarok által épített legnagyobb intézmény készült el Afganisztánban

2009. október 26. Pul-i-Khumri, Afganisztán. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet által felépített és a mai napon átadott épület nagymértékben hozzájárul a Baghlan Tartományi Fejlesztési Tanács (Provincial Development Council – PDC) szakszerű és hosszú távú munkájához.

Az épület átadásán részt vett többek között Lehel László Segélyszervezet igazgatója, Tölli István a Külügyminisztérium helyszínen dolgozó civil főképviselője, Szabó László ezredes a PRT parancsnoka, valamint Mohammad Akbar Barakzai Baghlan tartomány kormányzója.

„Az Ökumenikus Segélyszervezet civil szervezetként egyedülálló módon volt képes Európai Uniós forrásokat bevonva, több mint ötszörösére növelni az Önkormányzati Minisztérium 50 millió forintos támogatását. A kétszintes épület felépítésével és felszerelésével az afganisztáni magyar szerepvállalás legnagyobb infrastrukturális fejlesztése készült el, mely az egész tartomány fejlődését segíti elő. Az intézményben helyet kap egy 200 fős konferenciaterem, a tartomány fejlesztési adminisztrációját biztosító irodák, illetve egyéb kiszolgáló helyiségek. A Tartományi Fejlesztési Tanácsnak fontos feladata lesz ezt követően, hogy megfelelő szakértelemmel használja ki ezt a nem mindennapi lehetőséget.” – mondta Lehel László az ünnepélyes átadón.

A két szakaszból álló – az Önkormányzati Minisztérium és az Európai Unió által támogatott – helyi közigazgatás fejlesztési program összköltségvetése megközelíti
a 280 millió forintot. A Segélyszervezet 2008-ban kezdte meg közigazgatás fejlesztési programját Baghlan tartományban. A most elkészült épület mellett, a program keretében három járásban (Dahan-e-Ghori, Tala-Wa-Barfak, Jelga) épített további önkormányzati épületeket, valamint 14 járásban szervezett képzéseket (menedzsment, IT, angol) és teljes irodai felszereléseket adott át.

Mint ismeretes az Ökumenikus Segélyszervezet 2001 óta dolgozik Afganisztánban. A legnagyobb magyar fejlesztési szerepvállalóként 2007 óta hajt végre fejlesztési és humanitárius programokat Baghlan tartományban az Európai Unió, a Magyar Külügyminisztérium, az Önkormányzati Minisztérium és a Japán állam támogatásával. A tartományban eddig végrehajtott oktatásfejlesztő (iskolák építése, felsőoktatás fejlesztése, felnőttképzés), munkahelyteremtő (téglagyár, mezőgazdasági- és szőnyegszövő tanfolyam, gyümölcsaszaló, asztalos műhely), vidékfejlesztő (törpe-vízerőművek, halgazdaság), valamint közigazgatás-fejlesztő programokat összértéke meghaladja a 700 millió forintot.

Amennyiben a sajtó munkatársai interjút szeretnének készíteni a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet helyszínen tartozkodó igazgatójával, akkor a kontaktok megadásához kérem a 06-30/343-7664-es mobilszámon keressenek. A tervek szerint Lehel László október 28-án este érkezik haza, így az azt követő napokban lehetőség van személyes interjú készítésére is.

Magyar fejlesztések Afganisztánban

Írtam a Volumen magazinba egy cikket, amely megpróbálta összefoglalni Magyarország afganisztáni fejlesztési tevékenységét.

Az újság, ha jól értem EU-s pénzből működik még egy ideig, az egyes számok a nemzetközi fejlesztési együttműködés magyar és nemzetközi összefüggéseivel foglalkozik. A fő szerep gondolom a figyelem felkeltésé, informálásé és a szerteágazó, de alig hallható magyar fejlesztési szerepvállalás.

Ha egyszer lesz időm, majd tovább fejlesztem ezt a cikket több adattal és kitekintéssel.

Benézte a HM?

Kérdőjellel írom, mert nem vagyok benne biztos. A hírek alapján úgy tűnik igen, de hát ugye a hírek nem tájékoztatnak minden részletről.

Miről is van szó?

Az olvasom, hogy az EU Faces Decision On Uzbek Arms Embargo, Üzbegisztán ellen az EU 2005-ben számos szankciót vezetett be, amelyeket egy kivétellel már megszüntettek. Az ok? Hogy 2005 májusában egy Andizsán nevű városban a lakosság összecsapott a rendvédelmi erőkkel, és sok civil áldozat volt. Hogy mennyi, az a mai napig vita, de az EU úgy érezte, hogy súlyos emberi jogsértések történtek.

A szankciók felszámolásának élharcosa Németország volt, és az ma is, a termezi légibázisra nekik éltető szükségük van, meg hát Berlin általában valahogy sokkal pragmatikusabb nem csak a közép-ázsiai országokkal, de pl Moszkvával is.

Ehhez képest nemrég Vadai Ágnes körutat tett a kazah, üzbég, kirgiz, és tádzsik fővárosban. Hm, elkísértem volna nagyon szívesen, érdekes lehetett. Egy sor kétoldalú katonai együttműködési megállapodást kötött vagy készített elő.

Mi a probléma? Az MTI híre szerint:

Vadai Ágnes az egyeztetésen elmondta, hogy a szélesebb együttműködés alapfeltétele egy katonai keretmegállapodás megkötése a két állam között. Az alapmegállapodás megkötése után térhetnének rá például a fegyvervásárlás kérdésére, figyelembe véve az Európai Unió vonatkozó jogszabályait is.

Rusztam Nyijazov azt közölte, hogy mintegy 20 napon belül végeznek a megállapodás részleteinek áttanulmányozásával és akár még az idén aláírhatják a dokumentumot.

Az üzbég felet - mint elhangzott - leginkább a tüzérségi fegyverek (sorozatvetők) vásárlása, a páncélos harcjárművek modernizációja és a magyar kiképzési rendszer érdekli.

Felvetődött, hogy érdemes volna közös haditechnikai vállalatot létrehozni, amit a magyar fél is támogatott. Vadai Ágnes meghívta az üzbég védelmi miniszter helyettesét Magyarországra, ahol további tárgyalásokat folytathatnak.

Ez a bibi. Mert ha az EU szankciókat tart érvényben Üzbegisztán ellen, és az EU-nak mi is tagjai vagyunk, akkor merőben furcsának és szokatlannak tűnik, hogy mi meg olyan dolgokról tárgyalunk az üzbégekkel, ami - legalábbis a hírből úgy tűnik - ezeknek a szankcióknak a megszegésével jár.

Nem tudom, hogy felkészítették-e erre az államtitkár asszonyt, hogy valaki mondta-e neki, hogy EU embargó van Üzbegisztán ellen és erről nem lehet most tárgyalni.

Második forduló, támadás Baghlanban, amerikai fejlesztési pénzek

Ez egy olyan vegyes felvágott lesz. A téma sok, az idő kevés. Baghlannal kezdem. Egy Xinhua hír szerint az ISAF és ANA erők harcot indítottak a helyi ellenállók ellen. Nem tudom az akció milyen távolabbi célt szolgált, ez nem derül ki a hírből viszont az igen, hogy: adding all the Taliban fighters had left the area without resistance.

Hát igen, ez az amire azt mondják önmagában nincs értelme. Elmentek, majd visszajönnek. Német oldalakon úgy tűnik mintha német OMLT részvétel is lett volna benne Kunduzból. Eszerint a hír szerint van egy német OMLT Kunduzban, de bevallom én egy belga OMLT-ről tudtam a tartományban. Megoldást valaki tudja?

Baghlannal kapcsolatban a múlt pénteki Külügyi Intézetben lezajlott konferencián nagyon érdekes dolgok hangzottak el. Nem lövöm le az érdekességeket, hamarosan elkészül egy összefoglaló az eseményről, meg hát a elkövetkező tanulmányokban is szerepelni fognak az elhangzottak. Mindenki a fejlesztési lehetőségek körül forgott és végül is ez volt a cél. Én is tisztában voltam vele, hogy a jelenlegi fejlesztési keret ne sok, de valamiért eszembe sem jutott volna leírni, hogy: Több pénzt az afgán fejlesztésekre.

Talán túlságosan tisztelem a tényeket, az elfogadott dolgokat?

Az amerikai új elképzelések csak nagyon röviden kerültek elő, de már van néhány cikk, ami a fejlesztési elképzeléseket terveket boncolgatják. Bevallom ez az első hír még csak részben szól erről. Az USA 1.3 milliárd dollárt tervez 2010-re elkölteni Afganisztánra, csak infrastruktúrára. Ennek kisebbik rész az ANSF javára menne, nagyobbik rész pedig az USA/ISAF által használt infrastruktúra részére.

A második már a USAID fejlesztési tevékenységéről. A pénzről: USAid’s Afghan budget has been doubled this year to $2.1bn, about half of which will be spent on programmes to promote better governance, with the rest divided between infrastructure, health, education and the expanded farm programme.

A USAID-t számtalan bírálat érte, mert iszonyú rossz hatékonysággal költi a pénzt. Először is for profit céget alkalmaz, másodszor mega projekteket finanszírozott. Mezőgazdaságra a pénzek 5 százalékát költötte idáig, ami nagyon kevés a mezőgazdasági alapú országban.

Állítólag az új igazgató érkezésével hozzáigazítják a fejlesztési stratégiát az amerikai hadsereg új prioritásaihoz.

Az utolsó hír, talán ezzel kellett volna készülni, hogy az elmúlt napokban felgyorsultak az események az afgán választási mizériával kapcsolatban. Először is a Független Választási Bizottság annyi szavazatott zárt ki Karzai részéről, hogy lecsökkent az eredménye 50 százalék alá, s így a második fordulót kell tartani:

An independent calculation by an election monitoring group, Democracy International, showed Karzai with 48.3 percent, or about 2.1 million votes, after more than 995,000 of his votes were thrown out for fraud. Overall, about 1.3 million votes of the more than 5 million ballots cast were voided. Abdullah lost more than 201,000 votes, but his percentage rose to 31.5 percent from 27.8 percent previously.

Ezt követően pár napra rá (1 nap, 2 nap?) Karzai elfogadta az eredményt és máris kiírták a második fordulót november 7-re. Ez gyorsan ment.

Hát igen, ez érdekes lesz. Szerintem megnyeri Karzai a második fordulót is, de ezzel talán teljesül a nemzetközi közösség vágya és legitim módon nyeri meg a választást a jelenlegi államfő. Karzainak meg az apparátusnak meg meg lett mutatva, hogy nem lehet csak úgy elcsalni a választást, ennek következményei lesznek. Egyre többen beszélnek Karzai és Abdullah közötti egyezkedésről, hatalom megosztásról, párbeszédről. Erre is szükség lesz azt hiszem idővel.

McChrystal COIN iránymutatása és a 60 napos jelentése és a magyar COIN II.

Az előző poszt kapcsán próbáltam megtalálni a blogomon azt a két kulcs dokumentumot, ami nélkülözhetetlen a mostani események megértéséhez. Meglepődve veszem észre, hogy nem találom a a blogomon ezt a két anyagot, persze lehet, hogy csak figyelmetlenül kerestem?

Mindegy. Az első dokumentum címe: ISAF Commander's Counterinsurgency Guidance. És az első két mondat mindjárt mellbevágóan érzékelteti a váltás lényegét:

The people is the mission. The conflinct will be won by persuading the population not by destroying the enemy.

Ez biztos vérlázító lehet egy katonának, akivel egészen addig azt gyakoroltatták, hogy hogyan kell bekeríteni, lerohanni, támadni és ellentámadni stb. Persze erre a tudására ezután is szüksége lesz, de az lesz a minimum. Mert e fellépéshez valami teljesen szokatlan logikára lesz szükség. Van egy példa, hogy ha van 10 ellenségem és megölök kettőt akkor az egyenlet eredménye nem 8 lesz, hanem 15 vagy 20. Miért? Mert a sajátos törzsi, kláni családi összefonódások után ennyi plusz ember akar majd bosszútállni rajtam. Akkor nem szabad lőni, ha támadnak ránk? De szabad, persze, csak annak tudatában lett, annyira engedd el magad amikor akcióba kerülsz.

Persze teljesen másképp olvassa egy amerikai katona meg egy német vagy magyar (ha olvassa). Mert egy nem-amerikainak teljesen természetes, hogy nem lövünk mindenre ami mozog, vagy nem reagál azonnal. ebből a szempontból az európai hadseregek, talán a kiképzésük és fegyverhasználati szabályzatuk is sokkal visszafogottabb.

Ami az egész útmutatással nekem probléma, hogy (a fentiek miatt is) leginkább az amerikai katonákhoz szól (jó kétszer annyian vannak, mint az összes többi), mert csak gondoljuk meg, hogyan lehet ezt beépíteni egy kint levő, felkészített magyar PRT tevékenységébe, vagy hogyan és miként lehet beépíteni a következő PRT felkészítésébe túl azon, hogy valaki elmondja nekik egy előadásban, hogy ez van és ezt írták benne. Mondom érthetetlen, mert mi egyébként is nagyon óvatosan lövünk és vigyázunk az afgánokra.


