kedd, november 11, 2008

Média és OMLT

A kommunikációról írt előző poszt utána kaptam még néhány értékes gondolatot. Mielőtt reagálnék rájuk itt egy cikk Ámerikából. Az újságíró Nurisztánban töltött el öt napot egy PRT-ban, de ami most a lényeg, hoy a cikk elején beszámol egy ambush-ról:
Rory couldn’t believe it. They’d been in theater 61 days without enemy contact. Even when the gunners on the Humvees opened fire, he thought that someone must have panicked and made a mistake. Then he looked out the windshield and saw what looked like a model rocket fly right at the Humvee up ahead. It struck beneath the right rear wheel and exploded. That convinced him: they were under attack.

Az egész történet életszerű. Nem arról van szó, hogy a katonák megfutamították a tálibokat (ahogy egyszer az egyik magyar PRT cikk közölte, miután rálőttek egy magyar menetre), hanem hogy súlyos tűzharc után az amerikaiknak sikerült visszavonulni. Azt akarjuk, hogy érdeklődjenek az újságírók? Legyünk életszerűek.

A magyar menetet ért lövöldözés után, adjunk lehetőséget videokapcsolatra a sisakon lőtt katonával és a menet parancsnokával, azzal, hogy bármit mondhatnak. A beszélgetés után esetleg meg lehet kérni az újságírókat, hogy miről ne írjanak. De ez szerintem felesleges. A Hm-es reakció ilyenkor az, hogy ezekről nem lehet beszélni, mert a tálibokat juttathatjuk információhoz az akcióról.

És akkor az amerikaik? Meg a kanadaiak? Meg a többiek? Náluk mivel magyarázzák ezt?

Visszatérve a kommentekre, azért mert úgy érezzük, hogy a bulvár szinten csak fényezés van, még nem jelenti az, hogy nincs rá szükség. A HM kommunikáció valóban lehetne kiegyensúlyozottabb, de lehet ez politikailag nem megengedhető. Ne felejtsük el, hogy azért nekik van a legjobb kommunikációjuk az összes minisztérium közül és ez csak azért van, mert Szekeres miniszter erre figyelmet és gondot fordít. Tehetné azt amit a többiek, hogy nem csinál semmit a komm. főosztálya, de ismerjük el, azért ő bevállalta ezt. Mit akarok mondani? Jó dolgunk van, hogy egyáltalán vitatkozhatunk a kommunikáció színvonalán.

Bevallom én nem várom el a HMtől, hogy saját magát húzza le. Persze, hogy megpróbál magáról jó képet kialakítani, ez a dolga. Az az újságírók feladata, hogy megtudják, hogy gond van a toborzási számokkal, és hogy sok újonc már a próbaidő alatt leszerel. Sajnos nem az USA-ban vagyunk, ahol a Pentagon - újságírói kérdésre - beszámolt arról, amikor nem sikerült teljesíteni az iraki háborúban a havi toborzás mutatókat. Nem tudom, mi lenne ha itthon megkérdezné ezt egy újságíró. Megtagadnák a választ?

Abban Péternek igaza van, hogy a valósabb tájékoztatás, a problémákról történő beszámolás talán nagyobb odafigyelést hozna a katonáknak, de kétlem, hogy magyar országon a közvéleménynek bármilyen effektív hatása is lenne a politikai döntéshozókra. Nem akarok senkit megbántani, de hogy a HM-ben problémák vannak az nem lep meg senkit. Mindenhol problémák vannak, az egész országban. És mindenki a saját problémáival van elfoglalva.

Nekem az lenne a fontos, hogy ha vannak újságírók, akiket érdekel a honvédség, az afganisztáni misszió, akkor azoknak ne vegye el a HM a kedvét az írástól, a munkától azzal, hogy a fölösleges infokat is titokként kezeli, hogy őket is úgy kezeli mint a bulvársajtó munka társait , akiknek gyakorlatilag mindent be lehet adni, és akik meg írnak általában mindent szó nélkül.

Volt az egyik konferencián az egyik HM-es komm. előadónak egy félmondata, hogy a HM célja a minisztérium üzeneteinek eljuttatása a lakossághoz a médián keresztül. Ezt sokféle képen lehet érteni, de nekem az eszközszerű értelmezés jutott eszembe. Tehát média és az újságírók, azok az eszközök, amelyeken keresztül eljut az info. Ez a fajta hozzáállás nagyon leegyszerűsítő lenne, de sajnos volt már olyan érzésem, hogy a HM így tekintett az újságírókra. Viszont, ha ezt megérzi egy újságíró és lehet független, öntudatos (itt van egy szerkesztői, főnöki nyomás is, amit gyakran elfelejtünk), akkor megsértődik, szenyó lesz.

