Antropológusok és a Honvédség

Ma vlt egy remek konferencia Miskolcon. Hm, lehet ki kellett volna tenni ide a programot? A Zrinyí Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Miskolci Egyetem antropológiai tanszéke szervezte és rajtuk kívül a MH CKLMK munkatársai is előadtak.

A téma, hogy az antopológia és az antropológusok hogyan hasnosulnak, hasznosíthatok a konfliktusban. Természetesen az egész Afganisztánra van kihegyezve, ott kezdett használni a USA Humain Terrain Team-ket (itt a szervezet weboldala) azért, hogy jobban megértések azt a környzetet, amiben dolgoznak (annak elsősorban emberi, szociokultúrális részét). Hogy ki kicsoda, kivel van és volt, ki az ellensége és barátja, milyen szokások, problémák, szabályok befolyásolják a helyiek életét. Van saját weboldala a szervezetnek és jelenleg hat ilyen 5-7 fő csoport működik Afganisztánban, mindig egy-egy parancsnok mellé remdelve, azzal a céllal, hogy társadalomtudomáyni eszközökkel (interjú ahelyiekkel, írott források feldolgozása, stb.) rajzoljon képet az adott egység parancsnokának, hogy az minnél hatékonyabban tudjon dolgozni (kevesebb áldozat, gyorsabb hatás stb). Itt még utána lehet olvasni az alapproblémának.

A konferencia egyik előadója két műre is hivatkozott, az egyik szerintem ez volt:
My Cousin’s Enemy is My Friend: A Study of Pashtun “Tribes”.

A MH-tól mindenképpen dicséretes, sőt egyenesen forradalmi, hogy már ők is felvettek két antropológust. Tekintve, hogy Magyarország általában 5-10 év lemaradásban követi a fejlett világot, ez a szemlélet nagyon gyors. A HTS-esek csak pár éve tevékenykednek Afganisztánban és Irakban, szóval ez az USA-ban is új. Remélem előbb utóbb a honvédség antopológusai is bevethető állapotba kerülnek.

A társadalomtudósok (antropológus, politológus stb) alkalmazását a magyar PRT-ban, vagy bármilyen későbbi külföldi misszióban jellemzően mi akadályozza? A jogszabályok. Nem lehet pket felbérelni, leszerződni egy egy-két éves munkára, amit a Honvédséggel közösen kellene hadműveleti területen végezni. Hiába járulna ez hozzá a katonák biztonságához.

Az új miniszterhez és államtitkárhoz az első kérésem, hogy pusztán figyelme ideirányzásával adjon lendületet a jogszabélyok megfelelő, felelős és átgondolt változtatásának.

A fentiek miatt(is) történt, hogy az első antropológus már felszerelt katonának, és mint katona kimehet majd Afganisztánba egyszer. Egyedül persze még kevés lesz, hogy HTS-t játszon, de hátha így is lehet majd valamit elérni.

Most már nagyon fáj a fejem, úgyhogy befejezem. A konferenciáról lesz CD vagy DVD, akkor meghallgathatóak is lesznek az előadások és talán egy-egy tanulmány is születik majd. Ami WIKIpedian van, az el is hangzott.

Még annyi, hogy mi a jövő veszélye. Ha azt kedzjük hinni, hogy az antropologusok a jövő kulcsa. Több előadásból és hozzászólásból az jött le, hogy miért nincsenek társtudósok minden konfliktusban tanulmányozni a lakosságot. Azt látom, hogy az afganisztáni tevékenységet legyen az USA, M. Honvédség, vagy mások, általános tendenciaként kezeljük.

Nem. Afganisztán sok tekintetben a kivétel. Mert itt használnak antropológust, még nem fog kelleni minden jövőbeni misszióba. Ez függ attól, hogy békefenntartó vagy békekikényszerítő misszió lesz-e, kéksisakos ENSZ, vagy NATO, EU. Ne essünk át a ló tuloldalára, sok minden határoz meg egy missziót, és a társadalomtudós nem lesz elengedhetetlen kelléke a misszióknak a jövőben.