Egy amerikai újságíró Baghlanba tévedt

Sok hírt olvasok Afganisztánról, de elvétve fordul elő, hogy Baglánról akkor is szó legyen amikor nincs robbantás. Az egyik vezető amerikai hírügynökség munkatársa most ezért vagy azért de elment Baghlanba és készített egy riportot. Taliban's growth in Afghanistan's north threatens to expand war.

Gyakorlatilag mindenki megszólal a riportban aki számit, kivéve egy valakit? Kitaláljuk? Ahhoz képes, hogy mi milye szerepet tulajdonítunk saját magunknak ebben a tartományban, a valóságnak valahol máshol kell lennie ha az 1220 szavas cikkben mindössze ennyi van a végén a magyarokról:
About 200 Hungarian forces deployed to secure aid projects in are barred from conducting offensive operations.
OK.

De menjünk sorba kik szólalnak meg a cikkben:
- Mohammad Akbar Barekzai (Barakzai), a tartományi kormányzó
- Gen. Hillaluddin Hillal, Baghlan tartomány egyik parlamenti képviselője. mikor találkoztam vele egy tar kopasz megnyerő úriember benyomását keltette. valahol olvastam, hogy a Nadzsibullah rezsimben volt parancsnok.
- Gul Agha, Baghlan-Jadid járás fő nyomozója, őt talán csak a magyar rendőrök ismerik.
- Amir Gul Baghlani, Baghlan-Jadid járás kormányzója. Öreg harcos, pastu származású, Hizb-i Iszlamis, valszeg mindent tud a járásról és ügyes politikus, hogy még életben van. Azt hiszem a cukorgyár robbantásnál (2007 november) azért megsérült.
-Mohammad Ghulam, (deputy director of the district's agricultural high school). Ez az a főiskola, amit mi is támogattunk

Ki nem szólalt meg? A rendőrfőnök és a magyar PRT. Mivel a kicsi a világ, remélem hamarosan arra is rá tudok jönni, hogy miért nem szólaltak.

Ja egyébként a cikk nagyon érdekes. Ami teljesen új az az arbakai felbukkanása. Ennek az alkalmi törzsi milíciának az említése eddig csak a Kelet-Afganisztánban bukkant fel, sajátos intzémny ez ott, ahol megpróbálták a új tartalommal felölteni 2006 után. MArton Peti összeszedte a lényeges dolgokat 2007-ben.

Szóval az furcsa, hogy itt északon is létre akarnak hozni (vagy már létrehozták), az viszont mégsem furcsa, hogy pont ott jött létre. A baghlani pastukat egyébként Kelet-Afganisztánból telepítették át jó 80-100 évvel ezelőtt. Talán ezért lehet itt is.

A másik a sok csecsen,meg ujgur emlegetése. Egyszer volt egy vita a blogszférában, hogy ezeknek a csecseneknek az emlegetése annyira általános Afganisztán kapcsán, de még senki sem látott egy élő vagy egy halott csecsent. Kíváncsi lennék a baghláni tapasztalatokra.

Aztán itt egy info az ellenállók létszámára: The insurgents now control three Pashtun-dominated districts in Kunduz and Baghlan-i-Jadid, a foothold in a region that was long considered safe. With a force estimated at 300 to 600 hard-core fighters, they operate checkpoints at night on the highway to the north, now a major supply route, local officials said, and are extorting money, food and lodging from villagers.

Az első ilyen amit látok. Még a katonák sem mondtak soha semmit. Jó ez nem igaz. Az 300-600 kicsit magas azokhoz képest, bár lehet az elmúlt évben tö9bben is érkeztek.

Ez kicsit sok viszont: About 5,700 German-led international troops have been overseeing major aid and reconstruction efforts from their headquarters in Kunduz.
Nyugtasson meg valaki, hogy téved.

Baghlan Jadidban 268 település van. Ez is új.

És hogy képek is legyenek ne csak szöveg, itt egy Al-Jazeera riport Pul-i Khumriról, amit a riporter szerint (akkor már 2 újságíró tévedt Baghlanba) régen "Kis Moszkvának" hívtak, és aki szerint itt volt Afganisztán legnagyobb szovjet (logisztikai) bázisa a megszállás idején. Csak nem Kilagájban?
A riport címe: Russia's new influence in Afghanistan (2009 februári és angolul van) szerintem egy kicsit túlzó. Akkor már lehetne inkább Kína vagy Magyarország :)