Hende Csaba Afganisztánban

Most olvasom a Magyar Nemzet mai számát. Hende Csaba a vezérkari főnökkel, Deák János főtanácsadóval és Haraszti Gyulával a lap katonai/honvédelmi tudósítójával egy elmentek a Baghlánba.

Egyik szemem sír, a másik is.

A cikkben szó van a biztonsági helyzetről. Meglepően sok szó. Nem tudom napilapban leírták-e már, hogy a magyarok szomszédságában is ott vannak már a tálibok. Én leírtam, de nem napilapban. "Tóth István őrnagytól, hadműveleti részlegvezetőtől, megtudhattuk, hogy jelenleg hét olyan területe is van Baghlán tartománynak, ahol fokozódó tálib ellenállással kell számolni."
sajnos nem derül ki, hogy pontosan mi ez a hét "terület", Haraszti említi Dandagort, Sahataddin-t (Baghlan Dzsadid) és Andarat völgyet. ezek szerint nem volt kivetítés a tájékoztatás közben, mert különben nem írta volna el a Dand-e Ghori és az Andarab völgy nevét.

Később Haraszti arról ír, hogy: A PRT feladata lett a nem harcoló személyek. például karitatív szervezetek tagjainak kimentése is. Ennek segítésére az utóbbi hónapokban egy amerikai előretolt sebészcsoport is Camp Pannóniában költözött...

A jó hír az, hogy végre - négy év után - született erről valami megállapodás, azaz, hogy a segélyszervezetek munkatársait baj esetén összeszedik az előre megbeszélt helyeken a katonák. Ez is jellegzetesen magyar történet a párbeszéd teljes hiánya mellett. A NGO-k ódzkodnak a katonáktól, nem szeretnek együtt mutatkozni velük, mert az a saját biztonságukat veszélyezteti. Ez az első dolog, amit nem értettek a katonák (van akik lassan megérti), persze a NGO-k is néha túlzásba esnek szerintem, szóval már az elején megjelenik a kölcsönös fájdalom. Megbántottság, de véletlenül sem ül le senki ezeket kibeszélni, megbeszélni. Nincs is ezzel baj odáig, amíg egyre rosszabb nem lesz a helyzet. Most, hogy ez történt, és a civilek részéről felmerült az igán, hogy ha lövöldözés van meg ilyesmi, akkor bemehessenek már a táborba, a katonák egyrészt némi kárörömmel fogadták (ááááá, most már jók vagyunk) másrészt meg jó magyar szokás szerint le kellett papírozni. Mert az csak a filmekben van (különösen az amerikaiakban), hogy a katona megmenti az állampolgárt. Ha nincs róla szerződés, nem lehet. Egyrészt ez röhej, másrészt jellemzi az magyar állapotokat, harmadrészt sajnálom a PRT parancsnokokat, hogy ilyen morális szitu elé tették a feletteseik idáig. Mert képzeljük, hogy gáz van, a katonák szívük szerint önként kimennének (ennek ezer oka van, de a segítőszándék erősen köztük van), a parancsnok is hajlana rá, meg morális felelősséget érez, de ha megteszi, azzal a katonai karrierjét veszélyezteti. Most legalább ettől nem kell tartaniuk.

De visszatérve a Haraszti cikkhez, szóval tudomásom szerint a sebészcsoport nem a magyar NGO-k miatt van ott, hanem mert közben több száz amerikai katona érkezett a tartományba (és a táborba). Ez a sebészcsoport miattuk jött, de gondolom segíti mindenkin ha kell (szerződés nélkül is :)

Egyébként ami teljesen hiányzik a cikkből, az amerikaiak jelenléte. Bár lehet a holnapi számban lesz róluk és az OMLT-ről több szó. A cikk szerint ugyanis Hende Csaba végiglátogatja az összes magyar alakulatot. Így akkor Wardakba is elmennek a KMCS-hez? Húúúú, akkor Haraszti Gyula lesz a legjobban informált magyar civil a KMCS-ről. Ha beengedik. De lehet oda nem mehet.

Sokat kalandozom. Az egyik fejezet a fejlesztés egymilliárdért címet viseli. Felkapom a fejem, de nem a fejlesztésekről van szó, hanem a tábor megerősítéséről. Újabb fejezet: Csapatbővítés.
Ismét előkerült a 200 fős bűvös szám. De bárhogy adom össze az újságíró számait nem jön ki. A Seregszemlés cikkben említett helikopteres felajánlásról nincs szó egyáltalán, úgyhogy lehet, hogy azt ejtette vagy jegeli egyelőre az új vezetés (mondjuk megértem).

A katonák nagyon katonásan gondolkodnak. A legfontosabb cél nálunk nem a feladat elérése, hanem a katonák biztonsága. Megértem. Bár az amerikai elnök nem azért küldött extra 40000 katonát, hogy a másik 60000 még nagyobb biztonságban legyen, nálunk a csapaterősítés pedig többet között azt szolgálja, hogy ne fordulhassanak elő olyan tragédiák, mint ami 2008-ban két afganisztáni tűzszerészünkkel történt. (Oké, oké, ott van a cikkben, hogy az erősítés másik célja, hogy a katonai teendőket minél előbb átadhassuk a katonai teendőket az afgán nemzeti erőknek).

Erről jut eszembe, az IED támadások. Én, alulírott Wagner Péter magánszemély kérem Hende Csaba miniszter urat, hogy vegye fontolóra a két magyar tűzszerész haláláról szóló nyolc évre titkosított jelentés titkosságának feloldását, vagy legalább kutathatóvá tételét. Köszönöm.

Ha hazajött, megpróbálom megkeresni Haraszti Gyulát, remélem nem haragudott meg, hogy ennyit írtam róla, és talán neki is tudok segíteni ebben-abban.