A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet a múlt héten vagy két hete vitt egy kisebb újságíró csoportot Baghlanba. Al-Ghaoui Hesna riportja az MTV1-en ma este lesz a Panorámában. Ott volt még ha jól tudom a Blikk újságírója is, Szabadi Klaudia. Volt még valaki? Hesna szerencsés, múltkor meg a Baptista Segélyszervezet vitte ki Kabulba :)
Majd egyszer megér egy hosszabb elemzést, hogy ez az afganisztáni misszió miként hatott a magyar külpolitikai újságírók fiatal nemzedékére.
Baghlanban emellett folyik a vadászat is. A hétvégén ismét elkaptak két embert az afgán és amerikai különleges erők:
However, the statement did not provide details whether the targeted Taliban local leader was captured during the raid, saying the leader serves on the Baghlan-e Jadid district Taliban commission and previously led a group of 10 fighters
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: baptisták. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: baptisták. Összes bejegyzés megjelenítése
vasárnap, június 05, 2011
szerda, június 17, 2009
Iskolaégetés és iskolaépítés Baghlanban
Mindig gondolkodik az ember, hogy hogyan adjon olyan címet egy olyan posztnak, amiben a cikkeknek alig van közös vonása. Talán az iskola most.
Először is valakik felgyújtottak egy iskolát Khost-wa Ferengbe. Erről a körzetről ritkán hallani bármi hírt, nem is mondanám egyből, hogy tálibok (ellenállók) voltak, lehet valami helyi ellentét áll a háttérben.
Igen, közben olvasom, hogy éjszakai leveleket is kitettek és hogy a rendőfőnök is anti-government elemekről beszél.
Felkerült a netre a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Magyar Baptista Szeretetszolgálat 2008-as közhasznúságú jelentése. Az ilyen jelentések kötelezőek, ha jól tudom a közhasznú szervezetek számára.
A MÖSZ jelentése igen részletes 109 oldal. Az idáig látott legrészletesebb bemutatását lehet olvasni a szervezet afganisztáni tevékenységének. Ami nekem hiányzik az projektkoordinációs iroda révén megszerzett információk kicsit szélesebb terjesztése itthon. Pl nekem. Kíváncsi lennék, hogy hány NGO van a tartományban? Milyen programokat csinálnak? Hogy működik a National Solidarity Program (ki az implementing partnerek), milyen helyi civil szervezetek vannak? Hány ülés, miről volt szó? Provincial Development Councilról alig lehet olvasni bárhol, kíváncsi lennék, hogy mit csinálnak, amikor a havi ülések között dolgoznak.
Az Baptistáktól csak a 2007-est látom a neten. A MÖSZ-höz képest nagyon rövid, szinte semmitmondó, kb egy mondat az egész Afganisztán. Egyetlen pozitív dolog benne, hogy az évben kapott pénzügyi támogatások össze vannak gyűjtve egy helyre. A MÖSZ-nél ezt nagyon elszórva látni)
Itt találtam egy hírt, ami nagyon ritka. Arról szól, hogy az afgán kormány vidékfejelsztési minisztériuma milyen projekteket hajtott végre. Several projects completed in Baghlan.
Ugye a hírek alapján azt gondolhatjuk, hogy mindent mi csinálunk Baghlanban ebből az 500 millió forintból, plusz HM CIMIC pénzekből, plusz külföldi pénzekből (görög, japán, EU). De egyrészt más NGO-k is tevékenykednek a tartományban és ebből a hírből kiderül, hogy a helyi minisztérium is aktív: The projects are included digging of four deep wells and a dozen more wells for clean drinking water, leveling of four kilometers of road and construction of eight bridges in Baghlan-i-Markazi district of the province.
Ahmad Niro, head of the Rural Rehabilitations and Development department of the province told Pajhwok Afghan News that 320 families would have access to clean drinking water while over 500 families would benefit from facilities of the newly constructed road.
He said the projects were completed at a total cost of 5.4 million afghanis provided by the Ministry of Rural Rehabilitations and Development (MRRD) under the National Solidarity Programme (NSP).
Ezért lenne szükség, hogy minél több információval rendelkezzünk az egyéb helyi fejlesztési tevékenységről, az NSP-ről. A MÖSZnek ebben sokkal aktívabbnak kellene lennie, mert még a Külügyben sem nagyon tudják, hogy milyen munka folyik rajtunk kívül a tartományban. Hajrá MÖSZ!
Nem pont ide tartozik, de nem tudom hányan gondolták volna, hogy Afganisztánban, sőt a tartományban filmet forgattak! A rendező forgatta az Osama című filmet, ami szakmai körökben elég jó visszajelzéseket kapott. A mostani film témája: centres on the story of two American soldiers, whose helicopter crashes in a mountainous area full of mines.
They become trapped in an unknown valley. The two struggle to find their way back home, finding a Russian tank in the middle of an opium field, which turns out to be the house of an Afghan family rather than their only means of escape. The film’s adventure begins here.
Szerintem el lehetne hozni Magyarországra a filmet, művészmozik egyike lehozná és a Küm/HM is vihetné minden rendezvényére.
Végül még iskolákról szólva ígéretet kaptam arra, hogy lesz valami info arról, hogy kiválasztásra kerültek azok a baghlani fiatalok, akik majd Magyarországra jöhetnek tanulni.
Először is valakik felgyújtottak egy iskolát Khost-wa Ferengbe. Erről a körzetről ritkán hallani bármi hírt, nem is mondanám egyből, hogy tálibok (ellenállók) voltak, lehet valami helyi ellentét áll a háttérben.
Igen, közben olvasom, hogy éjszakai leveleket is kitettek és hogy a rendőfőnök is anti-government elemekről beszél.
Felkerült a netre a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Magyar Baptista Szeretetszolgálat 2008-as közhasznúságú jelentése. Az ilyen jelentések kötelezőek, ha jól tudom a közhasznú szervezetek számára.
A MÖSZ jelentése igen részletes 109 oldal. Az idáig látott legrészletesebb bemutatását lehet olvasni a szervezet afganisztáni tevékenységének. Ami nekem hiányzik az projektkoordinációs iroda révén megszerzett információk kicsit szélesebb terjesztése itthon. Pl nekem. Kíváncsi lennék, hogy hány NGO van a tartományban? Milyen programokat csinálnak? Hogy működik a National Solidarity Program (ki az implementing partnerek), milyen helyi civil szervezetek vannak? Hány ülés, miről volt szó? Provincial Development Councilról alig lehet olvasni bárhol, kíváncsi lennék, hogy mit csinálnak, amikor a havi ülések között dolgoznak.
Az Baptistáktól csak a 2007-est látom a neten. A MÖSZ-höz képest nagyon rövid, szinte semmitmondó, kb egy mondat az egész Afganisztán. Egyetlen pozitív dolog benne, hogy az évben kapott pénzügyi támogatások össze vannak gyűjtve egy helyre. A MÖSZ-nél ezt nagyon elszórva látni)
Itt találtam egy hírt, ami nagyon ritka. Arról szól, hogy az afgán kormány vidékfejelsztési minisztériuma milyen projekteket hajtott végre. Several projects completed in Baghlan.
Ugye a hírek alapján azt gondolhatjuk, hogy mindent mi csinálunk Baghlanban ebből az 500 millió forintból, plusz HM CIMIC pénzekből, plusz külföldi pénzekből (görög, japán, EU). De egyrészt más NGO-k is tevékenykednek a tartományban és ebből a hírből kiderül, hogy a helyi minisztérium is aktív: The projects are included digging of four deep wells and a dozen more wells for clean drinking water, leveling of four kilometers of road and construction of eight bridges in Baghlan-i-Markazi district of the province.
Ahmad Niro, head of the Rural Rehabilitations and Development department of the province told Pajhwok Afghan News that 320 families would have access to clean drinking water while over 500 families would benefit from facilities of the newly constructed road.
He said the projects were completed at a total cost of 5.4 million afghanis provided by the Ministry of Rural Rehabilitations and Development (MRRD) under the National Solidarity Programme (NSP).
Ezért lenne szükség, hogy minél több információval rendelkezzünk az egyéb helyi fejlesztési tevékenységről, az NSP-ről. A MÖSZnek ebben sokkal aktívabbnak kellene lennie, mert még a Külügyben sem nagyon tudják, hogy milyen munka folyik rajtunk kívül a tartományban. Hajrá MÖSZ!
Nem pont ide tartozik, de nem tudom hányan gondolták volna, hogy Afganisztánban, sőt a tartományban filmet forgattak! A rendező forgatta az Osama című filmet, ami szakmai körökben elég jó visszajelzéseket kapott. A mostani film témája: centres on the story of two American soldiers, whose helicopter crashes in a mountainous area full of mines.
They become trapped in an unknown valley. The two struggle to find their way back home, finding a Russian tank in the middle of an opium field, which turns out to be the house of an Afghan family rather than their only means of escape. The film’s adventure begins here.
Szerintem el lehetne hozni Magyarországra a filmet, művészmozik egyike lehozná és a Küm/HM is vihetné minden rendezvényére.
Végül még iskolákról szólva ígéretet kaptam arra, hogy lesz valami info arról, hogy kiválasztásra kerültek azok a baghlani fiatalok, akik majd Magyarországra jöhetnek tanulni.
kedd, október 14, 2008
Néhány kérdés a fejlesztésekről Baglánban
Teljesen véletlenül belefutottam két hírbe a neten Baglán kormányzójáról, de csak az egyiket találom. Az állami autók magánhasználatáról szól és egy kis bepillantást ad a életébe pont Baglánban. A cikk szerint havi 200 liter üzemanyag van minden gépjárműhöz (Around 61 vehicles belonging to 28 different provincial government departments are being used by officials.) Bár tilos, szinte mindenki használja magáncélra az autókat miközben a karbantartással nem foglalkoznak. Ahogy elnézem, bár a tartományi büdzsé forráshiányos, arra nem sajnálja a kormányzó a pénzt, hogy az állami direktívákon felül is finanszírozza az önkormányzat a tisztviselők gépjárműhasználatát.
Szlankó Bálint már röviden idézett cikke angolul és magyarul.
Nekem tetszik, jó cikk. Ami emberi oldaláról tünteti fel a honvédséget, azok az ilyen - katona szájából ritkán olvasható - mondatok: Sandor says his people are learning from their mistakes.
