A készülő Nemzeti Katonai Stratégia és néhány gondolat róla

Olvasgatom a magyar Nemzeti Katonai Stratégia előzetes változatát, amelynek elkészítésére Szekeres kért fel biztonságpolitikai szakértőke.t Itt elérhető az eddig tervezett.

Szerintem van vele néhány probléma, mindenekelőtt, hogy túlságosan általános, olyan mintha a Nemzeti Biztonsági Stratégiát olvasnám kicsit hazaispecifikusan, kicsit többet foglalkozva a honvédség feladataival. Ha abból indultak volna ki, elég lett volna megnézni, hogy mit írtak a BIZTONSÁGI KÖRNYEZET - FENYEGETÉSEK, KOCKÁZATOK, KIHÍVÁSOK részhez, aztán, hogy a ott felsoroltak közül, melyiknek a kezelésében játszhat a szerepet a honvédség. Az talán segített volna, hogy az NKS jobban a célra koncentráljon.

Az NKS-ben van egy rész, amin mindig kiakadok, akárhányszor újraolvasom.

(52)A jövő hadviselésében eredményesen szereplő haderővel szemben állított legfontosabb követelmények az alábbiak szerint összegezhetők:

a. A kijelölt erők magasfokú készenléte.
b. A gyorsan változó harcászati, hadműveleti körülmények közötti alkalmazkodás és reagálás képessége.
c. Többnemzeti, összhaderőnemi környezetben való tevékenység.
d. Expedíciós képesség.
e. Hatékony felderítés, információszerzés és csere.
f. Telepíthetőség és mobilitás egysége. g. Hosszú távú fenntarthatóság.
h. A természetes és mesterségesen kialakított közegben egyaránt érvényesülő rejtés, álcázás módjainak ismerete és alkalmazása.
i. Magas technológiai szint.
j. Önvédelmi-, közvetlen biztosítási- és túlélőkészség.
k. Integrált és nemzetközi logisztikai támogatás.
l. Képesség a civil hatóságokkal, lakossággal való koordinációra és együtt-működésre.
m. Hálózat-központú környezetben való alkalmazás képessége.
n. Külső környezet változásaihoz való gyors alkalmazkodás képessége.

Ennyi mindent, ennyin idő alatt, ennyi pénzből??? Nem sok ez egy kicsit? A felsorolás egy része között szerintem átfedés van, egy pár dologgal meg már rendelkezik a honvédség. De tényleg, amiért gyakorlatilag tollat ragadtam, az az expedíciós képesség???

Mit értenek a szerzők vajon ez alatt? Szerintem ez képesség az ami az ameriakiaknak van, meg a briteknek. A világ szinte bármelyik pontján de minimum nem a közvetlenül határos országokban meg tudnak jelenni a katonák a fogadó fél akarata ellenére, és ott az egységet fent tudják tartani x hónapon keresztül (és ki is tudják vonni). Nekünk odaszállítani sincs nagyon mivel a katonáinkat (ok ez kicsit rossz indulatú, mert az ancsák még repülnek). És hol a magyar tüzérség, páncélosok, rádiófelderítők, stb., akik támogatják ezeket ez expedíciós erőket. Szerintem az, hogy a NATO meg az EU keretében ki küldünk katonákat, akik sok dologban aztán ezekre a szervezetekre támaszkodnak, az nem expedíciós képesség. Ha meg igen, akkor már rendelkezünk ezzel a képességgel. Egyébként nyelvtanilag a bevezető mondatról sem lehet eldönteni, hogy pontosan mire és kire vonatkozik: A jövő hadviselésében eredményesen szereplő haderővel szemben állított legfontosabb követelmények az alábbiak szerint összegezhetők

Most ami ott következik a magyar haderőre vonatkozik? A lista akkor nem is egy vágy lista, csak egy összefoglalása egy általában értett modern haderőnek? De akkor hol van az NKS-ben, hogy mi az elvárás a honvédséggel szemben?

Ez kicsit elvitt a keresésben a magyar és a NATO terminológia problémáiba. Véletlenül találtam erről egy remek cikket: Nagy Sándor: A magyar katonai szaknyelv jövője 123 címmel valamelyik Honvédségi Szemle decemberi számában (az UHSZ megjelenésének 55 évfordulója az év, de nem találom a fénymásolt cikken az évszámot). Hátborzongató, ami ott le van írva a magyar és NATO szaknyelv összepárosítása kapcsán. Egyébként gratulálok utólag is a cikk szerzőinek, nekem nagyon tetszett. A tanulmányból kiderült, hogy van egy AAP-6 (u) jelű doktrina, amely a NATO szabványosított szakkifejezéseket tartalmazza angolul és franciául és amelynek van magyar fordítása. Vajon a magyar NKS kifejezései összhangban állnak majd ezzel? Mikor angolra fordítjuk?

Keresés közben ráakadtam a "Új országgyűlési határozat a Magyar Honvédség további fejlesztésének irányairól" c dokumentumra. Érdekes módon ennek sokkal inkább NKS jellege volt, mint a mostaninak. Érdemes elolvasni.

Én felmentem a netre és egy pár dolog volt, amit szerintem érdemes lett volna megnézni a magyar NKS megírása előtt. Itt van a franciák új white papere benne egy külön fejezet a nemzeti katonai stratégiáról. Ez itt egy tanulmány a cseh haderő fejlődéséről benne említés szintjén a cseh NKS ről. Ebben az írásban a szlovák NKS ről történik említés több helyen. Itt a román NKS angolul. Ez egy tanulmány a két hadsereg katonai reformjáról (nem néztem, de a ezt a kereső dobta, szóval feltételezem ebben is említik a NKS-t). Ez a német White Paper a német biztoságpolitikáról és a Bundeswehr jövőjéről (NKS izű). Itt van az amerikai NKS is, (a nyilvános változat) és nincs itt a holland haderőrefomról írt tanulmányom (szintén honvédségi szemle). A hollandok annyira logikusak voltak. 1991 után újraértékelték a biztpol környezetüket. Kitűzték, hogy mik az új célok. Aztán megnézték, hogy a fegyveres erőket ehhez hogyan kell átstruktúrálni aztán 10 év alatt átalakították azt. és nem csak a pénzről szól, hanem arról, hogy alaposan végiggondolták, hogy hogyan költség el a pénzüket. És most képesek Uruzgánban harcolni.

Itt van szerintem a csúcs, egy olyan amilyen nekünk is kellene, tartalomban , szerkezetben és formátumban. Az első Kanadai Katonai Stratégia. Ez szerintem tiszta, világosan felépített, a fegyveres erők elkövetkező 15-20 évben betöltendő szerepéről: milyen feladatok, milyen felszereléssel, milyen pénzből. Rengeted táblázattal, képpel, az egész nem több netto 12-14 oldalnál és minden benne van ami egy katonai stratégiához kell. Szerintem. Most szívesen írnék egy tartalom elemzést, de már elegem van az ilyen ingyen munkából.

A lényeg, hogy a magyar szerzők nem tudom milyen hasonló külföldi anyagokat néztek meg, de ami biztosan kiviláglik a magyar NKSből, hogy nincs executive summary és conclusion. A fegyveres erők feladatairól általánosságban beszél, fejlesztési irányairól egyszerre általános és álmodozó (expedíciós képesség, hálózat-központú környezetben való alkalmazás képessége, pl ez ugyanaz, amiről az amerikai hadsereg kapcsán szoktak beszélni?, stb.) szemben az összes felsorolt forrással (OK az amerikai egy kicsit hasonlóan általános, de sokkal rövidebb és célratöröbb még úgy is).

Szerintem és itt kijelenthetem ismét armchair s(nem-)szakértői mivoltomat, azt kellett volna röviden és velősen beleírni, hogy a honvédséget milyen területeken kívánjuk alkalmazni a jövőben (katasztrófa védelem, NATO cikkelyek, EU, EBESZ, békefenntartó műveletek, békekikényszerítő műveletek) melyik esetben mekkora erőt tudunk erre biztosítani (most és a jövőben), az egyes művelet típusokhoz (és mérethez) milyen haditechnikai fejlesztésekre van szükség mekkora időtávban, ez a reálisan elképzelhet költségvetéssel mikorra hajtható végre (valahol már említeném a magyar légierőt nemzetközi műveletekben). Tudom, hogy a pénzről nem lehet írni, de arról, hogy pl milyen beszerzéseket tervez a HM arról biztos van már valami. És mindenhol belevenném, hogy eddig mire jutottunk, honnan fejlődtünk ide.

Beletenni még, hogy milyen képességeket szedett össze az elmúlt években a MH és milyen új képességre van szükség a fentiek tükrében (művelet típusok+költségvetés) a prioritások megjelölésével.

Nem elemeztem nyelvtanilag az NKS tervezetet, de szerintem sokat elárul, hogy tele van kijelentő, leíró mondatokkal. Amennyiben egy stratégia feladata, hogy a jövőbe nézzen, a jövőre készítsen fel, akkor ezt valahogy a mondatszerkezetek is tükrözhetnék.

Izgatottan várom mi lesz a végvégeredmény.