Az amerikai PRT-k és a resztli

Találtam egy tanulmányt a PRT-kről. A szerzők 2007-es és 2008-as tapasztalataik alapján írták, és az fő mondanivaló, hogy a PRT-kra szükség van (fejlesztési értelemben) rövid távon, mert valami olyat tudnak megvalósítani, amit egyelőre sem az afgán kormány, sem a NGO nem képesek.

Na ez érdekes, gondoltam és beleolvastam a Provincial Reconstruction Teams: How Do We Know They Work? c 50 oldalas tanulmányba.

Mindjárt világosság vált a szerző érve, hiszen Kunarban, Khostban, Nuristanban é
s Ghazniban szerezték a tapasztalatokat. Ugrok egy nagyot. Igazából ezeknek az amerikai kelet és dél-afganisztáni PRT-nak semmi közük az európai és északon működő PRT-khoz. Nem csak a magyarhoz, hanem a némethez, norvéghoz, svédhez sem. Sőt megkockáztatom még a törökhöz és a csehhez sem (amelyek szintén keleten működnek). Sem szervezetileg, sem pénzügyileg, sem a célokat tekintve. Tényleg csak a véletlen, hogy egyes csoportokat országszerte ugyanúgy hívnak, mert két (vagy két és fél) típus van, és ezek annyira mások, hogy másképp kellene hívni. Amit az amerikaiak csinálnak az ez:
Furthermore, our research suggests no other organization can fll the PRTs’ shoes. Civilian development agencies — USAID, NGOs, the UN, the Afghan government’s National Solidarity Program — cannot do the same job as the PRTs. Each plays a role in reconstruction, but none match the PRTs’
capacity to complete projects in contested areas. This is something PRTs do regularly, working side by side with U.S. combat units in the feld.

Ez kb az amit Kabulban is többen gondolnak, csak megfordítva. PRT csak oda kell, ahol harcolni is kell. Ahol viszonylagos nyugalom, ahol működhetnek az NGO, onnan ki kellene vonni a PRT-ket és csak a rendőri és katonai erőket kellene mentorálni. A felszabaduló (katonai misszióra költött) pénzt meg fejlesztésre költeni. Persze, ez sehol sem ígxy működik. Otthon más minisztériumok, más büdzsék, más érdekek, más lobbik.