PRT konferencia és baglani robbantások

Tegnap volt konferencia általában a fejlesztésekről és segélyezésekről Magyarországon. Nagyon jó konferencia volt, a HAND Szövetség szervezte. Kritikus és építő jellegű volt. Ott volt a külügy képviselője is, stb-stb. majd megpróbálok írni róla a hétvégén.

Most nézzük azonban a múlt heti PRT konferenciát, amit a BHKK szervezett. Először is minden dicséret a szervezeté, mert egy évvel a misszió elindulta után megcsinálták a rendezvényt. Az is nagyon jó volt, hogy szinte mindenkit meghívtak, aki illetékes, aki csinál valamit Afganisztánban. Az FVM-től nem jött végül senki, bár ők a meghívottak között voltak és nem volt ott senki a két magyar NGO-tól, az ökumenikusoktól és a baptistáktól. Az ő jelenlétük azért is fontos lett volna, mert a előadásokon ismét nyilvánvalóvá vált, hogy mennyire nem érti egymást a katonai és a civil oldal. Az ilyen jellegű találkozók pedig általában segítenék, hogy néha leüljön egymással a két oldal és hallják egymás érveit és megbeszéljék azt.

A hosszú idő óta tetszhalott Fejlesztés és Segélyezés blog írt a konferenciáról. Pár dolgot átveszek tőle, mert kb ugyanazt látta meg:

A nemzetközi gyakorlatban a segélyezés területén megkülönböztetünk governmental, tehát állami végrehajtásút (amelyek lehetnek civil programok, tehát a civil lakosság felé irányulóak), és non-governmental, azaz nem-kormányzati, a magyar köztudatban civil végrehajtásút. Zárójelben jegyzem meg, hogy a civil szervezetek sokszor állami pénzekből valósítanak meg programokat, de attól még civil szervezetek maradnak, és nem fognak katonai programokat végrehajtani. Úgy tűnik, hogy a katonaság fejében két kategória létezik: a katonai és a civil, és ez utóbbiba tartoznak a minisztériumok is.

Ez az egyik dolog, amit szerintem is nagyon fontos lenne megértetni, a katonákkal, hogy nem így van.

Namármost, Afganisztánban jelen vannak a minisztériumok (a HM a PRT képviseletében) és két civil szervezet. Mindannyian az állam pénzét költik (de más forrásból), egymás mellett dolgoznak, ugyanazért a célért (Baghlan tartomány fejlesztése), de mást csinálnak. Tehát szerintem sem a HM, sem az FVM, sem a RM nem civil, hanem állam. Ezt egyébként jól mutatja a kinti berendezkedésük is: míg az állam szereplői a PRT táborban tartózkodnak, addig a civilek kint a lakosság között. Ez nem csak a függetlenségüket és a szabadabb mozgást biztosítja nekik, hanem (és ez már sokszor elhangzott) a biztonságukat is. Afganisztánban egyelőre a fegyveres szervezetek a kormányellenes erők célpontjai, és nem a civilek (legalábbis északon), tehát abban a pillanatban, hogy túl sok asszociációs felület keletkezik a katonák és a civilek között, az utóbbiak is veszélybe kerülnek.

Talán a probléma gyökere az lehet, amit alább ragad meg: A katonák közül nem tudom ki találkozott Afganisztán előtt NGO-kkal, sőt kinek kellett „hadműveleti területen” együtt dolgozniuk velük? Szerintem senkinek. Ezért számukra a civil szervezetekről alkotott képet a MÖS és a BSZ jeleníti meg, azok minden gondjával. A konferencián pl. mindenki úgy beszélt, mintha csak ez a két szervezet lenne jelen Baghlanban, holott állítólag kb. 30 van, akikből értelemszerűen 28 nem magyar. Gyanítom, hogy azok is mindenféle katonai biztosítás nélkül végzik a dolgukat. Lehet, hogy a katonai gondolkodás nem tudja elképzelni, hogy háború sújtotta országokban, vagy poszt-háborús országokban folyhat segélyezés katonai jelenlét nélkül. Hogy Afganisztánban a polgárháború és a tálibok alatt is voltak civilek.

Hozzá kell tegyem a dolog meg is fordítható. Ilyen konfliktusos zónában, ahol vannak államhatalmi szereplők és vannak nemzetközi katonai szereplők + NGO-k, még a magyar szervezetek sem dolgoztak. Nekik is új, hogy magyar (vagy nyugati) katonákkal kell együtt működniük, akik maguk sincsenek otthon a terepen. Végigszaladok a fejemben a különböző MöSz és baptista projekteken és bár voltak köztük háborúsak (talán csecsenföld, és korábbi afgán gyakorlat) ott nem volt másik szereplő, csak NGO-k meg a helyi rosszak (Pataky Attila szavaival élve).