De mégis csak a felütés az ami elgondolkodtató: A kis orvosi rendelő a Hindukus északi lábánál ... biztató látványt nyújt. Büszkén áll a főút mellett piros fehérre meszelt falán egy táblával, miszerint ez a magyar PRT ajándéka Afganisztánnak. A baj csak az, hogy amióta elkészült, üresen áll, se orvosok, se bútorok nincsenek benne, csak egy öregember, aki arra panaszkodik, hogy két hónapja nem kapott fizetést, reklamálni nem tud, mert akkor ki vigyáz a kórházra.... Pajkan Hajderi, a tartományi tanács elnöke azt mondja nem is érti hogy került oda a kórház, kilóméterekre minden lakott településtől ( a honvédség szerint azért, mert a hágónál sok baleset történik)
A cikk több kérdést is felvet bennem. Pl, hogy hogyan is működik a magyar projektek monitoringja. Ki ellenőrzi a megvalósult projekteket? Nem is, inkább van-e független projekt monitoring? Két éve vagyunk ott, építünk, támogatunk fejlesztünk, képzünk. Ki az, ki lesz az, aki a teljes listával a kezében visszamegy. Találomra bemegy az iskolákba, felkeresi a kiképzett tanárokat, bábákat, megnézi a tégla gyárat, a sajtüzemnek szállító afgán parasztot, a számítógépes kabinetet, a kutakat? Aki bemegy a rendőrségre és megkérdi hányan vannak itt, akik végigcsinálták a rendőrség eddig képzési programját, aki háttér beszélgetéseket folytat az afgánokkal (vezetőkkel és átlagemberekkel egyaránt), hogy az egyes projektek percepciója milyen (tudom, nem szabad nekik sem mindent elhinni és bedőlni a valószínű panaszáradatnak).
Hogy pontos legyek idén júniusban volt kint a külügyből két vagy három ember, monitoring feladattal. Ismereteim szerint csak az NGO-k tevékenységét ellenőrizték és csak katonai kísérettel közlekedhettek. Nincs kétségem, hogy ez ilyen út is hasznos és kell, de én valami olyasmire gondolok, amikor valami külső személyt szervezet bírtunk meg auditálással és az úgy végzi a munkáját, hogy arról nem szól előre senkinek, civilként mozog jobbra balra. Amilyenek a nemzetközi auditok szoktak lenni. Amiket például az amerikai Számvevőszék csinál Afganisztánban is. Mint például ez itt: Afghanistan Security: U.S. Efforts to Develop Capable Afghan Police Forces Face Challenges and Need a Coordinated, Detailed Plan to Help Ensure Accountability, GAO-08-883T, June 18, 2008.
Csinálja nálunk is Számvevőszék. Hány ilyen projektünk lehet még?
A kórháznál maradva (bár nem láttam talán jobb lett volna egy rendelőről írni magyarul, a kórházról más jut az ember eszébe) felmerül tényleg a kérdés, hogy hogy került oda? Ez az egészségügy minisztérium nagysikerű klinikaépítési vállalkozásának a végterméke? Talán pont ennek az alapkőletételénél vett részt a miniszter asszony?
Bevallom őszintén Hajderit sem értem. A magyarok nem építenek akárhova akármit. Tudtommal a föld mindig az afgán államé, és kórház/iskola esetében biztos először a minisztérium jelöli ki vagy kell a hozzájárulása az építéshez. Szóval, hogy odaépült az nem teljesen a magyarok akaratán múlott. Mindenesetre majd megpróbálok magyarázatot keresni erre, bár vannak kétségeim.
Találtam tegnap (a poszt még szerdán íródott): A PRT minden papírt és engedélyt beszerzett, benne volt a tartományi fejlesztési tervben (Baghlan Provincial Development Plan), az azóta leváltott tartományi egészségügyi főtisztviselő akarta, papírt adott róla, hogy lesz orvos, felszerelés stb. Anélkül, a PRT hozzá se kezdett volna. De az egészségügyi főtisztviselő leváltották, az újnak mások voltak a prioritásai, más terveket tolt. (Talán a tartomány más részéről jött? Talán a leváltott egészségügyi főember Hindzsáni volt?)
Mint kutató hozzáteszem: Saját szememmel nem láttam a fent emlegetett iratokat. A fentieket olyanok mondták, akik a projekt előkészítésénél vagy végrehajtásánál a terepen tartózkodtak.
Még egy hír. Újabb kiírás a külügy honlapján bagláni fejlesztésekre. Hogy pontos legyek ez a pályázat az új, a mellette levő a régi (nyári). Az utóbbi esetében 210 millióra lehetett pályázni, akit teljes egészében megnyert a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet. Azaz ezt csak hallottam, nem tudom megtörtént-e, és ha igen kihirdették-e. A MÖSZ weboldalán nem találom nyomát.
Az új pályázat meglepően rövid határidőt ad a pályázat benyújtására. 3 hét, október 31. Nem tudom, ezt lehet e így komolyan csinálni. Az elnyerhető összeg 60 millió, a pályázható lehetőségek ugyanazok mindkét pályázat esetében.
A kérdések ebben az esetben is ugyanazok mint két éve. A Kormány bizottság, bár nem láttam pontos számokat, de mintha megint csak 210 millát hagyott (de mégis itt és itt már leírtam, elhangzott) a KüMnél fejlesztésekre, a többi ment a minisztériumokhoz. Akkor honnan van az extra 60 millió. Két éve a rejtély megoldását a görög állam kínálta, akik felajánlottak 500000 eurót, abból lett 70 millió és egy második kiírás, amit a végén a baptisták nyertek meg (az első 180 milliós kiírást akkor az Ökumenikusok nyerték meg.)
Szlankó Bálint már röviden idézett cikke angolul és magyarul.
Nekem tetszik, jó cikk. Ami emberi oldaláról tünteti fel a honvédséget, azok az ilyen - katona szájából ritkán olvasható - mondatok: Sandor says his people are learning from their mistakes.
