Chicagoi NATO csúcs - némi magyar szálakkal

Most elnéztem, hogy miket írtam mostanában és látom, hogy milyen keveset. Hiába, sok a munka.

Viszont már az egész múlt héten akartam írni arról, hogy Most hétvégén volt/van (asszem ma még tart) a chicagoi NATO csúcs. Két évente rendeznek ilyet mostanság, 2010-ben az Ifjúsági Atlanti Tanács támogatásának köszönhetően én is részt vehettem annak ifjúsági szekciójában (Idén is volt ilyen, idén is volt benne magyar). Láttam Obamát, hallgattam a NATO főtitkárt, vagy David Petraeus tábornokot, kaland volt.

A NATO-t jelenleg három fő „gondolat bántja”.
1. Mi a halál legyen Afganisztánban 2014 után, hogy lehet felelősségteljesen kijönni és hátrahagyni a dolgokat. Erről itt sokat írunk, lásd magyar kivonulásról, vagy finanszírozásról.  De van friss info  is az utóbbiról: Az ehhez Kabul 500 millió dollárral járul majd hozzá, az amerikai kormány 2,3 milliárd dollár befizetését tervezi, és az afganisztáni koalícióban részt vevő többi országtól pedig 1,3 milliárd dollárnyi hozzájárulást vár. Ausztrália évi 100, Nagy-Britannia 110, Olaszország pedig mintegy 125, Németország pedig 195 dollár befizetését ígérte. Franciaország még az afgán biztonsági erőkről júliusi konferenciáig vár a felajánlással. Hozzáteszem M.o. 500 dollárt ajánlott fel évente, három évre.


2. Merre fejlődjön a NATO úgy általában a jövőben? Továbbra is fő fókusz maradjon a missziózás, vagy mindenkinek tele van már vele hócipője, sokba kerül és most válság van egyébként is. Erre a válasz a Smart Defence (magyarul okos védelemnek hívják), aminek a lényege talán, hogy mélyítsük el az egymás közötti integrációt, használjunk közösen fegyverrendszereket, kiképzést (A NATO főtitkár szerint: Ez azt jelenti, hogy közös alapba gyűjtjük és megosztjuk kapacitásaikat, prioritásokat tűzünk ki és jobban koordináljuk erőfeszítéseinket" - írta Facebook-oldalán a főtitkár. Az "okos védelem" keretében mintegy 20 projektet hagytak jóvá. A szövetség úgy határozott, hogy növeli a hadgyakorlatok és kiképzések számát, kiszélesíti oktatást és ezekbe a projektekbe bevonja a partnerországokat is.

Az SVKI írt erről legutóbb egy remek elemzést magyarul, de nem tették még fel a netre.

3. A harmadik dolog a partnerség. 2010-ben egy cseh ezredes másfél órát beszélt erről, csak nem értettem, hogy miért. Ő is abba a hibába esett, amibe sok előadó. Mielőtt bele vágott volna az előadásába, elfelejtette kontextusba helyezni a dolgokat. Mi a partnerség kontextusa? Hogy Afganisztánban 22 nem NATO országgal működik együtt, hogy Líbiában két vagy három arab országgal (plusz a svédekkel) működött együtt műveletben, Afganisztánból „major non-NATO ally” lett, ami nem tudom mit jelent, de durván hangzik. Egyszóval nem csak a műveletek szélesedtek ki Európán kívül, de ez kiszélesítette a kapcsolatrendszert is és ezt ki kell használnia a NATO-nak.

A hírek már lassan szivárognak a csúcsról (minden hír MTI hír, bármilyen oldalon is jelenjen meg itt lent vagy fentebb)

NATO-csúcs - Daalder: a szövetség kiépíti a rakétapajzsot és csökkentené a nukleáris fegyverektől való függését
Szó van benne a Allied Ground Surveillance (AGS)-ről, ami a gyakorlatban öt darab Global Hawk UAV-t jelöl, amelyet társult NATO országok fognak működtetni. Ebbe M.o. nem vesz részt tudtommal.

Ez érdekes lesz: A szövetség ki fogja dolgozni a NATO-erők 2020 elnevezésű koncepcióját. Ez fogja leírni, milyennek kellene lenni egy modern katonai erőnek.

A rakétapajzsról szóló döntés értelmében ramsteini parancsnoksága alá rendeltek egy Törökországban működő csúcstechnológiás radarrendszert, s ide került az SM-3-as elfogó rakétákkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó Aegis osztályú amerikai fregattok és Lengyelországba és Romániába telepített elfogó vadászgépek irányítása is.

Bővebben erről a kétes hatékonyságú dologról: A rakétavédelem, amelynek várható hatékonyságát rengeteg bírálat éri, részlegesen működőképes.
Magyarország a balkáni integráció folytatását emelte ki.
Nekem nem hír, de hátha valakinek az: A NATO nem fog beavatkozni Szíriában, ez is elhangzott.