Sokszor mondtam már, hogy a HM úgy állítja ezt be mintha katonai misszió lenne. Ennek van persze pozitív oldala a minisztérium szempontjából. A jelenlegi hazai információs környezetben úgy van eladva a misszió, hogy a HM "szabatolja" a magyarok meg a tartomány biztonságát. (Ez szerintem nem igaz, de ez most mellékes). Egy ilyen szituációban, ha elrabolnak egy magyar NGO munkatársat, értelemszerű lesz a reakció, hogy a HM-t tegyék felelőssé érte (amiről nem tehet) és rajta keresztül a magyar államnak kell majd közbe lépnie, hogy tegyen valamit a kiszabadítására. (visszavásárolja). Bármi kudarc, az ő nyakukba szakad és nem is mondhatnak semmit. Ezért figyelik idegesen a katonák az NGO-k munkáját, akik szabadon kalézolnak, katonai védelem nélkül stb.

Világos, hogy ha szét lenne választva a fejlesztés és a katonai rész a fejekben, azaz úgy lenne eladva itthon, hogy
- a HM a ISAF keretében végzi a stabilitás megőrzését és QIP fejlesztéseket hajt végre a magyar egység biztonságának megőrzése érdekében
- a fejlesztést az NGO-k végzik, akik egyébként saját felelősségükre vannak jelen a tartományban és (amint az a gyakorlat) semmilyen katonai "biztosításban" nem részesülhetnek, és abból nem is akarnak
Szóval ha ez így lenne kommunikálva és így rabolnak el egy NGO tagot,
- akkor a felelősség nem a HM-é lenne (ez így lenne helyesen)
- a magyar kormány pedig akkor is biztos fizetne (titokban), de ha a túsztárgyalás mégis kudarcot vallana, akkor az nem a miniszter vagy a kormányzat felelőssége lenne (szintén ezt tartanám helyesnek), és őszintén mondhatnánk a megfelelő papírokat lobogtatva, hogy ez nem a mi sarunk, bár ennek ellenére megtettünk mindent.

ÉS nem azért tartanám helyesnek ezt a megközelítést, mert menteni akarom a HM-et a felelősség alól, hanem mert ez a nemzetközi gyakorlat. Ezt a katonáknak be kellene látni, NGO-k még akkor is lesznek itt, amikor ők már hazamentek (élő hadurakat hátrahagyva)

A két magyar segélyszervet egyébként kapott még kritikát, ezért is lett volna jó, ha ott vannak, mert talán tudtak volna válaszolni ezekre a felvetésekre. Akit még érdekel néhány részlet, a Fejlesztés és Segélyezés ír még róla.

Most többet nem írok a konferenciáról, mert elbizonytalanodtam, hogy nyilvános volt-e. Megkeresem a szervezőket, hogy mi volt. Igazából titkok, egetrengető leleplezések nem történtek, a PRT-II parancsnoka és a CIMIC vezetője egész őszinte előadásokat tartott. A program mégegyszer itt.

Egyébként meglepődve vettem észre, hogy két PRT robbantás is volt, amelyek persze "nem a járőrt célozták". Szeretném elhinni, de egy HM kommüniké után sajnos még megmarad a szkepszisem. És azt is tudom, senki nem akar majd bizonyítékokkal meggyőzni.

Ennyi, csak rövid MTI hírek jöttek és ez elég is volt az sajtóorgánumoknak (Mé' mit vártál?) Csak azért linkelek be egy-egy hírt a október-4i és az október 17-i eseményről, mert bújkál benne a kisördög:
Az újjáépítési csoport állományából kijelölt bizottság az afgán rendőrséggel és a helyi szervekkel együttműködve megkezdte az eset kivizsgálását. A vizsgálat jelenleg is folyik, az eddigi információk alapján nem állapítható meg, hogy a támadás célzottan a magyar konvoj ellen irányult volna - közölte a minisztérium.

Ugyanez a második hírben: A támadást követően a katonák biztosították a helyszínt és az újjáépítési csoport állományából kijelölt bizottság az afgán rendőrséggel és a helyi szervekkel együttműködésben megkezdte az eset kivizsgálását. A minisztériumi közlés szerint a vizsgálat jelenleg is tart, az eddigi információk alapján nem állapítható meg, hogy a támadás célzottan a magyar konvoj ellen irányult volna.

Hajrá magyarok!