De mégis csak a felütés az ami elgondolkodtató: A kis orvosi rendelő a Hindukus északi lábánál ... biztató látványt nyújt. Büszkén áll a főút mellett piros fehérre meszelt falán egy táblával, miszerint ez a magyar PRT ajándéka Afganisztánnak. A baj csak az, hogy amióta elkészült, üresen áll, se orvosok, se bútorok nincsenek benne, csak egy öregember, aki arra panaszkodik, hogy két hónapja nem kapott fizetést, reklamálni nem tud, mert akkor ki vigyáz a kórházra.... Pajkan Hajderi, a tartományi tanács elnöke azt mondja nem is érti hogy került oda a kórház, kilóméterekre minden lakott településtől ( a honvédség szerint azért, mert a hágónál sok baleset történik)
A cikk több kérdést is felvet bennem. Pl, hogy hogyan is működik a magyar projektek monitoringja. Ki ellenőrzi a megvalósult projekteket? Nem is, inkább van-e független projekt monitoring? Két éve vagyunk ott, építünk, támogatunk fejlesztünk, képzünk. Ki az, ki lesz az, aki a teljes listával a kezében visszamegy. Találomra bemegy az iskolákba, felkeresi a kiképzett tanárokat, bábákat, megnézi a tégla gyárat, a sajtüzemnek szállító afgán parasztot, a számítógépes kabinetet, a kutakat? Aki bemegy a rendőrségre és megkérdi hányan vannak itt, akik végigcsinálták a rendőrség eddig képzési programját, aki háttér beszélgetéseket folytat az afgánokkal (vezetőkkel és átlagemberekkel egyaránt), hogy az egyes projektek percepciója milyen (tudom, nem szabad nekik sem mindent elhinni és bedőlni a valószínű panaszáradatnak).
Hogy pontos legyek idén júniusban volt kint a külügyből két vagy három ember, monitoring feladattal. Ismereteim szerint csak az NGO-k tevékenységét ellenőrizték és csak katonai kísérettel közlekedhettek. Nincs kétségem, hogy ez ilyen út is hasznos és kell, de én valami olyasmire gondolok, amikor valami külső személyt szervezet bírtunk meg auditálással és az úgy végzi a munkáját, hogy arról nem szól előre senkinek, civilként mozog jobbra balra. Amilyenek a nemzetközi auditok szoktak lenni. Amiket például az amerikai Számvevőszék csinál Afganisztánban is. Mint például ez itt: Afghanistan Security: U.S. Efforts to Develop Capable Afghan Police Forces Face Challenges and Need a Coordinated, Detailed Plan to Help Ensure Accountability, GAO-08-883T, June 18, 2008.
Csinálja nálunk is Számvevőszék. Hány ilyen projektünk lehet még?
A kórháznál maradva (bár nem láttam talán jobb lett volna egy rendelőről írni magyarul, a kórházról más jut az ember eszébe) felmerül tényleg a kérdés, hogy hogy került oda? Ez az egészségügy minisztérium nagysikerű klinikaépítési vállalkozásának a végterméke? Talán pont ennek az alapkőletételénél vett részt a miniszter asszony?
Bevallom őszintén Hajderit sem értem. A magyarok nem építenek akárhova akármit. Tudtommal a föld mindig az afgán államé, és kórház/iskola esetében biztos először a minisztérium jelöli ki vagy kell a hozzájárulása az építéshez. Szóval, hogy odaépült az nem teljesen a magyarok akaratán múlott. Mindenesetre majd megpróbálok magyarázatot keresni erre, bár vannak kétségeim.
Találtam tegnap (a poszt még szerdán íródott): A PRT minden papírt és engedélyt beszerzett, benne volt a tartományi fejlesztési tervben (Baghlan Provincial Development Plan), az azóta leváltott tartományi egészségügyi főtisztviselő akarta, papírt adott róla, hogy lesz orvos, felszerelés stb. Anélkül, a PRT hozzá se kezdett volna. De az egészségügyi főtisztviselő leváltották, az újnak mások voltak a prioritásai, más terveket tolt. (Talán a tartomány más részéről jött? Talán a leváltott egészségügyi főember Hindzsáni volt?)
Mint kutató hozzáteszem: Saját szememmel nem láttam a fent emlegetett iratokat. A fentieket olyanok mondták, akik a projekt előkészítésénél vagy végrehajtásánál a terepen tartózkodtak.
Még egy hír. Újabb kiírás a külügy honlapján bagláni fejlesztésekre. Hogy pontos legyek ez a pályázat az új, a mellette levő a régi (nyári). Az utóbbi esetében 210 millióra lehetett pályázni, akit teljes egészében megnyert a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet. Azaz ezt csak hallottam, nem tudom megtörtént-e, és ha igen kihirdették-e. A MÖSZ weboldalán nem találom nyomát.
Az új pályázat meglepően rövid határidőt ad a pályázat benyújtására. 3 hét, október 31. Nem tudom, ezt lehet e így komolyan csinálni. Az elnyerhető összeg 60 millió, a pályázható lehetőségek ugyanazok mindkét pályázat esetében.
