Ki is a Magyarországra telepített guántanamói fogoly?

2009 december elején érkezett Magyarországra amerikai és magyar titkosszolgálati kísérettel egy guantánamói fogoly. Hogy pontosan terrorista volt-e vagy sem, veszélyt jelentett-e vagy sem, jó volt-e befogadni vagy sem, azt leírtam annak idején egy blogposztban. Azt más akkor is leírtam, hogy 30 vagy 50 százalékos valószínűséggel meg lehet állapítani, hogy név szerint ki volt az illető, mert a Brookings Intézetnek volt fent egy listája. Sőt a lista még ma is fent van.

Most véletlenek sorozata miatt megint előjött a téma. Először a wikileaks honlapján találtam egy weboldalt, ami a guantánamói foglyokról szólt, visszakeresve a blogomat, és a Brookings anyagát, meg lehetett találni most már a palesztin nevek mögött levő életeket is. Ezen kívül meglepődve láttam, hogy az "Ez így hogy" nevű blogon a szerző nemrég foglalkozott a témával. (Tetszik a újságíró öndefiníciója: magyar médiamunkás válaszokra éhezik, mert sajnos az írások néha tényleg munkásra sikerednek és marad bennük egy két tartalmi hiba).

Szóval a blogon az alábbi új dolgokat olvastam (ez persze meg egy dicséret a fenti kritika mellé): Az Egyesült Államok eredetileg huszonnégy foglyot ajánlott Magyarországnak, ebből tizenhét ujgur, négy üzbég, két palesztin és egy egyiptomi szerepelt a listán. A tizenhét ujgurt a várható kínai tiltakozás és az éppen fejlődő kínai-magyar gazdasági kapcsolatoknak ártó diplomáciai bonyodalmak miatt hamar elvetettük. A tárgyalások során végül a két palesztin és az egyiptomi közül egyik előbbit választottuk. A kiszivárgott értesülések szerint a férfi hét éven át raboskodott Guantanamon, de hogy pontosan mivel vádolták: nem tudni. Annyi bizonyos, hogy alacsony kockázatú fokozatba sorolták, vagyis nem „kemény terrorista”. Ráadásul a magyar kormány feltétele volt, hogy olyan személy érkezzen, aki ellen ítéletet nem hoztak, de még csak bírósági eljárás sem indult ellene. 

A kormányzat akkori tájékoztatása szerint a férfire egy másfél éves felkészítési program várt, a beilleszkedését azóta is segítik, de sokáig nem kaphatott olyan személyazonosító okmányt, amellyel elhagyhatta volna az országot. Ellátásáért a magyar állam, szakképzéséért az amerikai fél fizet; legalábbis a megállapodás szerint. 


Több, egymástól független hírforrásom viszont arról számolt be, hogy egy-másfél évvel ezelőtt a nemzetbiztonsági szolgálatok jelezték a politikai vezetésnek: az érintett meglehetősen aktívan igyekszik felvenni a kapcsolatot régi ismerőseivel, „elvbarátaival”, ami adott esetben nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet. Hivatalos forrás mindezt természetesen nem erősítette meg. A Belügyminisztérium is csak meglehetősen szűkszavúan válaszolt a nekik feltett kérdéseimre. Azt elismerték, hogy jelenleg is nyomon követik a fogoly magyarországi beilleszkedését és cáfolták, hogy a folyamat részleteiről rendszeresen jelentenének, vagy jelenteniük kellene az Egyesült Államoknak, esetleg más nemzetközi szervezetnek. Határozottan cáfolták, hogy a palesztin férfi idő közben felvette volna a magyar állampolgárságot, ahogyan azt is, hogy a szociális tanfolyamot követően megpróbálta volna elhagyni az országot.


Jó sok újdonság.

Ami címlapra tette a sztorit az persze az, hogy az fogoly "tájékozódni" próbált hazafelé. Néhány éve. Kicsit régen, de így is érdekes. A blogban említett origo cikk (fogoly vs. ombudsman) egyébkét egy csomó olyan kérdést is felvet, amelyek most is aktuálisa, de most erre nem kanyarodok el.

Ami még fontos a blogból, hogy a palesztin személy alacsony kockázatú. Ez azért érdekes, mert a wikileaks-es listában mind a három palesztin származású fogoly vagy közepes vagy magas kockázatú. Itt valakik félrevezettek, vagy már nem is emlékeznek a részletekre.

A fogoly másfél évig tartó visszailleszkedési programon ment keresztül. Annak már egy fél éve vége akkor. Kíváncsi lennék, hogy mi volt ebben a programban, milyen szakmát tanult, mivel próbálták mosni a fejét.

Most voltam egy külföldi konferencián,a hol sokat beszélgettem egy deradikálizációs szakemberrel, aki ilyen programokon dolgozott éveken át. Nem tudom mi is tettünk-e bele ilyet a szocializációs programunkba, mert érteni - minden tiszteletem a szolgáltatok felé - nem hiszem, hogy bárki is értene ebben az országban a dzsihádista szélsőségesek deradikálizálásához (kb 5 perc volt míg kisakkoztam ezt a szót, hogy hogyan kell mondani). Szóval csupa kérdés.

De majd a Nemzetbiztonsági Bizottság vizsgálódik, remélem az újságíró nem felejt el érdeklődni náluk.

A palesztin befogadottunk életrajzát majd legközelebb. Mindig túl messziről indulok, mára elfáradtam.