hétfő, február 03, 2020

Csehország Maliban


Csehország csatlakozik a szintén Maliban működő Barkhane művelethez 60 katonával (Maliban egyszerre van egy ENSZ, egy EU és egy francia katonai művelet, + még részben egy regionális közös katonai művelet)

Mi ebben az érdekes? Egyrészt hogy Kelet-Europából a cseheken kívül mindenki passzív az afrikai missziók tekintetében főleg a legveszélyesebb Szahel térségben. A cseheknek van már egy 120 fő egységük Maliba az EUTM keretében, nekünk van asszem 20 fő jóváhagyva, de évekig csak 4-8 körül volt. Az EU-s misszió kiképző jellegű és az ország biztonságosabb déli részén. Az ENSZ misszió nagyon veszélyes mert az főleg az északi területeken mozog, és a MINUSMA az elvesztett katonák számát tekintve egyértelműen a legveszélyesebbnek számíl eddig kb. 200an haltak meg a 15.000 fő misszióból.

A csehek azzal léptek újat, hogy az EU misszió mellett szerepet vállaltak a franciák új kezdeményezésében, a Task Force Takouba . Én is most hallottam róla először, de a lényege, hogy a Barkhane művelet emberhiánnyal küzd (igen, a franciáknak nincs elég katonája) és ezért egy mentorálási jellegű missziót indítanak, amibe partnereket keresnek. Mint a 2000-es évekbeli afganisztáni OMLT missziók. A katonák alapból kiképeznek egy adott harcoló egységet, majd el is kísérik őket a műveletekbe, ami sokszor éles tűzharcot is jelent. Ez az egyik legveszélyesebb forma a konkrét háborúskodáson kívül, ráadásul Mali igazi sivatagi hadviselést jelent, ahol egyedül vagy a sivatagban, hosszú járőröket teszel, sivatagban alszol, rajtaütések vagy rajtadütések stb.
A csehek 60 fővel mennek, ez a cikk konkrétan különleges műveleti erőkkel írja le a TF Takouba-t. Azaz a csehektől nagy dolog, hogy ezt bevállalják, idáig rajtuk kívül csak észtekről szól a hír (részükről is nagy dolog).

Egy ilyen misszió ideális is lehetne a magyar különleges műveletieknek, jármű, felszerelés van, csehekkel közös logisztikát ki lehetne alakítani, most már lenne is mivel utánpótlást szállítani, de gondolom a franciák egy csomó mindent biztosítani fognak a résztvevő országoknak (az észt képességek és lehetőségek jóval szerényebbek). Csak ugye a politikai akarat hiányzik, hogy vállaljuk az ilyen misszióval járó kockázatokat. A magyar-francia kapcsolatok felvirágoznának, abban biztos vagyok, és ez az EU-s politikáinkban több helyen is visszaköszönne.

kedd, január 21, 2020

Defender Europe 2020


2020-ban az elmúlt évtizedek legnagyobb amerikai hadgyakorlata lesz Europában (lásd az ábrát). A Defender Europe 2020 néven futó gyakorlat sorozat már elkezdődött, lehet múlt héten azért láttam Berlinben a Strykeret pőrecskocsikon.
A gyakorlat részeként 20.000 amerikai katonát dobnak át Europába, és a többségüket vagy egészüket itt letárolt haditechnikára ültetik fel, majd onnan menetet hajtanak végre a Baltikumig, egy részük pedig Észtországban rakodik majd ki.
Hol vannak ezek az eszközök letárolva? Belgium, Németország és Hollandia. Már Ez a 20.000 kb. egy hadosztálynyi erőt fog jelenteni, egy-egy európai helyszínen egy-egy nehézdandárnyi felszerelés van letárolva. De emlékeim szerint Europában csak két nehézdandár cucca van itt (de lehet csak egy), szóval felszerelés is fog jönni.

A sajtóanyagokból ki derül, hogy elvileg lesz nagy ejtőernyős ugrás, ahol az 82. légideszant dandár egyik zászlóalja (vagy annak egy része) kerül majd bevetésre úgy, hogy az USA-ban felemelik őket, valahol Europában meg ledobják őket. A 82-esek biztosítják azt a képességet (Immediate Response Force), hogy mindig legyen készenlétben egy zászlóalj harccsoportjuk, amely 18 órán belül indítható. Őket küldték most Kuvaitba is az iráni eszkaláció idején (gyakorlatnak jó volt, szerintem már haza is mentek).
Ha jól látom, ezek a gyakorlatok elkerülik Közép-Europát, ide úgy tűnik nem csorognak idén jelentős amerikai erők.
Összegezve, ez egy nagy logisztikai gyakorlat, nem NATO, hanem amerikai gyakorlat. Nem Oroszország megtámadását gyakorolják, hanem a Baltikum megvédését. Ugyanarra a logikára és tapasztalatra van felfűzve a gyakorlat, amely a Pentagon kutatóintézetének, a RAND-nek a 2015-ös elemzése a lefolytatott hadijátékok és szimulációk alapján. Tallin és/vagy Riga alá 60 óra alatt odaérnek az orosz erők, a NATO nem képes megvédeni a tagországait.
Ha a védelmet és az elrettentést hitelesen akarjuk fenntartani, akkor a NATO akkori (2014) felépítésén, haderő szerkezetén, mozgósítási tervein módosítani kell. Ennek sok LEGO kocka eleme megtörtént azóta. A Defender-Europe 2020 is egy LEGO kocka, amivel azt modellezik, hogy amíg a négy országban telepítette Többnemzeti Zászlóalj Harccsoportok halogató harcokat vívnak, addig megindul a felmentő sereg az USA-ból és lesz X órája odaérni az invázió kezdetétől. De ne felejtsük, ez csak egy LEGO kocka a felkészülésben, a többit, korábban vagy a jövőben fogják gyakorolni.

szerda, január 08, 2020

Az Al Asad bázis Irakban

Kép


Ez pedig az al Asad légibázis. Ez az bázis Nyugat Irakban, amely mindentől távol van és ahol az amerikai és egy két koalíciós ország (ausztrál, holland, dán katonákra emlékszem, de nem ellenőriztem) képezik az iraki hadsereg egyes egységeit. Az iráni támadás fő célpontja ez volt, ide ment több rakéta. A bázis hatalmas, 23 km csak a külső határa. A 7 gépesített hadosztály bázisa is egyben. Azért volt érdekes 2014-ben az Iszlám Állam ostrom alá vette, bár inkább "ostrom" alá, mert nyilván nem lehet körbezárni katonai erővel főleg a IÁ katonai erejével. A kiképzés úgy folyt akkor, hogy akik megkapták a kiképzést, azok mehettek is egyből harcolni az Iszlám Állam ellen.
Itt még sajnos nem voltam, ez nem saját fotó az erbilivel ellentétben.
A kép forrása: https://twitter.com/roberttollast/status/1214830397739192320/photo/1


Az iráni rakétatámadás után készült egy friss műhold fotó a bázisról. Az első feltételezések szerint az irániak nem találtak el semmit, de ez a fotó inkább azt mutatta, hogy TALÁN szándékosan nem találtak el amerikai katonákat mert egy két létesítményt telibe találtak. Konkrétan a hangárokat, ahonnan a feltételezésük szerint a drónok indultak megfigyelni és kilőni Kaszem Szulejmanit. Szimbolikus.

Lehet, hogy véletlenül találták el a hangárokat csak? Persze lehet. Amiért mégis valószínűsítjük hogy azt találnak el amit akarnak, az az elmúlt két év eredményei. Irán 2018 óta három alkalommal bizonyította, hogy képes precíziós támadást intézni. Először az iraki kurdisztánban levő Koyaban találtak el egy épületet, ahol épp egy iráni ellenzéki kurd párt vezetése ülésezett. Telitalálat volt. Hónapokkal később az Iszlám Állam egyik bázisát találták telibe Szíriában. 2019-ben szaúdi olajlétesítményeket találtak el drónokkal és cirkálórakétákkal, de olyan pontosan , hogy csak néztünk.  Szóval lehet hogy most véletlen volt, de a korábbi jelek másra engednek következtetni. Forrás: példul innen: https://www.dialog.ua/war/198579_1578515614


Magáról a bázisról készültek korábbi fotók is, ezen a 1990-es évek állapotát látjuk. A bázist Tom Cooper visszaemlékezése szerint négy másikkal együtt jugoszláv cégek építették, ezek a H-2, Balad, al Qut, Tallil és az al Asad voltak.  MIndegyik legalább 24 megerősített bunkerrel, egy méternyi vasbeton "tetővel" a repülőgépeknek, mély alagútrendszerrel, vezetési pontokkal, tagolt taxi utakkal.

Az erbili repülőtér és a nemzetközi misszió

Mikor először raktam fel az erbili repülőtérről ezt a térképet, kaptam utána fejemre, hogy ez így veszélyes (kb. 2015-ben lehetett). A tegnapi iráni rakétatámadás után keresgélni kezdtem, de nem találátam a blogon, úgyhogy felrakom mégegyszer.
A reptér és a bázis már rég tovább bővült, Iszlám Állam már nincs, és ha az iráni titkosszolgálat az én térképemet használná egy következő támadáshoz, az régen rossz lenne. Ezért teszem fel nyugodt lelkismerettel a térképet megint.
Ha akar, Irán tud sebészi pontossággal kilőni rakéták. Ezt már bizonyította legalább kétszer. Ha mellé talált most, az nem volt véletlen (nagy valószínűséggel).

hétfő, január 06, 2020

Lengyel vezetés alatt a NATO NRF VJTF

Brutál ez a cím, sok mindent elmond a NATO-ról a rövidítéseivel. Szóval ne feledkezzünk meg kedvenc NATO-nkról sem 😊 2020 jan 1-től Lengyelország vezeti a Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Köteléket (nem viccelek, tényleg ez a magyar fordítás, de az angolt fogom használni= Very High Readiness Joint Task Force − VJTF), az a vidzsitief-t Miért érdekes ez? ez az ökle, NATO szlengben a „lándzsahegye” a NATO Készültségi erőnek (NRF), azaz annak a 40.000 fős erőnek, amit még leginkább nevezhetnénk „NATO hadseregnek”. Az NRF egy olyan szárazföldi, légi, tengeri és különleges műveleti erő (hadtest méret?), amely elvileg minden támogató erővel fel van szerelve, hogy ha menni kell, akkor menjen harcolni. A tagországok ezt azt amazt ajánlanak fel ebbe az erőbe, hogy az végén kiadja a 40.000 főt. Nem tudom mi mindent ajánlunk fel ebbe, de szinte biztosnak vélem, hogy a jelenlegi (közepes dandár) és a jövőbeni (nehéz dandár) felajánlás nem erre vonatkozik. Érdekes lenne összerakni, hogy mi mit ajánlunk bele, de az tény, hogy az NRF és benne a VJTF összetétele minden évben változik. Hosszú a felvezető azért, hogy érteni lehessen a csehek hírét. A lengyel vezetésű VJTF magját cseh, lengyel, spanyol és brit gépesített (és páncélos?) lövészdandárok fogják adni egy éven át, amelyek együtt egy dandár harcsoportot fognak alkotni. Mindennel megerősítve (légierő, SF, stb.) ez összesen kb. 5000 főt fog kitenni (hivatalos NATO források szerint 6000). Az egysége felét Lengyelország fogja adni, a többi megoszlik a már említett nemzetek között és azok között az országok között, akik ennél kisebb erőkkel vesznek részt a VJTF-ben (nem sorolom fel, de rengeted ex Varsói szövetség ország beleértve Magyarországot is.) Szóval ebben is benne vagyunk, úgy tudom egy kis CIMIC csoporttal, de talán mással is. Utána kell nézzek, de főként jelképes ebben a váltásban a szerepvállalásunk. Ha valaki össze akarja kötni a múlttal, akkor a tavalyi Trident Junction gyakorlat Nörvégiában ennek az NRF-nek és benne a VJTF-nek a validálása volt. Utána kell néznem megint dolgoknak. Csak a viszonyítás kedvéért, mivel vesznek részt a csehek: kb 1000 fő, 71. gépesített lövészzászlóalj megtoldva egy román századdal, még adnak tüzérséget, szállítóhelikoptereket, close air supportot. Csak azért írom, hogy hogyan nézhetne ki egy ilyen mutatvány magyar részről. A VJTF drága dolog. Egyrészt a készenlét előtt is fokozott gyakorlatozáson vannak a kijelölt egységek, az egy éves készenlét alatt is intezíven gyakorlatnak (nemzetközi gyakorlatok, ahova sok embert és technikát kell elvinni és napidíjat fizetni), plusz addig nem lehet őket más missziókba elküldeni. Ez különösen az emberhiánnyal szembesülő hadseregeket erőlteti meg (azaz szinte mindegyiket)

hétfő, december 16, 2019

Miért nem éri meg amerikai fegyvereket venni? Vita az F-16osok pakisztáni bevetéséről

