szerda, október 03, 2007

Apró "szinesek"

Remek összefoglalás a jelenlegi szomáliai helyzetről. Az iszlamisták elűzése után most úgy tűnik véget értek a mézes hetek. A legnagyobb hadurak összevesztek és egymás ellehetetlenítését próbálják elérni, egyelőre a kisebb hatalmasságok, és erőcentrumok korlátozása révén. A fő konfliktus az államfő (egyben a félig független Puntland birtokosa) Abdullahi Yusuf Ahmed és a miniszterelnök Ali Mohamed Gedi között van. Mindketten etióp/amerikai segédlettel kerültek hatalomra még 2006 decemberében, amikor a Dél-Szomália egészét ellenőrzésük alá vonó iszlamistákat egy határozott és gyors etióp offenzíva megdöntötte.
Miközben a két hadúr egymásnak esett, ráadásul délig független Szomáliföld Puntfölddel is háborúba keverdett, ami a cikk szerint tovább gyöngíti az államfő helyzetét. Mondjuk már régen sem értettem, hogy miért Juszuf lett az államfő, mikor neki már biztos bázisa Puntföld "személyében", de eltudom képzelni, hogy a többi ellenzéki így látta biztosítottnak az ország egységének fennmaradását. Ha államfő lehet Juszuf, csak nem akar kiválni Puntföld.
A cikk szerint Punföld viszonylag rendezett állapotokkal vágott neki az iszalmisták kiüzésének, a katonák ott voltak/vannak Juszuf mögött. Ám mióta ott hagyta hátországát, ott is egyre több probléma van, katonai lázadás, belső törzsi ellentétek és most a konlfiktus veszélye Szomálifölddel.

Bagdadban megpróbálták felrobbantani a lengyel nagykövetet. Hármas robbantásban a konvoj három autója semmisült meg, de a diplomata a saját lábán szállt fel egy mentésben segítő Blackwater "céges" helikopterre.

A cégről egyébként készült az amerikai kongresszusnak egy jelentése 15 oldalon. Ha jól láttam olyan számba vétel, hogy mit nem tudtak eddig a cégről. Ha jól emlékszem 2001 óta egy milliárd dollárt fizetettek a vállalatnak amerikai közpénzekből, úgy hogy 2001-ben még csak valami 1 vagy 10 millió dollárnyi megrendelése volt az állami szférától.

Egy majdnem kéthetes hír, de érdekes. Arról szól, hogy Musarraf, hogyan polírozta át a paki hadsereg vezetését a lemondásra készülve. A vezérkar legfontosabb posztjait, egykori beosztottjaival és tanítványaival töltötte fel.

Nincsenek megjegyzések: