Van egy kis lemaradásom, jó néhány link összegyűlt a keresőmben. Nem is tudom honnan induljak.
A legfontosabb talán, hogy Hollandia bejelentette a uruzgáni misszió meghosszabítását 2010ig. Ennek kapcsán jelentős nyomásgyakorlás volt Noordvijkban, hogy más országok is szálljanak be a délen folyó háborúba. Sikerült, hollandok kitartanak, és most várunk Kanadára.
Akartam valamit írni Ausztráliáról és Új-Zélandról, mert előbbi Uruzgánban van jelen, utóbbi meg Bamijánban vezet egy PRT-t. Az ausztráloknak van egy profi weboldaluk általában a missziókról és benne az afganisztáni ügyekről részletesebben. Kérdések és értelmes válaszok, nemcsak katonai de politikai és fejlesztési kérdésekben is. Pont ilyen weboldal kellene itthonra is, a magyar PRT-hoz.
Új-Zéland meghosszabbította PRT-jét. Egy októberi cikkben vannak adatok a fejlesztésről és a pénzekről is. Sajnos ez valamiért letörlődött a netről (tudom hülyén hangzik), ezért csak a google saját tárolt verziójában adja vissza: Bamiyan pays the Afghan peace.
Kanadáról rengeted új anyagot láttam. Ez a egy tanulmány a fejlesztési elképzelésekről. Korábban említettem, hogy jelenleg menő dolgonak számít a 3D approach (védelem, diplomácia és fejlesztés angol kezdőbetűi) és a whole-of the-government approach (Marton Peti barátom azt mondta utóbbit néhányan már úgy tekintik mint az előbbi meghaladását. Egyszó mint száz az együttműködésről van szó és bevallom őszintén nem teljesen látom át még mitől különbözik az utóbbi az előbbitől (amit értek).
Beütjük a 3D approachot angolul, kijön a sok anyag. Együttműködés az amit minden Dél-
Afganisztánt megtapasztalt ország hirdet. Volt szerencsém kanadai és holland szakemberekkel beszélni, akik a legtöbbet arról beszéltek, hogy otthon mit kellett azon dolgozni a főosztályok és minisztériumok között, hogy kialakuljon az együttműködés és leépüljön a bizalmatlanság. A terepen ez gyorsan megtörténik, de otthon nem. Itt röviden már említettem ezeket az elméleteket néhány tanulmánnyal.
Szóval a kandahári CIDA fejlesztésekről a Senlis anyaga itt: ráolvasnak mindent szegény fejlesztési ügynökjségre, az meg vissza olvas.De ettől informatív. Csak megjegyzem, hogy a CIDA weboldalán van egy oldal, amely az National Solidarity Programokat általában és Kandahárra nézve mutatja be. Iszonyú sok infrastruktúra fejlesztés van benne és most olvastam, hogy a Világbank ismét dollár százmilliót biztosít infrastruktúra fejlesztésre.
Mit akarok ebből kihozni? Hát hogy az évi 500 milliónkat ne infrastruktúra fejlesztésre költsük, mert arra van pénz. Inkább tájékozódjunk, hogy hol vannak ilyenek a tartományban és pl. arra próbáljunk ráindítani képességfejlesztést.
Eszerint a térkép szerint Baghlan, Kunduz, Takhar és Badakshan tartományokban összesen majd 1500 projekt fejeződött be (as of Spetember 2007). Tudja ezt nálunk valaki, hogy ebből Baghlanban hol és mennyi? Persze nincs most azonnal rá szükségünk, de talán egy fontos info lehet valamikor? Vagy majd akkor keressük meg?
Van egy másik szuper anyag, amiben öt vagy hat oldalon nagyon szépen fel van építve a kanadai katonai szerepvállalás különböző elemei úgy is mint a battle group, a PRT, az OMLT stb., és egyéb az afgán közigazgatásba berakott, katonákból álló tanácsadó szervezetek.
Itt már valaki pedzegeti, hogy Kanada talán mégsem fog 2009-ben kivonulni Kandahárból, amitl annyian tartottak, mert ha komoly lenne a szándék, akkor kellene legyenek tárgyalások arról, hogy kik jöjjenek be a helyükre. Magányvéleményem, hogy az USA képes lenne "beugrani" rövid határidővel is ha kell, de természetszerűleg nem ez a dolgok menete. Erre a logikára magam is utaltam, amikor a haza PRT hosszabítás kommunikációs masztolása folyt a HM részéről. Már annyi nyilatkozatot adtak ki a misszió szükségesséről ( a hosszabítás kérdésének megvizsgálása folyamatban van és ehhez hasonló kifejezések) , hogy HM-es ismerősök is azt hitték már be van jelentve, aztán végül erre csak szeptember 11-én került sor (ha jól emlékszem) egy konferencián.
Ok és mindezektől függetlenül két hír csapatkiegészítésekről. Jordánia úgy tűnik fog küldeni katonákat az ISAF misszióba. He (a miniszterelnök) referred to setting up “field hospitals and medical centres such as those erected in Ramallah (the West Bank) and Sierra Leone,” as well as providing “services to the injured and needy” in the war-torn Asian country. The hospital would be erected in “a non-combat zone, probably in Mazar-e-Sharif,” in northern Afghanistan, the prime minister said. “Our troops will also protect supply roads and work towards restoring order and security.”
Nem is tudom van e másik muszlim ország Afganisztánban. Törökök, de hát az nem tiszta eset.
Eszerint a hír szerint 90 katonát küldenek és szó sincs humanitárius misszióról. Szintén ebben a cikkben olvasni, hogy a lengyelek 8 helikoptert küldenek, méghozzá négy szállító és négy harci helikoptert. Tudom erről minden magyar katonának az jut eszébe, hogy igazán mi is küldhetnénk Hindeket Mazar-ba vagy Kunduzba és akkor azok vigyáznának a magyar katonákra. De egyébként küldhetnénk helikoptereket oda ahova a lengyelek is, ugyanazt a típust. Javítás megoldva, vagy csak ki kell egészíteni a lengyel kapacitást ill. ez lehet egy újabb NATO felajánlás. Végül is helikoptert ajánlani majdnem olyan értékes, mint katonát délre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése