Kit lőne először vissza Grönlandon? A világ legkisebb elitalakulata

 Donald Trump és az amerikai kormányzat újabb Grönlandot érintő kijelentései után a Euronewsnek tegnap volt egy érdekes cikke Danish soldiers would shoot back if invaded, government confirms címmel. A dán katonáknak nem kell felsőbb parancsra várniuk, ha támadás érné őket, ezt szűrte le a dán politikai elit az 1940-es német invázió tapasztalatként, amikor a dán katonák nem harcoltak, mert a káoszban nem tudták elérni a paracsnokaikat. Így aztán 1952 óta a dán katonáknak nem kell felső megerősítésre várniuk, ha támadás érné őket. Ez fontos részlet volt 1994-ben a Bøllebank műveletnél, ahol a II. világháború után először kerültek dán katonák tűzharcba. De erről majd máskor.

Visszatérve a mostani Euronews cikkhez, eltartott pár percig, amíg rájöttem, hogy mi hiányzik a cikkből: hogy kik lőnének vissza ha jönnének az ameriakiak? És pont ez amiről az elmúlt egy évben annyit olvasgattam. Ez a Sledge Patrol, ami a második világháború idején jött létre és abszurd ütközetek egyik legabszurdabb csatáját vívta a németekkel. Már régóta akartam róla írni és most Donald Trump kínál rá aktualitást.

A Slædepatruljen Sirius (Sirius Dog Sled Patrol) egy 12 fős dán elitalakulat. Mondhatjuk, talán a világ legkisebb elitalakulata. A feladatuk, hogy Grönland északi, főleg északkeleti részén járőrözzenek, olyan 1 millió négyzetkilométeren. 12-en, ismétlem.

A párosával közlekedő járőrök feladata, hogy Dánia szuverenitását biztosítjá a fizikai jelenlétükkel. A Wikipedia szerint 3-4 évente a sziget keleti tengerpartjának minden szegletét érintik (Grönland nyugati oldala lakott, a keleti oldalon nagyrészt lakatlan, legalábbis a déli szakasz kivételével), a szolgálat két év, a katonák az idejük nagy részét a szánjaikon töltik és hajtják a kutyákat a hóban a végtelen semmiben.

A National Geographic-nek van egy 2012-es riportja a járőrről, magas újságírás, a történet és a fotók Jesperről és Rasmussen az egyik páros pár napján keresztül.

Forrás: https://web.archive.org/web/20120104165509/http://ngm.nationalgeographic.com/2012/01/sled-dogs/hoffmann-photography

A II. világháborús dán-német harcokról majd írok egy másik posztot, mert az tényleg filmre kívánkozik. Ezt a posztot inkább egy idézettel zárom a cikkből(gépi fordítással):

A kutyaszán a káosz és a készségek találkozási pontján létezik. Hogy a csapat mozgásban maradjon, Jesper és Rasmus folyamatosan kommunikáltak kutyáikkal – fütyültek, szidalmazták, bíztatták, dicsérték őket. Átkeltek a Hochstetter Forland nevű félszigeten, sziklák felett ugráltak, dombokat másztak meg és csúsztak le, a kutyák és az emberek fagyos lehelete ködöt képezett, amely csendesen lógott utánuk. Cápauszonyos hegyek emelkedtek ki a fagyott tengerből. A partoknál lebegő jéghegyek fehérített csatahajóknak tűntek.

A szánkózás normális sebessége kevesebb, mint öt mérföld óránként. Amikor Jesper balesetet szenvedett, alig több mint a fele volt meg a napi 21 mérföldes célnak, amely egy másfél hónapos, 690 mérföldes expedíció része volt a Sirius-bázistól északra, a három tervezett utazás közül a legrövidebb.

A kutyaszános nap folyamatos és kimerítő munka; Jespernek alig volt ideje a lüktető lábára gondolni. Ebédszünet nem volt lehetőség. A férfiak kortyoltak egy kis vizet, a kutyák nyalták a havat. Ha a csapat nem működik összhangban, a Sirius szán olyan lehet, mint egy 13 elmével rendelkező test. A kutyák, amelyek párokat alkotva egy hosszú kötélre vannak kötve, néha makacssá válnak és lefekszenek. Vannak verekedések, féltékenységek, szerelmi viszonyok – Jesper és Rasmus csapatában két nőstény is volt. A kutyák az egyik pillanatban még gyönyörűen együttműködnek, a következőben pedig már egymásnak ugató, repülő szőrcsomókká válnak, és a hó fényes vércseppekkel tarkul."

Marc C Powe, amerikai katonai hírszerzés, Csád és egyebek

 Ez van ha az ember mindig csak c a Facebookra posztol. Kerestem egy régi sztorit, én nem két perc volt mire megtaláltam. 

Egyszer írtam egy amerikai katonai hírszerzőről, akiről rendes módon csak a nekrológjában derültek ki dolgok 🙂 

Marc B. Powe-nak hívták 2020-ban halt meg. Beszélte az orosz, francia, arab, vietnámi és német nyelveket, ami a hidegháború konfliktusait tekintve – mondhatjuk – a legfontosabb nyelvek voltak, de mindenképpen nyelvzseni volt. 

30 évig szolgált a katonai hírszerzésnél, kétszer szolgált Vietnámban és ő nyitotta újra az 1980-as években a bagdadi nagykövetség attaséhivatalát (ebből is kitűnik, hogy jó lehetett, mert az ilyen kényes munkát általában nem bízzák akárkire). A nekrológja említ még pár érdekes esetet a moszkvai időszakból vagy 1990-ből Kuvaitból. "Leghíresebb" azonban a csádi "melója" volt, az ő feladata volt annak a líbiaiak által hátrahagyott, vagy inkább tőklük elfoglalt, akkor még újnak számító Mi-25ös helikopter kihozatala, amelyet a sivatag mélyén egy bázison hagytak. 

Az akció "közismert", C-5 Galaxyk elvittek két CH-47es Chinook ot Csád fővárosába, onnan lenyomtak egy több mint 1000 km-es utat a líbiai határig, ahol pár óra(?) alatt szétszedtek és felfüggesztették az ominózus helit, vissza a fővárosba és haza. Ez az 160th SOAR egyik híres akciója volt. De valakinek le is kellett előtte egyeztetni ezt a csádiakkal és a franciákkal (a mindkét hadsereg/légierő részt vett az akcióban) és ez a meló jutott Powe-nak. 

Magát a kihozatalt több helyen feldolgozták már a neten, én is a SOAR-ról szóló egyik könyvben találkoztam vele. Aztán megtaláltam ezt a videot (The Hind Heist - The Secret US Operation to Steal the Soviet's Top Helicopter - YouTube) ahol az eredeti fotók között a sok katona között van egy civil ruhás ember is. Ez tett kiváncsivá, hogy az ki lehetett? Powe. Arra már nem emlékszem, hogy jutottam egy a nekrológjáig (Marc Powe Obituary (1939 - 2020) - Dallas, TX - Dallas Morning News (dallasnews.com)), de nyilvánosan ez a legtöbb, ami található az életéről. Csak pár dolgot emelek ki, de érdemes végig olvasni, mert elképesztő élettörténete van.

