Mali országismertető – tudományos tevékenység a honvédségben

Az elmúlt hetekben ismét végigkeresgéltem a honvédség tudományos folyóiratait. Májusban volt egy konferencia a PRT-król, ahol én is előadtam. Az előadások valahol meg fognak jelenni, mondták utána, nekem is meg kellett szerkesztenem a saját előadásomat, amit a MH volt olyan kedves és legépelt (nagy könnyebbség). Csak sajnos nem találom sem az embert akivel leveleztem, és úgy látszik idáig egyik katonai folyóiratban sem jelentek meg az előadások.

De ha már átlapoztam őket  (Seregszemle, Honvédségi Szemle)., megint meg kellett lepődjek, hogy milyen színvonalasak. Persze van ingadozás egy-egy számon belül, jó néhány témához nem is értek (hogy megállapítsam a színvonalát), de azoknál, ahol konyítok valamit, ott egészen korrekt, valódi szellemei munkát feltételező írások is vannak, rendesen meghivatkozva, ahogy kell.

E keresgélés közben két meglepetés ért. Egyrészt rátaláltam a neten a Felderítő Szemlére, annak is a április számára, ami öröm volt, mert a két szervezet egyesítése után, a lapot levették a netről. Ezek szerint visszakerült, ez jó hír.  Sajnos a folyóiratnál még mindig nem alapkövetelmény a hivatkozás, ez sokszor vezetett oda, hogy furcsa dolgok jelentek meg a lapban. Most nem néztem át az egész anyagot, de egy iraki elemzés kapcsán, talán megértettem, hogy ez miért lehet.  Az első tanulmány VENICZ LÁSZLÓ mk alezredes, NÉMETH MIKLÓS őrnagy: AZ IRAK ELLENI HADMŰVELET VÉGREHAJTÁSÁNAK ELGONDOLÁS-VÁLTOZATAI címet viseli (azért csupa nagybetű, mert kimásoltam). Az volt benne a furcsa, hogy minden jelen időben van. Ebből arra következtettem, hogy még 2003-ban írták, most telt el 10 év, nyilvánosságra hozták. Azaz a Felderítő Szemle ilyen célt is szolgálhat. Ez jó, hogy egyrészt publikálnak régi anyagokat, és hogy lehet látni, hogy hol tartottak adott témákban.

Ami rossz, hogy nincsenek benne hivatkozások, így sok érdekes megállapítás esetén nem tudom, hogy honnan vették. Gondolhatnám, hogy felderítették J de sajnos a végén van irodalomjegyzék, ami elég lelombozó, mert szinte  csak (pl az iraki hadseregre vonatkozó adatok) a globasecurity.org van megadva. Csak remélni tudom, hogy nem csak ezt az egy oldalt hazsnálták. Az mindenképpen negatív, hogy arab források nincsenek, de még a Military Balance vagy néhány más print anyag, vagy akár think thankek anyagai. Épp ma költöztettem régi könyveimet régi munkahelyemről és én 2003 ig igen jó tanulmányokat, elemzéseket gyűjtöttem össze, mint a háborús tervekről, mind az iraki hadseregről. Szóval ez negatív. (közben valamiért beleolvastam egy másik számba, ahol meg bőven vannak hivatkozások. Úgy látom az lehet a policy, hogy aki akar hivatkozik, aki nem akar, nem)

A Felderítő Szemle mellett szintén szembe jött az új Mali országismertető  . A korábbi Líbiai országismertetőről írtam külön, azt Besenyő János és Marsai Viktor írta. Most visszanéztem és akkor nem is vettem észre, hogy kollégám N. Rózsa Erzsébet és Szilágyi Péter lektorálták. Két jó szakértő, az csak emelte a minőséget.

A Mali anyagot ismét Besenyő és Miletics Viktor Péter (bocs, elnézést, tudom milyen fájdalmas mikor elírják az ember nevét) írta (őt nem ismerem), az egyik ismert magyar afrikanista, Búr Gábor lektorálta az anyagot, a kiadó most az MH Geoinformációs Szolgálat. Az anyag 200 oldalas és brutálisan hivatkozott. Oldalanként 5-6 hivatkozás, benne néhány több forrás. A végén 866 hivatkozás összesen, ez több oldalanként, mint az én doktorimban volt, pedig és is alapos voltam. 26 oldalas irodalomjegyzék. Régóta mondom, hogy a sok hivatkozás szinte tévedhetetlenné teszi az szerzőt, mert hiszen az adatokat nem ő találta ki, hanem más. Viszont a következtetései egy adott konfliktusnál annál jobbak lehetnek, minél több adatot, forrást ismert meg.  És ez látszik ezen az anyagon.

Végre eljutott oda a honvédség, hogy tudományos megalapozott, szakmailag alapos (csak szakmai érvekkel vitatható) anyagokat tesz közzé. Ez óriási fejlődés ahhoz képest, hogy a régi CIMIC kézikönyvekben mik voltak leírva, vagy, ami az egyik első országismertető köyvben az Afganisztánról szól munkában volt.

Ott – szerencsére a szerzők nevét elfelejtettem már – a szerzők plagizáltak. Talán nem tudatosan tették, de emlékszem, hogy az anyag összerakását úgy oldották meg, hogy, a fejezetcím mögé tettek egy lábjegyzetet, amiben megjelölték a forrást (pl egy História cikket Surányi Róberttől az angol-afgán háborúkról, vagy tőlem valamelyik tanulmányomat, amiben asszem a tálibok politikai struktúráját írtam le) majd a folyószövegbe egy az egybe be/kimásolták az eredeti szöveget. Nem jelölték dőlt betűvel, nem jelölték idézőjellel az átemelt részt, ahogy az kötelező. A megoldás amit választottak azt sugallta, mintha az adott anyagot (amit lehivatkoztak) összefoglalták volna a saját szavaikkal. Lehet, hogy volt ilyen is a könyvben, meg olyan is amit teljesen saját kútfőből írtak, de bizonyos részek esetében a legkönnyebb utat választották. Mindegy, túl vagyunk már rajta.

Visszatérve Besenyő és Miletics anyagához, lenne néhány szerkesztői javaslatom a könyvhöz, de ezt majd csak akkor osztom meg, ha én leszek az ilyen kiadványok (egyik) szerkesztője e GEOSZ-nál. Annyit elmondhatok, hogy egyrészt – ezt talán a líbiai anyagnál is elmondtam – a természetföldrajzi túl hosszú és túl szakmai. Nem tudom ki a célközönség, de az ilyen mondatokat én sem értem: Az államtér geológiai értelemben két nagyszerkezeti egységre osztható: a nyugaton az ún. nyugat-afrikai kraton,17 délkeleten pedig az ún. Tuareg-pajzs,18 amely formációk a prekambrium időszakának végén, mintegy 600 millió éve keletkeztek. A varratzóna az Iforas-hegység nyugati részéig húzódik (11. oldal) Kraton, varratzóna. Bár magyarázzák a szerzők a lábjegyzetben (ami nagyon helyes, hogy legalább fogalma legyen az olvasónak), azért ezeket túlzásnak érzem.

A másik, hogy itt is találtam időben már meghaladott dolgokat. Pl. hogy a februárban indítandó EUTM misszió (173. o.) Bár elismerem azt is, hogy egy 2013 októberében megjelent kéziratnak lehet egyéves átfutása, és a szerzők ezt a részt, még február előtt írták. Bocs, a végére értem, a szerzők valóban még az EUTM indítása előtt befejezik az anyagot, úgyhogy jogos a jövő idő.