Március 19-én Egyiptom szavazott a módosított alkotmányról. Sikerrel. Részvétel 41 százalék (ezt mindenki magasnak tartja - mihhez képest) és szavazók kb 71 százaléka igent mondott.
Itt van Nathan Brown elemzése a hogyan továbbról:
- Alkotmány egésze felfüggesztve marad, csak azok lépnek életbe, amikről szavaznak
- A hadsereg hamarosan közzé teszi miként képzeli el az átmenet időszakát a parlamenti választásokig
- Parlamenti választásokat május/júniusra tervezték, de felbukkantak hírek, hogy szeptemberre tolják, mert nincs elég idő májusig pártosodni. Ugyanazok a dilemmák mint a magyar rendszerváltásnál (is). A régi pártoknak jó a hamar, az újaknak (tipikusan a fiatal forradalmároknak) meg idő kell, hogy országosan megjelenjenek. A magyar példa alapján akár össze is veszhet az ellenzék csak hogy nevet hírnevet szerezzenek/beégjenek a választók agyába (lásd négyigenes népszavazás).
- A hadsereg új törvényeket fog kibocsátani a választással összefüggésben. Mi lesz benne? Rejtély. De arra számítanak, hogy egyszerűsödik a pártalapítás feltétele és esetleg módosítják a választási rendszert egyéniről arányosra (pártlisták és egyéni jelöltek). Ez is tiszta magyar rendszrváltás, azonos logikával szerintem.
- Az új alkotmány megírására majd a parlamenti és elnökválasztás után kerül sor, amikor már a hatalaom a legitimen választott intézmények kezében lesz.
Az első önjelölt elnökjelöltek is ott vannak a cikkben.
Ha tényleg jól látom, akkor nagyon érdekesek a magyar (és a kelet-európai) rendszerváltás párhuzamai. Ez megintcsak megerősíti bennem azt, hogy a politika mindenhol politika. Árnyalja ha szekuráris vagy keresztény vagy muszlim kultúrkörben folyik a politika (azaz van jelentése, hogy Egyiptomban vagy itthon történik), a szimbólumok mindenképpen mások, de alapvetően az emberi és szervezeti (pártok, politikusok, parlament) motivációk ugyanazok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése