Nem talalom a kerdojelet.
Az osszes valasztasi hercehurca utan most lehet meg se lesz valaszta. Abdullah Abdullah ot kovetelst tett es csak ezek eseteben hajlnado indulni a valasztasokon. Ezek kovetelesek mind azzal vannak osszefuggesben, hogy a masodik firduloban a szervezoknek minnel kevesebb lehetoseguk legyen a csalasra.
Karzai nem hajlando bele menni ebbe, ugyhogy egyelore Abdullah nem all kotelnek.
Nem is tudok mire gonodlni, hogy Karzai elindul es nem lesz ellenjeloltje. Mi lesz kerdojel
Nem tudom, hogy veletlen egybeeses-e, de az amerikai sajto most szellozteti meg, hogy Karzai tesoja Kandaharban milyen szoros kapcsolatban van a CIA-vel. ezt mindenki sejtette, az uj az, hogy a cikk ezt ugy allitja be minha Karzai a ceg fizetett ugynoket lenne. Ez igy nem igaz.
A eset arra azwert ramutat, hogy mikozben a usa es az isaf celja jelenleg a kabszer kereskedok elleni kuzdelem, a CIA celjai itt szembe mennek velul. Wali Karzai sok tekintetben kulcsszeereplo Kandaharban es nelkule sokkal gyengebb lenne az ISAF ott. Ez hat igy egy jelentos dilemma. A rovid tavu erdekek a tamogatasat mondjak, a hosszutavuak pedig, hogy valamit kell vele is kezdeni.
szombat, október 31, 2009
csütörtök, október 29, 2009
Magyar helikopterekés egyéb fejlesztések Afganisztánba
Olyan melegség fog el, amikor a nemzetközi hírek között végre egy magyar hír is feltűnik. A kínai hirügynökség írta: Hungary to send helicopters to Afghanistan
Ja, most látom a magyar sajtóban is megjelent tegnap előtt!
Szóval Magyarország a nemzetközi együttműködésben 2 Mi-17-es gépet ajánlott fel, az ehhez szükséges pilóta és kiszolgáló személyzettel (10 fő). Emellett növeljük a törzstiszti beosztásokat és kiképzésben résztvevők. Csupa fejlemény amiről lemaradtam.
És fél éven belül szolgálatba állhatnak a robotrepülőgépek, amelyek beszerzése körül szerintem legalább két éve megy a hercehurca. Azt hallottam korában, hogy már idén nyárra tervezték, de akkor ezek szerint még ebbe is közbejött valami.
A magyar cikk bővebb, kiderül, hogy jön 30 fő montenegrói kontingens. Ez gondolom akkor a horvát jelenlét végét is jelentheti, mert nem hiszem, hogy nagy haverságban lenne és két egykori ellenfél.
A helikopterekre rátérve, ha jól értem a hírt, a két gépet a Magyar Honvédség adja és a másik nyolc országgal együtt lesz modernizálva. A Légierő Blogger is írt róla, nálam sokkal szkeptikusabban. A projektbe még több kérdés is van. Mennyibe kerül az egész, mit fognak modernizálni rajta, a programba ki ad még helikoptert, ki hogyan vesz részt?
Itt látom, hogy cseh kezdeményezés és hogy a HIP Helicopter Task Force. Ebből a hírből meg úgy tűnik, hogy csak a csehek és magyarok adnak bele gépet.
A Népszabadságban leírtaknak egy szépséghibájuk van. A helikopteres bejelentés apropója a Parlament Külügyi Bizottságában történt meghallgatás volt. Szekeres Imre miniszter itt tett bejelentés. Hogy ott volt-e külügyminiszter azt nem tudom, de attól félek nem. Ez megint csak azt mutatja, hogy még honatyáink is mennyire félre lehetnek vezetve ennek a missziónak a jellegéről.
Szekeres 500 milliós fejlesztési keretről beszélt, ami már idén csak 459 millió. Görög és japán felajánlásokról is beszélt (utóbbi idén), ennek jó lenne utánajárni, mert a japánok egyik csak NGO-kat támogattak pénzzel, a a magyar PRT kormányzati részét (katonák, nem katonák, rendőrök) nem. Úgyhogy ha erről van szó, akkor ezt sem ide kellene sorolni.
Ja, most látom a magyar sajtóban is megjelent tegnap előtt!
Szóval Magyarország a nemzetközi együttműködésben 2 Mi-17-es gépet ajánlott fel, az ehhez szükséges pilóta és kiszolgáló személyzettel (10 fő). Emellett növeljük a törzstiszti beosztásokat és kiképzésben résztvevők. Csupa fejlemény amiről lemaradtam.
És fél éven belül szolgálatba állhatnak a robotrepülőgépek, amelyek beszerzése körül szerintem legalább két éve megy a hercehurca. Azt hallottam korában, hogy már idén nyárra tervezték, de akkor ezek szerint még ebbe is közbejött valami.
A magyar cikk bővebb, kiderül, hogy jön 30 fő montenegrói kontingens. Ez gondolom akkor a horvát jelenlét végét is jelentheti, mert nem hiszem, hogy nagy haverságban lenne és két egykori ellenfél.
A helikopterekre rátérve, ha jól értem a hírt, a két gépet a Magyar Honvédség adja és a másik nyolc országgal együtt lesz modernizálva. A Légierő Blogger is írt róla, nálam sokkal szkeptikusabban. A projektbe még több kérdés is van. Mennyibe kerül az egész, mit fognak modernizálni rajta, a programba ki ad még helikoptert, ki hogyan vesz részt?
Itt látom, hogy cseh kezdeményezés és hogy a HIP Helicopter Task Force. Ebből a hírből meg úgy tűnik, hogy csak a csehek és magyarok adnak bele gépet.
A Népszabadságban leírtaknak egy szépséghibájuk van. A helikopteres bejelentés apropója a Parlament Külügyi Bizottságában történt meghallgatás volt. Szekeres Imre miniszter itt tett bejelentés. Hogy ott volt-e külügyminiszter azt nem tudom, de attól félek nem. Ez megint csak azt mutatja, hogy még honatyáink is mennyire félre lehetnek vezetve ennek a missziónak a jellegéről.
Szekeres 500 milliós fejlesztési keretről beszélt, ami már idén csak 459 millió. Görög és japán felajánlásokról is beszélt (utóbbi idén), ennek jó lenne utánajárni, mert a japánok egyik csak NGO-kat támogattak pénzzel, a a magyar PRT kormányzati részét (katonák, nem katonák, rendőrök) nem. Úgyhogy ha erről van szó, akkor ezt sem ide kellene sorolni.
hétfő, október 26, 2009
MÖSZ közlemény Baghlanból
A magyarok által épített legnagyobb intézmény készült el Afganisztánban
2009. október 26. Pul-i-Khumri, Afganisztán. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet által felépített és a mai napon átadott épület nagymértékben hozzájárul a Baghlan Tartományi Fejlesztési Tanács (Provincial Development Council – PDC) szakszerű és hosszú távú munkájához.Az épület átadásán részt vett többek között Lehel László Segélyszervezet igazgatója, Tölli István a Külügyminisztérium helyszínen dolgozó civil főképviselője, Szabó László ezredes a PRT parancsnoka, valamint Mohammad Akbar Barakzai Baghlan tartomány kormányzója.
„Az Ökumenikus Segélyszervezet civil szervezetként egyedülálló módon volt képes Európai Uniós forrásokat bevonva, több mint ötszörösére növelni az Önkormányzati Minisztérium 50 millió forintos támogatását. A kétszintes épület felépítésével és felszerelésével az afganisztáni magyar szerepvállalás legnagyobb infrastrukturális fejlesztése készült el, mely az egész tartomány fejlődését segíti elő. Az intézményben helyet kap egy 200 fős konferenciaterem, a tartomány fejlesztési adminisztrációját biztosító irodák, illetve egyéb kiszolgáló helyiségek. A Tartományi Fejlesztési Tanácsnak fontos feladata lesz ezt követően, hogy megfelelő szakértelemmel használja ki ezt a nem mindennapi lehetőséget.” – mondta Lehel László az ünnepélyes átadón.
A két szakaszból álló – az Önkormányzati Minisztérium és az Európai Unió által támogatott – helyi közigazgatás fejlesztési program összköltségvetése megközelíti
a 280 millió forintot. A Segélyszervezet 2008-ban kezdte meg közigazgatás fejlesztési programját Baghlan tartományban. A most elkészült épület mellett, a program keretében három járásban (Dahan-e-Ghori, Tala-Wa-Barfak, Jelga) épített további önkormányzati épületeket, valamint 14 járásban szervezett képzéseket (menedzsment, IT, angol) és teljes irodai felszereléseket adott át.
Mint ismeretes az Ökumenikus Segélyszervezet 2001 óta dolgozik Afganisztánban. A legnagyobb magyar fejlesztési szerepvállalóként 2007 óta hajt végre fejlesztési és humanitárius programokat Baghlan tartományban az Európai Unió, a Magyar Külügyminisztérium, az Önkormányzati Minisztérium és a Japán állam támogatásával. A tartományban eddig végrehajtott oktatásfejlesztő (iskolák építése, felsőoktatás fejlesztése, felnőttképzés), munkahelyteremtő (téglagyár, mezőgazdasági- és szőnyegszövő tanfolyam, gyümölcsaszaló, asztalos műhely), vidékfejlesztő (törpe-vízerőművek, halgazdaság), valamint közigazgatás-fejlesztő programokat összértéke meghaladja a 700 millió forintot.
Amennyiben a sajtó munkatársai interjút szeretnének készíteni a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet helyszínen tartozkodó igazgatójával, akkor a kontaktok megadásához kérem a 06-30/343-7664-es mobilszámon keressenek. A tervek szerint Lehel László október 28-án este érkezik haza, így az azt követő napokban lehetőség van személyes interjú készítésére is.
péntek, október 23, 2009
Magyar fejlesztések Afganisztánban
Írtam a Volumen magazinba egy cikket, amely megpróbálta összefoglalni Magyarország afganisztáni fejlesztési tevékenységét.
Az újság, ha jól értem EU-s pénzből működik még egy ideig, az egyes számok a nemzetközi fejlesztési együttműködés magyar és nemzetközi összefüggéseivel foglalkozik. A fő szerep gondolom a figyelem felkeltésé, informálásé és a szerteágazó, de alig hallható magyar fejlesztési szerepvállalás.
Ha egyszer lesz időm, majd tovább fejlesztem ezt a cikket több adattal és kitekintéssel.
Az újság, ha jól értem EU-s pénzből működik még egy ideig, az egyes számok a nemzetközi fejlesztési együttműködés magyar és nemzetközi összefüggéseivel foglalkozik. A fő szerep gondolom a figyelem felkeltésé, informálásé és a szerteágazó, de alig hallható magyar fejlesztési szerepvállalás.
Ha egyszer lesz időm, majd tovább fejlesztem ezt a cikket több adattal és kitekintéssel.
szerda, október 21, 2009
Benézte a HM?
Kérdőjellel írom, mert nem vagyok benne biztos. A hírek alapján úgy tűnik igen, de hát ugye a hírek nem tájékoztatnak minden részletről.
Miről is van szó?
Az olvasom, hogy az EU Faces Decision On Uzbek Arms Embargo, Üzbegisztán ellen az EU 2005-ben számos szankciót vezetett be, amelyeket egy kivétellel már megszüntettek. Az ok? Hogy 2005 májusában egy Andizsán nevű városban a lakosság összecsapott a rendvédelmi erőkkel, és sok civil áldozat volt. Hogy mennyi, az a mai napig vita, de az EU úgy érezte, hogy súlyos emberi jogsértések történtek.
A szankciók felszámolásának élharcosa Németország volt, és az ma is, a termezi légibázisra nekik éltető szükségük van, meg hát Berlin általában valahogy sokkal pragmatikusabb nem csak a közép-ázsiai országokkal, de pl Moszkvával is.
Ehhez képest nemrég Vadai Ágnes körutat tett a kazah, üzbég, kirgiz, és tádzsik fővárosban. Hm, elkísértem volna nagyon szívesen, érdekes lehetett. Egy sor kétoldalú katonai együttműködési megállapodást kötött vagy készített elő.
Mi a probléma? Az MTI híre szerint:
Miről is van szó?
Az olvasom, hogy az EU Faces Decision On Uzbek Arms Embargo, Üzbegisztán ellen az EU 2005-ben számos szankciót vezetett be, amelyeket egy kivétellel már megszüntettek. Az ok? Hogy 2005 májusában egy Andizsán nevű városban a lakosság összecsapott a rendvédelmi erőkkel, és sok civil áldozat volt. Hogy mennyi, az a mai napig vita, de az EU úgy érezte, hogy súlyos emberi jogsértések történtek.
A szankciók felszámolásának élharcosa Németország volt, és az ma is, a termezi légibázisra nekik éltető szükségük van, meg hát Berlin általában valahogy sokkal pragmatikusabb nem csak a közép-ázsiai országokkal, de pl Moszkvával is.
Ehhez képest nemrég Vadai Ágnes körutat tett a kazah, üzbég, kirgiz, és tádzsik fővárosban. Hm, elkísértem volna nagyon szívesen, érdekes lehetett. Egy sor kétoldalú katonai együttműködési megállapodást kötött vagy készített elő.
Mi a probléma? Az MTI híre szerint:
Vadai Ágnes az egyeztetésen elmondta, hogy a szélesebb együttműködés alapfeltétele egy katonai keretmegállapodás megkötése a két állam között. Az alapmegállapodás megkötése után térhetnének rá például a fegyvervásárlás kérdésére, figyelembe véve az Európai Unió vonatkozó jogszabályait is.
Rusztam Nyijazov azt közölte, hogy mintegy 20 napon belül végeznek a megállapodás részleteinek áttanulmányozásával és akár még az idén aláírhatják a dokumentumot.
Az üzbég felet - mint elhangzott - leginkább a tüzérségi fegyverek (sorozatvetők) vásárlása, a páncélos harcjárművek modernizációja és a magyar kiképzési rendszer érdekli.
Felvetődött, hogy érdemes volna közös haditechnikai vállalatot létrehozni, amit a magyar fél is támogatott. Vadai Ágnes meghívta az üzbég védelmi miniszter helyettesét Magyarországra, ahol további tárgyalásokat folytathatnak.
Ez a bibi. Mert ha az EU szankciókat tart érvényben Üzbegisztán ellen, és az EU-nak mi is tagjai vagyunk, akkor merőben furcsának és szokatlannak tűnik, hogy mi meg olyan dolgokról tárgyalunk az üzbégekkel, ami - legalábbis a hírből úgy tűnik - ezeknek a szankcióknak a megszegésével jár.
Nem tudom, hogy felkészítették-e erre az államtitkár asszonyt, hogy valaki mondta-e neki, hogy EU embargó van Üzbegisztán ellen és erről nem lehet most tárgyalni.
kedd, október 20, 2009
Második forduló, támadás Baghlanban, amerikai fejlesztési pénzek
Ez egy olyan vegyes felvágott lesz. A téma sok, az idő kevés. Baghlannal kezdem. Egy Xinhua hír szerint az ISAF és ANA erők harcot indítottak a helyi ellenállók ellen. Nem tudom az akció milyen távolabbi célt szolgált, ez nem derül ki a hírből viszont az igen, hogy: adding all the Taliban fighters had left the area without resistance.
Hát igen, ez az amire azt mondják önmagában nincs értelme. Elmentek, majd visszajönnek. Német oldalakon úgy tűnik mintha német OMLT részvétel is lett volna benne Kunduzból. Eszerint a hír szerint van egy német OMLT Kunduzban, de bevallom én egy belga OMLT-ről tudtam a tartományban. Megoldást valaki tudja?
Baghlannal kapcsolatban a múlt pénteki Külügyi Intézetben lezajlott konferencián nagyon érdekes dolgok hangzottak el. Nem lövöm le az érdekességeket, hamarosan elkészül egy összefoglaló az eseményről, meg hát a elkövetkező tanulmányokban is szerepelni fognak az elhangzottak. Mindenki a fejlesztési lehetőségek körül forgott és végül is ez volt a cél. Én is tisztában voltam vele, hogy a jelenlegi fejlesztési keret ne sok, de valamiért eszembe sem jutott volna leírni, hogy: Több pénzt az afgán fejlesztésekre.
Talán túlságosan tisztelem a tényeket, az elfogadott dolgokat?
Az amerikai új elképzelések csak nagyon röviden kerültek elő, de már van néhány cikk, ami a fejlesztési elképzeléseket terveket boncolgatják. Bevallom ez az első hír még csak részben szól erről. Az USA 1.3 milliárd dollárt tervez 2010-re elkölteni Afganisztánra, csak infrastruktúrára. Ennek kisebbik rész az ANSF javára menne, nagyobbik rész pedig az USA/ISAF által használt infrastruktúra részére.
A második már a USAID fejlesztési tevékenységéről. A pénzről: USAid’s Afghan budget has been doubled this year to $2.1bn, about half of which will be spent on programmes to promote better governance, with the rest divided between infrastructure, health, education and the expanded farm programme.
A USAID-t számtalan bírálat érte, mert iszonyú rossz hatékonysággal költi a pénzt. Először is for profit céget alkalmaz, másodszor mega projekteket finanszírozott. Mezőgazdaságra a pénzek 5 százalékát költötte idáig, ami nagyon kevés a mezőgazdasági alapú országban.
Állítólag az új igazgató érkezésével hozzáigazítják a fejlesztési stratégiát az amerikai hadsereg új prioritásaihoz.
Az utolsó hír, talán ezzel kellett volna készülni, hogy az elmúlt napokban felgyorsultak az események az afgán választási mizériával kapcsolatban. Először is a Független Választási Bizottság annyi szavazatott zárt ki Karzai részéről, hogy lecsökkent az eredménye 50 százalék alá, s így a második fordulót kell tartani:
Hát igen, ez az amire azt mondják önmagában nincs értelme. Elmentek, majd visszajönnek. Német oldalakon úgy tűnik mintha német OMLT részvétel is lett volna benne Kunduzból. Eszerint a hír szerint van egy német OMLT Kunduzban, de bevallom én egy belga OMLT-ről tudtam a tartományban. Megoldást valaki tudja?
Baghlannal kapcsolatban a múlt pénteki Külügyi Intézetben lezajlott konferencián nagyon érdekes dolgok hangzottak el. Nem lövöm le az érdekességeket, hamarosan elkészül egy összefoglaló az eseményről, meg hát a elkövetkező tanulmányokban is szerepelni fognak az elhangzottak. Mindenki a fejlesztési lehetőségek körül forgott és végül is ez volt a cél. Én is tisztában voltam vele, hogy a jelenlegi fejlesztési keret ne sok, de valamiért eszembe sem jutott volna leírni, hogy: Több pénzt az afgán fejlesztésekre.
Talán túlságosan tisztelem a tényeket, az elfogadott dolgokat?
Az amerikai új elképzelések csak nagyon röviden kerültek elő, de már van néhány cikk, ami a fejlesztési elképzeléseket terveket boncolgatják. Bevallom ez az első hír még csak részben szól erről. Az USA 1.3 milliárd dollárt tervez 2010-re elkölteni Afganisztánra, csak infrastruktúrára. Ennek kisebbik rész az ANSF javára menne, nagyobbik rész pedig az USA/ISAF által használt infrastruktúra részére.
A második már a USAID fejlesztési tevékenységéről. A pénzről: USAid’s Afghan budget has been doubled this year to $2.1bn, about half of which will be spent on programmes to promote better governance, with the rest divided between infrastructure, health, education and the expanded farm programme.
A USAID-t számtalan bírálat érte, mert iszonyú rossz hatékonysággal költi a pénzt. Először is for profit céget alkalmaz, másodszor mega projekteket finanszírozott. Mezőgazdaságra a pénzek 5 százalékát költötte idáig, ami nagyon kevés a mezőgazdasági alapú országban.
Állítólag az új igazgató érkezésével hozzáigazítják a fejlesztési stratégiát az amerikai hadsereg új prioritásaihoz.
Az utolsó hír, talán ezzel kellett volna készülni, hogy az elmúlt napokban felgyorsultak az események az afgán választási mizériával kapcsolatban. Először is a Független Választási Bizottság annyi szavazatott zárt ki Karzai részéről, hogy lecsökkent az eredménye 50 százalék alá, s így a második fordulót kell tartani:
An independent calculation by an election monitoring group, Democracy International, showed Karzai with 48.3 percent, or about 2.1 million votes, after more than 995,000 of his votes were thrown out for fraud. Overall, about 1.3 million votes of the more than 5 million ballots cast were voided. Abdullah lost more than 201,000 votes, but his percentage rose to 31.5 percent from 27.8 percent previously.
Ezt követően pár napra rá (1 nap, 2 nap?) Karzai elfogadta az eredményt és máris kiírták a második fordulót november 7-re. Ez gyorsan ment.
Hát igen, ez érdekes lesz. Szerintem megnyeri Karzai a második fordulót is, de ezzel talán teljesül a nemzetközi közösség vágya és legitim módon nyeri meg a választást a jelenlegi államfő. Karzainak meg az apparátusnak meg meg lett mutatva, hogy nem lehet csak úgy elcsalni a választást, ennek következményei lesznek. Egyre többen beszélnek Karzai és Abdullah közötti egyezkedésről, hatalom megosztásról, párbeszédről. Erre is szükség lesz azt hiszem idővel.
csütörtök, október 15, 2009
McChrystal COIN iránymutatása és a 60 napos jelentése és a magyar COIN II.
Az előző poszt kapcsán próbáltam megtalálni a blogomon azt a két kulcs dokumentumot, ami nélkülözhetetlen a mostani események megértéséhez. Meglepődve veszem észre, hogy nem találom a a blogomon ezt a két anyagot, persze lehet, hogy csak figyelmetlenül kerestem?
Mindegy. Az első dokumentum címe: ISAF Commander's Counterinsurgency Guidance. És az első két mondat mindjárt mellbevágóan érzékelteti a váltás lényegét:
The people is the mission. The conflinct will be won by persuading the population not by destroying the enemy.
Ez biztos vérlázító lehet egy katonának, akivel egészen addig azt gyakoroltatták, hogy hogyan kell bekeríteni, lerohanni, támadni és ellentámadni stb. Persze erre a tudására ezután is szüksége lesz, de az lesz a minimum. Mert e fellépéshez valami teljesen szokatlan logikára lesz szükség. Van egy példa, hogy ha van 10 ellenségem és megölök kettőt akkor az egyenlet eredménye nem 8 lesz, hanem 15 vagy 20. Miért? Mert a sajátos törzsi, kláni családi összefonódások után ennyi plusz ember akar majd bosszútállni rajtam. Akkor nem szabad lőni, ha támadnak ránk? De szabad, persze, csak annak tudatában lett, annyira engedd el magad amikor akcióba kerülsz.
Persze teljesen másképp olvassa egy amerikai katona meg egy német vagy magyar (ha olvassa). Mert egy nem-amerikainak teljesen természetes, hogy nem lövünk mindenre ami mozog, vagy nem reagál azonnal. ebből a szempontból az európai hadseregek, talán a kiképzésük és fegyverhasználati szabályzatuk is sokkal visszafogottabb.
Ami az egész útmutatással nekem probléma, hogy (a fentiek miatt is) leginkább az amerikai katonákhoz szól (jó kétszer annyian vannak, mint az összes többi), mert csak gondoljuk meg, hogyan lehet ezt beépíteni egy kint levő, felkészített magyar PRT tevékenységébe, vagy hogyan és miként lehet beépíteni a következő PRT felkészítésébe túl azon, hogy valaki elmondja nekik egy előadásban, hogy ez van és ezt írták benne. Mondom érthetetlen, mert mi egyébként is nagyon óvatosan lövünk és vigyázunk az afgánokra.
A másik dokumentum McChrystal tábornok 60 napos jelentése. A elnevezés kicsit félrevezető, de nem találtam jobbat. Mondják ezt 60 days assessment-nek de a írás tárgya a COMISAF Initial Assessment címe viseli. Szerencsénkre és az amerikai média dicsőségére a dokumentum - igaz kissé meghúzva - eljutott a Washington Posthoz, amely feltette a weboldalára.
2 részből áll, egy 30 oldalas jelentésből és egy másik 30 oldalas mellékletekből. Az írás olyan húsbavágó kérdésekre kereste a választ, mint hogy:
- Can ISAF achive the mission (ez azért más mintha azt írom, nyerhet-e)
- Ha igen, hogyan?
- Mi szükséges ehhez?
Nem elemezem ki a dokumentumot, mert ezért nem fizet senki, de az egyik lényeg a 1-1. oldal közepén van, ahol lényegében azt mondja a szerző, hogy bár kiegészítő erőforrásokra szükség van, a hangsúly nem pusztán az erőfeszítések megduplázásán van, hanem:
The urgent need for a significant change to our strategy and the way that we think and operate.
Azt nem tudom, hogy ez hogy fog sikerülni, annyira kilátástalannak tűnik a helyzet. De hadd mondjam, hogy Irakban is ugyanilyen kilátástalannak tűnt a helyzet 2006-ban vagy 2007-ben.
Az ISAF-ről szólva két területen kell fejlődnie a COIN warfare területén:
- protecting people and building relationship with them
- még hatékonyabbá és gördülékenyebbé tenni a ISAF irányítását
Az új stratégiának négy alapelemét határozza meg McChrystal, mindegyiknek lehet magyar vonatkozása:
1. Afgán biztonsági erőkkel erősebb kiterjedtebb, szorosabb kapcsolat
2. prioritize responsive and accountable governance
3. gain the iniative and reverse the insurgency's momentum
4. Prioritize avaibale resources to those critical areas where the population is most threatened
Ez a rész kimaradt múltkor, mikor a magyar COIN-ról írtam. Nos akkor még egyszer visszatérve a témára, lássuk a miben kellene változtatni.
1. Talán még az első tart legelőrébb, vannak rendőrkiképzők és egy OMLT. Még kellene néhány extra rendőr, egy Police OMLT (POMLT) és javasolnék a rendőrségi irányítás részére némi kapacitásbővítést. Nyilvántartások létrehozása mondjuk, ahol a jelenlegi és volt rendőröket lehet számon tartani, meg a fegyvereket. Persze lehet ez már van.
2. Hát ebben nem tudom hol tartunk, vagy mennyire érezzük feladatunknak a helyi dolgokba való beleszólást. Szerintem semennyire, vagy kerüljük amennyire csak lehet. Ezen is lehet változtatni kellene, mert a logika az, hogy ha jobb a kormányzás, jobban sajátjuknak érzik az emberek és azzal mindenki jól jár.
3. Hát ez valami sokkal aktívabb fellépést jelentene a felkelők ellen Baghlan tartományban. A PRT ez nem nagyon csinálta eddig sem. Meg kellene néznem, hogy mire van joga, de hát a jogszabályokon túl itt már igazi komoly kérdésekről van szó, hogy mint hogy mit bír haditechnikailag, mennyire mer elmenni a hazai politikai vezetés az áldozatvállalásban, mennyire hosszútávon tudnánk fenntartani pl. egy ilyen erőkifejtést, elégséges-e a létszám egy aktívabb fellépéshez, jelenléthez.
4. Prioritize avaibale resources... Ez nálunk azt jelentené, hogy a Baghlan Jadidra kiemelt figyelmet kellene fordítani mind katonai, mind politikai, mind fejlesztési értelemben. A lassú koordinálás, a bürokrácia sajnos ebben az értelemben sem teszi lehetővé, hogy időben reagáljunk a változásokra.
Mindegy. Az első dokumentum címe: ISAF Commander's Counterinsurgency Guidance. És az első két mondat mindjárt mellbevágóan érzékelteti a váltás lényegét:
The people is the mission. The conflinct will be won by persuading the population not by destroying the enemy.
Ez biztos vérlázító lehet egy katonának, akivel egészen addig azt gyakoroltatták, hogy hogyan kell bekeríteni, lerohanni, támadni és ellentámadni stb. Persze erre a tudására ezután is szüksége lesz, de az lesz a minimum. Mert e fellépéshez valami teljesen szokatlan logikára lesz szükség. Van egy példa, hogy ha van 10 ellenségem és megölök kettőt akkor az egyenlet eredménye nem 8 lesz, hanem 15 vagy 20. Miért? Mert a sajátos törzsi, kláni családi összefonódások után ennyi plusz ember akar majd bosszútállni rajtam. Akkor nem szabad lőni, ha támadnak ránk? De szabad, persze, csak annak tudatában lett, annyira engedd el magad amikor akcióba kerülsz.
Persze teljesen másképp olvassa egy amerikai katona meg egy német vagy magyar (ha olvassa). Mert egy nem-amerikainak teljesen természetes, hogy nem lövünk mindenre ami mozog, vagy nem reagál azonnal. ebből a szempontból az európai hadseregek, talán a kiképzésük és fegyverhasználati szabályzatuk is sokkal visszafogottabb.
