Szlankó Bálint végre megírta az első olyan cikket a magyar PRT-ról és Baglán tartományról, amilyenek rendes nyugati országban havonta jelennek meg a saját egységről.
A magyar PRT október elsején lesz két éves, gondolom ez a médiából nem fog lejönni. Ha értékelést akarnánk készíteni az elért dolgokról, sikerekről és kudarcokról, nem tudnánk, mert nincs elég nyilvános információ róla. De ezekről majd az évforduló kapcsán. Mert ez a cikk - "Aranyba foglalnák a magyarok nevét"- remek! Ja most látom ez nem is az a cikk. Az majd később jelenik meg és máshol. De ez is rendben van és világosan kijön belőle az ami itthon sokáűig nehezen volt felfogható a döntéshozók és a katonák számára.
- Valaki úgy is mindig elégedetlen marad.
Azt nem mondom, hogy sokkos állapotban voltak azok a katonák, akikkel beszéltem, de legtöbb fel volt háborodva attól, hogy az afgánok állandóan csak jöttek és kértek. Sokaknak nem volt jó, amit kaptak. És bármit is kaptak, keveselték. Pedig mi ebben a furcsa. Magyarországon sincs másképp, szerintem általános vélemény, hogy mi magyarok örök elégedetlenek vagyunk.
A cikkből kiderül, hogy bizony van ahol ismernek és/vagy kedvelik a magyar katonákat, van ahol nem is halottak róluk és/vagy nem szeretik őket. A helyiek percepciója - kezeljük mégoly fenntartásokkal is - az ami hiányzott idáig a magyar részévétellel kapcsolatban.
Hallottunk már katonákat - akiknek a nyleve meg van kötve.
Hallottunk már politikusokat - akik értelemszerűen csak a sikert emelik ki (esetleg az előttünk álló nehézségeket)
Hallottunk helyi politikusokat - akik persze csak szépet és jót mondtak a magyar eredményekről.
Ezek most itt értelemszerűen a nyilvánosan elhangzott vélemények voltak.
Mit hallott Szlankó Bálint? A tartomány biztonsági főnöke mindenre hasonlít, csak rendőrre nem. De ez annyira nem is meglepő, tekintve, hogy a helyi rendőrség gyakorlatilag fegyveres maffia, ami kezében tartja a környék kábítószer-kereskedelmét, valamint sápot szed az észak-déli főúton haladó áruszállítóktól. A rendőrök inkább zsoldosok, főleg félkatonai feladatokat látnak el. Gatyábarázásukért a magyar rendőrség három tisztje, plusz egy Europol-tiszt (történetesen szintén magyar) folytat heroikus, állítólag nem teljesen eredménytelen küzdelmet...
A misszió helyi megítélése egy tucat interjú alapján valahol a jó és a semleges között mozog, az elégedetlenek inkább az egész NATO-jelenléttel és a rossz politikai-gazdasági helyzettel kapcsolatos bajaikat vetítik ki a magyarokra is. Jellemző az 51 éves Hairulla véleménye, aki hallott róla, hogy a magyarok építettek egy klinikát valahol, és értékelte a rendszeres járőrözést is, de amúgy csak a vállát vonogatta. "Látja, hogy élünk. Nincs semmink. Se munka, se vetőmag, se víz, se utak."
És még hasonló finomságok. Még egyszer itt a cikk linkje.
De irigylem ezért a tucat interjúért!
13 megjegyzés:
Ehhez képest Göncz Kinga arról beszélt, hogy a magyar segélyprogram példaértékű:
"Az afganisztáni magyar segélyprogram példa arra, hogy "a minimálisan elvárt infrastruktúra és intézményes háttér kialakításával javítani lehet az életszínvonalon, s ez a későbbiekben kulcsfontosságúnak bizonyulhat az államépítés, a demokrácia előmozdítása, valamint a terror elleni küzdelem szempontjából"." (hiradó.hu)
Egyébként Magyarországnak van "exit strategy"-je, vagy sodródunk az árral, majd lesz valahogy?
Két EUPOL tiszt van ott egy magyar és egy horvát.
A többi nagyjából stimmel
Flashbang
A politikai szövegelés sehol sem igaz, mindegy, hogy honvédelmi vagy bármilyen közéleti kérdésről is legyen szó. Bár mondjuk érdekes lenne Göncz vagy mondjuk Vadaitól olvasnom/hallanom: "az afganisztáni szerepvállalásunk maga a kudarc, a kórházat felépítettük, de nincs pénz használni; iskolát is építettünk, ahova nem járnak a gyerekek, akik mégis, azok éhesek. A biztonsági helyzet egyre rosszabb és most küldjük a fiúkat a reptérre és végsősoron: harcolni. Na mindegy beszéljünk inkább a Tubesről."
A cikk (vagy nem cikk, interjú?) nekem tetszett, mert reálisnak tűnik, másrészt végre egy olvasott médiumból jelentik ki, hogy ami most van: rossz. Azt, hogy nem kórházakkal kell kezdeni, hogy nincs erős háttér és jó koncepció.
Száz éve tudjuk, hogy nem halat, hanem hálót kell adni, ha segíteni akarunk. Nem, mi halat dobálunk. Úgy látszik van, ami nem változik sosem.
Exit strategy? még belépési sincs, nemhogy exit... semmilyen stratégia nincs. Talán ezzel kellett volna kezdeni az egészet.... és meghallgatni azokat, akik már régóta fejlesztenek afganisztánban......
Valószínűleg muszáj volt menni, nem nagyon volt választás. Sokszor csináltunk már segget a szánkból.