Van az amerikai fegyvervásárlásoknak egy alig látható része, aminek a nem ismerete teljesen félreviszi a jól ismert vitákat, például, hogy miért Gripent vettünk és nem F-16-ost. A törökök miért Sz400-st vettek és nem amerikai Patriotot. A közbeszédben és a foteltábornokok szintjén a legtöbbször a paraméterek összeméregetésében kifullad a vizsgálódás: mennyi bomba, hány mach, milyen fordulékony stb.? Elemzői szinten már megjelenik, a nemzetgazdasági érdek, a külpolitikai orientáció szerepe a beszerzésnél vagy hogy miként illeszkedik a rendszer az ország stratégia kultúrájába. Egy kiszivárgott levél szerint az USA „megrovásban” részesítette a pakisztáni vezetést, mert az szerződésben foglaltakat megsértve alkalmazta saját F-16osait a februárban Indiával vívot minilégiáháborúban. Mi van? Hogy lehet ilyet? Idézem az eredeti levelet: "the U.S. government considers the relocation of aircraft to non-U.S. government authorized bases concerning and inconsistent with the F-16 Letter of Offer and Acceptance." Eszerint Pakisztán csak az F-16-os gépet és a hozzájuk tartozó levegő-levegő rakétákat csak két bázison (Mushaf and Shahbaz) tárolhatja és csak terrorizmus elleni feladatokra használhatja, más országok ellen nem, írja még a cikk. Gondolom önvédelemre is használhatja a gépeket és fegyvereiket, mert sok értelme különben nem lenne terroristák ellen az emlegettet AMRAAM rakétáknak. Hol van a bibi? Hogy februárban Pakisztán F-16osokat vetett be az indiai légierő ellen valószínűleg India légterében, legalábbis erre utal, hogy Új-Delhi bemutatott egy AMRAAM rakéta darabot. A cikkből az kiderül, hogy a pakisztáni F-16-osok nem csak erről a két bázisról üzemeltek. Mi fontos ez így ebben a formában? Én eddig csak anekdotákat hallottam arról, hogy az amerikai fegyvereladások kapcsán ilyen-olyan megkötések vannak a fegyver rendszer későbbi alkalmazása kapcsán. Például, hogy Görögország úgy vehetett Patriot ütegeket, hogy bizonyos Törökországhoz közel levő szigetekre nem telepíthette. Itt és most először látom „rendes” bizonyítékát az ilyen megkötésnek (ha valaki olvasott mást már, bátran küldje el). Ezeknek a megszorításoknak, tiltásoknak a létezése és egy-két konkrét példa mindjárt megmagyarázhatja, hogy egy két sokat vitatott, elhúzódó fegyvervásárlás végül miért esett kudarcba. Mindjárt érthető jobban, hogy Egyiptom miért üzemeltet az amerikai mellett orosz és francia repülőgépeket, és hogy esetleg a török-amerikai tárgyalásokban lehetett valami, ami miatt Ankara az istennek sem akarta megvenni a Patriot üteget. És a magyar Gripen beszerzésről ne is beszéljünk. NATO tagságunk kezdetén nem lettem volna meglepve, hogy a szerződésben lett volna valami olyan kikötés, amelyre az akkor kormány inkább azt mondta, jó akkor legyen a gyengébb (vagy „gyengébb”) képességű svéd vadászgép.

hétfő, december 09, 2019

Lövöldözés Pensacolában, a haditengerészeti kiképző bázison

Egyre inkább terrortámadásnak tűnik a hétvégi lövöldözés a haditengerészeti bázison. Nem volt még ilyen korábban szerintem, hogy katonai diák lövöldözzön. Officials Continue Investigating Gunman’s Motive in Navy Base Attack Két dolog jut eszembe erről a hírről. 1. A nyolc sebesültből kettő rendőr volt, akik az elhárítás céljából mentek a helyszínre. Egyszer volt szerencsém Houstonban FBI ügynökök előadását hallgatnom. Semmi titkos nem hangzott el, csak ismert esetekről beszéltek. Azt mesélték, hogy az első iskolai lövöldözés után, ahol sok gyerek halt meg, megvizsgálták, hogy mit csináltak rosszul, vagy mit kellene másképp csinálni. Felismerték, hogy azért is volt sok halott, mert a korábbi eljárásoknak megfelelően, ha bejelentés után kivonultak a seriffek, lezárták az iskolát és megvárták, amíg kiérkeznek az erre kiképzett beavatkozó egységek. Ez viszont lehetetlenül sok időt hagyott a gyilkosnak az öldöklésre. A megoldás? Ha hasonló történik, aki odaért, bemegy azzal amije van. Mivel a járőrök általában egyedül dolgoznak, nem párban, és nincsenek kiképezve (vagy nem feltétlenül) az ilyen állig felfegyverzett emberek kiiktatására, így nyilván korlátozottabbak a túlélési esélyeik, de a cél, hogy legalább megzavarják, eltérítsék az elkövetőt a további ártatlanok (gyerekek) megölésétől, azzal hogy célpontként magukra húzzák a támadót. 2. a szaúdi elkövető előző este mészárlós videokat nézett, és szemtanúk szerint megváltozott mikor febuárban visszatért a képzésre az USA-ba. Biztos vagyok benne, hogy eddig is volt a átvilágítása a külföldi hallgatóknak, csak nem ilyen gyorsan. Bár az is egyértelmú, hogy hiába is világították volna át a fiatalembert a jelentkezésekor, ha a téli szünet alatt radikalizálódott. Azt láttjuk számos nemzetközi példából, hogy ilyen gyorsan máskor is váltak szélsőségessé emberek és csatlakoztak az Iszlám Államhoz, vagy követtek el (próbáltak) otthon valamit. Ez annyit jelent, hogy az átvilágításnak gyakoribbnak kell lennie, vagy korlátozott megfigyelésre van szükség. Ez persze kontraproduktív is lehet, mert ki szereti ha ártatlanként megfigyelik, plusz az USA-ban erre szuper érzékenyek. A muszlimok elleni hisztéria idején volt olyan, hogy szaúdi rendőrdiákokat terroristának néztek, mert több kuktát is vettek egy hétvége alatt. Ezt is az FBI-os emberek mesélték. Megkezdődött a titkos adagyűjtés, aztán kiderül, csak nem lehet venni kuktát Szaúd-Arábiában.

hétfő, november 18, 2019

Iraki önkéntesek kiképzése Taszáron

Volt ez a stori, ami időről ideőre felbukkan, de egy ponton túl senki sem tud többet róla. Az 2003-as iraki háború előestélyén a Fehér Háznak volt egy olyan elképzelése (is), hogy iraki önkéntesek is majd részt vesznek Irak "felszabadításában". A taszári bázist és a magya politikai vezetést találták meg erre a célra, de zavaros, hogy hogyan kezdődött el, ha olyan hamar abbamaradt. Miért került ez szóba, mert most belefutottam FIF Hungary említéssel a témába. AZ amerikai szakirodalom, (RAND: The U.S. Army and the Battle for Baghdad), egyrészt említi, hogy 2003 februárjában: Feith briefs Bush on the FIF program, which had 5,000 nominees, of whom 625 were vetted and 1,809 partially vetted, and only 55 were in training in Hungary on February 1. és [on]2/1: U.S. military begins training FIF in Hungary. 240. oldal, mindkettő mögött további forrásmegjelölés. Aztán az egyik megadott forrásban (On Point II Transition to the New Campaign: The United States Army in Operation IRAQI FREEDOM May 2003–January 2005, 443. o.) további részletek vannak: Using US police forces as models, Kerik estimated that Iraq needed between 65,000 and 75,000 police officers. In early August 2004, the CPA estimated that only 30,000 mostly untrained, underequipped, and unmotivated officers had returned to duty. Kerik originally estimated it would take 6 years to train the police in Iraq. Bremer told him he had only 2 years, and to look for support from Hungary using the Taszar Air Base that NATO had used in support of operations in Bosnia during the 1990s. Bremer then allocated $120 million of seized Iraqi assets to fund a recruiting and training program that Kerik believed would require $750 million in the first year alone.77 On 31 August 2003 Bremer notified Kerik that the Hungarian option was dead; the Hungarian parliament had decided to delay the request for support until after the beginning of 2004.78 The country of Jordan, which had agreed to train some 2,000 officers of the NIA, was identified as the next nation that might provide assistance in the CPATT effort. CPA and CPATT hoped to implement a plan to train some 25,000 police in Jordan over the next 18 months. Érdekes lenne tudni, hogy mi történt 2003 febuárja után. Ha a parlament 2004-re csúsztatta a döntést, akkor milyen jogalapon kezdődtek el 2003-ban a kiképzések? Egyébként később magyar rendőrök részt vettek az iraki rendőrök jordániaa képzésében, igaz jelképes létszámmal. A volt, asszem new yorki rendőrfönök elképzelése sajnos totál gyermetegnek bizonyult, miért gondolta, hogy ami az USA-ban működik, az egy totalitárius diktatúrában is működik majd pikk pakk?

hétfő, november 11, 2019

Új (két hetes) részletek Bagdadi haláláról

Ez a cikk az eddig legjobb összefoglalás Abu Bakr al-Bagdadi utolsó napjairól és egy pár érdekes gondolat az utódról, az új kalifáról. A cikk szerzője Ch. Reuters az egyik legjobb újságíró a témában és kivételesen német, nem amerikai vagy brit. Az iszlám világban sok helyen megfordult, mikor a NATO még szereplő volt Afganisztánban, Kunduzból és Mazarból küldött fantasztikus tudósításokat. A mostani cikk számos szemtanút megszólaltad, Reutersnek elhinném, hogy odament, vagy volt valakije akit oda tudott küldeni. Bár az egyszeri olvasót kevéssé hozza lázba, a cikk legnagyobb újdonsága az volt, hogy Bagdadi vendéglátója pontosan ki is volt, mert az első hiradások tévesen azonították, mint a Hurras al Din nevű, egyébként ISIS ellenes szervezet egyik vezetőjét. Reutersnek sikerült elég jól rekreálni, hogy miként lett a ház Bagdadi egyik utolsó menedéke, hogyan küldte előre emberét B. azzal, hogy ezen a jelentéktelen faluban vegyen egy kis földet, építsen rá házat, és kezdje el hogy kereskedő életét élni. Bár első olvasatban szuper gyanús volt, hogy közel a török határ (+a Hurrat al Din szervezet és török proxi – de ez téves szál lett), de inkább úgy kell ezt megközelíteni, hogy egy olyan faluról van szó, amelyet az elmúlt nyolc évben nem ért légitámadás (épp a határ közelsége miatt) és ahol az eredeti lakossági már régi felduzzadt a sok menekült miatt, így nem volt feltűnő, ha még érkezett oda néhány férfi. Innen nézve logikus volt a dolog. A másik érdekesség, hogy nem csak itt lakott Bagdadi, sőt a házba csak pénteken érkezett meg, azaz, az amcsiknak nem sok idejük volt a tervezgetésre (ha csak ki nem dolgoztak már korábban terveket minden lehetséges célpont lerohanására). Reuters is megerősíti kicsit több részlettel, hogy már május óta figyelték, figyelhették Bagdadit. A kurd YPG információi szerint először az iraki Anbar tartományban bujdokolt a terrorvezér, ezt hitte mindenki logikusnak, végül is ott van otthon, onnan származik. De aztán innen visszament Deir ez Zorba, majd onnan Idlibe. Emberét több tízezer dollárral küldte a török határmenti faluba, csak a telek került 25.000 dollárba. Most veszem csak észre, de Reuters szerint az Fehér Ház egy nappal előre „tudta”, hogy hol lesz másnap Bagdadi: On Thursday, Oct. 24, the White House was informed by intelligence officials that there was "a high probability" that Baghdadi would be visiting a certain compound in Idlib. On Friday, the various military options were presented to Trump. Trump még aznap jóváhagyta az akciót, majd elment golfozni, és amikor jelezték neki, hogy Bagdadi este tényleg felbukkant a megadott helyen, másnap visszarepült Washingtonba, hogy végignézze a rajtaütés.

szerda, november 06, 2019

Free Burma Rangers, egy furcsa humanitárius NGO

A Free Burma Rangers egyik aktivistájának halála egy pár napja hír volt, nem tudom emlékszik-e még rá valaki. A csoport, amely magát humanitarian service movement-nek hívja, ami rendes tőlük, mert nem NGO-nak nevezik magukat. Ez az azonban kevés, mert a sajtó így is gyakran humanitárius szervezetnek hívja őket, amelynek különlegessége hogy a frontvonalban segítenek. Most is azért kerültek a hírekbe, mert hogyhogy, hogyhogynem egyszer csak felbukkantak Szíria kurdok lakta részén, hogy segítsenek a török invázió áldozatainak, kurdoknak, keresztényeknek. A hírt az adta, hogy az egyik kollégájuk halálos sebet kapott, az orvosi az életmentést és sajnálatos halálát pedig viderora vették és az bejárt a világot. Miért írom ez a posztot? Mert manapság akkor kavarodás van mindenben, elmosódnak a határok, például a humanitárius szervezetek esetében is. Mi a jellemzője ezeknek a szervezeteknek, hogy mindenkinek segítenek aki hozzájuk fordul, hogy semlegesek, hogy fegyvertelenek és hogy néhány írott és iratlan szabály keretezi tevékenységüket. A Free Burma Rangers – amelyet a mostani hírek alapján is – ide soroltak ellene valami rettentő furcsa képződmény, amire Moszul ostromakor figyeltem fel. Idézek egy cikkből: He ran out as his colleagues, armed with machine guns, gave covering fire. He scooped up the girl, her hair tied with pink ribbons into pigtails, stumbling as he ran back. He was gone and back in 12 seconds Igen, az FBR humanitárius munkatársai – néhányuk? mindenki, aki a harcmezőn van? – fegyvert visel és használja. Ilyen nincs, de mégis van. Bár tevékenységük emberéleteket mentett az ostrom során, szerintem olyan határokon léptek át, ami feszegeti a „humanitárius” szó határát. Bár valamelyik magyar oldalon is olvastam, hogy állítólag az Iszlám Állam tagjainak is segítséget nyújtottak, erre nem vennék mérget, amíg valami hiteles forrást nem olvasok. A szervezet vezetője egy megtért amerikai különleges műveleti arc, aki először Burmában szervezte meg a helyi elnyomot kisebbségek között a humanitárius tevékenységét. A szervezet önkénteseinek egy része képek alapján szintén fegyverforgató fiatal férfi, szerintem biztos nyilatkoztak már róla, hogy korábban katonák voltak. Idézek a weboldalukról: Working alongside indigenous pro-democracy groups, FBR trains, supplies and coordinates Ranger teams to help provide emergency medical care, shelter, food, clothing and human rights documentation. In addition to relief … The teams are to avoid contact with the Burma Army or other attacking forces and operate under the protection of the ethnic resistance armies. However, they cannot run away if the people they are helping cannot escape the attacks. Igen talán ezt kihagytam, egy humanitárius NGO csak rendezett jogi környezetben dolgozik, ott ahol erre engedélyt kapott. A FBR úgy tűnik Burmában nem így működött. A félkövérített mondat arra utal, hogy – esetleg, szerintem - ott is felvették a fegyvert ha kellett. Irakban, Moszulban az iraki hadsereg oldalán, a frontvonalban harcoltak, vagy bocsánat mentettek. Ki és miért engedte ezt meg nekik? Hogyan tudtak engedélyt szerezni? És vajon mennyire volt semleges a tevékenységük? Semennyire. Ha ISIS tagot találtak volna, azt bizony az irakiak ott helyben kivégezték volna, ahogy erről már egy párszor én is posztoltam riportok alapján.

vasárnap, október 27, 2019

Abu Bakr halála

Az amerikai erők likvidálták Abu Bakr al Bagdadit, úgy néz ki tényleg. Az elkövetkező napokban még ki fog szivárogni az eddig ismerteken kívül. Nekem idáig két részlet tetszett. Az egyik, hogy az oroszoknak szóltak, hogy indulnak valahova, de nem mondták pontosan miért. Az a terület, ahol Bagdadi rejtőzködött Idlib tartományban van, amely a helyi al-Káida ellenőrzése alatt van (akik rosszban voltak az IÁ-val sé Bagdadival), közel a török határhoz és - a lényeg - hogy itt az orosz légierő az "úr". Ezért kellett előre szólni nekik. A másik ez a mondat: US forces were in the compound for two hours and seized “highly sensitive material and information” on Isis, said Trump. Emlékszem még bin Láden halálakor nálam okosabb katonák arra hívták fel a figyelmem, hogy nem azt kell nézni, hány perc alatt nyírátk ki OBL-t, hanem hogy utána még hány órát töltöttek a helyszínen, begyűjtve minden adathordozót, nyomot, telefont stb. Nem tudjuk még mióta bújkált ott Baghdadi, állítólag legalább két hónapja, mert szeptemberbe fogták el az egyik futárját, akit jelenleg a fő nyonként kezel a sajtó. Szóval ott volt egy ideje, mobilt már több mint egy évtizede nem használt. Biztos nem volt úgy belakva az a lakás, mint az abottabadi, de úgy tűnik azért ott is "sepregettek" az amerikai katonák.

szombat, október 26, 2019

Regionális Különleges Műveleti Parancsnokság és Közép-európai Hadosztályparancsnokság Magyarországon

A csüt-pénteki NATO védelmi miniszteri tanácskozáson hivatalosan is bejelentésre került, hogy létrejön egy Regionális Különleges Műveleti Parancsnokság Szolnokon (horvát, szlovén, szlovák magyar) és egy és egy Közép-európai Hadosztályparancsnokság Székesfehérváron (magyar-horvát). Anélkül, hogy még pontosan érteném, hogy mit is csinál egy ilyen parancsnokság, vagy miért jó, jók ezek, azért csak az elnevezésük alapján valamiféle sikernek lehetnek tekinteni, főleg, hogy néhány másik országot is sikerült meggyőzni a szomszédból, hogy csináljuk közösen. Ha jól emlékszem, a Közép-európai Hadosztályparancsnokságban eredetileg szintén benne lettek volna a szlovákok és a szlovénok, de őket útközben elvesztettük valahol. A felállításról tavaly olvastam először, ahhoz képest, akkor egy év alatt megvalósult. Ha ez valóban a Multinational Divison Command-Centre lesz angolul, akkor a NATO azon hadosztály parancsnokságainak a sorába illeszkedik, amelyek a baltikumból húzodnak lefelé egészen Bulgáriáig, és gondolom a céljuk, hogy egy katonai értelemben vett "front" felsorakozott erőit majd egyszer irányítsák (irányítsák? Van az MNDC-N - észak- Lettországban, az idén jött létre. Az MNDC-NE -északkelet - Lengyelországban működik, Romániában pedig az MNDC SE -délkelet). Ebbe a struktúrába illeszkedik most a székesfehérvári MND-C. Ha mindenre jól emlékszem, amit meséltek. Innentől majd jöhet a tanulmányozás, hogy mit is csinál egy ilyen parancsnokság, mekkora, kikből áll, mi a feladata most é s mi a feladata egy háborús helyzetben. A Regionális Különleges Műveleti Parancsnokság kapcsán megjelent egy rövidhír is a NATO honlapján, aminek a lényege kb. ez: The R-SOCC is scheduled to reach initial operational capability in January 2021, and is expected to be fully operational by December 2024. The Command will enable each nation to use its own contributions separately, while benefitting from an integrated R-SOCC structure once activated for a deployment. At the signing ceremony, NATO Deputy Secretary General Mircea Geoana highlighted the importance of this initiative. “As Special Operational Forces constitute a highly versatile tool in modern conflict, this signing ceremony takes an important step towards strengthening Special Forces in the region and increasing cooperation and interoperability within the Alliance,” he said.

kedd, október 01, 2019

Gripen riasztás Šiauliai légibázison, Litvániában

(mindig először rádöbbenek, hogy mennyivel többet posztolok a Facebookon). Augusztus 13-án a HM sajtóútat szervezett Litvániába megnézni a magyar Gripenek a Balti Légtérrendészeti Misszió keretében. Irtam róla egy cikket a 24.hu-nak. Nagyon büszke vagyok rá, mert úgy érzem sikerült megértenem, hogy mi folyik ebben a misszióban, és hol vannak az állandó félreértések, amelyek aztán téves elvárásokat generálnak a a közvéleményben az oroszokkal (vagy a NATO-val) szemben, például hogy az orosz gépek sosem sértik meg a balti államok légterét. És bár ennek védelmében vannak ott a NATO tagállamok gépei, még sem ez teszi ki az idejük nagyrészét. Itt a cikk: Több mint negyvenszer riasztották a magyar Gripeneket a Baltikumban Sokat fotóztam, és ezt a videot is sikerült úgy megcsinálni, hogy letámasztottam a telefont a kiguruló szélét jelző egyik kis lámpához. Büszke voltam magamra, mert így még maradt két szabad kezem fotózni is.

kedd, július 16, 2019

Moszul legrégebbi templomja, a Mar Thoma,/Szent Tamás templom romjai

Ez itt Moszul legrégebbi temploma. Az a durva, hogy csak méterekre voltam tőle, de nem jutott eszembe elmenni oda. A templomot állítólag arra a házra építették, ahol Szt Tamás apostol megszállt annak idején, 19xx éve. Még akkor is hihetetlen, ha csak állítólag történt így. Itt őrizték 2014-ig az egyik állítólagos ujjpercét, mint relikviát, aztán elmenekítették a Mar Mattai monostorba, Kurdisztán felé. A templom csak a város visszafoglalásakor várt romhalmazzá, amikor lebombázták minden mással együtt. A St Tamás templom kb 500 méterre van az al-Núri mecsettől, amely Moszul szimbóluma volt, mielőtt az Iszlám Állam a nagymecsetet választotta volna a védekezése közponjául. Itt a belváros közepén tartottak ki az utolsó pillanatig a terroristák, hogy aztán a végső pusztulás előtt még felrobbantsák a nagymecsetet (ezért tejesen másképp romhalmaz az az épület, mint a többi. Moszulban egyébként vannak templomok, amelyek is ma állnak, az Iszlám Állam nem robbantotta fel őket szisztematikusan, csak leverték a keresztet és esetleg belül is pusztították a diszítést. De ehhez látnom kellene őket belülről is. Az alábbi video tehát a Szt Tamás tmplomról készült, a Mosul Eye weboldal tette közzé. Ezt volt az az oldal, és az azt működtető moszuli történész, aki az ISIS jelenléte alatt is folyamatosan posztolt a városból, halálos veszélynek téve ki magát. Jelenleg Nagy-Britanniában tanul, de olyat is olvastam, hogy önkéntes számüzetésben van, mert ellensége éppen most is lehet elég Irakban. (azt persze nem értem, hogy miért nem a saját videoimat és fényképeimet osztom meg, de majd ezt is orvoslom valahogy.

hétfő, július 15, 2019

Olasz védelempolitika és a haderő állapota

Van egy hosszabb elemzés olaszul,amelynek van egy zanzásított rövidebb verziója angolul. Érdekes számok vannak benne. Az egyik, hogy az olasz hadsereg átlag életkora (37,9 év) magas a brit (31) és a franciához képest (33). A másik, hogy személyi kiadásokra a költségvetés 70 százaléka megy el, 20 százalék a beszerzésekre és 10 százalék a működésre. Ez utóbbi nagyon alacsony, és persze a személyi kiadások nagyon magasak. Talán magasabbak még a MH-nál is. Tényleg, érdekes lenne tudni, mennyi nálunk az átlagéletkor, tippelni sem tudok, de talán annyira nem vagyunk előregedve mint az olaszok. A 2015-ös stratégia felülvizsgálat eredményeit így foglalja össze a cikk: One key reform element is a real centralisation of the armed forces’ activities at joint level, including national procurement programmes, to reduce duplication and inter-service rivalry for military spending. This goes hand in hand with a rationalisation of military bases and an ambitious programme to sell off or rent surplus real estate and equipment, with at least two-thirds of the proceeds accruing to the defence budget. Ezek elvileg azt szolgálnák, hogy több maradjon a működésre, amelyet persze az is segít, ha Olaszországban is közelítik a védelmi kiadásokat a 2 százalékhoz. De a legnagyobb kérdés mégiscsak az ambíció. Amennyiben kivehető a cikkből, (meg az egyéb élményekből), az olaszok szeretnék magukat a nagyobb európai haderők szintjén látni, és szerintem a britek és az franciák mögött ott vannak. Nem csak a hadiipar és a haditechnikai beszerzések terén (europában csak itt gyártanak F-35-öst, amiből rendszeresít is az olasz légierő), hanem a nemzetközi missziókban történő szerepvállalásokban is. Irakban a KTCC vezetése önmagában is valami, de annál sokkal több, talán 1000 olasz katona és csendőr vesz részt szerte Irakban. Libanonban és Koszovóban is jelentős erőkkel vannak jelen, pedig azok passzolhatok lennének. Malinak utána kellene néznem. Szóval a kérdés, amit feltesz a cikk, hogy ha Róma a jövőben is a top ligában szeretne játszani, ha a Brexit után továbbra is európai védelem meghatározó szereplője szeretne lenni, aki formálni is tudja a folyamatoka és döntéseket, akkor lépést kell tartania a franciákkal és a többi állammal.

péntek, július 05, 2019

Információ a cseh helikopter beszerzés specifikációiról

Mindig leírom, hogy érdemes követni, hogy mi történik Csehországban haderőmodernizáció címén, mert egy kb. azonos méretű ország, kicsit jobb gazdasági lehetőségekkel, azonos szövetségi rendszerrel és hasonló fenyegetettség percepcióval. Csehország a páncélozott harcjárművek a legnagyobb beszerzési program, de mindjárt utána jönnek a helikopterek. Ez nálunk már nagyrészt eldőlt, de azért érdemes látni, hogy lehetett volna másképp is, vagy akár, hogy a kiválasztás során milyen szempontokat vehettek figyelembe a politikai és gazdasági érdekek mellett. A cikk a helikopterflotta méretével indít: 52 helikopter. Brutális mennyiség, pedig gondolom ez a normális egy közepes ország közepes légierejétől. 17 Mi-35/24Ws and 4 Mi-171Sh's by the 221st Helicopter Squadron and 11 Mi-171Sh's by the 222nd Helicopter Squadron at the 22nd Helicopter Air Base in Náměšť nad Oslavou, and 3 Mi-8s, 5 Mi-17s and 10 W-3As by the 243rd Helicopter Squadron at the 24th Transport Air Base in Prague-Kbely. Plus two Mi-2s, which see their last year of service in Pardubice Flight Training Center. Nekem külön érdekes a Mi-17-es klasszifikációjának tisztázása, annak idején egyszer írtam a helikopterhelyzetről Afganisztánban és belebonyolódtam a különböző altípusok kaotikus világába. Itt az írják, hogy a Mi-17Sh (HIP-H) ugyanazokkal a támadó képességekkel rendelkezik mint a Mi-24-es (can carry the same range of weapons as the Mi-24), és ez a Mi-171 AMSTsh export verziója, ami viszont a Mi-17AMT légideszant (armed assault-transport) változat. El ne felejtsem. A számok hatalmasak. Ezekhez képest a 2010-es évek eleji egy darab magyar szállítóhelikopter jól mutatja, mennyire le voltunk gatyásodva. Most van 3 kiképző, 8 harci helikopter és 6-8 szállító(?). Ha jól számolom ez a harmada, és ha megjönnek az új beszerzések akkor lesz 36 új harci és szállító + a meglevő 3 kiképző. Akkor leszünk a csehek közelében egy modern flottával. Nincs szó a cikkben, hogy melyik típust akarják lecserélni, hanem a képességek oldaláról van megközelítve a beszerzés. A lehetséges típusok közül minden fel van sorolva, ami nálunk is előfordult (Airbus H145M, Sikorski UH-60 Black Hawk, Bell UH-1 „Huey“ és az AgustaWestland AW139M), 12 darab beszerzése van egyelőre tervezve. És itt a specifikációk, ami talán nem túl részletes, de egy kicsit rávilágít arra, hogy a fegyverzeten kívül, ami laikusként az egyetlen meghatározó szempont, milyen egyéb szempontokra figyelnek még beszerzéskor. Specifications: Two-engine multipurpose helicopter; Crew: 2 pilots, 2 operators (flight engineer/gunner); 25 to 30 years lifetime; 12 helicopters in total. Requirements concerning the performed roles: Provide fire support for the ground troops; Armed escort for moving troops, escort for transport helicopters; Support for Special Forces operations; Effectiveness against slow-speed and low-altitude air targets; Air search and rescue, combat rescue; CASEVAC; Air transport of personnel and material; Tactical airborne insertions; Cooperation with the Integrated Rescue System. General requirements: Capability of day and night operation; Transport capacity of at least 8 armed and equiped soldiers (ground troops); CASEVAC – at least 2 stretchers in the transport cabine; Total payload for the transport cabine at least 960 kg; Protection of fuel tanks against leakage and explosion caused by combat damage or accident; Wire Strike Protection System. Flight performance: Minimum range 550 km; Minimum cruise speed 260 km/h; Service ceiling at least 4,000 m. Armament: Guns: Cannon or Machine-Gun operated by the pilot and Machine-Gun operated by the gunners; Missiles and Rockets: Air-to-Ground guided missiles (AGMs), unguided rockets and laser-guided rockets; Active and passive protection system.

péntek, június 21, 2019

Terepkutatás hírszerzés helyett

Asaad Almohammad and Charlie Winter | DEMYSTIFYING THE ISLAMIC STATE’S PROPAGANDA MACHINE Combating Terrorism Center at West Point Nem az én világom, de hátha valakit lázba hoz annyira, hogy elolvassa. A szerzők hozzáfértek az elmúlt években az amerikai erők* által megszerzett vagy legfoglalt eredeti dokumentumokhoz, interjúztak egy csomó belső forrással és persze hozzátették, amit már a szakirodalom is összeszedett a témáról. Egész részletes táblázat van benne az Iszlám Állam média irányításáról. (* utóbb kiderítem, hogy valszeg nem, vagy nem csak az amerikai erők által legfoglalt dokukat használták, hanem az ún data collectorok által összegyűjtött forrásokat) Nekem a legérdekesebb ez a lábjegyzet volt: During the field work for this paper, all but two of the 13 individuals who were approached to participate in the study were based in Islamic State-held territories in Syria. The seven individuals who agreed to participate in this study knew and were trained by and worked with the first author in the past on a number of projects. Some of these projects included publications on the Islamic State. All seven individuals are based in Islamic States-held territories in Syria and are collecting information on Islamic State operations, leadership, and movement. None of the seven collectors agreed to list the names of their current employers in this publication. That said, all details describing the collectors and quotes used in this study were approved by them, including the information in this note. Tehát vannak/voltak ezek a data collectorok, akik valakiknek dolgoznak és akik azzal foglalkoztak Szíriában, az Iszlám Állam ÁLTAL URALT területen, hogy információkat gyűjtsenek a Iszlám Állam vezetéséről, működéséről, műveleteiről. Ezeket az emberek az egyik szerző trained by and worked with korábban más projektekben. És az a szép, hogy nem a CIA, vagy DIA valószínűleg, ahogy rávágná az ember, hanem olyan akár nyílt finanszírozásból folytatott kutatás, ahol ezeket meg lehet csinálni. Az elmúlt években született néhány lélegzetelállító publikáció az Iszlám Államról. Nem feltétlen azért mert olyan szuper volt a tartalmuk (nem olvastam mindet, nem tudom mi van bennük), hanem azért mert a szerzők részben elfogott IÁ tagokkal való beszélgetésekből, interjúkből szerezték az infokat. Ami azért elég ritka, bár az is igaz, hogy ha valaki ezt itthon prioritásnak találná, egy fél évi szervezés és pár iraki út után egy magyar kutató is megtudná csinálni már. Nem tudom, hogy a fent emlegetett, az egyik szerző és a data collectorok közös együttműködése az alábbi kiadványokban testesült-e meg, de ezek azok, ahol a jelzett szerző helyszíni adatok, források és terepkutatás írta meg, amit megírt: Asaad H. Almohammad and Anne Speckhard, “Is ISIS Moving its Capital from Raqqa to Mayadin in Deir ez-Zor?” ICSVE Brief Reports, April 3, 2017; Asaad Almohammad and Anne Speckhard, “ISIS Drones: Evolution, Leadership, Bases, Operations and Logistics,” ICSVE Research Reports, May 4, 2017; Asaad Almohammad, “ISIS Child Soldiers in Syria: The Structural and Predatory Recruitment, Enlistment, Pre-Training Indoctrination, Training and Deployment,” The International Centre for Counter-Terrorism – The Hague 8:14 (2018). T

szerda, június 19, 2019

Molnár Anna – Marsai Viktor – Wagner Péter: Nemzetközi biztonsági szervezetek (letölthető)

