Mindenki joggal gondolhatja, hogy a blog identitásválságban szenved, annyit változtatja a külalakját. De nem, előzőleg valóban kicsit sötétre sikeredett.
Pénteken nagyszabású konferencia volt a BHKK rendezésében (a szervezetnek ha jól látom még mindíg nincs egy rendes weboldala). A program megtekintehető itt, Afganisztánról és a PRT-ról. Nagyon jó volt és egyben tanulságos is. De erről legközelebb írok, mert közben molla Naqub meghalt s ez időszerűvé tette egyébként is Haji Bashir szerepének tisztázását.
Ami új forrás és Kandahár elemzéséhez talán a legjobb Antonio Giustozzi és Noor Ullah két tanulmánya. Az egyik a Tribes and Warlords in Afghanistan, 1980-2005, a másik a Central Asian Survey-ben jelent meg 2006-ban, (nincs fent a neten, csak online folyóirat adatbázisban - könyvtárakban) The inverted cycle: Kabul and the strongmen's competition for control over Kandahar, 2001-2006 c. tanulmány. Bár ez, mint címe is mutatja, inkább napjainkkal foglalkozik, a szereplők majdnem ugyanazok. Valószínűleg még hasznos infokat tartalmazhat a 94 előtti hadúri állapotokról B. R. Rubin The Fragmentation of Afghanistan (ez nincs nálam) és O. Roy Islam and Resistance in Afghanistan (most ezt átnéztem nincsen benne semmi nekünk fontos név)
Péter utolsó posztjától indulok.
A felvonulási utat tisztáztuk, azt viszont kétlem hogy ez az állítás megállna a lábán: Kándáhárban ugyanis, mint írtam, voltak jelentős támogatóik, ezért azt nem kellett egyből elfoglalni. Kizártnak tartom:
Az első tálibokról az info 30 fő, de ha el is túlzom, akkor 100, néhány 100. Kandahár egy több százezres város, amely olyan hadurak között van felosztva, akiknek hatalmi bázisa már több éve, vagy egy évtizede van kiépítve. Egyenként több ezer fegyveressel rendelkeznek. Miből következtetted ezt?
Haji Bashir Noorzai: Hogy Haji Bashar jelentős figura volt-e? Ha végigolvasod az elég hosszú pósztomat, amiből az egész rejtvényfejtés indult, ott találsz linkeket (Time, ABC stb.). A palinak tizenkétezer katonája volt állítólag 2001-2002-ben (ha csak fele ennyi ténylegesen, az sem kevés). Gul Agha Sherzai az ő támogatásával lett kormányzó Naqib ellenében. Basharék 2002-ben, az együttműködés jeleként iszonyatos mennyiségű fegyvert szolgáltattak be az amerikaiaknak, és mivel részben önként csinálták, feltételezem, hogy maradt is nekik elég (valami 400 föld-levegő rakétát is leadtak, ha jól emlékszem). Honnan volt minderre pénz? Naná, hogy a kábszerből. Haji Bashar lett a legnagyobb kábszerkereskedő délen - ezért került 2005-ben börtönbe, miután az USA-ba csalták tárgyalni, ott meg letartóztatták.
Péter annak alapján próbálja megítélni fontosságát, hogy mit írnak róla 2001 után. Az általa is említett két forrás egy hosszú Times cikk és egy interjú szerű átirat. Bashir Noorzai két alkalommal kapott figyelmet nyugaton. Először a tálibok bukása idején, amikor állítólag segített letárgyalni Kandahar átadását (lásd második hivatkozás az interjúszerűben) és menteni magát mint ex tálib finanszírózót. Itt az első probléma: a helyzet kaotikus, a riporter nem ért annyira a témához (Péter azt mondta Pulitzert kapott ezért az anyagért), nem foglalkozott korábban a témával, megvezethető, a média szenzációra éhes, a helyzet kaotikus, mindenki mindent mond és dezinformál, Bashirnak nagyon érdeke úgy beállítani a dolgokat, mintha fontos lenne (12000 katona, 400 SA rakéta, sok tonna fegyver). Szóval szerintem ezek a körülmények arra intenek minket, hogy fenntartással kezeljük ezt a forrást. Péter forrásai szerint Haji kulcsszerepet játszott abban, hogy Sherzai lett Kandahár kormányzója nem Naqib. Ehhez képest Giustozziék, akik az eseményeket részletesen tárgyalják, nem is említik nevét, viszont egy sor más okot felsorolnak. Egyébként, nem értem miért engednék az amerikaiak egy ex-tálibot beleszólni a kandahári dolgokba (mégha próbálja is hűségét, átállását bizonygatni). Ez Karzaiék biznisze volt.
