vasárnap, április 19, 2009

Kül-Világ 2009/2

Kedden kiderül Kepes András műsorából, hogy miért ment Eduardo Rózsa Flores Bolíviába. Ha ez így van, akkor még előtte, holnap én is megírom verziómat. Ez holnap lesz.

Mára még itt a Kül-Világ folyóirat 2009/1-es száma:
Aktuális számunk tartalomjegyzéke:

Az egész szám egyben letölthető erről a linkről.

Vámos Péter:
"Mi történt a kínaiakkal?" - A magyar-kínai kapcsolatok 1956-1966 között

    Az 1956-os forradalom és a nagy proletár kulturális forradalom 1966-os kirobbanása közötti évtizedben Kína és a szovjet tömb országainak viszonya fokozatosan megromlott. A hatvanas évek közepén bekövetkező szakítás 1969-re a Szovjetunió és Kína közötti fegyveres konfrontációba torkollott. A szocialista országokkal szemben Kína differenciáló politikát folytatott, az alapján tett különbséget a külpolitikájukat a Szovjetunióval szorosan egyeztető országok között, hogy azok mennyire függetlenedtek Moszkvától. A magyar vezetők, lehetőségeikhez mérten, mindent elkövettek, hogy megakadályozzák a kapcsolatok további romlását, és elkerüljék a két ország közötti teljes szakítást. A döntés azonban, mint 1949 óta mindig, a moszkvai és a pekingi vezetés kezében volt.

Ablaka Gergely:
Hol tart a Khomeini ajatollah által meghirdetett iszlám forradalom? (Harminc éves az Iráni Iszlám Köztársaság)

    Az 1979-es iráni iszlám forradalom megítélése és a rendszer teljesítménye felemás: míg a főbb forradalmi célkitűzések többé-kevésbé megvalósultak az elmúlt három évtizedben, addig bőven akadnak még olyan feladatok és elvárások is, amelyeket a kezdetek óta nem sikerült megoldani, illetve kielégíteni. A tanulmány azt vizsgálja, hogy vajon az Iszlám Köztársaság harmincéves fennállása alatt mit ért el az 1979-es célkitűzésekből, és hogy jelenleg milyen nehézségekkel kell szembenéznie.

Kiss-Csapó Gergely:
Az autonómia és a modernizálódás kérdései Ladakhban

    A Himalája egyik legnehezebben megközelíthető régiója az India fennhatósága alatt álló, Dzsammu és Kasmír Államhoz tartozó Ladakh. A tanulmány első része a régió politikai autonómiáért folytatott küzdelmét mutatja be, míg az írás második része arra keresi a választ hogy mi történik egy főként mezőgazdaságra, faluközösségek hagyományos hálózatára épülő társadalommal és annak önfenntartó gazdaságával, ha hirtelen rászakad a modern civilizáció minden áldása-átka. Mennyire képes összebékülni a premodern civilizáció a fogyasztásra épülő gazdasággal?

Salát Gergely
Csoma Mózes: Korea - Egy nemzet, két ország

Nincsenek megjegyzések: