A következő címkéjű bejegyzések mutatása: haditengerészet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: haditengerészet. Összes bejegyzés megjelenítése

szombat, február 21, 2026

Látogatás a Steadfast Dart 2026 sajtónapjain Németországban

 Két nap intenzív hadgyakorlat nézésben és tanulásban volt részünk február 18-19-én, előbb Putlosban, a Balti-tenger partján; majd Bergen-ben a német „0 ponti lőtéren”. A két helyszínen a NATO gyorsreagálású erőjének, a Allied Reaction Force-nak az összekovácsolása és validálása zajlott, sőt még zajlik.

Az ARF a NATO tagországok erőfeszítéseinek evolúciója, ebben a formájában két év létezik, éves váltásokban. egy olyan 10-12ezer fős katonai szervezete, amely elvileg képes akár napokon belül megerősíteni a NATO bármelyik országát (azaz vannak állandóan magas készültségű elemei), multi domain (ennek még csak most alakul ki a magyar megfelelője, de azt akarja jelezni, hogy szárazföldi, légi, SOF, haditengerészeti, kiber és az űr „haderőnemek” is képviseltetve vannak, azaz minden területen meg tud mozdulni, be tud avatkozni).

Persze az emberek a valóságról nem értesülnek, csak a sajtónapok színházában bemutatott gördülő harcjárműveket látnak, meg szaladgáló katonákat, úgyhogy jönnek a hülye kommentek, hogy de majd a drónok elintézik őket, meg mit ér az a pár katona stb. stb. Tényleg szüretelni lehetne az ilyeneket, de hát ilyen az internet valósága.

A két nap alatt megnézett bemutatók – mint minden sajtónyilvános esemény – egy gyakorlat lebutított, felgyorsított, leegyszerűsített mozzanatai, azért, hogy legalább valamit meg lehessen mutatni, abból ami történik.

Mi történt a valóságban? Az ARF 2026-os váltása 13 nemzet 11000 katonájából áll (kb.) Ezeket össze kellett kovácsolni, szoktatni, hogy legalább valamennyire együtt tudjanak működni, hogy ha a szükség hozza. De hát minden hadgyakorlatnak ez az értelme.

Az ARF vezetését Olaszország adta, azon belül a szárazföldi erőket az olaszok, a haditengerészeti erőket és a SOF-ot a spanyolok, a haditengerészeten belül a partraszálló harccsoportot a törökök vezették, a többiről nem esett szó.

Nem derült ki, hogy a többi nemzet mit csinált, bár cseh SOF erőket láttunk a gyakorlaton.

Mit báboztak el nekünk és a politikusoknak?

Putlosban a képzeletbeli szcenárió a következő volt:

-          spanyol SOF búvárok kiúsznak, felderítenek


-          spanyol SOF levegőből biztosítja a képzelt partszakasz jobb és bal szárnyát

-         török partraszálló erők először RIB-ekkel jönnek, aztán a ZAHA kétéltű harcjárművek érkeznek





-          közben török AH-1 Cobrak biztosítják a levegőből a partraszállást


-          közben a tengeren az ARF az összevont haditengerészeti harccsoportja, fregatokkal, rombolókkal, az Anadolu dron hordozó és partraszálló hajóval és a Castilla spanyol partraszálló hajóval biztosítja a partaszállást, illetve e két utóbbi hajóról indulnak az spanyol és a török egységek.





Mindezt 20 perc alatt prezentálták nekünk és az összegyűlt német turistáknak a kerítés túloldalán. Nyilván egy ilyen folyamat nem 20 perc alatt zajlik le, és talán ellen erő is kellett volna. Igen, de ilyeneket csak a foteltábornokok várnak egy hadgyakorlat sajtónapján 😊

A másnapi, Bergenben tartott gyakorlaton egy másik színdarabot láttunk, nekem tökre hasonlított ahhoz, amit a 0 ponti lőtéren szoktunk látni a többnemzeti bemutatókon, ahol az a cél, hogy minden résztvevő országnak jusson valami szerep.