Másodszor akkor hallunk róla, amikor USA letartóztatja New Yorkban, mint drogbárót. A Times akkor ír róla hosszú cikket. Túl azon, hogy a szövegben eleve vannak ellentmondások (egyszer mint Omar közeli barátja, máskor állítja nem ismert egyetlen arabot sem Omár környezetében. et hogy lehet), és túlzások (12000 fegyverese lenne? Az egész Talibánnak 60000 re becsülték az erejét!) de itt ismét szenzáció, önturbózás, vagy az újságíró érdeke, hogy minél fontosabbnak állítsa be alanyát. Szóval szerintem itt is fenntartások kellene alkalmazni. Egyébként itt a vádirat, teljesen semmitmondó számomra.
De ha mindezek igazak is, Péter érvei a fontosságra 1994-ben akkor is kétségesek számomra, vagy árnyalásra szorulnak. Egyrészt a drogtermelés még sehol sem volt abban az időben, így a Bashir gazdasága és befolyása sem. Másodszor az eddig talált szakirodalom alig említi, és hát ezeket magasabb értékűnek tekintjük. Bashir említése gyakorlatilag csak annak kapcsán történik a neten, hogy az USA letartóztatta 2005-ben (az ABC anyag inkább kivétel) és gyakorlatilag mindenki ezeket az infokat spilázza tovább.
Giustozzi és Ullah két anyagát átolvasva világos, hogy Bashir nem volt játékos Kandahárban a tálibok felbukkanása előtt. A szereplőkről mindkét tanulmány hosszan értekezik. A múltkor én is említettem őket (Davis tanulmánya után):
Molla Naqib és
Amir Lalai (a két fő rivális)
Mansur Achakzai (aki a reptértől Spin Boldakig ellenőrizte az utat és gondolom a vidéket)
Gul Agha Sherzai
Sarkateb
Halim
Giustozziék mindenkiről megemlékeznek. Onnan kezdik, hogy Kandahár környékén főleg a Durrani föderáció törzsei élnek. A föderáció két csoportra oszlik a Zirak Durranikra (Popalzai, Barakzai, Acekzai, Mohammadzai, Alikozai) és a Panjpai Durranikra (Noorzai, Alizai, Ishaqzai, Khaugani, Mako). A Panjpai mindíg alárendelt státuszban volt a Zirakkal szemben, így a Noorzai, Alizai és a Popalzai, Barakzai, Acekzai, között sok volt a feszültség.
A polgárháború alatt a királyi családot adó Popalzai és Barakzai royalista a maradt, és nem nagyon folyt bele a háborúba, vagy ha igen akkor pastu tradícionalista mudzshedek szervezetek oldalán. A intra-Zirak ellentétek miatt a kisebbik (Alikozai) ezért az erre felé gyenge, tádzsik dominanciájú Dzsamiattal szimpatizált. A Panjpai törzsek vagy royalisták vagy iszlamisták (versus tradícionalistákkal) lettek. A Durraniknak alárendelt Ghilzaik pedig szinte mind Hekmatyar iszlamista, anti-royalista Hizb-ijéhez csatlakoztak. Visszatérve embereinkhez:
Mulla Naqib az Alkozait vezette, és múlt héten meghalt békés körülmények között. (Most nagy az izgalom mert a körzete volt az egyik biztos támasza a kanadai védelmi vonalnak. Ha nem sikerül az Alkozai törzsnek valaki megfelelőt választani, könnyen lerohanhatják ezt a területet a tálibok. (A tribal council, or shura, is expected to decide the next leader of the Alokozai tribe. The government's favoured candidate will be Haji Agha Lalai, a provincial council member from Panjwai district... Other leading candidates will be Malim Akbar, the brother of slain Kandahar police chief Zabit Akrem Khakrezwal; and Abdul Hakim Jan, a relatively uneducated police commander in Arghandab.)
