Iraki tanulmányok és fejlemények

Nos, egy tonnányi anyag gyűlt össze az elmúlt napokban, úgyhogy először az Irakról jött anyagokat rakom fel, aztán majd valamikor Afganisztánról. A mai poszt végén még szólok a hozzászólásokról, amiket köszönök.

Valaki megnézett Namíbiából. Nagyon érdekes. Egyébként legészakabbi és legdélebbi piros pontra hajtok. Spitzbergák/Ushuaia 

Irak kapcsán a fajsúlyos dolgok:
- az iraki politikai csoportok valami kompromisszumra jutottak, meglátjuk lesz-e eredménye. Ennek egyik eleme a debaszifikáció (de szép szó) azaz, hogy visszaengedik a Baasz párt korábbi tagjait. Mivel a párttagság többszintű volt, a kevéssé súlyos embereket már visszaengedték, most a közép és/vagy felső vezetésről szól lehet. A pártnak régen 1-2 millió tagja volt a 19-20 milliós országban. Igen sokan voltak síiták is.
- A másik dolog, hogy közeledik szeptember eleje, sőt itt van, amikor Petreaus tábornoknak jelentést kell tennie az iraki progresszióról, azaz a 2007 januárjában elhatározott tervek miként valósultak meg. Ennek vannak, katonai, külpolitikai és belpolitikai elemei. Katonai téren vannak sikerek, külpolitikai téren nincs átütés, de része volt a közvetlen iráni-US tárgyalások, belpolitikailag hát mérsékeltek az eredmények.
- Új elem, hogy a régóta lappangó síita-síita rivalizálás Karbalában most erőszakba csapott, Szadr felfüggesztette a Mahdi hadseregét. Hozzá kell tegyem a februárban indított amerikai offenzíva idején Szadr eltűnt, irányítás nélkül hagyta milíciáját egyes pletykák szerint azért, hogy az amerikaiak le tudjanak számolni azokkal a parancsnokokkal, akik túl önállóvá váltak. A Mahdi Hadserege ugyani kezdett dezorganizálódni, az történt, mint Afganisztánban 91-92 környékén, amikor a kisebb harctéri parancsnokokból, kisebb hadurak lettek, akik önirányítással, saját érdekben tevékenykedtek. Szadrnak is ez lett a problémája, valószínűleg nem egy jó menedzser típus. Úgyhogy ebbe a képbe illeszkedik milíciájának felfüggesztése. Bajok vannak, önjáróak lettek a középvezetői.

Az alábbi tanulmányok elvileg ezekhez a témákhoz fog passzolni, plusz lesz pár a fegyveres erők állapotáról.

Itt egy hír az új iraki belpolitikai kompromisszumról: Iraq: Can Ba'athists Be Brought Back?
Érdekes a cikk nagyon, kiderül belőle, hogy Szaddam halála után kettészakadt a párt, és még az illegalitásban is mindenféle vad dolgokkal vádolták egymást. Most jelezték, hogy hajlandóak a tárgyalásokra és elképzelhető, hogy lesz is valami, mert persze nekik van ellenálló csoportjuk.
A hír szerint egyébként a középszintű párttagokat engednék vissza a civil életbe, azaz megint lehetnek tanárok, dolgozhatnak a gyárakban stb. Persze, hogy a parlament elfogadja-e az egyezményt, aztán a kormány megvalósítja-e majd meglátjuk, de inkább kétségeink lehetnek.

Ez itt egy cikk még hétfőn arról, hogy mennyire sürgető a debaszifikációs törvény elfogadása, illetve, hogy az új NIE szerint: Last week a US national intelligence report cast doubt on Mr Maliki's ability to heal the country's sectarian divide and predicted "the Iraqi government will become more precarious over the next six to 12 months". Az anyag itt lesz lejjebb. Ez meg itt egy cikk a Mahdi ügyről Kerbalában.

