Amerikai vita és írások a létszámemelésről, kiképzésről

Először is azzal kezdeném, hogy mintha megint csak a dolgok feléről szólnának a riportok. Kb. két hete az jön a hírekből, hogy McChrystal tábornok az ISAF parancsnoka 40.000 újabb katonát a háború sikeres folytatásához, miközben csak kevesebb mint egy éve érkezett (még mindig érkezik) 17.000+4000 katona (most kiderült még másik 13000 is érkezett a többiek támogatására. Állítólag ez normális)

Szóval mindenki ezt a 40.000-t súlykolta, mikor egyszer csak arról kezdenek írni az újságírók, hogy valójában a tábornok több opciót is letett az elnök elé, mindegyik más és más számú katonáról szól. Két cikket találtam idáig: War Council Meets on Afghan Strategy (WSJ) és a High end of troop request for Afghanistan: 60,000-plus (CSM). Ezekből kiderül az első két opció
1: 60.000 katona
2. 40.000 katona
De nem világos a harmadik? Talán 10.000 talán 20.000 katona? Egyik sem mindegy, de a legidegesítőbb, hogy erről miért nem írnak.

Az amerikai elnöknek hamar döntést kell hozni, nem tűnhet bizonytalannak, erre Amerikában külön adnak. Ám a létszámemelésnek vannak ellenzői saját pártján és saját vezetésén belül. Ennek élén saját alelnöke, Joe Biden áll. A másik tábor elképzelése szerint nincs szükség a növelésre, hanem vissza kell állni a Bush időszak korlátozott anti terrorista missziójára. Precíziós légicsapások, special forces akciók, max 20.000 fő, nem 60000 (most) vagy 100 ezer (tervezett). Itt egy elképzelés, hogy ez hogy is nézne ki (persze nem hivatalos): What a CT mission in Afghanistan would actually look like

Szerintem téved egy pár dologban, de mindegy.

Amíg Obama-elnök a a csapatnövelés mértékén gondolkodik, történt még pár fontos dolog. Először is új főparancsnokot neveztek ki a CSTC-A és a NATO Taraining Mission-Afgahanistan élére. Az előbbi a korábbi amerikai művelet volt a biztonsági erők képzésére. A 60 éves NATO csúcson 2009 tavaszán a tagországok megegyeztek arról, hogy a NATO is indít kiképző missziót (gondolom valamennyire itt az iraki tapasztalatok szerepet játszottak.

Miért fontos ez? Mert ebbe a NTM-A-ba minden eddigi kiképző missziót beletesznek. A lényeg CSTC-A, de ide jön a OMLT-k, a különböző rendőrségi kiképző programok, az amerikai ETT (saját OMLT verzió).

Mit írt a NYT?: The effort is a major shift for NATO, which had kept clear of civilian training missions, fearing they would undermine its military role. NATO said it would also increase training of the Afghan National Army...
A three-star American general, who will be appointed this month, will command the police and army training missions. The United States will pay most of the bill for 2009, which will total $7 billion. NATO diplomats said the cost for 2010 would be about $17 billion.

És ki is nevezték az új tábornokot William B. Caldwell személyében. Miért fontos ez is? Mert arról a posztról érkezik, ahonnan Petreaus is nekivágott az iraki rendezésnek, a surge-nek. U.S. Army Combined Arms Center éléről, mindkettőjük feladata az amerikai hadsereg intézményes tanulásának az irányítása volt. Persze megjárta Irakot a 82-esek élén, van tapasztalata, de az utóbbi éveket (2007 óta) a kiképzéssel és a lesson learned dolgokkal tölti. Egyértelműen az új generációs főtisztek közé tartozik, akiről úgy tűnik érti a COIN-t. Itt egy tanulmánya tavaly nyárról.

Petreaus és Caldwell karrierje (meg még egy pár más főtiszté egyébként érdekes összefüggéseket mutat. A Survival előző számában van egy cikk (Learning Under Fire: Progress and Dissent in the US Military), ami arról szól, hogy hogyan tanul intézményesen az amerikai hadsereg, milyen tényezők korlátozták, hogy úgy ment bele ebbe a háborúba, ahogy belement.

Amit ki akarok emelni, hogy Petraeus kiemelése és a U.S. Army Combined Arms Center élére állítása volt. A cikk szerint szokatlan volt, hogy egy sikeres tábornokot egy ilyen kvázi oktatási, elméleti posztra osztottak be és lehetővé tették számára a saját és mások tapasztalatainak feldolgozását, bedolgozását a doktrinákba. Caldweel ugyanezen a pályán mozog, és szerintem még hallani fogunk róla később is.