Dukla szoros, Svidnik és környéke I.

 Valahogy ha családdal megyek nyaralni, mindig van a közelemben valami hadtörténeti látvivaló. Az őszi szlovákiai nyaralás megint a Dukla szoros közelébe vitt, ahol 1944-ben Lengyelország felől betörtek az szovjetek és a velük mozgó szovjet szervezésű cseshszlovák hadsereg. nagy harcok, az olvastam a kurski csata miniben lejátszódott itt, annak ellenére, hogy szűl völgyeken kellett "lejönni". Az erős és kiépített német védelem egy hét helyett egy hónapig tartóztatta fel a szovjeteket.

Svidnikben van egy szép múzeum, angolul is az első világháború kitörésétől a második végéig. Sok ábra, térkép, egyenruha, kézifegyverek. Mellette a parkban haditechnikai eszközök, egy perc sétára egy szovjet katonai emlékmű és a valahol még egy katonai temető is.

Elrettentés vagy képességnövelés, azaz a katonai Schengen zóna elképzelése

Zord Gábornak van egy nagyon jó cikke a mai Magyar Nemzetben a térségben zajló amerikai hadgyakorlatokról. Nála jobban kevesen látják át az Európában, vagy csak szűkebb Közép-Kelet Európai régiónkban folyó légierős eseményeket, fejleményeket, fejlesztéseket.

Most is sok érdekeset ír, de ami miatt írok az ez a rész:
A szlovákiai Szliács légibázisán az indianai légi nemzeti gárda A–10 típusú csatarepülőgépei állomásoznak közel egy hónapon át, Pápán F–16-osok a coloradói gárdától. Amellett, hogy az adott ország légterében is repülnek, s a vendéglátók légi és földi erőivel is együttműködnek, átrepülnek a szomszédos országokba, ami az ilyen amerikai gyakorlatoknak új, eddig ritkán látott sajátossága. Mi több, közben szárazföldi erőik is jelen vannak, mint például a bakonyi lőtereken az 5–7. páncélos felderítő zászlóalj több tucatnyi Bradley lánctalpas járművel, melyeket a tavasztól őszig zajló térségi manőverek idejére az előretolt németországi raktárakból aktiváltak.

Miközben a vadászgépek jöttek-mentek – a tegnapi sajtónap keretében két A–10-es és egy szlovén PC–9-es ideiglenesen Pápára repült át, két F–16-os pedig Szliácsra –, addig a Zólyom és Besztercebánya közötti festői völgyben fekvő bázison megjelent egy szintén gárdista C–130-as szállítógép is, mely a zivataros idővel dacolva több körben szlovák ejtőernyősöket ugratott a közeli gyakorlótérre. A „pápai” F–16-osok a minap a szlovéniai előretolt NATO-légibázison, Cerklje ob Krkiben, és a poceki lőtéren is felbukkantak. 

A félkövérrel még ki is emeltem, mi az a mondat, ami érdekes, ami újdonság, és ami egyből kiszúrta Gábor szemét. Mi ennek az új fejleménynek az oka?

A 2014-es walesi NATO csúcson sok mindenről döntött a szövetség, hogy a katonai szervezet hatékonyabb, gyorsabban reagálni képes legyen. Ezeknek a döntéseknek a legtöbbje beért a varsói NATO csúcsra és sok visszhangot kapott (épp a napokban írtam erről). Van egy olyan eleme is - amennyire nekem sikerült ezt dekódolni - ami sajtónyilvánosságot szintén kapott, csak figyelmet nem, vagy keveset.

A hatékonyság, az egyes hadsereg közötti interoperabilitás javítása kapcsán világosság vált, hogy egyelőre az is gondot okoz, ha egy hadgyakorlat, de egy éles helyzetben el kell jutni az egyik országból a másikba. A levegőben ez természetes, napi gyakorlat, kidolgozott eljárása van, ott nem gond. De mi van akkor, ha egy gépesített zászlóaljnak el kell jutnia Németországból Észtországba vagy Romániába? Keréken vagy vasúton?

Millió láthatatlan probléma van ilyenkor, én sem látom őket, csak tippelek. Ki ad engedélyt a belépésre? Kell politikai jóváhagyás a kormánytól vagy a parlamenttől? A határőrség a rendőrséghez tartozik, ki engedi be a konvojt? Hol tankol egy Stryker lövészpáncélos Magyarországon áthaladva? Visznek a katonák magukkal útlevelet? Van rendszáma a Strykereknek? Megfelelnek a magyar KRESZ szabályainak és a nem tudom milyen hatóság elvárásainak (nem lehet akármilyen járművel csak úgy bejönni Magyarországra)? Ja és ezt mind angolul kell lepapírozni?

2014 óta legalább két ilyen gyakorlatra emlékszem, az egyiknek Dragon Ride volt a neve. Akkor az "üzenet" kb ez volt, amit a hírrel eladtak nekünk: "The road march was intended to demonstrate solidarity and support for Central and Eastern European NATO allies in response to Russia’s actions in Ukraine," Nekem sem esett le, amíg aztán egy cikkben nem olvastam a fenti célokról is.

A kulcs ugyanis a sebesség. Milyen gyorsan ér oda a NATO erő a keleti határra ha gond lenne. Annyi minden lassíthat egy beavatkozást: elsősorban a politikusok döntésképtelensége, időjárás, bürokratikus akadályok. Legalább az legyen megoldva, kidolgozva, amit lehet előre tervezni.

Pár hete olvastam a Foreign Affairsben lamentálni valakit egy military schengen zóna létrehozása kapcsán. Wow, mi ez? Rákerestem, és kiderült, hogy ez már 2015 novemberében elhangzott Ben Hodges tábornok, az U.S. Army Europe parancsnoka szájából.

Akkor vagy egy más alkalommal ezt mondta Hodges: “I was probably naïve,” admits Lieutenant General Ben Hodges, the commander of the U.S. Army in Europe. “I assumed that because these were NATO and EU countries we’d just be able to move troops. But ministries of defense are not responsible for borders.”

Itt értettem meg, hogy miről szólnak vagy szóltak még ezek a több ezer kilométeres felvonulások. A háttérben kénytelen voltak a résztvevő országok elvégezni a papírmunkát és most már mindenki okosabb, hogy mi történne, ha élesben kerülne sor egy ilyen menetre.

Visszatérve Gábor cikkéhez és amit ő ott kiszúrt. A megnövekedett, országokon átívelő gyakorlat szerintem ugyanebbe passzol bele. Mennyire élethű egy olyan NATO gyakorlat, ahol nem lehet átrepülni a szomszédos NATO ország légterébe a gyakorlat során? Mennyire modellez ez háborús szituációt, ahol a NATO döntött a közös védekezésről, és a támadó fél (oroszok) behatoltak az egyik országba?

Innentől a dolog már szubjektív. Szerintem a NATO és az amerikaiak csak azt gyakorolják, ami a hiteles, valósághű elrettentéshez kell. Régen azért bírálták a NATO-t, mert csak a terepasztal felett tartottak vezetési gyakorlatot, gyufásdobozokat tologatva. Ma azért mert élethűen akarják csinálni?

Szubjektív az is, hogy ezt Oroszország fenyegetésének tartjuk vagy sem. Az oroszok nyilván annak tartják, mert az ellenség védelmi képességeinek az erősítése is őket gyengíti.

De hogy egy ilyen gyakorlati oroszellenes lenne-e ettől, na ez az amiben Gáborral nem szoktunk egyetérteni :)

Frissítés: Tegnap beszélgettünk Gáborral, erről a posztról is, és mondta, hogy ezt a katonai Schengen-t megírta ő is anno. Most rákerestem, és lám itt is van: Ami Magyarországot illeti, míg eredetileg az áthaladás engedélyezése, szervezése a szövetségi átlagnál pár nappal több időt vett igénybe, mára már megfelel az új elvárásoknak.

V4 haderők szerepvállalása Afganisztánban

Egy tanulmány kapcsán nézegettem, hogy V4 testvéreink miként szerepelnek Afganisztánban.

A lengyelek alkotják a legnagyobb kontingenst, nincs ebben semmi meglepő a méretüknél fogva. Épp most csökkentik 700 fővel a 2500 fős kontingensüket. Összehasonlítva a többi ország weboldalaival, a lengyel HM weboldalán nem tudtam rájönni, hogy milyen misszióik vannak Afganisztánon belül. Persze van a PRT-jük Gházniban és van egy különleges műveleti egységük Paktikában. Vagy lehet, hogy azért tűnik így, mert nincs is nekik több egységük? Végül a Ghazni PRT több mint egy sima PRT, valószínűleg ott is van egy harccsoport és egy újjáépítési csoport. Mert 1800 fő kicsit vagy három MI-24-es kicsit sok lenne  egy PRT-nak. Nem tudom mennyire gyakori, de mindenesetre érdekes, hogy a lengyel KMCS legutóbbi akciójáról milyen részletesen számol be.

A csehek igen részletesen és lebontva adnak meg mindent, a jelenlegi létszámuk 500 fő fölött van. Van egy PRT-jük Lógárban, egy Mi-24-es Air Mentor Teamjük Kabulban, egy OMLT (Wardakban), katonai rendőrségtől oktatók a wardaki afgán rendőrségi kiképzőbázison, valamint Kabulban (és KAIA) az irányító elem + vegyvédelmi csoport + eü csoport. Érdekes, hogy SOF erőket nem találok, nem írnak. Viszont pl. itt van cikk arról, hogy korábban a cseh különleges erőkkel milyen rossz tapasztalatokat szereztek a britek.

Végül a szlovákok. Nekik biztos vannak különleges műveleti erőik. 2011-ben mentek először és 2012 nyarán az USA kérte, hogy maradjanak még. Ugyanabban a TF 10-es harccsoportban voltak mint a magyarok, ők is a helyi rendőrségi  különleges műveleti erőket képzik, mentorálják. A PRC-k feladatáról, szerepéről már írtam korábban. A magyarokat már áthelyezték, nem tudom mi lehet a szlovákokkal. A jelenleg 344 fős szlovák kontingens főbb erői egy kb. 60 fős műszaki egység a kandahári reptéren, örző-védő feladatokat ellátó erők Uruzgánban és Kandahárban, egy logisztikai OMLT, 20 fő KMCS, EOD csoport és az aprólékok.

Utószóként még a kereshetőségről. Egyedül a cseheknél találtam meg mindent részletesen angolul. A lengyeleknél se angolul se részletesen nem volt meg. A szlovákoknak megvolt részletesen, de nem angolul. Ezek mind a helyi HM hivatalos oldali voltak. Ezek után már megnéztem, hogy mi van nekünk, de hasonlóan összeszedett anyagot nem találtam sem a kormany.hu-n sem a honvedelem.hu-n. Magyarul sem. Ez szomorú. A helyzet persze nem reménytelen, mert az alap kereső szavakra kijött a washingtoni nagykövetség angol nyelvű összefoglalója az afganisztáni szerepvállalásról. Ettől függetlenül azért, elkélne vagy a kormány.hu-n vagy a honvedelem.hu- n angolul egy oldal, amely felsorolja a külföldi missziókat, és az alapadatokat, ahogy az régen a hm.gov.hu-n nagyszerűen ki volt találva.

Gyakorlatilag a missziós szerepvállalás napjainkban az első számú, érdeklődésre számot tartó információ minden országban, mindenki szegény NATO tag ezzel büszkélkedik, ezzel próbálja magát eladni, úgyhogy eléggé érthetetlen, hogy miért pont az PR eszköz No.1 ez nem érhető el könnyedén és egy helyen.

Holnaptól GLOBSEC konferencia Pozsonyban

A Szlovák Atlanti Tanács irányítása alatt kerül megrendezésre nem tudom mióta . Sőt lassan ez Kelet-Európa első számú biztonságpolitikai konferenciája. És semmi kelet-európai nincs benne a szó általunk kedvelt pejoratív értelmében. Minhttp://www.blogger.com/img/blank.gifdig elhűlünk, hogy a szlovák szervezők ezt milyen profi világszínvonalon nyomják. A szervezés, a helyszín, a meghívottak, a támogatók, a körítés.

mondok egy példát: tavaly a pozsonyi Kempinskiben volt a konferencia. A szervezők biztosították a szállást a előadóknak és hallgatóság egy részének. Valamiért én is azok közé tartoztam, akiket megbecsültek ezzel. A szállóban volt uszoda, de nem volt nálam fürdőnadrág. Megkérdeztem a recepción, hogy lehet-e venni a szállodában, mondták nem, de szívesen elvisz a szálloda egy boltba. Igen, és mivel kérdeztem? Egy Royce Roll (vagy fordítva?) Phantommal mondta a recepciós hölgy, ez várja a vendégeket. Régen, térdnadrágban Türkmenisztánban vagy Lappföldön bevállaltam még ilyen kalandokat, de ennyi elegáns és komoly úriember között úgy döntöttem inkább kihagyom a fürdést.

A rendezvény elismertsége olyan ütemben növekszik, hogy ebben az évben már nem tudtak nekem biztosítani szállást :)

OK, itt a program, holnap kimegyek. Ha lesz valami érdekes majd közvetítek. Na jó, ez nagyképűen hangozott, mert biztos nagyon érdekes lesz. Szóval lesz valami érdekes számomra, majd közvetítek.

Erre lenne jó a twitter vagy a facebook.

13:30 OFFICIAL WELCOME AMB. (RET.) RASTISLAV KÁČER - President and Chairman of the Board, Slovak Atlantic Commission
OPENING REMARKS H. E. ROBERT FICO - Prime Minister of the Slovak Republic
13:55 - 15:05 OPENING SESSION: FROM PRAGUE TO CHICAGO AND BEYOND
15:05 - 15:30 Networking Coffee Break
15:30 - 17:00 SESSION 1: EUROPEAN ECONOMIC INTEGRATION: SAVING THE UNION FROM ITSELF
18:00 GALA DINNER (UPON SEPARATE INVITATION ONLY)
21:30 NIGHT OWL SESSION 1: SECURITY COOPERATION IN THE VISEGRAD REGION: WAY AHEAD (OFF THE RECORD)
21:30 NIGHT OWL SESSION 2: AMERICA’S PACIFIC CENTURY: IMPLICATIONS FOR EUROPE (OFF THE RECORD)
21:30 NIGHT OWL SESSION 3: AFGHANISTAN BEYOND 2014 (OFF THE RECORD)
(PANEL DESCRIPTION)
21:30 NIGHT OWL SESSION 4: THE FUTURE OF EUROPEAN ENERGY (OFF THE RECORD)

Mostanság minden a chichagói NATO csúcsról szól, de sok érdemlegest nem várok az első paneltől. De érjen meglepetés

EU intergráció nem az on témám, lehet beülök okosodni, de lehet addig inkább dolgozok valahol

A gála dinnerre szerintem nem kapok meghívót (ez csak a regisztrációkor derül ki, amikor az ember megkap minden papírt, és meghívót)

A Night Owl ülések nagyon jók lesznek. Az afgán érdekes lehet, de sok újat nem várok. A V4 együttműködésre fogok beülni, mert erről tudni a legkevesebbet. 2016-ra elvileg lesz egy V4 battle group, bevállalták a tagországok, de mindenki szegény, úgyhogy sok a kérdés. Tanulmányozzák, hogy a skandinávok hogy csinálták, megy az intenzív konzultáció a két régió védelmi minisztériumai között + szakértők (tőlünk Gyarmati István és a talán Tömböl István volt vezérkari főnök). Gyarmati benne lesz ebben a panelben is.

Fejlemények a PRT körül

Egészen felpörögtek az események a PRT és a NATO körül,. Volt EU csúcs két nappal korábban, ahol ott volt a honvédelmi miniszter és a külügyminiszter. A téma Afganisztán volt, és a fejlesztések. A Népszabadságnak elmondta Szekeres Imre, hogy a választásokat biztosító 40 fős szakasz hazatért de helyüket hamarosan átveszik kiképzők. Sajnos nem részletezve, hol fognak és kit képezni ezek a katonák. A létszám tehát nem változik, csak annak jellege módosul (főleg ha ideszámolom, még a helikopter kiképzőket és a felajánlott két helikoptert.

A cikkben szó van arról is, hogy magyar kiképzők mennek Eus színekben Kenyába, hogy a szomáliai hadsereg tagjait képezzék majd: Ami az EU önálló akcióit illeti, Afrika kiemelt figyelmet kap, különösképpen a teljesen szétesett Szomália, ahonnan szerveznek kalózakciókat, illetve ahol menedéket kapnak iszlám terroristák. Az EU azt tervezi, hogy száz kiképzőt küld feltehetően Ugandába kétezer szomáliai katona felkészítésére erősítendő az átmeneti kormányt. Ebbe a kiképzői csoportba hat-hét embert adna Magyarország.

Az miniszteri csúcs másik híre az MTI szerint, hogy a NATO decemberben dönt, hogy menyivel emeli a létszámot Afganisztánban. Az eddigi bejelentések „biztatóak”: Szlovákia dupláz és újabb 245 főt ajánl fel, Grúzia 170 főt. Nem tudom mennyi fog összejönni, az addigra bejelentett 20-30-40 ezer fős amerikai létszámbővítésre válaszul.

Ma NATO konferencia van a Parlamentben, amire sajnálatos módon a Külügyi Intézetet elfelejtették meghívni a nagyrabecsült szervezők. Itt van a NATO főtitkár is, Bajnai kormányfő beszédet mondott, Szekeres Imre is. Itt egy rövid beszámoló róla

Érdeklődésünk fő tere még is csak a tegnap harmadik alkalommal megtartott PRT KB ülés. Az eseményről mindössze ennyi látott napvilágot: Elfogadták a magyar Afganisztán-stratégiát, amelyet a Magyarországra látogató NATO-főtitkárnak is bemutatnak – mondta Balázs Péter külügyminiszter szerdán a Parlamentben.

A külügyminiszter az Afganisztánban működő tartományi újjáépítési csoport (PRT) és az ahhoz kapcsolódó kormányzati munka irányítására létrehozott bizottság ülését követően azt mondta, hogy a stratégia főképpen a fejlesztések fenntartására és hatékonyabbá tételére helyezi a hangsúlyt.

Mint az MTI kérdésére elmondta: a jelen gazdasági helyzetben a magyar kormánynak nincsen lehetősége megemelni annak az évente mintegy 500 millió forintnyi forrásnak az összegét, amelyet az afganisztáni fejlesztésekre fordítanak, de szinten tartják azt.

AZ MTI-n kívül csak a Népszabi volt ott meg talán még egy TV stábot láttam.

Mi derül ki a hírből? Van új Afganisztán stratégia, amelyet előbb utóbb nyilvánosságra is fognak hozni (állítólag). A fejlesztési összeg marad, „mintegy 500 millió”. Ez valójában jövőre annyi lesz mint idén, 459 millió. Itt a hivatalos költségvetési tervezet erről (11. old.)

Úgy tűnik nálunk minden megy tovább mint eddig. Mintha semmit sem reagálnánk a Baghlanban romló biztonsági helyzetre, az átalakuló NATO/ISAF stratégiára. Nem tudom jó vége lesz-e így.

Azt sem tudom, hogy az Ökumenikus Segélyszervezet olvasta-e az elfogadott Afganisztán stratégiát, de épp napokkal korábban jelent meg interjú a szervezet vezetőjével a Népszabadságban. A címe? Újra kell gondolni az Afganisztán-politikát

Az első mondat a cikkből: Egyértelmű és világos magyar fejlesztési stratégiát szeretne látni Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MÖSZ) igazgatója… Micsoda finom kritika! Tehát ezek szerint, ami most van az nem az. Egyetértek. Idézek még néhány gondolatot a cikkből:

Eközben a kormányzat a korábbi évekkel ellentétben (amikor 180, illetve 150 millió forintot tett elérhetővé) az idén 93 millió forintot biztosít az NGO-knak (nem kormányzati szervezeteknek): ennyire pályázhat az, aki Afganisztánban akar fejleszteni. - Ez az összeg nagyon kevés. Ráadásul óriási késések vannak a kifizetéseknél. Megépítjük a hűtőházat, de nem tudjuk átadni akkor, amikor a gyümölcsöket és a zöldségeket bele kéne helyezni, mert nem jött meg az a részlet, amit ki kéne fizetni ahhoz, hogy a vállalkozótól átvegyük a létesítményt - mond egy példát Lehel László az afganisztáni fejlesztés lehetetlen helyzeteire…

A MÖSZ vezetője afganisztáni útján azt tapasztalta: sokan úgy vélik, hogy az eddigi politika nem hozott sok eredményt.

Mit is mondhatnék erre, mint hogy idézzem magam a Magyar Narancs mai számából (neten a jövő héttől lesz): A misszió otthoni koordinációja elégtelen: a civil-katonai párbeszéd épp úgy, mint a kormányzati szereplők együttműködése. Afganisztáni szerepvállalásunknak itthon nincs gazdája, aki meghatározná jelenlétünk értelmét, céljait, eszközeit. A misszió irányítására létrehozott kormánybizottság ritkán ülésezik, vezető politikusok alig jönnek Baghlánba (a csapatokat hathavonta látogató honvédelmi miniszteren kívül), a fejlesztési stratégiát a felhasználásban érdekelt szereplők erősebben befolyásolják, mint a helyi érdekek; és hiányzik az eredmények ellenőrzése és értékelése.

Summa summárum: A helyzet Baghlánban fokozatosan romlik, lent a mindenki tisztában van ezzel, fent azonban ugyanúgy mennek a dolgok ahogy egy évvel ezelőtt. Meggyőződésem, hogy ennek nem lesz jó vége, és mikor sírni kezdünk nem lesz mit csinálni.

A készülő Nemzeti Katonai Stratégia és néhány gondolat róla

Olvasgatom a magyar Nemzeti Katonai Stratégia előzetes változatát, amelynek elkészítésére Szekeres kért fel biztonságpolitikai szakértőke.t Itt elérhető az eddig tervezett.

Szerintem van vele néhány probléma, mindenekelőtt, hogy túlságosan általános, olyan mintha a Nemzeti Biztonsági Stratégiát olvasnám kicsit hazaispecifikusan, kicsit többet foglalkozva a honvédség feladataival. Ha abból indultak volna ki, elég lett volna megnézni, hogy mit írtak a BIZTONSÁGI KÖRNYEZET - FENYEGETÉSEK, KOCKÁZATOK, KIHÍVÁSOK részhez, aztán, hogy a ott felsoroltak közül, melyiknek a kezelésében játszhat a szerepet a honvédség. Az talán segített volna, hogy az NKS jobban a célra koncentráljon.

Az NKS-ben van egy rész, amin mindig kiakadok, akárhányszor újraolvasom.

(52)A jövő hadviselésében eredményesen szereplő haderővel szemben állított legfontosabb követelmények az alábbiak szerint összegezhetők:

a. A kijelölt erők magasfokú készenléte.
b. A gyorsan változó harcászati, hadműveleti körülmények közötti alkalmazkodás és reagálás képessége.
c. Többnemzeti, összhaderőnemi környezetben való tevékenység.
d. Expedíciós képesség.
e. Hatékony felderítés, információszerzés és csere.
f. Telepíthetőség és mobilitás egysége. g. Hosszú távú fenntarthatóság.
h. A természetes és mesterségesen kialakított közegben egyaránt érvényesülő rejtés, álcázás módjainak ismerete és alkalmazása.
i. Magas technológiai szint.
j. Önvédelmi-, közvetlen biztosítási- és túlélőkészség.
k. Integrált és nemzetközi logisztikai támogatás.
l. Képesség a civil hatóságokkal, lakossággal való koordinációra és együtt-működésre.
m. Hálózat-központú környezetben való alkalmazás képessége.
n. Külső környezet változásaihoz való gyors alkalmazkodás képessége.

Ennyi mindent, ennyin idő alatt, ennyi pénzből??? Nem sok ez egy kicsit? A felsorolás egy része között szerintem átfedés van, egy pár dologgal meg már rendelkezik a honvédség. De tényleg, amiért gyakorlatilag tollat ragadtam, az az expedíciós képesség???

Mit értenek a szerzők vajon ez alatt? Szerintem ez képesség az ami az ameriakiaknak van, meg a briteknek. A világ szinte bármelyik pontján de minimum nem a közvetlenül határos országokban meg tudnak jelenni a katonák a fogadó fél akarata ellenére, és ott az egységet fent tudják tartani x hónapon keresztül (és ki is tudják vonni). Nekünk odaszállítani sincs nagyon mivel a katonáinkat (ok ez kicsit rossz indulatú, mert az ancsák még repülnek). És hol a magyar tüzérség, páncélosok, rádiófelderítők, stb., akik támogatják ezeket ez expedíciós erőket. Szerintem az, hogy a NATO meg az EU keretében ki küldünk katonákat, akik sok dologban aztán ezekre a szervezetekre támaszkodnak, az nem expedíciós képesség. Ha meg igen, akkor már rendelkezünk ezzel a képességgel. Egyébként nyelvtanilag a bevezető mondatról sem lehet eldönteni, hogy pontosan mire és kire vonatkozik: A jövő hadviselésében eredményesen szereplő haderővel szemben állított legfontosabb követelmények az alábbiak szerint összegezhetők

Most ami ott következik a magyar haderőre vonatkozik? A lista akkor nem is egy vágy lista, csak egy összefoglalása egy általában értett modern haderőnek? De akkor hol van az NKS-ben, hogy mi az elvárás a honvédséggel szemben?

Ez kicsit elvitt a keresésben a magyar és a NATO terminológia problémáiba. Véletlenül találtam erről egy remek cikket: Nagy Sándor: A magyar katonai szaknyelv jövője 123 címmel valamelyik Honvédségi Szemle decemberi számában (az UHSZ megjelenésének 55 évfordulója az év, de nem találom a fénymásolt cikken az évszámot). Hátborzongató, ami ott le van írva a magyar és NATO szaknyelv összepárosítása kapcsán. Egyébként gratulálok utólag is a cikk szerzőinek, nekem nagyon tetszett. A tanulmányból kiderült, hogy van egy AAP-6 (u) jelű doktrina, amely a NATO szabványosított szakkifejezéseket tartalmazza angolul és franciául és amelynek van magyar fordítása. Vajon a magyar NKS kifejezései összhangban állnak majd ezzel? Mikor angolra fordítjuk?

Keresés közben ráakadtam a "Új országgyűlési határozat a Magyar Honvédség további fejlesztésének irányairól" c dokumentumra. Érdekes módon ennek sokkal inkább NKS jellege volt, mint a mostaninak. Érdemes elolvasni.

Én felmentem a netre és egy pár dolog volt, amit szerintem érdemes lett volna megnézni a magyar NKS megírása előtt. Itt van a franciák új white papere benne egy külön fejezet a nemzeti katonai stratégiáról. Ez itt egy tanulmány a cseh haderő fejlődéséről benne említés szintjén a cseh NKS ről. Ebben az írásban a szlovák NKS ről történik említés több helyen. Itt a román NKS angolul. Ez egy tanulmány a két hadsereg katonai reformjáról (nem néztem, de a ezt a kereső dobta, szóval feltételezem ebben is említik a NKS-t). Ez a német White Paper a német biztoságpolitikáról és a Bundeswehr jövőjéről (NKS izű). Itt van az amerikai NKS is, (a nyilvános változat) és nincs itt a holland haderőrefomról írt tanulmányom (szintén honvédségi szemle). A hollandok annyira logikusak voltak. 1991 után újraértékelték a biztpol környezetüket. Kitűzték, hogy mik az új célok. Aztán megnézték, hogy a fegyveres erőket ehhez hogyan kell átstruktúrálni aztán 10 év alatt átalakították azt. és nem csak a pénzről szól, hanem arról, hogy alaposan végiggondolták, hogy hogyan költség el a pénzüket. És most képesek Uruzgánban harcolni.

Itt van szerintem a csúcs, egy olyan amilyen nekünk is kellene, tartalomban , szerkezetben és formátumban. Az első Kanadai Katonai Stratégia. Ez szerintem tiszta, világosan felépített, a fegyveres erők elkövetkező 15-20 évben betöltendő szerepéről: milyen feladatok, milyen felszereléssel, milyen pénzből. Rengeted táblázattal, képpel, az egész nem több netto 12-14 oldalnál és minden benne van ami egy katonai stratégiához kell. Szerintem. Most szívesen írnék egy tartalom elemzést, de már elegem van az ilyen ingyen munkából.

A lényeg, hogy a magyar szerzők nem tudom milyen hasonló külföldi anyagokat néztek meg, de ami biztosan kiviláglik a magyar NKSből, hogy nincs executive summary és conclusion. A fegyveres erők feladatairól általánosságban beszél, fejlesztési irányairól egyszerre általános és álmodozó (expedíciós képesség, hálózat-központú környezetben való alkalmazás képessége, pl ez ugyanaz, amiről az amerikai hadsereg kapcsán szoktak beszélni?, stb.) szemben az összes felsorolt forrással (OK az amerikai egy kicsit hasonlóan általános, de sokkal rövidebb és célratöröbb még úgy is).

Szerintem és itt kijelenthetem ismét armchair s(nem-)szakértői mivoltomat, azt kellett volna röviden és velősen beleírni, hogy a honvédséget milyen területeken kívánjuk alkalmazni a jövőben (katasztrófa védelem, NATO cikkelyek, EU, EBESZ, békefenntartó műveletek, békekikényszerítő műveletek) melyik esetben mekkora erőt tudunk erre biztosítani (most és a jövőben), az egyes művelet típusokhoz (és mérethez) milyen haditechnikai fejlesztésekre van szükség mekkora időtávban, ez a reálisan elképzelhet költségvetéssel mikorra hajtható végre (valahol már említeném a magyar légierőt nemzetközi műveletekben). Tudom, hogy a pénzről nem lehet írni, de arról, hogy pl milyen beszerzéseket tervez a HM arról biztos van már valami. És mindenhol belevenném, hogy eddig mire jutottunk, honnan fejlődtünk ide.

Beletenni még, hogy milyen képességeket szedett össze az elmúlt években a MH és milyen új képességre van szükség a fentiek tükrében (művelet típusok+költségvetés) a prioritások megjelölésével.

Nem elemeztem nyelvtanilag az NKS tervezetet, de szerintem sokat elárul, hogy tele van kijelentő, leíró mondatokkal. Amennyiben egy stratégia feladata, hogy a jövőbe nézzen, a jövőre készítsen fel, akkor ezt valahogy a mondatszerkezetek is tükrözhetnék.

Izgatottan várom mi lesz a végvégeredmény.

Drog, parfüm és párizsi segélyek

Ma péntek van, elkezdem írni hétfői blogot mintha már hétfő lenne.

Már elkezdődött és talán be is fejeződött a nagy donorkonferencia Párizsban. Magyarország is ott van, alacsony szinten biztos, nem tudom magas szinten is-e. A cél, hogy összekalapozzon Afganisztán újabb milliárdokat a fejlesztésre. Már korábban tudott volt, hogy a Karzai-kormány mintegy 50 milliárd dollárt szeretne az első ötéves fejlesztési tervéhez. Hogy ebben pontosan mi van, nem tudni, állítólag csak Párizsban prezentálják. A magyar küldöttség remélem hoz haza egyet.

A nemzetközi közösség végül 20,1 milliárd dollárt ajánlott fel, ami még ugye messze van attól amit valóban kifizetésre kerül. Senki sem egyszerre fogja adni, hanem az elkövetkező 3-5 év alatt. Az USA adja a felét. Magyarországot nem látom a listán, de Szlovákia egy millió, Csehország 22 millió, Horvátország 27,77 millió USD-t ajánlott fel (a "csúcs" szerintem Kínáé, amely 2,17 millió dollárt ad csak!). Ezt a három országot csak a viszonyítás kedvéért sorolom fel, hogy lássuk, hasonló kaliberű országot mennyit fog akadni. Szerintem ezekben az összegekbe nincs benne, vagy csak egy része a PRT-k által elköltött pénzek. De majd megkérdezzük.

Ja megkérdeztem. Magyarország 3 millió dollárt ajánlott fel. Egyelőre még nem tudom, hogy jött ez ki. Végül is ha évente 500 milliót elköltünk (2007-ben és 2008-ban ennyi volt a magyar keret), akkor ezt a 2009-es tervezettet biztosan fel lehet ajánlani (ez valahol 2 és 3 millió USD között van). Többet azért nem lehet, mert elvileg, hivatalos meghosszabbítás csak 2009-ig van, gondolom a 2010-es hosszabbítás majd idén a második félidőben jelentjük be (a 09-es hosszabbítás bejelentését is elhúzták. Itt nyavalyogtam a lehetetlen megfogalmazáson 2007 márciusában). Olyat is hallottam egyébként, hogy PRT vállalás meghosszabbítása most már nem dátumhoz kötött, azaz nem lesz évente bejelentés, hanem csináljuk, amíg be nem jelentjük, hogy vége.

Marton Péter szkeptikus posztja, (A lot of countries made pledges that included sums of money already earmarked to be spent. Or making pledges taking into account their flow of aid precalculated years ago, announcing a part of that sum for an x number of years from now on as a new commitment) mondjuk felmeríti bennem a kérdést, hogy ha a többi segély is ilyen kötött, azaz a donor megmondja, hogy mire adja, vagy ő dönt róla teljesen (még ha figyelembe is veszi az afgán szempontokat), akkor annak mennyire örülhet az afgán kormány. Kaptam 20 milliárdot, de a donorok fogják eldönteni, hogy mikor és hova költik. Én nem ott fogom fejleszteni az országot amivel szeretném, hanem amit kapok annak örülök.

Mindez már csak azért is probléma, mert a az afgán büdzsé nagy része, egyes források szerint (lásd pl alább) 90 százaléka a segélyekből jön össze. Szerintem ez túlzás, régen így volt, de manapság már kétlem.

No itt még befigyel a CSM cikk, kicsit személyes, életszerű Párizsiból. While $25 billion in nonmilitary aid has been proffered to Kabul over the past seven years, about $15 billion has been dispersed. Of this, as much as 30 or 40 percent was recouped by foreign corporations and salaries. Igen, ezt a katonákat is meglepetésként érte.

Hogy addig is mi fűti a gazdaságot? Hát marad a kábítószer. A paki-afgán határon lefoglaltak 237 tonna hasist. Hát ha ezt nem írták el, akkor óriási mennyiség, 20 nagy kamion. Ami érdekes a cikkben, hogy a határon foglalták le, ami feltételez valami afgán állami vagy ISAF jelenlétet. A másik, hogy a kannabisz termelése folyamatosa növekedett az elmúlt években (70000 hektár 2007-ben). Ahogy területileg szorul vissza a már termesztés (mert területileg tényleg szorul vissza!), úgy térnek át a farmerek a mák helyett a fűre.

Jó, persze vannak, akik gabonatermesztésre adják a fejüket, persze csak ott ahol van ehhez elég víz. Kicsit utánanéztem, hogy áll ebben Afganisztán, különösen, hogy az emelkedő alapanyag árak miatt éhezés fenyeget és a fő beszállító Pakisztán is korlátozta az exportot. Képben innen:
2008 januári hír szerint 2006 aszályos volt, de 2007-ben jó volt a termés, így kb 5,6 millió tonna volt a termés. Ide vagy oda, a farmerek egy része mégiscsak ráállt a termelésre, bíznak valamiben, ha így megugrott a búzatermelés (2003 3 millió tonna, 2006-ben majdnem a duplája). Az önellátáshoz 6,1 millió kellene, erről vagy inkább főleg a már említett élelmiszer-alapanyag árak költségeiről Afganisztánban, itt. Még egy utolsó cikk a várható idei eredményekről, amelyek rosszak lesznek, a kevés eső miatt. Ez a cikk némi ellentmondásban van az előzővel, mert eszerint 2007-ben csak 4,6 millió tonna gabonaféle termett (ebbe ők beleszámolják a gabona mellett babot, rizst stb.)

A parfüm részt lemarad, majd megírom legközelebb

Uruzgán még - új offenzíva a Baluchi völgyben

Új offenzíva indul Uruzgánban vagy inkább már folyamatban van. Mielőtt azonban folytatnám, revideálnom kell magam az afgán hadsereg állapotát illetően. Ebből a tavaly nyári ISAF hírlevélből az derül ki, hogy pl. pont az ausztrálok képeznek utászokat Uruzgánban (nem tudom mi a hivatalos fordítása), ebből a hírlevélből, meg hogy van szállító légiflottájuk, igaz gondolom semmi akcióra nem használható.

Szóval olvasom a yahoo-n, hogy afgán-ausztrál-holland offenzíva indult el a Baluchi völgyben.
"The aim of this series of operations is to clear out the Taliban, and then build the physical infrastructure -- patrol bases particularly -- which will allow the Afghan National Army and police, with support from the International Security Assistance Force, to dominate these areas."
- mondja a cikkben valaki. Itt az ausztrál hadsereg saját közleménye az esetről, sok fényképpel és névvel (Hm kommunikáció figyelem! - képpel és névvel)

Ez az terület, amely Tarinkótból (Tarin Kowt) északra vezet Chora-ba. Ez a fő közlekedési útvonal mindenkinek, így a táliboknak is, ezért tavaly a chorai csata után, még a tél beállta előtt az ISAF elindította a Spin Ghar hadműveletet, hogy a területet megtisztítsa a táliboktól. Marton Peti több posztot is szentelt ezeknek, és itt egy is jónak tűnik. Hogy térképen is lássuk:
A kép innen. Ezen jól látni a völgy elhelyezkedését.

Az Uruzgan weblogon van egy hosszabb cikk, ami szintén már ehhez az művelethez kötődik. A szerző szerint most Uruzganban is nyugalom van, mert az "aratás" ideje van a mákmezőkön és ilyenkor mindenki a földeken van.

Más.

Az év második felétől a szlovákok veszik át Kamp Holland őrzését. Nem tudom ez létszám emelkedéssel is fog e járni, jelenleg 115 fő az ISAF-ba engedélyezett létszám. Nem sok de ha jól látom 90 százaléka délen, Uruzgánban és Kandahárban van.

The Slovak army has a mandate for 115 servicemen in the ISAF operation in Afghanistan, with 69 soldiers serving there at the moment - 56 in the multi-functional sapper company at Kandahar base, seven in the medical team at Kabul airport, three in the provincial reconstruction teams in Puli Khumri and Tarin Kowt, and three officers based at ISAF headquarters in Kabul.

Ezt találtam még a USA küügy honlapján:A 57-man military engineering brigade is present at Kandahar airbase in Afghanistan, and the Slovak Parliament approved in December 2007 an increase in Slovakia's commitment to ISAF that will bring the total deployment to 115 in 2008. Slovakia participates in a joint Czech-Slovak peacekeeping force in Kosovo.

Irakból a katonákat csak 2007 februárjában vonták vissza, egy military engineer brigadet. Szóval jelenleg a 115 fő már a megemelt létszám.

Egy másik oldal azt írja: The contribution is aimed at Operational Mentoring and Liaison Teams, force protection and medical support in cooperation with the Netherland’s contingent.

Na akkor most már eléggé összezavartuk magunkat.
Őrzés védés vagy OMLT vagy mindkettő?
Az uruzgáni 69 fő lesz mind a fenti feladatokra, vagy átmennek még katonák (gondolom 69 fővel egyedül nem lehet őrizni a tábort?

Ausztrálok is küldenek még OMLT Uruzgánba: Seventy Australians in Operational Mentoring and Liaison Teams, known more quaintly as "Omelettes", are about to take on a similar role in these outlying bases when the Labor Government's new policy of embedding experienced troops with Afghan units comes into operation in the next month.

Ez lehet két vagy három OMLT is akár. Elvileg az tartományba telepített afgán zászlóaljakból öt lesz a végén, három infantry, egy támogató, meg egy harci támogató (talán ezek hivatalos elnevezései). Most hollandok vannak, de akkor lesznek ausztrálok, magyarok, állítólag franciáról is lehetett hallani, meg most az esetleges szlovákok is. Minden esetleges.

Végül itt van még egy kis szösszenet az uruzgáni PRTról. Ja, hollandul. De ilyen fordító programmal egész jól lehet érteni. Mi jött át belőle?
- A Dynacorp fizeti a rendőrök fizetését, amit ők az ujjlenyomatuk ellenében vehetnek át.
- A hollandok 2 mio euroért egy új - ha jól értem hatalamas - ANP főparancsnokságot fognak építeni Tarinkótban (Tarin Kowt)
- A PRT részt vesz a rendőrség apróbb dolgokkal történő ellátásában,
- Közös járőrözések

Itt van valami a Wikipediáról. Ami érdekes és keveset hallani róluk, azok az FOB - nemtom milyen, előretolt bázisok - amelyekből ha jól számolom legalább három van.

Megvan az ENSZ főtitkár afganisztáni főmegbizottja

Nem nem úgy értem, hogy eltünt és most meglett. Nem, hanem sikerült végre találni egy személyt, mert a kiválasztás kellemetlenül, már már tehetetlenséget sejtető időkbe került. Mint annyi más, ez is összefüggéseiben ez is rejtve maradt a magyar sajtóban. Az MTI gondolom lehozta a híreket, amit aztán nem vettünk át.


Kezdjük a friss hírnél (Mire felrakom ezt a posztot már nem lesz az). Van egy ENSZ afganisztáni főmegbizottunk. Neve Kai Eide, norvég, gyakorlott diplomata (NATO, EBESZ, ENSZ), korábban (2004-2005) koszovói ENSZ főmegbízott. Életrajza itt. Látott már problémás szituációkat, amelyek diplomácia megoldást szükségeltettek.