Más. Találtam egy cikket arról, hogy holland utászok egy afgán katonai bázist, FOB-t, építenek Uruzgánban. Akkor kaptam fel rá a figyelmemet, amikor azt olvastam: FOB Anar Juy, which was built in 12 days, is now manned by Afghan National Army soldiers and the French Operational Mentoring and Liaison Team.

Ooooo, akkor esetleg az ide készülő amerikai-magyar OMLT-re is ilyen válogatott nyalánkságok várnak? Mindjárt egy korlátozott komfort fokozattal rendelkező FOB-in is kipróbálhatják magukat. Ja, igen, a magyar OMLT. Mielőtt a HM belefut egy újabb Nemzetes újságíróba, érdemes lenne átalakítani ennek az OMLT-nek a kommunikációját, oly módon, hogy hangsúlyozni kezdjük ez nem egy magyar OMLT lesz, hanem egy amerikai-magyar (vagy magyar-amerikai, nekem mindegy). Amennyiben igazak a hírek, hogy az ohioi Nemzeti Gárda egyik egységével közösen fogunk működni (a hír igaz, Szekeres miniszer úr már áprilisi afgán útján nyilatkozott erről a fülem hallatára, meg lehet keresni az MTI-n).

Megállok egy pillanatra. Extra infok nem a HM honlapján, hanem az amerikai követség honlapján!!!: Magyarország, Hollandia és Ohio Állam Nemzeti Gárdájának (OHNG) képviselői megbeszélést tartottak 2008. május 7-én egy jövőbeni közös magyar-OHNG műveleti tanácsadó és összekötő csoport (OMLT) felállításáról egy holland vezetés alatt álló afgán dandárban. A konferencia célja az volt, hogy információt cseréljenek az OMLT leendő működési területeiről, az új afgán egység kiképzéséről, valamint az adminisztratív és logisztikai háttérről. A közös magyar-OHNG műveleti tanácsadó és összekötő csoportot magyar tiszt fogja vezetni. Az egység Magyarországon és Németországban kap kiképzést, és 2008-2009 őszén és telén vezénylik majd Afganisztánba.

Az OMLT-k, melyek 30-50 katonából állnak, afgán katonai egységeket képeznek ki és támogatnak, hogy azok később képesek legyenek önállóan, NATO és amerikai segítség nélkül működni. Az afgán zászlóalj létszáma kb. 300 fő. Plusz egy kép James Perry és Domján László ezredesekről. (végre látom Domján ezredest mosolyogni, a nyilvános szerepléseken mindig olyan szigorú)

Visszatérve, tehát emeljük ki, hogy ebben a projektben társaink (és segítőink) lesznek
az amerikaiak. Már előre látom, hogy amikor magyar újságírók elmennek az OMLT-hez cikket írni, micsoda kalamajka lesz. A magyar katonák nem mernek majd mondani semmit hivatalosan, az amerikai katonák meg majd elmesélnek mindent. Én küldenék egy sajtost is a HM komm. osztályról az OMLT-be, hogy testközelből lássa az amerikai felfogást a médiáról s szocializálódjon ezzel a fajta gondolkodással.

Hajrá mi!

13 megjegyzés:

Névtelen írta...

HM kontra média. Mindenkinek van mit tanulnia. Valamennyi kinti egységnek (PRT reptér)van sajtósa elánsan PIO. ( sztem lesz az OMLET-nek is. Ezek az esetek nagy többségében csinos de... hogy is fogalmazzak finoman ( teheteség terén kihívásokkal küszködő) leányzók. Ha újságiró érkezik az ő feladatuk kisérni, foglalkozni vele stb. Onnan lehet megismerni, hogy dolgozik, hogy nyakában egy digitális géppel és világfájdalommal az arcán kisérget egy leggyakrabban csak " hülyének " titulált újságírót.Saját magam, is meglepődve tapasztaltam, hogy bár egyenruhában vannak a haditchnikai eszközökről a klf rendeltetésű egységekről vajmi keveset tudnak. Átlagos újságirói kérdésre " Mi az a hosszúcsövű izé ott ződre festve?" -kb a Hát nekem azt nem kell tudnom, de megkérdezem valakitől. Innentől kezdve újságiró is elkezd másfelé érdeklődni és kész is a konfliktus.
Másik oldal az újságírói. Csak az MNO cikk előzményei mint jó példa A reptér parancsnoka több helyen hivatalosan is kérte, hogy a cikk ne jelenjen meg mivel nem az általa elmondottakat tartalmazza. Bocskai is minden hivatalos fórumon tiltakozott ennek ellenére mégis lehozták a cikket.
Ez megintcsak bunkóság.Ezek után hogyan fogadják majd a következő újságírót? Jobb ha nem mondunk semmit abból nincs baj effektus rögtön beindul, és ott tartunk, hogy miért is nézik hülyének a zsurnalisztát.

Üdv Flashbang.

Névtelen írta...

Az OMLT lassan aktuális téma lesz, én is tervezek vele foglalkozni, és ha nem előzik meg megfelelő infóhalmazzal, akkor megint csak a halálesetek miatt kerül középpontba (ne legyen így).

Én is 3 napja bukkantam rá a nemzeti gárdás cikkre a negykövetség honlapján. Van infó, csak össze kell szedni.

Egyébként valóban az a berögződés a seregben, hogy ne csináljunk semmit, ne mondjunk semmit, abból nem lesz baj. Ebben a vezetés is hibás, mert így szocializálta az állományt. Mindenki csak a seggét védi (oké, megértem, miért is akarna valaki magának rosszat).

Én megértem, hogy senki nem akarja elveszíteni az állását, vagy éppen akaratlanul minisztert buktatni, de azért a magas beosztással, rendfokozattal magasabb felelősség is jár ha jól tévedek.

Kell a bulvár, de attól, hogy a termékem mellé rakok egy "sztárt", még nem lesz jobb a termékem, csak többen odafigyelnek rá. És ahogy már máshol is mondtam, ha szar a termékem, akkor ezzel csak meggyorsítom a saját tönkremenetelem, mivel jó sokan megtudják, hogy mit árulok, illetve, hogy amit árulok, az "nem tökéletes".

Politika tabu, de szerintem erre is rosszul vannak szocializálva a katonák. Amikor a MN-es, MH-s, HetiVálaszos és további "jobbos" lapok írnak, akkor szerintem nem a katonákat akarják alapvetően lejáratni, hanem a baloldalt, jelenlegi kormányt.
Előfordul, hogy ehhez asszisztál egy-két katona is.

Amúgy meg miért adott interjút az ezredes, az utólagos magyarázkodás, hogy nem azt mondtam, már senkit sem érdekel.

Névtelen írta...

