Felderítő rendszer a khilagay-i bázis felett?

Frissítés: Ma megtudtam, hogy a léghajó ott van, csak éppen javították. Ahogy ott vannak az amerikai különelges erők is, mindjárt két A tema van a tartományban, bár arra nem emlékszem, hogy ott vannak-e Khilagayon. A kommentből kiderül, hoyg egyébként a léghajók nincsenek folyamatosan fent, lásd mint épp a karbantartás vagy az időjárás miatt.

A khilagay-i támadással kapcsolatban eszembe jutott még egy dolog. Amikor 2011-ben hazaindultunk Pul-i Khumriból, aznap vagy következő támadás ért egy logisztikai konvojt az  ANA kandak táborához közel. Az amerikai konvojt két vagy három Humvee MRAP biztosította. Az éjszakai támadás ( éjfél körül) annyiban szokásos volt, hogy nem állt másból mint néhány RPG eleresztéséből. Mindegyik lövés célt tévesztett, kivéve az utolsót amely pont a konvoj utolsó járművének, egy Humvee-nek a toronylövészét találta el. Itt van a hír, Pfc. Renee Sinkler hölgy volt Alaszkából.

Utólag elmesélte valaki, akinek rálátása volt a történtekre, hogy az elkövetőket a következő nap, vagy néhány nappal később levadászták az ottani amerikai erők. Egy környékbeli fiatalember volt 8-10 emberrel , amolyan tipikus HMCS (helyi menő csávó), akinek valami nagybátyja volt rendőr a tartományban és lefoglalt fegyverekből jutatott a fiatalembernek. Ez a kis csoport igazából a helyiek nyomorgatásából élt, de pénzért kapható volt bármire. Az akció annak volt köszönhető, hogy a helyi tálibok vagy valami Pakisztánból érkezett pénztáros) pénzt ajánlott nekik bármilyen akcióért, amiben meghal amerikai (vagy bármilyen ISAF gondolom) katona.

Hogy jón ide ez a történet? Úgy hogy az fegyveres megtalálását, azonosítását nagyban megkönnyítette, hogy ebben az időben Khilagay felett már ott lebegett az a léggömb, ami most már valószínűleg nem volt ott.

Ez a fotó nem sokkal a támadás előtt készült. Valahol középen ott sejlik a tábor, jobbra a kép sarkában pedig ott lebeg a tárgy, ami nem is annyira gömb alakú, hanem inkább léghajó.

A képen egyébként az is látszik, hogy milyen a tábor fekvése, miért könnyű lövöldözni rá rakétákkal. A közelben nagy üres tér, oldalt azonban hegyek környékezik, ahol elvileg ideálisan el lehet rejtőzni egy-egy rakéta kilövéséhez.

Amenniyre látom ezt a léghajót és rászerelt kütyüket az amerikaiak PTSD (Persistent Threat Detection System), vagy PTSS-nek (Persistent Ground Surveillance Systems ) hívják attól függően, hogy ki gyártja?

Az intereten vannak anyagok erről a rendszerről, nem is mennék bele az ismertetésükbe. Talán annyi érdekes, hogy amíg Khilagy-on elsősorban védelmi feladatokat látott el azzal, hogy szemmel tartotta a környéket, volt/van olyan alkalmazása is, amikor kifejezetten az ellenség megismerésére szolgál. Például, ha egy olyan FOB-ra telepítik, amely bent van az ellenség területének kellős közepén Kandahárban.

Itt van egy cikk arról, hogy hogyan fejlődik  a technológia, milyen eszközökkel lehet felszerelni, mekkora méretű darabok vannak a különböző igényekhez igazodva.

Visszakanyarodva még egy utolsó gondolathoz a Khilagay-on levő bázishoz. Itt a tábor (egyik?)védelmi rendszere  olyan formán működött, hogy a léghajón olyan kamerák voltak, amely rakétaindítás esetén azonnal rá fordultak a villanásra és bemérték. A táborban (vagy a léghajón) három dimenziós mikrofonok voltak kihelyezve, amelyek a kamerával összedolgozva képesek voltak koordinátákat létrehozni a kilövés valószínű helyéről. Végül bent a táborban automata aknavetők is készenlétben álltak, amelyek teljesen automatizáltan képesek voltak tüzelni a kapott koordinátákra.

Ez már kicsit olyan mint a Kongó című filmben a radaros  gépágyúk, de a történet eredeti forrása az amerikai különleges erők egyik ott táborozó katonája volt. Mert persze azt elfelejtettem hozzátenni, hogy ez a kütyü nem az afgánoké volt, nem a magyar-amerikai OMLT-é MAT-é, hanem a  tábor egyik szegletében zárkózott SF teamé volt, akik fő munkaidőben a helyi ellenállókból átállt milíciákat állítgatták fel és képezték ki. Nem voltak sokan, ha jól emlékszem, két Humveen elfértek.

Innentől kezdve már csak anniy marad, hogy feltegyük a kérdéseket? Hová tűnt a a léghajó a tábor felett?  Már nincsen ott az amerikai SF a táborban? ott van az SF és a léghajó is, de valamiért nem működik mostanában? Mert ha hónapok óta mennek a belövések a táborba, akkor talán nem az utóbbiról van szó.
 

Újabb történelmi pillanat. Tűzharc Khilagay mellett

2005 óta vagyunk Afganisztánban nagyobb erőkkel, sokszor kerültek tűzharcba a magyar katonák, amelynek a legtöbbje soha említésre sem került. A kevés számú említett tűzharc kapcsán, vagy a "levadászott" magyar tűzszerészek halála kapcsán sosem merült fel, hogy a honvédség valamilyen, bármilyen válaszlépést tett volna. Néha elhangzott a "visszalőttek" formula, de ha csak a híreket nézzük, akkor úgy tűnik a magyar katonák sosem lőttek le senkit.

Nagyon óvatos a mindenkori kormány és a mindenkori honvédségi vezetés, nem szabad annak látszatát ébreszteni, hogy a magyar katonák harcolnak (is)n Afganisztánban, nem csak a kutakat meg cukrokat osztanak.

Megbecsülés azonban csak így jön.

(Két kivételről tudok, amikor az áldozatokat valószínűsítettek olyan incidensekben, ahol magyarok is részt vettek. Az egyik Szlankó Bálint könyve a Maximum nulla áldozattal. A másik a Shahabuddini csata c. tanulmányom, ahol egyáltalán le van írva, hogy valószínűleg áldozatok voltak a túloldalon is.)

Azért születik ez a poszt, mert először láttam nyomát annak, hogy magyar parancsok magyar katonákat ért támadás kapcsán arról beszélt, hogy a túloldalon is volt egy áldozat. Írva nincs nyoma a dolognak, az ECHO TV-n láttam (14:34) az esti híradóban az alul futó hírcsíkban. ott Domján tábornok nyilatkozott: "egy afgán halt meg, amikor a magyarok visszalőttek" Wow, végre valaki kimondta, hogy nem a levegőbe lődöznek a katonák. Ez akkor is fontos dolog, hogy ha magyar katonák mellett voltak ott amerikai és két századnyi afgán katona.

Nem valószínű, hogy pont a magyar katonák golyója talált, (lehet, hogy a légi támogatás volt hatásos), nem is ez a lényeg, hanem az, hogy az afganisztáni szerepvállalásunkról ilyen kontextusban is lehet/kell beszélni

Egyébként a a magyar szerepvállalást övező nagy csöndről csak annyit, hogy a december 14-i belövés előtt még volt jó néhány másik.  Farkas Anikó a HM sajtó vezetőjének helyszíni beszámolójából (dec 13) keltezésű cikkéből kiderül, hogy a táborban komoly elsötétítés él, illetve a gyakori belövések miatt

A HM közleménye így szólt:

Magyar katonákat támadtak meg Afganisztánban

2012. december 15. 13:29

Magyar katonákat támadtak meg szombat délelőtt Afganisztánban, Khilagay térségében. A magyarok közül senki sem sérült meg. Közlemény.

Ma délelőtt harcérintkezésbe kerültek a magyar-amerikai Katonai Tanácsadó Csoport (MAT) katonái az afganisztáni Khilagay térségében. A konfliktusban, amelyben a MAT állományából 21  fő, valamint az Afgán Nemzeti Hadsereg (ANA) két százada vett részt, magyar katonák részéről személyi sérülés nem történt. A tűzharc alatt a MAT csoportja légi támogatást kért és kapott.

Az incidens előzménye, hogy december 14-én éjszaka rakétabelövések érték a MAT táborát, melynek körülményeit és az általa okozott esetleges anyagi károkat ma kezdték megvizsgálni és felmérni a szövetséges és az afgán katonák.

A magyar és amerikai katonákból álló Katonai Tanácsadó Csoportban jelenleg mintegy 40 magyar szolgál. A csoport fő feladata az ANA egyik zászlóaljának mentorálása.

Érdekes módon a honvedelem.hu ennek a rövid hírnek is egy rövidített változatát közölte csak.

Az MTI is kiadta kicsit kiegészítve még hasznos infokkal.

Az utolsó magyar-amerikai OMLT váltás Baghlanban

Múlt héten elbúcsuztatták az Baghlanban munkálkodó magyar-amerikai OMLT, kiképző és mentor csoportot. A kb 50 fős egység (ebből 12 amerikai) feladata nem csak az afgán egység mentorálása lesz, hanem összhangban a magyar kivonulási elképzelésekkel, az egység valamikor a 2012 márciusáig tartó kint léte alatt áttelepül Mazar-i Sharifba.

A búcsúztatóról beszámolt a honvédelem.hu is Eredmények sora bizonyítja a mentortevékenység sikerét címmel: Nem tudom ki írta Orosz tábornok úr beszédét, de szerintem valahogy nem kerek egy része. Mitől eredményes az OMLT a cikk szerint? ... a magyar-amerikai mentortevékenység sikerét bizonyítja, hogy a Baghlan tartományban szolgáló afgán lövészzászlóalj július közepén megkapta az „önálló műveletre alkalmas” minősítést a NATO-tól.

A problémám az, hogy tudtommal nincs ilyen minősítés. Az tény, hogy a NATO az elmúlt években többször is átalakította az afgán egységeket érintő minősítési rendszerét ugyanis az afgán egységek nem a kívánt/elvárt sebességgel akartak előrehaladni, fejlődni, így le kellett szállítani a mérési szinteket. Lásd itt a CNN-t vagy az AAN-t: Paint It Pink: The US redefining ANA success

Mint a második cikkből is kiderül, ráadásul az egyes szintekhez párosított kifejezéseket is átalakították. Ennek számunka fontos része, hogy a legjobb minősítést kapott ANA kandakok is "csak" tanácsadókkal önálló (independent witd adviser) minősítést kaphatnak.