Ami az egész útmutatással nekem probléma, hogy (a fentiek miatt is) leginkább az amerikai katonákhoz szól (jó kétszer annyian vannak, mint az összes többi), mert csak gondoljuk meg, hogyan lehet ezt beépíteni egy kint levő, felkészített magyar PRT tevékenységébe, vagy hogyan és miként lehet beépíteni a következő PRT felkészítésébe túl azon, hogy valaki elmondja nekik egy előadásban, hogy ez van és ezt írták benne. Mondom érthetetlen, mert mi egyébként is nagyon óvatosan lövünk és vigyázunk az afgánokra.
A másik dokumentum McChrystal tábornok 60 napos jelentése. A elnevezés kicsit félrevezető, de nem találtam jobbat. Mondják ezt 60 days assessment-nek de a írás tárgya a COMISAF Initial Assessment címe viseli. Szerencsénkre és az amerikai média dicsőségére a dokumentum - igaz kissé meghúzva - eljutott a Washington Posthoz, amely feltette a weboldalára.
2 részből áll, egy 30 oldalas jelentésből és egy másik 30 oldalas mellékletekből. Az írás olyan húsbavágó kérdésekre kereste a választ, mint hogy:
- Can ISAF achive the mission (ez azért más mintha azt írom, nyerhet-e)
- Ha igen, hogyan?
- Mi szükséges ehhez?
Nem elemezem ki a dokumentumot, mert ezért nem fizet senki, de az egyik lényeg a 1-1. oldal közepén van, ahol lényegében azt mondja a szerző, hogy bár kiegészítő erőforrásokra szükség van, a hangsúly nem pusztán az erőfeszítések megduplázásán van, hanem:
The urgent need for a significant change to our strategy and the way that we think and operate.
Azt nem tudom, hogy ez hogy fog sikerülni, annyira kilátástalannak tűnik a helyzet. De hadd mondjam, hogy Irakban is ugyanilyen kilátástalannak tűnt a helyzet 2006-ban vagy 2007-ben.
Az ISAF-ről szólva két területen kell fejlődnie a COIN warfare területén:
- protecting people and building relationship with them
- még hatékonyabbá és gördülékenyebbé tenni a ISAF irányítását
Az új stratégiának négy alapelemét határozza meg McChrystal, mindegyiknek lehet magyar vonatkozása:
1. Afgán biztonsági erőkkel erősebb kiterjedtebb, szorosabb kapcsolat
2. prioritize responsive and accountable governance
3. gain the iniative and reverse the insurgency's momentum
4. Prioritize avaibale resources to those critical areas where the population is most threatened
Ez a rész kimaradt múltkor, mikor a magyar COIN-ról írtam. Nos akkor még egyszer visszatérve a témára, lássuk a miben kellene változtatni.
1. Talán még az első tart legelőrébb, vannak rendőrkiképzők és egy OMLT. Még kellene néhány extra rendőr, egy Police OMLT (POMLT) és javasolnék a rendőrségi irányítás részére némi kapacitásbővítést. Nyilvántartások létrehozása mondjuk, ahol a jelenlegi és volt rendőröket lehet számon tartani, meg a fegyvereket. Persze lehet ez már van.
2. Hát ebben nem tudom hol tartunk, vagy mennyire érezzük feladatunknak a helyi dolgokba való beleszólást. Szerintem semennyire, vagy kerüljük amennyire csak lehet. Ezen is lehet változtatni kellene, mert a logika az, hogy ha jobb a kormányzás, jobban sajátjuknak érzik az emberek és azzal mindenki jól jár.
3. Hát ez valami sokkal aktívabb fellépést jelentene a felkelők ellen Baghlan tartományban. A PRT ez nem nagyon csinálta eddig sem. Meg kellene néznem, hogy mire van joga, de hát a jogszabályokon túl itt már igazi komoly kérdésekről van szó, hogy mint hogy mit bír haditechnikailag, mennyire mer elmenni a hazai politikai vezetés az áldozatvállalásban, mennyire hosszútávon tudnánk fenntartani pl. egy ilyen erőkifejtést, elégséges-e a létszám egy aktívabb fellépéshez, jelenléthez.
4. Prioritize avaibale resources... Ez nálunk azt jelentené, hogy a Baghlan Jadidra kiemelt figyelmet kellene fordítani mind katonai, mind politikai, mind fejlesztési értelemben. A lassú koordinálás, a bürokrácia sajnos ebben az értelemben sem teszi lehetővé, hogy időben reagáljunk a változásokra.
Egy szónak is száz a vége, a magyar COIN-hoz a jelenleginél sokkal aktívabb, eltökéltebb megerősített, és politikailag jobban támogatott PRT-ra lenne szükség. Ezek pedig nem adottak az elkövetkező egy évben (ott kezdődik, hogy csak egy-egy évre hosszabbítgatjuk a mandátumunkat), amikor gyors szükség lenne rá. Bár tudom, hogy velünk mindig elégedett a NATO, ha nem javul a helyzet északon előbb utóbb kaphatunk egy társakat a PRT-ba pl. az amerikaiktól, akik aztán majd jönnek és megpróbálják megoldani a dolgokat.
szerda, október 14, 2009
Amerikai vita és írások a létszámemelésről, kiképzésről
Először is azzal kezdeném, hogy mintha megint csak a dolgok feléről szólnának a riportok. Kb. két hete az jön a hírekből, hogy McChrystal tábornok az ISAF parancsnoka 40.000 újabb katonát a háború sikeres folytatásához, miközben csak kevesebb mint egy éve érkezett (még mindig érkezik) 17.000+4000 katona (most kiderült még másik 13000 is érkezett a többiek támogatására. Állítólag ez normális)
Szóval mindenki ezt a 40.000-t súlykolta, mikor egyszer csak arról kezdenek írni az újságírók, hogy valójában a tábornok több opciót is letett az elnök elé, mindegyik más és más számú katonáról szól. Két cikket találtam idáig: War Council Meets on Afghan Strategy (WSJ) és a High end of troop request for Afghanistan: 60,000-plus (CSM). Ezekből kiderül az első két opció
1: 60.000 katona
2. 40.000 katona
De nem világos a harmadik? Talán 10.000 talán 20.000 katona? Egyik sem mindegy, de a legidegesítőbb, hogy erről miért nem írnak.
Az amerikai elnöknek hamar döntést kell hozni, nem tűnhet bizonytalannak, erre Amerikában külön adnak. Ám a létszámemelésnek vannak ellenzői saját pártján és saját vezetésén belül. Ennek élén saját alelnöke, Joe Biden áll. A másik tábor elképzelése szerint nincs szükség a növelésre, hanem vissza kell állni a Bush időszak korlátozott anti terrorista missziójára. Precíziós légicsapások, special forces akciók, max 20.000 fő, nem 60000 (most) vagy 100 ezer (tervezett). Itt egy elképzelés, hogy ez hogy is nézne ki (persze nem hivatalos): What a CT mission in Afghanistan would actually look like
Szerintem téved egy pár dologban, de mindegy.
Amíg Obama-elnök a a csapatnövelés mértékén gondolkodik, történt még pár fontos dolog. Először is új főparancsnokot neveztek ki a CSTC-A és a NATO Taraining Mission-Afgahanistan élére. Az előbbi a korábbi amerikai művelet volt a biztonsági erők képzésére. A 60 éves NATO csúcson 2009 tavaszán a tagországok megegyeztek arról, hogy a NATO is indít kiképző missziót (gondolom valamennyire itt az iraki tapasztalatok szerepet játszottak.
Miért fontos ez? Mert ebbe a NTM-A-ba minden eddigi kiképző missziót beletesznek. A lényeg CSTC-A, de ide jön a OMLT-k, a különböző rendőrségi kiképző programok, az amerikai ETT (saját OMLT verzió).
Mit írt a NYT?: The effort is a major shift for NATO, which had kept clear of civilian training missions, fearing they would undermine its military role. NATO said it would also increase training of the Afghan National Army...
A three-star American general, who will be appointed this month, will command the police and army training missions. The United States will pay most of the bill for 2009, which will total $7 billion. NATO diplomats said the cost for 2010 would be about $17 billion.
És ki is nevezték az új tábornokot William B. Caldwell személyében. Miért fontos ez is? Mert arról a posztról érkezik, ahonnan Petreaus is nekivágott az iraki rendezésnek, a surge-nek. U.S. Army Combined Arms Center éléről, mindkettőjük feladata az amerikai hadsereg intézményes tanulásának az irányítása volt. Persze megjárta Irakot a 82-esek élén, van tapasztalata, de az utóbbi éveket (2007 óta) a kiképzéssel és a lesson learned dolgokkal tölti. Egyértelműen az új generációs főtisztek közé tartozik, akiről úgy tűnik érti a COIN-t. Itt egy tanulmánya tavaly nyárról.
Petreaus és Caldwell karrierje (meg még egy pár más főtiszté egyébként érdekes összefüggéseket mutat. A Survival előző számában van egy cikk (Learning Under Fire: Progress and Dissent in the US Military), ami arról szól, hogy hogyan tanul intézményesen az amerikai hadsereg, milyen tényezők korlátozták, hogy úgy ment bele ebbe a háborúba, ahogy belement.
Amit ki akarok emelni, hogy Petraeus kiemelése és a U.S. Army Combined Arms Center élére állítása volt. A cikk szerint szokatlan volt, hogy egy sikeres tábornokot egy ilyen kvázi oktatási, elméleti posztra osztottak be és lehetővé tették számára a saját és mások tapasztalatainak feldolgozását, bedolgozását a doktrinákba. Caldweel ugyanezen a pályán mozog, és szerintem még hallani fogunk róla később is.
Szóval mindenki ezt a 40.000-t súlykolta, mikor egyszer csak arról kezdenek írni az újságírók, hogy valójában a tábornok több opciót is letett az elnök elé, mindegyik más és más számú katonáról szól. Két cikket találtam idáig: War Council Meets on Afghan Strategy (WSJ) és a High end of troop request for Afghanistan: 60,000-plus (CSM). Ezekből kiderül az első két opció
1: 60.000 katona
2. 40.000 katona
De nem világos a harmadik? Talán 10.000 talán 20.000 katona? Egyik sem mindegy, de a legidegesítőbb, hogy erről miért nem írnak.
Az amerikai elnöknek hamar döntést kell hozni, nem tűnhet bizonytalannak, erre Amerikában külön adnak. Ám a létszámemelésnek vannak ellenzői saját pártján és saját vezetésén belül. Ennek élén saját alelnöke, Joe Biden áll. A másik tábor elképzelése szerint nincs szükség a növelésre, hanem vissza kell állni a Bush időszak korlátozott anti terrorista missziójára. Precíziós légicsapások, special forces akciók, max 20.000 fő, nem 60000 (most) vagy 100 ezer (tervezett). Itt egy elképzelés, hogy ez hogy is nézne ki (persze nem hivatalos): What a CT mission in Afghanistan would actually look like
Szerintem téved egy pár dologban, de mindegy.
Amíg Obama-elnök a a csapatnövelés mértékén gondolkodik, történt még pár fontos dolog. Először is új főparancsnokot neveztek ki a CSTC-A és a NATO Taraining Mission-Afgahanistan élére. Az előbbi a korábbi amerikai művelet volt a biztonsági erők képzésére. A 60 éves NATO csúcson 2009 tavaszán a tagországok megegyeztek arról, hogy a NATO is indít kiképző missziót (gondolom valamennyire itt az iraki tapasztalatok szerepet játszottak.
Miért fontos ez? Mert ebbe a NTM-A-ba minden eddigi kiképző missziót beletesznek. A lényeg CSTC-A, de ide jön a OMLT-k, a különböző rendőrségi kiképző programok, az amerikai ETT (saját OMLT verzió).
Mit írt a NYT?: The effort is a major shift for NATO, which had kept clear of civilian training missions, fearing they would undermine its military role. NATO said it would also increase training of the Afghan National Army...
A three-star American general, who will be appointed this month, will command the police and army training missions. The United States will pay most of the bill for 2009, which will total $7 billion. NATO diplomats said the cost for 2010 would be about $17 billion.
És ki is nevezték az új tábornokot William B. Caldwell személyében. Miért fontos ez is? Mert arról a posztról érkezik, ahonnan Petreaus is nekivágott az iraki rendezésnek, a surge-nek. U.S. Army Combined Arms Center éléről, mindkettőjük feladata az amerikai hadsereg intézményes tanulásának az irányítása volt. Persze megjárta Irakot a 82-esek élén, van tapasztalata, de az utóbbi éveket (2007 óta) a kiképzéssel és a lesson learned dolgokkal tölti. Egyértelműen az új generációs főtisztek közé tartozik, akiről úgy tűnik érti a COIN-t. Itt egy tanulmánya tavaly nyárról.
Petreaus és Caldwell karrierje (meg még egy pár más főtiszté egyébként érdekes összefüggéseket mutat. A Survival előző számában van egy cikk (Learning Under Fire: Progress and Dissent in the US Military), ami arról szól, hogy hogyan tanul intézményesen az amerikai hadsereg, milyen tényezők korlátozták, hogy úgy ment bele ebbe a háborúba, ahogy belement.
Amit ki akarok emelni, hogy Petraeus kiemelése és a U.S. Army Combined Arms Center élére állítása volt. A cikk szerint szokatlan volt, hogy egy sikeres tábornokot egy ilyen kvázi oktatási, elméleti posztra osztottak be és lehetővé tették számára a saját és mások tapasztalatainak feldolgozását, bedolgozását a doktrinákba. Caldweel ugyanezen a pályán mozog, és szerintem még hallani fogunk róla később is.
kedd, október 13, 2009
Afganisztán konferencia Budapesten
A Magyar Külügyi Intézet Afganisztán konferenciát tart pénteken. A két panelben ott lesz majdnem mindenki aki érdekelt az afganisztáni magyar szerepvállalásban.
A konferencia teljesen ingyenes, lehet, de nem kell regisztrálni, és biztos vagyok benne, hogy nagyon érdekes lesz. Kiderül belőle, hogy mit csinál Magyarország a Baghlan tartományban és arról is szó lesz, hogy mi a helyzet ma általában Afganisztánban. Ez itt program:
9.30–9.40 Üdvözlés: Szabó Vilmos államtitkár (Külügyminisztérium)
9.40–11.20 Kérdőjelek Afganisztán jövője körül
Moderátor: Terényi János igazgató (Magyar Külügyi Intézet)
Nyitó előadás:
-Gyarmati István igazgató (Demokratikus Átalakulásért Intézet):
A nemzetközi közösség új stratégiája Afganisztánban: Van még remény?