Amir Lalai a Popalzaiok vezetője lett (a törzsfő Abdul Ahad Karzai jóváhagyásával, a jelenlegi államfő apja): In this way Amir Lalai emerged as a leader of the Popolzais in place of the old leader, Abdul Ahad Karzai, but also with his tacit if not enthusiastic approval. (Giustozzi - Ullah (2006): The inverted cycle, 170. o.)
Gul Agha Sherzai a Barakzai vezetését vette át,
Aziz Sarqatib a Ghilzai föderációt itteni csoportjait dominálta,
Abdul Halem a Noorzaiokat, (ez lenne Haji Bashir helye)
Haji Ahmed pedig az Achakzaiokat vezette.
Ezt követően a két szerző végig megy, hogy 2001 után az egyes hadurak és mögöttük levő törzsek, hogy harcoltak Kandahárban a posztokért, a tisztségekért, hogyan változtak az erőviszonyok stb. De mi most Bashirral foglalkozunk.
A másik tanulmányuk még inkább a mi időszakunkkal foglalkozik és ott sincs szó Haji Bashirról, viszont hosszan foglalkoznak Esmatullah Muslimmal, aki az Achakzai törzsből szervezett milíciát, és amely kegyetlenkedésével, brutalitásával és hatalmával mindenki mást überolt a térségben.
He was widely rumoured to have personally killed hundreds of innocent people
without reason. His victims included many tribal chiefs and road travellers and even popular celebrities, such as the singer Ubaidullah Jan, a fact, which magnified the impact of his abuses. He himself and his followers were involved in forced marriages, rape and torture and he boasted of having ten young wives.
A Kandahár és Spin Boldak közötti területet uralta. Bár végig a kommunista kormánynak dolgozott, de úgy tűnik attól merőben függetlenül, önhatalmúlag végezte a dolgát. Az is igaz, hogy egyedül ő tudta hatékonyan felvenni a harcot mudzsahedekkel:
Under the agreement with Kabul, Esmatullah was given the task of guarding all the Achekzai
settlements and 130 Km of the border with Pakistan, as well as the road connecting the
important border post of Spin Boldak with Kandahar. A variety of sources recognise his high
degree of activism against the mujahidin.
Hívei állandó harcban álltak a Noorzai csempészekkel a jobb biznisz lehetőségek miatt.
A cikk második részében a helmandi Akhundzada családról (Panjpai/Alikozai) van szó, akik a 80-as évektől dominálták Helmand északi részét. Csupa ismerős hely: Sangin, Musza Qala, Kajaki duzzasztó. A Davis által már említett Ghafur Akhundzada itt is megemlítésre kerül, méghozzá jó hosszan. Meg kell még említsem, hogy fia vagy unokaöccse volt az az ember, akit a britek kérésére mozdítottak el a helmandi kormányzói pozícióból Kabulból, amikor a britek készülődtek bevonulni 2005 telétől.
Egy szó mint száz Haji Bashir szerintem egy középszíntű kereskedő/csempész/notabilitás volt Majvandban, akinek Omar molla szerintem nem volt katonája, de ismerőse, barátja. Bashir a városban, vagy Majvand járásban lehetett valaki, tartományi szinten nem valószínű. A 1990-es évek elején, a tálibok felemelkedése idején különösebben gazdag sem lehetett (országos vagy tartományi szinten). Omarral való meglevő kapcsolata, plusz a tálib rendszer alatt induló ugrásszerű kábítószer termelés nagyon megnövelte státuszát, s az ezredfordulóra már minden bizonnyal lehetett "valaki". A tálib struktúrába szerintem nem lépett be, azt kívülről, informális kapcsolatai révén támogatta, finanszírozta. Lehet, hogy erre az időre a Noorzai törzsön belül is meghatározó pozícióba került (akár törzsfőnök), de ez még nem volt így 1994 közepén.
A Péter által idézett két forrás, akár 100 százalékig hiteles is lehet, de létrejöttük körülményei, a megírás mögött szereplő kontextus, az egyéb források megtámogatásának hiánya, illetve a más véleményt követő, általában nagyobb hitelességű források (itt most nem a szerzők személyére gondolok, hanem tanulmányok versus újságcikkek) mind azt mondatják velem, hogy erős fenntartással kezeljem azt a két cikket, amelynek Péter oly nagy jelentőséget tulajdonított Bashir életének és Omarhoz való viszonyának feltérképezésekor.
Még Péter néhány megjegyzésére kitérek:
Rashid valóban máskorra írja a tank akasztásos sztorit, ezt nem tudom jobban belőni.
Informális checkpointok. Igen ezen azért akadtam meg mert ez annyira egyértelmű számomra és szerintem az összes ezzel foglalkozó ember számára, hogy még sose láttam checkpointok informális jelzővel ellátva. Persze, hogy informális, de más nem is lehet, hiszen a kormány effektíve nem működött sehol 1992 után (sok helyen már előtte sem), tehát értelemszerűnek tartom, hogy nem a központi büdzsére számára rekviráltak. Mondjuk erre gondoltam soha: Az ilyen checkpointok azért informálisak, mert nem egy állam központi kormánya működteti őket, azaz, hogy egy ellenőrző pontot, ahol embereket fosztanak ki, vámolják meg őket illegálisan, az állam működtesse. Azt mondanám, egyetértünk, csak kicsit zavaró a megfogalmazásod.
Transznacionális maffia: Hát amennyiben a határokat nézzük, valóban az, ha nem azt nézzük, akkor szerintem itt pastu-pastu, törzsi kapcsolat rendszer alapján működtetett szervezetekről van szó, amelyek szervezettsége azért elmarad a maffiáétól. Még ha Rashid ezt is írja. Szerintem azért fogalmaz így, hogy a nyugati olvasó könnyebben megértse, elképzelje miről is van szó.
Szerintem mindketten értjük, hogy kb kik is lehetnek az emberek, csak az zavar meg engem, hogy olyan terminológiát használsz, ami egy ilyen társadalomra nem alkalmazható, vagy igen, de félrevezető, nem fogja pontosan leírni a szitut és idővel félreértésekre ad okot.
Egy kérdést ismételnék még meg innen, mert bár sejtem a válaszod de nem egyértelmű. Ezt írod:
Így szerintem nem volt szükség Kandahar elfoglalására a Chaman felé található informális checkpointok felszámolása előtt, mivel ezeket az akciókat éppen a kandahari erős figurák támogatták, a hadurakon kívül a komplett, az afgán-pakisztáni tranzitkereskedelemből profitáló üzleti elit is, nem mellékesen.
Ez akkor azt jelenti, hogy szerinted a (informális - a kedvedért :-) checkpointok eltávolítása - aminek a tálibok láttak neki - a kandahári hadurak (Naqib, Lalai, Sherzai stb.) érdekében állt, s ezért részben ők is támogatták a tálibokat (az üzleti elit mellett) ebbéli tevékenységükben?