A kérdések ebben az esetben is ugyanazok mint két éve. A Kormány bizottság, bár nem láttam pontos számokat, de mintha megint csak 210 millát hagyott (de mégis itt és itt már leírtam, elhangzott) a KüMnél fejlesztésekre, a többi ment a minisztériumokhoz. Akkor honnan van az extra 60 millió. Két éve a rejtély megoldását a görög állam kínálta, akik felajánlottak 500000 eurót, abból lett 70 millió és egy második kiírás, amit a végén a baptisták nyertek meg (az első 180 milliós kiírást akkor az Ökumenikusok nyerték meg.)
szombat, május 10, 2008
Antropológusok Afganisztánban
Illene már írnom a múlt heti Szekeres vizitről, mert hát én is a delegációval tartottam, de még nem tudom mint mondjak, mint mondhatok. Nagyon tanulságos, jó helyeken jártunk, fontos dolgokat hallottam. Még egy kicsit gondolkodok, hogy mit írjak erről.
Mielőtt Afganisztánról írnék valamit, egy szó a magyar Híradókról. Megnéztem a mai földi sugárzásúakat, s tényleg ha az ember össze akar zavarodni, vagy le akar maradni valamiről, nézze meg az egyiket. Mert mindegyik szinte mást mond, más hagy ki. Az MTV myammari anyaga verte ki végül a biztosítékot. Novák András az MTV riportere Bangkokból küldte tudósítását, amiben beszámolt a Baptisták kinti szándékairól, sőt megszólalt egyik munkatársuk, aki ígéretet tett, hogy bár be nem juthatnak, azért ők eljutattják a segélyszállítmányt (hogyan???, az titok). Ok, ezt hagyom is. Az viszont sokat elmond a riporter felkészültségéről, hogy elfelejtette megemlíteni, hogy egy másik magyar szervezet az Ökumenikusok is ott várnak Bangkokban a bejutásra. Gratu.
A TV2-nél valamilyen titkos okból nwm hajlandók tudomásul venni, hogy az ország jelenlegi neve Myammar, nem Burma.
Vissza Afganisztánhoz. Szóval, ami itt, vagy inkább ott a ifjú tudós térség kutató köröket elszomorította és foglalkoztatta, az Michael Bhatia halála volt. A 30-as éveiben járó tehetséges, sokat ígérő karrier előtt álló fiatalember, aki doktoriját az afgán mudzsahedekről készítette, pár nappal ezelőtt meghalt Khostban, amerikai katonákkal együtt IED-t kapott.
Külsősként volt tagja annak a programnak, amelyet parancsnokok mint forradalmi lépést aposztrofáltak. Antropológusok és társadalomtudósok alkalmazása a felkelés elleni harcban (Itt már foglalkoztam egy kicsit a témával). Ő is közéjük tartozott, egyébként gondolom a doktorijához is kiváló forrásokat biztosított. A Human Terrain Systemnek nevezett rendszer lényege, hogy ... the HTTs is to act as socio-cultural advisers to Army Brigades and Marine Corps Regiments. The HTTs are assigned staff to the brigade combat team (BCT) and support the commander with open-source, unclassified socio-cultural analysis, performing a non-combat support role. HTTs are neither assigned to the brigade’s intelligence element, nor is their purpose to collect actionable military intelligence.
Saját weboldala van már, aki jobban kíváncsi erre, 24 órás távszolgálattal, térképekkel, külső szakértőkkel. Bár Amerikában sosem tették fel a kérdést, hogy mi értelme van mindenféle kutatók olyan kutatóútjait fizetni, ahol a delikvensek, 50 vagy 100 ember (egy törzs) életét térképezik fel a világ egy távoli (pl. Irag, Pápua, Kongó stb.) egy, két, három, tíz éven át. Mi értelme van finanszírozni olyan könyvek kiadását, amelyeket alaphelyzetben 100-200 ember fogja csak megvenni (plusz a könyvtárak). Mi értelme van fenntartani kutatóhelyeket és tanszékeket, ahol emberek egy életen foglalkoznak olyan dolgokkal, amelyek pillanatnyi hasznosulást nem ígérnek.
Azért azt hiszem itt most ez elég világossá vált. Ezek az emberek az obskurus tudásukkal most emberéleteket mentenek. Hogy hogyan, azt egy kicsit részletezi annak az egységnek a korábbi parancsnoka, ahol Michael Bhatia is szolgált.
A Honvédség javára annyit elmondhatok, hogy náluk is megkezdte szolgálatát az első antropológus, bár egyenlőre teljesen másra használják. A helyükbe kiküldeném az embert egy félévre az USA-ba, aztán uccu Baglán.
Mielőtt Afganisztánról írnék valamit, egy szó a magyar Híradókról. Megnéztem a mai földi sugárzásúakat, s tényleg ha az ember össze akar zavarodni, vagy le akar maradni valamiről, nézze meg az egyiket. Mert mindegyik szinte mást mond, más hagy ki. Az MTV myammari anyaga verte ki végül a biztosítékot. Novák András az MTV riportere Bangkokból küldte tudósítását, amiben beszámolt a Baptisták kinti szándékairól, sőt megszólalt egyik munkatársuk, aki ígéretet tett, hogy bár be nem juthatnak, azért ők eljutattják a segélyszállítmányt (hogyan???, az titok). Ok, ezt hagyom is. Az viszont sokat elmond a riporter felkészültségéről, hogy elfelejtette megemlíteni, hogy egy másik magyar szervezet az Ökumenikusok is ott várnak Bangkokban a bejutásra. Gratu.
A TV2-nél valamilyen titkos okból nwm hajlandók tudomásul venni, hogy az ország jelenlegi neve Myammar, nem Burma.
Vissza Afganisztánhoz. Szóval, ami itt, vagy inkább ott a ifjú tudós térség kutató köröket elszomorította és foglalkoztatta, az Michael Bhatia halála volt. A 30-as éveiben járó tehetséges, sokat ígérő karrier előtt álló fiatalember, aki doktoriját az afgán mudzsahedekről készítette, pár nappal ezelőtt meghalt Khostban, amerikai katonákkal együtt IED-t kapott.
Külsősként volt tagja annak a programnak, amelyet parancsnokok mint forradalmi lépést aposztrofáltak. Antropológusok és társadalomtudósok alkalmazása a felkelés elleni harcban (Itt már foglalkoztam egy kicsit a témával). Ő is közéjük tartozott, egyébként gondolom a doktorijához is kiváló forrásokat biztosított. A Human Terrain Systemnek nevezett rendszer lényege, hogy ... the HTTs is to act as socio-cultural advisers to Army Brigades and Marine Corps Regiments. The HTTs are assigned staff to the brigade combat team (BCT) and support the commander with open-source, unclassified socio-cultural analysis, performing a non-combat support role. HTTs are neither assigned to the brigade’s intelligence element, nor is their purpose to collect actionable military intelligence.
Saját weboldala van már, aki jobban kíváncsi erre, 24 órás távszolgálattal, térképekkel, külső szakértőkkel. Bár Amerikában sosem tették fel a kérdést, hogy mi értelme van mindenféle kutatók olyan kutatóútjait fizetni, ahol a delikvensek, 50 vagy 100 ember (egy törzs) életét térképezik fel a világ egy távoli (pl. Irag, Pápua, Kongó stb.) egy, két, három, tíz éven át. Mi értelme van finanszírozni olyan könyvek kiadását, amelyeket alaphelyzetben 100-200 ember fogja csak megvenni (plusz a könyvtárak). Mi értelme van fenntartani kutatóhelyeket és tanszékeket, ahol emberek egy életen foglalkoznak olyan dolgokkal, amelyek pillanatnyi hasznosulást nem ígérnek.
Azért azt hiszem itt most ez elég világossá vált. Ezek az emberek az obskurus tudásukkal most emberéleteket mentenek. Hogy hogyan, azt egy kicsit részletezi annak az egységnek a korábbi parancsnoka, ahol Michael Bhatia is szolgált.
A Honvédség javára annyit elmondhatok, hogy náluk is megkezdte szolgálatát az első antropológus, bár egyenlőre teljesen másra használják. A helyükbe kiküldeném az embert egy félévre az USA-ba, aztán uccu Baglán.
szombat, április 05, 2008
Magyar PRT-ról a NATO csúcs kapcsán
Nos a NATO csúcson történt Gyurcsány-Karzai találkozóval, majd az afgán államfő bp-i látogatásával végül sikerült beverekedni magunkat a nemzetközi hírhálózatok hírei közé. A cikkek nem túl informatívak, kettőt találtam: ezt itt egy fokkal jobb, ez még annyira se.
Bukarest egyéb újdonságait most kihagyom, ami Afganisztánal kapcsolatos az gyakorlatilag a csökkentett francia "felajánlás" lett hétszáz fővel. A többiek nem tartogattak ide semmi különöset.
Tálas Péternek és az SVKHnak van egy hírlevele, amit nem találok fent a neten, ebben összefoglalja a magyar felajanlásokat: 2008 októberétől magyar katonák veszik át a kabuli reptér működtetését, s az év végéig egy különleges műveleti csoport kiküldését is tervezi. Emellett tárgyalásokat folytat Németországgal az afgán nemzeti hadsereg egyik, várhatóan 2009-ben északra (a magyar PRT közelébe) települő egységének napi működésében részt vevő ún. különleges műveleti és tanácsadói, kiképzést segítő csoport (OMLT) telepítéséről. 2009-től napirenden van egy további OMLT felállítása a déli régióban, Hollandiával együttműködve. Plusz fejlesztés 500 millióért és 125 HM CIMIC pénz.
Marton Peti hívta fel a figyelmem, valószínűleg kimaradt, hogy felajánlottunk két MI-24-es és MI-8-as (vagy 17-es helikoptert is). Nekem rémlik, de nem ugrott be, mikor a tanulmányt olvastam.
Lássuk miket lehet tudni a magyar NGOk-rol. A baptisták feltettek egy nagyon szűk hírt a bábanőképzésükről:
Kis szobából klinikailag korszerű oktatóközpontig eljutni mérföldkő a bábaképzés történetében. Többek között ezért jelentős esemény, hogy a Baptista Szeretetszolgálat Baghlan tartomány székhelyén, Pol-e Khumriban április 2-án hivatalosan, más segélyszervezetekkel együtt átadja ezt a speciális intézményt. Vencel Zoltán a megnyitón előadást tart a képzés folyamatáról és jelentőségéről, mely este a nemzeti tv-ben lesz látható. Itt van egy kép az átadásról. Egyébként mi az a nemzeti TV?
Meg kell mondjam az első dolog, ami eszembe jutott erről a kis hírről, hogy az NGO általában mindíg panaszkodnak, hogy nem nagyon érdekli az embereket, amit ők csinálnak, a magyarok érdektelenek stb. Én már rég óta mindíg a médiát hibáztatom első sorban, tudom ezt onnan mindenki vitatja, de most nem ez a lényeg, hanem az hogy az NGO-k is megérik a pénzüket, mikor egy ilyen rövid hírrel elintézik.