-Hegyesi Ferenc (KüM Biztonságpolitikai és Non-proliferációs Főosztály):
Magyarország és a NATO szerepvállalásának jövője – Merre tovább?
-Katona Magda igazgató (Afganisztánért Alapítvány):
Afganisztán választások között
-Wagner Péter (Magyar Külügyi Intézet):
Biztonság és fejlesztés Afganisztánban és Baghlán tartományban, avagy mire megoldás a katonai létszámnövelés?
-Kotricz János alezredes (IRM Nemzetközi Oktatási Központ):
Rendőrképzési kísérletek Baghlán tartományban
11.10–11.30 Kávészünet
11.30–12.50 A magyar nemzetközi fejlesztési együttműködés eredményei Baghlán tartományban
Moderátor: Wagner Péter (Magyar Külügyi Intézet)
Nyitó előadás:
-Bali József szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium):
A civil–katonai együttműködés Baghlán tartományban
-Tomaj Dénes főosztályvezető (KüM Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Főosztály):
A magyar fejlesztési együttműködés Baghlán tartományban
-Kiss Zoltán osztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium):
A Földművelésügyi Minisztérium projektjei Baghlánban
-Ladányi Éva főosztályvezető (OKM Kulturális és Oktatási Szakdiplomáciai Főosztály):
Magyar–afgán oktatási kapcsolatok
-Boldizsár Gábor ezredes (HM Civil–katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ):
A PRT katonai kontingens tevékenysége Baghlán tartományban
-Köles Sándor programigazgató (Nemzetközi Demokratikus Átalakulásért Központ):
Az ICDT Afganisztánban
-Gál Dávid (Baptista Szeretetszolgálat):
A Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány egészségügyi programjai Baghlánban
12.50–13.00 Zárszó
13.00–14.00 Hideg büfé
A konferencia teljesen ingyenes, lehet, de nem kell regisztrálni, és biztos vagyok benne, hogy nagyon érdekes lesz. Kiderül belőle, hogy mit csinál Magyarország a Baghlan tartományban és arról is szó lesz, hogy mi a helyzet ma általában Afganisztánban. Ez itt program:
9.30–9.40 Üdvözlés: Szabó Vilmos államtitkár (Külügyminisztérium)
9.40–11.20 Kérdőjelek Afganisztán jövője körül
Moderátor: Terényi János igazgató (Magyar Külügyi Intézet)
Nyitó előadás:
-Gyarmati István igazgató (Demokratikus Átalakulásért Intézet):
A nemzetközi közösség új stratégiája Afganisztánban: Van még remény?
-Hegyesi Ferenc (KüM Biztonságpolitikai és Non-proliferációs Főosztály):
Magyarország és a NATO szerepvállalásának jövője – Merre tovább?
-Katona Magda igazgató (Afganisztánért Alapítvány):
Afganisztán választások között
-Wagner Péter (Magyar Külügyi Intézet):
Biztonság és fejlesztés Afganisztánban és Baghlán tartományban, avagy mire megoldás a katonai létszámnövelés?
-Kotricz János alezredes (IRM Nemzetközi Oktatási Központ):
Rendőrképzési kísérletek Baghlán tartományban
11.10–11.30 Kávészünet
11.30–12.50 A magyar nemzetközi fejlesztési együttműködés eredményei Baghlán tartományban
Moderátor: Wagner Péter (Magyar Külügyi Intézet)
Nyitó előadás:
-Bali József szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium):
A civil–katonai együttműködés Baghlán tartományban
-Tomaj Dénes főosztályvezető (KüM Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Főosztály):
A magyar fejlesztési együttműködés Baghlán tartományban
-Kiss Zoltán osztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium):
A Földművelésügyi Minisztérium projektjei Baghlánban
-Ladányi Éva főosztályvezető (OKM Kulturális és Oktatási Szakdiplomáciai Főosztály):
Magyar–afgán oktatási kapcsolatok
-Boldizsár Gábor ezredes (HM Civil–katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ):
A PRT katonai kontingens tevékenysége Baghlán tartományban
-Köles Sándor programigazgató (Nemzetközi Demokratikus Átalakulásért Központ):
Az ICDT Afganisztánban
-Gál Dávid (Baptista Szeretetszolgálat):
A Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány egészségügyi programjai Baghlánban
12.50–13.00 Zárszó
13.00–14.00 Hideg büfé
szerda, október 07, 2009
Fejlesztés 2008
Itt vannak a fontos dokumentumok.
A MÖSZ már korábban kijött vele, de múlt idézésnek ide teszem a 2008-as beszámolójukat, ahol nagy részletességgel írnak a 2008-as projektekről. Mindenről szó van benne, de minket az afgánok érdekelnek.
Ez a Küm 2008-as fejlesztési beszámolója. Itt is sok mindenről van adat, de Afganisztán kapcsán a fontos részletek ott vannak. Átlátható viszonylag az egész.
2009-ben az NGO-kra szánt keretet csökkentették. Szerintem ezen már puffogtam valahol, mjad még talán visszatérek. Az idei csökkentett keretből kiírták az NGO-k számára a csökkentett keretet: 93 millió forintot, ami nevetségesen kevés. Végeredmény október 15-e után.
A tervek szerint 2010-ben sem lesz jobb a helyzet. Marad a 459 millió forint baghláni fejlesztésre.
Mindeközben az EU maga is hozzájárult, hogy kicsinységünket jobban átérezzük. Az ún. Blue Book-ban összegyűjtötték, hogy az EU és az egyes tagországok egyenként mennyit fordítottak Afganisztánra. Ezek hivatalos adatok, a fejezeteket az adott országok készítették el.
A MÖSZ már korábban kijött vele, de múlt idézésnek ide teszem a 2008-as beszámolójukat, ahol nagy részletességgel írnak a 2008-as projektekről. Mindenről szó van benne, de minket az afgánok érdekelnek.
Ez a Küm 2008-as fejlesztési beszámolója. Itt is sok mindenről van adat, de Afganisztán kapcsán a fontos részletek ott vannak. Átlátható viszonylag az egész.
2009-ben az NGO-kra szánt keretet csökkentették. Szerintem ezen már puffogtam valahol, mjad még talán visszatérek. Az idei csökkentett keretből kiírták az NGO-k számára a csökkentett keretet: 93 millió forintot, ami nevetségesen kevés. Végeredmény október 15-e után.
A tervek szerint 2010-ben sem lesz jobb a helyzet. Marad a 459 millió forint baghláni fejlesztésre.
Mindeközben az EU maga is hozzájárult, hogy kicsinységünket jobban átérezzük. Az ún. Blue Book-ban összegyűjtötték, hogy az EU és az egyes tagországok egyenként mennyit fordítottak Afganisztánra. Ezek hivatalos adatok, a fejezeteket az adott országok készítették el.
vasárnap, október 04, 2009
Pár gondolat a magyar COIN-ról
Miközben a németeket és Kunduzt érő támadások mit sem csökkennek, felreppent a hír, hogy a 17000 fős amerikai kontingens emelés utolsó tétele már lehet, hogy északra és nyugatra fog menni. Imam Shahib járásban négy halott, 20 sebesült egy motoros merénylő által, egy nappal korábban a tálibok két üzemanyag szállító teherautót térítettek el és gyújtottak fel.
Szóval jöhetnek északra az amerikaiak. Hova jönnének? A problémás helyekre.
Azok hol vannak? Badghis és Farjab határás és Kunduz és Baghlan határán.
Az előbbi spanyol/norvég terület, a utóbbi német/magyar terület. Tekintve, hogy a magyar PRT mostanában nem nagyon aktívoskodik a tálibok üldözésében (igen valaki másolja be, hogy ez benne van-a mandátumunkban), az merült fel benne, hogy ide is jöhetnek. Nyilvánvaló célpont lehetünk, fogalmazzunk így.
Nem cserélnek le minket, annál sokkal jobbak, hasznosabbak vagyunk. Már ismerjük a környéket, van rengeted infonk. Lehet a felkelőket is pontosan ismerjük, csak nincs kapacitásunk hozzájuk nyúlni.
De most nem is ez a új cél. A lakosságot kell megnyerni, nem a felkelőket kiiktatni (egyszerűsítettem). Ilyen esetben pl ésszerű lenne egy FOB-t egy Forward Operating Base-t létrehozni Baghlan Dzsadidban. És egyet persze Ali Abadban, a túloldalon.
A felkelők Kunduzban támadnak, nálunk pihennek. Nem tudom. Feltételezem abból kiindulva, hogy ott vannak akciókról hírek, itt meg nincsenek.
A honvédség nincs abban az állapotban, hogy egy FOB-t hozzon létre Baghlan Dzsadidban, pedig az ISAF parancsnok új iránymutatásával és 60 napos assesmentjével ezek állnának összhangban.
Egy FOB a város közepén, bele egy rendőr OMLT, hogy ne csak kiképezzük a rendőröket, hanem velük is maradjunk. A Baghlani-Jadidi rendőröket egyébként a tartományban egyedül FDD-zték az amerikaiak (így mondják szakmai körökben), azaz kimosták, rostálták, újraképezték és kistafírozták őket. Talán még tavaly, vagy tavasszal.
Mi maradt belőlük? Nem tudni, a tálibok már egyébként is eléggé leamortizálhatták őket, elég csak a júliusi harcokra, a választások napján történt lerohanásra, meg a sok ki eseményre gondolni, amiről sosem értesülünk.
OK. Szóval FOB, rendőrségi OMLT, FDD-zett ANP, egy egységnyi ISAF katona (szakasz? két szakasz? nem egy full bázis kell), és a fejlesztési szakember és CIMIC és fejlesztési pénz. Mindezeket odakészíteni előre, és mikor bemegyünk nyomni, ezt is, a bizalomépítést is, a jelenlétet is.
Itt már az ink spot, vagy oil blot (vagy ezek variációja) stratégiánál vagyunk, ami counterinsurgency-ben állítólag ősi mint a ...
A hollandok finom dicséretet is kaptak érte Uruzgánban.
Az egészet koordinálva itthon a HM, Küm (fejlesztés), IRM. Az egészet totálban koordinálva a németekkel, a túloldalon. Ez lenne a mcchrystal-i szellemiségű magyar COIN.
De persze nem lesz. Nincs politikai akarat, szándék. Szerintem a katonák még bevállalnák, de nincs rá pénz se, felszerelés se. A rendőrök is ott lennének, de az egész pályáztatási rendszer alkalmatlan erre, nincs benne ennyi rugalmasság. Egy évvel előre el kell dönteni, hogy mire, mit hol költünk el a fejlesztések keretében (a rendőrök is Küm pénzből mennek), így most dől el, hogy jövőre mit hova, mennyit.
Megoldás? Jönnek az amik és a két tartomány, két járásában megcsinálják ezeket.
Micsoda eszme futtás onnan indulva, hogy jönnek északra is katonák :)
Megjegyzés: A fenti gondolatok szigorúan a magánvéleményemet képezik és csak a fantáziámban léteznek.
Szóval jöhetnek északra az amerikaiak. Hova jönnének? A problémás helyekre.
Azok hol vannak? Badghis és Farjab határás és Kunduz és Baghlan határán.
Az előbbi spanyol/norvég terület, a utóbbi német/magyar terület. Tekintve, hogy a magyar PRT mostanában nem nagyon aktívoskodik a tálibok üldözésében (igen valaki másolja be, hogy ez benne van-a mandátumunkban), az merült fel benne, hogy ide is jöhetnek. Nyilvánvaló célpont lehetünk, fogalmazzunk így.
Nem cserélnek le minket, annál sokkal jobbak, hasznosabbak vagyunk. Már ismerjük a környéket, van rengeted infonk. Lehet a felkelőket is pontosan ismerjük, csak nincs kapacitásunk hozzájuk nyúlni.
De most nem is ez a új cél. A lakosságot kell megnyerni, nem a felkelőket kiiktatni (egyszerűsítettem). Ilyen esetben pl ésszerű lenne egy FOB-t egy Forward Operating Base-t létrehozni Baghlan Dzsadidban. És egyet persze Ali Abadban, a túloldalon.
A felkelők Kunduzban támadnak, nálunk pihennek. Nem tudom. Feltételezem abból kiindulva, hogy ott vannak akciókról hírek, itt meg nincsenek.
A honvédség nincs abban az állapotban, hogy egy FOB-t hozzon létre Baghlan Dzsadidban, pedig az ISAF parancsnok új iránymutatásával és 60 napos assesmentjével ezek állnának összhangban.
Egy FOB a város közepén, bele egy rendőr OMLT, hogy ne csak kiképezzük a rendőröket, hanem velük is maradjunk. A Baghlani-Jadidi rendőröket egyébként a tartományban egyedül FDD-zték az amerikaiak (így mondják szakmai körökben), azaz kimosták, rostálták, újraképezték és kistafírozták őket. Talán még tavaly, vagy tavasszal.
Mi maradt belőlük? Nem tudni, a tálibok már egyébként is eléggé leamortizálhatták őket, elég csak a júliusi harcokra, a választások napján történt lerohanásra, meg a sok ki eseményre gondolni, amiről sosem értesülünk.
OK. Szóval FOB, rendőrségi OMLT, FDD-zett ANP, egy egységnyi ISAF katona (szakasz? két szakasz? nem egy full bázis kell), és a fejlesztési szakember és CIMIC és fejlesztési pénz. Mindezeket odakészíteni előre, és mikor bemegyünk nyomni, ezt is, a bizalomépítést is, a jelenlétet is.
Itt már az ink spot, vagy oil blot (vagy ezek variációja) stratégiánál vagyunk, ami counterinsurgency-ben állítólag ősi mint a ...
A hollandok finom dicséretet is kaptak érte Uruzgánban.
Az egészet koordinálva itthon a HM, Küm (fejlesztés), IRM. Az egészet totálban koordinálva a németekkel, a túloldalon. Ez lenne a mcchrystal-i szellemiségű magyar COIN.
De persze nem lesz. Nincs politikai akarat, szándék. Szerintem a katonák még bevállalnák, de nincs rá pénz se, felszerelés se. A rendőrök is ott lennének, de az egész pályáztatási rendszer alkalmatlan erre, nincs benne ennyi rugalmasság. Egy évvel előre el kell dönteni, hogy mire, mit hol költünk el a fejlesztések keretében (a rendőrök is Küm pénzből mennek), így most dől el, hogy jövőre mit hova, mennyit.
