szerda, január 02, 2008

Tálibok Afganisztánban és Pakisztánban

Tálibok Farah tartományban. Érdekes olvasmány, talána leghasznosabb része az, ami végre azonosítja azokat a pastu törzseket és vezetőket akik a tálib befolyás erősödése mögött állnak Nyugat-Afganisztánban. Érdekes módon ugyanazokról a Noorzai és Alikozai törzsek van szó amelyek más szegmenseit már említettük Dél-Afganisztán, Helmand és Kandahár kapcsán a tálibok születésekor és Naqib molla halálakor.

Inside Farah and Nimruz provinces the Taliban are mainly led by Mullah Bismillah and Mullah Baz Muhammad, who are in close touch with the Taliban in Musa Qala province. Although they are not high profile commanders of the Taliban, they have played an important role in coordinating Taliban operations in the western provinces. The most dangerous stronghold of the Taliban in western Farah province is the village of Shaiban in the Bala Bulok district. Many attacks in the western provinces are planned and organized in Shaiban, which is dominated by members of the Alizai tribe. The Alizai of Shaiban were transferred to the area over a century ago from the Musa Qala district of Helmand and still maintain close ties with the Musa Qala insurgents (author’s interview with Dad Norani, December 8). The war is expanding into the western provinces of Afghanistan, with Farah and Nimruz provinces as the focus of the insurgents. Most of the fighters in these areas are local in origin and are centered in the Bakwa district of Farah province (Pajhwok Afghan News, November 19). There are signs that the Taliban are intent on connecting areas they control in Bakwa with the Parchaman and Taghor districts. If the Taliban succeed in doing this they will be able to provide support to other insurgents across the western provinces (author’s interview with Dad Norani, December 8). In the neighboring Herat province, the pro-Taliban Norzai tribe is creating a stronghold for the movement in the Adraskan district. Another center for Taliban activity is developing in the Qara Jangal area of Badghis province, just north of Herat. Heavy fighting has taken place in Badghis province for several months now. Afghan MP Hashim Ortaq recently described Qara Jangal as the most important place for Taliban efforts to expand the war into northern Afghanistan (Kabul Direct Monthly, October).

A pakisztáni törzsi területek talibanizálódásának újabb összefoglása olvasható Hassan Abbas rövid anyagában Increasing Talibanization in Pakistan's Seven Tribal Agencies cimmel. A szerző végig megy az egyes ügynökségekben történteken. Inkább egy update-nek jó mint mélyelemzésnek, de legalább tudjuk mi történik mostanában.

A neo-Talibán jelenségéről egy másik esszé: The resurgence of the neo-Taliban. Ami értékessé teszi az a szerző kiléte, A. Giustozzi ugyanis szerintem az egyik legjobb kutató, aki rengeteget van terepen, a Talibán eredetéről szóló rövid vitánkban Marton Péterrel már hivatkoztam tanulmányaira. Érdemes elolvasni, ha át akarjuk látni, honnan is jönnek, kik ezek az új tálibok, akik már csak részben mutatnak hasonlóságot a régi káderekkel. Az anyag nem az általánosságokról beszél, hanem az átlag tálib profilját igyekszik megrajzolni.

A. Cordessmann anyaga a paki-afgán kapcsolatok kurrens helyzetét elemzi 2007 december elejéről Counternarcotics Strategy Aiding the Enemy: Report címmel. Kicsit belenéztem és kiderült ez nem is tanulmány hanem ppt slideok 131 odalon rengeted infoval térképpel és közvéleménykutatási adatokkal.

Igen valahogy ittthon mi hajlamosak vagyunk megfeledkezni utóbbi jelentőségéről. Még novemberben bent voltam Szekeres parlamenti meghallgatásán, ahol egy magyar reprezentatív felmérés eredményeiről beszélt. Lehet, hogy figyelmetlen vagyok, de én azóta sem találkoztam ezzel az újságokban pedig arról szól, milyen a megítélése a magyar honvédségnek, a PRT-nak az afganisztáni missziónak. Kb 2 hete eszembe jutott megint, felhívtam a kommunikációs osztályt, elmondtam a problémám és azóta is visszahívást várok. Semmi válasz, pedig ha én lennék a kommunikáció mindent megtennék, hogy nyomjam a hírt. Már persze ha tényleg az van benne, amiről a miniszter beszélt. Nem értem őket.

Van egy nem is olyan új terv az amerikaik részéről a pakisztáni oldal kezelésére. Ennek egyik eleme hogy évi 350 millió dollárt költenének a törzsi területek fejlesztésére, a másik, hogy itt is a törzseket fegyvereznék fel az al-Kaida ellen. Az előbbi ötlet jó, bár a szerintem nehezen kivitelezhető, mikor még a paki kormány is nehézen tud bejutni és a lakosság azért annyira nem nyugat barát. Szereti az egyszerű nyugati turistákat, de amikor kormányzati szervek, USAID, terepjárós emberek jönnek, akkor elég ellenséges tud lenni. Megint az lesz a hiba, hogy a pénzt el kell költeni majd és az elején nem lesz meg erre a felvevő kapacitás. Képzeljük el, ha ide jönne az USA, hogy akkor el akar költeni évi 350 milliót. Minden szar, tervezetlen projekt születne belőle mert a magyar NGO-k, kormányzati szervek nincsenek felkészülve arra, hogy ennyi pénzt felszívjanak és projektekre költsenek. Nincs elég terv, szakember, helyszín előkészítve stb. Ez graduális folyamat, tegyük fel, hogy az állandó pénzhiányban szenvedő magyar NGO -k itthon évente 1 milliárd forintból gazdálkodnak (hasamra ütök), tudnának 2 millió is lekölteni, erre van kapacitásuk, elképzelésük. És akkor hireteln rendelkezésre áll 100 milliárd. Mi történik? Jön a zavarosban halászat, a kapkodás, a bénázás, a befuccsolt projektek. Ez lesz Pakisztánban is. A katonai rész nonszensz, az emberek vagy legalábbis a helyi vezetők egy része rokonszenvezik a tálibokkal, ezek nem idegenek mint az al-Kaida Irakban, hanem helyiek. Bin Laden régi ismerős. Persze mindíg vannak, akik túl messzire mennek és akkor őket is kupán vágják a helyiek, de annyi. Szemben Irakkal itt a közigazgatás sosem volt erős, a törzsek mindíg szabadok voltak. Irakban ez csak elmúlt 15 év eredménye,, ott előtte 40 évig törzsellenes politikát folytatott a kormány, vagy csak Bagdad szándékai szerint önnállósódhattak. A fegyverkultuszról nem is beszélve. Na mindegy, az erről szóló két részes elemzés önmagában is elég kritikus.

Nincsenek megjegyzések: