Mindegy. Az első dokumentum címe: ISAF Commander's Counterinsurgency Guidance. És az első két mondat mindjárt mellbevágóan érzékelteti a váltás lényegét:
The people is the mission. The conflinct will be won by persuading the population not by destroying the enemy.
Ez biztos vérlázító lehet egy katonának, akivel egészen addig azt gyakoroltatták, hogy hogyan kell bekeríteni, lerohanni, támadni és ellentámadni stb. Persze erre a tudására ezután is szüksége lesz, de az lesz a minimum. Mert e fellépéshez valami teljesen szokatlan logikára lesz szükség. Van egy példa, hogy ha van 10 ellenségem és megölök kettőt akkor az egyenlet eredménye nem 8 lesz, hanem 15 vagy 20. Miért? Mert a sajátos törzsi, kláni családi összefonódások után ennyi plusz ember akar majd bosszútállni rajtam. Akkor nem szabad lőni, ha támadnak ránk? De szabad, persze, csak annak tudatában lett, annyira engedd el magad amikor akcióba kerülsz.
Persze teljesen másképp olvassa egy amerikai katona meg egy német vagy magyar (ha olvassa). Mert egy nem-amerikainak teljesen természetes, hogy nem lövünk mindenre ami mozog, vagy nem reagál azonnal. ebből a szempontból az európai hadseregek, talán a kiképzésük és fegyverhasználati szabályzatuk is sokkal visszafogottabb.
Ami az egész útmutatással nekem probléma, hogy (a fentiek miatt is) leginkább az amerikai katonákhoz szól (jó kétszer annyian vannak, mint az összes többi), mert csak gondoljuk meg, hogyan lehet ezt beépíteni egy kint levő, felkészített magyar PRT tevékenységébe, vagy hogyan és miként lehet beépíteni a következő PRT felkészítésébe túl azon, hogy valaki elmondja nekik egy előadásban, hogy ez van és ezt írták benne. Mondom érthetetlen, mert mi egyébként is nagyon óvatosan lövünk és vigyázunk az afgánokra.
A másik dokumentum McChrystal tábornok 60 napos jelentése. A elnevezés kicsit félrevezető, de nem találtam jobbat. Mondják ezt 60 days assessment-nek de a írás tárgya a COMISAF Initial Assessment címe viseli. Szerencsénkre és az amerikai média dicsőségére a dokumentum - igaz kissé meghúzva - eljutott a Washington Posthoz, amely feltette a weboldalára.
2 részből áll, egy 30 oldalas jelentésből és egy másik 30 oldalas mellékletekből. Az írás olyan húsbavágó kérdésekre kereste a választ, mint hogy:
- Can ISAF achive the mission (ez azért más mintha azt írom, nyerhet-e)
- Ha igen, hogyan?
- Mi szükséges ehhez?
Nem elemezem ki a dokumentumot, mert ezért nem fizet senki, de az egyik lényeg a 1-1. oldal közepén van, ahol lényegében azt mondja a szerző, hogy bár kiegészítő erőforrásokra szükség van, a hangsúly nem pusztán az erőfeszítések megduplázásán van, hanem:
The urgent need for a significant change to our strategy and the way that we think and operate.
Azt nem tudom, hogy ez hogy fog sikerülni, annyira kilátástalannak tűnik a helyzet. De hadd mondjam, hogy Irakban is ugyanilyen kilátástalannak tűnt a helyzet 2006-ban vagy 2007-ben.
Az ISAF-ről szólva két területen kell fejlődnie a COIN warfare területén:
- protecting people and building relationship with them
- még hatékonyabbá és gördülékenyebbé tenni a ISAF irányítását
Az új stratégiának négy alapelemét határozza meg McChrystal, mindegyiknek lehet magyar vonatkozása:
1. Afgán biztonsági erőkkel erősebb kiterjedtebb, szorosabb kapcsolat
2. prioritize responsive and accountable governance
3. gain the iniative and reverse the insurgency's momentum
4. Prioritize avaibale resources to those critical areas where the population is most threatened
Ez a rész kimaradt múltkor, mikor a magyar COIN-ról írtam. Nos akkor még egyszer visszatérve a témára, lássuk a miben kellene változtatni.
1. Talán még az első tart legelőrébb, vannak rendőrkiképzők és egy OMLT. Még kellene néhány extra rendőr, egy Police OMLT (POMLT) és javasolnék a rendőrségi irányítás részére némi kapacitásbővítést. Nyilvántartások létrehozása mondjuk, ahol a jelenlegi és volt rendőröket lehet számon tartani, meg a fegyvereket. Persze lehet ez már van.
2. Hát ebben nem tudom hol tartunk, vagy mennyire érezzük feladatunknak a helyi dolgokba való beleszólást. Szerintem semennyire, vagy kerüljük amennyire csak lehet. Ezen is lehet változtatni kellene, mert a logika az, hogy ha jobb a kormányzás, jobban sajátjuknak érzik az emberek és azzal mindenki jól jár.
3. Hát ez valami sokkal aktívabb fellépést jelentene a felkelők ellen Baghlan tartományban. A PRT ez nem nagyon csinálta eddig sem. Meg kellene néznem, hogy mire van joga, de hát a jogszabályokon túl itt már igazi komoly kérdésekről van szó, hogy mint hogy mit bír haditechnikailag, mennyire mer elmenni a hazai politikai vezetés az áldozatvállalásban, mennyire hosszútávon tudnánk fenntartani pl. egy ilyen erőkifejtést, elégséges-e a létszám egy aktívabb fellépéshez, jelenléthez.
4. Prioritize avaibale resources... Ez nálunk azt jelentené, hogy a Baghlan Jadidra kiemelt figyelmet kellene fordítani mind katonai, mind politikai, mind fejlesztési értelemben. A lassú koordinálás, a bürokrácia sajnos ebben az értelemben sem teszi lehetővé, hogy időben reagáljunk a változásokra.
Egy szónak is száz a vége, a magyar COIN-hoz a jelenleginél sokkal aktívabb, eltökéltebb megerősített, és politikailag jobban támogatott PRT-ra lenne szükség. Ezek pedig nem adottak az elkövetkező egy évben (ott kezdődik, hogy csak egy-egy évre hosszabbítgatjuk a mandátumunkat), amikor gyors szükség lenne rá. Bár tudom, hogy velünk mindig elégedett a NATO, ha nem javul a helyzet északon előbb utóbb kaphatunk egy társakat a PRT-ba pl. az amerikaiktól, akik aztán majd jönnek és megpróbálják megoldani a dolgokat.
11 megjegyzés:
Itt a vadonatuj COIN FM, ha meg esetleg nem lenne meg:
http://www.dtic.mil/doctrine/jel/new_pubs/jp3_24.pdf
"Van egy példa, hogy ha van 10 ellenségem és megölök kettőt akkor az egyenlet eredménye nem 8 lesz, hanem 15 vagy 20. Miért? Mert a sajátos törzsi, kláni családi összefonódások után ennyi plusz ember akar majd bosszútállni rajtam. Akkor nem szabad lőni, ha támadnak ránk?"
Ha ezzel tiszaban vagy, akkor miert keren szamon a HUN PRT-n a 3. pontot? Amint a nemetek, vagy barmelyik masik nemzet erovel lepett fel az ellenallokkal szemben, annak a biztonsagi helyzet romlasa lett az eredmenye. Ez nem Irak! Az afgan emberek felfogasa sokkal masabb, mint az irakiake! Pontosan azert, amit te is irtal fentebb. Az ero alkalmazasat el lehet felejteni! Itt a vegtelen turelem es tolerancia is csak kis esellyel hozhat sikert evtizedek mulva, de az ero alkalmazasa csak ronthat a helyzeten. En a rendezesbe sokkal tobb iszlam orszagbol szarmazo NGO-t vonnek be. A katonakat pedig fokozatosan ki kellene vonni. A jelenletuk akadalya az afgan-afgan megegyezesnek.
Meg egy aprosag: ha minden igaz, akkor jelenleg is van kint par magyar tiszt COIN-tanfolyamon. Biztos lehetsz benne, hogy a következo PRT-k katonai tagjainak felkeszitesebe is be fog kerulni az anyag.
Végre valami kritika. Köszönöm.
Amit a németek és amerikaiak is rosszul csináltak, hogy odamentek, odalőttek, gyakran ártatlanokat kaptak le, zúztak le és aztán kivonultak. És erre mondja McChrystal hogy fölöslegesek ezek a taktikai győzelmek, mert nem érnek semmit. Fölösleges számolgatni hány tálib áldozatot van egy egy támadás alkalmával, mert az emberi utánpótlásuk végtelen.
Ha jól értem a stratégia lényegét, akkor az az, hogy - kisarkítva - csak azért nem törünk be egy ajtót mert ott egy rossz arcot sejtünk, nem ugrunk rá minden feltételezett tálibra egyből, mert nem vezet sehova.
A 3. ponton azt értem, hogy a PRT-nek a lakosság közé kell aktívabban bemenni. Nem úgy üldözni a tálibokat hogy menni is lőni. Nem, hanem odamenni és letáborozni ott ahol a tálibok a lakosság körében élnek. És ott a rendőrséggel és az ANA-val együtt azokat mentorálva, képezve, támogatva, fejlesztési pénzeket csorgatva, kell legitimitást és támogatást szerezni. És igen nem hat hónap alatt. vagy 2 év alatt. És igen úgy tűnik, bele kell szólnunk abba is (nekünk Baghlanban), hogy kik a tartományi tisztviselők, és azok hogyan végzik a munkájukat, vagy higyan végezzék. Ehelyett mi folyamatosan a jó kapcsolatokra törekszünk mindenkivel. (De nem lehetsz mindenkivel jóba, csak ha feladod a céljaid.) Szerintem erről szól a stratégia.
Megkérdezném. A németek ugye rosszul csinálták, mert az erőszak erőszakot szül. Mi jobban csináljuk? MI a hozzáállásunktól jobb lett a helyzet Baghlanban? Bárkit hallgatok azt mondják csak rosszabb lett a helyzet. Pedig rengeteg pénzt elköltöttünk és még nem bántottunk senkit.
Bár elismerem, hogy az afgán emberek gondolkodása más mint az irakié, de ha kifejtenéd ezt az jót tenne nekem.
Az iszlám világban nincsen olyan sok NGO, sajnos. Ez nyugati dolog, nyugati találmány. Erre hiába várunk.
Remélem nem válaszoltam meg minden kérdésed és még vitatkozni fogsz, ritka vagy mint a fehér holló.
üdv
wp
Ja és a COIN tanfolyam. Ez optimistán hangzik, hogy akkor őket fogják hagyni beleszólni a MH új stratégiájának kidolgozásába. Így legyen
Nem veletlenul emlegettem az NGO-kat. Ok ugyanis partatlanok es nem szolnak bele semmibe. Tudom, hogy keves az iszlam orszagokbol szarmazo NGO, de ezek fejleszteset kellene tamogatni. Szerintem az afganok eseteben nem lehet beleszolni szemelyi kerdesekbe. Ha beleszolsz, akkor rogton az a vad fog erni, hogy megszallokent akarod fujni a passzat szelet. Ezt nagyon nem veszik jo neven! Az altalad tamogatott szemely legitimitast rogton megkerdojelezik, mert csak a maguk altal valasztott szemelyeket fogadjak el vezetonek. Sajnos bele kell torodnunk, hogy nem kivancsiak a velemenyunkre es csak kenyszerusegbol es haszonremenybol megturt szemelyek vagyunk ott. Ha nem tesszuk ezt, akkor megint csak a feszultseget szuljuk. Hogy miben kulonboznek az afganok az irakiaktol. Abban, hogy a tarsadalmi fejlodes sokkal alacsonyabb fokan allnak. Leginkabb a kozepkori feudalizmushoz lehetne hasonlitani az ottani allapotokat. A mostani allapotot meg talan a feudalis anarchiahoz. Ez is oka, hogy nem tudjuk oket igazan megerteni, mert az ertekrendjuk nem csak az iszlam miatt mas, mint a mienk, de a tarsadalmi viszonyok miatt is.
Ha jol tudom, akkor a nemetek alkalmaznak ugynevezett interkulturalis szakertoket. Sajnos a jelek szerint nem tul eredmenyesen. Noha Baglanban valoban nem javult a helyzet az elmult evek alatt, de kozel sem romlott annyit, mint mondjuk Kunduzban, vagy mas olyan helyeken, ahol az ISAF csapatok beleszoltak a helyi eroviszonyokba. En azt tartom jarhato utnak, hogy a gazdasagi helyzet, az infrastruktura, egeszsegugy es az oktatas szinvonalanak javitasan keresztul felgyorsitjuk az informacioaramlast, ami segithet a tarsadalmi fejlodes felgyorsulasaban es az ertekrend valtozasaban. Ezt eroltetni ott nem lehet. Egy lutri az egesz. Probalnunk kell megerteni, hogy mi miert tortenik. Az elegedetlenseg okait kellene megszuntetnunk, az pedig leginkabb a szegenyseg. Az afgan atlagember nem erzekeli, hogy neki azzal jobban menne, hogy itt van az ISAF. Az anarchia ismet teret engedett a korrupcionak es a letbizonytalansagnak. Azt fogjak tamogatni, aki a jelen felfogasuk szerint rendet tud teremteni. Ebben mi a passziv mentoralassal tudunk segiteni. A kepzes es oktatas jo ut, de az aktiv mentoralas mar nagyon veszelyes, mert fizikailag avatkozunk be a dolgaikba!
Szervusz
Köszönöm a soraid. Az irakiakat értem, én is ezt gondolom, de megjegyzem ez is csak öt év tapasztalat után esett le a szemlélődőknek, mert előtte ők is elmaradott törzsekről beszéltek. Aztán rájöttek mégsem középkor van Irakban.
Azt írod: "Szerintem az afganok eseteben nem lehet beleszolni szemelyi kerdesekbe. Ha beleszolsz, akkor rogton az a vad fog erni, hogy megszallokent akarod fujni a passzat szelet"
Aki megszállónak tart, az enélkül is annak tart, aki meg nem tart annak, az ezután sem fog. Én nem hiszem, hogy minden afgán ellenezné a ISAF jelenlétet. Pl akiket épp megszabadítasz egy korrupt rendőrfőnöktől vagy a egy kormányzótól. Ha aktívan mentorálod a rendőröket az átlag afgán nem azt fogja gondolni, hogy né ha az ISAF-vel akkor nem mernek lehúzni, nem kell vesztegetnem?
Mert a paszív mentorálásnál ez nincs. Ott pont azt érezheti az lakos, hogy minek vannak itt a külföldi kiképzők, ha a rendőrök ugyanolyanok?
A másik, hogy azt írod: "... a gazdasagi helyzet, az infrastruktura, egeszsegugy es az oktatas szinvonalanak javitasan keresztul felgyorsitjuk az informacioaramlast, ami segithet a tarsadalmi fejlodes felgyorsulasaban es az ertekrend valtozasaban."
Ez lenne a feladatunk (tágabb értelemben a nemz köz.nek?) Természetesnek veszed, hogy a életkörülmények javulása egyben a társadalmi fejlődést és értékrend változást generál. Ez így lenne? A szaúdiak értékrendje annyira változott mert gazdagok lettek. Vagy a kínaiak értékrendje mert javult az életszínvonal?
Szerintem nincs egyértelmű összefüggés a fejlődés és értékrend között.
1. A feladatunk ennél szerényebb kell legyen mert erre nincs szándék se, pénz se és ez lenne az igazi gyarmatosítás, a kulturális
2. Egyetértek, hogy munkát kell adni. Nem ez így rossz. Munkalehetőséget kell teremteni. De nem úgy ahogy mi magyarok csináljuk (ha egyáltalán csináljuk) és sokkal több, nagyobb részvételt kell kérni az afgánoktól.
Kérnek valamit? Egyből visszakérdezni, hogy mi adtok bele (nem egy telekre gondolok, hanem pénzt, fizikai munkát, felügyeletet, őrzést)? Szerintem ez nálunk elmarad rendszeresen. Számon kérünk bármit is mi az afgánokon? Mert csak azt hallom, hogy ők kérnek rajtunk számon dolgokat?
