Már rendszeresnek mondható, hogy a honvédelmi miniszter meglátogatta a Tartományi Helyreállítási Csoportot Baglán tartományban. A látogatócsoport csütörtök délután indultak el, és gondolom már hazafelé tartanak. Hogy mi volt a program egyelőre nem tudni, azon kívül persze, hogy meglátogatták a magyar tábort. A hír szerint: Szekeres Imre Tömböl Lászlóval, a vezérkari főnökkel és Rufus Smith-el, az Ohiói Nemzeti Gárda dandártábornokával érkezett Afganisztánba, és meglátogatták Camp Pannoniát.
Gondolom ha ott volt Rufus Smith is, akkor meglátogatták a OMLT-t, vagy ők jöttek bea táborba.
Ami mindenképpen elszomorító, hogy ennyire nem volt több hír a látogatásról. Az MTI egyetlen hírt adott ki, pedig a delegáció legalább két napot volt kint. Mit csináltak Mazar-i Sharifban? Nem volt semmi - legalább hivatalos - program az újságíróknak? CIMIC? Ételosztás a szegény családoknál? Egy-két fejlesztési program? Szóval ez így nagyon szerény híradás.
Ami bekerült a hírekbe és nem vert hullámot itthon, az a miniszter kijelentése, hogy az éves fejlesztési keres Külügyminisztériumra eső 240 millióját a PRT parancsnok kaphatná meg. Ez az a pénz, amelyet a KüM a magyar civil szervezetek számára kiír, és amelyet eddig kétszer a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Magyar Baptista Szeretetszolgálat nyert meg.
Szekeres szerint ez a pénz sokkal jobb kezekben lenne a PRT parancsnok, azaz a HM kezében. Szekeres Imre beszélt arról is, hogy felülvizsgálják a helyreállítási programot, amelyet eddig több tárca közösen felügyelt, és el szeretnék érni, hogy a Magyar Honvédség Tartományi Újjáépítési Csoportjának (PRT) vezetője, a Camp Pannonia elnevezésű tábor parancsnoka szélesebb jogkörrel rendelkezhessen az anyagi forrásokról.
Az érvelés is elég meredek: Mint a miniszter elmondta: a pénz átcsoportosítására azért van szükség, mert az ázsiai országban egyre romlik a biztonsági helyzet, illetve komoly áradások is voltak: a katasztrófában számos épület, közút és híd semmisült meg. A helyi vezetők segítséget kértek és jelezték: elsősorban munkagépekre van szükségük, hogy megkezdhessék a helyreállítást - tette hozzá.
Sajnos ez az ötlet nonszensz. Remélem csak félreértette az újságíró a minisztert. Sok ellenérv van, és ha nem akarnám ezt hosszan sorolni, csak azt kérdezném: Azért hogy még több olyan rendelőt építsem a PRT, ami aztán üresen áll? Szlankó Bálint megírta tavaly októberben. És mint hallottam azóta sincs másképp.
Vajon még hány ilyen projektje van a PRT-nek? Ilyenekre kellene pénzt adni?
Az érvelés meg annyira gyenge (árvíz, munkagépek, biztonsági helyzet)? A biztonsági helyzet mondjuk pont ellen szól, a többi meg nem mond semmit. Hatékonyság, jobb pénzfelhasználásról, mint érvről meg szó sincs.
Levegőt veszek, megnyugszom. Persze, nem a PRT tehet róla. Őt megkérték, hogy építsen ide, építette, az afgánok meg nem küldenek orvost. Nos nem tudom gondoltak-e erre a PRT-ban, de én azt csinálnám, hogy ha a kormányzó még egyszer kér valamit, csak akkor adnák neki, ha cserébe orvosokat szerez a rendelőbe. Vajon szóba hozta a külügy vagy a HM ezt a témát a kormányzónak, amikor itt volt? Kétlem. Most láttam, a amerikai nagykövetség is adott fogadást a számára.
Miért tőlünk kérnek pénzt buldózerekre? Ajándékozzuk nekik? Kinek? Mi is csak a helyi vállalkozót tudjuk felbérelni, de miért nem bérelik fel ők? Tudjuk egyáltalán mi, a PRT, hogy mennyi büdzséje van a bagláni minisztériumoknak? Egyszer olvastam egy tanulmányt, amiben az volt említve, hogy a tartományi minisztériumi irodák nem költik el a rendelkezésükre álló pénzek egy részét (néha a felét). Év végén a pénz ott marad Kabulban, a számlán, mert nem volt elég projekt, feladat, amire le lehetett volna hívni?
Tisztában vagyunk mi a tartomány költségvetésével, tartalékaival? Lehet, hogy kis segítséggel innen több pénzt tudnánk felszabadítani.
Egyébként élből nem utasítom el a miniszter ötletét, győzzön meg. Lássam, hány sikeres projektjük volt idáig és hány sikertelen. Hol, mikor, mennyiért, milyen hatásuk volt, mit változtattak a dolgokon. Én magam részéről vállalom, hogy ezeket az adathalamzokat elolvasom, átrágom és segítek levonni a következtetéseket. Ez ne legyen akadály
Ha meggyőz arról a miniszter, hogy a PRT-s projektek végrehajtása, ellenőrzése akkor is simán folyik tovább, ha a biztonsági helyzet romlása miatt (úgy általában) a magyar egység nem hagyhatja el a tábort, vagy nem mehet el bizonyos járásokba (mert ott lesz rossz a helyzet), az megint csak a kételyeim csökkenéséhez vezetne. Egyelőre azt gondolom, hogy civil szervezetek nagy előnye az, hogy akkor is fognak/tudnak dolgozni (és olyan helyeken is), amikor a katonáknak nem.
A nemzetközi példákban, olyat még nem hallottam, hogy egy ország fejlesztési pénzeit csak a katonák használhassák fel. Olyanról viszont már hallottam, hogy a katonák nem kapnak fejlesztési pénzt, hanem azt a kormányuk az afgán kormánynak adja. Erről egyébként Szekeres miniszter is értesülhetett volna, ha svéd PRT parancsoka elmondta volna a magyar PRT parancsnokának és ő megosztotta volna a miniszterrel. De lehet ezt már tudta rég Szekeres Imre. A svédek PRT-nál ugyanis nincs pénz.
A civilek egy csomó olyan dolgot tudnak, amit a katonák nem (fordítva is igaz). Infrastruktúrát építeni(ugye ezt a katonák szerződéssel az afgánokkal csináltatják meg) és segélyt biztosítani ez meg a PRT-nek (és az ISAF erőknek általában). De bábanőket képezni szülésre? Szövetkezeteket szervezni? Mezőgazdasági tanfolyamokat szervezni? Annyira nem. Meggyőzhető lennék az infrastruktúra fontosságáról, kizárólagosságáról ha közben nem lennének ilyen elhagyott rendelők meg még ki tudja amit, amit elmosnak az évenkénti áradások.
Nem mondom, hogy a civilek hibátlanok, oda is lennének kérdéseim, de most nem ők akarják lenyúlni a HM büdzséjét :)
Ami a tegnapi MTI hírt illeti, az extra 125 millió szerintem csak a MTI riporternek volt újdonság (új honvédelmi tudósítója van a hírügynökségnek), mert a HM eddig is ennyit adott a PRT-nak CIMIC-re és egyéb költségekre. Mindenesetre a hírnek ez a része végighullámzott a magyar médián, amely mindjárt 625 millióról kezdett írni.
Pedig nem annyi, egyrészt idén kevesebb lesz, 460 millió körül a kormányzati fejlesztési keret, másrészt több lesz, mert Görögország ebben az évben 300.000 eurót ad M.o-nak, hogy azt civil szervezet fejlesztésre költsék. (jellemző a fos magyar sajtóra és a kormányzat magas színvonalú kommunikációjára, hogy "Tassoulas Vadai PRT" Google keresésre három forrás jön ki - ez lesz a negyedik).
