India az ENSZ műveletekben és a kargili háború

Hogy jött ez a kettő össze?

Olvasom V.P. Malik: Kargil, From surprise to victory c. könyvét. A tábornok az szárazföldi erők főparancsnoka volt az1999-es kargili háború idején. Van egy mondata, ami megragadta a figyelmem, mivel itt múltkor szóba kerültek ENSZ missziók, meg hogy ott az ENSZ fizeti a missziót, szemben a NATO missziókkal, ahol mindenki maga fizet. Valaki mindenáron ezt fejpénznek akarta nevezni, ami szerintem csak napidíj, vagy fizetés, hiszen senki sem dolgozik ingyen. Persze vannak országok, ahol ez biztos üzlet, mert amit kapnak a misszióért, azt nem mind fizetik ki a katonáknak? Nem hiszem, de lehet addig sem kell otthon fizetni nekik. Nem tudom, ez viszont nem hangzik valami fenntartható dolognak.

Mi a sztori? A kargili harcokban a 18. Grenadiers zászlóalj kitüntette magát. Őket vetették be elsőként szinte és helytálltak mindenhol. Elismerés képpen írja Malik tábornok (és itt ragadtam gépet), amikor a zászlóalj UN missziót kért, a hadsereg Sierra Leonba küldte (175 .o.) Itt is a hír 2000 májusából, a kiküldésükről.

Ez az egy mondat két dolgot implikál: India zászlóalj szintű egységeket küld külföldi missziókba. ez lehet is, mivel jelenleg olyan 8000 katonája van ENSZ missziókban, csak Kongóban 4500.

Ennél sokkal érdekesebb, hogy egy zászlóalj kérheti magát ENSZ misszióba, amit gondolom aztán mindenéféle szempont alapján jóváhagy a főparancsnokság (vagy nem). Ez lepett meg leginkább, hogy kérhetik magukat. Indiáról pl nem nézem ki, hogy ott pénzügyi megfontolások vezetnének a jelentős ENSZ szerepvállaláshoz. India a top 3-4 hozzájáruló a kéksisakos műveletekhez, ugyanakkor a hadsereg méreténél fogva, nem lehet akkor bevétel a kéksisakos indiai katonák után kapott fizetés

Kongóban most csökkentik jelenlétüket, miután 4 MI-35-ös helit kivonnak onnan.

Egybként a 18 gránátosok Sierra Leonában is harcba kerültek. Az ottani műveletben a RUF erőit kellett helyretenniük egy közös brit, indiai, nigériai, ghánai műveletben.

Indiai részről Khukri művelet volt a neve, talán utalva arra, hogy a cél két század gurka lövész felmentése volt, akiket hónapok óta bekerítve tartottak a lázadók.


Ps. Beleolvasva a témába ismét, találtam egy érdekes cikket B Raman-tól, az egyik legismertebb (legtöbbet publikáló) volt indiai hírszerző/elemzőtől. Raman szerint a könyv egy kicsit elfogult, a narratívája kb. a következő: az indiai hírszerzési szervezetek nem vették észre a pakisztáni beszivárgást, így a hadseregnek (amelynek a könyv írója volt a parancsnoka) kellett helyrehoznia a hibát, és visszaszerezni a nemzeti önbecsülést.

Raman cikkében ezt próbálja helyre rakni, hogy a hadsereget és annak parancsnokát milyen felesség terhelte 99-ben a kargili beszivárgásért. Milyen infokkal rendelkezett és miért nem tett semmit.

A végeredmény itt is csak az, hogy a fegyveres erőkön, államigazgatáson belüli hatalmi és intézményi harcok általában a fő felelősek a kudarcért, mint az ellenfél meglepetés szerű támadása. Tiszta 9/11, infok voltak, csak nem osztották meg egymással.