vasárnap, november 07, 2010

Tanulságok egy konferenciáról - a magyar PRT előtt álló opciók

Pénteken konferencián voltam Prágában. Most éppen Brno-ba ér a vonat, hazafelé jövünk. A konferencián előadások hangzottak le az egyes ISAF tagországok tevékenységével kapcsolatban. Volt Új-Zéland, Ausztrália, Németország, Törökország, Norvégia, Litvánia, Csehország és Magyarország (bocs, ha kihagytam valakit). Volt néhány nagyon komoly néz az előadók között, mint William Maley (ausztrál), vagy Kristian Berg Harpviken (norvég), akik a maguk területén világszínvonalúak.

Egyszer könyv lesz a dologból - állítólag - , meg egyébként sem jegyzeteltem végig az eseményt, de két esettanulmány kapcsán hallottam fontos újdonságokat, amelyek esetleg a magyar PRT számára is hasznosak lehetnek (itt megjegyzem a költségeket a vendéglátó cseh egyetem fizette, de ott voltak a cseh külügy munkatársai, köztük a logari PRT helyettes civil vezetője. Nem volt idősebb nálam. Lógarban most 11 civil van, ha jól emlékszem, kapnak CERP pénzeket (a lógari amerikai erők parancsnokának büdzséje). Nem jegyzeteltem ezt, mert rám tört a fejfájás, de majd megpróbálom elkérni a jegyzeteit az előadónak. Most látom a neten, hogy a csehek plusz 200 fővel erősítenek 700 fő fölé.

A norvégok. 2005-ben vették át a PRT, az első IED támadást 2007-ben kapták. A Mohamed karikatúra a kapcsán nagy tüntetés volt a tábor előtt, amely miatt halottak is voltak. Mint most kiderült, nem a tálibok szervezték, nem az ellenzék, nem a mélyen vallásos lakosság ment ki magától (ezen van a hangsúly), hanem Dostum ifjúsági szervezete tüzelte fel a tüntetőket, mert elszámolni valójuk volt a PRT-vel.

A fejlesztési részről írtam múltkor, a lényeg, hogy 2010-ig a csak a PRT civil része rendelkezett pénzzel Farjabban és csak civil szereplőkön keresztül költöttek. 2010-ben azonban megjelent egy amerikai zászlóalj (mint Kunduz-Baghlan-nál). A hivatalos verzió szerint a rendőrség képzésére jöttek, valójában a tálibok ellen. Úgy tűnik, a norvégokat megpróbálták megvezetni az amerikaiak. Az eredmény nem lett jó, az amerikaiak a nagy irtásban belekavartak a fejlesztésekbe is (lásd CERP keret), minden a feje tetejére állt az elharapózó erőszak miatt, a PRT viszont így nem tudta folytatni fejlesztési a tevékenységét. Hoppá.

A megoldás, hogy a PRT visszavette a fejlesztési tevékenységet, viszont ráfeküdt az OMLT jellegű feladatokra. Integrálja a két misszióját. Jelenleg van egy kandak OMLT-je Maymanában (ez Faryab fővárosa) és dandár HQ OMLT-je Ghormach-ban (ez meg mellette van, bár a norvég HM honlapja szerint Mazarban). Van emellett még három helikoptere (Bell-412E, ha jól emlékszem) is kint Majmanában, attól a századtól, amely hagyományosan a norvég különleges erők reptetésével foglalkozik és így a legjobban felkészített, műszerezett, mit tudom én.

A török előadás hallatlanul érdekes volt, mert a szerző ezt az új török külpolitikai stratégia és azon belül is az új külügyminiszter Ahmet Davutoglu nézeteinek keretébe helyezte. Davutoglu nagy formátumú politikus, még sok eredeti elképzeléséről és gondolatairól fogunk hallani (én persze nem fogok róla beszámolni). Irányítása alatt 2009 óta új török politika Afganisztánban, még egy PRT-t létrehoztak (lásd később) és jövőre ők adják az ISAF központi regionális parancsnokságát Kabulban. 2009 előtt az afgán jelenlét egyéb kérdésekhez volt kapcsolva (Észak-Ciprus, EU csatlakozás stb.). Azóta önként és dalolva. (egyébként emellett Törökország 19 követséget nyitott Afrikában és fejlesztési pénzeket allokált Dél-Amerikába, ez a török külpolitikai expanzió, így lehet ENSZ BT ideiglenes tagsághoz szavazatokat szerezni Afrikából).