-          a tribün előtt álló házikókban megbújik az ellenség

-          A400-asról spanyol és cseh ejtőernyősök ugranak, de ez végül elmaradt a rossz idő miatt. Helyezze

-          a cseh SOF érkezik gépjárművön, biztosítja a széleket



-          a spanyol SOF ”belovagol” előre és megtisztítja a házat




-          olasz Manguszta helikopterek a magasból biztosítanak és lőnek valamire, de nem emlékszem mire, mert az elfogott ellenséget kiszabadítani igyekvő ellenerő nem volt a játékban,



-          Ezután horizonton túl megszólal a spanyol Pzh2000-esek, de ezeket csak videon játszották be, nem vettem fel.

-          Elhúznak képzeletben talán egy német Eurofighter, a gyakorlótéren pirotechnikai eszköz robban. Erről sincs kép.

-         Egy spanyol vagy olasz (már elfelejtettem) ATGM járműpáros felvonul és lőnek egyet egy SPIKE rakétával. Na ilyet nem láttam még, és két km-re eltalálnak valamit ami nagyot szikrázik. Ezt tényleg láttuk élőben, de nem tudtam lefotózni.



-          Jön egy olasz török harccsoport kerekes járműveken, török műszakiakkal hátul



-          Olaszok biztosítanak, török műszakiak átjárót nyitnak (az egyetlen lánctalpas, talán egy Bergpanzer, áthajt valami béna szögesdrót akadályon), ami után beözönlik egy török szakasz vagy század.

-          Közben olasz aknavetősök is megjelennek egy darab BvS10-esen, de nem csinálnak semmit.






-          A török erők előre nyomulnak, az ellenséget megsemmisítik, majd mindenki hazamegy.

-         Ja, felderítő drónok cirkálnak a gyakorlótér felett, majd valamilyen demonstrációra kerülne sor az egyikkel, de műszaki hiba miatt ez lefújják a rendezők.

-          A média és a hadseregek képviselői jól átfagyva, kávéért és teáért fáradnak, engem pedig megüt a guta és az aggodalom, hogy hol hagyhattam a mobilom (a buszon hagytam, meglett a végén)

Mit láttunk összességében? A szokásos parasztvakítást, ahol egy szakértő szem látja a hibákat, az értelmetlen mozzanatokat, az életszerűtlen szcenáriókat. Igen, a katonák is unni szokták.

Mi a valódi értelmes a Steadfast Dart 2026-nak? Hogy a politikai vezetők elmondhassák a politikai üzeneteket a saját választóiknak és az ellenségnek. A katonai vezetők lássák, hogy mi működik, mi nem ebben a multi domain ARF-ben, melyik résztvevő ország végezte el otthon a felkészülését és melyik nem. A gyakorlaton résztvevők szokják, gyakorolják az együttműködést, kipróbálják magukat és a szervezetüket, logisztikájukat nem-otthoni körülmények között és gyakoroljanak, gyakoroljanak és gyakoroljanak.

Utána még volt egy statikus bemutató, de arról talán majd külön írok.

szombat, március 13, 2021

A kínai haditengerészet Luyang III rombolója, a Type 052C és D verziók különbsége

 A dániai képeim nézegetésekor beletelt egy kis időbe, míg rájöttem mi a különbség a Type 052 C és D verziói között. A neten keresve persze elsőre teljes a zűrzavar, mert a képszerkesztőknek és bloggereknek nincsenek ilyen skrupulusaik. Ami feltűnt, hogy az én "hajómnak" kör alakú indítócellái voltak a HHQ-9es légvédelmi rakéták számára, a hajó közepén két keresztbe állított négyes indítótubus fogadta be a hajó elleni célokra telepített YJ-62  rakétákat, és hogy a taton csak egy hangárajtó volt, nem kettő. Közelről ezek így néztek ki. A cikkekben említett második, a  fedélzet hátulján levő  HHQ-9 SAM indító fel sem tűntek, mivel a hangár mögött vannak.