Egy vagy két év után megjelent végre egy új tankönyv, amelynek egyik szerkesztője és szerzője is voltam. A könyv letölthető, a "Nemzetközi biztonsági szervezetek" címet viseli, és ennek megfelelően esettanulmányok vannak benne a legtágabb értelemben. AZ ENSZ vagy az EU tipikusan sokarcú szervezet, éppen ilyen részük is van, míg a NATO esetében nincs vita a fő funkcióról. A Sanghaji Együttműködési Szervezetet nem olvastam, de kíváncsi vagyok, mert az gyakran hivatkozzák anti-NATO-ként, ami szerintem képzavar (vagy a NATO félreismerése). Hogy lehet egy olyan szervezet katonailag hatékony, amelynek 1. nincs ingegrált katonai parancsnoksága és struktúrája 2. ahol egymással konfliktusban álló országok is tagok (India-Pakisztán). A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete is egy érdekes tagság, ahol ugyanúgy a bizalom hiányzik mint az SCO-ban és amelyet egyszer gondolták bevetni, 2010-ben Kirgizsztánban (zavargások Os-ban), de akkor az oroszok megfutamodtak a feladattol és a várható politikai kihívásoktól Az én fejezetem nyilván nagyon érdekes :) Nagyon tanulságos volt utánanézni, a GCC-nek,amit szintén egy NATO szerű katonai szövetségnek aposztrofáltak, és amiről nekem az jött le, hogy tévedés ez is. Ha azt látjuk,hogy a világ legmodernebb haditechnikai eszköeivel felszerelt Öböl államok kavarnak együtt, hajlamosak (legalábbis én) vagyunk azt gondolni, hogy akkor ez biztos működik is. Ehhez képest a megelőző évtizedekben a politikai és gazdasági eredmények szubsztantívabbak voltak, csak nem látszottak. Ellenben a katonákra, hadseregekre, fenyegetésre mindenki odafigyel, ez jelentette a lufit a GCC esetében. Tekintve a mostani (2014 óta?) tartó szaúdi/emírségi-katari szembenállást, Omán különutasságának felerősödését, az GCC katonai jellegének hiányáról lehull a lepel - legalábbis nekem. Amire még nagyon kíváncsi leszek, az Szent-Iványi Balázs tanulmánya, mert ez viszonylag új jelenség a világban, és Balázs jó szakértője a témának. Kíváncsi vagyok miként rakta össze. Molnár Anna – Marsai Viktor – Wagner Péter: Nemzetközi biztonsági szervezetek Tartalom: Marsai Viktor – Molnár Anna – Szenes Zoltán Nemzetközi biztonsági szervezetek – bevezetés Molnár Dóra: Az Egyesült Nemzetek Szervezete – kollektív biztonság Lattmann Tamás: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa – kollektív biztonság Szenes Zoltán: NATO – kollektív védelem Molnár Anna: Az Európai Unió – a biztonsági közösségtől a kollektív védelemig terjedő folyamat Remek Éva: Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet – kooperatív biztonság Szenes Zoltán: A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete – kollektív védelem Marsai Viktor: A biztonság közös fejlődése az afrikai kontinensen Wagner Péter: Az Öböl Menti Együttműködési Tanács: egy sosem volt katonai szövetség Bartók András: Az ASEAN és az ASEAN Regionális Fórum Kiss Roland: A Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) Hegedűs Barbara: Amerikai Államok Szervezete – kollektív védelem Asqui Jorge Kristóf: Riói szerződés – kollektív védelem Szent-Iványi Balázs: Nemzetközi fejlesztési szervezetek és a fejlesztés „biztonságiasodása”

szerda, június 05, 2019

KFOR és a hawaii nemzeti gárdisták

Néha visszahallom, hogy az amerikaiak Koszovóba nem a premier erőiket (hogy finoman fogalmazzak) küldik a KFOR-ba, de sosem hallok konkrétumokat. Bár azt is meg kell jegyezzem, hogy talán egy ilyen egységnek a harcértéke még mindig paritásban van/lehet egy bármelyik európai ország hasonló, nem első-lépcsős alakulatával. Jelenlég még az amerikaiak adják a KFOR legnagyobb erejét, de két (keleti és nyugati) harccsoport közül is ők adják az egyiket, és e két harcoló erő mellett ugye még ott vannak a magyarok, amelyek - ha jól emlékszem - egy zászlóaljnyi erővel adják a KFOR parancsnok közvetlen alárendeltségében működő, szintén harcoló egységet. Igen megnéztem: Harcászati Tartalék Zászlóalj (KTRBN - KFOR Tactical Reserve Battalion). Megnézhetném, de lusta vagyok, hogy a jelenlegi létszámmal 4. vagy 5ik legnagyobb hozzájáruló nemzet vagyunk, és arra sem emlékszem, hogy már megemeltük a létszámot, vagy még csak tervezzük. De a végén valahol 500 körül fogunk járni, amivel szerintem a végén top 3-ban leszünk. USA, olasz, osztrák, magyar a sorrend februári adatok alapján (mégis megnéztem). Top 3-ban lenni már azt is jelenti, hogy akár KFOR paracsnokot is adhatunk és ahogy hallottam tervek is vannak rá. A vezetés főként olasz, amerikaiakról nem nagyon hallottam. Magyar parancsnok-helyettes már 2015 óta van, az első talán Korom tábornok volt, aki ma a már a Honvédség parancsnoka. 201nemtudomhányban még volt szerencsém meglátogatni az első vagy második váltást, amikor még csak egy századot adtunk a KFOR parancsnok harcászati tartalék zászlóaljából, portugál parancsnokság alatt, nagyon érdekes dolgokat meséltek, és még voltak is akciók Észak-Mitrovicában. Visszatérve az amerikaiakhoz és a cikkhez, amit meg akarok osztani, a lényeg, hogy itt most benne van, hogy melyik alakulat van éppen Koszovóban: Hawaii National Guard’s 25th Infantry Brigade Combat Team. Képzeljük el Hawairól Koszovóba? Az mekkora váltás már és kilenc hónapon át. És mind vagy majdnem mind civil hátterű katona, mint nemzeti gárdista. Érdekes, nem?

hétfő, május 27, 2019

A RQ-21A Blackjack drón "elkapása"


AZ Egyesült Arab Emírségek rendelt a RQ-21A Blackjack rendszerből négyet (rendszerenként 5 UAV + ami kell hozzá). Még az életben nem hallottam erről a rendszerről, gondoltam valami kínai cucc, mivel az amerikaiak nem akarnak felfegyverzett UAV-ket eladni az öbölmenti szövetségeseiknek. Rákerestem, és beláttam, hogy ez egy kisméretű, vagy inkább kisebb méretű amerikai UAV típus, amely egyszerre van rendszeresítés alatt a tengerészgyalogosoknál, a haditengerészetnél és néhány NATO szövetségesnél (és most már az emírségeknél is) miközben még vannak vele problémák is – a wikipedia szerint.

De ezek miatt még nem írnék posztot. Arra lettem kíváncsi, hogy vajon hogyan néz ki összecsomagolva ez a rendszer? Gondolom a kompaktsága miatt rendszeresítik, nagyobb, mint egy kézből indítható mini UAV és kisebb mint egy repterekről üzemelő „sima” UAV.
Ahogy keresgéltem a neten, találtam ezt a videot. Az indítás ismerős, egy katapult rendszerrel indult el, viszont az „elfogás”, az brutál. Nem láttam még ilyet (persze nem is vagyok UAV szakértő), de ez a megoldás meglepett. Nem is értem, igazán, hogy mi az elv, miért marad fenn akadva a gép azon a dróton vagy min. Valaki elmagyarázhatná.


vasárnap, május 12, 2019

Mibe kerülhet a magyar Gripen flotttát üzemeltetni?

Ma lesz a Trump-Orbán találkozó és talán kiderül, hogy miben is egyezett meg a két fél a haditechnikai beszerzések terén. Az F-35-ös többször felmerült lehetséges opcióként a Gripenek lecserélésére, azt hiszem 2026 után. A hétvégén belefutottam egy cikkbe, ami arról szólt, hogy a Pentagon nem tartja valószínűnek a Lockheed Martin terveit, hogy 2025-re 25.000 USD legyen egy repült óra( cost per flying hour) One of the F-35′s cost goals may be unattainable Ez most olyan 44.000 USD/óra áron van, és 2024-re két kormányzati elemzés is 35.000 USD/órára tartja csak elképzelhetőnek a csökkenést (erről szól a linkelt cikk). És mennyibe kerül ugyanez a Gripennél? Egy 2012 IHS Jane's elemzésben 4700 USD/órára becsülték az összeget, míg a F-16 Block40/50-es verziójánál 7000 USD/órára. Ez a képt "legolcsóbb" üzemeltetésű 4. generációs vadászgép talán. 4000 dollár olyan 1,1-1,2 körül van, a F-35 ennek a tízszeresét tudja most repült óránént. Mennyit repülnek a pilóták? Ki mennyit :) Az osztrákok kapcsán hallottam/olvastam egy olyat, hogy a "combat ready" minősítéshez 180 óra kell évenre. Az ennél alapcsonyabb minősítéshez (nevét elfelejtettem), ami ahhoz kell, hogy a háborún kívül mindent megcsinálhass a gépeddel 120 órát kell teljesíteni. Amikor itthon botrány lett a Magyar Nemzetben, hogy a Gripenekkel nem repülnek pilóták mert nincs pénz kerozinra, akkor 80 órára emlékszem. Hány pilóta van a 14 Gripenre? nem tudom pontosan (vagy ha tudnám, leírhatnám?) de 20 biztosan van a 1,5 feles szorzó miatt. Tehát akkor a matek, még ha csak becsléseken és félinformációkon is alapszik és ideáltipikus: 20 pilóta x 120 óra x 1,1 millió forint = 2,64 milliárd forint. Tudom, sok a bizonytalan ebbe az egyenletben, lehet több a pilóta, valószínű több a repült óra költsége (hiszen amit megadnak hivatalosan az mindig PR célokat szolgál, bár ez nem hivatalos hanem szakértői becslés volt) viszont a 120 óra nagyon optimistának tűnik. Aki jobbat tud, játszon el a komentek között a maga verziójával. Írom ezt az egészet azért, hogy jelezzem, nem csak a gépek beszerzése kerül sokba, hanem az üzemeltetés. És a F-35-nál 8-9 szeres lenne mire megérkeznének. (és itt most nyitva is hagyom a kérdést, hogy vajon a fenti repült óra adatokba ki milyen tételeket számolt bele. Az amerikait nem tudjuk, de a svédet igen: üzemanyag, repülés előtti felkészítés és a tervezett időszakos karbantartások költsége a személyügyi kiadásokkal együtt - az angol szövegből nekem úgy értelmeződött, hogy a pilóták költsége - fizetés, stb. - nincs benne)

péntek, május 10, 2019

Tajvani tengeralattjáró tervek

Tajvan önálló tengeralattjáró-építésbe kezd. Nem akkora nagy hír mifelénk, elismerem, de helyi szempontból óriási. Egyrészt a világon kevés ország épít tengeralattjárót, Tajvan nem az a kategória, hogy egy ekkora ország képesnek érzi magát saját fejlesztésre, építésre és üzemeltetésre a költségek és a szellemi kapacitások szempontjából.

De a lényegi kérdés, természetesen biztonságpolitikai jellegűl. me eddig amerikai és holland építésű diesel elektromos tengeralattjárókat üzemeltetett (üzeltet). Ha pontos a cikk, 70 éves a két amerikai darab, ami elég durván hangzik Tajvan biztonsága szempontjából nyilván szükségük lenne további új/használt tengeralattjárókra, a kínai haditengerészet intezíven fejlődik és növekszik, ez szerintem a sajtóból is világosan átjön (és tényleg ott van még a haditengerészet akárhányéves évfordulójának videoja is a leveleim között).

Ami ennél is érdekesebb, hogy Kína gazdasági súlya miatt ma már senki sem akar/mer eladni tengeralattjárót Tajvannak. Az USA talán eladna, de nem gyárt már ilyen hagyományos tengeralattjárókat.. A wikipedia szerint 7 ország gyárt dizel-elektromos tengeralattjárókat, de pl Dél-Koreát és Észak-Koreát nem sorolták felel, szóval nem venném készpénznek.

csütörtök, május 09, 2019

Mennyire lehet vakáció, amikor nem dolgozol az új norvég kémhajón?


Ez kémhajós érdeklődés onnan jött, hogy egy norvég hír kapcsán eljutottam a Marjata nevű kémhajóhoz, ami egy meglehetősen csúnya és kicsi hajó anorvég haditengerészetben. Ahogy utánolvastam, kiderült hogy már Eger a neve és az új Marjata (sorban ez a negyedik), már inkább hasonlít egy luxus krúzerre mint egy kis hánykolódó kémhajóra. Oké persze ott vannak rajta az antennák meg még ki tudja mi, de tágas, széles nagy hajóról van szó.
Illustration for article titled The Russian Military Despises This Strange Wedge Shaped Spy Ship
Forrás. )Ez a cikk önmagában is érdekes, a hajó különleges formája, Ramform teste elsősorban a tengerállóságával, stabilitásával áll összefüggésben)

És a következő gondolatom az volt, hogy na aki ezen szolgál, az egy kiránduláson vesz részt, már ha szeret hajókázni az északi jeges tengeren (én szeretnék hajókázni). Csak gondolom, hogy tágasak a kabinok, van edzőterem, úszómedence, jó konyha és könyvtár. Érdemes belegondolni, hogy egyébként milyen szar lehet egy kémhajón dolgozni. Egybe le kell nyomni heteket, hónapokat család nélkül, a munkádon kívül más munkád nincsen, és nagyon nem is tudsz csinálni mást. Mint egy katonai tábor Afganisztánban, Irakban, csak nem vagy közvetlen életveszélyben, de ugyanúgy monoton az egész.
Persze a váltás könnyebben megoldott, mert helikopterrel vagy kikötő látogatáskor feljöhet a váltás, de azért még is csak egymagadban dekkolsz. Otthon legalább csak 8-10 órát látod a kollégáid, itt 7/24-ben. Az előző Marjatan állítólag 50 hírszerző dolgozott, ez a hajó másfélszer olyan hosszú, és amit látni a kiszorításáról adatot, aszerint az egynegyedével nagyobb.

Az új Marjatát Romániában építették (lásd még a svédeket a lengyelekkel), aztán végigvontatták a Boszporuszon és Gibraltáron keresztül Norvégiáig. Mennyi kérdésem lenne, hogy ezt mégis hogyan csinálják. Itt felszerelték, és bár nem emlékszem konkrétan, de az amerikai együttműködés itt is megvolt a technika tekintetében.

Most (2015-ben állt asszem rendszerbe az új hajó) először egyszerre két kémhajója is lesz a Norvég Hírszerzésnek (Norwegian Intelligence Service, Norsk Etterretningstjenesten), ami már önmagában is eszkalációt jelent a megelőző évtizedekhez képest. Ennek két különálló oka is van. Egyrészt az ukrajnai orosz beavatkozás mindent megváltoztatott, de ha nem is történt volna, Moszkva egyébként is intenzíven elkezdte az Arktisz militarizálást. Novaja Zelmjan régi légibázisok újjáépítése. Sarvidéki hadviselésre felkészített és dedikált alakulatok, és egy új állandó szárazföldi bázis valahol magasan a 80-ik szélességi kör felett. Erről voltak szuper képek, majd megkeresem egy következő posztban. Mindezek mellett az oroszhaditengerészet tevékenysége is megélénkült, új, modernebb tengeralattjáró típusok, hadihajók mind több feladatot adnak a norvég hadseregnek és a hírszerzésnek is.

Már nem tartozik szorosan ide, de Norvégia néhány évtized után ismét állandó katonai jelenlétet hoz létre Finnmark tartományban, a sarkkörön túl. Kirkenesbe (ez az orosz határ mellett van) egy ranger századot telepít, Porsvangerben, pedig ha jól emlékszem egy lövészzászlóalj kerül. Szerencsém, hogy voltam mindkét városban, talán lesz értelme előkeresni a régi képeket? Remélem még eljutok oda még egyszer, és már a katonákat is fogom tudni nézni. 😊


péntek, április 12, 2019

Megégve Kongóban, egy CIA ügynök túlélése 1965-ben a semmi közepén Afrikában

Richard L. Holm CIA ügynök bevetésre indult Kongó északi részére, korábbi informátorokkal venni fel a kapcsolatot újra. A térségben dolgozó "CIA légierő" (két kétüléses gép) elvitte egy körre, hogy a levegőből is megnézze a vidéket, de egy hirtelen időjárásváltozás mindent megváltoztatott. Az üzemanyag elfogyott a viharkerülés miatt, vészleszállás, fejreállás és Hols ügynök testének 30 százaléka megégett Afrikának egy olyan pontján, ahol a civilizáció legközelebbi pontja 6 napi járóföldre volt és ahol ellenséges gerillák járták a vidéket. A pilótája túlélte a leszállást, a közeli falu barátságos volt és vállalták hogy vigyáznak Holms ügynökre, amíg a pilóta elmegy segítséget hozni. És igen, hat napi gyaloglás, kajakozás, sőt biciklizés után jutott el a leközelebbi városba (Paulis, ha valaki meg akarja keresni a térképen) Hogy mivel kezelték az égett felületeket a helyiek, azt a későbbi vizsgálatok sem tudták megállapítani, de kigyoolajat és gyógynövényeket sikerült azonosítani:

Many of the visitors came from abroad. An Ethiopian doctor observed that the black substance used on my burns look like an age-old tribal remedy used in rural areas of Africa. He had heard that one of its ingredients was boiled snake. Several months later, two Air Force doctors were sent to Africa to investigate the substance. They evidently found that it did include snake oil, plus tree bark and herbs. Some of the herbs could not be identified.

 Holms-ot természetesen azonnak keresni kezdte mind a CIA, mind a partnerországok de hát egy magyarországnyi területen… Végül a pilóta segítségével eljutottak az ügynökükhöz, aki az idő nagy részét delíriumban töltötte, megvakulva, kiszáradva, rémálmokkal gyötörve. A helyiek ápolták a legjobb tudásuk szerint, gondoskodtak az égési sérüléseiről, tisztították, itatták. És akkor beindult a CIA gépezete, csak másképp. A belga hadsereg egyik helikoptere kiemelte a faluból Paulis városba, onnan egy C-130-as repülő elvitte a fővárosba, ahova az USA légierő elküldöd egy B 707-es utasszállítót, egyetlen utasért. Holmes összesen 11 napot töltött a szabadban kb 90-ről 45 kilóra fogyott le, csak ezután láttak neki az orvosok a felélesztéséhez, bár többen eleve lemondtak róla, amikor meglátták összeégett, és addigra a hegesedéstől megfeketedett karjait, testét, fejét.

A CIA a legjobb kórházi kezelést biztosította számára az amerikai katonai kórházakban, VIP részleg, egyágyas szoba, ami csak a tábornokoknak járt akkor. Az egyik szemét el kellett távolítani és amikor a másikat is meg kellett műteni, az Ügynökség az ország legjobb szemsebészét hívta el a katonai kórházba (azaz nem bízta az egyébként biztos kiváló, de helyi katonai orvosokra). A sok barát és kolléga látogatása tartotta Holmban a lelket és amikor eljött a közvetlen főnöke és megkérdezte, hogy mit szeretne csinálni ha visszatér egyszer (látni még ekkor sem látott a megmaradt szemével), azt mondta Kínával foglalkozna. Hamarosan egy nyelvtanár kezdte el látogatni hetente kétszer, hogy mandarin nyelvórákat vehessen. Az égési sérülések miatt néhány újpercét elvesztette, bőrtranszplantáció és hónapokon át tartó gyógytorna után karjai nagyrészt visszanyerték régi formájukat és mozgásukat is.

Összesen 28 hónapig, azaz több mint két évig tartott a rehabilitáció. Holm ezt követően folytatta karrierjét a CIA-nál onnan ment nyugdíjba és valaki rákeres a nevére, látni fogja, hogy milyen szépen rendbejött. A sztorit pedig onnan ismerjük, hogy Holm ügynök megírta a CIA tudományos folyóiratába, a Studies in Intelligence-be 1999-ben.

szerda, április 03, 2019

Magyar harcjármű beszerzés lehetséges mérete és költsége a cseh példa alapján


A csehek mindig meg tudnak lepni. Miért fontos szemmel tartani a cseh haderő modernizációt, mert méretét tekintve egy kb. azonos erőről van szó, miközben az ország gazdasági ereje is kb. azonos (úgy értem nem egy Hollandia, vagy Belgium, vagy Dánia) és a biztonság és védelempolitikai ambíciói is kb. azonosak. Persze minden itt felsorolt mutatóban jobbak, erősebbek a csehek, az a spórolás (és párhuzamosan gazdasági mélyrepülés) ott nem volt ami itt (és lehet már a rendszerváltás előtt is jobban álltak gazdaságilag, nem tudom, szóval lehet hozott/örökölt dolog). Mi az apropó: a cseh hadsereg páncélozott harcjárműveinek (IFV) modernizációja. Hogy transzparensebb? Fáj igen, de ez itthon politikai jellegű döntés. Így még izgalmasabb, hogy a csehek mit terveznek. Na de mit?

 ...Ministry of Defence revealed new details for the tracked Infantry Fighting Vehicles acquisition. There will be 210 new vehicles at an estimated cost of CZK 53 billion (USD 2.3 billion). The vehicles will be required to carry 11 soldiers (crew of 3, 2 specialists, 6 troopers), the 30mm cannons also stands confirmed, and it has been decided the vehicles are to be mounted with manned turrets. Four manufacturers were invited to submit bids to supply the vehicles: BAE Systems (CV9030CZ), General Dynamics European Land Systems (ASCOD 2), PSM (PUMA) and Rheinmetall Landsysteme (LYNX). An important part of production and servicing is to be assured in conjunction with the VOP CZ – a state owned company that specializes in military equipment engineering, production and development. 

Azaz. Ennél több járművet mi sem fogunk beszerezni valószínűleg. A cseheknek négy gépesített lövés, két könnyűlövész, egy harckocsi és egy légideszant (airborne) zászlóaljuk van. Nekünk van 5 könnyű lövész és egy harckocsi zászlóalj - bár talán Tatán a 2. lövész zászlóalj az csak keret alakulat???? 

Most a felderítő és SF zászlóaljakat nem számolom, azok most sem használnak, ugyan a MH 25. Bornemissza felderítő ezred elődje 1. Páncélos Felderítő Zászlóalj volt.) Szóval, ha nem tévedek nagyot a harcoló egységek számát tekintve (és felépítésük közel azonos), akkor nagyságrendileg azonos méretű beszerzésre lehet számítani, nagyságrendileg azonos összegért. Még egy dolog! Csak most látom, hogy nézem a cseh alakulatokat. 

A cseheknek van 107 Pandur IFV-jük, ami kerekes. Talán ez a két könnyű lövész alakulathoz van? Ha igen, ez AKÁR azt is jelentheti, hogy otthon is két beszerzés lesz. A nehéz és közepes dandárnak lánctalpasokat szereznek be, a könnyűnek (vagy/és a közepesnek) meg kerekest? Hány BTR-80-as is van rendszerben hivatalosan? Hogy ez nem jutott eddig az eszembe! Talán nagyságrendileg azonos mennyiségű IFV-ket fogunk venni? Biztos már államtitok, de azért átgereblélyezem majd a netet.

péntek, március 29, 2019

Atommeghajtású tengeralattjárók és stratégiai bombázók a Kola félszigeten


A szörfözés klasszikus esete volt velem a napokban. Elindultam onnan, hogy megnéztem a Viking hajótársaság helikopteres mentését a norvég partoknál, onnan eljutottam egy tavaly decemberi helikopteres mentéshez a Spitzbergáknál, onnan találtam egy cikket, ami arról szólt, hogy mennyire alultervezettek a helikopteres SAR képességek Észak-Norvégiában, mióta megjelentek az ún. megacruiserek 5000-6000 utassal, onnan eljtuttam a barents Observer egyik újságírójának  twitter oldalára, ott találtam egy posztot arról, hogy Oroszország hogyan bővíti a tengeralattjárókra telepíthető nukleáris töltetű rakéták depotját a Kola félszigeten. Mi a kapcsolat megacrusier/halászhajó katasztrófák és a orosz atomtengeralattjárók között? A biztonság. Észak-Norvégia szempontjából a legnagyobb kritikus elem, hogy a Kola félsziget tele van nukleáris fegyverekkel, atomtengeralattjárókkal, atom meghajtású jégtörőkkel. 

Innen átmentem a Google Mapsra megnézni, hogy én is látom-e a bázist, és erre rákeresve szövegesen is végül rátaláltam az Olenyegorszk légibázisra, ahol több tucat rohadó Tu-22 Backfire-t volt szerencsém megpillantani. Visszamenve a tengeralattjáró bázisra pedig egy Akula és (talán egy) Delta IV osztályú atomtengeralattjárót láttam a levegőből. Jaa, kihagytam, még volt egy kanyar a norvég haditengerészet két aktív kémhajóiról is olvastam egy cikket, és onnan jutottam el a orosz bázisokhoz (itt volt említve, hogy mit is fognak figyelni).


Ez tehát a légibázis felvétele, kb 26-28 TU-22-es parkol egymásnak fordítva, míg előtéren talán az aktív, működőképes stratégiai bombázók parkolnak másik négy An-12 szállítógép és nem tudom milyen helikopterek mellett. A Wikipedia szerint a bázis egyik volt azoknak az sarkör közeli orosz bázisoknak, ahonnan az USA ellen indultak volna a bombázók nukleáris csapást mérni. A wiki szerint SZu-27-es és Mig-31-es is állomásoztak itt, de ennek a kép készítésekor nem volt nyoma. Néhány álcázott hangárnak/bunkernek van nyoma a reptéren, amely talán ezeknek a kisebb gépeknek lehetett a helye. Érdekes, hogy hangárt egyet se látni a stratégiai bombázók számára (gyorsan megnéztem az mostanság víz alatt levő Offutt Air Base-t, és ott sincs a nagy gépekhez hangár, igaz van három-négy hangár, ahol gondolom karbantartást, mondernizációt végeznek/végezhetnek a gépeken. Megnéztem és a Barksdale légibázist is, amely a B-52-es bázisa. Ott is egy van egy tucat gép, amely nem tűnik úgy, hogy aktív használatban lenne).

Hogy találtam meg az Olenyegorszk légibázist? Úgyhogy a norvég újságírónak megtaláltam egy cikkét, amiben google maps képekkel ábrázolta az orosz nukleáris tárolók bővítését. Ha ő megtalálta, akkor én is, gondoltam. De ő a bővítés fő helyszínének Guba Okulnaja települést jelölte meg, és mellette másik négyet, ahol vélhetőleg atomfegyvereket tárolnak az északi flotta tengeralattjárói számára.

Guba Okulnaját nem találtam, a norvég cikkből csak annyi derült ki, hogy Severomorszk közelében van. Mivel nem találtam sehol Guba Okulnaja-t, rákerestem a következő említett településre Gadzsijevo-ra, na ott már volt látnivaló.


Ha valaki veszi a fáradságot, és megnézi, fog látni a kikötő közelében néhány új építési nyomot, állítólag ezek azok az új tárolók.

Közben rákerestem a neten Guba Okulnaja nevére és nem egy 1963-ös CIA jelentés jön ki elsők között? A dokut megnézve, kiváló térkép segít útbaigazodni, hogy hol is van a bázis, így meg is találtam a térképen (nem sok minden látszik még egy tengeralattjáró sem, csak talán egy Ivan Rogov osztályú partraszálló hajó, de ezt már kivonták a hadrendből a Wikipédia szerint).

Guba Okulnaja jutott egy kis szerep a történelemben. Az 1962-es kuba válság idején itt (is) pakolhattak fel hajókra nukleáris robbanófejeket. A CIA jelentés arról szól, hogy egy kereskedelni hajó jelent meg a bázison, majd elment Kubáig, ahol az blokádba ütközött, majd visszahajózott a Guba Okulnajába.

A bravúr az volt, hogy erről a CIA-nak fotói is voltak a kikötőből. 1962-ben. Ezt vagy egy tengeralattjáró csinálta. Ez bravúr, mert akkor mindezt az orosz északi tengeri hadiflotta szájában csinálta, Severomorsk, a fő hadikikötő 10-20 km-re van, kicsit hátrébb Murmanszk, Guba Okulnajával egy öblöt alkotnak.  B verzió, hogy valami ügynökük készítette a fotót egy hajóról, csónakról, pont akkor, amikor ott volt a kereskedelmi hajó. Hááát, ennek inkább kisebb a valószínűsége, úgyhogy maradjunk a tengeralattjárós változatnál.

hétfő, március 11, 2019

Miért Mig-21-est vetettek be az indiak a pakisztáni támadók ellen, mikor volt modernebb gépük is?


A hadseregek gyengeségét erősségét, háborúk lehetséges kimenetelét sokszor abból próbálják soka megjósolni, hogy „mekkora” az adott hadsereg. A számok. Tankok, repülők, katonák. Meg persze a haditechnika minősége. Orosz, amerikai, izraeli. Ötödik vagy negyedik generációs repülőgép. Okos bomba vagy buta bomba.

Jó lehet kicsit túlragoztam, de most olvastam egy érdekes indiai cikket, és ilyenkor mindig eszembe jut, hogy mennyire „banális”, bürokratikus, logisztikai, kiképzési dolgokon tudnak múlni dolgok, nem a mennyiségen és minőségen. India és Pakisztán konfliktusa azért jó „példa” erre, mert itt még vannak napjainkban is összecsapások, mindkét országban angol nyelvű sajtóban (azaz az érdeklődő többség el is tudja olvasni) és még ráadásul megvan az a sajtószabadság és érdeklődés, hogy írnak is róla. Különösen az indiaiakat érzem erősnek a nyilvános önmarcangolásban, önfeltárásban. A Kargill-i háborúról annak idején remek könyveket vettem, amit ex tábornokok írtak.

A mostani összecsapás kapcsán mindenkiben felmerült a kérdés, hogy India miért az elavult MIG-21 Bison-okat indította az F-16/J-17-e csapásmérő kötelék ellen, mikor voltak modernebb gépei is, amelyek nagyobb eséllyel vették volna fel a harcot a támadókkal (közben kiokosítottak, hogy nem MIG 21 Bisz volt az, hanem annak MIG-21 jelentősen feljavított utolsó verziója, a Bison). Olvastam már több verziót, de ez a mostani elég mellbevágó, de hihető a hasonló indiai példák után, sőt kis itthoni áthallása is van. A válasz az, hogy azért, mert még nem épültek meg a bunkerek Kasmírban, amelyekbe befértek volt a Szu-30-asok.

A típust két évtizede kezdte el beszerezni India, majd 250 gép van rendszerben, de csak 2017-ben döntöttek a bunkerek építéséről Kasmírban. Ennek hiányában – és a korábbi háborúkból okulva – a legmodernebb típust nem állomásoztatják a határ közelében, nehogy egy megelőző csapás áldozataivá válljanak.
Tehát az indiai légierő bénázása – úgy tűnik - nem a pilótákon, hanem a bürokrácia bénázásán legyen szó a légierőről (mint haderőnem) a vezérkarról, vagy a minisztériumról. Ha lett volna bunker, a támadók velük találkoztak volna, és akkor talán nem csak az indiaik állítanák (ebben a cikkben is), hogy lelőttek egy pakisztáni vadászgépet.

csütörtök, március 07, 2019

Gripenek helyet 5. generációs repülők?


Azt írja ma a kormányzatnál általában jól értesült, de néha tévedéseket megfogalmazó Haraszti Gyula, hogy a Gripeneket lehet lecserélik 7 év múlva, amikor lejár lízing (nem a bérlés, mint írja) - kormányzati források alapján. Az ok, hogy ötödik generációs gépet szerezzünk be, mert ez most 4 és feledik és elavult lesz hét év múlva. 

Az hogy 4. vagy 4. és feledik generációs a Gripen magyar szempontból szerintem mindegy. A jelenleg ismert, biztonsági és katonai doktrinákban megfogalmazott (bár ezek is átíráson vannak éppen) céljaink, az elmúlt 30 év hagyományai, a politikai elit áldozatvállalási hajlandósága, a magyar társadalom támogatottsága szempontjából, stb stb. a magyar légierő lenne az utolsó, amit egy válságkezelő műveletben bevetnénk (háborúról nem is beszélek). 

A magyar Gripenek története épp az, hogy "mindent" kispóroltunk belőle, a balti légirendészeti misszióban az utolsók között vettünk részt. Az Iszlám Állam elleni globális koalícióba is küldhettünk volna gépeket, de nem volt rá ambíció (azaz politikai szándék, pénz, humán erőforrás, és fegyver sem. A képesség épp hogy). A Gripen nem lesz elavult 7 év múlva, ha minden lehetséges modernizációt biztosítunk számára és nem spóroljuk ki azokat. A "lopakodó képessége" nem lesz, de azon túl szinte minden másban adott lesz a lehetőség, hogy még évtizedekig használjuk, ha megfelelően költünk rá. 

