Az előző napok eléggé kifárasztatottak, úgyhogy egyelőre valami más és szinte színes hír.
Egy hölgy az új-zélandi bamiyani PRT-ból, aki a public diplomacy-ért felelős. Van néhány fiatal jó arc a külügybe nálunk is, akiket egy ilyen pozícióra ki lehetne küldnei a magyar PRT-be (és még blogot is írhatna :). Megsokszorozná az egység "reach"jét (bocs ez a szó jutott eszembe). Érdemes beleolvasni a fenti blogba. Bár tény, hogy a Bamiyan békésebb, mint Baghlán (főleg mostanság), de azért lehetne "nálunk" is virítani. De már megint a magyar párhuzamokról beszélek.
A másik egy rövid hír a kivonuló holland haderőről szól, ahol a vezérkari főnök azt nyilatkozta, hogy a két évebe fo telni, amíg a hadsereg kiheveri a missziót:
Not only has a lot of equipment been damaged, but training has been disrupted and some units broken up.
Bertholee said he will need two years to make sure his brigades are once again 'complete entities', a situation which has been compounded by cash shortages.
Van itt még egy hír, amely talán véget vet egy pletykának, miszerint az amerikai hadsereg néha olyan tolmácsokat használ, akik nem tudnak tolmácsolni. Mondom eddig csak pletyka, meg egy remek videofelvétel "bizonyította" a problémát.
Most valaki bevallotta. Mint sok mindent az amerikai hadsereg a tolmácsok biztosítását is kiszervezte és gondolom több amerikai cég is foglalkozik ezzel. Az egyik cég alkalmazottja most bevallotta, hogy a cél központjában rendszeresen előfordult, hogy a vizsgán a vizsgáztatók átírták a jegyeket, vagy egy ember ment el vizsgázni több delikvens helyett (a problémák a tolmácsok 20-25 százalékánál jelentkeztek)
Nem akarom hosszan részletezni a cikket, el lehet olvasni. A lényeg természetesen az, hogy nem az első eset. A kiszervezés sok mindenre megoldás lehet, még egy háborús területen is, de néhány dologra nem.
Ezek azok a pillanatok, amikor egy cég profitja, a tulajdonosok érdekei nem csupán eltérnek a szolgáltatást megrendelő államtól (hadsereg), de súlyos, emberéleteket követelő következményei lehetnek. Persze, hogy ez így történhetett, abban a hadsereg valamelyik tisztje/parancsnoksága is ludas lehet, ha nem másért hát azért, mert nem is gondoltak arra (vagy nem foglalkoztak vele), hogy milyen következményei lehetnek annak, ha az lakossággal összekötő szinte egyetlen kapcsuk is megbízhatatlan lesz.
Alkalomszerű kommentálás és elemzés a terrorizmus, háborúk és biztonságpolitika témakörében. A posztok nagy része már a https://www.facebook.com/wagnerpeterofficial/ megy, mert oda egyszerűbb képeket, videokat és híreket megosztani.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Uj-Zeland. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Uj-Zeland. Összes bejegyzés megjelenítése
péntek, szeptember 10, 2010
vasárnap, december 16, 2007
Dél-Afganisztán update + új csapatok
Van egy kis lemaradásom, jó néhány link összegyűlt a keresőmben. Nem is tudom honnan induljak.
A legfontosabb talán, hogy Hollandia bejelentette a uruzgáni misszió meghosszabítását 2010ig. Ennek kapcsán jelentős nyomásgyakorlás volt Noordvijkban, hogy más országok is szálljanak be a délen folyó háborúba. Sikerült, hollandok kitartanak, és most várunk Kanadára.
Akartam valamit írni Ausztráliáról és Új-Zélandról, mert előbbi Uruzgánban van jelen, utóbbi meg Bamijánban vezet egy PRT-t. Az ausztráloknak van egy profi weboldaluk általában a missziókról és benne az afganisztáni ügyekről részletesebben. Kérdések és értelmes válaszok, nemcsak katonai de politikai és fejlesztési kérdésekben is. Pont ilyen weboldal kellene itthonra is, a magyar PRT-hoz.
Új-Zéland meghosszabbította PRT-jét. Egy októberi cikkben vannak adatok a fejlesztésről és a pénzekről is. Sajnos ez valamiért letörlődött a netről (tudom hülyén hangzik), ezért csak a google saját tárolt verziójában adja vissza: Bamiyan pays the Afghan peace.
Kanadáról rengeted új anyagot láttam. Ez a egy tanulmány a fejlesztési elképzelésekről. Korábban említettem, hogy jelenleg menő dolgonak számít a 3D approach (védelem, diplomácia és fejlesztés angol kezdőbetűi) és a whole-of the-government approach (Marton Peti barátom azt mondta utóbbit néhányan már úgy tekintik mint az előbbi meghaladását. Egyszó mint száz az együttműködésről van szó és bevallom őszintén nem teljesen látom át még mitől különbözik az utóbbi az előbbitől (amit értek).
Beütjük a 3D approachot angolul, kijön a sok anyag. Együttműködés az amit minden Dél-
Afganisztánt megtapasztalt ország hirdet. Volt szerencsém kanadai és holland szakemberekkel beszélni, akik a legtöbbet arról beszéltek, hogy otthon mit kellett azon dolgozni a főosztályok és minisztériumok között, hogy kialakuljon az együttműködés és leépüljön a bizalmatlanság. A terepen ez gyorsan megtörténik, de otthon nem. Itt röviden már említettem ezeket az elméleteket néhány tanulmánnyal.
Szóval a kandahári CIDA fejlesztésekről a Senlis anyaga itt: ráolvasnak mindent szegény fejlesztési ügynökjségre, az meg vissza olvas.De ettől informatív. Csak megjegyzem, hogy a CIDA weboldalán van egy oldal, amely az National Solidarity Programokat általában és Kandahárra nézve mutatja be. Iszonyú sok infrastruktúra fejlesztés van benne és most olvastam, hogy a Világbank ismét dollár százmilliót biztosít infrastruktúra fejlesztésre.
Mit akarok ebből kihozni? Hát hogy az évi 500 milliónkat ne infrastruktúra fejlesztésre költsük, mert arra van pénz. Inkább tájékozódjunk, hogy hol vannak ilyenek a tartományban és pl. arra próbáljunk ráindítani képességfejlesztést.
Eszerint a térkép szerint Baghlan, Kunduz, Takhar és Badakshan tartományokban összesen majd 1500 projekt fejeződött be (as of Spetember 2007). Tudja ezt nálunk valaki, hogy ebből Baghlanban hol és mennyi? Persze nincs most azonnal rá szükségünk, de talán egy fontos info lehet valamikor? Vagy majd akkor keressük meg?
Van egy másik szuper anyag, amiben öt vagy hat oldalon nagyon szépen fel van építve a kanadai katonai szerepvállalás különböző elemei úgy is mint a battle group, a PRT, az OMLT stb., és egyéb az afgán közigazgatásba berakott, katonákból álló tanácsadó szervezetek.
Itt már valaki pedzegeti, hogy Kanada talán mégsem fog 2009-ben kivonulni Kandahárból, amitl annyian tartottak, mert ha komoly lenne a szándék, akkor kellene legyenek tárgyalások arról, hogy kik jöjjenek be a helyükre. Magányvéleményem, hogy az USA képes lenne "beugrani" rövid határidővel is ha kell, de természetszerűleg nem ez a dolgok menete. Erre a logikára magam is utaltam, amikor a haza PRT hosszabítás kommunikációs masztolása folyt a HM részéről. Már annyi nyilatkozatot adtak ki a misszió szükségesséről ( a hosszabítás kérdésének megvizsgálása folyamatban van és ehhez hasonló kifejezések) , hogy HM-es ismerősök is azt hitték már be van jelentve, aztán végül erre csak szeptember 11-én került sor (ha jól emlékszem) egy konferencián.
Ok és mindezektől függetlenül két hír csapatkiegészítésekről. Jordánia úgy tűnik fog küldeni katonákat az ISAF misszióba. He (a miniszterelnök) referred to setting up “field hospitals and medical centres such as those erected in Ramallah (the West Bank) and Sierra Leone,” as well as providing “services to the injured and needy” in the war-torn Asian country. The hospital would be erected in “a non-combat zone, probably in Mazar-e-Sharif,” in northern Afghanistan, the prime minister said. “Our troops will also protect supply roads and work towards restoring order and security.”
Nem is tudom van e másik muszlim ország Afganisztánban. Törökök, de hát az nem tiszta eset.
Eszerint a hír szerint 90 katonát küldenek és szó sincs humanitárius misszióról. Szintén ebben a cikkben olvasni, hogy a lengyelek 8 helikoptert küldenek, méghozzá négy szállító és négy harci helikoptert. Tudom erről minden magyar katonának az jut eszébe, hogy igazán mi is küldhetnénk Hindeket Mazar-ba vagy Kunduzba és akkor azok vigyáznának a magyar katonákra. De egyébként küldhetnénk helikoptereket oda ahova a lengyelek is, ugyanazt a típust. Javítás megoldva, vagy csak ki kell egészíteni a lengyel kapacitást ill. ez lehet egy újabb NATO felajánlás. Végül is helikoptert ajánlani majdnem olyan értékes, mint katonát délre.
A legfontosabb talán, hogy Hollandia bejelentette a uruzgáni misszió meghosszabítását 2010ig. Ennek kapcsán jelentős nyomásgyakorlás volt Noordvijkban, hogy más országok is szálljanak be a délen folyó háborúba. Sikerült, hollandok kitartanak, és most várunk Kanadára.
Akartam valamit írni Ausztráliáról és Új-Zélandról, mert előbbi Uruzgánban van jelen, utóbbi meg Bamijánban vezet egy PRT-t. Az ausztráloknak van egy profi weboldaluk általában a missziókról és benne az afganisztáni ügyekről részletesebben. Kérdések és értelmes válaszok, nemcsak katonai de politikai és fejlesztési kérdésekben is. Pont ilyen weboldal kellene itthonra is, a magyar PRT-hoz.
Új-Zéland meghosszabbította PRT-jét. Egy októberi cikkben vannak adatok a fejlesztésről és a pénzekről is. Sajnos ez valamiért letörlődött a netről (tudom hülyén hangzik), ezért csak a google saját tárolt verziójában adja vissza: Bamiyan pays the Afghan peace.
Kanadáról rengeted új anyagot láttam. Ez a egy tanulmány a fejlesztési elképzelésekről. Korábban említettem, hogy jelenleg menő dolgonak számít a 3D approach (védelem, diplomácia és fejlesztés angol kezdőbetűi) és a whole-of the-government approach (Marton Peti barátom azt mondta utóbbit néhányan már úgy tekintik mint az előbbi meghaladását. Egyszó mint száz az együttműködésről van szó és bevallom őszintén nem teljesen látom át még mitől különbözik az utóbbi az előbbitől (amit értek).
Beütjük a 3D approachot angolul, kijön a sok anyag. Együttműködés az amit minden Dél-
Afganisztánt megtapasztalt ország hirdet. Volt szerencsém kanadai és holland szakemberekkel beszélni, akik a legtöbbet arról beszéltek, hogy otthon mit kellett azon dolgozni a főosztályok és minisztériumok között, hogy kialakuljon az együttműködés és leépüljön a bizalmatlanság. A terepen ez gyorsan megtörténik, de otthon nem. Itt röviden már említettem ezeket az elméleteket néhány tanulmánnyal.
