hétfő, május 06, 2013

A JTAC alkalmazása harci helyzetben

Most hogy már a honvédségnek is van JTAC-je, érdekes új szempontokat kínált egy cikk, amely egy ausztrál egység uruzgáni harcérintkezésének (médiásan szólva csatájának) történetét mutatja be. Hogy mi az a JTAC, nem írnám le, itt van egyrészt Szórád Tamás meghatározása: Hazai elnevezésük ERICS (Előretolt Repülésirányító Csoport), de a mindennapok során az angol nyelvű JTAC (Joint Terminal Attack Controller) is használatos. A JTAC elnevezést elsősorban az amerikaiak használják, a britek inkább megmaradtak a régi FAC-nál (Forward Air Controller).
Másrészt itt vannak az AirBase blog témával foglalkozó írásai is, amelyeknek elolvasását nem spórolom meg az olvasóknak. ezekből a posztokból sok minden kiderül, többek között az is, ami egészen mostanáig engem is érdekelt: hogy hogyan is történik az, hogy egy ember a földön célra vezet egy helikoptert, egy repülőt vagy egy bombát.

Most hogy elolvastam ezt a cikket: Decorated diggers tell a different truth about storied Afghan battle. Az írás önmagában is rendkívül izgalmas, számos tekintetben jellemzi az afganisztáni hadviselést, tapasztalat feldolgozásnak, sőt egy izgalmas csataleírásnak sem utolsó. Röviden arról van szó, hogy 2010-ben egy ausztrál és egy afgán alegység azzal a céllal, hogy megütközzenek egy helyi tálib csoporttal (két nappal korábban felderítették őket, azután mentek vissza a faluba) behatolt egy faluba. Légi és tüzérségi támogatás elő volt készítve. A tálibok ott voltak, ahogy számítani lehetett és megkezdődött az ütközet.

Az akciónak egy ausztrál halálos áldozata volt, a cikk igazából ennek okairól, a miértekről szól, illetve arról, hogy később az ausztrál védelmi erők hogyan állította be és kommunikálta az eseményt (és hogy hol hibázott).

Mindezeken túl számomra két figyelemfelkeltő dolog volt a cikkben. Az egyik, hogy a művelet során két katona is sisakkamerával a fején harcolt, részben ezek bemutatása és elemzése adja a cikk aktualitását. Itt mindjárt arra gondoltam, hogy vajon ez van-e szabályozva? Lehet-e ilyet? Mert ilyen videofelvételek nyilvánosságra kerülése később pozitívan és negatívan is elsülhet. Arról nem is beszélve, hogy azt már kész tényként kezeljük, hogy a társadalmi nyilvánosság  (életemben először leírtam ezt a szóösszetételt azután, hogy három éve átrágtam magam J. Habermas utólag nagyszerű művén) mennyire átalakult mióta bárki, bármilyen bámészkodó civil, vagy önjelölt riporter a telefonjával világszenzációt örökíthet meg. De vajon a katonai nyilvánosságot (ha van ilyen), vagy a háborús tudósításokat hogy alakíthatja, ha egyszer tömegével készülnek és szivárognak majd ki ilyen felvételek?

De mindez másodrangú a másik figyelemfelkeltő dologhoz képest, ami miatt ezt a posztot is írom most. A cikkből az derült ki, hogy bár a művelethez a légi és tüzérségi támogatás elő volt készítve, és a harcok hevessége indokolta volna ezeknek az alkalmazását, ezek nem érkeztek meg, illetve csak késve (A katonák - ahogy értem - ezt a tényezőt okolják, amiért elvesztették egyik társukat és amiért végül kénytelenek voltak visszavonulni.)

Miért nem jött a támogatás? Az egyik résztvevő katona által, egy barátjának írt, később kiszvárogtatott email szerint: The email raises concerns that mortars were not called in immediately, that aircraft had not been used to bomb the enemy, that the intelligence reports were inadequate and  there had been too much concern about civilian casualties.

Időrendben később az ausztrál hadsereg reagált a panaszokra: the ADF opted to release a partially censored report into MacKinney’s death and a rebuttal of the email.
Blacked out within its 19 pages are  key references to issues raised in the email, such as the concerns of the Joint Terminal Attack Controller – or JTAC – whose job it was to call in air support or artillery fire.
The JTAC role was distinct from the on-the-ground operations commanded by Lieutenant Fanning.
‘‘He was concerned that (censored) mortars (censored) effect on the civilian village of (censored),’’ stated the report.
Another censored passage notes  ‘‘the fast air close air support was unable to (blank) and that as a result close air support could not be employed’’.
The report confirms a 155 artillery round was fired without permission from the JTAC.
The reason why air clearance for use of the 155 cannon was “significantly delayed” is also blanked out.

Ez az ami engem most érdekel már a magyar JTAC-ek kiképzésében. Hogy milyen feltételek mellett is lehet majd alkalmazni. Milyen szabályozókat kap, kapott, amelyek figyelembe vételével majd eljárhat, amikor az általa kísért egység tüzet kér majd a velük szemben álló gerillákra, ellenállókra stb. A cikk szerint ugyanis - kifordítva - a katonák problémája a JTAC óvatoskodása volt. Ő az esetleges civil áldozatoktól tartott, ezért nem hívta le a tüzérséget, az Apache harci helikoptereket. A végén "elszabadult" egy ágyú, de kérdés, hogy azt meg hogyan történt, mert a 155 artillery round was fired without permission from the JTAC. Talán addigra az ausztrál hadnagy a tűzvonalban már rekedtre ordította és káromkodta magát a JTAC-kel és a tüzérséggel, hogy így azok lőttek egyet.

A magyar alkalmazás lehetséges körülményei kapcsán az túlzott óvatosság jut az ember eszébe. Gondoljunk a maximum nulla áldozattal jellegű dolgokra: a feladat nem az, hogy a 1. kint kapott feladataid teljesítsd hanem, hogy 2. minden katonát élve hazahozz. Ha a kettő konfliktusba kerül, akkor megszívtad, úgyhogy legyél annyira óvatos, hogy ne kerülj olyan szituba, hogy a kettő konfliktusba kerüljön. Papíron biztos vagyok benne, hogy hibátlan, tökéletes, a nemzetközi normákat figyelembe veú, NATO kompatibilis lesz az amit a JTAC a kezébe kap majd saját működésének szabalyairól (biztos van ennek valami szakszava). De papíron midnig is jók voltunk és a valóságot meg hozzá tudjuk igazítani.

Nyilvánvalónak tűnik számomra, hogy a JTAC képesség offenzív képesség. Arra van, hogy lebombázzuk az ellenséget, megöljük. Napjaink ellenségei azonban túlnyomó részt valószínűleg az ausztrál cikkben említetthez hasonlóan civilek közelében fognak harcolni. És ha még tud követni az olvasó, akkor itt jön a kérdés: Ki fogja vállalni nálunk a felelősséget a JTAC tevékenységéért? Mert bármilyen óvatosak is leszünk (lesz a JTAC), a háború zűrzavarából adódóan az esély mindig ott lesz, hogy ahova ledobat egy bombát (vagy megküldeti néhány rakétával), ott civilek is lehetnek a közelben.

Az ilyen dilemmákat persze el lehet kerülni úgy, ha nem vállalunk olyan missziót, ahova a JTAC képességet kiküldhetjük. Úgyhogy emiatt is izgatottan várom, hogy mi lesz a 2014 utáni magyar missziós aktivitás fókusza.

7 megjegyzés:

Combat Gear Admin írta...

Nekem most hirtelen az SOP (Standard Operating Procedure) illetve a ROE (Rules Of Engagement) jut eszembe. De valószínűleg az OPORD (Operation Order) is meghatározza a JTAC munkájának paramétereit.

Névtelen írta...

CGA

Ezekben biztos vagyok, hogy meg vannak határozva minden szépen és pontosan, de a ausztrál cikk pont arra világított (nekem), hogy vannak, lesznek helyzetek, amikor JTAC mérlegelésére lesz bízva a szabályokon túl, hogy jön e a bomba etc. vagy nem.

Ez lesz a kényes szitu, és szervezeti kultúra olyan, hogy az eljárások 100 százalékos bizonyosságot várnak el, akkor a JTAC inkább 200% százalékos bizonyossággal fog eljárni (bár a példám enyhe képzavar)
wp

Névtelen írta...

Itt egy érdekes anyag. A JTAC bombát kért, a pilóta a gépágyú mellett döntött.

http://www.youtube.com/watch?v=ox9hopYAS4c

Üdv: Tamás

Névtelen írta...

Nem csak a magyarok túlzottan óvatosak, jelenleg az ISAF szabályzók nagyon keményen megkötik a JTAC-ek kezét. Amit csak lehet, légi támogatás nélkül kell megoldani.

Anteovin írta...

Én óvatosan bánnék a "vétlen civil" kifejezéssel. Ugyanis, ha és amennyiben valaki hagyja, hogy egy puskás, RPG-s csapat verjen tanyát a kertjében, számíthat rá, hogy kap egy bombát a nyakába. Kár ezt ragozni.

Névtelen írta...

Anteovin

És mit csinálsz ha "egy puskás, RPG-s csapat" ver tanyát a kertedben? Szépen megkéred őket, hogy menjenek el? Dehogyis. Hívsz egy másikat hogy elkeregesse őket. Az eredmény így-is úgy is az hogy "egy puskás, RPG-s csapat" van a kertedben.

Azért egy gerillaháború nem ennyire eccerű.

Névtelen írta...

Peter,

Keress ra a JTAC MOA es a NATO STANAG 3797. Ez a ket anyag hatarozza meg, hogy hogyan keszulnek fel es mikent kerulnek alkalmazasra.

Udv