Persze történhet lépésváltás, lehet ambíciózusabb a magyar külpolitika, a magyar honvédség, de azért venni 5 generációs gépet, hogy a magyar és a szlovén légteret örizzük vele, és CAS-t gyakoroljanak vele a Bakonyban a különleges műveletiek, azért nagy pénzkidobás lenne. Vegyünk ilyet és menjünk háborúzni az USA oldalán. Dánia, Norvégia, Hollandia, Ausztrália, Olaszország, a britek (az FB-n Izraelt kihagytam, máris kaptam a fejemre), a jövőben a lengyelek, nézzük meg, eddig is együtt bombáztak, ott voltak az Iszlám Állam ellen is és most meg is vették az F-35ösöket. Mert ez egyszerre politikai elköteleződés, szándék a szoros kapcsolatok katonai fenntartására (lásd még interoperabilitás) és a használat. 

És arra most ki sem térek, hogy 5. generációs gépek egyelőre csak az USA-nak vannak. Amikor az új védelmi együttműködés megkötése kapcsán ennyi feszültség volt a két fél között, amit más országokkal rutinból kötötték meg, akkor nem biztos, hogy ez az üzlet olyan magától értetődő lesz (bár az is tény, hogy az üzlet, mit látjuk sokszor felülírja a politikát)

vasárnap, január 27, 2019

Török bázisok Észak-Irakban

Nehéz pontosan elhelyezni az ilyen híreket. Észak-Irakban (Iraki Kurdisztán), kurd tüntetők elfoglaltak egy kisebb török bázist, felgyújottak néhány tankot és egyéb járművet tiltakozásul azért, mert egy korábbi török légitámadásban (ami a PKK fegyveresit célozta) két helyi lakos is meghalt.

Tekintve, hogy a török bázisok mind a Barzani, KDP területen vannak, természetesen jelenlétük bírja a kurd vezetés jóváhagyást, sőt talán az iraki kormányét. Valahol jó, hogy a török hadsereg inkább hagyta azt a pár tankot, és visszavonult, mint hogy vérfürdőt rendezzen a helyi iraki kurdok körében (nem, nem minden kurd utálja Törökországot és szereti a PKK-t, szóval ez nem magától értődő). Hagyni kellett levezetni a feszültséget a helyiek körében, még ha ezen az áron is. Egyébként az török hadsereg iraki bázisairól elég kevés infó van. 11-14-18 darabról beszélnek, amelyek többsége az török-iraki határ közvetlen iraki oldalán van. (itt vannak fotók és térkép is)

Ha valamelyik hírnevet kapott, akkor az nem ezek közül került ki, hanem ami Bashikában van (egy keresztény település egyébként), az kurd-iraki "határ" mentén. 2014-ben, az Iszlám Állam moszuli térnyerése után jöttek ide, hogy az IÁ-val ellenséges szunnita miliíciát képezzenek ki, meg persze másért is. 2015-ben vagy 2016-ban, amikor Erbilben mondtam az egyik török alkonzulnak, hogy szívesen meglátogatnám a bázist, először meglepődött, aztán nagyot röhögött és mondta, hogy sajnos azt nem tartja elképzelhetőnek. Nem is látogattam meg (A logikám az volt, hogy ha a sajtónak megmutatják, akkor a kutatóknak miért ne. Sokszor bejött)

Moszult már rég visszafoglalták, de a török katonák még mindig ott vannak Bashikában. Most már még inkább egy anomália, hogy miért engedi ezt az iraki kormány? 2017 előtt még kurd kézen volt a város, az ok, hogy a KDP engedte, de most már iraki kézen van. Szóval hazaküldhetnék őket. A Bashika bázis ebből szempontból más helyzetben van, mint a többi, a török határhoz közeli bázis, mert azok létét még egy korábbi török-iraki megállapodás tette lehetővé. De Bashikáét? Mélyen bent a Irakban? Nem vágom.

szerda, január 09, 2019

Kútba esett izraeli-horvát F-16os üzlet


Szinte már kész tényként kezeltük, hogy Horvátország izraeli F-16 Barak vadászbombázókat fog venni, horvát pilóták már kipróbálták a gépeket is stb.  Aztán 2018 decemberében kezdtek hírek szivárogni, hogy az amerikai fél nem járul hozzá az üzlethez. Hogy miért arról megint több változat volt, pl, hogy az USA azt kéri Izraeltől, hogy „vegye le” az helyi változtatásokat a gépekről és eredeti (gyártási) állapotban szállítsa le a gépeket. Ebbe lehetett valami, mert a horvát fél erre a verzióra hivatalosan is reagált, hogy akkor nem veszik meg a gépeket. December végén, január elején már én is láttam a hírt (én, aki szorosan nem foglalkozik ilyen témákkal), hogy az üzlet bedőlt az amerikai fél problémázása miatt.

Most az egyik horvát lap (Vecerni List, nem ismerem az horvát sajtópalettát, de ezt a lapot már többször hallottam, hogy idézik. De különben is az a fontos, hogy ki írja a cikket és az egyik szerző úgy látom alapos rendszereséggel foglalkozik a témával) új verzióval állt elő izraeli és horvát forrásokra hivatkozva. Eszerint miután az izraeli fél ígéretet tett minden szinten az amerikai felek felé, hogy csak Horvátországnak adja el a modernizált gépeket, az üzlet hatására megnőtt az érdeklődés az izraeli gépek iránt. Bulgária 2 század, Románia 1 század és még talán Kolumbia is (amely korábban már vásárolt izraeli Kfir vadászgépeket) 2 századnyi gép vásárlásán gondolkodott el.
Mi ebben a hiba? Az újságcikk szerint egy minimum 72 gép eladását jelentette volna, ami a az F-16-os gyártójának, a Lockheed Martinnak súlyos – vélelmezett – anyagi veszteségeket jelenthetett volna. Hiszen, a logika szerint, ezzel fontos potenciális piacoktól esik el az amerikai gyártó (bár szerintem inkább máshonnan néznek majd használt gépet ezek országok, lásd még századnyi portugál F-16-os, amit Bukarest vásárolt meg. Bár mintha Bulgária új gépek vásárlásán gondolkodna).

Az újság számvetése szerint Lockheed Martin minimum 15 milliárd dolláros potenciális piacvesztést (potential business loss) szenvedhetne el, ha Izrael teleszórja a vadászgép piacot „olcsó”, de modernizált F-16osokkal. A számítás alapja, hogy a szlovákok F-16V, Block 70/72 (ez a legutolsó, legmodernebb verziója az 50 éves gépnek) gépek darabja 1,5 millió dollár volt, szolgáltatásokkal, fegyverzettel, kiképzéssel, új infrastruktúrával pedig a duplája (nem tudom, hogy ennyi volt-e, a cikk ezt írja)

Ehhez képest a horvátok a 500 millió dollárt fizettek a gépek darabjáért kiképzéssel, fegyverzettel stb. Ez a hatoda, innen nézve valóban olcsó a gép, még akkor is ha talán vannak eltérések a Barak és a V verzió között (bár hozzáteszem, amíg Zágráb nem akarja bevetni ezeket a gépeket egy modern légvédelemmel rendelkező haderő ellen, talán nincs jelentősége)

Idáig tart a lényegi rész, de a cikk végén még van egy érdekes bekezdés, ami összegyűjti az eddigi (összesküvés) elméleteket, hogy miért esett kútba az izraeli-horvát üzlet. Idemásolom az angol fordítást (Baraci és Baracima az F-16 Barak lefordításából korrumálódott):

 According to one theory, the problem was of a political nature because the US was allegedly angry at Croatia, which had not yet built the LNG terminal on Krk for sale of American gas, but also because it invited the Chinese to build the Peljesac Bridge, and the Russians entered Agrokor.  The following was the theory that the blockade came as the Israelis abandoned the purchase of 50 F-35 aircraft, reduced the order to 33, so Lockheed Martin was angry. The next geopolitical theory is that the US has always been against the fact that the Republic of Croatia has combat aircraft, or simply concluded that with Baracima Croatia would have disrupted the balance in the region, so that Baraci is a heavy weapon for Croats. 

hétfő, január 07, 2019

A Wagner csoport Szíriában és a Közép-Afrikai Köztársaságban


Mindig vicces egy kicsit a Wagner csoportról írnom, de ez nem lehet akadály. Az hivatkozott cikk egy kis kellemes rövid összefoglalás a Wagner-csoportról, amiben két újdonság, az egyik azoknak is az, akik már talán olvastak róla. A fő probléma ezzel a szervezettel, hogy állandóan a nyugati PMC-khez hasonlítják, ami nem állja ki a valóság próbáját. Ha van is hasonlóság, akkor az is csak a nyugati/amerikai PC-k korai időszakára hajaz, mert azóta szerinte megregulázták ezeket a szervezetetek, legalábbis nem találkozunk olyan túlkapásokkal, mint a Blackwater esetében Irakban. ezt írja az elemzés:
American Private Military Contractors (PMCs) such as Academi (formerly Blackwater USA), Triple Canopy, and DynCorp typically work under contract in support of larger military missions and have served in logistics, escort, personal protection, or in a training and advisory role, rather than exclusively on the front lines of conflict. These are support missions that are fundamentally different from Wagner’s role. Wagner partners with the Russian military for issues of transportation and logistics, similarly to their western counterparts. However, in both Ukraine and Syria members of Wagner served at times to augment Russian and/or local forces or have served as an “elite infantry“, in direct-action operations, not merely as advisors or trainers. Wagner is also reported to suffer unusually high numbers of casualties for a PMC, which suggests that in some theaters Wagner serves in primarily a combat role, rather than less hazardous non-combat tasks like training and advising.
In CAR and perhaps in Libya, Wagner’s primary mission appears to be the extraction of mineral wealth, securing arms deals, and training local specialist forces, rather than pursuing discernable foreign policy objectives in line with those of their country of origin. This differentiation is important when considering the role of the aforementioned western PMCs, who typically do not operate as independently as Wagner seems to, but are more closely bound to national objectives.
Ennek a szabadságnak a másik ára, hogy a nyugati PMC-k azokról a nehézfegyverekről, amelyet a Wagner csoport használhat, csak álmodhattad, és ez mindjárt megjelenít egy másik fontos különbséget, hogy az állami támogatás milyen is a nyugati és az orosz PMC-k között. Mert harckocsihoz, nehéztüzérséghez hozzáférni azért nem lehet csak úgy, az továbbra is állami monopólium.
A cikk másik érdekessége, hogy már foglalkozik a Wagner csoport afrikai jelenlétével. Erről eszembe is jut egy video, amelyet meg akartam osztani, majd előkeresem. A Közép-Afrikai Köztársaságban való jelenlét a legzavarosabb, mert ott annyi szereplő harcol egymás ellen, miközben az orosz kiképzők a kormányerők támogatására vannak ott. 

A cikk azt írja: With the consent of the UN Security Council Committee created pursuant to UNSC Resolution 2127, an allocation of small arms and ammunition from the stocks of Russia’s Defence Ministry was made available to the Central African Army in late January – early February. Five military [sic] and 170 civilian instructors from Russia were sent to train CAR service personnel with the knowledge of this committee.
… ami azt implikálja, hogy erről az USA-nak vag Franciaországnak alapos ismeretei vannak, az ő hozzájárulásukkal törént a katonai segély és a 5 katonai és 170 civil kiképző érkezése hiszen az ENSZ BT döntött róla, ahhoz pedig az öt állandó tag jóváhagyása vagy tartózkodása kell). Talán csak azt nem kötötték az orrukra, hogy a 170 civil egy PMC lesz? Valószínű.