Az elkövetkező hetek botránya

Azt hiszem ez lesz. Stanley McChristal parancsnokkal interjú készült az amerikai Rolling Stone magazinban, ahol olyan kemény dolgokat vág az amerikai politikai vezetés fejéhez ( igen az elnök, az alelnök, a nemzetbiztosnági főtanácsadó stb van említve), hogy egyenesen haza is rendelték. Marad-e vagy sem, mem tudjuk, de mindenképpen érvágás lesz Obama elnöknek otthon (ezzel is foglalkoznia kell) és a Afganisztánban is.

Itt a Népszabi rövid cikke : A tábornok munkatársai azt állítják, amikor McChrystalt az ovális irodában fogadta Obama, az elnök „nem tudott McChrystalról semmit, és nem is érdekelte.” Egy másik munkatárs James Jones nemzetbiztonsági tanácsadót „1985-ben megragadt bohócnak” nevezi. McChrystal bírálja Joe Biden alelnököt (Az ki? – kérdez vissza tréfálkozva), illetve Richard Holbrooke-ot, az elnök Afganisztánnal és Pakisztánnal foglalkozó különmegbízottját is. „Ó ne, már megint egy e-mail Richard Holbrooke-tól! Ki sem akarom nyitni!” – idézi a tábornokot a cikk. Biden már tavaly nyíltan szembehelyezkedett McChrystal csapaterősítési javaslatával.

Marton Petiék blogja az esetről még hosszabban ír, gyakorlatilag Péter írta ma a legtöbbet erről.
Péter véleménye ha jól értem, hogy ez az interjú egy tudatos adok kapok része, a kiszivárogtatások "háborújának" része, ahol a cél az előzetes elvárások befolyásolása, az közvélemény alakítása, stb. McChrystal is beszáll ebbe azzal, hogy ebben az interjúban, amely egy havonta vagy hetente megjelenő neves lapban történt, elmondja a magáét. Hiszen ha nem akarta volna letilthatta volna.

Átolvasva az egész cikket (ami egyébként nagyon hasznos, mert a botrányos bekezdéseken túl még oldalak szólnak másról, a tábornok személyiségéről, karrierjéről stb.), mert az egész modnanivalója szempontjából a botrányos rész teljesen mellékes. A cikk nem a beolvasásról, a megmondásról szól, hanem egy katona karakterének megrajzolásáról. Nem egy rövid gyors interjú, hanem egy hosszú riport, ahol az újságíró napokat, heteket töltött együtt McChrystallal és a végén megírta benyomásait, jegyzeteit. Szerintem ami itt történt inkább annak az esete, hogy egy túlzottan őszinte magánvéleményt, amelyet a tábornok nem feltétlenül a nyilvánosságnak szánt, végül megírt az újságíró. Azt is el tudom képzelni, hogy még lesz egy olyan vonala is a történetnek, ami arról fog szólni, hogy McChrystal vagy a Pentgon megpróbálta leállítani a cikk megjelenését, de nem sikerült, mert az újság a sajtószabadság meg miegymás miatt ragaszkodott a megjelenéshez. Volt már ilyen Amerikában.

Műfaját tekintve itt van egy ugyanilyen jellegű írás Petraeusról a New Yorker magazinban. Itt is az újságíró együtt "élt" a tábornokkal, majd megírta az élményeit, amelyek egyszerre szólnak az emberről, a katonáról, a feladatról. A Petraeus interjúban - szerencséjére - nem jelent meg semmi olyan, ami ekkora gázt okozott volna.

Azért sem hiszem, hogy ez hasonló lenne a többi kiszivárogtatáshoz, mert az egész nem írás nem ilyen jellegű. Nincs a cikkben, hogy "birtokunkba került", "külügyi források" szerint, "Pentagon tisztviselők" szerint, hanem McChrystal megmondja. Bár nincs előttem a cikkben idézett Eikenberry esete a New York Times-ban, de talán nem az történt, hogy Eikenberry interjút adott, hogy ez van, szar az ötlet, kudacra vagyunk ítélve, hanem az újság birtokába jutott jelentésekben mondta ezt a nagykövet. Nem mindegy, pontosan a felelősség szempontjából. Ráadásul a jelentések megírása és publikálásuk között eltelt vagy három hónap. Ez kiszivárogtatás, és már akkor sejteni lehetett kinek az érdeke volt. Most már biztosan tudjuk.

Irakban az amerikai COIN többek között azért is tudott működni, mert Petraeaus és Ryan Crocker nagykövet együttműködött, értették egymást és szándékait. Nem feltételezem, hogy Afganisztánban siker lenne a COIN, ha a két vezető jóban is lett volna, de az biztos, hogy nagyobb hatékonysággal tudtak volna együtt működni.

Kevés jelentősége van belátom, de szerintem ez nem a kiszivárogtatás klasszikus esete volt, hanem a tábornok belesétált valamibe, amihez nem volt semmi kedve.

Egyébként itt van inkriminált újságcikk 2010. január 26-ról: U.S. Envoy’s Cables Show Worries on Afghan Plans