Másodszor egy 13 oldalas tanulmányútról Irakban, amit a Brookings kutatóintézet két tagja követett az amerikai hadsereg MEGHÍVÁSÁRA. Idézem őket:
From July 17-25 we travelled extensively in central, western and northern Iraq. The trip was sponsored by the Multi-National Force – Iraq (MNF-I) command and so afforded unparalleled access to U.S. and Iraqi military personnel. We spoke at length with the four principal American division commands in those sectors, as well as nearly half of the brigade commanders and their staffs, as well as several battalion and even company commanders. We also met with senior U.S. personnel from the Detainee Forces command, and from the training command known as MNSTCI, as well as a number of Iraqi police and army officers. Similarly, MNF-I saw to it that we were able to meet with key civilian personnel in a variety of PRTs/EPRTs, the U.S. Ambassador, the President’s Special Envoy, the CIA station, the US AID mission, and the United Nations Assistance Mission in Iraq.
A célzás nyilvánvaló a magyar HM felé, meg a vezérkar (van ilyen ugye?) felé. Igen nekik is ki kéne vinni néha magyar kutatókat és mindenkihez odaengedni őket. Ha valaki olvassa ezt, felhívom arra is a figyelmét, hogy bár a két kutatót a hadsereg hívta meg, találkoztak mindenféle más CIVIL emberekkel. Nem volt hatásköri meg nem tudom milyen egyeztetési probléma.

Maga az anyag ütős egyébként, a kutatók pozitívan látják a katonai fellépést, ilyen címek vannak benne: U.S. Military Forces Performing Superbly in Counterinsurgency/Stability Role, The Iraqi Army is Slowly Becoming a Helpful Partner to U.S. Forces, Police Still a Disaster, Greater Progress Against Sunni Militants than Shi’i Militants, High Politics in Baghdad Moribund
Ebből ki is lehet következtetni az iraki helyzet főbb irányait. És hogy miket írhat le Amerikában egy kutató. At the top of Iraqi politics, the situation is awful . Nálunk biztos megdorgálnák az illető fejét egy ilyen mondatért, ha hivatalos szervezésben tett tanulmányutat.

A NIE, National Intelligence Estimate augusztus updateje amit említettem. Kb. ugyanazokat a tételeket ismétli meg.

Az USA rápörgetett az új akna álló (biztos van erre hivatalos szó) MRAP járművek beszerzésére és kiszállítására. Ami elkészült viszik repülőgéppel, jövőre pedig a Pentagon annyi MRAP-ot szerez be, amennyit elő tud állítani az ipar. Nem darabszám, hanem amennyi kijön a gyártószalagról.

Ez a tanulmány tananyagba illeszthető lenne a Zrínyin NEGOTIATION IN THE NEW STRATEGIC ENVIRONMENT: LESSONS FROM IRAQ
Rövid 123 oldalon arról szól, hogy az iraki háború jellegéből adódóan egyre több tisztnek kell tárgyalásokba egyeztetésekbe bocsátkozni a helyiekkel és vajon mennyire vannak erre felkészítve, mennyire ismerik a tárgyalási technikákat. Mert sok katona, sok tiszt, nagy eséllyel adódnak hibák, amik alegység szinten fölösleges konfliktusokhoz vezetnek. Sok kis konfliktusból meg sok fölösleges áldozat lesz.
This monograph begins to fill the gap by analyzing the experiences of U.S. Army and Marine Corps officers returning from Iraq. It integrates academic research on negotiation theory and practice with their experience on the ground. The author challenges us to see the tactical, operational, and strategic importance of negotiating in an operating environment characterized by near-constant interaction between U.S. soldiers and the civilian and military members of the local populace. The stability, security, transition, reconstruction, and counterinsurgency operation the United States is conducting in Iraq requires a different understanding of how missions get accomplished and what defines mission success. Felmerül bennem a kérdés nálunk a HM (tisztázzuk: nekem a katonai meg a civil vezetés általában ugyanaz, ez biztosan kikérik maguknak sokan, de nem látom át jobban) mennyire faggatja a tisztjeinket tapasztalatikról és aztán születnek ilyen munkák, amelyek egy kicsit segítenek a következő váltásoknak és esetleg valami trendszerű dolgok is felállíthatók belőlük idővel.

Ja, a szerző nem félt a javaslatait odatenni a amerikai hadvezetés számára.

Itt egy újabb lesson learned jellegű tanulmány Training the Iraqi Air Force Lessons from a U.S. C-130 Advisory Mission, (52 old.) Ez itthon levés ember fog érinteni, de tanulságot mi is leszűrhetünk belőle. Egy civil kutatóközpontban írta meg a monográfiáját tudományos igényességgel, hivatkozásokkal egy amerikai tábornok, aki túl azon hogy halálra repülte magát Irakban, azt az iraki egységet is mentorálta, amelyik az első három C-130-ast működtette.