Az amerikai számvevőszék 2012 júliusi jelentése szerint is ez a legmagasabb kategória. Long-standing Challenges May Affect Progress and Sustainment of Afghan National Security Forces GAO-12-951T, Jul 24, 2012. 3. oldal.


Közben a keresésben rátalálok egy 2012 júliusi posztomra, amely részben ezzel, részben az OMLT jövőjével foglalkozik  (Az OMLT-k validálása - azaz a magyar amerikai OMLT jövője). Onnan átvéve: Ha CM 1 lesz, akkor: Full Operational Capability - Battalion is fully capable of planning, executing and sustaining operations - No OMLT and ETT operational support - Some external support may be required - Manning and equipping are above 85 percent Organization status.   Összefoglalva, a magyar és amerikai katonák tényleg jó munkát végezhettek, ha a kandak megkapta a legmagasabb minősítést (a GAO-s anyagban benne van pontosan, emlékezetem szerint max. egy tucat kandak kapott ilyet a 15x-ből), csak nem azt a minősítést kapta, amit Orosz tábornok szájába adtak. Ha nem tévedek. Ennek a beszédnek azonban van még egy implikációja, bár kissé áttételes.   Emlékezetem szerint az OMLT Mazarba történő áthelyezésének kormányzati/HM kommunikációja az, hogy az OMLT elvégezte a dolgát (lásd a ANA zászlóalj már önálló), most már egy új kandakot fog kapni, vagy a törszet fogja mentorálni a központban. Ebbe belepasszol az is, hogy azt mondjuk az baghlani kandak OK, fel lett készítve.  Amennyiben azonban a GAO dokumentumnak van igaza (azaz további támogatást igényelhet a kandak), akkor úgy is tünhet (hogy megengedően fogalmazzak), hogy a baghlani 2/3/209-es kandak további mentorálást igényelne, vagy legalábbis bizonyos feladatok végrehajtását továbbra is csak ISAF támogatással tudná végrehajtani. Mint katonák elmondták, ezt valahogy úgy kell elképzelnek, hogy a hagyományos lövészfeladatokra alkalmas a zászlóalj, de ennél bonyolultabb dolgokra nem (ezt még magyarázhatná nekem valaki a kommentek között, mert nem érzem valami erősnek). Amit az OMLT biztosított tipikusan a kandak számára az a MEDEVAC, vagy a légitámogatás, talán felderítés? Azaz úgy is tűnhet a dolog, hogy a kandak továbbra is igényelhetne támogatást tipikusan műveletek esetén, amit az OMLT vagy biztosít majd számára valahogy Mazarból, vagy sem. Más ISAF katonai erő nem nagyon lesz a környéken már jövő év második felében, talán az amerikai erőkön kívül, akik a "saját" ALP (Afghan Local Police) erőkkel foglalkozik.   Mi lehet akkor az esetlegesen nem kommunikált oka az OMLT távozásának? A PRT bezárása, amely egyfajta logisztikai lánc (is) volt az 50-60 fős magyar-amerikai egység utánpótlásában. Mazarból a honvédség képtelen lenne ellátni csak az OMLT-t a saját logisztikai egységére és az OMLT logisztikai elemére támaszkodva. Ráadásul a PRT és az OMLT egymás katonai biztosításában, támogatásában (egészségüügyi részleg) is szerepet játszott. Ezért lett talán oda telepítve a OMLT 2009-ben és nem Uruzgánba. Az OMLT kivonásának (érdekes, hogy még 2012-ben is a mentor csoportról hivatalosan mint I/x -ként kell jelenteni, mintha lenne vagy lett volna az életben egy második OMLT is. Tervezve volt Uruzgánba, de nem lett belőle semmi. Ez egy apróság, amellyel a bürokráciának nem volt ideje foglalkozni azóta sem).
Utolsó gondolatként a terminusokról. Az itthoni hivatalos szóhasználatban az OMLT-ből MAT (Military Advisory Team) lesz, ha átmegy Mazarba. Ez a kifejezés hivatalos NATO kifejezésnek tűnik az internet szerint. Ugyanakkor nemrég írtam a NATO sajtókapcsolatokért felelős csoportjának az OMLT-k számáról érdeklődve, ahol a válasz részekétn azt írták, hogy az OMLT-k (mint kifejezés) már nem létezik, az új hivatalos kifejezés a Security Force Assistance, azaz SFA.

Megszűnt a norvég PRT - folytatódik a katonai és fejlesztési jelenlét

Norvég kivonulás Faryabból

A hírek olvasgatás közben találtam magam azzal a hírrel – ami egyébként nyilvánvaló – hoyg Norvégia is megkezdte és már be is fejezte a kivonulást Faryab tartományból. Baghlan és Faryab az északi régió két határtartománya, két hot spot (Baghlan együtt Kunduzzal), ahol emlékzeteim szerint 2009 után a ISAF a fő erőket és erőforrásokat koncentrálta katonai értelemben. A prioritás Baghlan-Kunduz volt, a következő meg Faryab.

Ahogy jöttek ide 2010-től amerikai különleges erők, úgy mentek oda is. A norvégok egy kicsit profibban csináltak több mindent. Nem a pénz miatt, ez mindig egy szar érv, hanem azért mert odafigyeltek és terveztek előre, jó az is pénzbe kerül, mert embereket ezzel kell foglalkoztatni az elején:  Afghanistan: An Assessment of Conflict andActors in  Faryab Province to Establish aBasis for increased Norwegian Civilian Involvement  

Nálunk vajon lehetett volna ilyet? Aligha.

OK, szóval Norvégia átcsoportosította a OMLT-jét Mazarba és most szeptemberben bezárta a PRT-jét. 

Összhangban azzal, amit az ISAF és a NATO kitalálta, a norvégok a PRT evolúció keretében a PRT-jéküt Transition Support Group-vá alakították, majd most megszüntették. Az afganisztáni  jelenlét fenntartása érdekében új egységként a norvég különleges erők Kabulba kerültek telepítésre 2012 áprilisában, ahol a helyi beavatkozó egységet mentorálják (ezt az új-zélandiaktól és a ritektől veszik át szerintem). 2013 végéig lesz ez így. Érezzük a hosszú távú tervezést?

A norvég támogatás 2015-2017 között az afgán biztonsági erőknek 150 millió korona, azaz 26 millió dollár lesz (ok itt van szerepe a gazdasági különbségeknek). Civil, nemzetközifejlesztésre a norvég kormány ennek háromszorosát biztosítja évente 2013 és2017 között. Nálunk ez az elmúlt években tízezer dollár volt, jobb nem is beszélni róla.

Hogy mennyire az eddigi időszak lezárására készülnek a norvégok, legyen itt még két elemzés. Az egyik a „Evaluationof Norwegian Development Cooperation with Afghanistan 2001-2011”ami az eddgi erőfeszítéseket veszi számba. Hozzáteszem Faryab csak a források 20 százalékát kapta (nálunk 100 százalékot) illetve a PRT katonai része nem vett részt ezeknek a fejlesztési forrásoknak az elköltésében (ez is sajátos magyar dolog volt). Az eredmények kapcsán érdemes a végét elolvasni, a szerzők nem elégedettek a norvég eredményekkel, kellő kritika van az anyagban. Nem tudom, nálunk ez mikor fordulhatna elő, vagy elő fog-e fordulni.

A másik tanulmány „NorwegianNGOs in Post-Taliban Afghanistan: Review and Lessons Learned” már a jövőben nézést szolgálja a norvég NGO-k számára és persze a tapasztalatok feldolgozását.

Végül egy kimutatás a norvég segélyek felhasználásáról.  Ha valaki rákattint, láthatja, hogy ezt a rengeted pénzt, mennyire koncentráltam költötték el. Látszik, hogy volt valami iránya, volt valaki aki döntéseket hozott, vagy akik megírtak egy stratégiát és aztán követték is.

Az afganisztáni szerepvállalás jövője - egy év és nagyrészt vége

Két hete talán olvastam a kormany.hu-n a PRT végéről. Persze nem így volt becsomagolva, hanem, hogy átalakítjuk szerepvállalásunkat. Amire egykor olyan büszkék voltunk, amit egykor a magyar szerepvállalás zászlóshajójának tartottak, amire a magyar állam 2007 és 2010 a legtöbb pénzt költötte el az összes segélyezett ország közül,  az most nem megszűnik, hanem az átalakulás részeként megszűnik. Na jó, nem lovagolok rajta, szemantika az egész és nem érti senki.

Szóval a PRT érdemei elismerése mellett megszűnik. Kalandos fél év volt mire bejelentették a döntést. A chichagoi NATO csúcs előtt még minden a rendes kerékvágásban haladt, 2013 tavaszára vagy őszére készült mindenki. Aztán a csúcs környékén valami óriási kavarodás kezdődött, a honvédségben mindenki a fejét kapkodta, a kinti PRT egyszer úgy tudta nekik kell bezárni októberben, egyszer meg úgy, hogy még se. Sajnos a német szövetségeseink is kicsit össze lettek zavarva.

Mire lesz képes ez az utolsó PRT? A hírek szerint: A parancsismertetés során elhangzott, a kabuli nemzetközi repülőtér őr- és biztosító kontingensében kettőszázhuszonhét, a tartományi újjáépítési csoportban nyolcvankilenc, a Mi-35 légi-kiképzés támogató csoportban tizenkettő, míg a Mi-17 légi tanácsadó csoportban nyolc fő teljesít szolgálatot. Höm,höm, 89 fő. 2006-ban kb 170 fővel indult a PRT, csúcskorszakában volt 220-230 fő (+40 macedón), most meg 89. Régen ennyi katona adta a force protectiont. Ez a PRT szerintem már csak nevében lesz az, leginkább a  felszámolásra koncentrálnak lesz, mert erejük nem nagyon lesz kimenni sokat.


Itt meg kell álljak egy pillanatra, mert Hende miniszter úr azt mondta: A NATO és az afgánok is nagyra értékelik a magyarok teljesítményét. Ebben valszeg igaza van, de teljesen korrekt akkor lenne a dolog, ha valahogy reflektálva lennének azok a hírek is, amikor nem. Mert a zélandiak nem voltak boldogak (jó sem nem afgánok, se nem NATO tagok). Mert pl. a németeket durván megleptük. Ettől persze ők még megbecsülnek minket és jók a magyar-német kapcsolatok (egyébként tényleg), de ott lent - legalábbis egy darabig - szerintem nem voltak jó véleménnyel a magyar katonákról., vagy a vezetésükről

Az afgánok? Hát Pul-Khumriba annyi pénzt beletoltunk, hogy ez elvárható már azt hiszem a városban. A városon kívül? Háááát, csücskös, ahogy egy barátom mondaná. És a helyi politikai elit? Háát ők biztos nem örülnek, hogy a átmenet kellős közepén levonulunk. Beígértünk nekik elég sok mindent, főként, hogy nem hagyjuk magukra őket, és pont az ellenkezőjét fogjuk csinálni (mondjuk ez nem, vagy nem csak Hende hibája). Nem örülnek, bár nem tudom a lelkük mélyén másra számítottak-e. Nagyon intelligensek ezek a politikusok, egy pillanat leveszik, hogy kinek milyenek a szándékaik. Találkoztak Magyarországon a KüM és a HM vezetőivel mindkét kormány alatt, lehet hogy pontosan megértették miről van szó, miközben mi kedélyesen beszélgettünk velük a nagy asztalok túloldalán. És mit fognak most látni a 89 fős PRT-vel? Hová tűntek a magyar katonák fogják kérdezni magukban?

A PRT tábora bezár 2013. március 31-én. Szeretnék ott lenni. Kíváncsi vagyok milyen lesz a kommunikáció itthon. benne lesz a tévében? Ha Hende kimenne, akkor a köztévé lehozná. Ha elvinnék a kereskedelmieket, azok is betennék. De minek erőltetni, úgysem érdekel nagyon senkit.

Mi lesz 2013-ban?
- PRT márciusig
- Örző-védő feladatok a Kabul Nemzetközi Reptéren, 220 fő, nagyon sok. Ettől az őrző védő jellegtől olyan deja vu érzésem van. Így kezdtük Kosovoban, így fejezzük be Afganisztánban. A magyar missziózás igazi kört írt le
Ebből az országgyűlési dokuból meg lehet tudni a kormány szándékait a többi misszióval kapcsolatban is:
- OMLT átalakul, áttelepül Mazarba (sikeresen vizsgázott az ANA zászlóaljuk a hírek szerint), az új szervezetnek 2013. dec 31-ig lesz mandátuma
- KMCS-t "megerősítik" (kicsit doddonai, 16-17 főről van szó alapból, megerősíteni minimum 4 fővel lehet, az már 25 százalékos növelés lesz) és 2013. dec 31-ig lesz mandátuma,
- Mi-17-es légi mentor csoportnak 2013. szeptember 1-ig lesz mandátuma,
- Mi-35 légi mentor csoportnak 2013. május  1-ig lesz mandátuma,

Ez utóbbi azért érdekes mert szoros összefüggésben van azzal, hogy meddig lesz itthon repülőképes Mi-24-es harci helikopter. Ha nincs itthon gép, nincs kint pilóta. Úgyhogy ebből mindjárt lehet (nem biztos hogy eltaláljuk) a szándékokra következtetni, hogy meddig akarja még a HM a gépeket rendszerben tartani.

A helikoptermánisok között állandó találgatás megy, hogy hány repképes Mi-24-esünk van. Egy vagy kettő. Ez állítólag hadititok, de nem mondták miért. Az elmúlt hónapokban az "egy" volt az esélyes, állítólag egy rotorlapát készlet van csak a két gépre. De ezen héten új bizonyítékot "lőtt" Zord Gábor a héten zajló nemzetközi helikopteres gyakorlaton (Logical Decision 2012), érdemes átmenni a blogjára. Idetehetném a képet onnan, de nem tudnám visszaadni azt az összekacsintós körítést, ami a blogon van a kép mellett.

A logisztikai mentorcsoportról nem olvastam, de lehet ott nem aktuális a hosszabbítás.

Összefoglalva az egészet 2014-re véget ért a tánc Afganisztánban. Mindenki fokozatosan csökkent, mi még utoljára egy nagyot ugrunk ezzel a reptéri őrzés-védelmi feladatokkal. Úgy sejtem, hogy a PRT, az OMLT és Mi-24-es befejezi tevékenységét, a KMCS még sokáig elmuzsikál, a Mi-17-es lehet marad. A reptéri feladat is nyerhet még egy vagy két hosszabbítást,de nem hiszem, hogy az utolsó pillanatig ott szeretne maradni a honvédség ennyi katonával, egy ilyen zűrös helyen.

A nagy afganisztáni kalandozás 2013-ban nagyrészt véget ér, kisebb csoportok még talán maradnak, de a missziózás legnehezebb és legveszélyesebb feladata véget ér. Az már egy másik kérdés lesz, hogy ez miként fog hatni a honvédség megtartó képességére, mert bárkivel beszélek, úgy látja, hogy komoly feszültségek lesznek abból, ha a katonák nem tudnak misszióba menni. Mert az itthoni fizetés kevés ahhoz, hogy bent maradjon az ember. tényleg nem sok, de arra kell gondolja, hogy munkalehetőség még kevesebb van. Na jó, ez már másik téma, majd máskor érintjük.

Az OMLT-k validálása - azaz a magyar amerikai OMLT jövője

Most olvasok egy érdekes esszét a New Yorkerben Afganisztánról. Az indítás szerintem egy fals, mert a főszereplő semmilyen módon nem reprezentálja Afganisztánt, elég csak az élettörténetét elolvasni. De aztán a cikk lassan rátér a címben megjelölt kérdésre, pontosabbá válik. Ami engem érdekel ebből, az a 6. oldalon levő rész:

Even now, questions linger about how accurately the progress of the Afghan military is being measured. Last year, in a semi-annual report to Congress, the U.S. Department of Defense said that only one Afghan battalion—about three hundred soldiers—was capable of operating independently. Less than a year later, after the Americans changed the criteria for evaluating those units, the number of battalions deemed independent leaped to thirteen. (That figure represents only a small percentage of the hundred and fifty-six Afghan Army battalions.)

A legszebb ebben ez a rész: changed the criteria for evaluating those units. ez is klaszikus módja annak, hogy papíron minden szépen mutasson.

Így lett az egy egységből 13 (megjegyzem e szerint a NATO-s kiadvány szerint már 2010-ben 21 kandak érte el a CM-1-es, azaz önállóan működőképes egység szintjét. Itt minden bizonnyal valami súlyos félreértés lehet).

Mindez csak azért érdekes, mert állítólag most nyáron fog megtörténni (már nyár van!) a Baghlanban szolgáló ANA zászlóalj validálása. Ja, mi az a validálás? Amikor a központból érkező szakemberek megvizsgálják, hogy az adott kandak, milyen szinten áll egy sor mérési szempont alapján.

A 209-es hadtest, 2. dandárának harmadik zászlóalja, ez az amely Khilagay bázison települ, Pul-e Khumritól délre, a négyfokozatú mérési skálán a harmadik szinten áll, ami azt jelenti, hogy a feladatait képes önállóan végrehajtani, de némi koalíciós támogatás azért szükséges. CM 2: Partial Operational Capability - Battalion is capable of planning and executing operations - OMLT and ETT support and guidance - Capable of sustaining operations - Manning and equipping are between 70 and 85 percent

Ha CM 1 lesz, akkor: Full Operational Capability - Battalion is fully capable of planning, executing and sustaining operations - No OMLT and ETT operational support - Some external support may be required - Manning and equipping are above 85 percent Organization status

Mindez azért fontos magyar szempontból, mert ha a kandak eléri az önálló műveletekre képes minősítést, akkor az magyar-amerikai OMLT jelenléte okafogyottá válik. Vagy megszűnik, vagy áthelyezik őket máshova. Ez utóbbi persze elég bonyolult lenne, és jelentős politikai kockázattal is járna, amennyiben valahova a sűrűbe kerülnének délre vagy keletre.

Mivel az OMLT logisztikai ellátása és támogatása nagyban függ a mazari támogató elemtől, és a PRT-től is, van összefüggés a PRT jövőjével kapcsolatban.

A PRT jövő évben biztos befejezi pályafutását, de egyes pletykák szerint ez már idén ősszel is megtörténhet. Szóval a OMLT előbb utóbb így is úgy is back-up nélkül maradna.

Mindezekre tekintettel valószínűbbnek tartom, hogy ha nyáron a kandak megkapja a CM1-es minősítést, akkor az OMLT jelenlegi formájában idén befejezi a működését. A váltás tavasszal ment ki, ősszel jönne haza. Lehet, hogy még majd máshova küldünk ki OMLT, új felállásban, új mandátummal, de nem automatikus váltásban a jelenlegi folytatásaként.

Read more http://www.newyorker.com/reporting/2012/07/09/120709fa_fact_filkins#ixzz1ze7DcDi3

Háborús propaganda

Al Ghaoui Hesna utolsó dokuja a Bábel sororzatban a háborús propagandával foglalkozik.



Most nézem és közben ide kommentálom, amit érdekesnek találok:

- egy M-1 Abramns tank fenntartási költsége napi 800 dollár, olyan 190.00 forint, ennyiért lehet bérelni filmhez naponta
- a hadsereg mindig annyiért adja bérbe a fegyvereket, amennyibe előző évbe kerültek,
- hadihajókat órára is lehet bérelni
-Hollywoodban a filmek 80 százalékához kérnek segítséget a Pentagontól (szerintem kicsit sok)
- jó részletek az amerikai katonák iraki felkészítéséről Amerikában, magyar producere volt az erről szóló filmnek (Battle Rattle)
- 21 percnél jön Afganisztán és a magyar katonák
- kirándulás az OMLT-vel - Bibi Kaftárthoz
- 25 p-nél jön egy nagyon jó gondolat, amikor rövid eligazítás során kiderül, hogy a konvoj épp csak elhagyott két IED-t, a parancsnok a szokásos figyeljünk a telefonos emberekre dologgal jön, majd a forgatócsoport mindjárt 9 telefonáló embert számolnak össze, ez az szar.
- Hesna jó gondolatai 26 p-nál a háború furcsaságairól
- 28 nál Michael Semple interjú, ez egy különleges ember, én szerveztem az ICDT-vel közösen
- amit mond a tálibokról az mind releváns, és ez az ember jól ismeri a tálib vezetést
- 32-nél két mondat Bibi Kaftár

- 37-nél az, hogy az amerikai lakosság hogyan kezeli a saját katonáit, hát itt sírhatunk a magyar viszonyra gondolva. Én nem akarok sírni most ezen, arra gondolok, még sok misszióba elmennek a katonák, még több haditettet hajtanak végre, és még többet látunk ebből, akkor majd majd-majd talán változik végre
- 39-nél jön az Mi-35 Air Mentor Team
- 42 nél Fenyő Iván a Bőrnyakúak c film forgatásáról, érdekes. Emlékszem ott ült mellettem levő asztalnál a Múzeum kávézóban, amikor lehozta a Blikk vagy a Mai Nap, hogy mennyit keresett a filmmel, idegesen beszélt a producerével.
- 45-nél a magyar tűzszerészek az amerikai tűzszerész filmről (Bombák földjén). A katonák nevét nem írták ki, és a névtáblájukat is levetették velük.

Summa summarum: Hesnának ez a filmje is érdekes volt, talán egyetlen dolgot hiányolok belőle, hogy ha már a háborús propagandáról forgat filmet és ez a érinti a magyar honvédség háborús tevékenységét, akkor az emberben felmerül, hogy hát valamennyire ez is propaganda volt, vagy nem, de pont erről szólhatott volna a végén egy félmondat, vagy egy cinkos kikacsintás a végén

Katonák és Hősök fotópályázat afganisztáni képei

A Honvédelmi Minisztérium ma zárul le Katonák Hősök c. fotópályázata. Két szekcióban lehetett pályázni, délelőtt átpörgettem az képeket, és azt láttam, hogy volt aki, biztos, ami biztos, mind a kettőben elindult :)

Kigyűjtöttem azokat, amiket valószínűleg aktív katonák küldtek be a PRT-ból, az OMLT-ből és a KMCS-ből. Jó tudni, hogy vannak aktív fényképezők, mert ezeket a képeket jó szövegekkel kommentálva, nagyon érdekes és sajátos hangulatú formáját lehet majd adni az afganisztáni tevékenységről szóló ismeretterjesztésnek.

P. Joci a Különleges Műveleti Csoport tevékenységét  örökítette meg Wardakban, de vannak itthoni képesi is. Egy két képe hangulatában meglepően hasonlít, az erre a blogra korábban felpakolt KMCS-s képekkel (Zeusz, mint P. Joci?). De egy-kettő meg meglepően nyálas (bocs), a hatásvadász sárga és zöld színű képekre gondolok.

Wili talán a PRT-6val volt kint. 2009 augusztusi képeinek egyfajta alsó nézetből származó jó hangulata (A kép az első bevetésük előtt 10 perccel készült. Ekkor még nem tudták, hogy a táboron kívüli körülmények sokkal rosszabbak lesznek, mint amire felkészítették őket a kiképzésen).

MsgtHege valami helikopteres lehet, lehet Hegedűsnek hívják? Képei a Mi-24-es AMT mentormisszióból hoznak haza némi feelinget Kabulból. 

Kaszi kecskeméti, Gripen közeli lehet, vagy Zord Gábor álneve. Csak azért mert a legfrissebb fotók vannak itt a mostani svédországi túráról. A katonákon kívül ezen csak Gábor vett részt.

efté fotói az előző OMLT alatt készültek. Nekem talán ezek tetszenek a legjobban, nem is képek miatt, hanem a hozzájuk tartozó prezíc képaláírások miatt. Ez már szinte olyan mint egy fotóriport, persze az is lehet, hogy FT nem katona, hanem valamkelyi riporterm aki kint volt velük: Bár róluk nem nézem ki, hogy ennyire alaposan lennének az össze katona nevével, rangjelzésével.

A berezvainorbert nick alatt futó katona így úgy nézem a PRT-t járta meg. A szerző nem sokat bajlódott a név kiválasztásával, a hódmezővásárhelyi 62. lövészzászlóalj katonája. Rokonszenves.

Nagybotos úgy nézem a debreceni dandárból lehet és legalább egy PRT-t ő is megjárt. Ő odaírta, hogy versenyen jívül, ami talán arra utal, hogy csak a képeit akarta megmutatni. Van egy kép, amelyik nagyon ismerős. Nem rakom ki, mert elég véres, de úgy emlékszem, akkor készült, amikor 2010-ben az OMLT egyik akciója során fej, vagy nyaklövést kapott az OMLT egyik amerikai tagja.

Biztonsági helyzet Baghlanban

Szlankó Bálint ismét kint töltött a OMLT-vel 2 vagy három hetet. A tapasztalatok eredménye a Index-en megjelent videok, eddig kettő volt. Született két cikk egy a Vasárnapi Hírek, egy a Magyar Narancsba, majd ha Bálint felteszi őket a blogjára átlinkelem.

Mielőtt elfelejtem nagyon pöpec kis videoriport ez, a katonákon ugyan látszik hogy néha meg vannak illetődve a kamera láttán, de csak nagyon néha. Egyébként őszinték, normálisak és meglepő nyugalommal nyilatkoznak erről a katonák=zsoldosok baromságról. És ezt is jól megmagyarázzák

Beteszem a video sorozat második részét. Én egybe láttam a három részt, úgyhogy most kicsit meg is lepődtem, hogy itt részekben vannak. A magyar százados meglátásai nagyon találnak, vagy legalábbis én nagyon egyetértek velük. Valamelyik részben van, hogy hogy lehetne az afgán hadsereget felhozni, az teli találat. Mert azt mindenki látja, hogy nem lehet az afgán katonákat nyugati értelemben "használni", de keveseknek van rá megoldása. Még levesebbeknek, akikkel egyetértek.

A másik tanulságos mondat egy afgán öreg szájából hangzik el. Fontos üzenetek mindazok számára, akik itthon és nyugaton azzal szokták fitymálni az ISAF/NATO erőfeszítéseit, hogy az afgánok már visszasírják a tálibokat. Azt mondja az öreg (kb.): Mi a szegénységgel meg vagyunk elégedve, csak nyugtunk legyen. A tálibok sem érnek sokat és úgy tűnik a kormány sem.

Mielőtt jön a video, még annyit a kontextusról, hogy Baghlan tartománynak két zűrös része volt: Baghlan Jadid járás hosszában a főút mentén, különösen a bal oldalán, és Dand-e Ghori körzet, ami Pul-i Khumri járás része. Első lépésként 2009 végén 2010 elején megnövelték a nemzetközi erők létszámát a tartományban. Egy zászlóalji német és egy századnyi amerikai katona, plusz az össze technika, ami jött velük plusz egy 12 fős amerikai különleges műveleti csoport (belőlük már kettő van)

2010 tavaszától folyamatosan mennek a műveletek. Először Baghlan Jadid járást képzeletben félbevágták és az első műveletek a középső részről indultak dél felé (az a zavaros terület középső harmadát tisztították először.) Ezek befejezése után délre folytatták műveleteket ősszel és 2011 elején. Ez volt Dand-e Ghori, mire én kiértem 2011 januárjában már pont befejeződtek a műveletek.

2011 őszén az addig érintetlen felső egyharmadnak mentek neki, de itt már afgánok játszották a főszerepet. Az azóta megölt Daud Daud tábornok. Ezek a műveletek ebben a felső egyharmadban gyorsan és összecsapások nélkül mentek le. Ha jól értettem, ugyanezen a területen mentek most is a műveletek. Azaz az ellenállók mindig elszivárogtak innen aztán visszatértek.

Ehhez képest a másik kétharmad területen állítólag sokat javult a helyzet, részben a megnövelt katonai jelenlét, részben az egykori ellenállókból létrehozott Afghan Local Police egységek révén (egy ilyen formációval futnak össze a magyar katonák ebben vagy a következő részben), részben az amerikai különleges erők (OD-A)"vadászása" miatt. Az ALP egységek felállítása és működtetése teljes egészében az OD-A erőknek köszönhető.



Ja és hogy miért kezdtem írni, túl azon, hogy jó megdicsérjem Bálintot. Hogy leírjam, amit Bálint nem részletezett a videoban, de elmondta nekem mikor beszélgettünk.

Amit most itt leírók, az mind állítólag mert Bálint értelemszerűen nem ezekre figyelt elsősorban. A fenti művelet (amelynek nem emlékezett a nevére) Baghlan Jadid tartomány északi részén a kunduzi tartományi határhoz közel zajlott. A műveletben részt vett az afgán zászlóalj, a német Task Force MeS (asszem ez is zászlóalj szintű) és az amerikaiak.

A kandakból az 1, 2 és a 3 század volt kint, van egy új, negyedik lövészszázad, ők bent maradtak. A TF MeS-ből két század vett rész.

Ez a Baghlan Jadid északi része számukra van kikerekítve, Puze-i San-ban van egy hatalmas tábor ami a Task Force még tavaly épített ki magának., most állítólag átépítik.

Afganisztáni magyar szerepvállalás a Wikileaksen és a guantanamoi fogoly

Magyarországot sokféle képen érinti az új wikileaks anyagok. Már elkezdődött a szemezgetés az egyes újságok, netes weboldalak részéről. Sajnos amin röhögnöm kellett az az Origo készülődése, amely címlapon ígéri hogy feldolgozza a teljes Magyaro.t érintő wikianyagot.

Nekem kicsit bonyolultan van megfogalmazva, de talán azt akarja írni az Origo, hogy ők valakitől eredetibe megkapták azt a fájl halmazt, amely a Wikileaks birtokában is van. Azaz ők nem a neten fentlevő anyagokból dolgoznak majd, hanem ezekből a dokumentumokból, amelyek - ha jól értem - teljesebbek mint ami fent van a neten. Lehet rosszul értem

OK, ez dicséretes. Az is hogy megszerezték, meg az is hogy foglalkoznak vele. Amin röhögnöm kellett, az körüményeskedés, hoghy ők meggyőződtek a táviratok eredetiségéről. Ilyen komolykodó mondatok vannak benne: Egy, a WikiLeaks tevékenyégét jól ismerő forrásunk segítségével is igazolni tudtuk, hogy az anyag informatikai és tartalmi jellemzői megfelelnek a WikiLeaks által összeállított anyag jellemzőinek.

De ez mellékszál. Mit ír rólunk a Wikileaks?