4 megjegyzés:
Péter, a vita az nagyon szép meg izgalmas dolog, de azért "sejtheted", hogy Haji Bashar szerepének az 1994 környéki kicsinyítésével nem okozol nagy meglepetést, miután erről együtt beszéltünk pár napja (viszont várd ki a komment végét... :-). Ami új és érdekes nekem, az az, hogy Haji Bashar szerinted 2001 után sem volt annyira jelentős, mert az ABC és a Time is csak felfújhatják az ügyet. Hát, nem tudom. Azért ez elég erős feltételezésnek tűnik. Ha akkorát tévednének, ezért kirúghatók lennének ezek az újságírók.
Ehelyett Mark Corcoran az ABC-től a Reuters által szponzorált International Award for Foreign Correspondent díjat kapta meg a képriportjáért (amelyiknek az "interjúszerű" átiratát belinkeltem):
http://www.abc.net.au/corp/pubs/media/s732626.htm. (Hogy képriportról van szó Corcoran esetében, az egyébként azt is jelenti, hogy nem csak beszélnek Haji Bashar házáról, ahol Gul Agha Sherzai kormányzó lakott éppen akkor, hanem be is figyelnek oda a kamerával.)
Apróság: ami a díjat illeti, ennek azért utána kellett volna nézned, mielőtt egy informális beszélgetésből idézted, hogy Pulitzert kapott.
Ha már említettem az informális szót: van jelentősége.
Állami checkpoint is létezik sok helyütt, biztonsági okokból, Iraktól Afganisztánon át... a magyar határátkelőhelyekig! :-) De mondok egy példát, amelyikre biztosan nem gondoltál: az autópályakapuk is ott vannak :-)
Az informális hadúri checkpoint ("ellenőrzőpont") a kettő keveréke: biztonsági meg gazdasági célokat is szolgál. (Igen, bizonyos értelemben még a biztonságot is garantálja, mert nem RPG-vel lövik ki vagy IED-vel szedik szét a konvojt alólad az adott útszakaszon, amelyikre "vigyáznak".)
Giustozziról: azt a tanulmányt (Tribes and warlords...) kicsit úgy állítod be, mintha a kandahari szereplők katalógusával szolgálna. Viszont nem erről van szó: "In order to illustrate the different issues related to the role of warlords in a Pashtun environment, three cases will be discussed here. One of them is an example from Kandahar province (Esmatullah Muslim), while the others are from Helmand province (the Akhundzadas and the militia commanders of Lashkargah)."
Ez a tanulmány tehát kifejezetten csak (remek) esettanulmányokkal szolgál, egy példával Kandaharból, kettővel Helmandból. Ami Esmatullah Muslimot illeti, ő 1991-ben (!) halt meg Moszkvában (sajnos Giustozziék tehát ebben a tanulmányban sem kifejezetten a mi időszakunkkal foglalkoznak, ami a tanulmány címében szereplő évszámokat kicsit komolytalannak mutatja, de ez már az ő bajuk :-)
Érdekes, hogy kiemeled Esmatullah Muslimék csatározásait a Noorzai törzshöz tartozó csempészekkel - Haji Bashar ugyebár Noorzai is, meg "csempész" (= kereskedő) is volt.
Visszatérnék kicsit az ABC-s cikkhez. Elkerülte a figyelmemet egy-két megjegyzés, amelyik pedig 1994 környékét illetően is engem igazolhat akár, ha igaz:
"MICHAEL WARE: From this point on in the centre of Kandahar, from this roundabout all the way down this main road, the buildings on both side of the street for another kilometre or a little bit more, are all owned by a man named Haji Bashar. He’s the most powerful drug lord in southern Afghanistan. With each new administration that comes to Kandahar, they have to face the choice of either taking Haji Bashar on or making a deal with him. Invariably, every government that has taken office, has quickly come and made a deal with Haji Bashar."
Az akkori kandahari rendőrfönök pedig azt mondja: "Haji Bashar is a great smuggler of the last twenty years".
Last 20 years! Hoppá!