A másik dokumentum McChrystal tábornok 60 napos jelentése. A elnevezés kicsit félrevezető, de nem találtam jobbat. Mondják ezt 60 days assessment-nek de a írás tárgya a COMISAF Initial Assessment címe viseli. Szerencsénkre és az amerikai média dicsőségére a dokumentum - igaz kissé meghúzva - eljutott a Washington Posthoz, amely feltette a weboldalára.

2 részből áll, egy 30 oldalas jelentésből és egy másik 30 oldalas mellékletekből. Az írás olyan húsbavágó kérdésekre kereste a választ, mint hogy:
- Can ISAF achive the mission (ez azért más mintha azt írom, nyerhet-e)
- Ha igen, hogyan?
- Mi szükséges ehhez?

Nem elemezem ki a dokumentumot, mert ezért nem fizet senki, de az egyik lényeg a 1-1. oldal közepén van, ahol lényegében azt mondja a szerző, hogy bár kiegészítő erőforrásokra szükség van, a hangsúly nem pusztán az erőfeszítések megduplázásán van, hanem:

The urgent need for a significant change to our strategy and the way that we think and operate.

Azt nem tudom, hogy ez hogy fog sikerülni, annyira kilátástalannak tűnik a helyzet. De hadd mondjam, hogy Irakban is ugyanilyen kilátástalannak tűnt a helyzet 2006-ban vagy 2007-ben.

Az ISAF-ről szólva két területen kell fejlődnie a COIN warfare területén:
- protecting people and building relationship with them
- még hatékonyabbá és gördülékenyebbé tenni a ISAF irányítását

Az új stratégiának négy alapelemét határozza meg McChrystal, mindegyiknek lehet magyar vonatkozása:
1. Afgán biztonsági erőkkel erősebb kiterjedtebb, szorosabb kapcsolat
2. prioritize responsive and accountable governance
3. gain the iniative and reverse the insurgency's momentum
4. Prioritize avaibale resources to those critical areas where the population is most threatened

Ez a rész kimaradt múltkor, mikor a magyar COIN-ról írtam. Nos akkor még egyszer visszatérve a témára, lássuk a miben kellene változtatni.

1. Talán még az első tart legelőrébb, vannak rendőrkiképzők és egy OMLT. Még kellene néhány extra rendőr, egy Police OMLT (POMLT) és javasolnék a rendőrségi irányítás részére némi kapacitásbővítést. Nyilvántartások létrehozása mondjuk, ahol a jelenlegi és volt rendőröket lehet számon tartani, meg a fegyvereket. Persze lehet ez már van.
2. Hát ebben nem tudom hol tartunk, vagy mennyire érezzük feladatunknak a helyi dolgokba való beleszólást. Szerintem semennyire, vagy kerüljük amennyire csak lehet. Ezen is lehet változtatni kellene, mert a logika az, hogy ha jobb a kormányzás, jobban sajátjuknak érzik az emberek és azzal mindenki jól jár.
3. Hát ez valami sokkal aktívabb fellépést jelentene a felkelők ellen Baghlan tartományban. A PRT ez nem nagyon csinálta eddig sem. Meg kellene néznem, hogy mire van joga, de hát a jogszabályokon túl itt már igazi komoly kérdésekről van szó, hogy mint hogy mit bír haditechnikailag, mennyire mer elmenni a hazai politikai vezetés az áldozatvállalásban, mennyire hosszútávon tudnánk fenntartani pl. egy ilyen erőkifejtést, elégséges-e a létszám egy aktívabb fellépéshez, jelenléthez.
4. Prioritize avaibale resources... Ez nálunk azt jelentené, hogy a Baghlan Jadidra kiemelt figyelmet kellene fordítani mind katonai, mind politikai, mind fejlesztési értelemben. A lassú koordinálás, a bürokrácia sajnos ebben az értelemben sem teszi lehetővé, hogy időben reagáljunk a változásokra.

Egy szónak is száz a vége, a magyar COIN-hoz a jelenleginél sokkal aktívabb, eltökéltebb megerősített, és politikailag jobban támogatott PRT-ra lenne szükség. Ezek pedig nem adottak az elkövetkező egy évben (ott kezdődik, hogy csak egy-egy évre hosszabbítgatjuk a mandátumunkat), amikor gyors szükség lenne rá. Bár tudom, hogy velünk mindig elégedett a NATO, ha nem javul a helyzet északon előbb utóbb kaphatunk egy társakat a PRT-ba pl. az amerikaiktól, akik aztán majd jönnek és megpróbálják megoldani a dolgokat.