1992-ben, 53 évesen ment nyugdíjba, utána az UNICEF „biztonsági főnöke” (field security manager) lett, és így végig járta Afrika valamennyi országát, 2001 után visszatért a Pentagonba és még pár évet dolgozott Irakon. Ami a legaranyosabb a nekrologjában az a vége. Élete utolsó éveit egy öregek otthonában töltötte, ahol az ápolók legnagyobb megdöbbenésére, minden lehetséges módon megszökött az intézményből. Ajtók, ablakok, lakatok nem maradtak soha zárva előtte, lakótársai és azok családtagjai úgy emlegették, mint az idősebb Jason Bourne 😊

Látogatás az NATO Kiemelt Éberségi Tevékenység Többnemzeti Harccsoportnál (enhanced Vigilance Activity Battle Group – eVA BG HUN)

Szerdán a Magyar Külügyi Intézet gyakornokait az eVA BG-hez vittük tereplátogatásra (magyarul NATO Kiemelt Éberségi Tevékenység Többnemzeti Harccsoport). Ez a katonai szervezet NATO parancsnokság alatt áll háborúban, vezető nemzete a magyar, egyedüliként az Észtországtól Bulgáriáig húzódó hasonló alakulatokhoz.  Az SLO-HUN-RO-BG egységeket a 2022-es orosz támadás után telepítette a NATO (döntöttek róla a tagországok), a baltiakat 2016-ban, Krímre válaszul.

Vendéglátónk H. őrnagy volt, akit megismertem Afganisztánból, Szlankó Bálint könyvének egyik „főszereplője”, aki az akkor OMLT egyik tagjaként számos éles harcban vett részt a tálibok ellen. A program egy rövid előadásból és egy hosszabb harckocsi simogatásból állt, bár harckocsi nem volt, csak minden más. A zászlóalj harccsoport egy magyar, egy olasz és török századból áll, plusz még egy amerikaiból, de azok nincsenek egyértelműen hozzákötve az EVA BG-hez. De ott vannak és együtt kiképzenek. A törökök Törökországban maradnak, ott folytatják a kiképzést és adják a készenlétet. Ja és vannak még horvátok, akik egy-két támogató képességet adnak

Az olaszok egy hegyivadász századot küldtek, és mint elmesélték ebben az a különleges, hogy ez olyan mint egy minizászlóalj mindennel felszerelve, mert a alapfeladatuk szerint egy-egy századnak egy egy völgyet  kell tudnia tartani az Alpokban. Azaz van saját aknavető tüzérség, tűztámogatásuk (Centurio), JTAC-jük légitámogatás lehívására, felderítőik, és még nem tudom micsoda. Lánctalpas és kerekes technikát is hoztak magukkal és légkondis sátrakat. Beszélgettem a kiállított Centurio legénységével, 5-6 éve katonák, még nem voltak misszióban, talán az egyikük Libanonban, ami kicsit meglepett, mert a NATO-ban az olaszok ezt nagyon tolják.

Az ameriakiak a 101 légideszant hadosztálytól vannak, talán az első zászlóalj van egyik százada van itt, a másik meg Szlovákiában egy hasonló alakulatban. 9 hónap a rotáció. A 101. és a 82, adja rotációban az USAban a gyorsreagálású erőt, hadosztály szinten, 3 napos reakció idővel. Mondja a hadnagy, hogy ilyenkor 300 mérföldnél messzebbre nem mehet sehova autóval. A légideszant miatt, a 101-esek is könnyű technikával voltak jelen, azaz Humveekal, de minden kütyüvel felszerelve, köztük drónnal és egy mini drónnal, Black Nano Hornet-ttel ami tényleg a tenyérben elfér, erdős fás területen szinte láthatatlan. Igaz nagyon érzékeny a szélre.

F-16osok Ukrajnának

Megszületett a döntés végre az F-16osok kapcsán, több hónap lobbizás után az ukránoknak Ez a legjobb cikk, amit a nyugati F-16osok átadásáról olvastam. A döntés csak elvi, az USA jóváhagyta, hogy aki akar adhat. Akar valaki adni? Biztos, csak még nem tudjuk, hogy kik, és valószínűleg még így is lesz, amig le nem fut a pilóták és a műszakiak kiképzése (jövőre). Mennyi felesleges F-16os van? Az USA-nak "bármennyi", az europai országok közül norvég, dán, holland és belga gépeket cseréltek le, vagy épp cserélik le F-35ösökre. Durván olyan kétszáz gép, egyharmada már nem repül. Ezeket az 70es évek közepétől építették a négy ország együttműködésében, sok modernizáción átestek, de pl a radarjukhoz nem nyúltak érdemben. Nem véletlenül cserélik most le őket. Egy amerikai F-16 os pilóta szerint (azért írom, hogy ne velem vitatkozzanak az okosok) ezek a régi darabok radar teljesítményben sőt a hozzávaló levegő-levegő rakétákkal alulmaradnak technikai paraméterekben a Mig-31-el és Szu-35-el szemben.

A fenntartásuk, ha egyszer megkapják őket jelentősen megterheli az ukrán védelmi költségvetést. 2021-ben Ukrajna  $228.6 millio USDt költött a légierőn belül beszerzésre, (21%) és és $386.5 millio dollárt üzemeltetésre (36%)

Egy 70 gépes F-16 os flottával számolva, 250 repült órával, 10000 USD per repült órával számolva (itt most lekerekítettem a számokat) Ukrajnának 190 millió dollárba fájna egy nyugati technikára lecserélt légierő, ez a 190 millió pedig, mint fentebb látjuk, 2021-ben az üzemeltetési kiadások felét elvitte volna.

És ott vannak még fegyverek költségei. Egy AIM-120 AMRAAM 1.2 millió dollárba kerül, biztos kapnának valamekkora készletet a gépekhez, de ha a háború folytatódik, és légiharcok lesznek, akkor ezek a készletek hetek-hónapok alatt elfogyhatnak. 

források: https://crsreports.congress.gov/product/pdf/R/R47476

https://twitter.com/BrynnTannehill/status/1660261077026762753

https://www.politico.eu/article/f-16-jet-to-ukraine-will-take-time-pilot-training/ 

A kecskeméti repülőtér fejlesztése légifotón

 Pár éve téma, hogy a kecskeméti katonai bázis reptere bővítésre kerül, amerikai forrásokból, annak a komplex tervezésnek a részeként, amelynek keretében az USA megerősíti, bővíti a kelet-europai szövetségeseinek katonai repülőtereit. Ez is azoknak az előkészületeknek a része, amelye0kről a 2014-es krimi beavatkozás után döntöttek a szövetségesek azért, hogy ha meg kell védeni K-Europát, a felvonulás és a NATO/amerikai erők kiszolgálása biztosított legyen.