És akkor a Type 052C és a D verziók összehasonlítása, persze csak külsőre. A leglátványosabb része a kérdésnek, amihez nem kell felülről látni a hajót az a 360 fokot lefedő, négy radar elem burkolata. A C verziónál ez köríves, a D verziónál síkban helyezkedik el. Persze ez csak a legvégén tűnt fel nekem, először az indító cellák eltérő alakja lepett meg. A C verziónál a kör alakú , a D verziónál téglalap alakúak. Emellett a hajó elleni YJ-62 indító eltűntek a hajó középfedélzetéről, és a tat, azaz inkább a hangár formája is átalakításra került gondolom a hátsó indítótubusok kialakítása miatt. A D verzióban átalakításainak (és a kínai  rakétatechnológia fejlesztésének) köszönhetően, Kína így más képes volt egységesíteni a különböző funkciójú rakétáit, úgy hogy azok mindegyik ugyanabba a cellába férjen bele. A YJ-62 hajó elleni rakétákat az YJ-18 és YJ-83 rakétákkal váltották fel.

A képek forrása itt és itt.
A korábbi, nagyobb méretű AShM rakéták elhagyása révén, az indító cellák száma is megnőtt egy keveset. 56 (6x6 elől, 2x4 YJ-62 középen és mögött 2x6 HHQ-9es megint) helyett 64 (elől és hátul is 32 cella lett kialakítva vegyesen). HHQ-9 légvédelmi rakéta mellett megjelent HHQ-16 közepes hatótávolságú SAM és a hangár tetejére még extrába felkerült egy rövid hatótávú rakétaindító is. (a orrban levő hajóágyút is 100 mm-esről 130 mm-esre cserélték ki. Azt hiszen összességében mondhatjuk hogy erősebb fegyverzetű lett a D verzió.

Itt van néhány fotó a TYPE 052C verzióról, Dániából, a PLAN DDG 152 hajóról.













kedd, február 09, 2021

Liu Hua-csing (Huaqing) és a kurrens kínai haditengerészeti stratégia eredete

Tegnap leadtam az elemzésem a kínai haditengerészetről. Mint mindig, az írás része a lektorok bevonása is, nekem is hárman olvasták el és látták el kommentekkel a szöveget, mielőtt leadtam. Tegnap, az utolsó pillanatban hívta fel a figyelmem Eszterhaj Viktor (aki frissen csatlakozott az intézethet), a kínai geopolitikai egyik szakértője, hogy (többek között) ha haditengerészet fejlesztésének stratégiája kapcsán érdemes lenne megemlíteni Liu Hua-csing szerepét is.

Nyilván még az életemben nem hallottam róla, úgyhogy gyors beleolvasás következett, aminek a révén így még kerekebbé vált az anyag.

Aki bármi kínait fejleményt tanulmányoz, annak szerintem átjön, hogy nagyon látványos a stratégiai gondolkodás, a tervszerű építkezés Kínában (persze ott sem tévedhetetlenek az emberek). A kínai haditengerészet egészen az 1980-as évekig mellékszereplő volt, feladata a partok védelmének biztosítására korlátozódott.

Liu admirális, aki nem is volt admirális, mert élete első felét/harmadát a szárazföldi erőknél töltötte el (1916-ban született, 14 évesen lépett be a kommunista seregbe, és csak 1952-ben került át a haditengerészethez, akkor is csak először az egyik haditengerészeti akadémia politikai tisztjének helyetteseként) arról vált nevezetessé, hogy ő fektette le azokat a stratégiai kereteket, amelyek újraértelmezték a flotta szerepét a jövőben. 1982 és 1987 között volt a haditengerészet parancsnoka, és ebben az időben fektette le azokat a szempontokat, amelynek gyakorlatilag előírányozta azt, hogy milyen képességeket, milyen lépésekben kell „kitolni” a védelmet Kína partjaitól lehetőleg minél messzebbre. 

Első lépésben az első szigetláncig, második lépésben a második szigetláncig, harmadik lépésben globális haditengerészeti erővé kell válnia. Ezt a stratégiát (persze több minden van benne, a kiképzéstől kezdve a mennyiségi és minőségi változáson át a nukleáris elrettentésen keresztül) hívják Two Ocean Strategynek vagy Offshore Active Defence nek is, ha jól látom. (itt meg a kínai haditengerészeti stragéták gondolatai)

Tök egyszerű, nem, szinte adja magát ha ránézünk a térképre, mégis másnak nem jutott eszébe. Plusz Liu valamire ráérezhetett, mert már az 1980as években papírra vetette időhatárokat is belevéve.

A cikkek szerint a második fokozatott a 2020-ra, a harmadikat 2050-re képzelte el. Persze sok minden belejátszott, abba hogy ez összej9tt, mert nem láthatta előre Liu sem azt a gazdasági konjunktúrát, ami megteremtette Kína gazdasági erejét, nem láthatta előre a SZU összeomlását, nem láthatta előre, hogy az USA kiszervezi a termelőiparágait ilyen mértékbe, pont Kínába és azt sem láthatta, hogy az USA biztosan világelső marad még évtizedekig. Ráérzett.

Liu élete nem ért véget 1987-ben, az 1989-es tienanmen téri események idején az erőszakos fellépést híve volt, majd – miután a gyengekezűnek ítélt Csao Ce-jang pártfőtitkárt gyorsan leváltották - az új vezető, Csiang Cö-min katonai tanácsadójává nevezte ki Teng Hsziao-ping, az egész kínai reform atyja, aki ebben az időben már nagyrészt visszavonulva mozgatta a dolgokat. Liu 1992 és 1997 között az ország legszűkebb 7-11 fős irányító testületébe, a Politbüro Állandó Bizottságába is bekerült, ami azt hiszem egyrészt mutatja a súlyát, másrészt meg rávilágít arra, hogy amit kitalált az 1980-as években, azt felülről tudta tovább támogatni, segíteni, iránytani a 1990-es években. Bár – hozzáteszem – a haditengerészet robbanásszerű fejlődése csak a 2010-es években kezdődött el, amikor ő már 15 éve halott volt (1998-ban halt meg).

A szakirodalom szerint Liu fogalmazta meg a saját repülőgéphordozó fejlesztés szükségességét. Ez manapság teljes sebeséggel halad, miközben sokan megkérdőjelezik az értelmét, mondván hova minek, az amerikai hordozó kötelékekkel szemben úgy is esélytelenek. Ezért csengett számomra érthetőnek az a nézet, miszerint a saját hordozó kötelékek érett alkalmazásának ideje majd csak 2040-2050-ben volt eljönni, amikor az ambíciók már egy globális erejű és képességű kínai haditengerészetet vizionálnak.

Nyilván, a helyi szomszédok megfélemlítésére, velük szemben az erőkifejtésre feleslegesek a hordozók, de ha valóban két évtizedre előre tekintünk, akkor ez egy teljesen vállalható és tervezhető időkeret. Addigra már a LIANING és a SHADONG már kiképző hajóként sem fognak funkcionálni és talán egy új feltörekvő hatalom fogja megvenni őket tanulmányozás céljából 😊

hétfő, december 14, 2020

Global Firepower Index egy szar, ne használd!

Van ez a Global Firepower Index nevű weboldal (nem oszom meg a linkjét). Ne higgyetek neki. Ne használjátok.

Amikor az ember adatokat, információt keres arról, hogy egy adott ország hadsereg milyen erőt képvisel, könnyen belefut ebbe az oldalba, kidobja a google. Sajnos néha kollégáknál is látom, hogy valaki nem tud ellenállni a kísértésnek, laikusoknál, szakdolgozat íróknál meg igen gyakori.

Nincs módszertana annak, vagy legalábbis nem hozzák a tudtunkra hogy hogyan számolják ki, hogy ki az első vagy második. Az adatoknak nincs forrása.

Mindez onnan jutott eszembe, hogy tegelőtt rákerestem a szíriai hadseeg tankjainak számára és sietve, bűnös módon elfogadtam az itt megadott számokat. 4000 feletti számot adott meg, lehetett hiteles is, annál csak kevesebb lehetett a harckocsik száma. De arról eszembe jutott, hogy ez az oldal egy fos.

