USAID Baglanban és Washingtonban

Hátulra még hozzátettem ezt azt...

Mindig elröhögöm magam mikor szembesülök a nyomorúságos magyar internet tartalommal. Beütöttem a google-ba próbaképpen, hogy USAID, aztán csak a magyar nyelvű találatok. Az első kettő az USA nagykövetsége, a negyedik a listán ez a blog a maga 20-30 látogatójával. Hány magyar hallott már vajon erről a szervezetről?

De minek is, nem igaz?

Egyszer már írtam, hogy milyennek rekonstruáltam a USAID tevékenységét Afganisztánban és az miben különbözik szerintem az európai móditól (itt és itt). A lényeg, hogy a pénz jelentős részét nem non-profit NGO-nak adja, hanem for-profit cégeknek, ennek minden előnyével és hátrányával. Általában csak a hátrányokról lehet hallani.

Eszerint a hír szerint a fejlesztési célú segélyek enyhe csökkenést fognak mutatni a közép-ázsiai és kaukázusi országok számára, míg a katonai segélyek tekintetében (ezt nem a USAID fogja folyósítani) némi emelkedésre lehet számítani: Overall, the budget for the Freedom Support Act, which provides aid to former Soviet states, is $346 million for fiscal year 2009, which actually starts on October 1, 2008. That is down from $396 million in fiscal 2008, and $452 million the year before that.

Sőt ha jól olvasom, ennek a hírnek nincs is köze a USAID-hez. Mert ez nem a szervezet büdzséjéről szól, hanem egy külön törvény által biztosított pénzekről.

Ami már biztosan a USAIDről szól az ez az írás. Getting U.S. foreign assistance right. A cikk lényege, hogy Washingtonban felmerült, hogy hasonlóan a más nagy donorországok gyakorlatához, önálló fejlesztési minisztériumot hozzanak létre, mert: Proponents of such a department argue that only a strong, separate cabinet department can put long-term development at the center of the U.S. foreign policy agenda.

Other reasons they assert there's a need for a Department of Global Development:

* During the past decade, State's diplomatic establishment has been quietly absorbing the country's principal development agency, the United States Agency for International Development (USAID), redirecting its programs and funds toward meeting short-term diplomatic needs.
* State cannot define and implement foreign assistance because it lacks the managerial capacity to do so. The diplomatic mission is to "represent, report, and negotiate," not conduct strategic planning and program management.
* State can't raise the money. Its managerial weaknesses and overall dysfunctional character ensure that Congress won't provide it with the funding long-term foreign assistance needs. Without a strong, functional organization, Defense, which plans better for the long term and manages programs more efficiently, will continue to expand its foreign-assistance activities, assuming more and more responsibility for U.S. international engagement overall.

Jelenleg a USAID a külügy irányítása alatt áll, és hát 2001 óta megduplázódott a segélyezésre fordított pénz. A hirtelen növekményt ráadásul, nem is sikerült mindig hatékonyan elkölteni, pedig itt százmilliókról van szó. Az USAID is kapott hideget meleget a ottani számvevőszék 2004-es jelentésében.

Mi újat lehet még mondani a USAIDről? Bagláni látogatásunkkor felmarkoltam az egyik anyagukat, hátha végre kiderül mit csinálnak. Az PRT-1-vel érkező USAIDes kolléganő már rég hazament, és az utódjáról se a projekteikről nem hallottam soha.

2007. szeptember 11-én volt egy PRT konferencia az Országházban. Sok érdekes dolog történt ott, pl. az első USAID-es kolléganő remek előadást tartott powerpointtal, amit azóta sem szereztem meg, pedig tudom kinél van. Hogy jön ez ide? Akkor hallottam utoljára valami átfogót a segélyszervezettől.

Na átfutottam ezt az A/3-as lapokból álló nyomtatványt.
- PeK, Tala Wa Barfak, Andarab völgy, Baglán Dzsadid - ezekre koncentrál a USAID
- 1 tartományi szintű projekt a agrár főiskola támogatása, tanárok és farmerek képzése, minta farm létrehozása.
- A jelölt járásokban vannak infrastruktúra projektek - híd, micropower, public shower (??? nem tudom ez mi lehet, de biztos nem közösségi zuhanyzó)
- képzési programok - gépjárműjavító, training on tree planting and care, honey bee vocational education, és cross border conflict resolution training (Bamiyan/Baglán), szőnyeg szövés
- Egyik menekült tábor lakóinak kezelése, segítése is.
- ha jól látom ezek mellett még training és targeted assistance a tartományi fejlesztési súrának, a gazdasági és munkaügyi minisztérium helyi fiókjainak, járási kormányzóknak.
- van egy olyan szekció is, hogy short term technical assistance to PRT. Aláírva: No request to date.