2022 december van, 8 év telt el a walesi NATO csúcs óta, ahol ezekről döntöttek (jó lehet ezt a konkrét döntést később hozták meg). Most tartanak ott az amerikaiak, hogy dec 8an bejárás volt Kecskeméten és a vállalkozóknak - ha jól olvastam a dokut, amiből a fotó is van - egy évük lesz, hogy beadják a költségtervüket. A dokumentum elég részletes azt illetően, hogy hol mit kell bővíteni, kiépíteni stb. a reptéren.

A dokumentum itt, hála Foki Dánielnek  aki ezt megtalálta (legalábbis én tőle láttam a Katonai repülés FB csoportban)

Az amerikai vadászgépek aránya a NATO europai országainak légierejében

Egy barátom cikkét lektoráltam és nála is visszatérő állítás volt, hogy az europai NATO tagországok alapvetően F-16ossal, vagy F-35össel repülnek és az amerikai dominancia kész, ahogy van. Tényleg, a hírekben nem nagyon hallani az Rafale-ről vagy a Eurofighterről, gyenge a sajtójuk, nem tolja őket egy nagyhatalom, sem az angol/amerikai média, amit „mindenki” követ.

Gyorsan hát rákerestem, hátha van valami kimutatás a neten. Múltkor mikor gyorsan átfutottam egy adatbázist, 500 Eurofightert/Typhoont számoltam, az nem kevés, azért.

Sokan abban a hitben vannak, hogy az olcsóság jegyében az országok többsége egy típust használ. Tévedés. Kis országok igen, nagy országok nem. Spanyolok, olaszok, németek, britek főleg Eurofightert használnak elfogó/vadász feladatokra és van ahol F-35-öst is. A briteknél a hírek többsége az F-35-ről szól de asszem hét század Typhoon-juk van, aminek a radarmodernizációjára most fognak font milliárdokat költeni.

Na de mit mondanak a számok?

Ez a 2020 novemberi cikk az europai NATO tagországok gépeit vette sorba, papíron 1781 darab van belőlük. Én az egyszerűség kedvéért az összes amerikai és orosz/szovjet típust amerikainak számoltam (mínusz 1 százalék horvát Míg-21-st), ez 48 százalékra jön ki. A Eurofighterekből 415 van, azaz majdnem az egyharmada.

Finnország és Svédország csatlakozásával változni fognak a számok. A finnek valami 6x F-35-öst fognak „hozni”, de durvább lesz, hogy a svédek több mint 100 Gripennel fognak belépni, azaz a Gripenek egy százalékos aránya (24 gép) jelentősen felugrik majd,

2020-ban 57 F-35ös volt az europai légierőkben, ezeknek a száma még bőven növekedni fog, nem csak a finnek miatt, hanem mert a holland, belga(?) norvég, dán, lengyel és a német beszerzések, de talán az olaszok is még folyamatban vannak. Jó, akkor a 2020-as évek második felében, már lehet meghaladja az 50 százalékot az amerikai típusok aránya (hiszen F-16osok jönnek K-Europába)

NATO csúcs Madridban

Írtam két cikket a NATO csúcs előtt, egy arról, hogy a NATO tagországoknak milyen haditechnikai tartalékaik vannak az ukrán haderő támogatására (Ipari méretű háború zajlik, amivel Ukrajna a Nyugat segítségével sem biztos, hogy képes lépést tartani), és egy másikat arról, hogy milyen viták vannak a NATO-n belül a keleti szárny megerősítéséről (Jelentősen növelheti katonai jelenlétét a NATO a keleti szárnyon)

Lassan szivárognak a NATO csúcs eredményei. Oké a törökök beadták a derekukat, kivesézzük majd. Stoltenberg bejelentette, hogy negyvenről - 300.000 főre emelik a készenléti erőket, ezt még sokan találgatják a NATO tagországokban is, hogy mi lehet, ki s kommunikációs vihar van, majd kiderül. Végül az USA növeli ÁLLANDÓ jelenlétét Europában, +  2 hadihajó + 2 század F-35 ös  és az V. hadtest parancsnokság Lengyelországba települ (szóval nem egy egész hadtest, csak az HQ). A hidegháború alatt ez vezetés-irányította az európai amerikai erőket, ellenünk kémkedett sikeresen a magyar katonai hírszerzés, a hidegháború után valamikor feloszlatták, mert nem volt rá szükség, 2020-ban meg megreaktiválták és egy részét Lengyelországba telepítették. Ha jól értem a hírt, akkor most az egész hadtest parancsnokság (600? 800? fő), nem csak a forward element, megy Fort Knoxból, Poznanba. 

Haderő modernizáció sarkköri hadviselésre Alaszkában

Mi a másik téma, amit szeretek? Sarkkör. Egyszer olvastam pár cikket arról, hogy a II világháború után, hogyan próbálták az amerikaiak fejleszteni a sarkköri hadviselésüket (ezt biztos nem így mondják). Az egyik megoldás az volt, hogy a finn tapasztalatokat tanulmányozták, hiszen a hidegháború idején nem csak az volt a kérdés, hogyan lehet hidegben jól harcolni, hanem az is, hogy azt hogyan lehet a szovjet katonák ellen! 

Mivel Finnország semleges volt a II. vh után, ezért ez a tapasztalat feldolgozás nem a hivatalos csatornákon keresztül folyt, hanem finn katonatisztek választották az emigrációt, költöztek az USA-ba és kerültek a kormány vagy a hadsereg alkalmazásába, hogy egész mélyreható változásokat indítsanak el, mind a hadviselés, mind a felszerelés modernizációja kapcsán (igen, tudom voltak finnek, akik az amerikai hadseregben folytatták a komcsik elleni háborút Vietnámban, de az egy másik történet)

Ez a finn szál, akkor jutott az eszembe, amikor megláttam az alábbi cikkben az egyik illusztrációt, egy sátrat. Ez a cikk arról szól, hogy az amerikai hadsereg jelenleg két dandár-harccsoporttal rendelkezik Alaszkában, amelyek kifejezetten sarkvidéki és magashegyvidéki (így mondják) hadviselésre vannak optimalizálva. Fejleszteni kell őket, azaz a felszerelésüket, mert ami van az részben elöregedett, részben elégtelen. Ez meg azzal áll összefüggésben (miért most – tehetnénk fel a kérdést), hogy eddig a 4. gyaloghadosztály katonái is inkább Afganisztánban harcoltak, most meg ők is arra készülnek, ha Kínával vagy Oroszországgal kell felvenniük a harcot (gondolom sarkköri körülmények között, de nem a Bering szorosban vagy az Aleuti szigeteken harcolva). De a cikk fő része arról szól, hogy mennyire más Alaszkában katonának lenni, mint az többi államban, és aki egyszer itt helytállt, a máshol is helyt fog állni.

Van még egy érdekes részlet a cikkben, amiről egy másik olvasmányom jutott eszembe. Hogy a sarkköri hadviselés nem csak a hóban való háborúzásról szól, hanem a mocsárban való hadviselésről is, amiben a németek óriásit szívtak 41 nyarán a Barbarossa hadművelet északi szárnyán, mikor Murmanszkot akarták elfoglalni. De ez majd egy másik története lesz.

Önkéntes tartalékosok Fort Polkban: hogyan kommunikáljunk erről?

Csordás Imre megírta posztját és vihart kavart militarista/katonás körökben, Facebook csoportokban. Csordás úr többet között tartalékos, és egyik azoknak a tartalékosoknak, akik részt vesznek az Egyesült Államokbeli Fort Polkban az Ohioi Nemzeti Gárdával közös gyakorlaton. A magyar tartalékos század részvétele történelmi szenzáció, mivel ilyen még nem volt.  

Mit csinált Csordás úr, írt egy rövid posztot az érkezés élményeiről, az első órákról Lousiana államban, a kulturális sokkról, az időjárásról, a kezdetei kihívásokról, néhány fényképpel (lásd az alábbi posztot). Az úr Fb odalán, és ahol megosztották, reakciók többsége a támogatásról, gratulációról, izgatottságról szól. Csordás úr posztját majd 20-as osztották meg, 50 lájkot kapott, és 200-n lájkolták. A korábbi posztjainak „teljesítménye”, egy két baráti komment volt.

A kommentek egy kisebb része kritikus volt, arra hívva fel Csordás úgy figyelmét vagy úgy általában, hogy micsoda veszélyes dolgot művel, ki vagy ki nem mondva, hogy veszélyezteti a gyakorlat, a század biztonságát és/vagy szembe megy a Magyar Honvédség nyilvánossági álláspontjával (A Magyar Honvédség parancsnokának 185/2020. (HK 5.) MH PK intézkedése).

Nem vagyok jogász, de ennek az intézkedésnek van egy olyan pontja, hogy a korlátozások a „"honvédségi területen készített" képekre videokra vonatkoznak. Jelentheti ez azt, hogy Csordás úr nem hibázott, mert a képek nyilvánvalóan "honvédségi területen készített" tartalmak voltak? Értelmezésem szerint igen. Úgyhogy én gratulálok neki és remélem még sokat fog posztolni és nagy népszerűséget jelent majd a magyar tartalékos rendszernek.

Iráni rakétatámadás az al-Asad bázis ellen

 Eszméletlen jó dokumentumfilmet készített a 60 Minutes nevű (világhírű) tévéadás az al Asad elleni iráni támadásról. Elképesztő, mert nyilatkozik benne mindenki, akinek lényegében köze volt, átélte a támadást beleértve a legfelső amerikai katonai parancsnokot is, aki elrendelte korábban Kászem Szulejmani kilövését. Elmondása szerint hírszerzési információjuk volt arról, hogy Szulejmaniék újabb támadásokra készülnek napokon vagy heteken belül.

A dróntámadás után arról is volt információjuk, hogy Irán megkezdte az előkészületeket egy ballisztikus rakétákkal való válaszcsapásra. Mint elhangzik, követték amint Teherán 27 rakétát kezdett el feltölteni és azt is tudták, hogy az al-Asad bázist célozzák meg velük. Mivel a bázisnak nem volt ballisztikus rakétaelhárító rendszere, ezért a bázisról mintegy 50 repülőeszközt és 1000 katonát evakuáltak, amilyen gyorsan csak tudtak. Csak annyi katona maradt ott, amennyi feltétlen szükséges volt a bázis további működtetéséhez.

A bunkerek alapvetően csak kisebb rakéták ellen voltak jók kivéve párat, amelyet még Szaddam Huszein idején építettek, de oda nem fért be mindenki. A terv része a volt, hogy a katonák egy része kimegy a sivatagba relatív távol mindentől és ott próbálják túlélni a támadást. Az amerikaiak arról is tudtak, hogy Irán műholdképeket vásárolt a bázisról az elérhető kereskedelmi szolgáltatókról, ezért először megvárták, amíg Teherán letöltötte az utolsó fotókat is, és csak azután kezdték átmozgatni az emberek és a gépeket.

Irán végül 16 rakétát indított al-Asadra ebből 11 csapódott be. 80 másodperc volt az útja a rakétáknak. A becsapódások idején drón volt a levegőben a bázis felett, úgyhogy bár nem hangzik el, de valószínűleg az indítást is folyamatosan követték (ezekkel a képekkel indul a video).

A többi rakéta, vagy egy részüket - bár ez nincs benne ebben az anyagban - az Harir bázisra lőtték ki Iraki Kurdisztánban, ahol az magyar katonák is vannak.

Bár senki sem találtak el, a rakéták becsapódása keltette behatások mintegy 100 katonának okozott sokkot, agyrázkódást vagy egyéb károsodást.

Annak idején azt írtam vagy nyilatkoztam a támadás után, hogy innen még nyugodtan eszkalálódhatott volna tovább a konfliktus, de akkor az amerikai vezetés, Trump hagyta megállni a konfliktust és a következő hetekben megint nyugvópontra jutottak a kapcsolatok. Persze ez nem tartott sokáig, az iraki milíciák idővel újra kezdték a piszkálást, támadásokat, amelyek végül 2020 októberében az ideiglenes „tűzszünethez” vezettek, amelyet a Biden adminisztráció beiktatásáig már csak kétszer szegett meg az egyik milícia. A rakétatámadások ezt követően kezdődtek újra, amelyre az második válasz talán egy hete volt, az első az új adminisztráció létéről. De ezt megírtam már a múltkori cikkben.

A CIA Afganisztánban 2001 szeptember és novembere között

Írtam egy hosszú tanulmányt az CIA afganisztáni tevékenységéről kb. 2001 novemberéig (persze csak arról, ami már megismerhető). Az apropót a Horse soldiers/12 Strong (magyarul "12 katona") film egyik jelenete adta, amiben felbukkan egy CIA-s karakter, és akiről azt gondoltam, megpróbálom kinyomozni a személyazonosságát (sikerült, ha nem akarod végig olvasni mind a 20 oldalt).

A 2001. szeptember 11-i terrortámadás után kb egy héten belül a CIA beküldte az első csoportját és három millió dollárt kp-ben Afganisztánba. A csoport vezetője egy épp nyugdíjazott középvezető volt, aki műveleti tisztként a megelőző 15-20 évet a régióval töltötte. ­­­­Utánuk érkezett Észak-Afganisztánba a következő CIA csoport, akik felvillannak a filmbe.