A mai poszt kedvéért megnéztem, mit ír a magyar haderőről. Tudtátok, hogy harminc tankunk van, több mint 900 armored vehicles (ez lehet bármi ami páncélozott, APC és IFV is - ha lenne) és 300 db vontatott tüzérségi eszköz.. Én 2019-ig 12+kb180+12ről tudtam.

Vajon mennyire megbízható lehet a többi adat?

A Global Firepower Index adatai alapján a Magyar Honvédség az 54. a világsorrendben. Mindezt azután néztem meg, hogy Szíria az 55-ik volt a listán.

Szíria egy olyan ország, amelyet bukott államként szoktak leírni, ahol az ország egy részét egy másik hatalom tartja ellenőrzése alatt, egy másik részét meg felkelők és terroristák, és ahol a szíriai hadsereg felett iráni és orosz tanácsadók bábáskodnak. A szíriai hadsereg egyetlen valamire való alakulata a 4. hadosztály, amely kvázi elnöki/rezsim testőrségként is működik, amely személyi állományát és fegyverzetét is tekintve amolyan elitalakulat.

vasárnap, május 10, 2020

A HMS Fredericton Koppenhágában

Egyszer volt szerencsém részt venni Koppenhágában egy kanadai hadihajón adott fogadáson. Mi sem lehetett kedvesebb megnézni, és ha ár lehetett fotókat is csinálni. Az kaja is fantasztikus volt, de azt a rengeteg szürke acélt simogatni, az még jobb.
A HMS Fredericton a már feledésbe merült, de újjáértelmezetten tovább élő "hadihajó diplomácia" keretében látogatott Koppenhágába, a hajó a NATO egyik állandó haditengerészeti kötelékében vett rész, és ilyenkor látogatásokat tesz a baráti országokban. Ez a Halifax osztály elsősorban konvojkísérésre, és tengeralattjáró vadászata van optimalizálva. A hajóhoz tartozó Sikorsky CH-148 Cyclone sajnos nem volt a fedélzeten, a leszállóhely volt ugyanis berendezve a fogadás helyszínének. De azért elhúzott a fejünk felett.

Most hogy utánaolvastam a hajónak, látom, hogy ez volt az az egység, amely egy hete elvesztette a helikopterét és annak legénységét egy balesetben az égei tengeren. Akkor ez szomorú aktualitás.







hétfő, december 09, 2019

Lövöldözés Pensacolában, a haditengerészeti kiképző bázison

Egyre inkább terrortámadásnak tűnik a hétvégi lövöldözés a haditengerészeti bázison. Nem volt még ilyen korábban szerintem, hogy katonai diák lövöldözzön. Officials Continue Investigating Gunman’s Motive in Navy Base Attack Két dolog jut eszembe erről a hírről. 1. A nyolc sebesültből kettő rendőr volt, akik az elhárítás céljából mentek a helyszínre. Egyszer volt szerencsém Houstonban FBI ügynökök előadását hallgatnom. Semmi titkos nem hangzott el, csak ismert esetekről beszéltek. Azt mesélték, hogy az első iskolai lövöldözés után, ahol sok gyerek halt meg, megvizsgálták, hogy mit csináltak rosszul, vagy mit kellene másképp csinálni. Felismerték, hogy azért is volt sok halott, mert a korábbi eljárásoknak megfelelően, ha bejelentés után kivonultak a seriffek, lezárták az iskolát és megvárták, amíg kiérkeznek az erre kiképzett beavatkozó egységek. Ez viszont lehetetlenül sok időt hagyott a gyilkosnak az öldöklésre. A megoldás? Ha hasonló történik, aki odaért, bemegy azzal amije van. Mivel a járőrök általában egyedül dolgoznak, nem párban, és nincsenek kiképezve (vagy nem feltétlenül) az ilyen állig felfegyverzett emberek kiiktatására, így nyilván korlátozottabbak a túlélési esélyeik, de a cél, hogy legalább megzavarják, eltérítsék az elkövetőt a további ártatlanok (gyerekek) megölésétől, azzal hogy célpontként magukra húzzák a támadót. 2. a szaúdi elkövető előző este mészárlós videokat nézett, és szemtanúk szerint megváltozott mikor febuárban visszatért a képzésre az USA-ba. Biztos vagyok benne, hogy eddig is volt a átvilágítása a külföldi hallgatóknak, csak nem ilyen gyorsan. Bár az is egyértelmú, hogy hiába is világították volna át a fiatalembert a jelentkezésekor, ha a téli szünet alatt radikalizálódott. Azt láttjuk számos nemzetközi példából, hogy ilyen gyorsan máskor is váltak szélsőségessé emberek és csatlakoztak az Iszlám Államhoz, vagy követtek el (próbáltak) otthon valamit. Ez annyit jelent, hogy az átvilágításnak gyakoribbnak kell lennie, vagy korlátozott megfigyelésre van szükség. Ez persze kontraproduktív is lehet, mert ki szereti ha ártatlanként megfigyelik, plusz az USA-ban erre szuper érzékenyek. A muszlimok elleni hisztéria idején volt olyan, hogy szaúdi rendőrdiákokat terroristának néztek, mert több kuktát is vettek egy hétvége alatt. Ezt is az FBI-os emberek mesélték. Megkezdődött a titkos adagyűjtés, aztán kiderül, csak nem lehet venni kuktát Szaúd-Arábiában.