Viszonylag hűen tükrözik a táviratok a magyar PRT elindítása körüli állapotokat. Nekem sem volt ennyire egyértelmű, hogy 2006-ban a külügy és a miniszterelnöki hivatal között micsoda harc dúlt a irányításért. Ilyeneket lehet olvasni: The
PRT presents an enormous bureaucratic challenge to the GoH, and Hungarian officials must use the coming months to prepare their civil development initiatives for the spring. (2006 november)

Aztán: Varkonyi candidly noted "friction" among GoH agencies over the PRT but emphasized that he is increasingly optimistic. The MFA already controls one-third of the funds allocated for the PRT and is taking the lead in fact if not
in name. Other agencies are "willing if not well-staffed or well-funded," and he believes "rationale is prevailing: in other words, the MFA will be in charge." (2006 december)

Vagy: There is a growing sense that changes are overdue. The deployment of Hungary's PRT in Afghanistan is straining the GoH. We understand there have been sharp clashes between officials in the Prime Minister's Office and the MFA regarding plans for civil reconstruction, and communication between some high-level officials has all but broken down. Inter-agency coordination is often limited to various ministries each talking to the embassy but not to each other. Senior MFA officials have intimated to us that "solutions to these problems are already in train." (szintén 2006 december)

Egy másik kis csoport az bp-i követség tájékoztatása a magyar nézőpontokról itt, itt és itt.

Szóba kerül ezekben a honvédségnek, és azon belül 34. Bercsényinek adandó 10 millió dolláros katonai támogatás.

Ez már megtörtént júliusban, feltettem a listát, hogy mit mennyiért kaptunk, és volt egy poszt a átaádás ünnepségről is.

Ez volt itt az amerikai nagykövetasszony beszéde, de ebben sem szerepelt a valóságnak az szeglete, amiért most írom ezt az egészet. A 1x HUmwee és a 107 darab éjjellátó meg kütyü, és az egész csomag azért jött, hogy meglegyen a felszerelés a műveletei zászlóalj második századának a felállításához. A Wiki-s anyag említi egyedül.

Bajnai 2009 decemberi plusz 200 fős bejelentésével is sokat foglalkoztak a követségen, erre asszem december 4én került sor Washingotnban. Itt egy távirat részletes adatokkal, hogy mennnyivel kívánta és hol emelni a kormány 200 fővel a létszámot. A második OMLT elindítása itt is szerepel, mint várható döntés.

Itt láttom először indirekt említve azt szbeli történetet, miszerint az ideglátogató NATO főtitkár 500 fős emelést kért novemberben. Ebből lett végül 200.

A HM 2010-ben egy műszaki OMLT kiküldését fontolgatta, amennyiben lesz majd ilyen afgánzászlóalj, talán 2011-es indulással.

Én 2008 óta hallom, hogy a második OMLT elindulhat. Csodálkoznék ha erre sok kerülne egyáltalán vagy 2014-ig minimum.

A másik érdekes távirat csomag a Baghlanról szóló jelentések. Ez itt 2008 januárjából az akkori kormányzó Ishaqzai leváltásáról és utódjának kinevezéséről. Ishaqzai a baghlani cukorgyári robbantások politikai áldozata lett. A rendőrfőnök és NDS (helyi KGB) vezetőjéhez nem nyúltak.

Ez 2005-ből a helyi rendőrség, hadurak és egyéb erős emberek összefonódásáról, kapcsolatairól. Nagyon érdekes.

Ez szintén a 2007 novemberi robbantás után készült, egyfajta összefoglalása a Bgahlan politikai, gazdasági helyzetéről.

A Wikis táviratokban többször esik szó a guanatamoi emberről. Tényleg milyen hallgatás van róla. Gondolom mindenkinek ez az érdeke. Annak idején írtam két posztot a befogadás hétteréről és a lehetséges "jelöltekről" itt. Itt meg a hazai sajtót szedegettem össze.

Most megerősítésre kerül, hogy valóban több jelölt is volt, a kormány egy listáról választhatott, hogy pontosan kit is szeretne befogadni. Néhány további részlet a befogadás utáni szituról.
5. (C) The Hungarian plan for integrating the detainee should be in place within two to three weeks, Bajnai stated, and would involve an 18-month process of Hungarian language study and practical job training. Special Envoy Simonyi would continue to play a lead role in policy questions, e.g., overseeing the exchange of diplomatic notes regarding the detainee, while Minister for Secret Services Juhasz and
National Security Office Director Balajti would handle the technical details.

OMLT tapasztalatok Baghlanból

Nagy meglepetésemre, és örömömre a Honvédségi Szemle online lett. Nem tudom, hogy csak az általam keresett szám, vagy minden más, de ez nagyon jó hír. A shahabuddini csata íródik tovább és ehhez finom muníciókat kínál (micsoda képzavar) a májusi számban két cikk is.

Rédei Róbert a negyedik váltás parancsnoka írt a PRT tapasztalatairól, kiképzésről és a kint létről. Ez önmagában érdekes és nagyon informatív

A másik cikk Madarász Gábor tollából A tüzérségi támogatás aktuális kérdései a manővererők
tűztámogató elemei és azok pusztító képességei tükrében címet viseli.

Mindkét helyen lehet olvasni, ha nagyon szerényen is, a Shahabuddini két-három napról is. Fontos morzsák, mennek a a tanulmányba.

Ja és még egy fontos dolog. Az idézett Honvédségi Szemlében van egy írás Kolozsvári Sándortól. Egykor parancsnokára emlékezik Szíriából. Kolozsvári Sándor nyugalmazott ezredesnek van remek könyve, Akik túlélték a sikert. A kevés magyar katona könyv egyike. Még mielőtt tömeges félreértés áldozata leszek, katona könyvön azokat a könyveket értem, amely nem a HM hivatalos kiadásában jelentek meg. Személyes életeket, katona sorsokat írnak le és valamennyire őszinte bepillantást engednek a korba és az akkor honvédségbe.

A valamennyire is fontos látva, hogy milyen lelki sebeket, megbántásokat, elfojtásokat szednek össze a katonák karrierjük során. Persze, ezeket nem lehet mind elmondani. Ebből a szempontból egyébként a Honvédségi Szemle nekem meglepetés volt. Jó, érteni kell a szavakat, és olvasni néha a mondatok között, de így egész progresszív vélemények és konstruktív javaslatokat lehet kiolvasni. Érdekes szakdolgozat lenne egy nyelvésznek.

Mibe kerül egy amerikai katona évente Afganisztánban?

És a magyar? És az afgán?

Régóta rebesgetik, hogy egy amerikai katona Afganisztánban állomásoztatása évi egy millió dollár. Ez így, pletyka szinten, kevés egy kutatónak, úgyhogy most örömmel láttam egy rendes tudományos hivatkozást is: The cost per troop in Afghanistan has averaged $1.2 million per troop per year, and accordingly the surge is expected to cost an additional $30–35 billion per year.
Todd Harrison, Analysis of the FY 2011 Defense Budget (Washington: Center for Strategic and
Budgetary Assessments, 2010), p. 8.

Mibe kerül egy magyar katona? Egyszer hallottam 22 millió forintot. Egyszer a HM elszámolta az OMLT kiküldését a nemzetközi fejlesztési együttműködés részeként. Ott 1,4 milliárd állt az akkor még kb. 30 főre. Az 46 millió per főre jön ki. Ok ez nem teljesen valós, mert az OMLT-nek minimális az admin állománya, meg az EÜ személyzete stb.

A 2010-es évre 12 milliárd forintra emlékszem, ennyibe került az afganisztáni misszió. A létszám átlag 500 fő volt, akkor az összeg 24 millió forintra jön ki per fő. Ez már közelebb áll a 22 millió forintos becsléshez.

A 24 millió forint olyan 110-120 ezer dollár körül van.

Mennyibe kerül egy afgán katona fenntartása? Most arra gondolok, hogy én ezt már elírtam egyszer itt a blogon, de nem emlékszem hol. Akkor valami 10000 dollár jött ki.

Honvédség - index forum

Van az index forumon a "Magyar honvédség megsemmisült" című forum. Néha átolvasgatom, mert az olvasók rendkívüli alapossággal gyűjtik a honvédségről szóló linkeket. Tegnap megint visszaolvastam, amíg bírtam és kigyűjtöttem a linkeket. Arra gondoltam most ide is kiteszem, nekem is jó lesz még.

Az egyik csokor hírt az afganisztáni szerepvállalással kapcsolatos anyagok adják.
A PRT-10 négy napos kitelepülést hajtott végre Jelga járásban. A 4 napból végül 3 lett mert: egyéb feladat miatt a negyedik napra tervezett műveleteket nem tudtuk megkezdeni, mert az előretolt bázist fel kellett számolnunk és visszacsoportosítottunk Camp Pannoniába. Itt kezdődhetett a valódi izgalom, de erről már csak a ÖHP értesült :((
Ja és valamiért Őr- és Biztosító század hívják a Force Protection századot. Nem tudom miért. Ez az ÖBSZ teljesen más csinál mint annak idején a koszovói ÖBZ. Legalábbis nekem ahogy idáig magyarázták. Erre a PRT századra mindig mint valahogy manőver erőre, vagy manőver századra, vagy manőver képességgel bíró akármire hivatkoztak.

Hét Rába H14-es teherautó és két, speciális UNIMOG mentőautó (mindkét típus páncélozott) repült el egy AN-124-esen Mazar-i Sharifba. A forumon hosszan rúgoztak azon, hogy milyen AN-124-esek ezek és ki repüli, honnan van, és egyáltalán miért? Pedig csak át kellett volna menni Zord Gábor blogjára: Dolgozik a SALIS program. Ott az index forumosok választ kaptak volna a kérdésükre, elméletek nélkül.
A H-14-esek vezetőfülkéjén nagy púp van, ott van a légkondi? Egyébként arra gondoltam, hogy talán ez a teherautók mennek a Nemzeti Logisztikai Elemhez, hogy végre legyen elegendő teherautójuk.
Itt egy kép az mentőautóról, Hajdúhadház 2010, PRT-9, médianap, fotós a háttérben.


Elindult a következő OMLT váltás. Ebben is mint az előzőben az amerikai erő minimális. "A mintegy ötvenfős csoportban tizenkét amerikai katona teljesít szolgálatot, a kontingens parancsnoka Varga István alezredes, helyettese: Howard B. Pearce alezredes." Nem ismert ennek az oka, de azt hallottam, hogy ez nem az amerikai fél kivonulásának a jele, hanem valami ideiglenes csökkentés nem részletezett okokból. Nem baj majd kiderül.

Végül interjú Benkő tábornok úrral, a cím "Az Afganisztánban szolgálók biztonságáért". A vezérkari főnök úr összefoglalja a kinti katonák érdekében tett lépéseket: a most kiküldött páncélozott mentőautók, az 1151-es Humveek a 1141-esek helyett, az MRAP-ek, kevlár sisakok és az egészségügy csomagok. Ha jól értem, itt olyan csomagokról van szó, amely a katonák egyéni felszereléséhez tartozik? Valaki tudjam miről van szó?