Sok tanulsága van a 2001-es bevetésnek, az egyik ami most eszembe jut, hogy bár az amerikai különleges műveleti katonák nagyon rugalmasak és adaptívak, de néha a CIA még ebben is lehagyja őket. Az első ODA egység csak majdnem egy hónappal jutott be a hírszerzők után, mert ennyi időbe tartott kiépíteni a MEDEVAC képességet. Márpedig enélkül még SOF katona se vághat neki

Most újraolvastam a tanulmányom és még mindig nagyon érdekesnek találom. Lehet posztolgatnom kellene belőle rendszeresen 😊. Itt van egy:

„Schroen csoportja a Jawbreaker elnevezést kapta, utalva egy apró szakmai rivalizálásra a CIA két részlege között.30 A csoport tagjai megérkezésüket követően megkezdték az információk gyűjtését Kabulról és a főváros környéki frontvonalakról, a tálibok állásairól, vezetési rendszeréről és a velük szembenálló erők helyzetéről, felkészültségéről. Schroen a nála lévő 3 millió dollárból megkezdte a tálib ellenes hadurak támogatását. Mohamed Fahim tábornok – Ahmed Sah Maszúd utóda – 1,7 millió dollárt kapott az első találkozásukkor, amelyből 750 ezret arra szántak, hogy a tábornok milíciája felkészüljön a harcokra. 250 ezret a helyi lakosság támogatására szántak humanitárius segélyként. 250 ezret Fahim egy tábornoka kapott (erről részletesen később), míg 450 ezer dollárt Fahim hírszerzési főnöke kapott saját műveleteinek támogatására, valamint a bizonytalankodó tálib vezetők megvásárlására.31 A csoportot nem kísérte katonai erő vagy különleges műveleti csoport, mivel az afganisztáni katonai műveletekért felelős Központi Parancsnokság (CENTCOM) ekkor még nem tudta biztosítani a saját szabályzói értelmében a kötelező MEDEVAC képességet. Az első különleges műveleti egység, az ODA-555 csak október 17-én csatlakozott a hírszerző tisztekhez.32”

 

 

A tanulmány  221-242 oldalakon van

https://www.hamvasintezet.hu/wp-content/uploads/2020/12/HAMVAS_2020_2.pdf

Holland Apache helikopter modernizáció költségei

Olvastam egy hírt arról, hogy Hollandia mind a 28 Apache helikopterét modernizálni fogja az elkövetkező években, oké,nem nagy ügy. Aztán elolvastam, hogy D modellről átépítik E modellre, amelynek a keretében általam sok felfoghatatlan dolgokot modernizálnak rajta, de amit megértettem az lenyűgözött. Az E modellben az A. pilóták képesek lesznek tandemben repülni drónokkal, azokat a helikopterből irányítani, átvenni a kép/video anyagot, szenzoraikat irányítani stb.

Oké, erről már olvastam mint tervekről, de azért az lemaradt hogy már a gyakorlatban is így van. A Eurocopterek is tudnak majd ilyet? Mindjárt igazolva látnám az ilyen nagy számú beszerzésüket (már csak drónok kellenek hozzá).

Ezzel a modernizációval persze a hollandok azt is kijelolték ismét, hogy hol képzelik el a jövőjüket a NATO-ban: szorosan az USA mellett (itt a szoros jelzőn van a hangsúly), ez a modernizáció olyan interoperabilitást kölcsönöz nekik az amerikai erőkkel és eszközökkel, amely mindkét félnek kívánatos.

A modernizáció költsége egy milliárd dollár, erről nem tudtam eldönteni sok vagy kevés. Némi keresés után megtaláltam az 1995-ös megrendelés összegét, az csak 750 mill USD volt. Nyilván van némi devalváció az elmúlt 25 évben, de a két összeg jól alátámasztja azt az állítást (ezért is kerestem meg), hogy a beszerzési költség csak a kisebbik tétel, szemben az üzemeltetés és a modernizáció költségeihet viszonyítva, ami ebben az esetben a gép szinte újbóli kifizetése.

A gépeket 1997-től szállították le, egyből bevetésre is küldték őket előbb a Balkánra, majd Afganisztánba. Nem spóroltak a költségeken.

Most 24 évesek a gépek, gondolom, akkor még másik 15-20 év biztos bennük lesz, és amilyenek a hollandok még egyszer a végén ki is fogjkák számolni, hogy mibe kerültek a gépek a beszerzési költségeken túl.

Patriot ütegek Harirban

Tévedtem, mint olyan sokszor.

Közel-keleti híreket olvasgatva láttam, hogy a Patriot ütegek nem is Erbilbe kerültek, hanem Harirba. Ez a város hetven km-re északra van Erbiltől, természetesen szintén kurd terület. Egyszer elautóztam mellette, akkor láttam, hogy egy repülőtér is van ott. Pár éve volt, 2014 után, és az interneten rákeresve nem jött ki semmi rá. Régen, amikor még sok amerikai katona volt itt, 2003 után, de a 90-es évek kvázi függetlensége alatt az USA használta bázisként.
A 90-es években konkrétan a CIA, más amerikai nem volt itt, de 2003 után az amerikai hadsereg, a különleges műveleti erők, -  és gondolom a CIA megint :)
Az invázió előtti és utáni pillanatokról van egy jó könyv, The CIA War in Kurdistan: The Untold Story of the Northern Front in the Iraq War címmel, friss, 2020-as. Ezt is egy olyan CIA-s írta, akinek a szövegből ítélve, tele lett a f@sza a saját főnökeivel. Amit el lehet olvasni a könyvből abből világosan átjön, hogy ez a CIA utánpótlás reptere volt 2003 előtt, majd az invázió idején ide dobták le a 173-as légideszant dandár katonáit, miküzben Kuvait felől jöttek a tankok.

Az amcsik hazamentek 2011-ben, de 2014-ben - az Iszlám Állam elleni háború miatt - visszajöttek. A kurd területeken Erbilbe elsőként mégiscsak az a "főváros". 2015-ben aztán elkezdték megint Harirt használni, az olvasom, hogy kiképzési céllal. Ekkortól indult be a helyi peshmerga erők nemzetközi kiképző programja, Magyarország is ekkortól vesz rész kint. 2018-ban szóba került, hogy bővítik a bázist.

Mégegyszer tévedtem. Most újraolvasva a januári híreket, amikor Irán rakétatámadást intézet két iraki bázis ellen, abban a hitben voltam az olvasott hírek lapaján, hogy Erbil volt az egyik célpont. Igaz az is benne volt a hírekben, hogy a rakéták útközben lezuhantak. .

Most kifejezetten Harirra keresve rá, látom, hogy az irániak eleve Harirt célozták az Al Asad bázis mellett. Ez nagyon ciki, mert nem vettem észre. Erbil támadása eleve értelmetlennek tűnt, mert az egy nemzetközi repülőtér, ami mellett a katonai táborok vannak. Ott eltalálni valami civil célpontot, ciki lett volna. Harirt támadni viszont Teherán szemszögéből racionális lett volna (az is volt).

A bázisról a google maps csak valami ősrégi, rossz felbontást ad ki. De satelite.pro térképe éles. Kb 2016-2017-re saccolom a fotót, mert Erbilben akkor még tartott az Iszlám Állam elleni légiháború viszont a nemzetközi tábor építményei már nem voltak olyan kezdetlegesek, a sátrak eltüntek.

Harir távolról, látszik, hogy egy egyszerű reptérről van szó, nincs gurulóút külön, hanem a pálya végén tud megfordulni gép, illetve tényleg főként raktárépületek és egy két hangár van csak a másik oldalon. Az is érdekes, ami hiányzik erről a fotóról. Nincs körülötte bázis - legalábbis ezen a régi fotón. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha van is peshmerga képzés, az nem itt van/volt, és hogy ez inkább egy logisztikai állomás, semmint egy katonai bázis. Nem véletlen, hogy az angolban többször Harir Campként emlgetik csak. Bashur airfield-ként is ad ki találatot a google, régebben (2003 és előtt) így is használták.

Azért érdekes, hogy mikori a kép, mert a nagyításban azt is látni, hogy a reptér éppen felújítás alatt volt ekkor, kétharmadától homok van a páylán és sok teherautó szorgoskodhat valamin.

Patriot ütegek a magyar katonák feje felett Irakban

A magyar katonák kaptak egy Patriot üteget. Ezt a címet adhatnám, ha egy cikket írnék egy bulvárlapba. De nem ez történt persze, hanem az amerikai hadsereg végre telepített egy-egy Patriot üteget arra a két helyszínre (direkt nem bázist írok, mert Erbil nem az), amelyet 2020 januárjában iráni ballisztikus rakétatámadás ért. Vicces (persze nem), hogy januárban még iráni-USA háború volt a téma, meg harmadik világháború, most meg már minden a koronavírusról szól. Gyorsan változnak a dolgok.

A cikk szerint még két üteg van úton Irakba (egyelőre Kuvaitban) és kíváncsian várom, hogy hova fognak kerülni. Az elmúlt hónapokban a nemzetközi koalíció - de főleg az amerikaiak -  elkezdte összevonni az erőit a kisebb bázisokról. Eddig négy bázis zárt be - vagy legalábbis az ottani nyugati jelenlét fejeződött be - és ezek közül a kirkuki K1-t, a Moszul  alatti Qayyarah Airfield West és mintha az északon, a szíriai határnál levő al Rabia melletti bázist is említették volna. A közös bennük, hogy mindegyik Irakban van, azaz nem az iraki  kurdok által uralt területeken. Az erbili kormány magától nem szeretne egyetlen nyugati katonát sem elveszíteni sem átvitt sem konkrét értelemben.

Sajtóhírekben többször felütötte a fejét az a hír, hogy van valami nyugati féle kivonulás is Irakból, amit én nyugati forrásokból nem látok. Amit látok az annyi, hogy az amcsik és talán a britek csökkentették a létszámukat Irakban, de állítólag ezt is az iraki kormány kérésére tették, hogy ők is elmondhassák otthon, hogy milyen keményen tárgyalnak az amerikaiakkal. Szerintem ha a koalíció, vagy a NATO misszió kivonul Irakból, úgy rendesen és végelegesen akkor az megfelelően és látványosna komminikálva lesz. Addig is marad mindenki, beleértve a magyar katonákat is, akik szerintem még nem nagyon láttak ilyen ütegeket.

Az erbili nemzetközi repülőtér - mint minden repülőtér - nagy kiterjedésű. Nem tudom hogyan kell telepíteni egy ilyen komplexumot az radarokkal és indítokkal (biztos ez is fent van a neten) ,de remélem, ha leközelebb arra járok, lehet majd látni valamit belőlük :)

Defender Europe 2020

2020-ban az elmúlt évtizedek legnagyobb amerikai hadgyakorlata lesz Europában (lásd az ábrát). A Defender Europe 2020 néven futó gyakorlat sorozat már elkezdődött, lehet múlt héten azért láttam Berlinben a Strykeret pőrecskocsikon.

A gyakorlat részeként 20.000 amerikai katonát dobnak át Europába, és a többségüket vagy egészüket itt letárolt haditechnikára ültetik fel, majd onnan menetet hajtanak végre a Baltikumig, egy részük pedig Észtországban rakodik majd ki.

Hol vannak ezek az eszközök letárolva? Belgium, Németország és Hollandia. Már Ez a 20.000 kb. egy hadosztálynyi erőt fog jelenteni, egy-egy európai helyszínen egy-egy nehézdandárnyi felszerelés van letárolva. De emlékeim szerint Europában csak két nehézdandár cucca van itt (de lehet csak egy), szóval felszerelés is fog jönni.

A sajtóanyagokból ki derül, hogy elvileg lesz nagy ejtőernyős ugrás, ahol az 82. légideszant dandár egyik zászlóalja (vagy annak egy része) kerül majd bevetésre úgy, hogy az USA-ban felemelik őket, valahol Europában meg ledobják őket. A 82-esek biztosítják azt a képességet (Immediate Response Force), hogy mindig legyen készenlétben egy zászlóalj harccsoportjuk, amely 18 órán belül indítható. Őket küldték most Kuvaitba is az iráni eszkaláció idején (gyakorlatnak jó volt, szerintem már haza is mentek).

Ha jól látom, ezek a gyakorlatok elkerülik Közép-Europát, ide úgy tűnik nem csorognak idén jelentős amerikai erők.

Összegezve, ez egy nagy logisztikai gyakorlat, nem NATO, hanem amerikai gyakorlat. Nem Oroszország megtámadását gyakorolják, hanem a Baltikum megvédését. Ugyanarra a logikára és tapasztalatra van felfűzve a gyakorlat, amely a Pentagon kutatóintézetének, a RAND-nek a 2015-ös elemzése a lefolytatott hadijátékok és szimulációk alapján. Tallin és/vagy Riga alá 60 óra alatt odaérnek az orosz erők, a NATO nem képes megvédeni a tagországait.

Ha a védelmet és az elrettentést hitelesen akarjuk fenntartani, akkor a NATO akkori (2014) felépítésén, haderő szerkezetén, mozgósítási tervein módosítani kell. Ennek sok LEGO kocka eleme megtörtént azóta. A Defender-Europe 2020 is egy LEGO kocka, amivel azt modellezik, hogy amíg a négy országban telepítette Többnemzeti Zászlóalj Harccsoportok halogató harcokat vívnak, addig megindul a felmentő sereg az USA-ból és lesz X órája odaérni az invázió kezdetétől. De ne felejtsük, ez csak egy LEGO kocka a felkészülésben, a többit, korábban vagy a jövőben fogják gyakorolni.

Az Al Asad bázis Irakban

Ez pedig az al Asad légibázis. Ez az bázis Nyugat Irakban, amely mindentől távol van és ahol az amerikai és egy két koalíciós ország (ausztrál, holland, dán katonákra emlékszem, de nem ellenőriztem) képezik az iraki hadsereg egyes egységeit. Az iráni támadás fő célpontja ez volt, ide ment több rakéta. A bázis hatalmas, 23 km csak a külső határa. A 7 gépesített hadosztály bázisa is egyben. Azért volt érdekes 2014-ben az Iszlám Állam ostrom alá vette, bár inkább "ostrom" alá, mert nyilván nem lehet körbezárni katonai erővel főleg a IÁ katonai erejével. A kiképzés úgy folyt akkor, hogy akik megkapták a kiképzést, azok mehettek is egyből harcolni az Iszlám Állam ellen.
Itt még sajnos nem voltam, ez nem saját fotó az erbilivel ellentétben.
A kép forrása: https://twitter.com/roberttollast/status/1214830397739192320/photo/1


Az iráni rakétatámadás után készült egy friss műhold fotó a bázisról. Az első feltételezések szerint az irániak nem találtak el semmit, de ez a fotó inkább azt mutatta, hogy TALÁN szándékosan nem találtak el amerikai katonákat mert egy két létesítményt telibe találtak. Konkrétan a hangárokat, ahonnan a feltételezésük szerint a drónok indultak megfigyelni és kilőni Kaszem Szulejmanit. Szimbolikus.

