Ezt az optimizmust!

Reggel már felkaptam a fejemet a hírre, reggelizés közben. Most megnéztem, és tényleg pontos volt a rádió. A PRT-6 visszafogadó ünnepségén a honvédelmi miniszter valami olyan dicshimnuszt zengett a magyar jelenlétről, hogy az valami. Nem tudom, talán új beszédírója van, aki egy tavalyi, tavalyelőtti beszédet vett elő? Vagy régi van, és ő vette elő a ideje múlt szöveget. Itt van ez:
A miniszter kiemelte: a honvédség alakulatai a NATO első számú missziójának tagjaként három éve teljesítenek eredményesen szolgálatot Afganisztánban. Jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az országban erősödhessen a közbiztonság, elindulhasson a demokratikus intézményrendszer kialakítása, az ottani hadsereg és a rendőrség felkészülhessen feladatai ellátására, valamint megkezdődhessen az ország intézményrendszerének újjáépítése.

Ugye a közbiztonság konkrétan nem erősödött, hanem rosszabbodott. Ez annyira nyilvánvaló, hoyg egyszerűen nem is értem. A tartományban történt robbantások, merényletek, támadások nem ezt mutatják. A hadsereg kiképzése nem az PRT feladata, hanem az OMLT-jé, a rendőrség pedig semmivel nem lett jobb (bár az is rendőrök dolga elvileg). És ez az intézményrendszer újjáépült? OK, fizikálisan biztos hozzájárultunk, ezt elismerem.

Ennek a beszédnek megint olyan hurrá-hangulata van, hogy az embernek az az érzése, hogy miközben Afganisztán egészében minden rosszabb (lásd ISAF főparancsnok, lásd német tartományok stb) addig Baghlán kis szigetként virágzik.

Aztán ezt a választás dolgot külön nem érti az ember: A tárca vezetője ünnepi beszédében külön kitért arra, hogy a magyar katonák a nemzetközi erők részeként hibátlanul biztosították az augusztusi afganisztáni elnök- és önkormányzati választást, ami egy biztonságos ország létre jöttét jelentheti. A jó együttműködés, az erőteljes fellépés eredményeként kordában tartották az indulatokat, s az afgán többség pedig voksaival bizonyíthatta, hogy demokráciát szeretne, s nem fegyverrel akarja a jobb életet jelentő megoldást - tette hozzá.

Kiment extra negyven katona a választások idejére (még talán kint is vannak). Én úgy tudtam, hogy a választás napján az ISAF mindenhol visszahúzódott a táboraiba, hogy nem legyen még a gyanúja se semmilyen interferenciának. Mi mint a fenti példa is mutatja, lehet, hogy ezt a gyakorlattal ellentételesen csináltuk, és kirajzottunk biztosítani a választást. Ebben az esetben viszont nem tudom akkor mennyiben játszottak vagy nem játszottak szerepet a magyar katonák abban, hogy több órára lerohanták a tálibok Baghlan-Dzsadid várost.

Ha kint voltunk, akkor minden a feladatunk volt kivéve a szavazóurnák védelme (dicséret ezért).
Ha nem voltunk kint, akkor mi volt erőteljes fellépés?

Sikertörténet a magyar szerepvállalás. A németek tudnak önkritikusak lenni, a britek tudnak önkritikisak lenni, az amerikaiak, a kanadaiak tudnak önkritikusok lenni. Mi nem, de hová fog ez vezetni?