Kanadiak média Afganisztánról

A Globe and Mail nevű kanadai újság kandahári stábja egyedülálló dologra vállalkozott. A egy helyi kutatóval illetve afgán kapcsolataikat felhasználva interjú sorozatot készítettek a környéken működő tálibokkal, mindezt úgy, hogy a beszélgetéseket videóra rögzítették. A 42 anyagból aztán részben megszületett ez a cikk, amiben egy átlagos tálib profilját próbálják meg összerakni, másrészt egy az elkövetkező napokban felkerülnek a netre azok a videofelvételek (gondolom összevágottak), amelyek az újság mulitmédiás mellékletének képezik a részét.

Érdemes elolvasni, hogy metodológiai részt is, mert persze a legtöbbnek az jut az eszébe, hogy a helyi biztos felmarkolta a pénzt az afgánoktól, aztán aztán a haverjaival készített interjúkat, akik meg mondtak mindenfélét. Szerintem nem így történt, és amit a kanadaiak találtak az összhangban áll a kevésbé terepjellegű kutatások eredményeivel. Melyek ezek?

Almost a third of respondents claimed that at least one family member had died in aerial bombings in recent years. Many also described themselves as fighting to defend Afghan villagers from air strikes by foreign troops.

Most of them admitted a personal role in the illegal opium industry, and half of them said their poppy fields had been targeted by government eradication efforts, suggesting they suffer more eradication than other Afghan farmers. Several of them voiced frustration that the government officials take bribes for turning a blind eye to the drug trade while punishing poor opium growers.

Few of them claimed to be fighting a global jihad; most described their goal as the return of a stricter Islamic government in Afghanistan.

They showed deep ignorance about the world, even making serious errors in their telling of Afghanistan's recent history. None of the fighters appeared to know anything about Canada; faced with a multiple-choice question, only one of them correctly guessed that Canada is located north of the United States.

Perhaps most surprisingly, 24 of the fighters said it doesn't matter whether Taliban leader Mullah Mohammed Omar returns to power as the head of Afghanistan's government. Most claimed to be fighting for principles, not a leader.

A multimédiás cucc itt érhető el (Talking to the Taliban), benne térképekkel, a video interjúkkal, ábrákkal és egyebekkel. Nagyon rendben van.

Van egy másik jó írás a kanadaiakról, amiben a harci tudósítókról van szó. Ezek olyan katonák, (nem civilek!), akiknek a belső és külső PR a feladatuk. Vannak, akik a harci cselekményeket filmezik a tűzvonalból teljes harci felszerelésben és ha a szükség úgy hozza, félrerakják a kamerát vagy fényképezőgépet és az M16-kal (vagy mait használnak) harcolnak a többiekkel.

Ilyenkor mindig teszek egy tiszteletkört a HM kommunikáció felé, hogy miért nincs fent semmi Afganisztánról, úgy értem a magyar katonák afganisztáni ügyködéséről. Jó persze mi nem lövünk és rúgunk be ajtókat (legalábbis nem hallani róla), de azért istenem lehetne valamit.

Még mielőtt leírtam volna ezeket a sorokat persze felmentem a YouTube-ra és megnéztem hogy "PRT Afganisztán" alatt van e valami. Egy videot találtam a PRT1 Mission Team 3 tól, amiből kiderül az afgán valóság: az utak rosszabbak mint itthon, a gyerekek sokkal kedvesebbek az idegenekkel, mint Magyarországon, és a táj kopár. Jó, jó, van hangulata is.

Egy dolgot nem értek, de ez nem magyar, hanem általában katona dolog. Miért kőkemény metál zenét kell nyomni az ilyen videok alá. A dél-afganisztáni kanadai, brit videók alatt is ez megy Mintha a két dolog, a veszélyes szitáció, meg az adrenalint, kőkeménységet stb. ez kötné össze? Nem tudom, persze civil vagyok, lehet nem is érthetem soha. Lehet ha rám lőnének, vagy én lőnék, akkor a szívem kalapálására az egyetlen hatékony zenei műfaj a metál lenne.

Szerintem utazós képek alá (mint a magyar video) a legjobb az utazós zene, durva képek alá (ha magyarokra lőnének a tálibok, vagy hadurak) meg valami kontrasztos, nagyon lassú, nagyon nyugodt zene, ami kiemeli az események drámaiságát. Vad heavy metál jöjjön, amikor a shotgunnal megyek előre, lövök mindenre, de engem nem lehet eltalálni. De hát ilyen csak a számítógépjátékokban van meg Irakban, amikor a hülye amerikai katonák 2003-ban a harckocsijukban tényleg metált hallgattak és tényleg lőttek minden emberre, állatra.

Kicsit elkalandoztam, néhány részlet a Joining military PR can mean trading cameras for guns c cikkből:
For the dramatic video that Duchesne recorded of Canadian soldiers shooting and throwing hand grenades at the Taliban during Operation Medusa in the summer of 2006, he was given a special commendation by Gen. Rick Hillier, the country's top soldier. "That firefight lasted 40 or 45 minutes," Duchesne said. "They were close enough to us at one point that there was some question of having to fix bayonets and take them on that way."...

One of Duchesne's colleagues, combat photographer Master Cpl. Bruno Turcotte, has been in nine firefights and ended up joining the battle with his gun three times here because "I felt our lives were in real danger."During one exchange, the 36-year-old corporal, who has six weeks left on a 10-month tour, was wounded over the eye and in the arm when hit by shrapnel from a mortar that exploded 20 metres away. "I was lucky because I had my whole battle kit on including ballistic glasses," Turcotte said.