Nem igaz, hogy ennyi történt az elmúlt másfél évben? (még talán volt egy interjú fent Venczel Zoltánnal korábban). Valami sztori a nőkről? Fénykép az épületről, költségek? Info, hogy mióta, meddig, hányan, stb? Őket se érdekli?
A Ökumenikusok tegnap adtak ki hírt a saját tevékenységükről a weboldalukon. Az se sokkal jobb, de legalább egy kicsit informativabb, vannak benne összegek, meg egy kis visszatekintés. A lényeg: A fejlesztő program jelentős része az oktatás-fejlesztési tevékenység, melynek keretében március 13-án átadta a 900 diák számára Gaw Sawaranban épített iskolát, március 31-én átadta a Baghlan-i Tanárképző Főiskola Info Centurmának elkészült új épületszárnyát, melyet számítógép hálózattal is felszerelt a Segélyszervezet, április 2-án pedig egy újabb, a karadaka-i iskola alapkőletétele is megtörtént.
Az ő fotójukon rajta van Tölli István, a PRT politikai tanácsadója, a Baptistákén nincs.
Valamit találtam a Gyarmati István vezette ICDTnél is. Nem is tudom van-e magyar neve. Annak idején azért lett létrehozva, hogy a magyar és kelet-európai átmenet tanulságait megosszuk más autoriter vagy onnan átalakuló rendszerekkel. A nevezett doku az ICDT Work Plan for 2008 címet viseli. A cím: Development of Municipal Governance in Baghlan Province, Afghanistan, az első mondat: The goal of this project is to improve municipal governance in Pol-e Khumri, a major urban center in Baghlan province. Az utolsó mondat: The total budget of this project is 234,000 USD and currently we are seeking for donor/s./.
Az idei 500 milliós keretre még nem írták ki a pályázatokat, és valószínűnek tűnik innen, hogy az ICDT is indulni fog. Tekintve, hogy milyen jelentős szervezetről van szó, szerintem ott lesznek most már ők is a másik két NGO mellett. Bár érdekes lenne tudni, hogyan, kivel akarjak megcsinálni a programjukat, mert szakemberekről azért hiány van itthon. Talán egy helyi NGO-val próbálkoznak?
És akkor nem hagyom ki a katonákat sem, róluk is ritkán szólnak. Itt van egy hír vetélkedőről, ki-mit-tudról. Ez jó, ilyeneket szervezni szerintem jó gondolat, nem klasszikus katonai munka, de nem baj. Minél sokoldalúbb a katona annál jobb. De persze a legjobb vetélkedőben, hogy van interakció és az afgánok is tanulnak magukról, van valami programjuk stb.
Bukarest egyéb újdonságait most kihagyom, ami Afganisztánal kapcsolatos az gyakorlatilag a csökkentett francia "felajánlás" lett hétszáz fővel. A többiek nem tartogattak ide semmi különöset.
Tálas Péternek és az SVKHnak van egy hírlevele, amit nem találok fent a neten, ebben összefoglalja a magyar felajanlásokat: 2008 októberétől magyar katonák veszik át a kabuli reptér működtetését, s az év végéig egy különleges műveleti csoport kiküldését is tervezi. Emellett tárgyalásokat folytat Németországgal az afgán nemzeti hadsereg egyik, várhatóan 2009-ben északra (a magyar PRT közelébe) települő egységének napi működésében részt vevő ún. különleges műveleti és tanácsadói, kiképzést segítő csoport (OMLT) telepítéséről. 2009-től napirenden van egy további OMLT felállítása a déli régióban, Hollandiával együttműködve. Plusz fejlesztés 500 millióért és 125 HM CIMIC pénz.
Marton Peti hívta fel a figyelmem, valószínűleg kimaradt, hogy felajánlottunk két MI-24-es és MI-8-as (vagy 17-es helikoptert is). Nekem rémlik, de nem ugrott be, mikor a tanulmányt olvastam.
Lássuk miket lehet tudni a magyar NGOk-rol. A baptisták feltettek egy nagyon szűk hírt a bábanőképzésükről:
Kis szobából klinikailag korszerű oktatóközpontig eljutni mérföldkő a bábaképzés történetében. Többek között ezért jelentős esemény, hogy a Baptista Szeretetszolgálat Baghlan tartomány székhelyén, Pol-e Khumriban április 2-án hivatalosan, más segélyszervezetekkel együtt átadja ezt a speciális intézményt. Vencel Zoltán a megnyitón előadást tart a képzés folyamatáról és jelentőségéről, mely este a nemzeti tv-ben lesz látható. Itt van egy kép az átadásról. Egyébként mi az a nemzeti TV?
Meg kell mondjam az első dolog, ami eszembe jutott erről a kis hírről, hogy az NGO általában mindíg panaszkodnak, hogy nem nagyon érdekli az embereket, amit ők csinálnak, a magyarok érdektelenek stb. Én már rég óta mindíg a médiát hibáztatom első sorban, tudom ezt onnan mindenki vitatja, de most nem ez a lényeg, hanem az hogy az NGO-k is megérik a pénzüket, mikor egy ilyen rövid hírrel elintézik.
Nem igaz, hogy ennyi történt az elmúlt másfél évben? (még talán volt egy interjú fent Venczel Zoltánnal korábban). Valami sztori a nőkről? Fénykép az épületről, költségek? Info, hogy mióta, meddig, hányan, stb? Őket se érdekli?
