csütörtök, november 14, 2013

A PRT-k stratégiai problémája

Olvasok egy nagyon jó tanulmányt, a címe Beyond Clear-Hold-Build: Rethinking Local-Level Counterinsurgency after Afghanistan, David H. Ucko írta. Sok érdekes gondolat van benne, de van néhány amely magyarázatot ad a PRT sikertelenségére is. Nem úgy értem, hogy a PRT-k nem értek el semmit, mert ez nem igaz, de gyakran nem a probléma gyökeréhez nyúltak hozzá. Ez már csak azért is fontos, mert a magyar PRT tevékenysége (amely már valamennyire ismert itthon) is példa erre.

Szóval a PRT sok mindent tettek a biztonság terén, de tevékenységük mégiscsak  fejlesztési feladatokra volt kihegyezve. Mennyi értek ezzel célt stratégiai szinten? (stratégiai szinten azt értem, ami az alapfeladatuk volt: az az afgán kormány legitimitásának erősítése, növelése).

Jöjjön két idézet a műből: Not only is there a critical difference between creating a structure and ensuring that it is relevant and can be used but – more fundamentally – it is also the political significance of such projects that should be the primary concern.

.. targeting poverty as a way of combating violence will only work if the political grievances underlying that violence are also addressed. It serves little to no purpose building a school or creating jobs if the cause of conflict is the corrupt, predatory, or repressive ways of the local government. The dynamic is captured well by an Afghan community leader in Paktia province:
Paktia has lots of problems, but the issue of lack of clinics, schools and roads are not the problem. The main problem is we don’t have a good government. Without a clean government, millions of dollars are stolen. If you increase the amount of money it will also be useless because the government will simply steal more.71

Szerintem ezek világosan kifejezik, hogy hiába építettünk hidakat, iskolákat és minden mást, kicsi vagy nagy mennyiségben, az afgán embereket alapvetően nem ez érdekelte, nem ez volt a problémájuk.

Az egész nemzetközi haderő célja végül is az erőszak csökkentése és a PRT-on keresztül a állam legitimitásának növelése lett volna. Sem az erőszak nem csökkent, sem a legitimitás nem javult. Persze ebben hibás az afgán kormány is (jócskán), de ez nem menti fel a NATO-t, és Baghlanban Magyarországot (szándékosan nem honvédséget írok, mert nem csak az ő reszortjuk volt) a kudarc alól.

Azzal, hogy a honvédség (vagy a Bundeswehr) úgy ment oda, olyan mandátummal, hogy meg sem próbált olyan problémákba beavatkozni, ami a helyi lakosságot a leginkább zavarta, az már egy nagyobb probléma.

Fel tehetjük a kérdést: miért azok a nemzetek akik beavatkoztak, ott jobb lett a helyzet? Nem, ott sem lett jobb.

Viszont tovább kell gondolnom, hogy mi is kellett volna a beavatkozás tárgya? Csak a fegyveres ellenzék? Nem. Az afgán lakosság legnagyobb (vagy a második legnagyobb) problémája saját kormányzatának korrupt mivolta. Ehhez kellett volna hozzányúlni, ebbe kellett volna beavatkozni.

Igen ám, de ez a katonák feladata lett volna, még ha kapnak is rá mandátumot? Nem, csak jobb híján akiket ilyen helyekre (missziókba) oda lehet küldeni.

5 megjegyzés:

Névtelen írta...

Az utolsó mondatból kimaradt egy "nem". Tudom hogy az ilyen vélemény nem sokat ér, de csak egyet tudok vele érteni. Az UNAMA országos reprezentatív felmérése szerint is a biztonság hiányzik az afgánoknak első helyen. Azt meg nem tudtuk megadni, de még csak javítani sem.

Névtelen írta...

Az UNAMA elmehet a sunyiba. Ha keményen léptünk fel akkor azért panaszkodott ha lágyan akkor meg azért. Hivatalosan az afganisztáni cécó az ugye ENSZ felhatalmazással ment. Erre ott szerencsétlenkedik kb 500 UNAMA hippi virágszál és mást se csinál csak kritizál.
Egyébként nem értek azzal egyet, hogy nem tudtuk javítani a biztonságot. HA az újságcikkeken keresztül nézzük akkor valóban nem. Naná ha megkérdezed azt mondja nem és rögtön hozzáteszi, hogy ugye tudsz szerezni egy schengeni vízumot. Ha azt mondod nem akkor felül a motorjára és elbringázik 800 km et a " bizonytalan és veszélyes " afgán éjszakában.

Névtelen írta...

"mást se csinál csak kritizál" pont egyik felmérésüket idéztem, amit egyébként komoly áldozatok árán hoztak össze, de nem ez a lényeg hanem az Irakban működő PRT ötlet importálásának teljes kudarca.

Névtelen írta...

Kedves második Névtelen,

Egy 500 fős ENSZ misszió nagynak számít. Ez nem békefenntartó misszió volt, hanem politikai. Attól mert volt ENSZ mandátum még nem automatikus, hogy ENSZ békefenntartás is legyen ott. Ezt itthon valahogy keverik.

Overall nem hiszem, hogy jobb lett biztonsági helyzet 2002 és 2013 között. Persze voltak időszakok és területek, ahol műveletek hatására ez megváltozott (lásd pl. Baghlan 2011-ben) de 2010 előttig még ez sem volt, csak fokozatos romlás. Nem csak a afgánok mondták ezt, hanem az ISAF paracsnokok is, mikor nem a sajtó előbb beszéltek. Lásd pl. McChrystal tábornok kiszivárogtatott jelentését 2009 augusztusáabn. belinkeljem?
wp

Névtelen írta...

Afganisztánban megszüntetni a korrupciót, az kb. egyenlő azzal, hogy a vezetők generációit kellene "kiiktatni". Ez olyan társadalmi probléma, amit kívülről csak kőkemény erőszakkal lehet megvalósítani. Nem hiszem, hogy bármiféle mandátum feljogosít rá bárkit is. A korrupció mértéke és "minősége" jó fokmérője az adott társadalom fejlettségének és általános értékrendjének. Nem hiszem, hogy bárkinek joga lenne ebbe drasztikusan beleszólni. Tény, hogy a biztonság nagyban összefügg a korrupcióval. Éppen ezért volt halva született ötlet ilyen célokkal odamenni és katonákat odaküldeni! A pozitív folyamatokhoz működő gazdasági és kulturális kapcsolatokra van szükség, valamint sok-sok időre.