Ha Irakból hazajönnek a mi mentoraink jöhetnének az SVKH-ba vagy a Külügyi Intézetbe, én elintézek nekik minden segítséget a megírásban, hogy hasonló színvonalú munka szülessen.

Itt a következő tanulmány az amerikai hadsereg egyik szakfolyóiratából: The Limits of Training in Iraqi Force Development , nem mondom szinte csak a nehézségeket sorolja az emberi tényezőktől kezdve a szervezeti hibákig.

The U.S. Counter-propaganda Failure in Iraq egy tanulmány a ... Minek fordítsam, benne van a címben. A folyóirat és az intézet mögötte egyébként konzervatívnak, háborúpártinak mondott. Nem sok rokonszenvet tanúsítnak az arab/iszlám világ felé.

Egy apró töredék Maszúd Barzániról, a kurdok legerősebb pártjának a vezetőjének az apjáról. A cikk szerint, mikor az öreg 1961-ben felkelést kezdett, azt a KGB felbujtására tette. Hozzá kell tegyem Barzani 1946(kb) és 1958 között a Szu-ban élt családjával és híveivel. Itt egy utolsó köpönyegforgatónak van beállítva, de védelmére szóljon, mindenkivel lepaktált, aki hozzásegített egy önálló (de nem demokratikus, hanem általa irányított) Kurdisztánhoz.

Egy újabb 14 oldalas tanulmány Iraq Four Years after the U.S.-Led Invasion címmel, annak aki elfelejtette, hogy milyen lépések során jutottunk 2003 márciusától napjainkig, és ahhoz, hogy amerikai gyarmati közigazgatásból szabad iraki kormány lett. A szerző Faleh A. Jabar, a lényeg igazán. Nagyon jó könyveket és tanulmányokat írt Irakról, érdemes neten még keresni utána. Nem hiszem, hogy valami nagy újdonságra jutott, de mindjárt belenézek.

Hát nem tudok mit hozzátenni.

A hozzászólásokra vissztérve. Ez itt egy kép a Tátra 815-ös valamiről a háttérben. Minden további info érdekelne erről a járműről. Persze nem a motor teljesítményére lennék kiváncsi, hanem amit ráépítettek, meg ahogy alkalmazták.

Egyébként ezért vagyok kiakadva az arany sas, regiment, meg hasonló folyóiratokra (különösen a repülősökre) meg az autós magazinokra, mert mindig ezeket a semmitmondó adatokat nyomják. Mert ahhoz lusták, alkalmatlanok, felszínesek stb, hogy olyan sztorikat írjanak (fordítsanak, keressenek), amiből az derül, ki, hogy hogy bírta a harci alkalmazást, hogy hajtottak egyszer vele egy mocsáron keresztül, szétlőtt első tengellyel, felpakolva nem tudom mivel. Mit tudom én.

Olvastam én már valamit magyarul arról, hogy Abrams harckocsik, hogyan harcoltak iraki tankokkal az 91-es öböl-háborúban? Nem, azaz igen mikor írtam róla én.

És be is idézem ide az egyik hozzászólót:
Magyaroknak ilyesmit(videó, fotó) nem nagyon szabad....
Volt egy magyar katona által ápolgatott oldal, ahova katonák rakhatták fel a különböző fotóikat. Ez egészen addig működött, amíg le nem szóltak odafentről, hogy azonnal szüntesse meg, mert a terroristák is megnézhetik a képeket, és ez komoly nemzetbiztonsági kockázat, blablabla, szal beindult a bullshitgenerátor. A lényeg, hogy az oldal megszűnt, és az illető örülhet, hogy nem érte komolyabb retorzió....

Na ez annyira magyar!

Érdemes szétnézni a neten, hogy a szomszédaink körében hány katonai egységnek van saját weboldala(pl. a cseh SOG-nak is van: www.czech-sog.ic.cz). Aztán ugyanezt megnézni itthon.

Kicsit megnéztem, nem egy nagy eresztés a cseh, de fenn vannak a jutyubos videok, meg néhány kép, meg hogy merre jártak idáig.