Bochkor, Palik és vita a PRT hosszabításáról

A HM sajtószemléből halásztam ki azalábbi meheti és múltheti híreket:

Afganisztáni bevetés - Jó reggelt, Afganisztán! Hamarosan így köszöntik rádión az ott állomásozó magyar katonákat. A Blikk információi szerint a Sláger Rádió műsorvezetője, Bochkor Gábor a háborús övezetbe készül, ráadásul nem is egyedül, hanem barátjával, Palik Lászlóval. Egy biztos: életveszélyes kalandba vágtak Merthogy nem a világ legbékésebb helyszínei közé tartozik Afganisztán. Egyébként nem nyaralni mennek, mind a kettőjüknek munkával telik majd az a néhány nap, amelyet a kint állomásozó békefenntartó misszió tagjai között töltenek. A régi és szenvedélyes dakaros, a nehéz sivatagi ralin idén is sikerrel szerepelt Palik László a gyorsterepen való vezetésre oktatja majd a katonákat, Bochkor Gábor pedig egy tábori rádió felállításában és beindításában működik közre. Úgy tudjuk, hogy Palik itthon már ki is próbálta azt a terepjárót, amellyel Afganisztánban közlekednek katonáink, a Sláger pedig egy teljes rádiófelszeretést bocsát a misszió rendelkezésére. (Blikk 9.o.)

Az ötlet jó, csak gratulálni tudok hozzá. Gondolom ez abba a vonalba passzol bele, hogy kivitték Fábryt is. Sajnos (vagy nem sajnos) csak ilyen eszközökkel leet elérni a szélesebb közvéleményt, akik kevéssé olvasnak politikai napilapokat vagy egyáltalán nem olvasnak.

Szintén a Blikkből kiderült, hogy végre megérkeztek az igért aknakereső (robbanószer) kutyák Baghlanba.

Afganisztánba értek a szuperszimatok - Bubi, Ernszt és Hopkins, a három németjuhász kutya légkondicionált. padlófűtéses utánfutóban utazva érkezett meg Afganisztánba, hogy bombákat kutassanak a Magyar Honvédség speciális tűzszerész szakaszában. (március 11. Blikk 12+13.o.)

Ha jól látom félreértettem az összegeket. Nem évente 500 milliót akarunk elkölteni, hanem a két év alatt. Gondolom ami alább átjön vita vagy tárgyalás gyanánt, az a közvélmény tájékoztatása, puhítása a hosszabbítási tervekről. Az afganisztáni magyar szerepvállalás... - Az afganisztáni magyar szerepvállalás meghosszabbítását javasolja Szekeres Imre honvédelmi miniszter. A tárcavezető az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülésén beszélt erről. Németh Zsolt fideszes politikus elmondta: a 2008-ban lejáró misszió meghosszabbításával az ellenzéki párt egyetért, azt azonban nem tartják elfogadhatónak, hogy Szekeres Imre már azelőtt ígéretet tett a NATO-főtitkárnak a szerepvállalás meghosszabbítására, hogy arról az országgyűlés szerveivel egyeztetett volna. Németh Zsolt a bizottsági meghallgatáson kifogásolta, hogy Szekeres Imre keveset beszélt a misszió biztonsági kockázatairól.

Nem is értem ezt miért Szekerestől várja. Miért nem hív meg külső szakértőket? Vannak egy páran, akik a térséggel foglalkoznak, megjárták Afganisztánt és nem kötődnek egyetlen párthoz sem. (azaz független véleményt kaphat tőlük). Miért nem tart a honvédelmi bizottság egy olyan ülést, ahova meghívja a térség civil szakértőit? Nem néznek amerikai filmeket kongresszusi meghallgatásokkal? Miért nem hívják meg a külügyből a területi referenst, aki olvassa a napi sajtót Afganisztánról (gondolom).

Kissé lejjebb az idézetből:
A honvédelmi miniszter azt javasolja a kormánynak, hogy a magyar katonai jelenlétet ne csak két évre, hanem tovább, az újjáépítési misszió befejezéséig biztosítsa Afganisztánban – hangzott el az Inforádióban. Erre azért van szükség – mondta a bizottsági ülésen Szekeres Imre -, hogy a NATO tartományi újjáépítési csoportja (PRT) keretében zajló észak-afganisztáni magyar civil program katonai biztosítása megfelelő legyen. A tárcavezető részletesen ismertette a misszió meghosszabbítására március 1-jén Brüsszelben a NATO főtitkárának is kifejtett javaslatot. Szekeres Imre előterjesztésében azzal indokolta a meghosszabbított jelenlétet, hogy a magyar vezetésű bagláni újjáépítési csoport területén április elsejétől indulnak be a magyar irányítású, civil missziók – írja a Magyar Hírlap. A kétévesre tervezett fejlesztéseket, például a helyi oktatás és egészségügy területén, nem kormányzati szervezetek végzik majd, a biztosításukat azonban a magyar katonák látják el.
(március 13. Hír TV: Híradó, Hír TV: Híradó Egyetért az afganisztáni kiküldetés meghosszabbításával..., Inforádió A honvédelmi miniszter azt javasolja a kormánynak..., Kossuth Rádió: Esti krónika, Figyelőnet Afganisztáni hosszabbítást javasolt Szekeres..., Ma.hu Szekeres: magyar katonai jelenlét az újjáépítés végéig maradjon Afganisztánban, március 14. Magyar Hírlap 5.o. Hosszabb afgán küldetés, Népszabadság 4.o. Maradjanak a katonáink Afganisztánban)

Én nem értem, hogy ez az ellentmondás nem ugrik be senkinek? Amit katonák biztosítanak az nem lesz civil, hanem minisztériumi. Amit civilek végeznek majd ott meg nem lesz katonai biztosítás.

Viszont ha nem vállaljuk be a hosszabítást, akkor jönnek oda majd mások szívesen. A NATO afganisztáni missziójában mindenkinek részt kell vállalni. De hol vannak a lengyelek, a csehek? Méret alapján ők is eltudnának vinni egy önálló PRT? Ők biztos bejelentkeztek a magyar PRT-re ha mi nem hosszabbítunk. ÉS ha nem hosszabítunk, mi történik? Mehetnénk délre a tálibokkal harcolni, lehetnénk valami Quick Reaction Force vagy őrizhetnénk bázist ugyanott.

Aki eddig kételkedett abban, hogy jó döntés volt Baghlanba menni, most már beláthatja, hogy a létező opciók közül a jobbik volt. Annak idején felmerültek ugyanis olyan lehetőségek, hogy Dél- vagy Kelet-Afganisztánba menjünk. Nem tudom ki döntött az Baghlan mellett, gondolom az erőforrások azért meghatározták a lehetőségeket, de ismétlem szerintem Baghlan jó választás volt.

Egy szó mint száz az hosszabítás érvelését nem erre a nehezen védhető gondolatmenetre építeni.