Azt írod: "Az elegedetlenseg okait kellene megszuntetnunk, az pedig leginkabb a szegenyseg." Sok olyan országot ismerek, amely szegény, de a legtöbben békében élnek az emberek és nincs polgárháború. Tény hogy szegény ország könnyebben kerülhet polgárháborúba.
Akik a harcokat generálják, akik érdekeltek a harcokban, azok tipikusan nem szegény emberek Afganisztánban. Azok megfizetik a munkanélkülieket egy kis feladatra.
üdv
wp
Udv WP!
Sok mindent hasonloan latunk, de nem mindent.
„Aztán rájöttek mégsem középkor van Irakban.” Szerintem ez a nagy kulonbseg a ket orszag kozott. Afganisztanban sajnos kozepkori viszonyok uralkodnak a fejekben! Lehet, hogy a kulsosegek nem ezt mutatjak, de a szokasjoguk es az ertekrendjuk leginkabb ezt tukrozi.
„Aki megszállónak tart, az enélkül is annak tart, aki meg nem tart annak, az ezután sem fog.”
En nem ezt tapasztaltam. Probald meg, hogy egy kormanyzo, vagy egy rendorfonok akarataval szembe szallsz! Meg ha a legjobb baratodnak tartottad, akkor is azonnal megszallonak fog belyegezni. Probald meg, hogy megvonod tole az „utsarc”, vagy a maktermelesbol szarmazo illegalis bevetelet! Nem tanacsolom, hogy sokaig a kozeleben maradj! :) Marpedig a korrupcio naluk a megelhetes egyik alappillere vezeto beosztasokban. Ezen az sem javitott sokat, hogy a vezeto tisztsegviseloket igyekeznek a kulso penzekbol az atlagnal sokkal jobban megfizetni. Nezz utana, hogy mennyit keres egy tartomanyi rendorfonok, majd saccold meg, hogy mennyi az illegalis bevetele! A kozepkorban nem ismertek tul sok erkolcsi korlatot sem a hatalomban, sem a gazdagsagban. Valami hasonlo jellemzo az afgan vezeto beosztasu emberekre is. Ha egyszer megerzi a hatalom izet es elonyeit, akkor esze agaban sincs onkent korlatoznia magat barmelyikben is holmi nyugati ertekrend szerint!
„né ha az ISAF-vel akkor nem mernek lehúzni, nem kell vesztegetnem?”
Csakhogy az ISAF nincs ott mindig es mindenhol. De ha ott is lenne. Maguk a rendorok lepnenek fel ellenuk egy ido utan. Ez a 22-es csapdaja. Mert abban teljesen igazad van, hogy igy igazan annak sincs latszata a megsarcoltak szemeben, hogy ott van az ISAF. A sarcokat az veszi rossz neven, akit megsarcolnak, nem pedig az aki sarcol!
„Természetesnek veszed, hogy a életkörülmények javulása egyben a társadalmi fejlődést és értékrend változást generál. Ez így lenne? A szaúdiak értékrendje annyira változott mert gazdagok lettek. Vagy a kínaiak értékrendje mert javult az életszínvonal?”
Ekkora okossagot egymagam nem tudok kisutni! :) Nem en talaltam ki, hogy tobben abban latjak Kina legnagyobb ellenseget, hogy a gazdasag fejlodese minden kozponti akarat ellenere lassan atalakitja a kisemberek gondolkodasmodjat es a kommunisztikus eszmek helyett egyre inkabb az onzo kapitalista ertekrend ver gyokereket a fejekben, amelyek szep lassan (!!) tarsadalmi valtozasokat is generalnak. En ugy latom, hogy Szaud-Arabiaban es Kinaban is sokat valtozott az ertekrend az elmult evtizedekben. Ez nem jelenti azt, hogy a nyugatiak ezzel elegedettek lennenek, mert nem mi eljuk meg ezeket a valtozasokat. Viszont az ott elo emberek tobbsege elegedettebb a jelenlegi helyzettel, mint korabban. Az afganoknal ez nem mondhato el. Ennek kovetkezteben novekszik az ellenallok tamogatottsaga is, mert nem tudtunk lathato javulast elerni!