péntek, május 10, 2019

Tajvani tengeralattjáró tervek

Tajvan önálló tengeralattjáró-építésbe kezd. Nem akkora nagy hír mifelénk, elismerem, de helyi szempontból óriási. Egyrészt a világon kevés ország épít tengeralattjárót, Tajvan nem az a kategória, hogy egy ekkora ország képesnek érzi magát saját fejlesztésre, építésre és üzemeltetésre a költségek és a szellemi kapacitások szempontjából.

De a lényegi kérdés, természetesen biztonságpolitikai jellegűl. me eddig amerikai és holland építésű diesel elektromos tengeralattjárókat üzemeltetett (üzeltet). Ha pontos a cikk, 70 éves a két amerikai darab, ami elég durván hangzik Tajvan biztonsága szempontjából nyilván szükségük lenne további új/használt tengeralattjárókra, a kínai haditengerészet intezíven fejlődik és növekszik, ez szerintem a sajtóból is világosan átjön (és tényleg ott van még a haditengerészet akárhányéves évfordulójának videoja is a leveleim között).

Ami ennél is érdekesebb, hogy Kína gazdasági súlya miatt ma már senki sem akar/mer eladni tengeralattjárót Tajvannak. Az USA talán eladna, de nem gyárt már ilyen hagyományos tengeralattjárókat.. A wikipedia szerint 7 ország gyárt dizel-elektromos tengeralattjárókat, de pl Dél-Koreát és Észak-Koreát nem sorolták felel, szóval nem venném készpénznek.

csütörtök, május 09, 2019

Mennyire lehet vakáció, amikor nem dolgozol az új norvég kémhajón?


Ez kémhajós érdeklődés onnan jött, hogy egy norvég hír kapcsán eljutottam a Marjata nevű kémhajóhoz, ami egy meglehetősen csúnya és kicsi hajó anorvég haditengerészetben. Ahogy utánolvastam, kiderült hogy már Eger a neve és az új Marjata (sorban ez a negyedik), már inkább hasonlít egy luxus krúzerre mint egy kis hánykolódó kémhajóra. Oké persze ott vannak rajta az antennák meg még ki tudja mi, de tágas, széles nagy hajóról van szó.
Illustration for article titled The Russian Military Despises This Strange Wedge Shaped Spy Ship
Forrás. )Ez a cikk önmagában is érdekes, a hajó különleges formája, Ramform teste elsősorban a tengerállóságával, stabilitásával áll összefüggésben)

És a következő gondolatom az volt, hogy na aki ezen szolgál, az egy kiránduláson vesz részt, már ha szeret hajókázni az északi jeges tengeren (én szeretnék hajókázni). Csak gondolom, hogy tágasak a kabinok, van edzőterem, úszómedence, jó konyha és könyvtár. Érdemes belegondolni, hogy egyébként milyen szar lehet egy kémhajón dolgozni. Egybe le kell nyomni heteket, hónapokat család nélkül, a munkádon kívül más munkád nincsen, és nagyon nem is tudsz csinálni mást. Mint egy katonai tábor Afganisztánban, Irakban, csak nem vagy közvetlen életveszélyben, de ugyanúgy monoton az egész.
Persze a váltás könnyebben megoldott, mert helikopterrel vagy kikötő látogatáskor feljöhet a váltás, de azért még is csak egymagadban dekkolsz. Otthon legalább csak 8-10 órát látod a kollégáid, itt 7/24-ben. Az előző Marjatan állítólag 50 hírszerző dolgozott, ez a hajó másfélszer olyan hosszú, és amit látni a kiszorításáról adatot, aszerint az egynegyedével nagyobb.

Az új Marjatát Romániában építették (lásd még a svédeket a lengyelekkel), aztán végigvontatták a Boszporuszon és Gibraltáron keresztül Norvégiáig. Mennyi kérdésem lenne, hogy ezt mégis hogyan csinálják. Itt felszerelték, és bár nem emlékszem konkrétan, de az amerikai együttműködés itt is megvolt a technika tekintetében.

Most (2015-ben állt asszem rendszerbe az új hajó) először egyszerre két kémhajója is lesz a Norvég Hírszerzésnek (Norwegian Intelligence Service, Norsk Etterretningstjenesten), ami már önmagában is eszkalációt jelent a megelőző évtizedekhez képest. Ennek két különálló oka is van. Egyrészt az ukrajnai orosz beavatkozás mindent megváltoztatott, de ha nem is történt volna, Moszkva egyébként is intenzíven elkezdte az Arktisz militarizálást. Novaja Zelmjan régi légibázisok újjáépítése. Sarvidéki hadviselésre felkészített és dedikált alakulatok, és egy új állandó szárazföldi bázis valahol magasan a 80-ik szélességi kör felett. Erről voltak szuper képek, majd megkeresem egy következő posztban. Mindezek mellett az oroszhaditengerészet tevékenysége is megélénkült, új, modernebb tengeralattjáró típusok, hadihajók mind több feladatot adnak a norvég hadseregnek és a hírszerzésnek is.

Már nem tartozik szorosan ide, de Norvégia néhány évtized után ismét állandó katonai jelenlétet hoz létre Finnmark tartományban, a sarkkörön túl. Kirkenesbe (ez az orosz határ mellett van) egy ranger századot telepít, Porsvangerben, pedig ha jól emlékszem egy lövészzászlóalj kerül. Szerencsém, hogy voltam mindkét városban, talán lesz értelme előkeresni a régi képeket? Remélem még eljutok oda még egyszer, és már a katonákat is fogom tudni nézni. 😊


péntek, március 29, 2019

Atommeghajtású tengeralattjárók és stratégiai bombázók a Kola félszigeten


A szörfözés klasszikus esete volt velem a napokban. Elindultam onnan, hogy megnéztem a Viking hajótársaság helikopteres mentését a norvég partoknál, onnan eljutottam egy tavaly decemberi helikopteres mentéshez a Spitzbergáknál, onnan találtam egy cikket, ami arról szólt, hogy mennyire alultervezettek a helikopteres SAR képességek Észak-Norvégiában, mióta megjelentek az ún. megacruiserek 5000-6000 utassal, onnan eljtuttam a barents Observer egyik újságírójának  twitter oldalára, ott találtam egy posztot arról, hogy Oroszország hogyan bővíti a tengeralattjárókra telepíthető nukleáris töltetű rakéták depotját a Kola félszigeten. Mi a kapcsolat megacrusier/halászhajó katasztrófák és a orosz atomtengeralattjárók között? A biztonság. Észak-Norvégia szempontjából a legnagyobb kritikus elem, hogy a Kola félsziget tele van nukleáris fegyverekkel, atomtengeralattjárókkal, atom meghajtású jégtörőkkel. 

Innen átmentem a Google Mapsra megnézni, hogy én is látom-e a bázist, és erre rákeresve szövegesen is végül rátaláltam az Olenyegorszk légibázisra, ahol több tucat rohadó Tu-22 Backfire-t volt szerencsém megpillantani. Visszamenve a tengeralattjáró bázisra pedig egy Akula és (talán egy) Delta IV osztályú atomtengeralattjárót láttam a levegőből. Jaa, kihagytam, még volt egy kanyar a norvég haditengerészet két aktív kémhajóiról is olvastam egy cikket, és onnan jutottam el a orosz bázisokhoz (itt volt említve, hogy mit is fognak figyelni).


Ez tehát a légibázis felvétele, kb 26-28 TU-22-es parkol egymásnak fordítva, míg előtéren talán az aktív, működőképes stratégiai bombázók parkolnak másik négy An-12 szállítógép és nem tudom milyen helikopterek mellett. A Wikipedia szerint a bázis egyik volt azoknak az sarkör közeli orosz bázisoknak, ahonnan az USA ellen indultak volna a bombázók nukleáris csapást mérni. A wiki szerint SZu-27-es és Mig-31-es is állomásoztak itt, de ennek a kép készítésekor nem volt nyoma. Néhány álcázott hangárnak/bunkernek van nyoma a reptéren, amely talán ezeknek a kisebb gépeknek lehetett a helye. Érdekes, hogy hangárt egyet se látni a stratégiai bombázók számára (gyorsan megnéztem az mostanság víz alatt levő Offutt Air Base-t, és ott sincs a nagy gépekhez hangár, igaz van három-négy hangár, ahol gondolom karbantartást, mondernizációt végeznek/végezhetnek a gépeken. Megnéztem és a Barksdale légibázist is, amely a B-52-es bázisa. Ott is egy van egy tucat gép, amely nem tűnik úgy, hogy aktív használatban lenne).

Hogy találtam meg az Olenyegorszk légibázist? Úgyhogy a norvég újságírónak megtaláltam egy cikkét, amiben google maps képekkel ábrázolta az orosz nukleáris tárolók bővítését. Ha ő megtalálta, akkor én is, gondoltam. De ő a bővítés fő helyszínének Guba Okulnaja települést jelölte meg, és mellette másik négyet, ahol vélhetőleg atomfegyvereket tárolnak az északi flotta tengeralattjárói számára.

Guba Okulnaját nem találtam, a norvég cikkből csak annyi derült ki, hogy Severomorszk közelében van. Mivel nem találtam sehol Guba Okulnaja-t, rákerestem a következő említett településre Gadzsijevo-ra, na ott már volt látnivaló.


Ha valaki veszi a fáradságot, és megnézi, fog látni a kikötő közelében néhány új építési nyomot, állítólag ezek azok az új tárolók.

Közben rákerestem a neten Guba Okulnaja nevére és nem egy 1963-ös CIA jelentés jön ki elsők között? A dokut megnézve, kiváló térkép segít útbaigazodni, hogy hol is van a bázis, így meg is találtam a térképen (nem sok minden látszik még egy tengeralattjáró sem, csak talán egy Ivan Rogov osztályú partraszálló hajó, de ezt már kivonták a hadrendből a Wikipédia szerint).

Guba Okulnaja jutott egy kis szerep a történelemben. Az 1962-es kuba válság idején itt (is) pakolhattak fel hajókra nukleáris robbanófejeket. A CIA jelentés arról szól, hogy egy kereskedelni hajó jelent meg a bázison, majd elment Kubáig, ahol az blokádba ütközött, majd visszahajózott a Guba Okulnajába.

A bravúr az volt, hogy erről a CIA-nak fotói is voltak a kikötőből. 1962-ben. Ezt vagy egy tengeralattjáró csinálta. Ez bravúr, mert akkor mindezt az orosz északi tengeri hadiflotta szájában csinálta, Severomorsk, a fő hadikikötő 10-20 km-re van, kicsit hátrébb Murmanszk, Guba Okulnajával egy öblöt alkotnak.  B verzió, hogy valami ügynökük készítette a fotót egy hajóról, csónakról, pont akkor, amikor ott volt a kereskedelmi hajó. Hááát, ennek inkább kisebb a valószínűsége, úgyhogy maradjunk a tengeralattjárós változatnál.