A nyomtatás ideje 2008. március 12. szóval egész friss.

Itt van még egy 2008 júliusi anyag is, amely az amerikai Számvevőszék (GAO) afganisztáni helyreállítással foglalkozó 63 oldalas anyaga. Az írás úgy látom csak az útépítéssel és annak hatásával és fenntartásának kérdésével foglakozik. Mi derül ki belőle (a teljesség igénye nélkül)?
- Az USA a USAIDen keresztül 2002 és 2007 között 5.9 milliárd USD adott afgán fejlesztésre ennek, aminek a 20 százaléka ment utakra.
- A USAID 715 km főút építését finanszírozta.
- A Pentagon 600 millió dolláros, parancsnokoknál levő "CIMIC" keretéből (Commander’s Emergency Response Program, CERP) 300 millió ment utakra
- A Pentagon 260 millióért épített utakat katonai megfontolásból

Még általában a jelentésből. A nemzetközi donorok idáig 2700 km út építését finanszírozták. Az eredeti cél az volt, hogy 2008 végére elkészüljön egy olyan regionális főúthálózat, amelynek:
- egyik eleme a ring road
- másik eleme azok az utak, amelyek a ring roadról leágazva elvezetnek a tartományi központokba,
- megint másik eleme azok az utak, amelyek a szomszédos országokkal kötik össze

2008 februárjáig ezeknek az utaknak a 60 százaléka készült el, egyéves csúszás várható. Ha jól értem az első típusú út 715kmre mellett a második típusból további 726 km megépítését finanszírozta a USAID.

És ezekről még sose olvastam. Ezeknek az utaknak a fenntartása évente 70-90 millió USD. Az afgán kormánynak 2007 végétől kellett volna átvennie a fenntartást, de se emberanyag, se kapacitás, semmi nem volt. Az USAID es az E. Bizottság 3 évre finanszírozza az általuk építtetett 1600 km fenntartását (mi van a másik 1100 km-vel?)
A térképen jól látszik, mi számít regionális főútnak (3200 km), nemzetinek (4900 km), meg tartományinak (9700 km). A negyedik kategória nincs benne az a USAID becslése szerint 17000, az afgán kormány becslése szerint 88000 km. A finanszírozás szempontjából egyébként a USAID itt is a Louis Berger Grouppal dolgoztatott főleg, akikről már szóltam a korábbi USAID-es posztjaimban.

A ring roadból az USA építtette a Kabul-Kandahár-Herát részt, ill. a Kandahár-Tarin-Kot és Badaksánban a Feyzabad-Kesim és még valami utat Feyzabad környékén.

Itt van egy térkép, hogy melyik országok mit finanszíroznak az úthálózatból.
Ez egy kimásolt térkép, a dokuban az eredetinél ha ráviszem az egeret az egyes szakaszokra, kijönnek a plusz infok (hány km, mennyi oénz stb.)

Van még két térkép, hogy az USAID hogyan költötte a pénzt területileg, ill. hogy a CERP pénzekből hol fejlesztettek. Abból a keretből rengeted tartományi és vidéki út (kb 2200 km) épült.

Amire a tanulmány a végén rászáll, hogy senki sem vizsgálta az utak valódi hatását a biztonságra, a gazdaságra a fejlődésre. Ez nem olyan egyértelmű mint ahogy gondolnánk, hizsen az afgánok 90-95 százalékának (hasamból saccoltam) nincs is autója, úgyhogy neki az utak kínálta gyorsaság, biztonság, nagy távok könnyű leküzdése nem sokat jelent. Nem lehet persze ennyire leegyszerűsíteni, mert kereskedelem attól még van, az árukat el kell jutattni A-ból B-be. Az angol nyelvű blog communityba volt is kis vitatkozás erről, de nekem ez tetszett a legjobban:
It also took us where we wanted to go in about one tenth of the time it would have taken to cover the same distance in the fair province of Ghor. And commerce, life blood of a country etc, was travelling along it most merrily.

Still, I would question who that commerce is really benefiting and would suggest it is not the largest and poorest section of society. Apart from maybe the large WFP convoy we passed (never seen one of those in Ghor, neither). Under the right conditions, roads may spur on economic development, but that’s not the same thing as poverty alleviation.

And as I was eulogising the road, one chap pointed out to me that these new roads have a nasty habit of crumbling away. Now the Russians, he said, they knew how to build roads. Their roads have lasted 50 years and are still good, they have only broken when directly hit by a rocket or bomb (so a bit of an exaggeration, but a fair point).