Mit csinál egy ENSZ-főtitkár afganisztáni főmegbizottja? A Reuters által idézett diplomata szerint: A diplomat from a Security Council member country said the Western powers wanted Koenigs replaced by someone who could coordinate the work of the United Nations, NATO and various other international, charity, and nongovernmental organizations.
The Western powers also want Eide to extend the presence of the United Nations throughout the country and to play more of an international role, communicating not only with the Afghan government but also sometimes with neighbors like Pakistan, the diplomat said.


Napjaink kritikájának egyik központi eleme, hogy Afganisztánban már annyi nagy szereplő van, annyi helyről jön a pénz, hogy a koordináció hiánya miatt, egy csomó kezdeményezés, projekt behal. Eltérő nézetek és gondolatok vitákat szülnek, néha még azt sem, hanem mindeki teszi a dolgát és ezzel csak nagyobb lesz a konfúzió, kioltják egymást stb. Plusz valóban az USA, a NATO, az EU és a millió kis NGO jelenléte és sajtója miatt elveszik a bába. Az ENSZről, az általa kifejtett tevékenységről alig hallani valamit.


A koordinációra visszatérve jelenleg van ENSZ főmegbízott EU főképviselő, NATO fő civil képviselő. A cél, hogy ezeket a posztokat egybe rakni, egy kalap alá helyezni, egy emberre testálni (bár Norvégia nem EU tag - nem teljesen értem, de lehet ez most nem szempont), hogy az ő keze alatt a policy making szinjén is legyen szinergia, együttműködés. Abba pedig csak hátborzongva gondolok bele, hogy micsoda macera lehetett találni egy közös jelöltet, amely mindhárom szervezetnek megfelel (bár EU és NATO között van átfedés)


Ezért fontos Eide kinevezése.


Ami zamatosabbá teszi a processzust és hírré a kinevezést, hogy a mindezidáig is kudarc, hogy egy igazi nagy bepirulás kísérte a jelöltkeresést. Történt ugyanis, hogy a brit Paddy Ashdown személyében már volt ilyen jelölt, akit Karzai elnök is elfogadott. Aztán a Helmand tartományban történt, Musa Qala visszafoglalását megelőző tálibok erőkkel folytatott tárgyalások kapcsán egymásnak ugrottak a britek és az afgánok.


Egy ENSZ-es és egy EU-s diplomata - állításuk szerint az afgán hatóságok tudtával - elkezdtek tárgyalni tálib parancsnokok átállításáról. Na ezt most nem írom le, mert külön is érdekes. A lényeg, hogy Helmandban, brit területen történt, a diplomaták britek voltak, és valszeg Karzai besértődött és bár már kimondta az igent, mégsem fogadta el Ashdownt, felidegesítve ezzel nemcsak a briteket, hanem az amerikaiakat is. Ez volt az a pillanat, ami még a magyar média ingerküszbét is át tudta lépni. A kapcsolatok mélyreülésben, mert persze retorikában megnyomta az egészet a régi brit megszállások, a gyarmati nagyképűség stb. felemlegetésével.


Nagy kapcskodás kezdődőtt hát, mert ez azért ciki. Felmerült John Manley neve, aki a Manley- report (innen tölthető le)kapcsán nevesült el nemrég. A jelentés is egy külön sztori, röviden annyi, hogy készült egy stratégia, hogy mégis mit keressen Kanada a jövőben Afganisztánban. Miért kellett? Mert sok kanadai katona hal meg és ezt nem szeretik hallgatni a szavazók. A kormány meg nem akarja, hoyg leváltsák, ezért kinevez egy bizottságot, amelynek az élére egy ellenzéki politikust hív meg. Így nem kétséges a tisztaság és őszinteség, viszont az ellenzék is meg van fogva amennyiben nem akar a nemzetközi világ előtt nevetségessé válni (nem írhatja, hogy jöjjünk haza azonnal, bár talán szavazóinak ez tetszene). Szóval John Manley felmerül, aztán lemerül, mert nem vállalja a feladatot.


Kelet-európaiként felmerült Jan Kubis szlovák külügyér neve is. Nem ő lett a befutó.

Amikről lemaradtunk

Marton Péter talált egy hírt a HM honlapján, ami valóban kicsit mást tartalmaz, mint a tegnap olvasottak. Ebben nincs szó OMLT-ről, és a különleges műveleti szakasz 3 hónapos váltásonként 12-14 főt tesz ki. A hír másban is eltér (cseh, szlovák, grúz felajánlás mértéke) s eszerint így nézünk ki:
Franciaország 50 katonát OMLT-be
Németország megtriplázza kiképzőit (200 főre emelkedik számuk), valszeg ők is OMLT-t csinálnak Uruzgánban,
Grúzia küld 200 katonát (a tegnapi 160 helyett), nekik még nincsenek Afganisztánban katonáik.
Csehország és Szlovákia 200 és 50 főt ajánlottak fel (tegnap együtt 160 főt )
Albánia és Horvátország ismeretlen számút (tegnap sem tudtuk.)

Péter talált egy holland forrás is ami még jobban összezavarja a dolgokat:
A holland Volkskrant tegnap 50 magyar katonáról beszélt, mint akik kifejezetten Uruzganba mennek (mondjuk akkor még a franciákkal kapcsolatban is 80-100-ról volt szó, szóval érdekes egy történet).

Péter egyébként saját blogján külön is foglalkozott a magyar bejelentésekkel, leginkább a fenti ellentmondással. Most éppen a legújabb holland offenzíváról ír Uruzgánban, illetve korábban volt olyan kedves, hogy nem csak elolvasta a Honvédségi Szemlébe írt tanulmányomat, de a gondolatait is leírta ennek kapcsán.

A HM honlapján volt még egy hír. Részlet nem derül ki belőle persze semmi, csak a dátum, a helyszín és a hogy 12 ország 47 képviselője vett részt. Ha jól olvasok a sorok között, a ülést a északi régióban szolgáló nemzeteknek szervezték, ők osztották meg tapasztalataikat, stb. A Második nap a Baglánban résztvevők tették ugyanezt. Szívesen meghallgattam volna, különösen az előző napit.

Végül a hétvégi Magyar Nemzet mellékletben van egy hosszú cikk Afganisztántról és Baglánról. A cikk alapvetően útleírás jellegű, de a szerző nagyon jól informált, mert nem csak PEK-ben járt, hanem a magyar táborban is részt vett egy NGO security eligazításon. Van benne néhány dolog ami szerintem másként van, meg amivel vitatkoznék, de mivel a cikk csak egy hét múlva lesz fent a neten, majd akkor megyek bele.

Noordwijki informális NATO találkozó eredményei

A magyar lapok legtöbbje az MTI sovány hírét vette át (ha jól állapítottam meg), egyedül talán a Népszabadság volt, amely kellő mélységben foglalkozott a témával. A találkozó hátteréhez hozzátartozik, hogy az USA és a Dél-Afganisztánban állomásozó többi ország egyre frusztáltabb és idegesebb, hogy a bajban egyedül maradnak, és NATO szolidaritás sehol sincs, amikor igazán szükség lenne rá. A reakció Kanada és Hollandia esetében az volt, hogy befenyegettek mindenkit, hogy bizony nem fogják meghosszabítani a mandátumukat 2009-től (vagy 08-tól?), mert Afganisztánnal nem lehet választást nyerni ott sem.

A leghangosabban az amerikaiak bíráltak, Gates hadügyér felvetette, hogy ha nincs segítség a többi NATO országtól, akkor ők csökkentik/kivonják Koszovóból csapataikat (1600 ember), és átküldik őket Afganisztánba. A NATO főtitkár felvetette, hogy rotálják az egyes országok csapataikat délen. De tényleg csak felvetette, hogy ezzel is vitát, párbeszédet generáljon. Magyar részről az utolsó pillanatig függőben hagyták a dolgot, a HM még a kiutazás előtt sem volt hajlandó megerősíteni, sem cáfolni a hírt.

Milyen eredményeket hozott a találkozó. Így távolról úgy tűnik, hogy most a hollanadok támogatására ment rá minden. 9 ország ajánlott valamit és mindenki Uruzgán tartományba küld embereket. A France and Germany offer trainers for Afghan army c. cikk szerint az
Franciaország 50 katonát OMLT-be
Németország megtriplázza kiképzőit (200 főre emelkedik számuk), valszeg ők is OMLT-t csinálnak Uruzgánban,
Grúzia küld 160 katonát, nekik még nincsenek Afganisztánban katonáik.
Csehország és Szlovákia együtt 160 főt ajánlottak fel
Albánia és Horvátország ismeretlen számút.

Hogy mi az OMLT, arról itt és itt írtam.

Az cikk nem említi Magyarországot, ami több mint sajnálatos főleg azután, hogy mi nemcsak műveleti egységet, hanem a kabuli reptérre is küldünk 50 katonát. Mondtam ma a Népszabi volt a legjobb, legrészletesebb. Századnyi magyar elit egység megy Afganisztánba írják.
A szolnoki Bercsényi László különleges műveleti zászlóalj egyik százada negyedéves váltásokkal egy évet tölt Afganisztánban... A magyar felajánlást, a bercsényisek mandátumát mind az öt parlamenti párt jóváhagyta...

Itthon már bejelentették (szept 11. konferencia, Parlament) most kint is, hogy egy évvel tovább visszük a PRT Baglánban:
Szekeres Imre Noordwijkben megerősítette a Washingtonban tett felajánlásokat, a Bercsényi-század mellett a Baghlan tartományi újjáépítő csapat mandátumának egy évvel való meghosszabbítását, valamint a kabuli repülőtér légiirányító-csoportjában (kiküldött szakemberekkel) a vezető nemzet szerepének felvállalását.

És lesz egy negyedik elem is, egy saját OMLT Uruzgánban, azaz is mi is hozzátettünk valamit a "holland csomaghoz":
Afganisztáni jelenlétünk még egy elemmel bővül, az összecsapásokról szóló hírekben gyakran szereplő délen, a hollandok katonai műveleti területéhez tartozó Uruzgan tartományba húsz magyar katonai összekötő-tanácsadó (OMLT) utazik, hogy az ott tevékenykedő, ezrednyi-zászlóaljnyi afgán ezrednek segédkezzen. A misszióval mind az öt magyar párt egyetért. Az időpontot, a NATO, a hollandok szándékával egyetértésben előrébb hozták, de a katonák kiutazása csak akkor kezdődik, ha a magyar csoport felkészülésének, felszerelésének, az utánpótlásnak a biztosítása (nagyrészt holland feladat) megtörténik.

Lássuk akkor miből is fog állni egy év múlva a magyar katonai jelenlét:
Kb 200 katona Baglánban, mint a PRT fő ereje
kb 50 fő kabuli reptér, mint a nemzetközi légiirányító csapat fő ereje
kb 20 fő OMLT Uruzgánban (számukat egész jól belőttem, csak a helyszínt nem)
kb 50 fő különleges műveleti szakasz Dél-Afganisztánban. (információim szerint ez az egység az amerikaiakkal fog dolgozni ISAF keretek között, azaz vagy Zabul tartományban lesznek vagy a négy déli tartomány valamelyikében különleges feladatokat hajtanak végre. Az kiküldendő egység létszámáról nincsenek pontos adatok, de zászlóalj feltöltöttségéből ítélve nem hiszem, hogy 50 főnél több lesz)

Az OMLT és a Bercsényi szakasz olyan területen fog működni,ahol szinte biztosan harcba fog kerülni a tálibokkal. Remélem felkészült rá a kormányzati kommunikáció.

A Népszabadságos cikkre még annyiban visszatérnék, hogy a miniszter elég optimista a magyar részvétel NATO megítélését illetően. Biztos neki minden külföldi megdicséri a hozzáállásunkat, és ebből vonja le a következtetést. A BBC-n van egy kimutatás, hogy ki mit vállal Afgaisztánban. Értelemszerúen és a szomszédokkal hasonlítottam össze a jelenlegi (Noordwijk előtt) állapotokat.
Lengyelek: 993 katona, szabad felhasználású Kelet-Afganisztánban,
Horvátország: 199 katona, 1 OMLT Mazarban, 1 tiszt nálunk, a többi nem tudom hol van, nem NATO tag
Románia: 556, Zabulban, harcolnak az amerikaiak oldalán
Csehország: 233 katona, ebből egy különleges műveleti egység harcol délen, Kandahárban asszem, és a többi Logar tartományban, ami már a problémás Kelet-Afganisztánnak számít
Albánia: 138 katona, hol lehetnek?
Szlovákia: 70 katona, és ők hol vannak?
Bulgaria: 401 katona

Ezeket a számokat összefoglalva az én érzésem az, hogy a magyar részvétel jelentős, arányos, de nem kiemelkedő. Hasonló kaliberű, múltú országok (kivétel csak Szlovákia), ugyan nem vezetnek PRT-t (ez mindenképpen a mi javunkra szól), de már küldtek katonákat délre vagy keletre (mi idáig nem), ahol most a legnagyobb szükség van emberre, vagy már volt OMLT-jük.

Azzal, hogy most lesz délen OMLT-nk, nemzeti megkötés nélküli szakaszunk, kabuli reptér irányító vezető nemzet leszünk, szóval mindezek együtt a PRT mellett úgy érzem ismét fognak egy kis előnyt és politikai tőkét adni.

A noordwijki találkozó a holland számára szerintem előnyös volt, nem hiába fenyegették a NATO-t. A jelenleg kint levő 1500-1700 holland és 900 ausztrál katona mellé még érkezik (ha jól számolok) még
kb 210 főnyi OMLT (50francia+20magyar+140német szerintem ez 9 OMLT egységet jelent, de biztos tévedek)
kb 320+ismeretlen számú egyéb katona

Ez a kinn levő kb. 2500 katonának az egyötöde, ami szerintem jelentős. Nem tudni (de valószínűsítem), hogy az új erők érkezését a hollandok arra használják majd fel, hogy bejelentsék, hogy csökkentik a kint levő erőik számát. Ez jó fog jönni a parlamenti döntés előtt.