kedd, március 13, 2007

Hekmatyar

A legfontosabb múlt heti hír (előbb nem értem rá sajnos) , hogy G. Hekmatyar, a szovjetek elleni harc veteránja, az akkori korok legerősebb és legjobban szervezett pártjának a Hizb-i Islaminak a vezetője interjút adott egy újságnak. Bejelentette, hogy elválik a táliboktól és hajlandó a párbeszédre a kormánnyal. Exclusive: Warlord splits with Taliban Nem sok nyomát látom a neten, hogy olyan sok embernek átjött volna.

Ha ez megvalósul, akkor óriási fegyvertény, mert a tálibok után ő volt a legszervezettebb ellenzéki. Csatlakozása erősíteni a rendszert, annak legitimitációját és eggyel kevesebb ellensége lenne Karzainak és az ISAF-nak.

Hekmatyar volt Pakisztán kedvence a 80-as évektől, tőle várta Iszlamabád, hogy megnyeri nekik a háborút és utána paki barát kormányt hoz majd létre. A teljes nyugati és arab pénz és fegyver segély 50 (más források szerint 80) százaléka neki és a pártjának ment. Megjegyzem még másik hat párt működött pakisztáni felügyelet alatt.

Nem sikerült elfoglalnia Kabult 92-ben (Maszúd tette és a Dzsamiat-i Iszlami), a polgárháború során rommá rakétáztatta Kabult, ahonnan a lakosság nagy része elmenekült. 96 után a tálibok őt és hadurait is elűzték (vagy megvették) és Hekmatyar Iránba menekült. 2002-ben visszatért vagy inkább kiutasították Teheránból? A béketárgyalásokból kimaradt Amerika ellenessége miatt (meg mert nem vett részt a tálibok elűzésében) majd később sértődötten betársult az újjászerveződő Tálibánhoz.

Két apró anekdota: 86-ban talán meghívta Reagen elnök az USA-ba, mint afgán freedom fightert. A fogadáson nem fogadta el az elnök feléje nyújtott kezét. Gíííííí
90-ben fegyvereket és harcosokat ajánlott fel Szaddámnak, miközben az összes afgán mudzsahed vezető az USA-t támogatta. Mindezt úgy, hogy hatalmának egy részét Washingtonnak köszönhette (pénz és fegyvertámogatás Pakisztánon keresztül)

Egy megjegyzés: az USA nem őt támogatta személy szerint, hanem az afgán mudzsahedeket (ez a helyzet bin Ladennel is). Hogy milyen arányban lett elosztva a pénz és fegyver, Washingtonból nem szóltak bele vagy nem is érdeklete őket, vagy a pakik az orruknál fogva vezették őket.

Ekkortól lett üldözött ember. Közben egykori hadurai részben kitartottak mellette és csinálták a bajt az ISAF-nek és a kormánynak, vagy megtagadták és indulva a képviselő választásokon bejutottak a parlamentbe (annak ellenére hogy ezt tiltotta a választási törvény).

Hekmatyar karuti (kharouti) ghilzai pastun. A pastun törzsek nagyobbik része két nagy konföderációban él(t), Durrani és Ghilzai. Az ország korábbi királyai, államfői - Karzai is - a Durraniak. (És persze konföderációkon belül vannak még törzsel altörzsek, klánok stb.). Hekmatyar Kunduzból származik, azaz családja, törzse (ez a karuti) erőszakkal lett letelepítve ide dél-kelet-Afganisztánból a 20-as, 30-as évek körül. A lényeg az, hogy ahol ő bajt tud csinálni az észak- észak-kelet Afganisztán, ahol hasonó sorsú (betelepített, nem honos) pastunok élnek. Ehhet a területhez tartozik Kunduz (Imam Shaib városban született ha jól emlékszem) és Baghlan is, ahol a magyarok állomásoznak.

Hekmatyar nem egy átlagos hadúr. Pártja a legjobban szervezett struktúrált volt egy olyan országban, ahol semmit soha nem szerveztek meg alaposan (kis túlzással persze), amelyre teljesen jellemző a keleti országokra jellemző ráérősség, alulszervezettség. Több nyelven beszél, világot látott, olvasott ember. Ha csatlakozik a rendszerhez és utána nem órbál bajt csinálni belülről (azaz elfogadja a játékszabályokat), akkor az mindenki előnyére fog válni.

Itt egy 2006 szeptemberi kerek elemzés róla.

Múlt héten új katonai offenzíva indult délen, mintegy megelőzendő a a tálibok újabb kibontakozódását? Nato in major anti-Taleban drive A harc egy vizierőműért folyik, amelynek birtoklása esetén az afgán kormány egy sor a vízzel összefüggő fejlesztési projektet hajthat végre.

The rebels have been engaging British forces around the Kajaki dam - a strategically important hydro-electric plant that the military wants to secure so that it can be repaired and put to work.

A tálibok nagy hibája, hogy fix pontokat képtelenek megtartani hosszútávon. Ez egy gerilla hadsereg törzsi harcmodorban. Minden olyan harc esemény ellenük szól, ami sokáig (min hetekig) tart és defenzív jellegű.

Nincsenek megjegyzések: