Baghlani választások - inkább kérdések

Magáról a választásokról Baghlanban kevés dolgot tudunk (biztató így kezdeni egy posztot, nem?), részletes - tartományokra lebontott eredmények talán lesznek, amikor végeznek a számlálással A PRT egy váratlanul értékes híre májusból tartalmaz néhány infot:

A tartományban 171 ezer fő regisztráltatta magát újonnan, ebből 98 ezer férfi, 63 ezer nő, 3200 fő nomád és 325 fő mozgásában korlátozott. Az afgán választási szabályzók szerint, csak az a személy vehet részt a szavazáson, aki rendelkezik érvényes szavazókártyával, ehhez a 2004-es elnökválasztáskor, valamint tavaly november 5-e óta lehet hozzájutni a regisztrációs irodákban. Pozitív eredmény, hogy a tartományban a regisztráción a nők aránya magas számot ért el. A szavazók összeírása még nem fejeződött be, kitolták a határidőt. Az előzetes tervektől eltérően nem tartották a szavazók összeírásánál a 4 ütemet, mely a tartományok éghajlata és biztonsági körülményeinek megfelelően 4 különböző időpontban zajlott volna.

A baglan tartományi sura választásra 197 fő jelezte részvételi szándékát, ebből 180 fő független (172 fő férfi és 8 nő), 17 fő politikai párt képviseletében. Sajnos kevés a női jelölt, ennek részben oka a biztonsági helyzet romlása, egyes ellenállók aktív propagandát fejtenek ki a női suratagok jelölése ellen.

A tartományban 257 választási körzeti irodát hoztak létre, amelyekhez – ahol lehetett – 5 alirodát csatoltak. Alapelv volt, hogy a szavazóknak ne kelljen nagy távolságra utazni szavazataik leadásához. Baglanban összesen 804 szavazóhelyiség fogadja majd a regisztrált szavazókat...

A szavazókörzetek biztonságának optimális kiszolgálására körzetenként 5 rendőr, azaz több mint 4000 fő rendfenntartóra lenne szükség. Ez a mennyiség sajnos nem áll rendelkezésre a rendőrhiány sújtotta tartományban...

A választásokra valamennyi jelentősebb párt aktívan készül, a tartományi székhely mellett választási irodákat állítanak fel a fontosabb, nagyobb lakossági létszámmal bíró járásokban is. a szavazók követik a pártplatformokat, nagyon nehéz megbecsülni, mely suratagok kerülnek végül is megválasztásra a rendelkezésre álló 14 tanácsi helyre...

Valószínűleg a PRT-ban még rengeteg hasznos információ bújik meg, amelynek ők semmi értelmét nem látják, mi viszont... Pártok irodákat hoztak létre? Milyen pártok? Kiket képviselnek? Ki ellenzik a női súra tagokat? stb. Az Afgán Választási Bizottság szerint egyébként 15 tanácsi hely van (ebből négy női). Pl kíváncsi lennék ha valaki megmondaná kiket (és honnan) választottak újra és kiket nem.

Visszatérve az elnökválasztásra. Emlékezve a korábbi kampánytevékenységet és az egyes jelöltek programját, választási stratégiáját a következő szempontokat kell figyelembe venni egy jó latolgatáshoz:

- Baghlan sok nemzetiségű tartomány, azaz sok felé mehettek a szavazatok
- A tartománynak új kormányzója van (tudtommal Hizb-Iszlami tag volt azaz biztos nem tádzsik szimpatizáns), korlátozott tartományi befolyással (honnan jött?)
- A tartománynak új rendőrfőnöke van, júliusban érkezett. Neki is lehetett szerepe (nem feltétlenül) a választások során. Nem tudni, honnan jött, hova valósi, milyen hadúr, párt tagja szimpatizánsa? (most látom Kabir Andarabi a neve, akkor Andarab völgyi lenne?)
- Nem tudjuk, hogy a tartományi választási bizottság elnöke kicsoda, kihez tartozik.
- Nem tudunk semmit a tartományi súráról. Egyes helyeken ennek vezetője, néhány tagja az egész tartományra kiterjedő befolyással rendelkezik, nagyobbal mint maga a tartományi kormányzó. Nem tudom, hogy a PRT vagy POLAD (mostanában CIVPOL) ismeri-e az erővonalakat a súrán belül. A tanács vagy annak vezetője is nagy befolyással lehet, különösen a választási előkészületek során.
- Ott vannak a helyi power brókerek az üzbégek, a hazarák, az andarabiak, a baghlan-i dzsadidiak, burkaiak, nahriniak stb. között. Esetükben az a kérdés, hogy az országos szinten melyik jelölttel, vagy annak támogatóival tartanak.

Ez a remek tanulmány a második fejezetben azt fejtegeti, hogy a két főesélyes jelölt Hamed Karzai és Abdullah Abdullah a kampányoláson túl leginkább a hálózatok, politikai brókerek megnyerésével igyekezett szavazókat gyűjteni (ez kétoldalú fegyver, érdemes elolvasni a 7-9 oldalt).
Baghlan szempontjából a felső politikai elit szintjén a következőket láttuk.
- Az iszmaelita közösség vezetője Szajjed Manszúr Nadíri egyértelműen Karzai mögé állt. Hogy hogyan működik a fenti tanulmány a gyakorlatban, azt megmutatja ez a video. Karzai elnök Nadírihoz látogat Baglánban 2009 augusztusában.

A Nadíri család elmúlt 100 éve egyébként itt van említve (81-82. o.), hogy viszonyultak a tálib rezsi, a kommunizmus, a Daud-rezsim, a Zahir sah és a korábbi rezsimekhez.

- Karzainak sikerült valamennyire a tádzsik közösséget is megosztani azzal, hogy Mohamed Qaszim Fahim marsallt, Ahmed Sah Maszúd utódját alelnökének jelölte újraválasztása esetén. Kire szavaznak ezek után Baghlanban (vagy máshol a tádzsikok)? Amerre tereli őket a helyi veeztőjük? Fahim pandzsíri, akikkel régen a andarabiaknak rossz volt a viszonyuk? Egy két andarabi hadúr még mindig erre arra kalézol az afgán biztonsági szervezetekben? Ha érdekük a bent maradás, és ezt Fahimról remél(het)ik, akkor völgyet Karzai felé tolják. Lehet Andarabban senki sem akarja Fahimot vissza, de az egyes hadurak közötti ellentétek miatt Karzaira és Abdullahra is mennek majd szavazatok
De mi van az Abdullah szimpatizánsaival? A jelöltnek ugyanis sikerült maga mögé állítania Mohamed Attát, Balkh kormányzóját (érdekes ott nem váltogatják a kormányzókat évente), Észak-Afganisztán legerősebb emberét, Maszúd egykori regionális helyettesét.


Milyen befolyással rendelkezik Abdullah Baghlanban (látva a fentieket)? És Atta? Vannak-e itt olyan tádzsik, andarabi, PEK-i, nahrini stb hadurak, politikusok, akik neki(k) vannak lekötelezve?Akik inkább rá hallgatnak?
Itt játszana szerepet a tartományi tanács vezetője, a tartományi rendőrfőnök, a tartományi választűsi bizottság veeztője és talán a kormányzó, mert nekik helyi szinten óriási lehet a befolyásuk az esetleges csalások, manipulálások, szavazókör bezárások, választái bizottsági kinevezések stb. terén? Tudunk róluk bármit, kihez tartóznak hova húznak a fenti egyenletben? HM? MH? KüM?

- A pastu területeken két dolog történhetett. Vagy nem mentek el az emberek szavazni, mert ott is megfenyegették őket a helyi tálibok/ellenállók, vagy elmentek és a kisebbik rossz közül/az egyetlen ismert nevet választva Hamed Karzait választották.

- Az üzbégek esete megint jellemző. Karzai elnöknek több évébe telt mire kiszorította Dosztumot minden formális pozícióból. Tavaly az üzbég hadúr elverte az egyik üzbég parlamenti képviselőt, amiért elvileg el kellett volna ítélni a független és nem működő afgán igazságszolgáltatásnak, ám még mindezek előtt Dosztum önkéntes száműzetésbe vonult Törökországba. A választások előtt egy héttel hazatért, 10000 ember ünnepelte és természetesen már szó sem volt semmiféle bírósági eljárásról. Karzai megszerezte Dosztumot (és vele az üzbégeket is) szövetségeseinek. Valóban?

- Karzai hasonló módon igyekezett eljárni a hazarák esetében is. A jelenelegi egyik alelnöke hazar apolitikus, Karim Khalili. De egy másik országosan ismert hazara politikus Mohamed Mohaqiq is vállalta a választások előtt, hogy a jelenlegi elnök oldalán kampányol. Nézem a wikipédiát és látom, hogy Mohaqiq abban a völgyben harcolt a tálibok ellen Szamangan tartományban, ahol egyszer véletlenül én is jártam.

Ismerve a magyar viszonyokat, attól tartok napok múlve is pont ennyi kérdőjel lesz bennem mint most. Mivel nem tudjuk, hogy a helyi belpolitikában eddig mit csinált pl a súra, nem tudjuk, hogy miben lesz az új súra. Mivel nem tudjuk, hogy a korányzó és rendőrfőnök kihez húzott idáig, nem tudjuk, hogy melyik államfő esetén mire számíthatnak. Ez így konklúziónak elég szar és semmitmondó. Azt valószínűsítem, hogy ha a két fő jelölt között a választási eredmény kapcsán vita lesz, és ez átterjed a helyi arcok között leszámolásra, akkor Baglán tartományban minden adottnak tűnik a politikai-biztonsági helyzet ismételt romlására (az ANA kandak parancsnokot számításba se vettem, pedig nem lesz mindegy hol és milyen erővel avatkozik be).