Új Nemzeti Biztonsági Stratégia

Valamikor múlt héten vagy azelőtt elfogadta a kormány az új Nemzeti Biztonsági Stratégiát. A régit még 2004-ben fogadták, nem is gondoltam, hogy ennyire régi volt. (megjegyzem a Biztonságpolitikai Szemlének jó lenne majd frissíteni a tartalmat, mert ciki lesz, ha a süket diákok, annak a posztnak az alapján készülnek a vizsgára).

Ehhez képest született meg tehát az új dokumentum. Még nem olvastam, nem tudom mi van benne. Érdekes kutatás lenne, vagy legalább egy cikket megérne összehasonlítani a régit és az újat, hogy van-e benne valami hangsúlybeli eltérés, vagy mást tekintenek-e fenyegetésnek?

A sajtó természetesen nem foglalkozott vele érdemben, mindenki megelégedett a MTI leíró cikkével. Egyetlen kivételt találtam, a HVG-mél Csikász Brigitta cikkét, itt találni egyedül valami reflexiót a dokumentumról. Talán ő volt az egyetlen újságíró, aki bele is olvasott az anyagba?

"Ázsiai rokonságunk" is szerepet kap az új biztonsági stratégiában" Ide másolom a véleményeket az egész cikket, ha valaki lusta lenne kattintani:
Az elkészült anyagot azonban biztonságpolitikai szakértők közül többen ismerik, így Dérer Miklós külpolitikai elemző is, aki a hvg.hu-nak elmondta, már 2007-ben és 2008-ban is összeállítottak szakértők a kormánynak egy stratégiát, amelynek tervezésében részt vett. A dokumentum azután "feledésbe merült". A külpolitikai elemző kritikus az új stratégiával szemben is, mert szerinte annak legnagyobb problémája, hogy irreális célokat fogalmaz meg.

"A stratégiában nincsenek kétségek az Európai Unió egységesülésének irányával, de hangsúlyozzák a nemzeti szuverenitást is. Az euroatlanti kapcsolatok mellett fő prioritásként jelenik meg a konszenzusratörekvés a szomszédos államokkal és a globális nyitás is" – sorolta a szempontokat a biztonságpolitikai szakértő. "Az anyagban a világ minden térségét felsorolják, amivel úgy vélem, túlértékelik a lehetőségeinket. Ehhez pénz, paripa és fegyver kellene. Továbbá nem látom, miként lehetne külgazdasági és külpolitikai előnyökre átváltani azt a stratégiában szereplő megjegyzést, hogy használjuk fel ázsiai rokonságunkat, gyökereinket" – folytatta Dérer Miklós.

A szakember még kiemelt néhány olyan megállapítást, amelyekkel nehéz mit kezdeni. Így nem világos, hogy "a magyar nemzet külpolitikája" kitétel azt jelenti-e, hogy a határon túli magyarokat is képviseljük. A nagy magyar törekvések – tette hozzá Dérer Miklós – ellentmondanak annak, hogy a szomszédos országokkal kiegyezésre törekedjünk. Ezzel együtt dicséretesnek nevezte, hogy tervezik bizonyos bezárt követségek megnyitását. A biztonságpolitikai szakértő az elkészült anyaggal kapcsolatban pedig még megjegyezte, olyan, mintha az a Külügyminisztérium stratégiája lenne.

Személyekhez igazítva

Várhalmi Miklós biztonságpolitikai szakértő azt hangsúlyozta a hvg.hu-nak, hogy a mai változó világban a nemzetbiztonsági stratégiát évente felül kell vizsgálni. Szerinte jelenleg a nemzetbiztonság kérdése nem feladat-, hanem személyorientált. Ez alatt azt értette, hogy például a nemzeti biztonság rend- és honvédelemmel kapcsolatos területeit Orbán Viktor miniszterelnök megbízható, bizalmi emberei kapták – a belügyet Pintér Sándor, a hadügyet Hende Csaba, a terrorelhárítást pedig Hajdú János –, s ők határozzák meg, hogy azokon mi történjen. "Tehát a személyekhez igazodó szervezetekhez alakították ki a stratégiát" – fejtette ki a szakértő. Márpedig egy ország biztonsági stratégiája helyes, ha poltikai konszenzusra épül.

A biztonság öt pilléren áll: a politikain, a társadalmin, a gazdaságin, a környezeti, illetve a katonai és rendvédelmin. Ezek egyes elemeit különböző politikai csoportoknak, társadalmi szervezetnek kell kezelniük. "A fegyveres támadás veszélye nem fenyegeti Magyarországot" – hangsúlyozta Várhalmi Miklós. "NATO-kötelezettségeink miatt koszovói, albániai, iraki és afganisztáni jelenlétünk miatt ugyan érheti fenyegetés hazánkat, de nagyon kicsi egy tényleges terrortámadás veszélye" - mondta a szakember, aki szerint iszlám fundamentalista gyökerű támadástól sem kell tartanunk. Ezért "Terrorelhárítási Központra sincs szükség, ezt a feladatot a különböző hírszerző és rendvédelmi szerveknek együttesen kell ellátni".

A Magyar Hadtudományi Társaság szakértője a biztonság szempontjából kockázati tényezőnek tartja a kábítószert, és ide sorolja még az áru- és fegyvercsempészetet, a pénzhamisítást, a korrupciót és az ellenérdekelt titkosszolgálatok itt folytatott tevékenységét is. "Ugyanakkor nem szabad elfelejteni a határokon átnyúló környezetszennyezést vagy a gazdaságot érintő forintellenes akciókat sem, amelyek ellen szintén védekezni kell."

"Ha egy stratégiában széles pályán gondolkodnak, és távoli területeket is belevettek, azt egyáltalán nem tartom bajnak, de a lehetőségeinknek megfelelően súlyozni kell" – mondta Várhalmi. Így ahol követségeink vannak, ott nyilván szükség van információszerzésre is, de "a perifériális afrikai és ázsiai országokat felesleges a stratégia részévé tenni".

A LEMIL blognak meg javaslom, hogy indítson róla vitaposztot.