Szóval a kandahári CIDA fejlesztésekről a Senlis anyaga itt: ráolvasnak mindent szegény fejlesztési ügynökjségre, az meg vissza olvas.De ettől informatív. Csak megjegyzem, hogy a CIDA weboldalán van egy oldal, amely az National Solidarity Programokat általában és Kandahárra nézve mutatja be. Iszonyú sok infrastruktúra fejlesztés van benne és most olvastam, hogy a Világbank ismét dollár százmilliót biztosít infrastruktúra fejlesztésre.
Mit akarok ebből kihozni? Hát hogy az évi 500 milliónkat ne infrastruktúra fejlesztésre költsük, mert arra van pénz. Inkább tájékozódjunk, hogy hol vannak ilyenek a tartományban és pl. arra próbáljunk ráindítani képességfejlesztést.
Eszerint a térkép szerint Baghlan, Kunduz, Takhar és Badakshan tartományokban összesen majd 1500 projekt fejeződött be (as of Spetember 2007). Tudja ezt nálunk valaki, hogy ebből Baghlanban hol és mennyi? Persze nincs most azonnal rá szükségünk, de talán egy fontos info lehet valamikor? Vagy majd akkor keressük meg?
Van egy másik szuper anyag, amiben öt vagy hat oldalon nagyon szépen fel van építve a kanadai katonai szerepvállalás különböző elemei úgy is mint a battle group, a PRT, az OMLT stb., és egyéb az afgán közigazgatásba berakott, katonákból álló tanácsadó szervezetek.
Itt már valaki pedzegeti, hogy Kanada talán mégsem fog 2009-ben kivonulni Kandahárból, amitl annyian tartottak, mert ha komoly lenne a szándék, akkor kellene legyenek tárgyalások arról, hogy kik jöjjenek be a helyükre. Magányvéleményem, hogy az USA képes lenne "beugrani" rövid határidővel is ha kell, de természetszerűleg nem ez a dolgok menete. Erre a logikára magam is utaltam, amikor a haza PRT hosszabítás kommunikációs masztolása folyt a HM részéről. Már annyi nyilatkozatot adtak ki a misszió szükségesséről ( a hosszabítás kérdésének megvizsgálása folyamatban van és ehhez hasonló kifejezések) , hogy HM-es ismerősök is azt hitték már be van jelentve, aztán végül erre csak szeptember 11-én került sor (ha jól emlékszem) egy konferencián.
Ok és mindezektől függetlenül két hír csapatkiegészítésekről. Jordánia úgy tűnik fog küldeni katonákat az ISAF misszióba. He (a miniszterelnök) referred to setting up “field hospitals and medical centres such as those erected in Ramallah (the West Bank) and Sierra Leone,” as well as providing “services to the injured and needy” in the war-torn Asian country. The hospital would be erected in “a non-combat zone, probably in Mazar-e-Sharif,” in northern Afghanistan, the prime minister said. “Our troops will also protect supply roads and work towards restoring order and security.”
Nem is tudom van e másik muszlim ország Afganisztánban. Törökök, de hát az nem tiszta eset.
Eszerint a hír szerint 90 katonát küldenek és szó sincs humanitárius misszióról. Szintén ebben a cikkben olvasni, hogy a lengyelek 8 helikoptert küldenek, méghozzá négy szállító és négy harci helikoptert. Tudom erről minden magyar katonának az jut eszébe, hogy igazán mi is küldhetnénk Hindeket Mazar-ba vagy Kunduzba és akkor azok vigyáznának a magyar katonákra. De egyébként küldhetnénk helikoptereket oda ahova a lengyelek is, ugyanazt a típust. Javítás megoldva, vagy csak ki kell egészíteni a lengyel kapacitást ill. ez lehet egy újabb NATO felajánlás. Végül is helikoptert ajánlani majdnem olyan értékes, mint katonát délre.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)