A magyar média már tegnap jelesre vizsgázott, amikor a New York Times cikkéből (Supplier Under Scrutiny on Arms for Afghans) csak az alábbi mondatot emelte ki: But records provided by an official concerned about the company’s performance, a whistle-blower in the Balkans and an arms-trafficking researcher in Europe, as well as interviews with several people who work in state arsenals in Europe, show that AEY shopped from stocks in the old Eastern bloc, including Albania, Bulgaria, the Czech Republic, Hungary, Kazakhstan, Montenegro, Romania and Slovakia.
Ami egy kicsit ellentmondásossá tette volna szöveget, és megkérdőjelezi a fenti állítást, szintén a cikkben található, egy kicsit feljebb: This week, after repeated inquiries about AEY’s performance by The Times, the Army suspended the company from any future federal contracting, citing shipments of Chinese ammunition and claiming that Mr. Diveroli misled the Army by saying the munitions were Hungarian.
Ebből az derül, hogy a amerikai hadsereg azért függesztette fel a céget, mert a kínai szállítmányokat (ahonnan törvényileg tilos amerikaiaknak hadianyagot vásárolni) azzal akarta lefedezni, hogy azt mondta rájuk magyarok. (Hogy miért pont a magyarokat választotta az elég misztikus).
Nyelvtani felkészültségem szerint a mondat azt is jelenti: a lőszereket Kínában gyártották, nem Magyarországon. A két angol idézet így szemben áll egymással. Na ez volt az, ami vagy nem tűnt fel a nagytudású magyar újságírópalántáknak, szerkesztő palántáknak. Nesze neked hírelemzés, kiegyensúlyozott média, oknyomozó újságírás. Pedig ez még csak a kezdő pocsolya szint.
Megpróbáltam felderíteni a tegnapi MTI hírt, hátha ezzel részben mentséget találok az újságírók számára - mert így mondhatnák, hogy ők csak vakon követték az MTI-t. Az is baj lenne de mindegy. Nem találtam meg, de valaki aki látta azt mondta az MTI-s anyagban benne volt mind a két állítás, az általam másodiknak idézett gondolat az írás végén volt, s odáig talán már egyetlen zsurnaliszta sem jutott el. Hehe, így megy ez, ahogy Vonnegut mondaná.
Mire ezzel a nagy nyomozással felidegesítettem magam, lejött egy mai MTI hír is, aminek már a címe is beszédes: Kínában gyártották az állítólag Magyarországon készült lőszereket . Igen, van angol nyelvű változata is: Finding of Fraud Led to Suspension of Company Supplying Arms to Afghanistan. A magyar szál egy kicsit bővebben: Last Nov. 25, the president of the company, Efraim E. Diveroli, signed papers certifying that 28 pallets of ammunition for Afghanistan had been manufactured by MFS 2000, a Hungarian company, according to the investigators’ memorandum.
Ezzel gyakorlatilag meg is oldódott ez az álprobléma.
Csak azt nem értem még mindíg, miért pont Magyaország? Annyi kelet-európai ország van még itt? Biztos magyar volt a barátnője és megcsalta. Olivier Roy szerint a 9/11 egy elkövetőjének , egy libanoni származású arabnak is magyar volt a barátnője, sőt talán a felesége volt, három hónapig. De elváltak még mielőtt elindult volna a feladatra. És Roberto Carlos barátnője is magyar. Na abbahagyom, csak azt akartam mondani vannak előttünk történelmi példák.
Visszatérve a mai, 28-i cikkre, kiderül világosan, hogy a csávó csúnyán hazudott, és hála a hidegháborúnak, a lőszerekről még egy amerikai újságíró is megtudta állapítani ránézésre, hogy nem magyar, hanem kínai. Nálunk gondolom egyébként titkosították az ilyen táblázatokat, még 91-ben 80 évre. Ja, milyen táblázatokról beszélek? Benne van angol nyelvű cikkben.
Kiváncsi vagyok a mai tv-híradókra és és újságokra, hogy beszámolnak-e a fejleményekről.
Jó még kíváncsiságból rámegyek a NOL és az MNO cikkére, utóbbitól kb. az ember tudhatja, hogy mire számítson egy ilyen szitáuációban, de vajon elaludt-e a NOL?
Ez a reggeli NOL cikk, ami már hivatkozik a ma reggeli MNO cikkre, azaz kivártak vele és nem emelték ki az ellentmondást (ahogy természetesen a MNO sem. Érdekes mindkét cikk említi a hamisítást, de nem állítja szembe a lehetséges magyar származással). Csak ma reagált a két online a tegnapi hírre? Pedig nem is este jött hír. Ez pedig itt Dunai Péter szintén mai, a cáfolat utáni híre, amibe bevonja az albán szálat.
Én - a témában szobatudós - egyszerű ismereteimre alapozva is valami hasonlóra jutottam volna, végül is Albánia volt az egyetlen emlékezetem szerint itt, aki Kínával (a szovjet.kínai szembenállás idején) ápolt jó kapcsolatokat. Ráadásul volt valamikor a 90-es évek végén egy piramis játék láz, aminek nemzeti szintű kifosztódás (tudom nem szép megfogalmazás) és lázongás lett a vége. Úgy emlékszem akkor rengeted fegyver raktár kifosztottak és bár én csak a Kalanyikovok nevét tudom felidézni, talán lőszert is vittek magukkal (pár teherautónyit?).
Dunai azt írja: Az AEY hármas húzása: vélhetőleg Albániából vásárolta a régi kínai, de hivatalosan magyarnak feltüntetett lőszerszállítmányt.
De nem! A cég még ennél is egyszerűbb volt, nem tüntettek fel semmit magyarnak, hanem egyszerűen eltávolították az eredeti csomagolást (kínai vagy albán) és barna papírral vagy kartonnal körbetekerték azt (gondolom a raklapokat? mibe és egyáltalán hogyan csomagolnak nagy mennyiségű lőszert?): For shipments of Chinese munitions, AEY removed it from its Chinese packaging and repacked it in generic brown cardboard boxes.
A truváj pont az volt az amerikai újságírók részéről és ezért említettem fent a hidegháborús táblázatokat, mert ezekkel a segédletekkel, ha egy egyszerű kalasnyikov lőszert adnak a kezedbe, akkori meg tudod mondani, hogy honnan az honnan származik. Legalábbis én ezt vettem le az NYT cikkéből:
This step might have obscured its origins. But years ago the Defense Intelligence Agency published a detailed guide of manufacturer markings for military small-arms cartridges made around the world. These keys enable investigators to trace a cartridge to the factory where it was made. The New York Times used these old intelligence charts last fall to show that ammunition shipped to Afghanistan by AEY was Chinese and had been made in the 1960s.
És itt a segédletek:
During the cold war, however, the American military and intelligence agencies studied Soviet arms and published volumes on their design, use, packaging and performance. The volumes, long ago declassified, are available in libraries in military installations.
A tegnapot is magyar elektronikus média egy ünnepének kiálthatnánk ki, bár talán jobb megvárni a ma estét.
2 megjegyzés:
azért nem csodálkoznék, ha kiderülne hogy magyar cucc is volt közte, de nem túl valószínű, inkább az, hogy nem Afganisztánba, hanem máshova mennek magyar fegyverek, lőszerek...
a valószínű
Megjegyzés küldése