csütörtök, szeptember 02, 2010

Norvég fejlesztések Faryabban - hogyan kell sok pénzt fejlesztésekre fordítani egy PRT-ban

Itt egy cikk a norvég fejlesztésekről (Afghanistan: Education aid - an apparent success story in Faryab Province), bár rövid, a legfontosabb dolgokra rávilágít. Norvégia a magyar PRT előtt, 2005-ben vette át a britektől Faryab tartományt, amely az északi régió RC (N) nyugati szélén van. A régióban két zűrős terület van: Faryab és a vele délről szomszédos Badgísz tartomány közös határa (Ghormach), és a Baghlan-Kunduzi régió. Sokáig a helyzet sokkal súlyosabb volt az előző területen, a RC N területén indított ISAF műveletek arra koncentráltak és nem a miénkre, ott folytak a súlyos műveletek, amelyben a norvég PRT és norvég QRF Mazarból (persze nem állandóan, csak amikor a norvégok adták a QRF-t) is részt vett (meg persze más QRF-k is). Voltak korábban is persze Afgnaisztánban, pl különleges erők az OEF-ben, Kabulban legalább század erővel együtt a magyar századdal (sokat segítettek a magyarokon, akiknek a logisztikai utánpótlása néha akadozott).

Szóval a PRT részt vett a helyreállításban és a harcokban. A létszáma folyamatosan nőtt, 100-ról indult 500-nál állt meg, valamikor 2008-ban vagy 2009-ben (írtam a Seregszemlében, de nem emlékszem most) pedig 3 helikopert küldtek MEDEVAC feladatokra (nem close air supportra!). 2010-re ugyanolyan szar lett a helyzet mint Baghlánban, valamikor nyáron négy norvég katona halt meg (összveszteség 9 fő), májusban egy norvég 16 járőr katonája olyan súlyos tűzharcba keveredett, hogy mire kiért az erősítés nyolc sebeültjük volt és az összes járművük (talán 5 db, mert volt két tolmács is) működésképtelenné vált. Nekik is van OMLT-jük a saját tartományukban, két FOB-t hoztak létre. Minden járásban voltak harcok.

A párhuzamosság a két tartomány között: a tartomány lakossága (kb. 800.000 fő) így a fejlesztési igény, a biztonsági helyzet súlyosabb volt, a PRT majdnem ugyanakkor jelent meg.

Úgy látom nem propaganda cikk, tehát lehet neki hinni (talán). Szóval a norvég fejlesztésii tevékenység jellegzetességei, amelyekből tanulhatnánk:

- “We want to concentrate our efforts in a few development sectors. What is important is that Norwegian taxpayers want to see some concrete results,” A rendelkezésre álló forrásokat koncentrálták néhány területre. 120 iskolát építettek és még további 40-50 fognak befejezni. Nem csak ilyen projektjük volt, de csak ezt említi a cikk. 120 iskola azért már érezhető lehet, mi asszem 6-8-t építettünk.

- At least 20 percent of Norway’s US$125 million annual aid budget for Afghanistan goes to Faryab Province. Ez évente 25 millio USD, ami a magyar pénz kb tízszerese. Bár sokkal több pénzük volt (és akkor még nem is látom, hogy másik 90 milliót elköltöttek egész Afganisztánban, úgy hogy arról a nemzetközi normáknak megfelelően az afgán kormány dönthetett!), kevés dologra igyekeztek koncentrálni.

- “Our military has no involvement in our civilian development projects,” Csak NGOkat használtak a fejlesztési projektekre! A katonák harcoltak vagy CIMICkeltek, de nem fejlesztettek. Mostanásg kb. 500 fővel vannak ott, 2006-ban, mikor itthon folyamatosan a Mercedesek páncélozottságáról ment a vita, a norvég QRF 2006 novemberében ugyanilyen Mercikkel jött ment Baghlánban. Külsőre legalább is ugyanígy néztek ki, semmi páncél csak a rácsok hátul. Saját szememmel láttam.

- [Norway's] aid was strongly “scrutinized and monitored” in order to prevent mismanagement and corruption. A norvég külügy (vagy a fejlesztési minisztérium vagy a fejlesztési ügynökség, nem tudom ki volt a felelős) alaposan ellenőrizte a pénzek felhasználását. Nem egy fős követségük működött Kabulban, és a PRT-ben is van folyamatosan egy fejlesztési tanácsadó van a POLAD mellett (lehet több személy is).

- But he conceded that not all aid projects in which Norwegian money was involved, had been corruption-free: “We have closed down some projects after corruption charges against specific projects which we supported,” Aas said. Önkritika. Egyrészt hihető, hogy ennyi pénz esetén még így is voltak hibák, nem tökéletesek, másrészt az önkritika teszi hihetővé a többi pozitív megállapítást.

- Education Ministry officials said Norway’s school building projects were planned in collaboration with the government and implemented by NGOs. Ez megint arra utal, hogy jelentős stábbal dolgoztak Kabulban és Maymanában, akik egyezettek tartományi és kormányzati szinten, stb.

- Norway’s flag and other official symbols are not used on the schools which, according to some experts, have helped keep them immune from armed attacks. Schools, students and teachers have often been attacked and harassed by gunmen allegedly associated with Taliban insurgents. Nagyon fontos felfogásbeli dolog. Nem pakolták tele a tartományt norvég zászlókkal és norvég táblákkal, hogy norvég állam pénzéből építette xy NGO vagy a norvég PRT. Nemzetközi fejlesztésben ez lenne ma a sztenderd, a normális, továbbá a fejlesztési pénzeket nem a PRT (vagy az NGO-k) biztonságának elősegítésére érdekében használták fel.


A lényeg (az egyik): A PRT tevékenységébe beleértik az NGO-k tevékenységét is. Mindent, ami a norvég állam pénzéből történt, mindegy hogy ki csinálta. A PRT-n nemcsak a katonai tábor falán levő embereket, szerveket, szervezeteket értik.



További olvasnivalók:
A strategy for comprehensive Norwegian civilian and military efforts in Faryab province, Afghanistan. Mire fókuszált Norvégia? good governance, oktatás, vidékfejlesztés. Gondolom az elsőt a külügyesek, katonák és rendőrök tették, a másik kettőt az NGO-k. Le van írva, hogy good governance kapcsán nem építettek, épületeket emeltek (legalábbis nem ez volt a cél), hanem: Norway will seek to strengthen the management functions of the provincial governor and the accountability of the provincial development committee (PDC).

- Provincial Profile: Nyilvános és félnyilvános forrásokból egy alapanyag arra nézve, hogy mit lehet(ett) tudni a tartományról. Nyilvános, egy külügyes, vagy fejlesztési szakember írhatta. Max 2007-es források vannak benne. Egy ilyen anyag birtokában valamennyire mérhető a haladás, a fejlődés. Magyarország nem tudja, milyen volt a helyzet 2006-ban vagy 2007-ben, nincsenek ilyen adataink. Bár ami nyilvános, az nekünk is meg lehetne.

- Norvég nagykövetség honlapja Kabulban. Van nekik weboldaluk. Bár nem túl friss, főleg 2007-ig

- Norvég fejlesztések Faryabban a követség honlapján. Fent vannak a 2006-os, 2007-es fejlesztésekről összefoglalók. Ez a 20007-es, ott van, hogy az melyik NGO mennyi pénzt kapott mire! Hol vagyunk ettől a transzparenciától?

- Mi hogy csináltuk idáig, igaz kevés pénzből.

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Valószínűleg a norvég kormány és különösen a külügy "kicsit" komolyabban veszi a témát, mint a miénk!