Lehet, hogy véletlenül találták el a hangárokat csak? Persze lehet. Amiért mégis valószínűsítjük hogy azt találnak el amit akarnak, az az elmúlt két év eredményei. Irán 2018 óta három alkalommal bizonyította, hogy képes precíziós támadást intézni. Először az iraki kurdisztánban levő Koyaban találtak el egy épületet, ahol épp egy iráni ellenzéki kurd párt vezetése ülésezett. Telitalálat volt. Hónapokkal később az Iszlám Állam egyik bázisát találták telibe Szíriában. 2019-ben szaúdi olajlétesítményeket találtak el drónokkal és cirkálórakétákkal, de olyan pontosan , hogy csak néztünk.  Szóval lehet hogy most véletlen volt, de a korábbi jelek másra engednek következtetni. Forrás: példul innen: https://www.dialog.ua/war/198579_1578515614

Magáról a bázisról készültek korábbi fotók is, ezen a 1990-es évek állapotát látjuk. A bázist Tom Cooper visszaemlékezése szerint négy másikkal együtt jugoszláv cégek építették, ezek a H-2, Balad, al Qut, Tallil és az al Asad voltak.  MIndegyik legalább 24 megerősített bunkerrel, egy méternyi vasbeton "tetővel" a repülőgépeknek, mély alagútrendszerrel, vezetési pontokkal, tagolt taxi utakkal.

Miért nem éri meg amerikai fegyvereket venni? Vita az F-16osok pakisztáni bevetéséről

Van az amerikai fegyvervásárlásoknak egy alig látható része, aminek a nem ismerete teljesen félreviszi a jól ismert vitákat, például, hogy miért Gripent vettünk és nem F-16-ost. A törökök miért Sz400-st vettek és nem amerikai Patriotot. A közbeszédben és a foteltábornokok szintjén a legtöbbször a paraméterek összeméregetésében kifullad a vizsgálódás: mennyi bomba, hány mach, milyen fordulékony stb.? Elemzői szinten már megjelenik, a nemzetgazdasági érdek, a külpolitikai orientáció szerepe a beszerzésnél vagy hogy miként illeszkedik a rendszer az ország stratégia kultúrájába. Egy kiszivárgott levél szerint az USA „megrovásban” részesítette a pakisztáni vezetést, mert az szerződésben foglaltakat megsértve alkalmazta saját F-16osait a februárban Indiával vívot minilégiáháborúban. Mi van? Hogy lehet ilyet? Idézem az eredeti levelet: "the U.S. government considers the relocation of aircraft to non-U.S. government authorized bases concerning and inconsistent with the F-16 Letter of Offer and Acceptance." Eszerint Pakisztán csak az F-16-os gépet és a hozzájuk tartozó levegő-levegő rakétákat csak két bázison (Mushaf and Shahbaz) tárolhatja és csak terrorizmus elleni feladatokra használhatja, más országok ellen nem, írja még a cikk. Gondolom önvédelemre is használhatja a gépeket és fegyvereiket, mert sok értelme különben nem lenne terroristák ellen az emlegettet AMRAAM rakétáknak. Hol van a bibi? Hogy februárban Pakisztán F-16osokat vetett be az indiai légierő ellen valószínűleg India légterében, legalábbis erre utal, hogy Új-Delhi bemutatott egy AMRAAM rakéta darabot. A cikkből az kiderül, hogy a pakisztáni F-16-osok nem csak erről a két bázisról üzemeltek. Mi fontos ez így ebben a formában? Én eddig csak anekdotákat hallottam arról, hogy az amerikai fegyvereladások kapcsán ilyen-olyan megkötések vannak a fegyver rendszer későbbi alkalmazása kapcsán. Például, hogy Görögország úgy vehetett Patriot ütegeket, hogy bizonyos Törökországhoz közel levő szigetekre nem telepíthette. Itt és most először látom „rendes” bizonyítékát az ilyen megkötésnek (ha valaki olvasott mást már, bátran küldje el). Ezeknek a megszorításoknak, tiltásoknak a létezése és egy-két konkrét példa mindjárt megmagyarázhatja, hogy egy két sokat vitatott, elhúzódó fegyvervásárlás végül miért esett kudarcba. Mindjárt érthető jobban, hogy Egyiptom miért üzemeltet az amerikai mellett orosz és francia repülőgépeket, és hogy esetleg a török-amerikai tárgyalásokban lehetett valami, ami miatt Ankara az istennek sem akarta megvenni a Patriot üteget. És a magyar Gripen beszerzésről ne is beszéljünk. NATO tagságunk kezdetén nem lettem volna meglepve, hogy a szerződésben lett volna valami olyan kikötés, amelyre az akkor kormány inkább azt mondta, jó akkor legyen a gyengébb (vagy „gyengébb”) képességű svéd vadászgép.

Lövöldözés Pensacolában, a haditengerészeti kiképző bázison

Egyre inkább terrortámadásnak tűnik a hétvégi lövöldözés a haditengerészeti bázison. Nem volt még ilyen korábban szerintem, hogy katonai diák lövöldözzön. Officials Continue Investigating Gunman’s Motive in Navy Base Attack Két dolog jut eszembe erről a hírről. 1. A nyolc sebesültből kettő rendőr volt, akik az elhárítás céljából mentek a helyszínre. Egyszer volt szerencsém Houstonban FBI ügynökök előadását hallgatnom. Semmi titkos nem hangzott el, csak ismert esetekről beszéltek. Azt mesélték, hogy az első iskolai lövöldözés után, ahol sok gyerek halt meg, megvizsgálták, hogy mit csináltak rosszul, vagy mit kellene másképp csinálni. Felismerték, hogy azért is volt sok halott, mert a korábbi eljárásoknak megfelelően, ha bejelentés után kivonultak a seriffek, lezárták az iskolát és megvárták, amíg kiérkeznek az erre kiképzett beavatkozó egységek. Ez viszont lehetetlenül sok időt hagyott a gyilkosnak az öldöklésre. A megoldás? Ha hasonló történik, aki odaért, bemegy azzal amije van. Mivel a járőrök általában egyedül dolgoznak, nem párban, és nincsenek kiképezve (vagy nem feltétlenül) az ilyen állig felfegyverzett emberek kiiktatására, így nyilván korlátozottabbak a túlélési esélyeik, de a cél, hogy legalább megzavarják, eltérítsék az elkövetőt a további ártatlanok (gyerekek) megölésétől, azzal hogy célpontként magukra húzzák a támadót. 2. a szaúdi elkövető előző este mészárlós videokat nézett, és szemtanúk szerint megváltozott mikor febuárban visszatért a képzésre az USA-ba. Biztos vagyok benne, hogy eddig is volt a átvilágítása a külföldi hallgatóknak, csak nem ilyen gyorsan. Bár az is egyértelmú, hogy hiába is világították volna át a fiatalembert a jelentkezésekor, ha a téli szünet alatt radikalizálódott. Azt láttjuk számos nemzetközi példából, hogy ilyen gyorsan máskor is váltak szélsőségessé emberek és csatlakoztak az Iszlám Államhoz, vagy követtek el (próbáltak) otthon valamit. Ez annyit jelent, hogy az átvilágításnak gyakoribbnak kell lennie, vagy korlátozott megfigyelésre van szükség. Ez persze kontraproduktív is lehet, mert ki szereti ha ártatlanként megfigyelik, plusz az USA-ban erre szuper érzékenyek. A muszlimok elleni hisztéria idején volt olyan, hogy szaúdi rendőrdiákokat terroristának néztek, mert több kuktát is vettek egy hétvége alatt. Ezt is az FBI-os emberek mesélték. Megkezdődött a titkos adagyűjtés, aztán kiderül, csak nem lehet venni kuktát Szaúd-Arábiában.

