vasárnap, március 02, 2008

Pakisztáni parlamenti választások

Végül is már ideje lett volna írni erről is. Itt van néhány cikk és elemzés a témáról.

Husszein Haqqan cikke elsősorban az 1988-as és a mostani "rendszerváltást" hasonlítja össze. Akkor Zia ul-Hakk 11 éves uralma után (halálát követően) került vissza a hatalom a civilek kezébe. Mint mondja: This time, the country’s major political parties have agreed on a common minimum platform that aims at restoring the Pakistani Constitution, rehabilitating its judiciary and moving towards national reconciliation. The army appears to have decided to pull out of politics. That said, ‘the establishment’, made up of politicised generals, intelligence officials, and Pakistan’s managerial class — bankers, civil servants, some overseas businessmen, World Bank beneficiaries and former or current IMF employees — will not give up easily. Soon there will be rumours of corruption and mismanagement to discredit the elected leadership and efforts to create rifts among them.

Itt egy interjú Ahmed Rashiddal, a nagysikerű Taliban c. könyv szerzőjével és az egyik legjobban informált pakisztáni újságíróval.
A választások meglepő sikerességéről azt mondja Rashid, bár voltak előkészületek, sőt csalások is szép számmal, két dolog történt ami lehetővé tette a civil pártok győzelmét. Egyrészt hogy a Musarraf "házi" pártjának számító, a választásokon aztán megsemmisítő vereséget szenvedő PML-Q elbízta magát az "előkészületek" sikerességét illetően, a másik hogy: 48 hours before the elections the new army chief, General Ashfaq Kayani, signaled to all army and ISI officers in the field to tell all senior bureaucrats and police officers in the districts not to interfere with the vote but just maintain order. In this way the army pre-empted any rigging by the candidates or the bureaucracy on the day.

Egyszer majd elolvasnám valakinek az emlékiratában, hogy Musarraf mégis mit szólsz ehhez, milyen feszültségek támadtak a diktátor és a maga által választott utóda között, amikor előbbi értesült erről a lépésről. Kayaniról írtam néhány gondolatot már itt. A kormányalakítást klüvető veszélyekről azt mondja: However the new coalition government will have to face continuing behind the scenes efforts by President Pervez Musharraf and the intelligence agencies to undermine them even before they are allowed to govern. Musharraf’s agents backed by a section of the Washington establishment had been secretly trying to persuade Zardari to go into alliance with the former ruling party — the Pakistan Muslim League-Q group. The Q group has been decimated in the elections—23 ministers lost their seats and today it is leaderless, visionless and without an agenda—except it remains a pawn in the hands of Musharraf.

Mint látjuk az amerikai külpol irányítói továbbra sem egységesek, és vannak akik még mindíg a terror elleni háború szempontjából (és félreértelmezve ebben Musarraf szerepét) ítélik meg az egész kérdést.

A jelenlegi elnök politikai jövöjét tekintve egyszerűen azt mondja, minnél előbb viiszavonulásra kényszerítik annál jobb lesz Pakisztánnak (lásd utolsó sor):
What is more likely to happen is that Musharraf himself will be nudged backwards into a much weaker role than in the past as the new army chief General Ashfaq Kayani forms a new relationship with the country’s civilian leadership and assures them that the army will not be used to undermine them. That will help cut away Musharraf’s powers, his authority and further undermine his credibility and his ability to continue dominating the political spectrum. The longer he stays the greater the danger that this new government will unravel because he will not stay still and accept the role of being a weak president. It is best that he be forced to resign as quickly as possible by the army and the politicians without creating a crisis.

A parlamenti választásokról készített térkép az egyes pártok eredményeivel feltüntetve letölthető innen. Én azért felrakom.

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Attention!