Amerikai vita és írások a létszámemelésről, kiképzésről

Először is azzal kezdeném, hogy mintha megint csak a dolgok feléről szólnának a riportok. Kb. két hete az jön a hírekből, hogy McChrystal tábornok az ISAF parancsnoka 40.000 újabb katonát a háború sikeres folytatásához, miközben csak kevesebb mint egy éve érkezett (még mindig érkezik) 17.000+4000 katona (most kiderült még másik 13000 is érkezett a többiek támogatására. Állítólag ez normális)

Szóval mindenki ezt a 40.000-t súlykolta, mikor egyszer csak arról kezdenek írni az újságírók, hogy valójában a tábornok több opciót is letett az elnök elé, mindegyik más és más számú katonáról szól. Két cikket találtam idáig: War Council Meets on Afghan Strategy (WSJ) és a High end of troop request for Afghanistan: 60,000-plus (CSM). Ezekből kiderül az első két opció
1: 60.000 katona
2. 40.000 katona
De nem világos a harmadik? Talán 10.000 talán 20.000 katona? Egyik sem mindegy, de a legidegesítőbb, hogy erről miért nem írnak.

Az amerikai elnöknek hamar döntést kell hozni, nem tűnhet bizonytalannak, erre Amerikában külön adnak. Ám a létszámemelésnek vannak ellenzői saját pártján és saját vezetésén belül. Ennek élén saját alelnöke, Joe Biden áll. A másik tábor elképzelése szerint nincs szükség a növelésre, hanem vissza kell állni a Bush időszak korlátozott anti terrorista missziójára. Precíziós légicsapások, special forces akciók, max 20.000 fő, nem 60000 (most) vagy 100 ezer (tervezett). Itt egy elképzelés, hogy ez hogy is nézne ki (persze nem hivatalos): What a CT mission in Afghanistan would actually look like

Szerintem téved egy pár dologban, de mindegy.

Amíg Obama-elnök a a csapatnövelés mértékén gondolkodik, történt még pár fontos dolog. Először is új főparancsnokot neveztek ki a CSTC-A és a NATO Taraining Mission-Afgahanistan élére. Az előbbi a korábbi amerikai művelet volt a biztonsági erők képzésére. A 60 éves NATO csúcson 2009 tavaszán a tagországok megegyeztek arról, hogy a NATO is indít kiképző missziót (gondolom valamennyire itt az iraki tapasztalatok szerepet játszottak.

Miért fontos ez? Mert ebbe a NTM-A-ba minden eddigi kiképző missziót beletesznek. A lényeg CSTC-A, de ide jön a OMLT-k, a különböző rendőrségi kiképző programok, az amerikai ETT (saját OMLT verzió).

Mit írt a NYT?: The effort is a major shift for NATO, which had kept clear of civilian training missions, fearing they would undermine its military role. NATO said it would also increase training of the Afghan National Army...
A three-star American general, who will be appointed this month, will command the police and army training missions. The United States will pay most of the bill for 2009, which will total $7 billion. NATO diplomats said the cost for 2010 would be about $17 billion.

És ki is nevezték az új tábornokot William B. Caldwell személyében. Miért fontos ez is? Mert arról a posztról érkezik, ahonnan Petreaus is nekivágott az iraki rendezésnek, a surge-nek. U.S. Army Combined Arms Center éléről, mindkettőjük feladata az amerikai hadsereg intézményes tanulásának az irányítása volt. Persze megjárta Irakot a 82-esek élén, van tapasztalata, de az utóbbi éveket (2007 óta) a kiképzéssel és a lesson learned dolgokkal tölti. Egyértelműen az új generációs főtisztek közé tartozik, akiről úgy tűnik érti a COIN-t. Itt egy tanulmánya tavaly nyárról.

Petreaus és Caldwell karrierje (meg még egy pár más főtiszté egyébként érdekes összefüggéseket mutat. A Survival előző számában van egy cikk (Learning Under Fire: Progress and Dissent in the US Military), ami arról szól, hogy hogyan tanul intézményesen az amerikai hadsereg, milyen tényezők korlátozták, hogy úgy ment bele ebbe a háborúba, ahogy belement.

Amit ki akarok emelni, hogy Petraeus kiemelése és a U.S. Army Combined Arms Center élére állítása volt. A cikk szerint szokatlan volt, hogy egy sikeres tábornokot egy ilyen kvázi oktatási, elméleti posztra osztottak be és lehetővé tették számára a saját és mások tapasztalatainak feldolgozását, bedolgozását a doktrinákba. Caldweel ugyanezen a pályán mozog, és szerintem még hallani fogunk róla később is.