A honvédséggel kapcsolatos többi cikk:
Az ÖHP parancsnoka, Kovács József vezérőrnagy interjút adott a Magyar Hirlapnak. Most beleolvastam, annyit kérdést vet fel, hogy inkább majd még visszatérek rá. Tartalmas interjúnak tűnik, gratu mindkét félnek.

A Rába új kutatás-fejlesztési bázist hozott létre Győrben. A cikkben már "vizsgálati és technológiai bemutató központ"-ról van szó, majd kiderül, hogy mi pontosan. Zavarba ejtő a kommüniké utolsó mondata: Az ünnepélyes szalagátvágást követően a vendégek megtekintették a bemutató központot, ahol a Rába 115 éves történelmének kiemelkedő műszaki alkotásai láthatóak. A csarnok a kormány és az Európai Unió társfinanszírozásában megvalósult beruházási program keretében született újjá. Akkor ennek a bázisnak vagy egy múzeum szerű része is? Mert 400m2 az egész, tehát olyan sok hely akkor nincs, vagy kevés a kiállított jármű (azt nem tudom elképzelni, mert elég régi a gyár)? Na majd megnézzük saját szemünkkel.

OK, itt egy márciusi cikk ezekről a teherautókról, meg a szerintem a fejlesztőközpontról is. Nagyon tartalmas cikk, értelmet nyer, hogy mit adott át Hende miniszter, milyenek ezek a H-14-esek, és mit finanszírozott az EU.

Ja és még egy info, ami nem derült ki a kommünikéből: A HM milliárdos megrendelés tervez adni a Rábának, ezt is Hende jelentette be a látogatáskor. Az MTI is jó a témában, újabb morzsákkal.

Végül a visegrádi négyek harccsoportot alakítanak (plusz Ukrajna). Ez az utolsó hír. Nem nagyon értették a forumon, hogy mi a halálról van szó, mert két dolgot kell ehhez ismerni: A V4 együttműködés történetét és a EU harccsoport (battle group) koncepciót. Egyikhez sem értek én sem, de talán többet hallottam róluk, mint a forum. Ki a V4? magyar, cseh, szlovák és lengyel fél van benne. Majd erre is visszatérek még.

Michael O'Hanlon megjárta Afganisztánt - Néhány új adat az ISAF műveletről

O'Hanlon a Brookings Institution egyik vezető kutatója, Afganisztánnal is foglalkozik, az egyik szerzője a Brookings Afghanistan Indexének. Elég hasznos kis cucc, érdemes mindenkinek átfutni, akit érdekel a táblázatba formált afganisztáni misszió

Néha az az érzésem, hogy nincs másról szó, mint hogy a deklasszifikált amerikai diákat az amerikai hadsereg így hozza nyilvánosságra. Irak esetében ott volt/van Anthony Cordessmann a CSIS-től, aki manapság már nem is ír tanulmányokat, hanem csak feltolja a legfrissebb - kapott - diákat.

Elismerem régen a Brookingos anyagban mindenféle táblázat benne volt, amit találtak, de ma már főleg az amerikai tábornokok diáira támaszkodnak.

Szóval O'Hanlon megjárta Afganisztánt ismét. Onnan tűnt fel, hogy a nagynevű Foreign Affairsben megjelent (szept-okt) egy tanulmánya, amiben egy csomó általam eddig nem hallott dolgot állított az afgán biztonsági erőkről. Ez még nem nagyon gyanús, de aztán látom, hogy a The Washington Quaterly-ben is van egy anyaga (Plan A-Minus for Afghanistan) Bruce Riedellel közösen. Nézem, csupa új info itt is. De itt vannak lábjegyzetek. Nézem az is és ezt látom pl: Briefing slides presented to Michael O’Hanlon at Combined Security Transition Command-Afghanistan/NATO Training Mission-Afghanistan (CSTC-A/NTM-A), Camp Eggers, Kabul, Afghanistan, September 10, 2010.

Ja, így könnyű.

Mit tudni meg a tanulmányból? Pl, hogy mi ez a partnering és milyen erőket érint afgán és ISAF oldalon: radically changed. The basic idea now is to team Afghan units with NATO
partners which would normally be within one echelon of each other in size (ideally, for example, a NATO battalion would work with a larger Afghan brigade). Partnering presently involves some 90 percent of all Afghan army units in the field. About three-fourths of all such ISAF sister units are co-located with their Afghan partners or based close to each other.10 Only about a quarter of police units have such help, but those numbers are growing.

Először jött a OMLT-k ötlete, most meg a mentoring.

Itt van a kandakok minősítési rendszere: NATO’s new evaluation system for the Afghan army, which also evaluates anticorruption measures and leadership, now rates half of all Afghan army battalions (or ‘‘kandaks’’)asa ‘‘3’’ or above on a scale of 1—5. The equivalent of a ‘‘C’’ is not a great grade, but it is not bad as an interim result.11

Mi a minősítése a "magyar kandaknak" és mi volt mondjuk egy éve, 2009 telén?

Mi van még a Foreign Affairs cikkben? Beleolvasok.

- A majd 400 járásból az amerikai erők 81-t tekintentenek katonai és fejlesztési erőforrások tekintetében elsődleges fontosságúnak és 41-t másodlagosnak. Ez azt jelenti, itt vannak az ellenállók nagy számban, ide megy az amerikai figyelem, katona és pénz. Baghlan Jadid benne van vajon? (ezeket is valamelyik diáról vette, csak ebben a tanulmányban nem hivatkozik). 68. o.

- Az ISAF szerint a priority district-ek (talán a fenti 81) 35 százalékában jó vagy jobb a biztonsági helyzet (gondolom ezt színekkel jelölték a dián) 2010-ben. Ugyanennyi volt 2009-ben is. Az kielégítő minősítést kapott járások aránya 40%ról 46%-ra nőtt, nem valami dinamikus. 69. o.

- Nepotizus és favorizálás csökken a seregben. A Kabuli Katonai Akadémián végzett tiszteket csapatszolgálatra küldik 71. o. (A 2009-ben végzettek 95 százaléka Kabulban maradt, a 2010-ben végzettek 95 százaléka csapatokhoz került, ez a másik anygban van)

- 2010 nyarán az afgán erők 85 százaléka partnerálva volt. Néha a ISAF erők javaslatára elmozdítanak afgán parancsnokokat. 71-72. o.

- Rendőröknél még nem nagyon javult a helyzet, főleg kontraktorok dolgoznak.

- 122 járásból (81+41), amely különleges figyelmet kap a ISAF-től, mindössze 10-ben van képviselője az afgán kormánynak (bármit is jelentsen ez), talán a járási kormányzót? 73. o.

- A partnerálásról azt mondja, hogy pl egy ISAF zászlóalj partnerálhat egy gyenge afgán zászlóaljat vagy egy jól felkészített dandárt is. Ennek megfelelően változhat, hogy mennyi partner egységre lesz szüksgé a jövőben. De ha pl 300.000 fős lesz az ANSF, és ki lesz képezve, elég lesz 30.000 főnyi ISAF mentor, partner erő a jövőben. 76. o.

Még egy adat, de teljesen máshonnan. Bob Woodwards szerint egy amerikai katona 250.000 USD-be kerül egy évben Afganisztánban, egy afgán meg 25.000 dollár per év. Egyszer számoltam ezt valahol. A magyar katona elvileg 20-22 millió forint, valaki mondta. Majd megkeresem az oldalszámot. Obama's war: 107. o.

- Marja továbbra is szívás, de Helmandon a fejlődés jelei látszanak.

Tervek, katonák és fejlesztések 2011-re

Valóságos cikk hullám van a neten a 2011-es magyar elképzelésekkel kapcsolatban. Döntés még nincs, állítólag néhány hét múlva lesz.

HVG Online Szorítunk az afgánok nadrágszíján címmel, hogy jövőre megszűnik az eddigi PRT fejlesztési büdzsé, és összevonásra kerül a külügy általános NEFE büdzséjével. 2011-re tehát 292,4 millió van betervezve minden kétoldalú (mert van multilateriális rész is saját büdzsével) programokra. M.o. több mint 16 országot segélyez ebből a büdzséből.

Az NGO-k 50 millió forintra pályázhatnak idén ebből az összegből afganisztáni fejlesztésekre, akkor maradt 242. A HM megkapja a saját részét, az olyan mínusz 72, marad 142. Az oktatási minisztérium kap 20-30-t, talán a rendőrök és az FVM is. Ha mindenki kap a tavalyihoz hasonlóan, akkor a a többi partnerországra 100 millió forint sem fog jutni.

Zalán Eszter Afgán fogda forintokból c. cikke, más szempontból egészíti ki a HVG-s cikket. Egyrészt kiderül belőle, hogy 2010-ben a PRT fejlesztési keret 250 millióra csökkent. Ez még hagyján, de állítólag még kis sem fizették! Ez már botrányos lenne. Ilyenkor gondolom azt, hogy mindenkinek aki a PRT-val foglalkozik, legalább egy hetet kint kellene tölteni a helyszínen, hogy utána átérezze saját szerepének fontosságát a rendszerben.

Eszternek ez a cikket egyébként egy magyar projektről és civil szerepvállalásról szól általában. Lippai Péter parancsnok azt nyilatkozza, mennyire fontos a civil jelenlét, mert a katonák nem értenek a fejlesztésekhez. Amellett, hogy egyetértek fele, meg kell jegyeznem, hogy a honvédség hatalmas utat járt be 2006 óta. Emlékszem Kálmán Zsigmond ezredesre,a PRT első parancsnokára, aki - parancsnoki képességeinek elismerése mellett - ennek pont az ellenkezőjét gondolta (mind a civil tevékenységről, mind a katonák képességeiről).

Tölli István nagykövet civil képviselő elvitte Esztert a magyar PRT talán egyik utolsó projektjéhez, az új tartományi fogdához. A cikk kommentjeiből kiderül, hogy nem mindenkinek jött át, hogy hogy megy ez. A Ökumenikus Segélyszervezet nyert az EU-tól pénzt egy új börtönre. Azért egy NGO, mert az EU így pályáztat, NGO-kon keresztül. Ezután az NGO megbízott egy afgán vállalkozót az építkezéssel. Ennyi.

Eszter másik cikket a 'Bizony visszalövünk' címet viseli. Ha még nem mondtam, kint volt Baghlánban a magyar katonáknál. A cikk a magyar OMLT-ről, illetve az afgán katonákról, akik harcolnak a magyarokkal. Itt is érezni a lassú megértés és tanulás folyamatát pedig még csak két éve vannak kint a magyarok. A cikkben van egy rövid leírás a shabuddini csatáról, Szlankó Bálint már írta, hogy szeptember 18-án a magyar OMLT egyik egységét és az általa mentorált afgán századot bekerítették egy időre a tálibok.

Vicces, vagy inkább szomorú módon, az összecsapásról nem nyilatkozhatnak a magyar katonák. De az afgánok igen!. Túl azon, hogy nem halt meg senki, nem lett semmi baj, és meg lehet kérdezni a B verziót, nem igazán értem a logikát a döntésben. Eszternek sem nyilatkozhattak a katonák.

Végül itt van Haraszti Gyula cikke a mai Magyar Nemzetben, amiben a tegnapi Honvédelmi Bizottság kapcsán ír az új vállalásokról. Szerintem egy pár dolog összekeveredett, de majd ma megpróbálom megkérdezni személyesen előbb, hogy mire gondolt.

Tévedtem II

Nem lesz tiszta magyar a baghláni OMLT.

November 15-én ezt olvastam Hende minszter szájából a Magyar Nemzetben: A helyi kiképző és támogató alakulatunk létszámát például a korábbi harmincról hatvanra főre emeljük

Ma már a második forrásból hallottam, hogy a jelenlegi OMLT felállásában nem lesz változás. Nem akarom nyelvtanilag elemezni a fenti mondatot, mert szerintem csak egyet jelenthet. Valaki tévedett, majd meglátjuk milyen változásról volt szó.

Átvesszük az OMLT-t teljesen

Most olvasom a honvédelmi miniszterrel az interjút a Magyar Nemzetben. Sok mindenről van benne szó, de nekem igazán kettő volt érdekes.

Most olvasok először hivatalos forrásból arról, hogy az az önkéntes tartalékos rendszer, amiről idáig szó volt, az nem egészen, az ami lesz. Én, laikusként, azt hittem hogy a tartalékos rendszer valami olyan lesz, amit a HM honlapján is olvasni lehet:
Az önkéntes tartalékos szolgálat lényege, hogy az önkéntes tartalékos meghatározott időre szerződésben vállalja, hogy civil munkahelyének megtartása mellett önkéntes tartalékos beosztásra történő felkészítésre ... behívásra kerül.

Forumkon már régóta szó van róla, hogy az önkéntes tartalékosok lesznek az eddigi őrző védő cégek alkalmazottai is, mivel szégyen, hogy a laktanyákat nem katonák őrzik. Nem hittem, hogy tényleg ez lesz.

Most azt olvasom, hogy békeidőben lesz önkéntes védelmi tartalékos és az önkéntes műveleti tartalékos. Előbbiek lesznek a HM EI Zrt által alkalmazásba vett egykori őrző védők. Utóbbiakakt 2012 januárjáról fogják rendszerbe állítani.

Hát kicsit csalódott vagyok ettől, az öreg papákat beöltöztetjük katonának. Már eddig is volt több fajta katona, akik alkalmasak egy misszióra, meg nem alkalmasak egy misszióra. Most már lesznek olyanok is, akik csak laktanya őrzésre lesznek alkalmasak. Van egy bácsi a Zrínyin például. Már nem látja a személyi igazolványomon elmosódottan látható nevemet :(

Számomra önző módon persze csak annyi a kérdés, hogy a műveleti tartalékosoknak ki jelentkezhet? Ugyanazok a felvételi feltételek lesznek-e számukra is megállapítva mint a védelmi tartalékosoknak? Mert akkor jelentkeznék előre is.

OK. Mi a cikk másik érdekessége? Hende miniszter bejelenti, hogy A helyi kiképző és támogató alakulatunk létszámát például a korábbi harmincról hatvanra főre emeljük. Véget ért tehát az együttműködés az ohioi nemzeti gárdával legalábbis ebben az OMLT-ben. Az USA segített beindítani, most kivonul belőle. lehet majd a következő PRT-t is együtt kezdjük? Az újabb harmicn katona felszereléséhez mindenképpen kelleni fog valamennyi abból a 30-50 MRAP-ből, amiről már írt a Magyar Nemzet.

Hivatkozásokhoz: Példásan helytállt a honvédség. Magyar Nemzet, 2010 november 13. 5. o.

Tanulságok egy konferenciáról - a magyar PRT előtt álló opciók

Pénteken konferencián voltam Prágában. Most éppen Brno-ba ér a vonat, hazafelé jövünk. A konferencián előadások hangzottak le az egyes ISAF tagországok tevékenységével kapcsolatban. Volt Új-Zéland, Ausztrália, Németország, Törökország, Norvégia, Litvánia, Csehország és Magyarország (bocs, ha kihagytam valakit). Volt néhány nagyon komoly néz az előadók között, mint William Maley (ausztrál), vagy Kristian Berg Harpviken (norvég), akik a maguk területén világszínvonalúak.

Egyszer könyv lesz a dologból - állítólag - , meg egyébként sem jegyzeteltem végig az eseményt, de két esettanulmány kapcsán hallottam fontos újdonságokat, amelyek esetleg a magyar PRT számára is hasznosak lehetnek (itt megjegyzem a költségeket a vendéglátó cseh egyetem fizette, de ott voltak a cseh külügy munkatársai, köztük a logari PRT helyettes civil vezetője. Nem volt idősebb nálam. Lógarban most 11 civil van, ha jól emlékszem, kapnak CERP pénzeket (a lógari amerikai erők parancsnokának büdzséje). Nem jegyzeteltem ezt, mert rám tört a fejfájás, de majd megpróbálom elkérni a jegyzeteit az előadónak. Most látom a neten, hogy a csehek plusz 200 fővel erősítenek 700 fő fölé.

A norvégok. 2005-ben vették át a PRT, az első IED támadást 2007-ben kapták. A Mohamed karikatúra a kapcsán nagy tüntetés volt a tábor előtt, amely miatt halottak is voltak. Mint most kiderült, nem a tálibok szervezték, nem az ellenzék, nem a mélyen vallásos lakosság ment ki magától (ezen van a hangsúly), hanem Dostum ifjúsági szervezete tüzelte fel a tüntetőket, mert elszámolni valójuk volt a PRT-vel.

A fejlesztési részről írtam múltkor, a lényeg, hogy 2010-ig a csak a PRT civil része rendelkezett pénzzel Farjabban és csak civil szereplőkön keresztül költöttek. 2010-ben azonban megjelent egy amerikai zászlóalj (mint Kunduz-Baghlan-nál). A hivatalos verzió szerint a rendőrség képzésére jöttek, valójában a tálibok ellen. Úgy tűnik, a norvégokat megpróbálták megvezetni az amerikaiak. Az eredmény nem lett jó, az amerikaiak a nagy irtásban belekavartak a fejlesztésekbe is (lásd CERP keret), minden a feje tetejére állt az elharapózó erőszak miatt, a PRT viszont így nem tudta folytatni fejlesztési a tevékenységét. Hoppá.

A megoldás, hogy a PRT visszavette a fejlesztési tevékenységet, viszont ráfeküdt az OMLT jellegű feladatokra. Integrálja a két misszióját. Jelenleg van egy kandak OMLT-je Maymanában (ez Faryab fővárosa) és dandár HQ OMLT-je Ghormach-ban (ez meg mellette van, bár a norvég HM honlapja szerint Mazarban). Van emellett még három helikoptere (Bell-412E, ha jól emlékszem) is kint Majmanában, attól a századtól, amely hagyományosan a norvég különleges erők reptetésével foglalkozik és így a legjobban felkészített, műszerezett, mit tudom én.

A török előadás hallatlanul érdekes volt, mert a szerző ezt az új török külpolitikai stratégia és azon belül is az új külügyminiszter Ahmet Davutoglu nézeteinek keretébe helyezte. Davutoglu nagy formátumú politikus, még sok eredeti elképzeléséről és gondolatairól fogunk hallani (én persze nem fogok róla beszámolni). Irányítása alatt 2009 óta új török politika Afganisztánban, még egy PRT-t létrehoztak (lásd később) és jövőre ők adják az ISAF központi regionális parancsnokságát Kabulban. 2009 előtt az afgán jelenlét egyéb kérdésekhez volt kapcsolva (Észak-Ciprus, EU csatlakozás stb.). Azóta önként és dalolva. (egyébként emellett Törökország 19 követséget nyitott Afrikában és fejlesztési pénzeket allokált Dél-Amerikába, ez a török külpolitikai expanzió, így lehet ENSZ BT ideiglenes tagsághoz szavazatokat szerezni Afrikából).

Szóval idáig a törököknek idáig Wardakban volt egy PRT-juk. Az ő helyzetük abból a szempontból különleges, hogy ők az egyetlen muszlim ország, akik aktívan jelen vannak a muszlim országban (van még némi jordán és emirátusi jelenlét is, még mielőtt valaki megszól). A mostani iszlamista politikai vezetés erre külön hangsúlyt helyez, miszerint a törökök képesek megfelelő szenzitivitással viszonyulni a helyi lakossághoz. Nem is emlékszem, hogy olyan nagy veszteségeik lennének, miközben Wardakban vannak.

Az előadás szerint – ez nekem új volt – a wardaki PRT civil irányítás alatt van, az USA gondoskodik a PRT kíséretéről, a török katonák csak a tábort őrzik. A másik újdonság az volt, hogy most jött létre egy új PRT Jowzjanban északon, Dosztum „szülőtartományában”, és hozzájuk tartozik Sar-i Pul is. Nem tudom ez elég ütősen hangzik? Most, amikor mindenki sír, a törökök egy új PRT hoztak létre! A modell ugyanaz, itt állítólag a svédek veszik át a kinti feladatokhoz szükséges katonai feladatokat, míg a török katonák csak a tábort őrzik, a civilek meg irányítják a tábort (Mondjuk ez a hír a svéd katonai kontingens növekedését is implikálja)

Ez a PRT honlapja. 2007-ben mondtam először felelős embereknek, hogy legyen a magyar PRT-nek honlapja. Egy ideje már nem mondom.

Litván PRT. Egy újságíró tartotta az előadást, extra kritikusan. Szerinte a litván kormány csak amerikai kérésre van jelen. 140 katonájuk van egy tartományban (Ghor), amelyben 100 méter betonozott út sincs, és helikopterük sincs. Az előadó szerint ez a tevékenység szimulálását jelenti, mert a Csagcsaran városon kívül (ez a központ), nem nagyon jutnak el sehova. A fejlesztésekre nevetséges 4 millió eurót költenek egy évben. Gondoltam magamban, majd hallod, hogy a magyarok mennyit költenek! Minden érdemleges tevékenységet a tartományban más országok végeznek, elsősorban az USA. Gyakorlatilag a teljes működés az USA jóindulatán működik, katonai és fejlesztési téren is. Szóval véleménye szerint Litvánia bizonyítja, hogy valaki csak megfelelési kényszerből van jelen, de ott is csak szimulál.

Van néhány tanulság a magyar PRT jövője kapcsán.

- Ha egyedül nem megy (lásd még Kern-Garas ), lehet keresni társakat. Lehet, mint a törököknél, ahol van önálló fejlesztés, de svéd biztosítás. Vagy lehet, mint a cseheknél, mások pénzéből is fejleszteni. Vagy lehet mint a litvánoknál, teljesen a másokra hagyatkozni. Mások, mások, persze mindig az USA-t gondolom ez alatt.

Tényleg csak dönteni kellene nem vizsgálódni, úgy is olyan emberek vizsgálódnak a végén, akik még életükben nem jártak kint, vagy jártak, de rövid időre. Nincs elég információjuk, vagy csak egyoldalúak. Nem látják át a nemzetközi példákat. És nincs vita, nincs párbeszéd, nincs együtt gondolkodás.

Litván mintára szimulálhatunk, török mintára csak fejleszthetünk, norvég mintára a fejlesztést felfüggeszthetjük, és csak a kiképzésre koncentrálhatunk. Lehet az is, hogy csak mi adjuk a fegyveres kíséretet és más fejleszt. Nem szabad elfelejteni, és erre Haraszti Gyula figyelt fel először tudomásom szerint), harci cselekményben még nem vesztettünk katonát. Szóval az esélyek nem rosszak.

A fejlesztési pénz inherensen el lett szúrva, a katonák továbbra is CIMIC jellegűen tekintenek rá. Nem érdemes vacakolni vele, talán jobb is befejezni, mindenki jobban járna.

Abból ítélve, hogy a törökök újabb PRT nyitottak, a lengyelek letettek a PRT-jük bezárásról(ez szerint 2012-től csak kiképeznek) és szemmel láthatóan az USA hajlandó jelenleg mindenhova beszállni
(lásd fejlesztési pénzek szegény kelet európaiaknál ill. és nekünk meg felajánlottak
50 MRAP-t), úgy tűnik nem lehet a kivonulással előhozakodni.

Azt hiszem érdemes kihúzni még 2014ig (vagy valamivel előbbig). Amennyire nagyvonalú az USA a szövetségesek megtartásának kérdésében, gondolom ugyanannyira nagyharagú lesz, ha valaki ki akar szállni előtte. Abból ítélve, ahogy a lengyeleket megfegyelmezték (vagy lekenyerezték, nem viccelnek. A lengyelek hagyományosan pro-amerikaiak, középnemzet, és mégis – ha elolvassuk Tálas Péter írását – valamivel meggyőzték őket.)

Úgy látszik a magyar PRT-ra szükség van még akkor is ha nem csinál semmit. Ha nem csinál semmit és ezt nem is várja el senki, akkor esetleg be lehet vállalni ezt (persze nem szabad az ellenkezőjét kommunikálni sem közben). Az újra fogalmazott feladatok mellé viszont hozzá kell igazítani az erőforrásokat és a méreteket.

A PRT jövője vajon mi?

A legokosabbak Szlankó Bálint cikkeiből (ja itt a másik) vagyunk, aki források nélkül az alábbi jövőpályát vázolja fel.
- A PRT jövője bizonytalan, jelenlegi tevékenysége minimális,
- Gondolkodunk egy újabb OMLT felállításán, ez műszaki alakulat lenne
- szinte biztos Szlankó szerint, hogy újabb Különleges Műveleti Csoportot küldünk ki.
- A jelenlegi OMLT nagyon sok harcban vesz részt

A hírek ráerősítenek arra a hónapok óta folyó pletykákra, miszerint a PRT-val valami drasztikus változás fog történni. Szorgalmasan rakosgatom el híreket, nekem ez volt a harmadik ilyen. Vagy megszűnik vagy befagyasztják.

Ezt az érezetet erősíti a fejlesztési pénzekről érkező hírek. 2011-re kb 270 millió forint van betervezve. Csak a kontextus kedvéért 500 millió/év indultunk, aztán lett 459 millió/év, most meg ez a 270 millió/év. A helyzet romlik, mi meg csökkentünk. Sirámaimról és az folyamatról itt nagyon hosszan írtam.

A 270 millió elosztásával kapcsolatban a fő kérdés, hogy hogyan lesz elosztva. Idáig a pénz felét, később negyedét a segélyszervezetek kapták, 72 millát a honvédség, a többi a minisztériumok.

270 milliót nem lehet így elosztani. Valószínűleg a a HM idén is megkapja a saját részét, marad kb 200 milla. Ha minden korábban érintett minisztérium megkapja idén is a pénzét, akkor nem sok marad a civil szervezeteknek. Azt hallottam több forrásból is, hogy a minisztériumok pedig bejelentkeztek.

Jó, lépjünk tovább. Ha a PRT megszűnik vagy befagy, azt értelemszerűen kompenzálni kell. Szememben az új OMLT és a KMCS kiküldése ennek a jele. Mindkét felajánlás igen értékes területeken jelentkezik, úgyhogy ha létszámban kevesebb, az értéke ugyanakkora.

Mikor dőlhet ez el? Gondolom a lisszaboni NATO csúcsra biztosan, az november 19-20-an lesz.

A PRT jövőjével foglalkozik Tálas Péter is. A kicsit suta Afganisztán: az eddigiek és a hogyan tovább címet viselő dolgozatban az SVKI igazgatója maga is megpróbálja számba venni a PRT és a magyar szerepvállalás jövőjével kapcsolatos dilemmákat. Érthetetlen módon a google a Grotius weboldalán dobja ki egyetlen találatként az anyagot (a Grotius a Corvinus egyetem folyóirat/dokumentum portálja, ahol mindenféle írás a cikktől a szakdolgozatig megtalálható a nemzetközi kapcsolatok témakörében.)

Szóval a Tálas anyag kötelező. AZ első rész részben a korábbi tanulmányának összefoglalása a magyar tevékenységről, a második része azonban igazi csemege. Részben összeszedi és cáfolja a kivonuláspártiak érveit, részben elgondolkodik azon, hogy mit tehet Magyarország a jövőben. Érdekes módon nála is felmerül a KMCS növelésének lehetősége. Végül is mi ebben az érdekes, szerintem is jó ötlet. Ha a Bercsényi zászlóalj bírja emberekkel, akkor miért ne.

És mit gondolok én a jövővel kapcsolatban? Majd leírom egy rendes tanulmányban valamikor ha lesz időm. Vagy ha már megszületett döntés (befolyásolni úgy sem tudom). Viszont egyszer írtam egy posztot, amiben arról filóztam, hogy hány PRT lesz még. Emlékszem Mihályi Attila tette fel valahol a kérdést és én kiötlöttem valamit. De nem találom a saját blogomon. Ez vicc. Pedig most jöhetne a puding próbája.

Baghlánnal kapcsolatban még ide kívánkozik Zalán Eszter cikke, amiben a múltkori robbantással kapcsolatban még ad néhány színes infot a mosolygó merénylőről. Eszter készített interjút egykori tálibokkal is, akiket arról kérdezett milyen esélye van a kormány által meghirdetett megbékélésnek.

Mindeközben mennek a harcok tovább, emitt Dand-e Ghoriban, de a Pajhwokon vannak frissebb hírek is annak, akinek van előfizetése.

AM még látom reggel, hogy tegnap megadták magukat néhányan a shahabuddini tálibok közül. Vajon köztük vannak azaugusztus támadók is?

50 MRAP Afganisztánba II

Na végre hozzájutottam a cikk második részéhez (a cikk első része itt)

A cikk szerzője Haraszti Gyula. Szóval a 50 MRAP mellé még a HM még kérte, hogy a meglevő kölcsön Humwee-kat cserélje le az USA egy újabb (de szintén használ verzióra) verzióra (a cikk diszkréten megkerüli, hogy miért. Azért mert sok a probléma ezekkel a járművekkel, amelyek állítólag már Irakot is megjárták, mire eljutottak hozzánk.)

Emellett (ismét a cikk) kérjük, hogy a meglevő Humwee-kat is tarthassuk meg, a Mercedesek kiváltására. Hááát, a Merciket már egyébként sem nagyon használják úgy tudom.

Kétmillió euróért vettünk páncélozott konténereket Mazar-i Sharifba a logisztikusoknak.

A HM és Honvéd Vezérkar újraértékelte a missziónk jövőjét a térségben. Igen, igen ezt várja mindenki, erre kíváncsi mindenki, hogy mi lesz a PRT sorsa. De nem derül ki, csak annyi, hogy idézem: a PRT helyzetének és összetételének megváltozását tervezik. Akkor még nem jött el a pillanat.

A többi újdonság:
-A baghláni OMLT-t megerősítik. Ez vajon mit jelent? A létszám fix. Max a felszerelés. Ja, lehet a MRAP-ekre gondol a szerző?
-Elvállalunk egy újabb OMLT-t! Legalább 2008 óta tervezzük. De akkor talán végre eljött az idő.

Még néhány dolog. Az előző poszt kommentjeiben felmerült, hogy a tavasszal bejelentett 10 millió dolláros segély részeként kapjuk a 50 MRAP-et. Nem tudom az igazságot, de ha a Haraszti cikke helytálló, és abban az van, hogy használatra kapjuk, és nem az hogy vettük, vagy ellentételezzük, akkor szerintem a 10 millió majd másra megy el. Az idézett cikkben májusban az is benne van, hogy abból Humweekat vagy más szállítók eszközöket is vásárolhatunk. Nyilatkozta ezt Tömböl. Nem tudjuk ez mit jelent, hogy vásároltak is, vagy csak valami álomról volt szó.

A járműparkkal kapcsolatban meglepve olvastam a hm.gov.hu-t. Torkolattűz az agán éjszakában címmel van egy cikk, amiben nekem az volt a meglepő, hogy a BTR-80A-k el tudták hagyni a tábort. Ez az igazi meglepetés, mert idáig rendre olyanokat láttam és hallottam, hogy a BTR túlnyomó része javításra várt. De a képeken legalább négy áll kint, és a többi képen is legalább 3-t látok a lőtéren. Nézzük csak a képet:

Mi az a jármű a BTR-ek mellett? És kié?

(Megjegyzem a mostani PRT egészen aktív a beszámolók tekintetében és akad egy két igazán tartalmas anyag is)