Joggal kérdezheted, hogy akkor miért nem említik 1994-ben. Erre elméletem az van: ő kábszerben (1994-ben még kevésbé jelentős) és egyéb cikkekben (már nagyon is jelentősek) utazó kereskedő. Neki nem területek ellenőrzése a célja. Neki raktárak kellenek, illetve azoknak a haduraknak az együttműködése a teljes szállítási útvonalon, akiknek a területén át kell haladnia az alapanyagoknak meg a terméknek. A tanulmányírók pedig általában a könnyebben feltérképezhető hadurakkal foglalkoznak, így kihagyhatják az egyáltalán nem jelentéktelen egyéb szereplőket. Giustozzi pedig aztán végképp határozott következetességgel használja a "hadúr" kifejezést, amivel mi könnyen dobálózunk (nála az, amennyire lehet, meg van különböztetve az "erős figurától" - strongman - és egyebektől).
Haji Bashar tehát megkockáztatom, hogy jelentős szereplő volt már 1994 tájékán is, mégiscsak. A tálibok idején, amikor a kábszertermelésre a barátai tilalmat rendeltek el, de a kábszerkereskedelemre nem, az árak pedig felmentek, ő iszonyatosan megszedhette magát, és még jelentősebb lett.
Hogy a mostani amcsi vádiratot jelentéktelennek találod? Egyetlen konkrét, relatíve kis ügylettel tudták elkapni. Ahogy ez lenni szokott. Lásd: al Capone stb.
Amiről nem beszéltünk: hiba volt-e egy ilyen embert lekapcsolni? Ha befolyásos, akkor az mindenképp befolyásvesztéssel járhat, ez a válaszom. És ez az, amiért addig együttműködtek vele, a befolyása miatt. Mikor effektíve egy maréknyi különleges erőt küldesz egy ország elfoglalására, megalkuszol az ilyen arcokkal, és nem játszol Terminátort - ezért örültek Haji Bashar együttműködésének 2001 után az amerikaiak, és ezért lehet, hogy még 2005 is talán inkább örülniük kellett volna.
P.S. Omarék 1994 előtti szervezkedéséről is nyomozz azért!
Illik belinkelnem magát az ABC-s riportátiratot is, mert eddig azt nem tettem meg:
http://www.abc.net.au/foreign/content/2005/s1379788.htm
Ja, nem akarlak fárasztani, de van még valami, amit viszont egyszerűen nem értek. Azt írod:
"A felvonulási utat tisztáztuk, azt viszont kétlem hogy ez az állítás megállna a lábán: Kándáhárban ugyanis, mint írtam, voltak jelentős támogatóik, ezért azt nem kellett egyből elfoglalni. Kizártnak tartom:
Az első tálibokról az info 30 fő, de ha el is túlzom, akkor 100, néhány 100. Kandahár egy több százezres város, amely olyan hadurak között van felosztva, akiknek hatalmi bázisa már több éve, vagy egy évtizede van kiépítve. Egyenként több ezer fegyveressel rendelkeznek. Miből következtetted ezt?"
A kérdésem: mármint mit?
Én azt állítottam, hogy Kandahart nem foglalták el Spin Boldak előtt, mert a kandahari elit egy része támogatta őket. Te ehhez még egy érvet adsz nekem, mikor kiemeled, hogy milyen nevetséges is lett volna a maximum néhány száz fős tálib társaság támadása egy több százezer fős város megszerzéséért. Hol nem értünk egyet?
Ha itt arra kérdezel rá (tippelek), hogy támogatta-e őket valaki egyáltalán, arra te már az előző, a III-as számú pósztodban (amelyik egyébként, az első kommentem alá írt P.S.-t felülírom, egy igen jónak tűnő narratíva Omarék 1994 előtti szerveződésére) válaszoltál: pl. Naqib. Plusz a bazaarik - ezt eddig sokszor elmondtam már, azt is, hogy miért. Plusz Haji Bashar, akármennyit számított is relatíve akkor.
De nem vagyok biztos benne, hogy erre gondoltál-e.
na ez a design már coolabb
Megjegyzés küldése