Üdv Mindenkinek! Szóval terítéken a HM-MH médiatevékenysége. Szerintem is hagy némi kívánnivalót maga után. Azonban egyetértve a már megjegyzést tevő Úriemberekkel, egyet kell értenem abban, hogy a katonai vezetők lehetnének jobban felkészültek a témában. Itt nem a krízis kommunikációra gondolok, hanem általában a nyilvánossági szerepléshez tartozó tudatosságra és felkészültségre. A Lippai Péter biztos tudna néhány ötletet adni az ilyen irányú felkészítésről, mert ha nem tévedek, akkor Németországban a hamburgi akadémián egy hetes részletes szemináriumon vet részt a potsdami Média központban. A Varga ezds.-ről mint a kabuli repülőtér katonai részének vezetőjéről, nehéz elképzelni, hogy nem tudja hány másik reptér működik Afganisztánban. Legalább a katonák által működtetetteket ismernie kell, hiszen belső járatot működtet az ISAF. Azt, hogy pontosan hány magyar szolgál Afganisztánban, hivatalosan katonaként, szerintem az újságíró sem tudta megsaccolni. Miért pont a Kunduziakat kérdezte össz.: kettő fő. MeS német tábori kórház? MeS RC(N) egéni beosztásúak? Kabul ISAF HQ egyéni beosztásúak? MLF törzsében szolgáló magyarok valahol Afganisztánban? Esetleg valamelyik Európai NATO törzsben szolgáló magyar tiszt/tiszthelyettes valahol Afganisztánban? Erről ennyit. Újságírói felkészültség, vagy csak kíváncsiság, hogy reagál erre az ezredes? Mi van a MH MK (Domján ezds.) által a sajtó/média részére kiadott hivatalos tájékoztatójával? Netán nem mindenki kapja meg, vagy nem mindenki éri el a www.hm.gov.hu honlapon a magyar katonák szerepvállalásai a missziókban tájékoztatót? Ennek ellenére természetesen sem a kint lévő parancsnokok (katonák) sem az itthoniak nincsenek megfelelően felkészítve a médiával kapcsolatos találkozókra. Sokkal érdekesebbnek találom inkább a keresetre tett megjegyzését az ezredesnek, amikor a 6000 EUR-ós keresethez közelinek tartja a magyar katonák fizetését. Kutakodva néhány korábbi konferencia anyagában és néhány a televízióban megjelent riportban, legjobb todomásom szerint az afganisztánban szolgáló magyar katonák havi jövedelme az itthon kapott juttatásokat nem számítva valahol 2000-4000 USD közé tehető. Ez nem egészen fedi azt amit az ezredes állít. Ez meg is magyarázza, hogy miért találkozik a magyar újságíró mondjuk Kabul repterén, fizetésnélüli szabadságon lévő magyar katonával, civil cég alkalmazottjaként. A média berkekben azonban van egy fehér holló. Egy volt PRT Pk. Nem ismerem, azonban elég elismerően szóltak róla a szakértő újságírók (Benda László, Fuchs Richárd, Simon Zoltán, Zalán Eszter, Banner Géza, Róbert László) hogy csak néhányat említsek azok közül, akik megjárták Afganisztánt, és kapcsolatba kerültek a Magyar PRT-val. Szóval mintha lennének azért együttműködő a média képviselőivel is kapcsolatot teremteni tudó katonák. Ja igen PIO a legutolsó konferencián elhangzott, hogy ez már nem divatos, valami mást mondak. Azonban én úgy érzékelem, hogy bizonyos esetekben a média képviselői, nem ezen emberrel akarnak elsősorban találkozni, hanem a hitelességet bizonyítandó, adott esetben a parancsnokkal, vagy az egyszerű katonával. Szóval szükséges a felkészítés minden szinten. Több független újságírót kellene a felkészítésbe bevonni. Ez nem csak anyanyelvi szintre vonatkozik, hiszen pl. Afganisztánban nemzetközi sajtó is jelen van.

Tisztelettel.

Névtelen írta...

Üdv Mindenkinek!

Másik téma: OMLT!!!! Hát igen kissé csendben vannak a HM/MH-s emberkék ebben a témában. Felkészülés folyik, mennek németországba, segít az Ohio-i nemzeti gárda (US) stb. A híreket az amerikai nagykövetség hírportáljáról kell leszedni. Egyébként érdemes megrendelni az online havi hírlevelüket. Sok érdekes dologra lehet bukkanni benne. Hírek, hogy az amerikaiak Afganisztánban a magyar OMLT részére már leszállították a HMWWW-ket. Igaz fegyverzet és híradó eszköz nélkül. Tud valaki valamit, hogy mi történik ezekkel az eszközökkel? Ki fogja javítani? Át fogják e festeni magyar színekre? Milyen fegyverzet lesz rá fölszerelve? rengeteg kérdés. És a csemege. Amennyiben közös lesz az OMLT, már ha jól értettem az egyik hozzászólót, akkor a magyarok fogják az amerikai fegyverrendszert használni, vagy az amerikaiak a magyart? Hogyan lesz az esetleges sérültek ellátása. Ez egyébként a NATO-ban sem mindenhol megoldott más nemuzetek katonáinak eü. segítséget nyújtani nem életmentés esetére. Szóval szerintem nagyon sok érzékeny téma fog terítékre kerülni ebben a témában. Ja igen, ha tudni akarják, hogy milyen egy másik nemzet OMLT-je, akkor a következőt kell tenni: www.youtube.com és a search-ba beírni OMLT Afghanistan. Minden ott van. Hivatalos és nem hivatalos egyaránt. Jó kutakodást.

Tisztelettel

wape írta...

OK, Akkor Flashbangnek köszönhetően megtudtuk, hogy a parancsnok lehet nem is azt nyilatkozta, ami lejött az újságban. Ezért tettem bele az előző posztba, azt a mondatot, hogy "ha valóban ezt nyilatkozta".

Akkor, mentségére legyen szólva, lehet hogy tudta, hogy hány civil reptér van, és hogy hányan vannak Kunduzban.

A különböző újságírókról: ahogy a katonáknak meg kell tanulni, hogy tálib és tálib között óriási különbség lehet, úgy igaz ez az újságíróra. Ha én tartanék felkészítést az A.ba készülő parancsnokoknak média terén lenne egy dossziém, benne a potenciálisan felbukkanó újságírók cikkeivel. Ezeket átolvastatnám mindenkivel, hogy legyen benyomása az egyes személyekről, azok cikk alapján tűnő felkészültségéről, stílusáról. Mire számíthatók tőle? tényleg azt fogja leírni amit mondtam? stb.

A PIO lányokról, akiket már PA Public Affairs-nek hívnak (az idézett konferencia alapján). Nekem volt dolgom magyarral és külföldivel is (mint újságíró kerültem velük kapcsolatba). Van különbség magyar és magyar között, de ami általános, hogy túl sok mindent akarnak titokban tartani, túl keveset akarnak elmondani, és mindig minden rendben van. A legrosszabb eset az volt, amikor a PIO nem ért rá az újságíróval (újságírókkal) foglalkozni, mert más után kellett rohangálnia. és az is le lett tolva, aki helyette akart segíteni (azaz próbált egy két netes gépet keríteni, ahonnan el lehetett volna küldeni a cikkeket). Láttam, ott voltam.

"kisérget egy leggyakrabban csak " hülyének " titulált újságírót." Tökéletes megfogalmazás. Még nem láttam olyan PIO-s, akinek ne púp lett volna a hátán újságíró, aki tuti hülyeségeket kérdez és olyan dolgokat akar, ami tilos.

Egyelőre megkérem Zalán Esztert, hogy írja ide tapasztalatait arról, amikor a kanadaiakkal dolgozott Kandahárban.

Névtelen írta...

Szervusztok!

Csak kutyafuttában: magyar katonák MLF kötelékben az olaszoknál 2 fő! Van is róla cikk valahol a www.hm.gov.hu-n.

Humvee-k. Ezek vannak most PeK-ben, amelyeket át fognak adni a OMLT-knek. (Lehet, hogy csak egy OMLT lesz és nem is délen?) Nem tudom, hogy beszerelték-e már a fegyvereket és rádiókat. Úgy tudom, hogy továbbra sem lehet őket átfesteni. (Kölcsön!) Majd Flashbang pontosít. Mindenesetre DSK-kat vittek ki hozzájuk. A most felkészülők ennek köszönhetően itthon már kaptak is némi felkészítést a fegyverekre.

Nem tudom, melyik PRT pk. kapta a pozitív jelzőket. Elvileg a miénknek nem volt gondja az újságírókkal. (PRT-2)

Média-felkészítés. Folyamatban a most indulóknak. Tény, hogy nem elég a PIO. A mi hajdani PIO-nk (ffi) - szerintem - jól csinálta a dolgát és élvezte is. Minden sajtó-látogatás előtt alaposan felkészült az érkezőkből. A pk-ot ő készítette fel "kényes" újságírókra. Nem is volt gondunk velük. A németországi tapasztalataimat próbáltam belefogalmazni az előző bloghoz fűzött hsz-ba. Alapelv: Szavahihetőség és korrektség.

Bochkor - Palik portré a kávézó falán: Nagy ellenszenv előzte meg az érkezésüket, amit az utolsó héten sikerült feloldani. Velünk tényleg nagyon rendesen viselkedtek. Noha egy kicsit én is túlzásnak tartottam a dolgot, de a srácok őszinte jóindulattal és szeretettel készítették a "freskót". Palikék teljesen el voltak tőle érzékenyülve! :) Nekünk emlék volt egy kellemes napról, amit ez a két fickó adott nekünk. (Nem csípem őket!!!!!)

Üdv: Lippai Péter

Névtelen írta...

DSK
Vajon az AN-ekről leszerelt 1939-es DSK-k mennek ki, melyek a Flotilla legendáriuma szerint Berlint is megjárták?

Somkuti Bálint

Névtelen írta...