Szóval idáig a törököknek idáig Wardakban volt egy PRT-juk. Az ő helyzetük abból a szempontból különleges, hogy ők az egyetlen muszlim ország, akik aktívan jelen vannak a muszlim országban (van még némi jordán és emirátusi jelenlét is, még mielőtt valaki megszól). A mostani iszlamista politikai vezetés erre külön hangsúlyt helyez, miszerint a törökök képesek megfelelő szenzitivitással viszonyulni a helyi lakossághoz. Nem is emlékszem, hogy olyan nagy veszteségeik lennének, miközben Wardakban vannak.

Az előadás szerint – ez nekem új volt – a wardaki PRT civil irányítás alatt van, az USA gondoskodik a PRT kíséretéről, a török katonák csak a tábort őrzik. A másik újdonság az volt, hogy most jött létre egy új PRT Jowzjanban északon, Dosztum „szülőtartományában”, és hozzájuk tartozik Sar-i Pul is. Nem tudom ez elég ütősen hangzik? Most, amikor mindenki sír, a törökök egy új PRT hoztak létre! A modell ugyanaz, itt állítólag a svédek veszik át a kinti feladatokhoz szükséges katonai feladatokat, míg a török katonák csak a tábort őrzik, a civilek meg irányítják a tábort (Mondjuk ez a hír a svéd katonai kontingens növekedését is implikálja)

Ez a PRT honlapja. 2007-ben mondtam először felelős embereknek, hogy legyen a magyar PRT-nek honlapja. Egy ideje már nem mondom.

Litván PRT. Egy újságíró tartotta az előadást, extra kritikusan. Szerinte a litván kormány csak amerikai kérésre van jelen. 140 katonájuk van egy tartományban (Ghor), amelyben 100 méter betonozott út sincs, és helikopterük sincs. Az előadó szerint ez a tevékenység szimulálását jelenti, mert a Csagcsaran városon kívül (ez a központ), nem nagyon jutnak el sehova. A fejlesztésekre nevetséges 4 millió eurót költenek egy évben. Gondoltam magamban, majd hallod, hogy a magyarok mennyit költenek! Minden érdemleges tevékenységet a tartományban más országok végeznek, elsősorban az USA. Gyakorlatilag a teljes működés az USA jóindulatán működik, katonai és fejlesztési téren is. Szóval véleménye szerint Litvánia bizonyítja, hogy valaki csak megfelelési kényszerből van jelen, de ott is csak szimulál.

Van néhány tanulság a magyar PRT jövője kapcsán.

- Ha egyedül nem megy (lásd még Kern-Garas ), lehet keresni társakat. Lehet, mint a törököknél, ahol van önálló fejlesztés, de svéd biztosítás. Vagy lehet, mint a cseheknél, mások pénzéből is fejleszteni. Vagy lehet mint a litvánoknál, teljesen a másokra hagyatkozni. Mások, mások, persze mindig az USA-t gondolom ez alatt.

Tényleg csak dönteni kellene nem vizsgálódni, úgy is olyan emberek vizsgálódnak a végén, akik még életükben nem jártak kint, vagy jártak, de rövid időre. Nincs elég információjuk, vagy csak egyoldalúak. Nem látják át a nemzetközi példákat. És nincs vita, nincs párbeszéd, nincs együtt gondolkodás.

Litván mintára szimulálhatunk, török mintára csak fejleszthetünk, norvég mintára a fejlesztést felfüggeszthetjük, és csak a kiképzésre koncentrálhatunk. Lehet az is, hogy csak mi adjuk a fegyveres kíséretet és más fejleszt. Nem szabad elfelejteni, és erre Haraszti Gyula figyelt fel először tudomásom szerint), harci cselekményben még nem vesztettünk katonát. Szóval az esélyek nem rosszak.

A fejlesztési pénz inherensen el lett szúrva, a katonák továbbra is CIMIC jellegűen tekintenek rá. Nem érdemes vacakolni vele, talán jobb is befejezni, mindenki jobban járna.

Abból ítélve, hogy a törökök újabb PRT nyitottak, a lengyelek letettek a PRT-jük bezárásról(ez szerint 2012-től csak kiképeznek) és szemmel láthatóan az USA hajlandó jelenleg mindenhova beszállni
(lásd fejlesztési pénzek szegény kelet európaiaknál ill. és nekünk meg felajánlottak
50 MRAP-t), úgy tűnik nem lehet a kivonulással előhozakodni.

Azt hiszem érdemes kihúzni még 2014ig (vagy valamivel előbbig). Amennyire nagyvonalú az USA a szövetségesek megtartásának kérdésében, gondolom ugyanannyira nagyharagú lesz, ha valaki ki akar szállni előtte. Abból ítélve, ahogy a lengyeleket megfegyelmezték (vagy lekenyerezték, nem viccelnek. A lengyelek hagyományosan pro-amerikaiak, középnemzet, és mégis – ha elolvassuk Tálas Péter írását – valamivel meggyőzték őket.)

Úgy látszik a magyar PRT-ra szükség van még akkor is ha nem csinál semmit. Ha nem csinál semmit és ezt nem is várja el senki, akkor esetleg be lehet vállalni ezt (persze nem szabad az ellenkezőjét kommunikálni sem közben). Az újra fogalmazott feladatok mellé viszont hozzá kell igazítani az erőforrásokat és a méreteket.

9 megjegyzés:

Névtelen írta...

Péter,

Azok közül volt veled valaki, aki valamilyen befolyással van/lehet a mi PRT "politikánkra"? Vagy nem kell nekik ilyen infó, mert mások törekvéseinek ismerete nélkül is tudnak felelős döntést hozni?

wape írta...

Ez egy tudományos konferencia volt, azaz nem volt ott magyar külügyes (más sem).

Akik hatással vannak/lesznek a döntésre, azoknak
1. kellhet külső impulzus
2. nem kellhet külső impulzus
3. kellhet, de nem kapnak,


A probléma ott van, hogy normális esetben a külügy forrása PÉLDÁUL a török PRT-k működéséről (itt fontos a "szerintem", mert még nem dolgoztam a külügyben) ha
1. ankarai követség talál valamit a helyi sajtóban, és jelenti
2. ankarai követség egy fogadáson, konferencián hall valamit, és jelenti
3. a világ más részén egy külügyes alkalmazott beszélget vagy konferencián hall erről, és jelenti.

A probléma ezzel a rendszerrel ott van, hogy ha pl a litván külügy a magyar PRT-ról magyar újságcikkekből akar értesülni, felmérni a működését, tapasztalat átvételi célokból, akkor halálra van ítélve, nem fog sikerülni, téves infokat fog kapni, és téves infok alapján fogja mérlegelni a külföldi példákat. Mondom, ha akarja mérlegelni a külföldi példákat (el tudom képzelni, hogy egy döntéshozó, miután látja, hogy ezek az anyagok más PRT-ról, nem sokat érnek mert újságcikk alapúak - azt mondja, fölösleges a külföldi példákat keresni.

A külügynek és a HM-nek elvileg lehetősége van megfelelő infokat beszereznie tapasztalatokból, de ahhoz olyan dolgokat kellene tennie, amely szerintem nálunk szokatlan.

Diplomatáit rá kellene "uszítani" a témára. Azaz a norvég, török, litván, cseh, svéd nagykövetségek munkatársainak kellene kutatómunkát végeznie. Beszélniük kellene egyrészt hivatalos részről a PRT parancsnokokkal, fejlesztési szakemberekkel, POLADokkal, másrészt az NGO-kkal, norvég, török, cseh stb. kutatókkal és újságírókkal akik a kritikát is megfogalmazzák.

Ha minden nagykövetség kellő alapossággal és lelki ismeretességgel végzi ezt a munkát, akkor a döntéshozók kezébe megfelelő info kerül majd a külföldi tapasztalatok kérdésében és akkor tényleg felesleges a saját kutatóikat megkérdezni.

Névtelen írta...

mondjuk nem nehéz üzbég többségű helyeken a törököknek,,, nem annyira célpontok. mennének el máshova, más lenne a helyzet...

Névtelen írta...

Wardakban ott vannak
wp

Peter írta...

En is ugy erzem, hogy a kovetsegeknek sokkal aktivabb tevekenyseget kellene folytatniuk, mindenfajta Honvedelmi jellegu informaciszerzes teren.

Beszerzesek, beszerzesi lehetosegek feltarasa, strategiaalkotas (pl PRT. feladata) haditechikai egyuttmukodes.. stb. Szinte semmit nem tudunk a katonai attasek munkajarol.

Névtelen írta...

nincs is katonai attasénk afgiban.... 1 db nagykövet van,,,...

Peter írta...

Termeszetesen nem Afganisztanra gondoltam, hanem a NATO tagallamokban levo magyar katonai attasekra.

Névtelen írta...

http://www.hm.gov.hu/cikk/14423/mh-prt-tapasztalat-feldolgozo-konferencia-

Névtelen írta...

Azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy vajon miért pont Jowzjan és Shar-e Pol a török "főcsapás iránya"...