Egyébként a látogatás kapcsán lehetett volna még miről nyilatkozni. Pl az OMLT-ről. Nagyon-nagyon kíváncsi vagyok, hogy miként sikerült működésbe hozni az afgán-magyar-amerikai együttműködést? Vagy annyira rosszul megy, hogy nem akarnak róla beszélni? AZ Ohioi Nemzeti Gárda már harmadik váltással készül. A OMLT-2 itt van vagy Németországban, a OMLT-3 pedig a magyar kultúrával és nyelvvel ismerkedik Columbus, Ohioban.
Lehetett volna valamit mondani az UAV-król. Ezek rendszeresítése vagy a mostani, vagy a következő PRT-t alatt fog megtörténni. A HM legalább is 2009 második feléről beszélt annak idején. Ez a téma is elsikkadt volna, ha nincs a Légierő Blog és a MagyarországKatonái Blog.
10 megjegyzés:
"A helyi vezetők segítséget kértek és jelezték: elsősorban munkagépekre van szükségük, hogy megkezdhessék a helyreállítást - tette hozzá." (www.hm.gov.hu)
Egy évben többször is előforul, hogy komoly árvizek vannak. Tény, hogy az utolsó (2 hete) sok területen soha nem látott károkat okozott rendkívüli mérteivel.
Mindenki tudja, hogy kb. mikor és hol várható árvíz. Korábban voltak munkagépek is, amelyet vállalkozók üzemeltettek és szerződés alapján árvízvédelmi feladatokra is igénybe lehett venni. Ráadásul van olyan afgán állami hivatal, amelynek a feladata az árvízvédelem is.
Természetes, hogy vész esetén az agánok mindenkitől kérnek, akitől csak lehet. De ha már elhangzott az "üres klinikák" esete, akkor azt megkérdezném, hogy a szükséges munkagépek kérdését miért hanyagolja az afgán kormányzat, amikor mindenki tudja, hogy árvíz volt,van és lesz, illetve a védekezés és helyreállítás elképzelhetetlen ilyen eszközök nélkül?
Egyébként nagyon sportszerűtlennek tartom az "üres klinikák" esetét ennyire napirenden tartani és a PRT "nyakába varrni". Naivitás azt hinni, hogy afgánokat lehet a javasolt finom módszerekkel "zsarolni". Látott már valaki olyat, hogy bármilyen szintű afgán vezető belátta volna valaha is, hogy hibázott! Ennek ott nincs kultúrája!
A PRT-n nem lehet és nem is szabad számonkérni, hogy az előre (!!!)minden érintettel leegyeztetett szakállományt a helyi kormányzat miért nem biztosította. Itt a hibát egyértelműen nem a PRT követte el. Annak meg megint "érdekes kultúrája" van, ha egy külföldi személy, vagy szervezet egy hibát egy afgán vezetőn számonkér bármilyen formában is!
Vegyük már észre: Afganisztán nem Mo! Még itt is csak finoman és igen körültekintően lehet "fontos személyeket" arra emlékeztetni, hogy hibáztak, nem hogy Afganisztánban! Lehet ott az "erő" (??) helyzetéből beszélni, csak az a kérdés, hogy mi lesz a következménye!
Más: A HM híre 20 000 Baglánba vezényelendő amerikai katonáról is beszél. "A tartományba 20 ezer amerikai katonát vezényelnek nemsokára" Érdekes felállás lesz!!!!
1.
már a kezdetek kezdetén többen mondták, hogy a katonáknak utakat, hidakat kellene építeni, hiszen megvan a szaktudás, utászok, hidászok, stb.
2. nem szerencsés s civileket és a katonákat egymás ellen fordítani
3. ha a katonák fejlesztenek, akkor minek egyáltalán fegyver, tábor stb. nekik. Ezek csak mind hátráltatják őket.
4. ha meg biztonságot akarnak teremteni, akkor meg meg kellene próbálni azt csinálni, ami nem 1szerű és veszélytelen feladat.
ja és munkagépek helyett adjunk az embereknek ásókat, lapátokat, fizetést, vagy kaját és így kétszeresen segítünk védőgát is lesz meg jövedelem (nyilván azért gép is kell, csak a hozzáállást akartam érzékeltetni,)
Ne téveszd össze a katonák projektjeit az újjáépítés "nagy projektjeivel"! A katonák legtöbbször CIMIC célzatú "quick impact" (a helyiek jóiindulatát célzó "felületi") projekteket kéne, hogy végrehajtsanak, illetve a civilek által valamilyen oknál fogva nem menedzselhető középtávú programokat is be szokták vállalni. Ezek az infrastruktúra fejlesztésén keresztül közvetve járulnak hozzá a gazdaság beindításához. A nagy munkahelyteremtő beruházásokat teljes mértékben a civil szakértőknek kéne menedzselniük. Nem így folyik! A katonák szerepe a PRT-ban a biztonság szavatalására kéne, hogy irányuljon. Ez a biztonság sem lenne szabad, hogy az a szükséges önvédelem fokán túlmenjen.
20 000 amerikai katona megjelenése a tartományban igen csak meg fogja kavarni az amúgy sem egyszerű helyzetet. Más irányítás, más alapelvek, más lehetőségek, más mentalitás....
Azzal, ha közvetlenül alkalmazol munkásokat nagy beruházásokat, azzal sérteni fogod a helyi vezetők (hivatalnokok, hadurak, stb.) hatalmát! Nem biztos, hogy ennek örülni fognak ezek a vezetők!
Na itt kezdődnek a gondok, amikor a pure needek helyett politikai, katonai és biztonsági szempontok vezérlik a fejlesztést....
Köszönöm az utolsó érvet. Ebbe a különbségbe nem gondolt még bele a HM. 200 millió (125+75) menjen fejlesztésre QIP-re mert a katonák biztonságát növeljük vele. De másik 240 meg menjen olyanra, ami az afgánok célját szolgálja ELSŐSORBAN, a magyarokét. Végül is ők élnek ott.
Az első Névtelennek:
Kedves Barátom,
Írásod első felével tökéletesen egyetértek.
A második rész (sportszerűtlen, klinika) kapcsán egyrészt nagyon megtisztelő, hogy azt írod naprenden tartani. Tudtommal csak én emlegetem, biztos sokat olvasod a blogot.
Viccet félretéve, magam is írtam, hogy nem teljesen a PRT hibája, de lássuk be az ő hibája is. Azt írod M.o. nem Afg. Egyetértek, de akkor ezt ott is figyelembe kell venni, amikor leegyezteted a helyi kormányzattal ezt a projektet.
A PRT hibája az, hogy tudta, tudhatta, hogy problémák lesznek a működtetéssel és mégis megindította. Én nem vagyok kint, úgyhogy nem tudom, mivel lehet rávenni az afgánokat a munkára. A katonák kint vannak, nekik kell tudni. Ha nincs ötletük, és ezért építenek lehunyt szemmel rendelőket építenek (megépítjük, de tudjuk, hogy gázos lesz a beindítása, mert az afgánok olyanok amilyenek), akkor inkább ne csináljanak ilyet.
Ha erre azt mondja a prt-s, hogy de muszáj adni valamit a kormányzónak,, a népnek, hogy lássák itt vagyunk (hogy ne bántsanak), akkor azt mondom adjatok értelmesen, ha meg nem megy akkor tényleg jöjjünk haza.
Én, aki híve vagyok a missziónak, abszolút nem vagyok híve annak, hogy csak azért adjunk mert kell és nem foglalkozunk az értelmével. Ahhoz már 500 millió is sok, nem beszélve arról a 5 milliárdról, a mibe még a PRT kerül.
Ha ott vagyunk végezzük értelmesen a feladatokat. Az egyik szempont a saját biztonságunk, a másik, hogy hozzájáruljunk az ott élő emberek, és a kormányzat jobbulásához. Nem adni, hozzájárulni, mert nekik kell magukat kihúzni onnan ahol vannak, és nekik kell rájönni, hogy hogyan.
Az utolsó három komment előttem rávilágít erre. Mennyivel több emberhez jutna el a pénz, ha közvetlenül foglalkoztatná őket a PRT, nem pedig két három "vállalkozón keresztül". Mindenki tudja, hogy van két három éber, annak kb 5-10 arca, ha a PRT több szereplős közbeszerzést akar (röhej)
Ha közvetlenül az embereket fogadnánk fel, nem tudom mekkora sápot takarítanának meg, de talán kétszer annyi falat lehetne építeni.
Ez veszéllyel jár igen. Mert helyi arcok, akik ma barátok, holnap mérgesek lesznek. Felborul a biztonsági egyensúly, amiből mi csak annyiban vagyunk biztosak, hogy több ellenségünk lesz.
Mi lenne akkor ha a pénzt inkább a helyi osztályvezető fizetni ki az embereknek. És az út/fal/iskola/ csatorna a helyi minisztérium projektje lenne? Nekünk szorosan az emberrel kell lenni, kijavítani ha sumákolni akar, és a szemünket a pénzen tartani. A pénzt akkor adjuk neki, ha kikapcsolja a vállalkozókat. Ha nem teszi (mert fél, vagy neki nincs részesedése), bepanaszoljuk a kormányzónak, hogy a fejlesztéseinket hátráltatja az ember, és így hogyan segítsünk az afgán embereken.
És ha kormányzó sem tesz semmit, őt is be kell panaszolni. Így is úgy is elmegy egy éven belül, nincs hatalma, úgyhogy még attól sem félni, hogy megrakétáz minket.
Az új magyar policy-nak annak kellene lenni, hogy
1. nemzetközi fejlesztési tevékenység - NGO
2. CIMIC pénz, tényleg csak az ami kell a PRT-nak biztonság
3. PRT parancsnok kezelésében "CIMIC jellegű feladatokra" pénz keret, amit a helyi adminisztrációnak kell kiviteleznie.
Itt a pénz csináljátok, a saját országotok. Már van annyi tapasztalata a PRT-nak, ne lehessen átverni pénzben.
És ezen a harmadik területen keménynek kellene lenni, elhárítani minden felelősséget, pénzt a parancsnokra bízni, hogy szabadon ígérhessen és fizethessen egyből.
Ha valaki iskolát kér, bemenni az emberrel a okt. osztályra, leülni hárman. terveket, pénzeket kiszámolni, és ha valami gebasz lesz mégis, akkor a kormányzat a hibás, nem a PRTt
Lehet szétszedni az elképzelésemet :)
Üdv WaPe!
Különösebben nincs ezen mit szétszedni. A dolgok kb. most is így mennek arrafelé. A PRT a projektek megkezdése előtt a kormányzati tervekből választja ki a projektet. Ezek a tervek elvileg széles társadalmi konszenzussal jöttek létre. A kiválasztott projekt esetében is újból körbejárják a témát és letisztázzák, hogy ki mit ad bele. Az afgánok leginkább szakállományt, ha kell a működéshez. A felszerelés már kérdésesebb, mert az a legegyszerűbb nekik, ha azt is a PRT adja. Hogy erről miféle garanciákat lehet kérni? Leginkább semmilyet. Ott sok minden "becsszóra" megy, aminek viszont jóval kisebb a foganatja, mint nálunk. Ha eggyí hivatlnok nem teljesíti a szavát a ISAF felé, akkor jó esetben leváltják - de más következménye nem igazán lesz. Lehet menni panaaszkodni bárkihez, legtöbbször úgyis kimagyarázzák, hogy mi nem értjük a helyi viszonyokat és így a problémát se nagyon.
Egyébként a hollandoknak is volt olyan projektje, amely kudarcba fulladt. Utólag a lakosok tiltakoztak, hogy a hidat rossz helyre építették, miközben a vállalkozó is lelépett a pénz egy részével és nem fejezte be a munkát. Ha minden igaz, akkor a magyarok fejezték be. És láss csodát - a helyiek használják a hidat!
Amit én hiányolok: Az afgán önrész! Könnyen jött pénz ugyanis ott is könnyen megy! Pályáztatni kéne ott is, hasonlóan, mint az EU-pénzeket. Arra persze nem veszek mérget, hogy ez ott működne, de valamilyen módon rá kéne venni őket, hogy ők is törekedjenek a saját jólétükre, ne csak várják a "sült galambot".
Az első hozzászóláshoz: a hollandok idején állítólag még nagyobb volt az árvíz PeK-ben és az akkori holland táborban is károkat okozott.
Megjegyzés küldése