"Szerintem nincs egyértelmű összefüggés a fejlődés és értékrend között."
Szerintem pedig hosszu tavon van! :)Tehat ebben sem ertunk egyet! :(
"1. A feladatunk ennél szerényebb kell legyen mert erre nincs szándék se, pénz se és ez lenne az igazi gyarmatosítás, a kulturális"
Eszem agaban sincs beleszolni a kulturaba. Sajnalom, ha az eddigi billentyukoptatasombol ez jott volna le! Mi tobb! A legnagyobb veszelynek tartom az ilyen beleszolast. Marpedig most eppen ez folyik! A magunk ertekrendje (kulturank) szerint kepzeljuk el az afgan megoldast. Durva hiba!
folyt kov
folyt:
„Egyetértek, hogy munkát kell adni. Nem ez így rossz. Munkalehetőséget kell teremteni. De nem úgy ahogy mi magyarok csináljuk (ha egyáltalán csináljuk) és sokkal több, nagyobb részvételt kell kérni az afgánoktól.”
Ebben teljesen egyet ertunk. Szerintem nagyon regen mar volt itt is szo a „palyazati rendszerrol”. Valami hasonlo modon kene kikenyszeriteni az aktiv afgan reszvetelt a projektekben, kulonben nem sokra fogjak becsulni a konnyen kapott javakat. A jatekszabalyokat tisztan le kell fektetni. Nem biztos, hogy tetszeni fog nekik! Ki kell probalni kicsiben, mert itt megint interkulturalis ertelmezesbeli gondok lehetnek!
„Sok olyan országot ismerek, amely szegény, de a legtöbben békében élnek az emberek és nincs polgárháború. Tény hogy szegény ország könnyebben kerülhet polgárháborúba. Akik a harcokat generálják, akik érdekeltek a harcokban, azok tipikusan nem szegény emberek Afganisztánban. Azok megfizetik a munkanélkülieket egy kis feladatra.”
Itt vannak kapcsolodasai pontjaink! Ez viszont Afganisztan, ahol a szegenyseg egyre bovulo taptalajat adja a „megelhetesi ellenallasnak”, a polgarhaborunak meg "szep" hagyomanyai vannak torzsi es vallasi megosztottsag alapjan is.
Ergo: Az ellenallas penzugyi bazisaira kellene komoly csapast merni, hogy konnyebben lehessen konkuralni az „araikkal” olyan feladatok kereteben, amelyek tenyleges munkat jelentenek, nem pedig a „megszallok bervadaszatat”! Ebbol a szempontbol a drog valoban fontos. Viszont a megoldast nem a makmezok latvanyos felszamolasa jelenti, hanem a drogkereslet radikalis csokkentese. (A csatat "itthon" kell megvivnunk!) A makirtassal megint csak magad ellen hangolod a helyieket, akik kozul nagyon sokan ebbol elnek meg (nem csak a foldmuvesek, de a „huberurak” es azok "huberurai", es azok...... is! Kozvetett eszkozoket kell alkalmazni, hogy ne lehessen azonositani a beveteli forrasuk felszamolojat!
Es ez csak egy a sok gazdasagi es penzugyi faladatbol! A kerdes, hogy meg van-e az egyseges es valodi akarat a "harc" ilyen jellegu végigvitelehez????
Udv: M
Lehet tudni kik és melyik alakulattól vannak COIN tréningen? Ja és hogy hol. Lehet mailben is.
Üdv
Somkuti Bálint
Olyan katonai szervezetektol, akik renszeresen kuldenek kotelekeket PRT-ba, OMLT-be, KMCS-ba, illetve a muveleteket iranyito vezeto szervektol. A tanfolyamot most eppen Afg-ban szerveztek.
Hello M,
Most asszem nem vitatkozom veled tovább, mert kezd nagyon szerteágazóvá válni a dolog. Ne kímélj legközelebb sem.
üdv
wp
Megjegyzés küldése