Nem teljesen ide kapcsolódik, de szerintetek vissza lehet még szerezni MO-nak a szavahihetőségét a NATO-ban?
Szervusz MK!
A katonáink éppen azért vannak ott, hogy "szépítsenek". Pénz helyett mással fizetünk! :(
Elolvastam a cikket. A szerző valóban nem tölthetett sok időt kint. Abban igaza van, hogy az afgánok közül sokan nem hallottak a magyarok "tetteiről", pedig folyik a PSYOPS ezerrel. A helyzetet nehezíti az írástudatlanság és a fejletlen média-hálózat. De ez legyen a PSYOPS-asaink gondja!
A magyarok által eddig végzett projektek jól dokumentáltak. Nem igaz, hogy infrastruktúrára nem fektettünk hangsúlyt. Ha az utánunk kint szolgálók ezt tették volna, akkor hibát követtek el!
És mégy egy apróság: A PRT nem csak a MH "vállalkozása". Erről nem sok szó esik a cikkben. A munkahely-teremtés (halászatra tanítani), a technológiák fejlesztése, stb. nem a katonák dolga. Van még Mo-n pár minisztérium, amelynek már sokkal nagyobb kapacitással kéne ott dolgoznia.
Abban egyet értek, hogy a katonáknak már nem kellene ott lenniük. A Regimentben írtam is, hogy az egyenruha ingerli a civileket és könnyen kapja meg a katona, hogy megszálló, ha az afgán elégedetlen azzal, amit kap!! (Már pedig ő sem lesz soha sem elégedett és hülye lesz nem többet akarni!) 2 év után nyugodtan lehetne ott egy teljesen civil + rendőr PRT!
Üdv: Lippai Péter
"Nagyon tetszettek" a cikkhez kapcsolódó hozzászólások! Ennyit a MH társadalmi támogatottáságáról. És persze a PR-unkról, amelyben csak a szépet emeljük ki! :(
Lippai Péter
Péter
De tényleg, hogy is tölthetne kint valaki elég időt. Mi számít elégnek. Én már annak is örülök, hogy azt írtad: "a szerzőnek abban igaza van" ez komoly dicséret. tényleg.
a civil részt én is említettem a szerzőnek, nem fért bele mindent, és úgy tudom lesz róluk meg külön cikk is.
A hozzaszólások színvonala egyébként igen változó, vannak benne támogató jellegűek is. Nekem azért mindig inkább az a feltűnő, hogy a többség mennyire nem érti, hogy már nem csak magunkért vagyunk felelőlesek és a legtöbb dolog ami problémát okozhat Magyarországnak, az a határokon kívül történik. Ez a rövidlátás persze biztos nem rendkívüli és más országok is produkálnak ilyet, bár engem ez nem vigasztal
Szia Wape!
Tény, hogy a minket fenyegető veszélyek közül sok határainkon kívül keletkezik és terjed errefelé. A megállításuk megoldása azonban közel sem mindig az a módszer, hogy katonákat küldünk a probléma keletkezésének helyszínére. A katonáknak csak a minimálisan szükséges időt szabad ott tölteniük. Az asszimetrikus hadviselés alapja: megérteni és megelőzni. Az okok pedig a legritkább esetben katonai jellegűek! A "civil" eszközöket kell erőltetni, mert a problémák is főként civil jellegűek. Ha nem megy, akkor pedig elszigetelést és elszigetelődést kell alkalmazni. (Ez most nagyon "okosra" sikerült! :))
Üdv: LP
Ui: Érdekes módon a civil eszközöket hangsúlyozták a most befejeződött COE-DAT tanfolyamon is! Kár, hogy a gyakorlat nincs ezzel mindig összhangban.
szerintem nem demagógia, ha valaki arról beszél vagy ír, hogy miközben több ezer katonánk külföldön van, Magyarországon hiány van belőlük.
A nemzetőrségeket nem támogatják (politikai és részben anyagi okokból), a szerződéses katonák megbecsülése pedig a nullával egyenlő.
Nem mondom, hogy nem kell távolra is tekinteni (földrajzilag), de itthon most nagyon nagy gondok vannak.
és persze a legjobb az egészben az, hogy akik kint vannak, akár katonák, akár civilek jót akarnak és mindent megtesznek az ügy érdekében. sajnot itthon viszont olyan döntéshozók hoztak nagyon kedvezőtlen döntéseket, akik életükben nem láttak se fejlesztési projektet, se afgán embert....de ezzel sajnos lépten-nyomon találkozni itthon is...
mondjatok már egy országot, ahol szakminisztériumok nefe projeketet hajtanak végre?
Plaszeb. Szerintem sem demagógia erről beszélni, nem hoztál egyetlen jó példát sem arra, hogy miért lenne szükség ittthon azokra magyar katonákra, akik jelenleg külföldön vannak. Amit utána írsz (nemzetőrség, megbecsülés) az teljesen jogos, csak szerintem nem áll összefüggésbe az első kijelentéssel. Én nem látok semmi olyat itthon, amire katonáknak kellenének.
A katonák megbecsülése az meg nem jön egyik pillanatról a másikra. Ahhoz tenni kell valamit. Amit meg a katonák tesznek - külföldön - már beleesik a magyar ember/mediás/politikus hagyományos érdektelenségébe. Így a magyar katona eleve hátrányos helyzetből indul a közfigyelemért (és az onnan indirekten következő megbecsüléséért).
Ariana, egyetértek, nagyon. De ahhoz hogy ezt szóba lehessen hozni, nekem kellene valami összehasonlító anyag a nagyobb és mi méretű segélyező országok gyakorlatáról. Leírva, hivatkozhatóan, hogy én hivatkozhassak
wp
Megjegyzés küldése