Iraki önkéntesek kiképzése Taszáron

Volt ez a stori, ami időről ideőre felbukkan, de egy ponton túl senki sem tud többet róla. Az 2003-as iraki háború előestélyén a Fehér Háznak volt egy olyan elképzelése (is), hogy iraki önkéntesek is majd részt vesznek Irak "felszabadításában". A taszári bázist és a magya politikai vezetést találták meg erre a célra, de zavaros, hogy hogyan kezdődött el, ha olyan hamar abbamaradt. Miért került ez szóba, mert most belefutottam FIF Hungary említéssel a témába. AZ amerikai szakirodalom, (RAND: The U.S. Army and the Battle for Baghdad), egyrészt említi, hogy 2003 februárjában: Feith briefs Bush on the FIF program, which had 5,000 nominees, of whom 625 were vetted and 1,809 partially vetted, and only 55 were in training in Hungary on February 1. és [on]2/1: U.S. military begins training FIF in Hungary. 240. oldal, mindkettő mögött további forrásmegjelölés. Aztán az egyik megadott forrásban (On Point II Transition to the New Campaign: The United States Army in Operation IRAQI FREEDOM May 2003–January 2005, 443. o.) további részletek vannak: Using US police forces as models, Kerik estimated that Iraq needed between 65,000 and 75,000 police officers. In early August 2004, the CPA estimated that only 30,000 mostly untrained, underequipped, and unmotivated officers had returned to duty. Kerik originally estimated it would take 6 years to train the police in Iraq. Bremer told him he had only 2 years, and to look for support from Hungary using the Taszar Air Base that NATO had used in support of operations in Bosnia during the 1990s. Bremer then allocated $120 million of seized Iraqi assets to fund a recruiting and training program that Kerik believed would require $750 million in the first year alone.77 On 31 August 2003 Bremer notified Kerik that the Hungarian option was dead; the Hungarian parliament had decided to delay the request for support until after the beginning of 2004.78 The country of Jordan, which had agreed to train some 2,000 officers of the NIA, was identified as the next nation that might provide assistance in the CPATT effort. CPA and CPATT hoped to implement a plan to train some 25,000 police in Jordan over the next 18 months. Érdekes lenne tudni, hogy mi történt 2003 febuárja után. Ha a parlament 2004-re csúsztatta a döntést, akkor milyen jogalapon kezdődtek el 2003-ban a kiképzések? Egyébként később magyar rendőrök részt vettek az iraki rendőrök jordániaa képzésében, igaz jelképes létszámmal. A volt, asszem new yorki rendőrfönök elképzelése sajnos totál gyermetegnek bizonyult, miért gondolta, hogy ami az USA-ban működik, az egy totalitárius diktatúrában is működik majd pikk pakk?

Új (két hetes) részletek Bagdadi haláláról

Ez a cikk az eddig legjobb összefoglalás Abu Bakr al-Bagdadi utolsó napjairól és egy pár érdekes gondolat az utódról, az új kalifáról. A cikk szerzője Ch. Reuters az egyik legjobb újságíró a témában és kivételesen német, nem amerikai vagy brit. Az iszlám világban sok helyen megfordult, mikor a NATO még szereplő volt Afganisztánban, Kunduzból és Mazarból küldött fantasztikus tudósításokat. A mostani cikk számos szemtanút megszólaltad, Reutersnek elhinném, hogy odament, vagy volt valakije akit oda tudott küldeni. Bár az egyszeri olvasót kevéssé hozza lázba, a cikk legnagyobb újdonsága az volt, hogy Bagdadi vendéglátója pontosan ki is volt, mert az első hiradások tévesen azonították, mint a Hurras al Din nevű, egyébként ISIS ellenes szervezet egyik vezetőjét. Reutersnek sikerült elég jól rekreálni, hogy miként lett a ház Bagdadi egyik utolsó menedéke, hogyan küldte előre emberét B. azzal, hogy ezen a jelentéktelen faluban vegyen egy kis földet, építsen rá házat, és kezdje el hogy kereskedő életét élni. Bár első olvasatban szuper gyanús volt, hogy közel a török határ (+a Hurrat al Din szervezet és török proxi – de ez téves szál lett), de inkább úgy kell ezt megközelíteni, hogy egy olyan faluról van szó, amelyet az elmúlt nyolc évben nem ért légitámadás (épp a határ közelsége miatt) és ahol az eredeti lakossági már régi felduzzadt a sok menekült miatt, így nem volt feltűnő, ha még érkezett oda néhány férfi. Innen nézve logikus volt a dolog. A másik érdekesség, hogy nem csak itt lakott Bagdadi, sőt a házba csak pénteken érkezett meg, azaz, az amcsiknak nem sok idejük volt a tervezgetésre (ha csak ki nem dolgoztak már korábban terveket minden lehetséges célpont lerohanására). Reuters is megerősíti kicsit több részlettel, hogy már május óta figyelték, figyelhették Bagdadit. A kurd YPG információi szerint először az iraki Anbar tartományban bujdokolt a terrorvezér, ezt hitte mindenki logikusnak, végül is ott van otthon, onnan származik. De aztán innen visszament Deir ez Zorba, majd onnan Idlibe. Emberét több tízezer dollárral küldte a török határmenti faluba, csak a telek került 25.000 dollárba. Most veszem csak észre, de Reuters szerint az Fehér Ház egy nappal előre „tudta”, hogy hol lesz másnap Bagdadi: On Thursday, Oct. 24, the White House was informed by intelligence officials that there was "a high probability" that Baghdadi would be visiting a certain compound in Idlib. On Friday, the various military options were presented to Trump. Trump még aznap jóváhagyta az akciót, majd elment golfozni, és amikor jelezték neki, hogy Bagdadi este tényleg felbukkant a megadott helyen, másnap visszarepült Washingtonba, hogy végignézze a rajtaütés.