A Ökumenikusok tegnap adtak ki hírt a saját tevékenységükről a weboldalukon. Az se sokkal jobb, de legalább egy kicsit informativabb, vannak benne összegek, meg egy kis visszatekintés. A lényeg: A fejlesztő program jelentős része az oktatás-fejlesztési tevékenység, melynek keretében március 13-án átadta a 900 diák számára Gaw Sawaranban épített iskolát, március 31-én átadta a Baghlan-i Tanárképző Főiskola Info Centurmának elkészült új épületszárnyát, melyet számítógép hálózattal is felszerelt a Segélyszervezet, április 2-án pedig egy újabb, a karadaka-i iskola alapkőletétele is megtörtént.
Az ő fotójukon rajta van Tölli István, a PRT politikai tanácsadója, a Baptistákén nincs.
Valamit találtam a Gyarmati István vezette ICDTnél is. Nem is tudom van-e magyar neve. Annak idején azért lett létrehozva, hogy a magyar és kelet-európai átmenet tanulságait megosszuk más autoriter vagy onnan átalakuló rendszerekkel. A nevezett doku az ICDT Work Plan for 2008 címet viseli. A cím: Development of Municipal Governance in Baghlan Province, Afghanistan, az első mondat: The goal of this project is to improve municipal governance in Pol-e Khumri, a major urban center in Baghlan province. Az utolsó mondat: The total budget of this project is 234,000 USD and currently we are seeking for donor/s./.
Az idei 500 milliós keretre még nem írták ki a pályázatokat, és valószínűnek tűnik innen, hogy az ICDT is indulni fog. Tekintve, hogy milyen jelentős szervezetről van szó, szerintem ott lesznek most már ők is a másik két NGO mellett. Bár érdekes lenne tudni, hogyan, kivel akarjak megcsinálni a programjukat, mert szakemberekről azért hiány van itthon. Talán egy helyi NGO-val próbálkoznak?
És akkor nem hagyom ki a katonákat sem, róluk is ritkán szólnak. Itt van egy hír vetélkedőről, ki-mit-tudról. Ez jó, ilyeneket szervezni szerintem jó gondolat, nem klasszikus katonai munka, de nem baj. Minél sokoldalúbb a katona annál jobb. De persze a legjobb vetélkedőben, hogy van interakció és az afgánok is tanulnak magukról, van valami programjuk stb.
szerda, december 26, 2007
Magyar források a PRT-ról
Megtaláltam a neten a tavalyi bizottsági meghallgatását a magyar PRT-ban résztvevő első csoportnak. Ami érdekes benne, hogy megszólal Busztin György nagykövet az első magyar politikai tanácsadó, illetve Mátyus Sándor kabuli nagykövetünk. A külügy ezzel a két személlyel képviselteti magát Afganisztánban. Munkájukról sajnos nagyon keveset lehet hallani, ami már csak azért is fontos lenne, hogy lássuk nem csak katonai misszió zajlik Afganisztánban, Baglanban, hanem nagyon fontos diplomáciai és fejlesztési tevékenységet is végrehajtanak a magyarok. Itt van az átirat, érdemes elolvasni, hogy kicsit belássunk, miről is tudnak kérdezni a képviselők, melyek azok a problémák, amelyek őket foglalkoztatják az afganisztáni misszió keretében.
Ami nekem újdonság az állítólagos Egyesült Arab Emirátusi és kazah érdeklődés. Utóbbit majd egy évvel később egy diplomata is szóba hozta nekem nagy meglepetésemre.
A másik érdekes olvasmány nem konkrétan a PRT-hez kötődik, de fontos lehet azoknak akiket a KüM fejlesztési tevékenysége érdekel. Ez is egy meghallgatás tavaly őszéről. Tomaj Dénes NEFE főosztályvezető ill. azÖkumenikusk és a Baptisták képviselője nyilatkozik benne a a fejlesztésről általában és kicsit Afganisztánról/a PRTról. Különöse az adatok tekintetében és a skét szervezet megismertetése miatt érdemes elolvasni.
Végül reklámozom a Magyar Külügyi Intézet kötelékében Marton Péter barátommal megjelent hírlevelünket, amely az uruzgáni holland és bagláni magyar PRT tapasztalataival foglalkozik. Péteré hosszabb és adatgazdagabb, az enyém inkább policy jellegű mivel korábbi tanulmányaimban már nagyrészt megírtam azokat, amiket Péter most a holland jelenlét kapcsán. Innen tölthető le PDF formátumban.
Ami nekem újdonság az állítólagos Egyesült Arab Emirátusi és kazah érdeklődés. Utóbbit majd egy évvel később egy diplomata is szóba hozta nekem nagy meglepetésemre.
A másik érdekes olvasmány nem konkrétan a PRT-hez kötődik, de fontos lehet azoknak akiket a KüM fejlesztési tevékenysége érdekel. Ez is egy meghallgatás tavaly őszéről. Tomaj Dénes NEFE főosztályvezető ill. azÖkumenikusk és a Baptisták képviselője nyilatkozik benne a a fejlesztésről általában és kicsit Afganisztánról/a PRTról. Különöse az adatok tekintetében és a skét szervezet megismertetése miatt érdemes elolvasni.
Végül reklámozom a Magyar Külügyi Intézet kötelékében Marton Péter barátommal megjelent hírlevelünket, amely az uruzgáni holland és bagláni magyar PRT tapasztalataival foglalkozik. Péteré hosszabb és adatgazdagabb, az enyém inkább policy jellegű mivel korábbi tanulmányaimban már nagyrészt megírtam azokat, amiket Péter most a holland jelenlét kapcsán. Innen tölthető le PDF formátumban.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)