USAID és segélyezés I.

Az jutott eszembe, hogy a múltkor írtam, hogy a magyar katonáknak csak a magyar NGO-kal van dolguk, ami félrevezetheti őket abban, hogy milyen általában egy NGO. Aztán eszembe jutott, hogy ott van a USAID is egy állandó képviselővel a PRT-ben, akinek megismerve tevékenységét újabb infokat is szerezhetnek az NGO-k működéséről. De aztán rájöttem, hogy a USAID nem NGO, hanem kormányzati szerv, amely ráadásul a a fejlesztést nem feltétlenül csak NGO-kon keresztül végzi.

Volt Szolnokon egyszer egy előadás, amit a USAID afganisztáni képviselői tartottak. Nem arra akarok kitérni, hogy mennyi pénzt és milyen projekteket csináltak, hanem arra, hogy hogyan. Az USAIDnek volt/van két contractora, Afganisztánt felosztották két részre, az egyik az északi részért felelős, a másik a déli részért. Ez a két cég for profit cég, amelyek hatalmas páncélozott terepjárókkal, fegyveres védelemmel közlekednek, és akinek munkatársai óriási fizetéseket kapnak veszélyességi pótlékkal stb. Ha jól értettem, a két cég feladata, hogy a USAID által meghatározott projekteket végrehajtassa a helyi cégekkel, vállalkozókkal. A USAIDnek vannak azonnali hatású projektjei (Quick Impact Project) és nemzeti szintű projektek, amelyek jelen vannak szinte minden tartományban. Pl. országos magasfeszültségű hálózat építése, a ring road építése. Ezeket nem is egészében a USAID finanszírozásúak, hanem itt a szervezet mint szervező, implementing partner jelenik meg. Azaz a USAID gondoskodik arról, szervezi, hogy a magasfeszültségű hálózat egyes szakaszaira legyenek nemzetközi donorok. Miután biztosított a finanszírozás, a contractorain keresztül neki láthat a megvalósításnak.

A USAID afganisztáni jelenlété tekintve itt van néhány weboldal. Általános infokkal szolgál a fő weboldal, számos tanulmány az egyes projektek végrehajtásához. Itt hozzá kell tegyem az legtöbb anyag készítője a Louis Berger Group, amely az ilyen nagy haszonnal és alacsony hatásfokkal dolgozó contractorok egyik mintapéldánya. Személyesen persze még nem volt lehetőségem meggyőződni róla, de Amerikában és az NGO közösség részéről már rengeted kritika érte őket. Ez itt egy kicsit elavul weboldal, még csak nem is kritikus, de röviden összefoglalja az afgán újjáépítésben játszott szerepét. A LBG egy kategória a Halliburtonnal vagy a Bechtellel, amelyek a legcsúnyábban húzták le az amerikai államot a iraki újjáépítés kapcsán.

Kicsit nézegetek a neten és mit látok: Itt egy cikk egy amerikai Private Military Companyről, a USPI-ről. Az írás azt mondja, hogy ez a szervezet a felelős a USAID egyes projekteinek a védelméért, és most őket is vizsgálják, hogy nem számláztak e túl az amerikai kormánynak. Aztán a cikk végén nagy vita kerekedik a hozzászólók között és van egy érdekes megjegyzés: Facts are wrong! USPI is not nor has ever worked or trained anyone in Iraq. USPI does not have a multi-million contract with USAID, USPI is a sub-contractor for The Louis Berger Group, Inc, who is the prime contractor for these projects. Why isn't USAID looking at all the other sub-contractors?

Szóval erről is a LBG gondoskodik. A USPI-vel egyébként már volt korábban is probléma, az esetekről és a mostanában történt kabuli eseményekről (a PMC betiltásáráól) itt és itt ír B.R. Rubin. A USPI Jurat tábornokkal és embereivel dolgozik együtt, elég egy keresés a google-on és kijön, hogy Jurat régi hadúr, 2001 egyik visszatérője, ha jól emlékszem tádzsik a Dzsamiat volt korábban. Lehet még valami hivatalos belügyi állása is van.

Ha valaki elolvassa az amerikai Számvevőszék 2004-es értékelését a USAID tevékenységéről, bepillantást nyerhet a pénz elköltésének folyamatába. A USAID különböző (gondolom megversenyeztetett cégeken keresztül látott hozzá az afgán fejlesztési tevékenység felgyorsításához. Minden szektorban kiválaszott egy többnyire for-profit céget, amelyre rábízta a feladatot, s aztán az adta ki alvállakozóknak, NGO-nak a munkát. Ilyen cégnevekkel találkozunk a 23 és 40 oldal között: Chemonics International Inc. (mezőgazdaság), Bearing Point Inc. (gazdaságpolitikai és intézményi reform támogatás), Creative Associates International Inc. (oktatás), a már említett LBG (lefordíthatatlan: Rehabilitation of Economic Facilities and Services). Mindegyik rajta van a neten, lehet keresgélni.

Ezek egyike sem NGO, non-profik szervezet, hanem olyan cég, amely profitot akar, versenyképes fizetést nyújt és fegyveresekkel őrizeti magát, és az emberei csak akkor mennek Afganisztánba ha muszály. És a GAO meg van lepődve, hogy mennyi gond velük, az általuk elvégzett, elvégeztetett projektekkel. A számvevőszék meg is rótta keményen a USAID-et.

Nem tudom, hogy a védelmükben vagy inkább a kép árnyalása érdekében, de hozzá kell tegyem, lehet hogy Afganisztán déli részén csak ilyen cégek tudnak működni. Ott annyira rossz a biztonsági helyzet, hogy nyugati NGO-k szinte nem is működnek. Ha valamit csinálni kell, az csak fegyveres védelem mellett lehet csinálni. Ám úgy sejtem az ország relatíve biztonságosabb részein ís így dolgoznak, ott ahol már az NGO-k teljesen civilként mernek működni.

Az NGO "normális" esetben el tudnak működni konfliktusos, háborús környezetben is úgy emlékszem a tálibok idején is működött néhány nyugati NGO az országban). Afganisztán és Irak esete azért más, mert ott az egyik oldal az NGO-kat is a nyugattal, a kormánnyal azonosítja (ez részben igaz), és mindkét ellenzék retorikájába meghatározó szerepet kap az iszlám, a dzsihád, hitetlenek elleni harc (persze ettől még a muszlim bangladeshi NGO munkatársait is megölik). Szudánban, Afrikában, Timorban, a 90 es években iraki Kurdisztánban az NGO tudnak/tudtak működni, mert mindenki előtt ismert volt, hogy semlegesek a konfliktusban, nincs fegyverük, és bárkin segítenek.