Üdv Mindenkinek!
Csak ámuldozni tudok. Meg mondom magamban Hűha DSK ez igen. Ha jól emlékszem a hidegháborús időkre, ez egy második VH-s vagy még öregebb gyalogsági fegyver volt két szekérkerékkel az oldalán, meg egy ülőalkalmatossággal a vontatószárán? Vagy nem? Talán még előfordult egy légvédelmi változata a régi T-54/55-ös harckocsikon. Ez aztán a hőstett. Van a közelben harckocsizó aki el tudná mondani, milyen problémákkal üzembiztonsági zavarokkal küzdöttek a Nagyoroszi lőtéren annak idején? Állandó olajozás, hogy megfelelően működjön. Ez az Afgán körülmények között nem hiszem, hogy remek ötlet. Sorozatlövő fegyver esetén, bizonyos lövésszám alatt hüvelyszakadások, egyéb akadályok léptek föl. Ráadásul, olyan régi, hogy ezt a fegyvert nem is oktatják már. Ez külön érdekessége az esetnek. Netán a Hadtörténeti intézet is hozzájárul az afganisztáni missziókhoz. Tudna valaki képet feltenni erről a csodálatos fegyverről? Kíváncsi lennék rá, hogy melyik verziót kaparták elő az "M" zárolt raktárakból. Hogy micsoda kincsei vannak még az MH-nak. Keresek a net-en valami cikket erről a fegyverről. A festés nem végrehajtása, szerintem megtéveszthető lehet. Úgy hallottam, hogy a mostani parancsnoknak is (MH PRT) meg van a maga hóbortja. Valami őrtorony magasépítési projektbe kezdtek a fiúk. Fejlesztik Afganisztánt. Igaza van. Magaslesről mindent jobban látni. A neten találtam bemutató filmet afganisztáni prt-ról. Készítette Fuchs Richárd és Simon Zoltán. Bár annak idején nagyon késő este ment(RTL KLUB AKTÁK). Nem is volt rossz.

Névtelen írta...

Üdv mindenkinek!

Íme itt van. Ez lenne? WIKIPÉDIA. A fényképet nem sikerült beágyazni.

Tiszteltte.

DSK [szerkesztés]
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ugrás: navigáció, keresés
DSK

Típus: nehézgéppuska
Ország: Szovjetunió
Alkalmazás
Alkalmazás éve: 1939 –
Használó ország: Szovjetunió, Kínai Népköztársaság, Varsói Szerződés országai
Háborús alkalmazás: II. világháború, koreai háború, vietnami háború, Közel-Keleti konfliktusok
Műszaki adatok
Űrméret: 12,7 mm
Lőszer: 12,7 × 107 mm
Tárkapacitás: 50 db
Működési elv: gázelvezetéses
Tömeg: 34 kg (fegyver),
157 kg (kerekes állványon)
Fegyver hossza: 1625 mm
Csőhossz: 1070 mm
Elméleti tűzgyorsaság: 600 lövés/perc
Gyakorlati tűzgyorsaság: 125 lövés/perc
Csőtorkolati sebesség: 850 m/s
Hatásos lőtávolság: légi célok: 2500 m
földi célok: 3500 m
Maximális lőtávolság: 5400 m
A DSK 1938 (oroszul: ДШК – Дегтярёва Шпагина Крупнокалиберный / Gyegtyarjova Spagina Krupnokalibernij) Vaszilij Gyegtyarjov által tervezett és Georgij Spagin által tökéletesített szovjet légvédelmi géppuska.

Tartalomjegyzék [elrejtés]
1 Története
2 Műszaki jellemzői
3 Alkalmazása
4 Változatok
5 Külső hivatkozások



Története [szerkesztés]
A 30-as években Gyegtyarjov a nagykaliberű géppuskák tervezésével kezdett foglalkozni. 1930-ban elkészítette a DK (ДК – Дегтярёва Крупнокалиберный) géppuskát, de az elégtelen tárkapacitás (30 db) és az alacsony tűzgyorsaság miatt nem alkalmazták és csak kis mennyiséget gyártottak belőle 1933 és 1935 között. Spagin a géppuskát áttervezte és hevederes lőszeradagolót tervezett hozzá. A fegyver 1938-ban jelent meg, a Vörös Hadsereg 1939 februárjában rendszeresítette 12,7 mm DSK néven.

A II. világháború kezdetére kb. 2000 db DSK készült el, ebből a Vörös Hadsereg 1200 darabbal rendelkezett, a Szovjet Haditengerészet 800 db-ot kapott. A világháború alatt a DSK a Vörös Hadsereg és a Szovjet Haditengerészet elsődleges nehézgéppuskájává vált, a légvédelmi feladatok mellett használták gyalogsági támogató fegyvernek is, valamint a harcjárműveket is felszereltek vele. A Haditengerészet a háború első szakaszában kisebb hajók, és kikötők védelmére alkalmazta, a háború végére azonban majdnem minden hajón megtalálható volt.

1946-ban megjelent a fegyver modernizált változata a DSK 1938/46 vagy DSKM amelyet még napjainkban is alkalmaznak, főleg lázadó csoportok és a harmadik világ haderői.

A II. világháború után a géppuska széleskörben elterjedtté vált, főleg a Szovjetunióval baráti viszonyban lévő (pl. Kína) és a kommunista rendszerhez tartozó országokban. A nagyarányú export mellett sok ország licenc alapján is gyártotta, nagy darabszámban a Szovjetunión kívül még a Kínai Népköztársaságban állították elő. Ennek köszönhetően a DSK és DSKM még több, későbbi háborúban is felbukkant, például a koreai háborúban a kínai önkéntesek oldalán, a vietnami háborúban a Vietnami Néphadsereg és a Vietkong szolgálatában, valamint az Afganisztáni háborúkban a felkelők is előszeretettel használták.

A fegyver gyártását 37 év után, 1975-ben fejezték be. A Szovjet Hadsereg az 1960-as évek végétől fogva fokozatosan lecserélte a DSKM géppuskáit a modernebb NSZV géppuskákra, ez a folyamat az 1970-es évek közepére fejeződött be.


Műszaki jellemzői [szerkesztés]
A DSK gázelvezetéses, hevederes lőszeradagolású, teljesen automata nehézgéppuska. A lőporgázok elvezetését a fegyvercső alatt található gázdugattyú és 3 gázszabályzó segíti, reteszelési rendszere hasonlít a szintén Gyegtyarjov által tervezett DP golyószóróéhoz.

A fegyver a 12,7 × 107 mm-es szovjet lőszerrel tüzel, a fegyverből kilőtt lőszer 500 méter távolságból át tudja lyukasztani a 15 mm vastagságú páncélt. Az 50 db lőszer hevederben van elhelyezve, a hevedert fémrakaszban tárolják. A hevedert a fegyver bal oldalán lehet befűzni. A cserélhető fegyvercső léghűtésű, a csövön látható keresztirányú gyűrűk a fegyver jobb hűtését biztosítják.


Alkalmazása [szerkesztés]
A DSK géppuskákat légelhárítás mellett gyalogság és járművek védelmére is bevetették. Légvédelmi feladatok esetén háromlábú állványon használták, a célzást a célgömb mellett a fegyvercsövön található két irányzék is segíti, melyekkel a repülőgépek irányát és magasságát lehetett meghatározni. A fegyver emellett párnázott válltá­maszt is kapott, megóva a kezelőt a lövés utáni visszarúgás erejétől. Gyalogság támogatása esetén a fegyvert rögzített háromlábú vagy vontatható kétkerekű állvánnyal együtt használták. A kerekes állvány hasonlított a Szokolov által a Maxim géppuska orosz változatához tervezett állványhoz, súlya 123 kg volt. A lövész védelmét egy eltávolítható vékony acéllemez biztosította. A II. világháború alatt a szovjet T–40 úszó harckocsik elsődleges fegyvere volt, emellett ISZ–2 harckocsikat és ISZU–152 önjáró lövegeket légi és gyalogos támadás ellen DSK-val is felszereltek. Ezenkívül GAZ teherautókat is elláttak a géppuskával, háromlábú állványon légi és földi célok ellen is használták. A háború után a szovjet harcjárművek (pl. T–54, T–62, BTR–155, BRDM–1) alapvető nehézgéppuskájává vált, ám az 1970-es évekre innen is kiszorították a fejlettebb NSZV géppuskák.


Változatok [szerkesztés]
DSKT – harcjárműre szerelhető változat
DSKM – a DSK 1946-ban megjelent modernizált változata
DSKMT – a DSKM harcjárműre szerelhető változata

Külső hivatkozások [szerkesztés]
Modern Firearms – DSK és DSKM (angol nyelvű)
A Wikimedia Commons tartalmaz DSK témájú médiaállományokat.A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/DSK”

Névtelen írta...

Hali Mosodás Flasbang mint információ forrás. Ez jó volt Hamburger :)
Na nyomom a friss hireket mert látom, hogy OMlet kérdés mindenkit érdekel.
OMLET a legfrisseb hírek szerint nem délre megy hanem északra.
DSK vagy nem DSK nem ez a kérdés, hanem hogy a HMMWV tornyába meglehetősen nehéz rögziteni. Természtetesn Currus RT dolgozik a probléma megoldásán. Valszeg elő fognak állni egy kiváló ámbár nehéz és költséges megoldással ( lsd kábelvágó a Mercedesekre)
A HMMWV ket nem lehet átfesteni jelenleg az ék alaku felségjel van az oldalán ( 20 m ről már nem lehet látni mi a fene az)Egyedül az afgán MP kapott eltérő festésü HMMWV ket.
A HMMWV kel van egy nagy gond de ezt nem irom le mert tényleg nem akarok tippeket adni a szemben állóknak.Mindezek ellenére sok panaszt nem hallani róluk ( kivéve amiről nem írok ) Nagy, robosztus biztonságérzetet ad a benne ülőknek,városi környezetben ( ahol a legtöbb támadás történik ) mindenképpen jobb mint a papir Merci.
A 6000 eurós fizetés marhaság 3000-és 4000 dollár között keresnek itt a katonák. Volt is néhány kellemetlen perce miatta a parancsnoknak mert ez kivételesen ő mondta. Lehet sokan felhördülek ennek az összegnek is a hallatán de el kell hogy mondjam egy spanyol tizedes keres 60000 eurót itt( csak úgy összehasonlitásként: mennyi felelősség van mondjuk az ő vállán meg egy repirányitó magyar alezredesén )
Visszakanyarodva az OMLET témához egy speciálisan felkészített magyar katona kb 3000 usd-ért fogja a vásárra vinni a bőrét amiért a vele együtt szolgáló amerikai kollégája jóval több pénzt fog kapni.Na itt lesz az igazi feszültség nem amikor lehányom B&P freskóját :)))

Üdv Flashbang

smalladam írta...

hello péter

a HM-sajtóról sajnos nekem is rossz tapasztalataim vannak. kétszer kértem tőlük készülő cikkhez információt, az egyik a pápai reptér volt, arra kb egy hónap alatt érkezett meg a válasz, a másik meg a koszovói békefenntartó zászlóalj, arra meg nem is válaszoltak egyáltalán.

A honvedelem.hu alapvetően informatív, legalábbis kiindulópontnak használható témakereséshez, de a stílusáért, meg a minőségéért viszont egy színvonalasabb újságíró-iskolában hát khm elég csúnyán néznének.

én amiket eddig írtam honvédség-afganisztán-koszovó témában, ahhoz nem sok HM körüli segítséget használtam, max. a képanyagot, meg alapinfókat.

az sem lepett meg, hogy a HM-től nem is nagyon figyelt erre fel senki, viszont az amerikai nagykövetségről meg annál inkább.

Amúgy nem jutottam el se a konferenciára, se a SHAPE-be végül, de rajta vagyok a várólistán, szóval előbb-utóbb.

egyébként szigorúan szakmai szempontból nézve szerintem amit a Magyar Nemzet az afgán misszióval kapcsolatban művel az vállalhatatlan. a cikkeikből süt az alapvetően rosszindulatú hozzáállás, plusz a hozzá nem értés.

üdv

kiss ádám

Névtelen írta...

Szervusztok!

Ha minden igaz, akkor a mi Humvee-ink Irak után nagyjavított változatok. Van, aki szerint mi nem kértünk hozzá rádiókat és fegyverzetet, de ezt nálam sokkal tájékozottabbak erősen megkérdőjelezik.

A DSK-hoz nem fűznék különösebb kommentárt. Lőttünk vele és én - személy szerint - nagyon nem vagyok elragadtatva tőle. Per pillanat valakinek a döntése alapján ez van és egy magyar katonának azzal kell "harcba mennie", amit kap.

Láttam ukrán Humvee-kat Koszovóban NSZVT-vel. Nem tudom, hogy ha már mindenképpen "saját" fegyvert kell felrakni rá, az miért nem lett volna jobb megoldás? Mást nem igazán tudok elképzelni, mint hogy Afganisztánban az afgán Humveekon DSK-kat láttam és ennek kapcsán talán kaptunk ígéretet, hogy annak a "lafettáját" mi is megkapjuk az amiktól? Egyszer talán kiderül. Jó lett volna valamiféle jól átgondolt és logikus konepció erre is!

Üdv: Lippai Péter

Névtelen írta...

Azt meg végképp nem értem, hogy ha már felrakunk a Humveera ékes felségjelet, akkor miért nem a legnagyobb méretűt tesszük fel? Ha még az is kicsi, akkor már rég le kellett volna gyártatni hatalmas piros-fehér-zöld matricákat és hasonló méretű dari nyelven írt feliratokat is matrica formátumban, mint amilyen feliratokat "felfújtunk" a többi járgányunkra.

Lippai Péter