csütörtök, július 14, 2011

Líbiai konfliktus és a magyar EU elnökség - FRISSÍTVE

### Ide minden elé beteszem a legfrissebb hírt: A Népszabadságban van egy villáminterjú a líbiai magyar nagykövettel Marton Bélával + mögötte egy rövid beszámoló a legutóbbi NATO megbeszélésről. Ott az USA bejelentette, hogy elismeri az átmeneti kormányt, így az általuk lefoglalt pénzek mehetnek Bengháziba (nagyon fontos, mert mindkét fél pénzhiányban szenved), illetve a kérdésben örök aktív Törökország rendezési tervet készít elő a nyomás fokozására.

A Külügyi Intézetben megjelent egy nagyon jó elemzés, kollégám Rózsa Erzsébet tollából a "Libya and the Hungarian EU Presidency" címmel. Ez az egyik legjobb gyorselemzés, amit az intézet honalpján olvastam. Annyira benne van minden, és pont a megfelelő arányban.

Mik ezek? A magyar-líbiai kapcsolatok rövid áttekintés, a mostani konfliktus kialakulása során a feladatok leosztása az EU Külügyi Szolgálata és a magyar elnökség között, a magyar diplomácia kényes egyensúlyozó helyzete az eztkövető időszakban és a végén népi közvélemény, hangulat. Bevallom ez utóbbi kérdéssel én sosem szoktam foglalkozni, így aztán nekem is új volt, hogy volt kutatás a magyar lakosság hozzáállásáról, és 50 százalékunk támogatta a NATO légicsapást. Ez nekem meglepi.

A magyar diplomácia kényes helyzetben van. Egyrészt tagjai vagyunk a NATO-nak és az EU-nak, amely szövetségek a lázadók oldalán állnak. Magyarország látja el az EU és egy sor európai ország képviseletét Tripoliban (ez a lengyel elnökség alatt is folytatódik!), így aztán nem nagyon közeledhetünk Bengházihoz. Rózsa Erzsi erre is kitér.

A gyorselemzés mellett van egy másik nagyon színvonalas írás, amely a hirado.hu-n jelent meg Magyar misszió - kockázatos nyíltan barátkozni a líbiai lázadókkal címmel.

A cikk a fenti dilemmát járha körül egy sor megszólalóval, Rózsa Erzsébet, Hóvári János, Balázs Péter, Tálas Péter, Wagner Péter, azaz velem is. Jók ezek a péterek. Engem is felhívtak és így visszaolvasva le a kalappal az újságírónak, akinek sajnos nem emlékszem a nevére. Ez egy nagyon korrekt cikk a külpolitikai cikkek alacsony átlagszínvonalához képest. Valamit idézek belőle:
Hóvári János helyettes államtitkár a felkelőkkel való viszonyról elmondta, Magyarország a megfelelő időben ismeri majd el az Átmeneti Nemzeti Tanácsot. A Kadhafi ellen lázadó líbiai erőkkel Magyarország már tavasszal felvette a kapcsolatot, amikor Martonyi János külügyminiszter a határ egyiptomi oldalán találkozott képviselőikkel. Magyarország célja, hogy kontaktusban álljon a formálódó líbiai vezető réteggel, különös tekintettel arra, hogy a mostani konfliktus rendeződése után a korábbiaknál gyümölcsözőbb gazdasági kapcsolatokat szeretne kialakítani az olajban gazdag országgal. A líbiai-magyar kapcsolatokban jelentős tartalékok vannak, amihez hozzájárul, hogy Magyarország jó hírnévnek örvend az észak-afrikai államban. Sok líbiai tanult Magyarországon és sok magyar szakember dolgozott az országban, népi szinten is úgy gondolják, hogy hazánk olyan európai állam, amellyel szoros kapcsolatokat kell ápolni - mondta Hóvári János.

6 megjegyzés:

Névtelen írta...

Hello, majd elolvasom a cikket persze, de én a H. Pétert nem ajnaroznam. Az oké, hogy valaki tud beszélni, de amikor cselekedni kell Mo. libiai akcioja korul...szoval akkor sem kellene toketlenkedni...

Névtelen írta...

Mar osszezavartal a Péterekkel. Arra gondoltam, aki nem Péter, hanem Janos.

Névtelen írta...

Hello

Mindenképpen olvasd el a cikket, mert akkor megtudod belőle, hogy H. János nem töketlenkedett. Sőt bevallom, ebben a esetben nem is nagyon látok töketlenkedést, legalábbis, ha a humanitárius segítségről és a evakuációról beszélünk.
wp

Névtelen írta...

Szerintem az MKI tanulmanya kicsit felreerhetoen fogalmaz arrol, hogy katonailag miert nem vettunk reszt a misszioban. Eloszor leirja, hogy "insufficient military capabilities" ami teljesen igaz, hisz a pilotaink nincsenek kikepezve legiutantoltesre, foldi csapasmeresre illetve arra, hogy egyuttmukodjenek a NATO-val egy ilyen nagyfoku hadmuveletben. Kesobb viszont a cikk visszater arra, hogy "technically been able to perform such tasks with its Gripens" es "Hungarian pilots know the Libyan air defence systems" mindketto ferdites, mert nem eleg tulajdonolni egy Gripent, ha a pilotak nem kapnak eleg kikepzesi lehetoseget. Illetve egyreszt a Gripenek sosem gyakoroltak a szovjet legvedelmi rendszerek ellen, mivel azokat mar erkezesuk elott kivontuk, illetve Libiaban amugy sem maradt mar semmi mire mi beszalltunk volna. Amiben Mo. kivehette volna a reszet az inkabb a felderites (a svedek is azt csinaljak a Gripenjeikkel) illetve a jarorozes, amivel reporat tudtak volna felszabaditani a nyugati pilotaknak. Szoval inkabb az elso ertekelseel ertek egyet, hogy "insufficient military capability"
A masik, hogy a katonaorvosok kuldese, azt hiszem 2+2 orvost jelentett volna a konfliktus lezerultaval a hatarmenti menekulttaborba. Ami nem sokkal er tobbet, mint eso utan a koponyeg. Szoval ezen ket tekintetben kicsit ugy erzem a cikkiro probalta Mo-t nagyon jo szinben feltuntetni, holott inkabb arrol van szo, hogy nincs se akarat se kepesseg.

Névtelen írta...

Szerintem nem volt semmi szándékosság a cikkben, a szerző nem katonai szakértő, ezek a finomságok nekem sem tűntek fel (nem mintha én katonai szakértő lennék). A cikk célja a magyar szerepvállalás bemutatása volt, kontextusba helyezése. Ez magyarul is érdekes lett volna, de angolul kifejezetten fontos volt, mert szerintem alulkommunikáljuk a magyar külpolitikát.
wp

Névtelen írta...

Osszessegeben nincs is bajom a cikkel, csak a katonai vonatkozasban azt ereztem, hogy megint probaljuk elkenni az igazsagot. Mert szerintem sokkal oszintebb dolog bevallani azt, hogy mire nem vagyunk kepesek, mire nincs penz, es ezekre a problemakra hosszutavu valaszt keresni (hogy pl ne alljunk letolt gatyaval a kov hasonlo NATO misszio eseten) mint leirni hogy kepesek vagyunk valamire (ami nem igaz) meg humanitarius segitsegre hivatkozni (ami minimalis segitseg lenne). Es ertem en, hogy a szerzo nem katonai szakerto, de ahogy pont Te tiltakoztal az ellen, hogy a magyar kulpol ujsagiras lehetne sokkal jobb minosegu, igy most en emelem fel a szavam, hogy ezzel egyutt akkor a kulpol katonai vonatkozasai is szakmailag megfeleloen legyenek kommunikalva. Csak igy lehet fejleszteni az olvasok tudasat.