Megoldás? Jönnek az amik és a két tartomány, két járásában megcsinálják ezeket.
Micsoda eszme futtás onnan indulva, hogy jönnek északra is katonák :)
Megjegyzés: A fenti gondolatok szigorúan a magánvéleményemet képezik és csak a fantáziámban léteznek.
péntek, október 02, 2009
Elfelejtettem
A tegnapi poszt magvas gondolataival ébredtem ma reggel (hiába, mindenkinek más a hobbija). Igazából az a szörnyű ebben az öndicsérésben (persze nem akarom túldimenzionálni a egy beszéd jelentőségét), hogy amíg nem ismerjük be a hibáinkat, addig nem is fogunk tanulni semmit a hibáinkból.
Az pedig nem beismerés, ha egymás között katonák megbeszéljük ezt, ha a következő felkészítésnek elmondjuk éppen amire emlékszünk. Nem. Ezeket le kell írni, ki kell elemezni, elérhetővé kell tenni a többi katona számára is. Nem ragozom. Ha nincs beismerés, nincs tanulás.
Az pedig nem beismerés, ha egymás között katonák megbeszéljük ezt, ha a következő felkészítésnek elmondjuk éppen amire emlékszünk. Nem. Ezeket le kell írni, ki kell elemezni, elérhetővé kell tenni a többi katona számára is. Nem ragozom. Ha nincs beismerés, nincs tanulás.
csütörtök, október 01, 2009
Ezt az optimizmust!
Reggel már felkaptam a fejemet a hírre, reggelizés közben. Most megnéztem, és tényleg pontos volt a rádió. A PRT-6 visszafogadó ünnepségén a honvédelmi miniszter valami olyan dicshimnuszt zengett a magyar jelenlétről, hogy az valami. Nem tudom, talán új beszédírója van, aki egy tavalyi, tavalyelőtti beszédet vett elő? Vagy régi van, és ő vette elő a ideje múlt szöveget. Itt van ez:
A miniszter kiemelte: a honvédség alakulatai a NATO első számú missziójának tagjaként három éve teljesítenek eredményesen szolgálatot Afganisztánban. Jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az országban erősödhessen a közbiztonság, elindulhasson a demokratikus intézményrendszer kialakítása, az ottani hadsereg és a rendőrség felkészülhessen feladatai ellátására, valamint megkezdődhessen az ország intézményrendszerének újjáépítése.
Ugye a közbiztonság konkrétan nem erősödött, hanem rosszabbodott. Ez annyira nyilvánvaló, hoyg egyszerűen nem is értem. A tartományban történt robbantások, merényletek, támadások nem ezt mutatják. A hadsereg kiképzése nem az PRT feladata, hanem az OMLT-jé, a rendőrség pedig semmivel nem lett jobb (bár az is rendőrök dolga elvileg). És ez az intézményrendszer újjáépült? OK, fizikálisan biztos hozzájárultunk, ezt elismerem.
Ennek a beszédnek megint olyan hurrá-hangulata van, hogy az embernek az az érzése, hogy miközben Afganisztán egészében minden rosszabb (lásd ISAF főparancsnok, lásd német tartományok stb) addig Baghlán kis szigetként virágzik.
Aztán ezt a választás dolgot külön nem érti az ember: A tárca vezetője ünnepi beszédében külön kitért arra, hogy a magyar katonák a nemzetközi erők részeként hibátlanul biztosították az augusztusi afganisztáni elnök- és önkormányzati választást, ami egy biztonságos ország létre jöttét jelentheti. A jó együttműködés, az erőteljes fellépés eredményeként kordában tartották az indulatokat, s az afgán többség pedig voksaival bizonyíthatta, hogy demokráciát szeretne, s nem fegyverrel akarja a jobb életet jelentő megoldást - tette hozzá.
Kiment extra negyven katona a választások idejére (még talán kint is vannak). Én úgy tudtam, hogy a választás napján az ISAF mindenhol visszahúzódott a táboraiba, hogy nem legyen még a gyanúja se semmilyen interferenciának. Mi mint a fenti példa is mutatja, lehet, hogy ezt a gyakorlattal ellentételesen csináltuk, és kirajzottunk biztosítani a választást. Ebben az esetben viszont nem tudom akkor mennyiben játszottak vagy nem játszottak szerepet a magyar katonák abban, hogy több órára lerohanták a tálibok Baghlan-Dzsadid várost.
Ha kint voltunk, akkor minden a feladatunk volt kivéve a szavazóurnák védelme (dicséret ezért).
Ha nem voltunk kint, akkor mi volt erőteljes fellépés?
Sikertörténet a magyar szerepvállalás. A németek tudnak önkritikusak lenni, a britek tudnak önkritikisak lenni, az amerikaiak, a kanadaiak tudnak önkritikusok lenni. Mi nem, de hová fog ez vezetni?
A miniszter kiemelte: a honvédség alakulatai a NATO első számú missziójának tagjaként három éve teljesítenek eredményesen szolgálatot Afganisztánban. Jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az országban erősödhessen a közbiztonság, elindulhasson a demokratikus intézményrendszer kialakítása, az ottani hadsereg és a rendőrség felkészülhessen feladatai ellátására, valamint megkezdődhessen az ország intézményrendszerének újjáépítése.
Ugye a közbiztonság konkrétan nem erősödött, hanem rosszabbodott. Ez annyira nyilvánvaló, hoyg egyszerűen nem is értem. A tartományban történt robbantások, merényletek, támadások nem ezt mutatják. A hadsereg kiképzése nem az PRT feladata, hanem az OMLT-jé, a rendőrség pedig semmivel nem lett jobb (bár az is rendőrök dolga elvileg). És ez az intézményrendszer újjáépült? OK, fizikálisan biztos hozzájárultunk, ezt elismerem.
Ennek a beszédnek megint olyan hurrá-hangulata van, hogy az embernek az az érzése, hogy miközben Afganisztán egészében minden rosszabb (lásd ISAF főparancsnok, lásd német tartományok stb) addig Baghlán kis szigetként virágzik.
Aztán ezt a választás dolgot külön nem érti az ember: A tárca vezetője ünnepi beszédében külön kitért arra, hogy a magyar katonák a nemzetközi erők részeként hibátlanul biztosították az augusztusi afganisztáni elnök- és önkormányzati választást, ami egy biztonságos ország létre jöttét jelentheti. A jó együttműködés, az erőteljes fellépés eredményeként kordában tartották az indulatokat, s az afgán többség pedig voksaival bizonyíthatta, hogy demokráciát szeretne, s nem fegyverrel akarja a jobb életet jelentő megoldást - tette hozzá.
Kiment extra negyven katona a választások idejére (még talán kint is vannak). Én úgy tudtam, hogy a választás napján az ISAF mindenhol visszahúzódott a táboraiba, hogy nem legyen még a gyanúja se semmilyen interferenciának. Mi mint a fenti példa is mutatja, lehet, hogy ezt a gyakorlattal ellentételesen csináltuk, és kirajzottunk biztosítani a választást. Ebben az esetben viszont nem tudom akkor mennyiben játszottak vagy nem játszottak szerepet a magyar katonák abban, hogy több órára lerohanták a tálibok Baghlan-Dzsadid várost.
Ha kint voltunk, akkor minden a feladatunk volt kivéve a szavazóurnák védelme (dicséret ezért).
Ha nem voltunk kint, akkor mi volt erőteljes fellépés?
Sikertörténet a magyar szerepvállalás. A németek tudnak önkritikusak lenni, a britek tudnak önkritikisak lenni, az amerikaiak, a kanadaiak tudnak önkritikusok lenni. Mi nem, de hová fog ez vezetni?
kedd, szeptember 29, 2009
Hollandia is kivonul - de hogyan!
A kivonulást már régóta tudjuk, mert bejelentették jó előre, ha jól emlékszem még 2008-ban vagy 2007-ben. Náluk a határidő 2010 augusztus volt. Egy-két éve sokat írtak a hollandokról Uruzgán tartományban, ahova áttelepültek Baghlanból. Én is írtam róla az OMLT-k kapcsán, a Baluch völgyben indított holland offenzíva kapcsán,amikor ott jártam a táborban a HM delegációval, Deh Rawud megtisztítására indított művelet kapcsán, vagy a Chora-i csata kapcsán. Ezek a helyek mind Uruzgánban vannak.
A holland jelenkét kapcsán feltétlenül érdemes még megemlíteni Marton Péterrel írt tanulmányunkat, amiben ő a uruzgáni holland fellépést vette górcsó alá.
Uruzgán kb olyan rossz hely volt 2 éve mint Helmand és Kandahár, és a hollandok (az ausztrálokkal együtt tegyük hozzá) képesek voltak valamennyit javítani a helyzeten. Ebben szerepet játszott a fejlesztési tevékenység és a kezdetben nagyon óvatos katonai fellépés. A NATO-ban sokan vádolták őket azzal, hogy nem szállnak rá a tálibokra, nem üldözik őket. A hollandok elképzelése az ink spot, olajpaca stratégia volt. A nagyobb település körzetekben próbálták megvetni jelenlétüket, hatékonyabb kormányzást, lojális rendőrséget kialakítani, és utána ezeket kiterjeszteni, ha kellett harcok árán is.
Most úgy tűnik az eredmény pozitív.
A felmérés nem a hollandok csinálták, hanem egy Tribal Liaison Office nevű NGOt bíztak meg vele, amely a törzsekkel foglalkozik Afganisztánban. A javulás elsősorban azokra a járásokra koncetrálódik, ahol a lakosság nagyobbik része él. Talán nem véletlen.
Persze a holland kormányban is vita arról, hogy hogyan tovább. Teljes kivonulás legyen, vagy maradjon egy egység az ANA képzésre. Az előbbi nézet szerint az 1500-2000 fős kontingens a 4 év alatt annyira kivérzett (nem szó szerint), hogy pihenésre van szükség. Fel kell tölteni a készleteket, rendbe kell hozni a haditechnikát, amelyet nagyon megviselt az elmúlt időszak. A hollandok vittek magukkal harckocsikat, nehéztüzérséget Uruzgánba, és a kandahári légibázison állomásozott néhány F-16-os, Apache, szállítóhelikopterek és C-130-as is.
Idevetem, hogy felvetődik bennem, hogy a magyar technika még meddig bírja? Mi is ott vagyunk 3 éve, nálunk is jelentkeznek ezek a problémák előbb utóbb.
A holland jelenlétről viszonylag dicsérő cikk jelent meg az Economistban. Egy idézet a hollnad megközelítésről, Péter említi:
Dutch army commanders have pursued an “ink-spot” approach, in which they focus on controlling the three central districts where 70% of the 627,000 population is concentrated. Other areas have been ceded, they say, until they can win popular support by demonstrating progress in the centre. General Middendorp points to recent success in the Baluchi Valley as proof that a “population-based” approach is bearing fruit. Dutch forces fought a long battle in the valley in late 2007, built patrol bases at either end of it and then stood back for a year, content to study the complex dynamics of the area from afar.
A másik, csak arról, hogy hogyan mérhető egy PRT eredményessége. Mi is átvehetnénk.
Since the Dutch arrived, the number of Uruzgan children in school has risen from 12,000 to 50,000; 100 health centres have been built; there are 31 doctors, up from just two; and infant mortality, still a horrifying 25%, has fallen from 36%.
A holland PRT kapcsán fontos megemlíteni a fejlesztési tevékenységet. Egészen pontosan volt egy Task Force Uruzgán egy erős battle grouppal és külön egy PRT-val. Ebben is több volt a katona persze, de ennek vezetője civil volt és diplomata személye mellett voltak vele fejlesztési szakemberek. Nem tudom csinált e külön CIMIC-et a battle group, de fejlesztést csak a PRT, civil szakemberekkel (fejlesztési szakemberekkel) és holland és más NGO-kkal. A harci csoport harcolt ha kellett, meg képezte a rendőröket, a PRT fejlesztett.
A USA külügy honlapja szerint: Another highlight is Afghanistan, where the Netherlands donated almost $116 million in 2008 through bilateral and multilateral channels; this is part of the Dutch commitment to provide a total of $311 million to Afghanistan from 2006-2008
Ennek egy része ment csak Uruzgánba, egy másik része mindenféle alapokba folyt be (LOPTA stb.)
A kanadai parlament weboldaláról: The Netherlands has contributed significant resources to reconstruction and development efforts in Afghanistan. Dutch development aid spending in Afghanistan was worth C$74 million in 2005 and C$107 million in 2006, with planned spending of C$113 million in 2007. Bilateral aid to Afghanistan accounted for 1.7% of Dutch ODA in 2004-2005, making it the 7th largest recipient country of bilateral aid. Since 2001, the Netherlands has provided emergency assistance and supported the Afghan government through the Afghanistan Reconstruction Trust Fund (ARTF). It helped organize the parliamentary and presidential elections, and has supported the fight against opium production and trafficking as well as the work of aid organizations in landmine clearance.
A holland 3D approach (diplomacy, defence and development) tette különlegessé a hollandok fellépését. Ez mindenkinél megvan, nekik azonban sikerült ezt valahogy szorosan integrálniuk és a fejlesztési szempontokat tenni az élre. Uruzgán nem volt jobb hely mint, Baghlan, nem volt nekik könnyebb.
Nem volt különlegesebb tapasztalatuk a civil-katonai együttműködésből háborús zónában, de három év alatt eljutottak oda, hogy az amerikai külügyminiszter a holland példát állította az amerikaiak elé. Ez azért többnek kell legyen mint udvariaskodás.
Holland jelenlétről végül egy 2 oldalas anyag egyenesen a londoni holland nagykövetségről: ausztrál jelenlét 770 fő, szlovákok 110 fő és OMLT is, franciák 70 fő. (a magyarokat is említi igaz). Fejlesztési dolgok kapcsán csak annyit idézek, amennyit muszáj. Azt vegyük benne észre, hogy nem egy éves single issue projektről van szó, hanem valami komplex, több területre kiterjedő dologról: In December 2007, the Netherlands signed a € 34 million contract with a development agency to improve market access for farmers, to set up small enterprises and cooperatives, to support the provincial and district administrations, and to organize the construction of an important road between Chora and Tarin Kowt to benefit trade and development in Uruzgan.
Talán még nem említettem, hogy Ausztrália gondolkodik a misszió átvételén. Marton Péter még egy éve írt az ausztrálokról, blogjából idézek:
A holland jelenkét kapcsán feltétlenül érdemes még megemlíteni Marton Péterrel írt tanulmányunkat, amiben ő a uruzgáni holland fellépést vette górcsó alá.
Uruzgán kb olyan rossz hely volt 2 éve mint Helmand és Kandahár, és a hollandok (az ausztrálokkal együtt tegyük hozzá) képesek voltak valamennyit javítani a helyzeten. Ebben szerepet játszott a fejlesztési tevékenység és a kezdetben nagyon óvatos katonai fellépés. A NATO-ban sokan vádolták őket azzal, hogy nem szállnak rá a tálibokra, nem üldözik őket. A hollandok elképzelése az ink spot, olajpaca stratégia volt. A nagyobb település körzetekben próbálták megvetni jelenlétüket, hatékonyabb kormányzást, lojális rendőrséget kialakítani, és utána ezeket kiterjeszteni, ha kellett harcok árán is.
Most úgy tűnik az eredmény pozitív.
A felmérés nem a hollandok csinálták, hanem egy Tribal Liaison Office nevű NGOt bíztak meg vele, amely a törzsekkel foglalkozik Afganisztánban. A javulás elsősorban azokra a járásokra koncetrálódik, ahol a lakosság nagyobbik része él. Talán nem véletlen.
Persze a holland kormányban is vita arról, hogy hogyan tovább. Teljes kivonulás legyen, vagy maradjon egy egység az ANA képzésre. Az előbbi nézet szerint az 1500-2000 fős kontingens a 4 év alatt annyira kivérzett (nem szó szerint), hogy pihenésre van szükség. Fel kell tölteni a készleteket, rendbe kell hozni a haditechnikát, amelyet nagyon megviselt az elmúlt időszak. A hollandok vittek magukkal harckocsikat, nehéztüzérséget Uruzgánba, és a kandahári légibázison állomásozott néhány F-16-os, Apache, szállítóhelikopterek és C-130-as is.
Idevetem, hogy felvetődik bennem, hogy a magyar technika még meddig bírja? Mi is ott vagyunk 3 éve, nálunk is jelentkeznek ezek a problémák előbb utóbb.
A holland jelenlétről viszonylag dicsérő cikk jelent meg az Economistban. Egy idézet a hollnad megközelítésről, Péter említi:
Dutch army commanders have pursued an “ink-spot” approach, in which they focus on controlling the three central districts where 70% of the 627,000 population is concentrated. Other areas have been ceded, they say, until they can win popular support by demonstrating progress in the centre. General Middendorp points to recent success in the Baluchi Valley as proof that a “population-based” approach is bearing fruit. Dutch forces fought a long battle in the valley in late 2007, built patrol bases at either end of it and then stood back for a year, content to study the complex dynamics of the area from afar.
A másik, csak arról, hogy hogyan mérhető egy PRT eredményessége. Mi is átvehetnénk.
Since the Dutch arrived, the number of Uruzgan children in school has risen from 12,000 to 50,000; 100 health centres have been built; there are 31 doctors, up from just two; and infant mortality, still a horrifying 25%, has fallen from 36%.
A holland PRT kapcsán fontos megemlíteni a fejlesztési tevékenységet. Egészen pontosan volt egy Task Force Uruzgán egy erős battle grouppal és külön egy PRT-val. Ebben is több volt a katona persze, de ennek vezetője civil volt és diplomata személye mellett voltak vele fejlesztési szakemberek. Nem tudom csinált e külön CIMIC-et a battle group, de fejlesztést csak a PRT, civil szakemberekkel (fejlesztési szakemberekkel) és holland és más NGO-kkal. A harci csoport harcolt ha kellett, meg képezte a rendőröket, a PRT fejlesztett.
A USA külügy honlapja szerint: Another highlight is Afghanistan, where the Netherlands donated almost $116 million in 2008 through bilateral and multilateral channels; this is part of the Dutch commitment to provide a total of $311 million to Afghanistan from 2006-2008
Ennek egy része ment csak Uruzgánba, egy másik része mindenféle alapokba folyt be (LOPTA stb.)
A kanadai parlament weboldaláról: The Netherlands has contributed significant resources to reconstruction and development efforts in Afghanistan. Dutch development aid spending in Afghanistan was worth C$74 million in 2005 and C$107 million in 2006, with planned spending of C$113 million in 2007. Bilateral aid to Afghanistan accounted for 1.7% of Dutch ODA in 2004-2005, making it the 7th largest recipient country of bilateral aid. Since 2001, the Netherlands has provided emergency assistance and supported the Afghan government through the Afghanistan Reconstruction Trust Fund (ARTF). It helped organize the parliamentary and presidential elections, and has supported the fight against opium production and trafficking as well as the work of aid organizations in landmine clearance.
A holland 3D approach (diplomacy, defence and development) tette különlegessé a hollandok fellépését. Ez mindenkinél megvan, nekik azonban sikerült ezt valahogy szorosan integrálniuk és a fejlesztési szempontokat tenni az élre. Uruzgán nem volt jobb hely mint, Baghlan, nem volt nekik könnyebb.
Nem volt különlegesebb tapasztalatuk a civil-katonai együttműködésből háborús zónában, de három év alatt eljutottak oda, hogy az amerikai külügyminiszter a holland példát állította az amerikaiak elé. Ez azért többnek kell legyen mint udvariaskodás.
Holland jelenlétről végül egy 2 oldalas anyag egyenesen a londoni holland nagykövetségről: ausztrál jelenlét 770 fő, szlovákok 110 fő és OMLT is, franciák 70 fő. (a magyarokat is említi igaz). Fejlesztési dolgok kapcsán csak annyit idézek, amennyit muszáj. Azt vegyük benne észre, hogy nem egy éves single issue projektről van szó, hanem valami komplex, több területre kiterjedő dologról: In December 2007, the Netherlands signed a € 34 million contract with a development agency to improve market access for farmers, to set up small enterprises and cooperatives, to support the provincial and district administrations, and to organize the construction of an important road between Chora and Tarin Kowt to benefit trade and development in Uruzgan.
Talán még nem említettem, hogy Ausztrália gondolkodik a misszió átvételén. Marton Péter még egy éve írt az ausztrálokról, blogjából idézek:
Update no.2: I got an e-mail from UW's webmaster, pointing out that I was rather floppy and ambiguous in my references above to the order of battle in Uruzgan. I shall say thanks for the detailed description of the Uruzgan/Southern Afghanistan ORBAT as well as the elements of the Dutch involvement in general, which I will insert here for everyone's information:
"1) The (2nd) Australian Reconstruction Task Force is an integral part of Task Force Uruzgan and falls under Dutch command (Colonel Nico Geerts, to be precise).
2) ) The Australian Special Operations Task Group is NOT a part of Task Force Uruzgan. It falls under direct command of ISAF's Regional Command (South) at Kandahar Airfield.
3) The Dutch Provincial Reconstruction Team is only a very small (60 men/women) part of Task Force Uruzgan. The bigger part is made up of a Battle Group (ca. 500 strong) and supporting/enabling units (intelligence, logistics, medics, clerks etc). Seperately, there is a Dutch Air Task Force (ATF) with F-16's, Apache's and Chinooks.
4) Also seperately, there is a Dutch Special Forces Task Group ('Viper'), consisting of an estimated 150 members of the 'Korps Commandotroepen' (army commando's) and 20-30 Royal Netherlands Marine Corps commando's. They also fall under the command of Col. Geerts and ISAF. In addition there have been reports that they work closely together with members of US Special Forces Operational Detachment - Alfa's (ODA's) who in turn operate from different locations (FOB Ripley in Tarin Kowt; FOB Cobra (Ushay/Owshay, Shahidi Hassas district, NW) and FOB Anaconda (Khas Uruzgan district, NE)."
Az ötlet egyelőre még nem a hivatalos oldalról származik, sőt ami azt illeti gondolom a politikai nagyon óvatosan fog ehhez közelíteni és sokat fog számítani, hogy 2010-ben hogyan fog kinézni általában a nemzetközi szerepvállalás Afganisztánban.
Az ötlet egyelőre még nem a hivatalos oldalról származik, sőt ami azt illeti gondolom a politikai nagyon óvatosan fog ehhez közelíteni és sokat fog számítani, hogy 2010-ben hogyan fog kinézni általában a nemzetközi szerepvállalás Afganisztánban.
szombat, szeptember 26, 2009
Új Zéland is kivonul 3-5 év múlva
Ezen nincs mit sokat ragozni. Az új-zélandi PRT kivonulását tervezik 3-5 éveb belül. Ez a PRT Bamiján tartományban van, ami szomszédos Baghlannal és egyelőre békés.
New Zealand's commitment is the 71 Special Air Service (SAS) troops and about 140 defense force personnel who are currently running a provincial reconstruction team (PRT) in Bamiyan province.
Az SAS nem tudom hol van, de valszeg nem Bamijánban. Viszont valahol azt olvastam talán, hogy a zélandiak a PRT bázis mellett működtetnek egy kisebbet is a tartomány valamelyik részén.
Lehet nekünk is ezt kellene
New Zealand's commitment is the 71 Special Air Service (SAS) troops and about 140 defense force personnel who are currently running a provincial reconstruction team (PRT) in Bamiyan province.
Az SAS nem tudom hol van, de valszeg nem Bamijánban. Viszont valahol azt olvastam talán, hogy a zélandiak a PRT bázis mellett működtetnek egy kisebbet is a tartomány valamelyik részén.
Lehet nekünk is ezt kellene
szerda, szeptember 23, 2009
Spanyolok, lengyelek, németek
Marton Péter blogján van néhány gondolat és egy cikk, ami a spanyol misszióról szól. Péter gondolatai és egy video itt, az eredetileg spanyol nyelvű cikk angol google fordítása itt.
Ami nekem tanulság ebből a cikkből:
- A Talibánt nem érdekelte spanyol vagy amerikai volt-e a katona, akire ráment az önygilkos merénylő
- Az újságírók Afganisztán minden részén szóba tudnak állni a Tálibánnal, kivéve Baghlanban. Bár lehet, hogy ez nem a tálibok hibája hanem az újságíróké.
- Az építkezések után 10 százalék adót jár a táliboknak minden projekt után. Azon gondolkodom, hogy ha a spanyolok építettnek valamit, akkor a vállalkozó fog befizetni. Ha ez így van, akkor a magyar PRT-nál is hiába mondja azt a PRT, hogy nincs korrupció, mert ők versenyeztetnek és elszámolnak a pénzzel. A vállalkozó utána korrumpálni fog/korrumpálhat, ha nem is a tálibokat, hanem a helyi erős embereket, hivatalnokokat. Jaaa a cikkben is ez van leírva most látom.
Now the Taliban are thousands in that part of Afghanistan where the bulk of the Spanish. A good example of this growth is the province of Badghis, on which the Spanish have direct responsibility. In 2006, almost no talk of the Taliban in the area. E The place looked remote even for them. In 2007, Spanish intelligence services said there were 200. The following year was 2,000. Now the Afghan intelligence estimates speak of more than 2,500 militants, divided into 85 groups. That is, in Badghis more than five Taliban for each Spanish soldier.
Végül a németek. A kunduzi légitámadás kapcsán egyre finomabb részletek derülnek ki. "Irigykedve" olvasom a német sajtót (egyébként mint a fenti példák mutatják a lengyel és az spanyol médiában is már a helyzet), amint részletesen beszámol az eseményekről, riportot készít Georg Klein ezredessel, megszólaltat névvel vagy anélkül mindenkit az eset kapcsán, olvashatunk a Bundeswehr és a politikai vezetés közötti feszültségekről stb. Nem az a lapítás ami itthon van.
Egyszer védelmembe vettem Kleint (nem mintha rászorulna), hogy ha a 90 áldozat kétharmada tálib volt, akkor ez egy jó lövés volt. A mostani vizsgálatok szerint nem önmagában a bombázás volt a probléma, hanem hogy Klein a parancs kiadása előtt nem követte a kötelező procedurát (katonásan hogy mondják.)
Amikor a pilózák felajánlották, hogy áthúznak a tankerek felett (show of force), Klein nem kérte. Pedig ez lett volna a kulcs figyelmeztetés a civilek számára. Mikor a pilóták rákérdeztek, hogy troops in contact fennáll-e, azaz a német egységek kapcsolatban (vizuális? tűzharc?) állnak a tálibokkal, Klein erre is megerősítő feleletet adott.
A Spiegel Online cikke (angolul) escalation ladder-t említ, eszkalációs lépcsőt, amelyen végig kell menni ahhoz (és a feltételeknek teljesülni), hogy a végén jogosan legyen elindítható a bomba:
But there are growing indications that Klein may have violated regulations in the process. Investigators are looking into whether Klein properly informed the pilots over the gravity of the situation and whether he may have skipped a level in the escalation ladder.
Németeseknek itt van németül, (kösz J.), ha jól látom ők is a Spiegelből dolgoztak. A Spiegel angol változata nagyon jó, egyébként is és a kunduzi eset kapcsán is, amelyet ebben az öt oldalas cikkben szinte percről percre dolgoznak fel. Olyan finomságok derülnek ki belőle, amire a HM sajtó egyből megtagadná a választ a katonák biztonsága érdekében.
A támadáskor egyetlen informátor biztosította a helyszíni információkat. Az informátoroknak besorolása van (jó valahol logikus), ez a személy C3-as minősítéssel bírt, ami azt jelentette, hogy megbízható, mert korábbi információi, tippjei jó része is megbízhatónak bizonyult.
Klein ezredes egy Rover 3 típusú laptop szerű eszközön követte a a F-15-ökről kapott képet, ami fekete-fehér alacsony felbontású képet ad. Kérelmezték már hónapok óta a modernebb Rover-4-t, színes kép, jobban meg lehetett volna számolni a fegyvereseket a tankereknél stb. de ezt azidáig elutasította a vezetés (mármint a németországi vezetés). A RC(N) német parancsnoka maga is kérte a cuccot, utoljára egy vagy két héttel a robbanás előtt. És itt el is jutottunk a német misszió felszereltségéhez. De erről majd máskor
Ami nekem tanulság ebből a cikkből:
- A Talibánt nem érdekelte spanyol vagy amerikai volt-e a katona, akire ráment az önygilkos merénylő
- Az újságírók Afganisztán minden részén szóba tudnak állni a Tálibánnal, kivéve Baghlanban. Bár lehet, hogy ez nem a tálibok hibája hanem az újságíróké.
- Az építkezések után 10 százalék adót jár a táliboknak minden projekt után. Azon gondolkodom, hogy ha a spanyolok építettnek valamit, akkor a vállalkozó fog befizetni. Ha ez így van, akkor a magyar PRT-nál is hiába mondja azt a PRT, hogy nincs korrupció, mert ők versenyeztetnek és elszámolnak a pénzzel. A vállalkozó utána korrumpálni fog/korrumpálhat, ha nem is a tálibokat, hanem a helyi erős embereket, hivatalnokokat. Jaaa a cikkben is ez van leírva most látom.
Now the Taliban are thousands in that part of Afghanistan where the bulk of the Spanish. A good example of this growth is the province of Badghis, on which the Spanish have direct responsibility. In 2006, almost no talk of the Taliban in the area. E The place looked remote even for them. In 2007, Spanish intelligence services said there were 200. The following year was 2,000. Now the Afghan intelligence estimates speak of more than 2,500 militants, divided into 85 groups. That is, in Badghis more than five Taliban for each Spanish soldier.
The commanders of the insurgency Badghis conceived as the spearhead of their advance northward. "Badghis is very important to us because we cut the road between Herat and the north and we can connect with Iran. So we can get more support from Iran. Many people support us in Badghis," says Mullah Moshlé.
The Taliban in the province are well armed and they do not need the money They financed the opium is grown in 50% of villages and taxes they charge. "Anyone who wants to undertake a project in the areas where Taliban has reached an agreement with them. If not, is impossible. It's easy, you pay 10% of the total construction budget and let you work," Mashrah explains Abdel Karim, a contractor. Several of the companies hired by the Spanish contingent for projects in the area have had to pay to the Taliban.
Másfél éve már írtam egyszer Badghisrol itt.
Lengyelek.
A német sajtóban találtam ezt a cikket (az is fordítás lengyelből), amiben egy lengyel OMLT, vagy járőrt ér támadás. Hat afgán katona halott ez első pillanatban, a rendőrök szétfutnak, egy mesterlövész célozza a lengyeleket, akik úgy döntenek nem futamodnak meg. Az egység parancsnoka egy százados maga indul a sniper felderítésére, de fejlövést kap és meghal. Három és egy halott a lengyel áldozatok száma (ha jól számolom), sőt egy időre foglyul ejtik a tálibok a halálosan sérült századost (aki még a fogságban belehal sérüléseibe). Káosz.
Itt a cikk német eredetiben és a google fordítása angolra.
A cikkben felvetődik a felszerelés kérdése, kedvenc téma a Magyar Honvédségben is. Túl azon, hogy elhangzanak konkrét bírálatok és ígéretek, mégiscsak a Waldemar Skrzypczak a szárazföldi haderő parancsnokának (ha jól értem) a szavait, idézném a koporsók hazatérésekor:
"Officials can not determine with what equipment we fight, we know better what we can to fight. We had a wish that we were listened to."
„Beamte können nicht bestimmen, mit welcher Ausrüstung wir kämpfen, wir wissen besser, womit man kämpfen kann. Wir wollen, dass man uns Gehör schenkt.“Végül a németek. A kunduzi légitámadás kapcsán egyre finomabb részletek derülnek ki. "Irigykedve" olvasom a német sajtót (egyébként mint a fenti példák mutatják a lengyel és az spanyol médiában is már a helyzet), amint részletesen beszámol az eseményekről, riportot készít Georg Klein ezredessel, megszólaltat névvel vagy anélkül mindenkit az eset kapcsán, olvashatunk a Bundeswehr és a politikai vezetés közötti feszültségekről stb. Nem az a lapítás ami itthon van.
Egyszer védelmembe vettem Kleint (nem mintha rászorulna), hogy ha a 90 áldozat kétharmada tálib volt, akkor ez egy jó lövés volt. A mostani vizsgálatok szerint nem önmagában a bombázás volt a probléma, hanem hogy Klein a parancs kiadása előtt nem követte a kötelező procedurát (katonásan hogy mondják.)
Amikor a pilózák felajánlották, hogy áthúznak a tankerek felett (show of force), Klein nem kérte. Pedig ez lett volna a kulcs figyelmeztetés a civilek számára. Mikor a pilóták rákérdeztek, hogy troops in contact fennáll-e, azaz a német egységek kapcsolatban (vizuális? tűzharc?) állnak a tálibokkal, Klein erre is megerősítő feleletet adott.
A Spiegel Online cikke (angolul) escalation ladder-t említ, eszkalációs lépcsőt, amelyen végig kell menni ahhoz (és a feltételeknek teljesülni), hogy a végén jogosan legyen elindítható a bomba:
But there are growing indications that Klein may have violated regulations in the process. Investigators are looking into whether Klein properly informed the pilots over the gravity of the situation and whether he may have skipped a level in the escalation ladder.
Németeseknek itt van németül, (kösz J.), ha jól látom ők is a Spiegelből dolgoztak. A Spiegel angol változata nagyon jó, egyébként is és a kunduzi eset kapcsán is, amelyet ebben az öt oldalas cikkben szinte percről percre dolgoznak fel. Olyan finomságok derülnek ki belőle, amire a HM sajtó egyből megtagadná a választ a katonák biztonsága érdekében.
A támadáskor egyetlen informátor biztosította a helyszíni információkat. Az informátoroknak besorolása van (jó valahol logikus), ez a személy C3-as minősítéssel bírt, ami azt jelentette, hogy megbízható, mert korábbi információi, tippjei jó része is megbízhatónak bizonyult.
Klein ezredes egy Rover 3 típusú laptop szerű eszközön követte a a F-15-ökről kapott képet, ami fekete-fehér alacsony felbontású képet ad. Kérelmezték már hónapok óta a modernebb Rover-4-t, színes kép, jobban meg lehetett volna számolni a fegyvereseket a tankereknél stb. de ezt azidáig elutasította a vezetés (mármint a németországi vezetés). A RC(N) német parancsnoka maga is kérte a cuccot, utoljára egy vagy két héttel a robbanás előtt. És itt el is jutottunk a német misszió felszereltségéhez. De erről majd máskor
csütörtök, szeptember 17, 2009
Mogadishui életkép
Valahol szörfözés közben találtam ezt a kis történetet és képriportot. A riporter, gondolom valami program részeként járt a szomáliai fővárosban, meglátogatta az elnököt, és tett egy kört a városban. Bár ez önmagában nem sok, a video bejátszás megéri azt az öt percet. A fővárost harcok dúlták, de mégis van valami élet a maga minden ellentmondásával.
Szomáliával kapcsolatban igazából két érdekes kérdés van (túl azon, hogy mi a rendezés esélyei). Az egyik az iszlamisták visszatérése/térnyerése, a másik a kalózkodás elterjedése. Ehhez hirtelen az eddig született posztok mellett csak ez a tavaly végi tanulmány jut az eszembe magyarul.
Szomáliával kapcsolatban igazából két érdekes kérdés van (túl azon, hogy mi a rendezés esélyei). Az egyik az iszlamisták visszatérése/térnyerése, a másik a kalózkodás elterjedése. Ehhez hirtelen az eddig született posztok mellett csak ez a tavaly végi tanulmány jut az eszembe magyarul.
hétfő, szeptember 14, 2009
Csapatkivonások - a kunduzi áldozatok
A német választásokhoz közeledve (szeptember 27.) Afganisztán egyre inkább kampánytéma lesz, lett. A témát - mivel nagykoalíció van - a két nagy párt óvatosan kerülgeti. De egy friss hír szerint German foreign minister wants Afghanistan pullout by 2013 azaz már nincs olyan messze. Kinek adnák a hatalmat, a ól képzett afgán rendőrségnek!!! Nem kommentálom. Németek 60 százaléka ellenzi már a missziót, gondolom ez tovább nőtt a kunduzi támadás hatására.
Pár nappal korábban jelent meg ez a hír Spanyolországból, Spain sets five-year target for Afghan withdrawal: Spanish Defense Minister Carme Chacon said on Wednesday that she hoped the country would be able to withdraw its troops from Afghanistan within five years.
Csak a tisztán látás végett Németország az egész északi régió meghatározó ereje, 3500-4000 katonával, két PRT-vel, két OMLT-vel, katonai helikopterekkel, felderítő repülőgépekkel. A norvég, a svéd és magyar PRT rájuk támaszkodik.
A spanyolok Badghis tartmányban vannak 800-1000 fővel. A nyugati régióból ez a legrosszabb, legsúlyosabb hely. Ők viszik a legtöbb támadást harcot. Badghis sok szempontból olyan mint Baghlan és Kunduz, pastun enklávékkal, erős tálib aktivitással. Egyszer már írtam erről.
Szóval ennek a két országnak a kivonása nagy érvágás lenne, és jelentős számú amerikai erőre lenne szükség a pótlásra (gondolom más nem jönne). Vagy jönnének a britek hollandok vissza (2004-ben már voltak itt) és az USA-é lenne egész kelet és dél.
A kunduzi légitámadásra még visszatérve elkészült az afgán kormány által kijelölt bizottság az áldozatokról szóló jelentéssel:
On Sunday, a commission set up by Afghan President Hamid Karzai said that a total of 30 civilians and 69 Taliban were killed in the airstrike. But Mohamadulla Batai of the commission added that the responsibility for the tragedy remained with the Taliban and defended the German officer who ordered the airstrike.
Mint korábban említettem, ez a légitámadás, nem az a légitámadás, mint ami korábban történt. 69 Talibán egyetlen találattal az elég komoly, ilyen siker azért kevés volt idáig. Ennyi tálibot szerintem az elmúlt fél év akcióiban nem sikerült megölnie a német hadseregnek. A 30 civil sok, sajnálatos, de hát háború van.
Pár nappal korábban jelent meg ez a hír Spanyolországból, Spain sets five-year target for Afghan withdrawal: Spanish Defense Minister Carme Chacon said on Wednesday that she hoped the country would be able to withdraw its troops from Afghanistan within five years.
Csak a tisztán látás végett Németország az egész északi régió meghatározó ereje, 3500-4000 katonával, két PRT-vel, két OMLT-vel, katonai helikopterekkel, felderítő repülőgépekkel. A norvég, a svéd és magyar PRT rájuk támaszkodik.
A spanyolok Badghis tartmányban vannak 800-1000 fővel. A nyugati régióból ez a legrosszabb, legsúlyosabb hely. Ők viszik a legtöbb támadást harcot. Badghis sok szempontból olyan mint Baghlan és Kunduz, pastun enklávékkal, erős tálib aktivitással. Egyszer már írtam erről.
Szóval ennek a két országnak a kivonása nagy érvágás lenne, és jelentős számú amerikai erőre lenne szükség a pótlásra (gondolom más nem jönne). Vagy jönnének a britek hollandok vissza (2004-ben már voltak itt) és az USA-é lenne egész kelet és dél.
A kunduzi légitámadásra még visszatérve elkészült az afgán kormány által kijelölt bizottság az áldozatokról szóló jelentéssel:
On Sunday, a commission set up by Afghan President Hamid Karzai said that a total of 30 civilians and 69 Taliban were killed in the airstrike. But Mohamadulla Batai of the commission added that the responsibility for the tragedy remained with the Taliban and defended the German officer who ordered the airstrike.
Mint korábban említettem, ez a légitámadás, nem az a légitámadás, mint ami korábban történt. 69 Talibán egyetlen találattal az elég komoly, ilyen siker azért kevés volt idáig. Ennyi tálibot szerintem az elmúlt fél év akcióiban nem sikerült megölnie a német hadseregnek. A 30 civil sok, sajnálatos, de hát háború van.
vasárnap, szeptember 13, 2009
A kunduzi emberrablásról
A tankerek felrobbantása után tehát elrabolták egy brit-ír újságírót és tolmácsát, majd megtörtént a szabadító akció. Azóta tovább folynak az akciók mindkét oldalról, nagyon intenzívvé vált a helyzet.
Eszerint a hír szerint újabb légitámadás volt Kunduz tartományban. Egy állítólagos térkép szerint, amely az afgán hadsereg jelentéséből származik Baghlnban Baghlan-i Jadid és Burka a tálibok uralma alatt áll.
Of the seven districts in Kunduz province, only two are considered under government control; the rest of the districts - Chahara Dara, Dashti Archi, Ali Abab, Khan Abad, and Iman Sahib - are considered contested or under Taliban control, according to a map produced by Afghanistan's Interior Ministry. Two districts in neighboring Baghlan province - Baghlan-i-Jadid and Burka - are under the control of the Taliban
Az emberrablással kapcsolatban a legérdekesebb forrás, amit hivatkozni érdemes, az elrabolt újságíró saját beszámolója a New York Times blogján jelent meg The Reporter’s Account: 4 Days With the Taliban címmel. Egy részlet:
Our guards, usually six or eight in number, were hugely unpredictable.
One became enraged when I urinated standing up, deeming it an offense to local families. He then calmed down and asked me to teach him how to count to 10 in English. Another kept trying to convert me to Islam, amid endless conversations with Sultan about Islam, working with Americans and his job.
When they bundled us into cars, they would sit with half a dozen rocket-propelled grenades bouncing around inside the car down rutted country lanes, or Kalashnikovs pointing at our, or their own, heads.
As the days wore on they seemed to be more relaxed with me, more verbally sharp to Sultan. (One Talib apologized for that blow to Sultan in the first minute, saying they could not always get good quality people.)
We also began hearing the word “Baghlan” shouted into cellphones, a town and province south of Kunduz. This made me nervous as I felt that these Talibs were strictly local, and operated only within their own comfort zone of these few square miles. Transferring us to another area could not be good.
The hectoring and attempts at converting me accelerated, and the demands to know why I would not convert, what I thought of the Prophet Muhammad, and so on. One, named Amman, said he wanted me to invite him to my home country of Ireland — I have dual Irish/British nationality — to start jihad. He at least appeared to be doing so out of a genuine conviction that it was his duty to bring me to Islam, occasionally tossing me cinnamon candies during the fasting period, which I declined to eat during the day. Others were harsher in tone.
Eszerint a hír szerint újabb légitámadás volt Kunduz tartományban. Egy állítólagos térkép szerint, amely az afgán hadsereg jelentéséből származik Baghlnban Baghlan-i Jadid és Burka a tálibok uralma alatt áll.
Of the seven districts in Kunduz province, only two are considered under government control; the rest of the districts - Chahara Dara, Dashti Archi, Ali Abab, Khan Abad, and Iman Sahib - are considered contested or under Taliban control, according to a map produced by Afghanistan's Interior Ministry. Two districts in neighboring Baghlan province - Baghlan-i-Jadid and Burka - are under the control of the Taliban
Az emberrablással kapcsolatban a legérdekesebb forrás, amit hivatkozni érdemes, az elrabolt újságíró saját beszámolója a New York Times blogján jelent meg The Reporter’s Account: 4 Days With the Taliban címmel. Egy részlet:
Our guards, usually six or eight in number, were hugely unpredictable.
One became enraged when I urinated standing up, deeming it an offense to local families. He then calmed down and asked me to teach him how to count to 10 in English. Another kept trying to convert me to Islam, amid endless conversations with Sultan about Islam, working with Americans and his job.
When they bundled us into cars, they would sit with half a dozen rocket-propelled grenades bouncing around inside the car down rutted country lanes, or Kalashnikovs pointing at our, or their own, heads.
As the days wore on they seemed to be more relaxed with me, more verbally sharp to Sultan. (One Talib apologized for that blow to Sultan in the first minute, saying they could not always get good quality people.)
We also began hearing the word “Baghlan” shouted into cellphones, a town and province south of Kunduz. This made me nervous as I felt that these Talibs were strictly local, and operated only within their own comfort zone of these few square miles. Transferring us to another area could not be good.
The hectoring and attempts at converting me accelerated, and the demands to know why I would not convert, what I thought of the Prophet Muhammad, and so on. One, named Amman, said he wanted me to invite him to my home country of Ireland — I have dual Irish/British nationality — to start jihad. He at least appeared to be doing so out of a genuine conviction that it was his duty to bring me to Islam, occasionally tossing me cinnamon candies during the fasting period, which I declined to eat during the day. Others were harsher in tone.
szerda, szeptember 09, 2009
A kunduzi robbantásról
Úgy látom van egy benfentes olvasónk. A szeptember negyediki poszthoz (Afghan Opium Sirvey 2009) érkezett egy komment, hogy a kunduzi bombázás után elraboltak egy amerikai újságírót. Nem nagyon értettem, mert nem voltak hírek elrabolt újságíróról. És mit olvasok ma? (még a hiradókban is láttam)?
"The Times kept the kidnappings quiet out of concern for the men's safety, and other media outlets, including The Associated Press, did not report the abductions following a request from the Times."
És hogy lássuk milyenek az afgánok? Még hogy utálják a nyugatiakat? "Reporter Stephen Farrell was taken hostage Saturday along with his translator in the northern province of Kunduz when they went to cover a German-ordered airstrike of two hijacked fuel tankers... The Times reported that while Farrell and Munadi were interviewing Afghans near the site of the bombing, an old man approached them and warned them to leave. Soon after, gunshots rang out and people shouted that the Taliban were approaching."
Ez annyira valószerű, próbáltak segíteni rajtuk mielőtt jöttek a tálibok.
Ma már ezzel a túszszabadítással vannak tele a hírek, amelyeket brit kommandósok hajtottak végre. A támadásban meghalt egy brit katona és ír-brit állampolgárságú újságíró afgán munkatársa Sultan M. Munadi. Itt egy megemlékezés erről a valószínűleg nagyszerű emberről.
A kunduzi két tartálykocsi felrobbantásáról nem írtam, de annyihülyeség jelent már itthon erről, hogy nem is fogok. Itt van a Hírszerző korrekt összeállítása (a legtöbb médium a MTI félhülye anyagát vette).
Az akciónak hosszabb távon három érdekessége lesz.
1. Hatása a német választásokra és NATO-n belüli feszültségekre. Berlinben sokan úgy érezték az amerikai vezetés túl hamar tette a német PRT-t és Klein ezredest ( alégitámadást elrendelő parancsnokot felelőssé). Egy-két héten belül választáok lesznek és bár a mostani nagykoalíció mindkét tagja kiállt a német parancsnok és a légitámadás mellett, korábban már lehetett olvasni, hogy az SPD a kampányban egy a afgán szerepvállalás kapcsén kevésbé elkötelezett álláspontot venne fel. Erről itt van Kis Ádám Hírszerző cikke (ez egy másik Hírszerző cikk) a cím kicsit erőltetett (bocs Ádám, biztos a szerkesztőd adta), de a többi jó.
2. Ez az eseményt mindenki úgy kezeli mint a korábbi légitámadásokat, amikor tömegével halltak a civilek. De ez nem olyan. Amikor először hallottam azt, hogy 50 halottból 8 volt civil, azt gondoltam akkor ez szép találat volt. Persze sajnálom az ártatlanokat, de általában a felkelő-civil arány fordítva szokott lenni. Nem tudni a pontos áldozatok számát valahol 90 és 50 között vannak, de fele-fele aránynál rosszabbat még nem olvastam, kivéve persze a RTL hiradót, ahol 70 civil áldozatról beszéltek, meg az MTI-t, amely a legmagasabb számot (125) vette át, anélkül, hogy más adatokat forrásokat, nézeteket közölt volna. Ja és itt ez a cikk a Washington Post-ból, Afghan Reaction To Strike Muted. A szerző azt mondja, az a korábi civil bombázásos esetekhez képest furcsa, hogy nincsenek tiltakozó helyi lakosok, törzsfők: So far, not even the families of the dead have come forward to protest.
According to one privately circulated report by international observers here, some Kunduz officials said the villagers were all "relatives" of the insurgents and were "equally guilty" because they were looting fuel from the tankers when they died. The report said no families of the victims had lodged formal complaints, suggesting possible complicity.
Hoppá!
Az Afghan Independent Human Rights Commission is leküldte a munkatársait vizsgálódni, akiknek véleményét a szervezet vezetője így foglalta össze: a group of about 20 Taliban fighters had roused the villagers late at night, using a combination of "threats and persuasion" to enlist their help in moving the trucks, while allowing them to siphon off the fuel. The bombs fell at 2:30 a.m. as villagers swarmed around the tankers.
3. A tálibok teljesen megváltoztak. Egy hír szerint a kiadott közelményükben ilyeneket írnak:
"International law, the Charter of the United Nations and the Geneva Conventions are very clear on such crimes," the Taliban said.
"If the United Nations, Amnesty International and human rights organisations ... really recognize human rights or hold them important, then the truth and the lies will be known in this affair," the document added."
Egyszerűen röhejesen hangzik tőlük, hogy a Genfi Konvenciókra, az ENSZ-re vagy az Amnesty Internationalra hivatkoznak, és az események kivizsgálását követelik. Ilyen szerintem még nem nagyon fordult elő a tálibok esetében. Ha ez komoly annak két következménye lehet (vagy kellene hogy legyen).
a) kezdenek egy viselkedni, mint egy felelős felkelőszervezet. Eddig is felkelők voltak, de egy olyan szervezet, amely csak a saját hit-, nézet- vagy világrendszerében hajlandó gondolkodni, a mostani konfliktust egy vallásháborúnak fogja fel, a nyugati kerestény hatalmak hódítani jöttek és ők szent háborút vívnak a megszállók ellen. Ez ugye nem vezet sehova, ennek alapján nem lehet tárgyalni, tűzszünetről beszélni, mert antagonisztikusak az álláspontok.
Ha viszont Genfi Konvenciókra, az emberi jogok megsértésére hivatkoznak, vagy az ENSZ-től és AI-től várják az ügy kivizsgálását, akkor azt jelenti, hogy mindezeket létezőnek, legitimnek tekintik. De erről eddig nem volt szó soha. Még hogy emberi jogok? Tipikus nyugati maszlag - mondhatta egy rendes tálib vezető évekkel ezelőtt. Ha ezeket létezőnek, a rendszer részének, tekintik, akkor azt jelenti, jelentheti, hogy vannak közös pontok, mindkét fél által elfogadott normák és intézmények, s ezek valami alapot teremthetnek tárgyaláshoz, közös beszédhez.
Szerintem azonban nem kell ilyen messzire szaladnunk. A kommünikék kiadása idején az állandó szóvivő (asszem Zabibullah Mujahid) nem ért rá, valaki másra bízták, aki történetesen nyugati egyetemre (is) járt és gondolta a saját eszközeivel és terminológiájával vág vissza a nyugatnak mondván: ha tényleg ti az emberi jogok védelmezői vagytok, akkor most mutassátok meg a fene nagy igazságotokat, meg hogy mindent kivizsgáltok, és csak az igazság...
"The Times kept the kidnappings quiet out of concern for the men's safety, and other media outlets, including The Associated Press, did not report the abductions following a request from the Times."
És hogy lássuk milyenek az afgánok? Még hogy utálják a nyugatiakat? "Reporter Stephen Farrell was taken hostage Saturday along with his translator in the northern province of Kunduz when they went to cover a German-ordered airstrike of two hijacked fuel tankers... The Times reported that while Farrell and Munadi were interviewing Afghans near the site of the bombing, an old man approached them and warned them to leave. Soon after, gunshots rang out and people shouted that the Taliban were approaching."
Ez annyira valószerű, próbáltak segíteni rajtuk mielőtt jöttek a tálibok.
Ma már ezzel a túszszabadítással vannak tele a hírek, amelyeket brit kommandósok hajtottak végre. A támadásban meghalt egy brit katona és ír-brit állampolgárságú újságíró afgán munkatársa Sultan M. Munadi. Itt egy megemlékezés erről a valószínűleg nagyszerű emberről.
A kunduzi két tartálykocsi felrobbantásáról nem írtam, de annyihülyeség jelent már itthon erről, hogy nem is fogok. Itt van a Hírszerző korrekt összeállítása (a legtöbb médium a MTI félhülye anyagát vette).
Az akciónak hosszabb távon három érdekessége lesz.
1. Hatása a német választásokra és NATO-n belüli feszültségekre. Berlinben sokan úgy érezték az amerikai vezetés túl hamar tette a német PRT-t és Klein ezredest ( alégitámadást elrendelő parancsnokot felelőssé). Egy-két héten belül választáok lesznek és bár a mostani nagykoalíció mindkét tagja kiállt a német parancsnok és a légitámadás mellett, korábban már lehetett olvasni, hogy az SPD a kampányban egy a afgán szerepvállalás kapcsén kevésbé elkötelezett álláspontot venne fel. Erről itt van Kis Ádám Hírszerző cikke (ez egy másik Hírszerző cikk) a cím kicsit erőltetett (bocs Ádám, biztos a szerkesztőd adta), de a többi jó.
2. Ez az eseményt mindenki úgy kezeli mint a korábbi légitámadásokat, amikor tömegével halltak a civilek. De ez nem olyan. Amikor először hallottam azt, hogy 50 halottból 8 volt civil, azt gondoltam akkor ez szép találat volt. Persze sajnálom az ártatlanokat, de általában a felkelő-civil arány fordítva szokott lenni. Nem tudni a pontos áldozatok számát valahol 90 és 50 között vannak, de fele-fele aránynál rosszabbat még nem olvastam, kivéve persze a RTL hiradót, ahol 70 civil áldozatról beszéltek, meg az MTI-t, amely a legmagasabb számot (125) vette át, anélkül, hogy más adatokat forrásokat, nézeteket közölt volna. Ja és itt ez a cikk a Washington Post-ból, Afghan Reaction To Strike Muted. A szerző azt mondja, az a korábi civil bombázásos esetekhez képest furcsa, hogy nincsenek tiltakozó helyi lakosok, törzsfők: So far, not even the families of the dead have come forward to protest.
According to one privately circulated report by international observers here, some Kunduz officials said the villagers were all "relatives" of the insurgents and were "equally guilty" because they were looting fuel from the tankers when they died. The report said no families of the victims had lodged formal complaints, suggesting possible complicity.
Hoppá!
Az Afghan Independent Human Rights Commission is leküldte a munkatársait vizsgálódni, akiknek véleményét a szervezet vezetője így foglalta össze: a group of about 20 Taliban fighters had roused the villagers late at night, using a combination of "threats and persuasion" to enlist their help in moving the trucks, while allowing them to siphon off the fuel. The bombs fell at 2:30 a.m. as villagers swarmed around the tankers.
3. A tálibok teljesen megváltoztak. Egy hír szerint a kiadott közelményükben ilyeneket írnak:
"International law, the Charter of the United Nations and the Geneva Conventions are very clear on such crimes," the Taliban said.
"If the United Nations, Amnesty International and human rights organisations ... really recognize human rights or hold them important, then the truth and the lies will be known in this affair," the document added."
Egyszerűen röhejesen hangzik tőlük, hogy a Genfi Konvenciókra, az ENSZ-re vagy az Amnesty Internationalra hivatkoznak, és az események kivizsgálását követelik. Ilyen szerintem még nem nagyon fordult elő a tálibok esetében. Ha ez komoly annak két következménye lehet (vagy kellene hogy legyen).
a) kezdenek egy viselkedni, mint egy felelős felkelőszervezet. Eddig is felkelők voltak, de egy olyan szervezet, amely csak a saját hit-, nézet- vagy világrendszerében hajlandó gondolkodni, a mostani konfliktust egy vallásháborúnak fogja fel, a nyugati kerestény hatalmak hódítani jöttek és ők szent háborút vívnak a megszállók ellen. Ez ugye nem vezet sehova, ennek alapján nem lehet tárgyalni, tűzszünetről beszélni, mert antagonisztikusak az álláspontok.
Ha viszont Genfi Konvenciókra, az emberi jogok megsértésére hivatkoznak, vagy az ENSZ-től és AI-től várják az ügy kivizsgálását, akkor azt jelenti, hogy mindezeket létezőnek, legitimnek tekintik. De erről eddig nem volt szó soha. Még hogy emberi jogok? Tipikus nyugati maszlag - mondhatta egy rendes tálib vezető évekkel ezelőtt. Ha ezeket létezőnek, a rendszer részének, tekintik, akkor azt jelenti, jelentheti, hogy vannak közös pontok, mindkét fél által elfogadott normák és intézmények, s ezek valami alapot teremthetnek tárgyaláshoz, közös beszédhez.
Szerintem azonban nem kell ilyen messzire szaladnunk. A kommünikék kiadása idején az állandó szóvivő (asszem Zabibullah Mujahid) nem ért rá, valaki másra bízták, aki történetesen nyugati egyetemre (is) járt és gondolta a saját eszközeivel és terminológiájával vág vissza a nyugatnak mondván: ha tényleg ti az emberi jogok védelmezői vagytok, akkor most mutassátok meg a fene nagy igazságotokat, meg hogy mindent kivizsgáltok, és csak az igazság...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)